Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1986-07-19 / 29. szám

1986. július 19. ★ 29. szám * XXXVII. évfolyam ★ Ага 1,— Kčs ffiK ÉS KÖVETELMÉNYEK Irta: Pósa Lajos, az SZLKP KB munkatársa, a szerkesztőbizottság elnöke Az ésszerű táplálkozás biztosítása fontos politikai és közgazdasági fel­adat is. Ennek kapcsán pozitívan ér­tékelhető az a tény, hogy a 7. ötéves tervidőszak feladatait a mezőgazda­ság és az élelmiszeripar alapjában véve teljesítette. Az élelmiszer-ellá­tás fokozatosan stabilizálódott, sót egyes élelmiszerekből túltelítődött a piac. A 8. ötéves tervidőszakban is szá­molunk a mezőgazdaság és az élelmi­szeripar szakaszán — a 7. ötéves tervidőszakban — elért pozitív ered­ményekkel. Az élelmiszerpiac viszony­lagos telítettségére való tekintettel — a többi népgazdasági ágazathoz viszonyítva — még jobban kell tuda­tosítani azt a tényt, hogy az élelmi­szer-termelés távlati fejlesztésének alapvető feltétele a termelés haté­konyságának növelésében, a minőség javításában rejlik. Ez egyaránt vonat­kozik a mezőgazdasági és az élelmi­szer-ipari termelésre. Ez gyakorlati­lag azt jelenti, hogy a mezőgazda­ságra és az élelmiszeriparra — a CSKP XVII. kongresszusa határozatai értelmében.— az alapvető élelmisze­rekkel való önellátottság elérése és a lakosság ésszerű táplálkozásának biztosítása mellett egy további, dön­tő fontosságó feladat hárul, mégpe­dig a termelés olcsóbbá, illetve gaz­daságosabbá tétele, a termékek mi­nőségének javítása. A felsorolt követelmények a &. öt­éves tervidőszak folyamán szüksé­gessé teszik a tudományos-műszaki haladás vívmányainak intenzivebb gyakorlati alkalmazását. Ez konkré­tan azt jelenti, hogy a szállítói ága­zatok részéről növelni kell a bioló­giai és egyéb anyagi-műszaki ténye­zők hatékonyságát, minőségi színvo­nalát. A mezőgazdaságban és az élel­miszeriparban tökéletesíteni kell a technológiai folyamatokat, csökkente­ni szükséges a veszteségeket, jobban ki kell aknázni a tartalékokat, a ter­melési és hasznositási folyamatban. A mezőgazdasági termelés idei eredményeiről a növénytermesztés szakaszán egyelőre még nem beszél­hetünk. Tény, hogy az időjárás a ga­bonaféléknek nem kedvezett. Ezért az idén — a tervezetthez viszonyítva — bizonyos terméskieséssel kell szá­molnunk. Az állattenyésztés bonyolult helyzete és problémái viszont több­nyire szubjektív tényezőkre vezethe­tők vissza. Nehéz megmagyarázni például azt a tényt, hogy két évvel ezelőtt vágóállat-többlettel küszköd­tünk, jelenleg viszont fordított hely­zettel, vagyis a sertésállomány a mi­nimális szint alá való csökkenésével nézünk szembe. Negatív irányzatot mutat a szarvasmarha-állomány csök­kenése is. A marhahús értékesítési tervének túlteljesítése az állomány­létszám rovására történt. Bosszantó az állatelhullás helyzete, melynek változtatásához határozott intézkedé­sek szükségesek. Ugyancsak növelni kell az állattenyésztés termelékeny­ségét — főleg a hízómarhák és a sertések napi sűlygyarapodási átla­gát —, mivel ezen a téren a csehor­szági mezőgazdasági üzemektől je­lentősen elmaradtunk. Komoly problémát jelent, hogy nem sikerült biztosítani a tartalék-takar­­mánykészletet célzó elképzeléseket, főleg az erőtakarmányok tekinteté­ben. A társadalmi és a vállalati érde­kek összhangja hiányában az eröta­­karmányok tervezett tartalékainak jelentős hányada fel lett használva. A vállalati érdek ugyanis előnyben részesítette a végtermék előállítását a tartalékképzéssel szemben. A fele­lős szervek sürgető feladatává vált. hogy mielőbb megoldják a felmerülő problémákat, megtalálják a módját a társadalmi és a vállalati érdek össze­hangolásának. Az egész mezőgazda sági termelés stabilitásának és ki­egyensúlyozottságának fontos előfel­tétele a szilárd takarmánygazdálkn­­dási rendszer. A szemesek idei hnza-^ .mának nem éppen kecsegtető kilátá­sai, valamint az év végéig, esetleg a jövő évig fokozatosan növekvő ser­tésállomány komoly gondot okozhat főleg az erőtakarmányok