Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1986-07-19 / 29. szám
1986. július 19. ★ 29. szám * XXXVII. évfolyam ★ Ага 1,— Kčs ffiK ÉS KÖVETELMÉNYEK Irta: Pósa Lajos, az SZLKP KB munkatársa, a szerkesztőbizottság elnöke Az ésszerű táplálkozás biztosítása fontos politikai és közgazdasági feladat is. Ennek kapcsán pozitívan értékelhető az a tény, hogy a 7. ötéves tervidőszak feladatait a mezőgazdaság és az élelmiszeripar alapjában véve teljesítette. Az élelmiszer-ellátás fokozatosan stabilizálódott, sót egyes élelmiszerekből túltelítődött a piac. A 8. ötéves tervidőszakban is számolunk a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szakaszán — a 7. ötéves tervidőszakban — elért pozitív eredményekkel. Az élelmiszerpiac viszonylagos telítettségére való tekintettel — a többi népgazdasági ágazathoz viszonyítva — még jobban kell tudatosítani azt a tényt, hogy az élelmiszer-termelés távlati fejlesztésének alapvető feltétele a termelés hatékonyságának növelésében, a minőség javításában rejlik. Ez egyaránt vonatkozik a mezőgazdasági és az élelmiszer-ipari termelésre. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra — a CSKP XVII. kongresszusa határozatai értelmében.— az alapvető élelmiszerekkel való önellátottság elérése és a lakosság ésszerű táplálkozásának biztosítása mellett egy további, döntő fontosságó feladat hárul, mégpedig a termelés olcsóbbá, illetve gazdaságosabbá tétele, a termékek minőségének javítása. A felsorolt követelmények a &. ötéves tervidőszak folyamán szükségessé teszik a tudományos-műszaki haladás vívmányainak intenzivebb gyakorlati alkalmazását. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a szállítói ágazatok részéről növelni kell a biológiai és egyéb anyagi-műszaki tényezők hatékonyságát, minőségi színvonalát. A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban tökéletesíteni kell a technológiai folyamatokat, csökkenteni szükséges a veszteségeket, jobban ki kell aknázni a tartalékokat, a termelési és hasznositási folyamatban. A mezőgazdasági termelés idei eredményeiről a növénytermesztés szakaszán egyelőre még nem beszélhetünk. Tény, hogy az időjárás a gabonaféléknek nem kedvezett. Ezért az idén — a tervezetthez viszonyítva — bizonyos terméskieséssel kell számolnunk. Az állattenyésztés bonyolult helyzete és problémái viszont többnyire szubjektív tényezőkre vezethetők vissza. Nehéz megmagyarázni például azt a tényt, hogy két évvel ezelőtt vágóállat-többlettel küszködtünk, jelenleg viszont fordított helyzettel, vagyis a sertésállomány a minimális szint alá való csökkenésével nézünk szembe. Negatív irányzatot mutat a szarvasmarha-állomány csökkenése is. A marhahús értékesítési tervének túlteljesítése az állománylétszám rovására történt. Bosszantó az állatelhullás helyzete, melynek változtatásához határozott intézkedések szükségesek. Ugyancsak növelni kell az állattenyésztés termelékenységét — főleg a hízómarhák és a sertések napi sűlygyarapodási átlagát —, mivel ezen a téren a csehországi mezőgazdasági üzemektől jelentősen elmaradtunk. Komoly problémát jelent, hogy nem sikerült biztosítani a tartalék-takarmánykészletet célzó elképzeléseket, főleg az erőtakarmányok tekintetében. A társadalmi és a vállalati érdekek összhangja hiányában az erötakarmányok tervezett tartalékainak jelentős hányada fel lett használva. A vállalati érdek ugyanis előnyben részesítette a végtermék előállítását a tartalékképzéssel szemben. A felelős szervek sürgető feladatává vált. hogy mielőbb megoldják a felmerülő problémákat, megtalálják a módját a társadalmi és a vállalati érdek összehangolásának. Az egész mezőgazda sági termelés stabilitásának és kiegyensúlyozottságának fontos előfeltétele a szilárd takarmánygazdálkndási rendszer. A szemesek idei hnza-^ .mának nem éppen kecsegtető kilátásai, valamint az év végéig, esetleg a jövő évig fokozatosan növekvő sertésállomány komoly gondot okozhat főleg az