Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1986-11-22 / 47. szám
4 SZABAD FÖLDMŰVES 1986. november 22. VERSENY • VERSENY • VERSENY • VERSENY • VERSENY "> VERSENY • VERSENY A belüzemi demokrácia elmélyítése az 3. TÉMAKÖR A Szövetkezeti Földrifüvesek Szövetsége a szövetkezeti földművesek társadalmi szervezete, amely Csehszlovákia Kommunista Pártia vezetésével gondoskodik a szövetkezeti tagság politikai neveléséről és továbbfejleszti a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalmat, mint a szocialista társadalom szilárd részét. Ezáltal egyben erősíti a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság közti viszony szálait is. Tevékenységével nagymértékben hozzájárul a CSSZSZK nemzetei és nemzetiségei közti szocialista viszonyának erősítéséhez. Az SZFSZ tevékenysége elsősorban az efsz-tagok szocialista versenyére, a haladó tapasztalatok népszerűsítésére, valamint az ésszerű gazdálkodás elveinek terjesztésére összpontosul. A fejlett szocialista társadalom építésének Időszakában nagy feladat hárul annak politikai rendszerére, valamennyi összetevő ésszerű kihasználására. Ezek közé sorolható a szocialista demokrácia is, amely többek között lehetővé teszi, hogy a dolgozók széles rétege minél aktívabban kapcsolódjon be a társadalmi kérdések megvitatásába. Ebből adódóan az SZFSZ is állandóan fokozott ügyeimet szentel a szocialista demokrácia tökéletesítésének és elmélyítésének. A szocialista demokrácia specifikus megvalósítási formája, illetve annak szerves része a szövetkezeti demokrácia, amely a mezőgazdaság szocialista fejlesztésének egyik alaptényezője. A szövetkezeti demokrácia súlypontja a szövetkezeten belüli szférában rejlik — s elsősorban abban lut kifejezésre, hogy a szövetkezeti tagok aktívan bekapcsolódnak az efsz ügyeinek irányításába, szervezésébe stb. A szövetkezeti demokrácia ezáltal pozitívan befolyásolja az egyes szövetkezetek feladatainak teljesítését. A szövetkezeti demokrácia megvalósítását illetően nagy jelentőségűnek tekinthető az SZFSZ új szervezési felépítése, amelynek lényege: a szövetség munkáját rugalmasan és részletesen lebontani az egyes szövetkezetekre, illetve azok dolgozókollektíváira. Az efsz-ek IX. országos kongresszusának határozataiból kifolyólag fokozatosan alakultak meg a szövetségi csoportok a szövetkezetekben, a nagyobb létszámúakban pedig ezenkívül szakaszbizottságok, amelyek tevékenysége a már régebben működő szövetkezeti szervekre épül, illetve kiegészíti azt. Ennek következtében szorosabb lett a kapcsolat a vezetők és beosztottjaik között a termelés egyes szakaszain, továbbá tökéletesedett az egységes földművesszövetkezetekben a társadalmi tevékenység. A szövetkezeti demokrácia legjelentősebb megnyilvánulási formája a tagsági gyűlés, amely keretén belül valamennyi szövetkezeti tag kifejtheti véleményét az efsz irányításával összefüggésben. A tagsági gyűlés legfelsőbb küldetéséből egyértelműen adódik: az efsz-szel kapcsolatos valamennyi kérdésben dönthet. Az efsz többi szerve alá vön rendelve a tagsági gyűlésnek, ebből kifolyólag annak határozatai alapján fejt ki tevékenységet. A tagsági gyűlés a legtöbb esetben azonban csakis az efsz életében felmerülő legégetőbb problémákat elemzi, illetve vitatja meg. A tagsági gyűlést