biztosításá­ban. Ezért az állatállományt — főleg a sertésállományt — úgy kell -opti­malizálni, hogy az összhangban le­gyen a meglévő takarmányforrások­kal. A 8. ötéves tervidőszakban is igé­nyes feladatok várnak a mezőgazda­­sági és az élelmiszer-ipari dolgozók­ra. Az SZLKP kongresszusának hatá­rozatai értelmében a mezőgazdasági bruttó termelést 8—9 százalékkal kell növelni. Többek között ez is előtérbe helyezi azt a tényt hogy a társadal­mi célok elérését döntő mértékben meghatározza, miképpen sikerül a 8. ötéves tervidőszakban elérni a nö­vénytermesztés gyorsabb ütemű fej­lesztését az állattenyésztéssel szem­ben. A, tervek szigorúan rögzítik ezt az elvet, miszerint a növénytermesz­tés bruttó termelését 11, míg az ál­lattenyésztését több mint 5 százalék­kal kell növelni. Ezt a feladatot min- j den irányítási' szinten fokozott fele- j lősséggel kell megvalósítani. Az egész agráripari komplexum í kiegyensúlyozott fejlesztése érdeké ben össze kell hangolni az állatte­nyésztési termelést, főképpen a ter­vezett takarmányalappal. Ezen alap­vető feltétel biztosítása nélkül elkép­zelhetetlen az állattenyésztés ütemes fejlesztésé. A 8. ötéves tervidőszak nem módosított vállalati terveinek : összegezéséből szerzett ismereteink1 sajnálatos módon arra utalnak, hogy a központi szervek elképzeléseivel ellentétben a mezőgazdasági üzemek az állattenyésztésben gyorsabb üte­mű fejlesztéssel számolnak, mint a növénytermesztésben. Nyíltan ki kell mondani, hogy az ilyen fejlesztési irányzat nem valósítható meg. Fontos, hogy a 8. ötéves tervidő­szakban minimalizáljuk a termőföld csökkenését. A talaj termőképességé­nek növelésénél az eddiginél nagyobb mértékben figyelembe kell venni a gazdasági hatékonyság szempontját. Alapvetően növelni kell a talajjaví­tásra fordított beruházások hatékony­ságát. mivel ezt a lehetőséget eddig kevésbé használtuk ki. A növénytermesztés szakaszán alap vető feladat — évi átlagban — a 3 millió 940 ezer tonna gabonatermés elérése. Ez egyrészt elősegíti az ön­ellátottság biztosítását, másrészt pe­dig a mesógazdaság és az élelmiszer­­ipar stabilitását. E feladat megvaló­sítását az anyagi-műszaki feltételek biztosítása mellett az új gazdasági szabályozók is serkentik. A 8. ötéves tervidőszakban meg kell gyorsítani a belterjesítési folyamatot, főleg a cukorrépa- és burgonyatermelésben, mivel ezen ágazatok eredményei jó­val elmaradnak a fejlett mezőgazda­ságú országokétól. Az állattenyésztés szakaszán to­vábbra is a szarvasmarha-tenyésztést kell előtérbe helyezni, miközben a hangsúlyt az ágazat belterjesítésére kell tenni. Elsősorban a borjú- és az üszőnevelés helyzetét kell javítani, növelni kell továbbá a tehenek pro­duktív élettartamát és csökkenteni az elhullást. Az anyagi érdekeltség ér­vényesítésével gátat kell vetni a te­hénállomány nem kívánatos csökken­tésének. Innoválásra szorul a fajta­­nemesítési program. s célszerű lenne a korszerű szaporodásbiológiái mód­szerek szélesebb körű alkalmazása is. A sertés- és a baromfitenyésztés fejlesztése mindenekelőtt a rendelke­zésre álló erőtakarmány és a fehérje­tartalmú kiegészítők mennyiségétől függ. Feltétlenül meg kell oldani az állomány optimalizálását, s az álla­tok termelékenységében pedig el kell érni a csehországi gazdaságok szín­vonalát. Meg kell oldani a takar­mánytartalékok létrehozását — főleg erötakarmányokből. Ez nemcsak köz­(Folytatás a 2. oldalon)-4- Rövid aratási megbeszélés a Hegyétei (Kútniky) Egységes Földműves-szövetkezet gabonatábláján. Felvéte­lünkön balról jobbra: Beringer Arpád agrármérnök, szövetkezeti elnök. Navrátil Dezső kombájnos. Seregi Dénes az aratási csoport vezetője, Bugár Mihály kombájnos és Póda Zoltán szalmabetakarító. Tóth József felvétele Oriástáitosok nyomában A Somorjai (Samorín) Kék Duna Efsz-ben is teljes ütemben folyik az aratás. Az idén ebben az egységes földműves-szövetkezetben 1200 hektáron hajtotta kasza alá fejét a gabona. Mi az 50 hektáros Köves-dűlőn tar­tottunk