erőtakarmányok biztosításában. Ezért az állatállományt — főleg a sertésállományt — úgy kell -optimalizálni, hogy az összhangban legyen a meglévő takarmányforrásokkal. A 8. ötéves tervidőszakban is igényes feladatok várnak a mezőgazdasági és az élelmiszer-ipari dolgozókra. Az SZLKP kongresszusának határozatai értelmében a mezőgazdasági bruttó termelést 8—9 százalékkal kell növelni. Többek között ez is előtérbe helyezi azt a tényt hogy a társadalmi célok elérését döntő mértékben meghatározza, miképpen sikerül a 8. ötéves tervidőszakban elérni a növénytermesztés gyorsabb ütemű fejlesztését az állattenyésztéssel szemben. A, tervek szigorúan rögzítik ezt az elvet, miszerint a növénytermesztés bruttó termelését 11, míg az állattenyésztését több mint 5 százalékkal kell növelni. Ezt a feladatot min- j den irányítási' szinten fokozott fele- j lősséggel kell megvalósítani. Az egész agráripari komplexum í kiegyensúlyozott fejlesztése érdeké ben össze kell hangolni az állattenyésztési termelést, főképpen a tervezett takarmányalappal. Ezen alapvető feltétel biztosítása nélkül elképzelhetetlen az állattenyésztés ütemes fejlesztésé. A 8. ötéves tervidőszak nem módosított vállalati terveinek : összegezéséből szerzett ismereteink1 sajnálatos módon arra utalnak, hogy a központi szervek elképzeléseivel ellentétben a mezőgazdasági üzemek az állattenyésztésben gyorsabb ütemű fejlesztéssel számolnak, mint a növénytermesztésben. Nyíltan ki kell mondani, hogy az ilyen fejlesztési irányzat nem valósítható meg. Fontos, hogy a 8. ötéves tervidőszakban minimalizáljuk a termőföld csökkenését. A talaj termőképességének növelésénél az eddiginél nagyobb mértékben figyelembe kell venni a gazdasági hatékonyság szempontját. Alapvetően növelni kell a talajjavításra fordított beruházások hatékonyságát. mivel ezt a lehetőséget eddig kevésbé használtuk ki. A növénytermesztés szakaszán alap vető feladat — évi átlagban — a 3 millió 940 ezer tonna gabonatermés elérése. Ez egyrészt elősegíti az önellátottság biztosítását, másrészt pedig a mesógazdaság és az élelmiszeripar stabilitását. E feladat megvalósítását az anyagi-műszaki feltételek biztosítása mellett az új gazdasági szabályozók is serkentik. A 8. ötéves tervidőszakban meg kell gyorsítani a belterjesítési folyamatot, főleg a cukorrépa- és burgonyatermelésben, mivel ezen ágazatok eredményei jóval elmaradnak a fejlett mezőgazdaságú országokétól. Az állattenyésztés szakaszán továbbra is a szarvasmarha-tenyésztést kell előtérbe helyezni, miközben a hangsúlyt az ágazat belterjesítésére kell tenni. Elsősorban a borjú- és az üszőnevelés helyzetét kell javítani, növelni kell továbbá a tehenek produktív élettartamát és csökkenteni az elhullást. Az anyagi érdekeltség érvényesítésével gátat kell vetni a tehénállomány nem kívánatos csökkentésének. Innoválásra szorul a fajtanemesítési program. s célszerű lenne a korszerű szaporodásbiológiái módszerek szélesebb körű alkalmazása is. A sertés- és a baromfitenyésztés fejlesztése mindenekelőtt a rendelkezésre álló erőtakarmány és a fehérjetartalmú kiegészítők mennyiségétől függ. Feltétlenül meg kell oldani az állomány optimalizálását, s az állatok termelékenységében pedig el kell érni a csehországi gazdaságok színvonalát. Meg kell oldani a takarmánytartalékok létrehozását — főleg erötakarmányokből. Ez nemcsak köz(Folytatás a 2. oldalon)-4- Rövid aratási megbeszélés a Hegyétei (Kútniky) Egységes Földműves-szövetkezet gabonatábláján. Felvételünkön balról jobbra: Beringer Arpád agrármérnök, szövetkezeti elnök. Navrátil Dezső kombájnos. Seregi Dénes az aratási csoport vezetője, Bugár Mihály kombájnos és Póda Zoltán szalmabetakarító. Tóth József felvétele Oriástáitosok nyomában A Somorjai (Samorín) Kék Duna Efsz-ben is teljes ütemben folyik az aratás. Az idén ebben az egységes földműves-szövetkezetben 1200 hektáron hajtotta kasza alá fejét a gabona. Mi az 50 hektáros Köves-dűlőn