szükség szerint hívják össze, de minden 6 hónapban legalább egv alkalommal üléseznie kell. A szövetkezeti demokrácia megvalósítása annál hatékonyabb, minél nagyobb mértékben érvényesülnek elvei közvetlenül a termelés irányításában. E megállapításból természetszerűleg adódik1 fokozott figyelmet kell tulajdonítani a termelési értekezleteknek és a szövetségi gyűléseknek, továbbá a szoclalistabrigád mozgalomnak és a komolex ésszerűsítő brigádoknak. Valamennyi szövetkezeti tag számára biztosítva van. hogy Időben és alaposan megismerje saját feladatait éDDúgv. mint a kollektíva és az efsz szociális és társadalmi feladatait. A szövetkezet! demokrácia tökéletesítése és elmélyítése szóegységes földműves-szövetkezetekben rosan összefügg a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége tevékenységével. г bal ** Kérdések: 1. A CSKP KB Elnöksége mikor hagyta jóvá az egységes földműves-szövetkezetek SZFSZ-szerveinek létrehozásáról szóló javaslatot? a) 1978-ban, b) 1978-ban, c) 1980-ban. 2. Ha valaki az év vége vonatkozásában megszűnik szövetkezeti tag lenni, legkésőbb meddig nyújthatja be kijelentkezési ivét a szövetkezet vezetőségének? a) április 30-ig, bj május 30-ig, c) június 30-ig. 3. Az elnökség által megszabott fegyelmi eljárás ellen a döntés kézbesítése után meddig fellebbezhet a szövetkezeti tag? a) 8 napig, b) 10 napig, ej 15 napig. 1аш»кк SLV/i 1 ABC hizpnyíltáityjjsgj 2ABC nélkül n 3 ABC Szelvény Az SZISZ szerveinek feladatai a CSKP XVII. kongresszusát követő időszakban 4. TÉMAKÖR A CSKP XVII. kongresszusát követő Időszakban a mezőgazdasági-éielmiszer-ipari komplexum egyik legfontosabb feladata az ésszerű táplálkozás, valamint az élelmiszerekből valö önellátás biztosítása. Többek között ezen igényes feladat teljesítése szempontjából is nagy felelősség hárul a Szövetkezeti Földművesek Szövetségére. A CSKP KB Elnökségének határozatával összhangban fl978. június 30.1 a politikai-nevelő munka tökéletesítése érdekében az SZFSZ központi szervei úgy döntöttek, hogy a meglévő szervezeti rendszer átépítése nélkülözhetetlen. Az új struktúrát Szlovákia két tárásában — a Kassaiban (Košice) és a Lévaiban (Levice) — próbálták ki 1980-ban, majd az 1981— 1983-as években fokozatosan úgyszólván valamennyi szövetkezetben bevezették. Az efsz-ek X. országos kongresszusának évében (19841 az SZSZK összes egységes földműves-szövetkezetében megtörtént az átépítés. Ebből kifolyólag megállapítást nyert: az SZSZK szövetkezeteiben együttvéve 2 ezer 920 szakaszbtzottság és 8 ezer 334 szövetségi csoport fejt ki tevékenységet. Az etsz életében fontos szerepet töltenek be a szövetségi csoportok, amelyek élén a szövetségi bizalmi áll. Ezen személynek valóban értenie kell az emberek nyelvén, s természetesen bizonyos fokú tekintélyt szükséges kialakítania. A szövetségi csoportoknak a munkájukat mindenekelőtt a termelés biztosítására, továbbá a szövetkezeti dolgozók nevelésére, Illetve szociális problémáinak megoldására kell összpontosítaniuk. S természetesen a további fontos küldetés: az információcsere rugalmasságának biztosítása — vezetők és dolgozók között, illetve fordítva. Tudjuk, hogy több efsz-ben pozitív hangnemben szólhatnak a szövetségi csoportok munkájáról. De nem hallgathatók el a hiányosságok