szemlél, ahol az araszoló szalmaesíkok a verő­fényben úgy hatottak, mintha viharzó óriáslállosok pa­tanyomai lettek volna. —Az idén, a szokottnál — főleg ezen a kavicsos ége­­vényes táblán — ritkábban villognak a telt tartályt jel­ző fények — mondja komoran Ürge Károly, az- öntözési csoport vezetője, az aratási stab irányítója, majd hozzá­fűzi : — Medárd napján nem esett, s az idén sajnos, bevált a népi megfigyelésen alapuló jóslat. Tény viszont az is, hogy az ősz és a nyárelő is mostoha volt. Azt szokták mondani, hogy a mezőgazdaság olyan üzem, amely fö­lött a kerek égbolt a tető, az időjárás szeszélye tehát minden számítást keresztülhúzhat. Van ebben némi igaz­ság, kétségtelen, dm az is igaz, hogy azt a hiányzó tetőt az utóbbi időben sok minden pótolhatja — folytatja a gondolatsort, majd hozzáfűzi. , , — Az időjárás kilengéseit csak a nagyüzemi termelés tudja kivédeni, amelynek több lehetősége van élni a tudomány nyújtotta lehetőséggel, a gépesítés előnyeivel, a legkorszerűbb agrotechnikai áldásával. Mindazzal, ami segít elhárítani vagy legalább csökkenteni a tetőnélkü­liség hátrányait. Mindezt azért hangsúlyozom, mert a Köves-dűlőn kívül sokkal ígéretesebb hozamokkal ke­csegtető tábláink is vannak. Ezért bizakodhatunk, és bizakodunk is az idén. ъ — Tizenhét kombájnt állítóttunk munkába az idén. Ezek vezetőire', kiszolgálóira irányul most a figyelem. Ez érthető. Mert igaz ugyan, hogy az idei termés alá még a múlt őszön szántottunk, a mag még tavaly főidbe került, de ezekben a napokban zajlik a leglátványosabb munka. Most dől el az is,,hogy amiért eddig dolgozott, az ember, amit megérlelt az idő, az a lehető legkisebb veszteséggel a magtárba kerül-e, — veszi át. a beszélge­tés fonalát Lengyel István, az üzemi pártszervezet elnö­ke, majd kiegészítésként így folytatja.' — A 8. ötéves tervidőszak első évében a termelés és a gazdálkodás alapkérdésévé a hatékonyság vált: Ez többek között felhívja a figyelmei a fokozottabb előre­látásra, a nagyobb tervszerűségre, a gazdálkodás ered- . ményét befolyásoló, azt érintő területek mindegyikére. Egy-egy csodaszernek tartott módszer nem segít, s ez hatványozottan érvényes az aratásra. A belüzemi önelszámolás bevált gyakorlati módszereit alkalmazva olyan minőségi munkái követelünk, amely szavatolja a legkisebb veszteséget. Ezt a követelmény­­rendszert az aratást megelőzően összüzemi és alapszer­vezeti szinten ismertettük a párttagokkal, akik most is élenjárnak a példamutatás terén. A szemveszteség ellen­őrzését salát dolgozóink végzik, a szövetkezet ellenőrző bizottságának teljes jogkörű ellenőrzése mellett. Az ara­tási stáb naponta ülésezik, az összüzemi pártszervezet elnökének, alelnökének, valamint az ellenőrző bizottság elnökének részvételével. A szövetkezet földjein arató vendégkombájnosok kö­zül Jozef Fredlovskýt, a Rodostín nad Oslavou-i Efsz kombájnosát, A kiváló munkáért állami kitüntetés vise­lőjét szólaltattuk meg. — Számomra minden reggel a gép karbantartásával, zsírozásával, műszaki ellenőrzésével kezdődik. Meghú­zom a csavarokat, megtisztítom a rostákat. Mindezzel hamar végzek — mondja, majd rövid szünetet tartva, szerelökulcsot vesz elő, s rövid magyarázat kíséretében lejjebb állítja a vágószerkezetet.-— Csak ezek a rövid szálak ne lennének — vesz fel a tarlóról egy kalászt —, a motolla nem éri el, s így amikor a kasza elvágja a növény szárát, a kalász gyak­ran leesik a földre. A Kék Duna Efsz-ben Ígéretes kukorica-, cukorrépa-, és lucernatáblák között folyik a kenyércsata és a járu­lékos munkák garmadája. A tarlóhántást végző Bartal János a kemény 'talajra panaszkodik, majd dicséröleg szól az ekevasat élesítő Kargel Béla és Nagy Lajos szakértelméről. . r ... Az óriástáltosok nyomában tehát új barázdát szint az eke, ami az aratás koniplexitását jetzig meglátásaink sze­rint a Kék Duna Efsz rangjához méltó emberi odafigye­léssel és szakmái irányítással. 1 • ' ’ 1 ' -- r- ‘ » v ' C31BÄ CASZLÖ V

Next

/
Thumbnails
Contents