tartottunk szemlél, ahol az araszoló szalmaesíkok a verőfényben úgy hatottak, mintha viharzó óriáslállosok patanyomai lettek volna. —Az idén, a szokottnál — főleg ezen a kavicsos égevényes táblán — ritkábban villognak a telt tartályt jelző fények — mondja komoran Ürge Károly, az- öntözési csoport vezetője, az aratási stab irányítója, majd hozzáfűzi : — Medárd napján nem esett, s az idén sajnos, bevált a népi megfigyelésen alapuló jóslat. Tény viszont az is, hogy az ősz és a nyárelő is mostoha volt. Azt szokták mondani, hogy a mezőgazdaság olyan üzem, amely fölött a kerek égbolt a tető, az időjárás szeszélye tehát minden számítást keresztülhúzhat. Van ebben némi igazság, kétségtelen, dm az is igaz, hogy azt a hiányzó tetőt az utóbbi időben sok minden pótolhatja — folytatja a gondolatsort, majd hozzáfűzi. , , — Az időjárás kilengéseit csak a nagyüzemi termelés tudja kivédeni, amelynek több lehetősége van élni a tudomány nyújtotta lehetőséggel, a gépesítés előnyeivel, a legkorszerűbb agrotechnikai áldásával. Mindazzal, ami segít elhárítani vagy legalább csökkenteni a tetőnélküliség hátrányait. Mindezt azért hangsúlyozom, mert a Köves-dűlőn kívül sokkal ígéretesebb hozamokkal kecsegtető tábláink is vannak. Ezért bizakodhatunk, és bizakodunk is az idén. ъ — Tizenhét kombájnt állítóttunk munkába az idén. Ezek vezetőire', kiszolgálóira irányul most a figyelem. Ez érthető. Mert igaz ugyan, hogy az idei termés alá még a múlt őszön szántottunk, a mag még tavaly főidbe került, de ezekben a napokban zajlik a leglátványosabb munka. Most dől el az is,,hogy amiért eddig dolgozott, az ember, amit megérlelt az idő, az a lehető legkisebb veszteséggel a magtárba kerül-e, — veszi át. a beszélgetés fonalát Lengyel István, az üzemi pártszervezet elnöke, majd kiegészítésként így folytatja.' — A 8. ötéves tervidőszak első évében a termelés és a gazdálkodás alapkérdésévé a hatékonyság vált: Ez többek között felhívja a figyelmei a fokozottabb előrelátásra, a nagyobb tervszerűségre, a gazdálkodás ered- . ményét befolyásoló, azt érintő területek mindegyikére. Egy-egy csodaszernek tartott módszer nem segít, s ez hatványozottan érvényes az aratásra. A belüzemi önelszámolás bevált gyakorlati módszereit alkalmazva olyan minőségi munkái követelünk, amely szavatolja a legkisebb veszteséget. Ezt a követelményrendszert az aratást megelőzően összüzemi és alapszervezeti szinten ismertettük a párttagokkal, akik most is élenjárnak a példamutatás terén. A szemveszteség ellenőrzését salát dolgozóink végzik, a szövetkezet ellenőrző bizottságának teljes jogkörű ellenőrzése mellett. Az aratási stáb naponta ülésezik, az összüzemi pártszervezet elnökének, alelnökének, valamint az ellenőrző bizottság elnökének részvételével. A szövetkezet földjein arató vendégkombájnosok közül Jozef Fredlovskýt, a Rodostín nad Oslavou-i Efsz kombájnosát, A kiváló munkáért állami kitüntetés viselőjét szólaltattuk meg. — Számomra minden reggel a gép karbantartásával, zsírozásával, műszaki ellenőrzésével kezdődik. Meghúzom a csavarokat, megtisztítom a rostákat. Mindezzel hamar végzek — mondja, majd rövid szünetet tartva, szerelökulcsot vesz elő, s rövid magyarázat kíséretében lejjebb állítja a vágószerkezetet.-— Csak ezek a rövid szálak ne lennének — vesz fel a tarlóról egy kalászt —, a motolla nem éri el, s így amikor a kasza elvágja a növény szárát, a kalász gyakran leesik a földre. A Kék Duna Efsz-ben Ígéretes kukorica-, cukorrépa-, és lucernatáblák között folyik a kenyércsata és a járulékos munkák garmadája. A tarlóhántást végző Bartal János a kemény 'talajra panaszkodik, majd dicséröleg szól az ekevasat élesítő Kargel Béla és Nagy Lajos szakértelméről. . r ... Az óriástáltosok nyomában tehát új barázdát szint az eke, ami az aratás koniplexitását jetzig meglátásaink szerint a Kék Duna Efsz rangjához méltó emberi odafigyeléssel és szakmái irányítással. 1 • ' ’ 1 ' -- r- ‘ » v ' C31BÄ CASZLÖ V