sem ilyen összefüggésben. Ebből adódnak azután a különbségek például az SZFSZ járási bizottságai között. Tudvalevő, hogy az efsz-ben a szövetségi csoportok munkája általában ott eredményes, ahol sikeres szocialistabrigád-mozgalomról adhatnak számot. Nem egy szövetségi csoport munkája összpontosul csupán a termelési feladatok boncolgatására. Meg kell legyezni, hogy ez a módszer mindenképpen hiányosnak tekinthető, s elsősorban annak bizonyítéka, hogy nem ésszerű a munkamegosztás a szövetségi bizalmi és a szövetségi csoport többi tagla között. S a termelési kérdéseken kívül szóba kell hozni a szövetségi problémákat is — természetesen figyelembe véve a tagok hozzászólásait és 1a-» vaslatait. A szövetségi csoportok munkájához viszonyítva többször merülnek fel problémák a szakaszbizottságok tevékenységével kapcsolatosan. Főleg azokban a szövetkezetekben, ahol a szervezeti átépítés nem az érvényben lévő határozatok alapján valósult meg. Számos efsz-ben nem tudják egybehangolni a szakaszbizottségok tevékenységét a szövetkezett szervek munkájával. És ahol a szövetkezet vezetősége nem erősíti az együttműködés szálait a szövetségi csoportok, illetve a szakaszbizottságok funkcionáriusaival, ott végképp nem lehet: eredményes szövetségi munkáról beszélni. Az SZFSZ Alapszabályzatában benne foglaltatik', hogy Ä szövetkezet társadalmi tevékenységének koordinálásával leggyakrabban az alelnököt. Illetve a vezetőség valamely más tagját bízzák meg. A vizsgálatokból azonban eléggé különböző eredmények tűnnek ki: az említett funkciót mintegy 50 százalékban a személyzeti osztály vezetői töltik be. s csupán 16 százalékos az alelnökök részvétele ilyen vonatkozásban. Ebből az eloszlásból adódik aztán a különböző színvona» lú szövetségi tevékenység. Megállapítást nyert, hogy ahol az alelnökök töltik be a szóban torgó funkciót, ott általában sikeres a szövetségi munka. A Szövetkezeti Földművesek Szövetsége az efsz-ekben nagy* mértékben hozzájárul a szövetkezeti demokrácia elmélyítéséhez és tökéletesítéséhez. (D. B.)’ * * Kérdések: 1. Az egységes földműves-szövetkezet: a) állami szervezet, b) szövetkezeti és társadalmi szervezet, c) egyéb szocialista szervezet? 2. A tagsági gyűlés az efsz legfelső szerve. Egyben az SZFSZ-alapszervezet legfelső szerve is? a) igen, bj csak olyan vonatkozásban, ha az SZFSZ kérdéseiről tárgyal, c) nem. 3. Az SZFSZ Alapszabályzata alapján szakaszbizottságok a) valamennyi efsz-ben tevékenykednek, bj csak a kisebb efsz-ekben tevékenykednek, c) csak a nagyobb efsz-ekben tevékenykednek? Ismeretek ШМ 1 ABC bizonyítvány ľ5Sj 2 ABC nélkül mm 3 AB C .Szelvény szám«: 4 VERSENY • VERSENY • VERSENY • VERSENY • VERSENY • VERSENY • VERSENY Kitartó szorgalommal A mi verejtékünk is benne van. Ä rőmünkre szolgál, hogy I egy olyan embert muv tathatunk be, aki minden tekintetben elismerést érdemel. Dikan Júlia az Alsőpéteri (Dolný Peter) Egységes Földműves-szövetkezet példás dolgozója, de mindemellett nagyszerű feleség és gondos édesanya. Hosszú évek során több alkalommal tüntették ki mint a szövetkezet legjobb dolgozóját. Az Idén kitartó és becsületes munkájáért méltó elismerésben részesült. Az 1985- -ös évre meghirdetett szocialistamunka-versenyben elért eredményeiért a szövetségi kormány és a Szövelkezett Földművesek Szövetsége Központi Bizottsága „A szocialista munka győztese“ elismerő oklevelet adományozta neki, amelyet a szövetkezet vezetősége az aratöünnepélyen adott át a kiváló dolgozónak. 'Amikor felkerestük őt, a délelőtti nagytakarítást végezte. Az udvaron frissen mosott ágynemű fehérlett. Elfoglaltsága ellenére szívesen szakított néhány percet a számunkra. A beszélgetés közben azonnal szembetűnt, a sokévi munka nem törte meg. ma Is fiatalos és vig kedélyű. Arcán különös öröm és izgalom játszadozott. Munkáján kívül a családjáról és önmagáról beszélt. Elmondta, hogy alig töltötte he a tíeznhatodik életévét, amikor a szövetkezet kertészetében kezdett el dolgozni. Hamar felnőtté vált, Majd amikor a férje — Dikan Baltazár — megbetegedett, majd gerincműtéten esett át és leszázalékolták, ű lett a család eltartója: anyagi és erkölcsi értelemben egyaránt. Kénytelen volt a kertészetből a tehénfarmra menni dolgozni, hogy több pénzt tehessen le a család asztalára. Abban az időben kifejezetten nehéz voit az élete, hiszen a fárasztó munka mellett a beteg férjéről és a két kicsi gyermekéről is gondoskodnia kellett. Akkoriban még kézzel fejtek minden tehenet, de mintegy tizenkét éve gép végzi ezt a munkát is. Egy évvel ezelőtt húsz tehenet fejt, de akkor még az etetés is az ő gondja volt. Az új tehénlstállóba „költözés" óta ötven tehenet fej négy géppel, viszont az etetést más végzi helyette. Itt lényegesen könnyebb a munka, ugyanakkor a körülmények Is jobbak. . Gyakorlatilag minden gépesített. A trágyát az „örökmozgó“ futószalag viszi ki az állatok alól. A tej minőségének mindenképpen meg kell felelnie a szigorú el őírásoknak, amelyet az illetékesek rendszeresen és szigorúan ellenőriznek. Dikan Júlia mégis elmondhatja magáról hogy amióta fej, csakis első osztályú tejet adott le. Ennek egyik alapfeltétele az, hogy a fejőgépeket, valamint a tej szűrésére és tárolására használt eszközöket is állandóan tisztán kell tartani. A haszonállatok tisztán tartása szintén alapkövetelmény. Az istállóban — ahol négy fejó és ugyanennyi etető dolgozik — állandó felügyeletet tartanak, így nyoicnaponkőnt kerül mindenkire a sor. Az egésznapos ügyelet során az ügyeletes figyelme mindenre ki kell hogy terjedjen: állandóan ellenőrizni az állatok, az istálló, a levegő tisztaságát stb. Dikan Júlia az idén nyáron bizony keveset volt együtt a családjával. Jórészt csak a'hétvégeken pihent otthon. Tavasztól egészen október közepéig a sertés- és borjúistállók meszelésében vett részt. Három munkatársával együtt naponta tizenhat órát dolgozott. A rengeteg tennivaló közepette senkinek se jutott eszébe azon gondolkodni, hogy vajon bírja-e erővel. Bírta. Megszokták az állandó megterhelést. Munkatársai szeretik őt, mert nemcsak megbízható munkaerő, hanem nagyszerű barát is. Ahol jó a légkör, ott a teljesítmények is kitűnőek, s ezt számtalan példa Igazolta már. Ebben a szövetkezetben az emberek lelkiismeretesen és becsületesen dolgoznak, s a* mennyiben a szükség úgy kívánja, szívesen végeznek többletmunkát. Pedig nem könnyű a fejők dolga. Mindennap menni kell, kora reggel, télennyáron, hóban, esőben. Ekkora áldozatra nem mindenki képes. Csakis a család és a munka szeretete az, amely ennyi energiát adott és ad Dikan Júliának a megpróbáltatásokhoz. A ház körüli munkákban a fiúk is segítenek. Az állatok etetése a férj gondja, a takarítást viszont az egész család közösen végzi. A kert gondozása általában az édesanya dolga. Dikan Júlia szabadidejében a kivarrásnak szenteli minden percét. A nappaliban — ahol beszélgettünk — a bútorokat hímzett térítők díszítik. Persze, van amikor napokig sem kerül a fiókokból elő a himeznivaló. A szekrény mélyéből szebbnél szebb — különféle színű és díszítésű — térítők, kötények és vánkosok „bukkannak“ elő. Nehéz lett volna kiválasztani közülük a legszebbet. A férj magába roskadva, de szemében elégedett mosollyal méregeti a remekműveket. Szemmel láthatóan büszke a feleségére. Miközben mi a portékát szemléljük, megjegyzi: „Pedig ha látnák a bőrt a tenyerén!“ Ez a kérges tenyér mindent elárul gazdájáról. Lám, a sok munka mégsem tűnt el nyomtalanul. MACSICZA SÄNDOR Hatalmas répásterület kellős közepén vagyunk. Hányjuk egymásra a fejeket s szerencsére jócskán van miért nyögni-nyügdécselni, mert alaposan megnőttek ezek a répák. S ho ktiiönösen nagy példány akad valamelyikünk kezébe, hát felkiáltással emeli magasba, s olyankor közösen saccoljuk, hogy hány kilót is nyomhat a répa. Nem könnyű munka ez. Aki távolról figyeli, csak a hajlongást láthatja, nem tudhatja, mekkora erőfeszítésbe kerül egy-egy jobban legyökerezett répa' kitépése. Serénykedünk tehát, időnként megszusszanni felegyenesedünk, de azért gyűlnek mögöttünk a rakások , A nagy gépkocsik alaposan megbillennek, amikor térnek ki az útra. Több tonnányi terményt visznek, az egész évi munka gyümölcsének egy részét. Mert fontos része a takarmányrépa a Nagygéresi IVeľký Hores] Egységes Földműves-szövetkezet r takarmánymérlegének. Ezért is vetettek 55 hektárt, s nem is csalatkoztak. A hektárhozam 70—SO tonna körül van. Persze, nem ez az egyetlen „répaakció". Alig keryl haza az utolsó fej takarmányrépa, a 129 hektáros cukorrépásba indulunk. Azt mondják — s nem is minden ok nélkül — ez az egyik legnehezebb mezőgazdasági munkálat. A traktor némileg kiszántfa a főidből, Ш ha a traktoros felületes mun* kát végez, kínlódhat a répa* szedő. Ezt is össze kell hány* ni, s ha jókora gyomnövények akadályoznak ebben, a tényé* red is könnyebben feltörik, s pár óra után a vérhólyagok* ra már rá sem hederltesz. Any* nyit a laikus is tudhat, hogy ez a répafajta általában nem nő meg akkorára, mint a takarmányozásra szánt „társa“, s minél kisebb, annál több baf van vele. Szidjuk is eleget az időjárást, hiszen olyan nehe* zen jön kt a földből egyik-má* sik répa, mintha becövekelték volna. A végére érünk ennek is, harminc árról hányjuk ősz* sze a szépnek nemigen nevez• hető termést. A levágás mát sokkal nehezebben megy. Estefelé karjainkat is alig tudjuk emelni, a kés lassabban то* zog, A felegyenesedés ts nehe* zebben sikerül. Sokan vagyunk. Legtöbbjük fiatal, aki csak ilyenkor jut egy kis mezei munkához. Aki gyakrabban áll fel, annak nyilván a megszo* kás is nehezebben megy. S ml* re megszöknöd, addig végéhez ér a répaszedés. Mindeneseire jó érzés látni, hogy legalább ilyenkor mennyire összetarta* nak az emberek: senki sincs a parcellákon, aki egyedül, önmagában dolgozna. A cukrot így biztosan másképpen ízleljük majd meg... m
