Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1986-11-15 / 46. szám

SZABAD FÖLDMŰVES,

1386. november 15.

[A szerző felvétele]

1. Szabó András mérnök, dr. Miroslav Dobié, Porbajas Roman.

Az említett versenyeken kívül megrendezték a labdarúgó-tornát is. az

üzem igazgatójának serlegéért. Itt a következő sonrend alakult ki:

X. a lakatusmíihely csapata;

2. az építészeti csoport csapata;

3. a közlekedési és teherfuvarozási részleg csapata.

Astelnőttek versenyével egyldőben az alkalmazottak gyermekei részére is különböző versenyszámokból őszszeállított versenyt rendeztek, melyben mintegy hetven gyerek vett részt.

A versenyek győztesei oklevélben és értékes tárgyi jutalomban részesültek, a gyerekeket pedig sok édességgel és különböző játékokkal jutalmazták meg a rendezők. Azt talán mondani sem kell. bogy valamennyi résztvevőt és szurkolót élelemmel és frissítővel is ellátták a szervezők, fgy a színvonalas versenyről elmondható, hogy kellemes környezetben, kitűnő szervezésben, igazi spnrtszellemben zajlott, és nagyon sok új barátság született mind a felnőttek, mint az ifjú résztvevők között. Mindebből kitűnik, hogy a szervezők jól vizsgáztak, s a résztvevők jó! szórakoztak, tehát érdemes minden évben megrendezni az ilyen jellegű versenyeket.

Nagy Mihály

JÓ VERSEN¥ VOLT

A honvédelmi sportnapoknak már évek óta hagyományai vannak a g aléptet (Galanta) Agrostav dolgozói ' körében, mert lehetőséget adnak a sportotlásra. a felüdülésre, a kikapcsolódásra és szórakozásra Az idén az üzemi szakszervezeti bizottság a polgárvédelmi bizottsággal és a Nőszövetség üzemi szervezetével közösen в matúSknvói sportpályán rendezte meg a hagyományosnak nevezhető akciót, melyet ünnepélyes keretek között az üzem igazgatója, dr. Bohuslav Eliz nyitott meg. Ünnepi beszédében méltóképpen megemlékezett a Honvédelmi Szövetség megalakításának 35. évfordulójáról, s nagyra értékelte a szövetség üzemi szervezetének munkáját, amely kimagasló eredményeket ér el főleg a polgárvéde'mi iskolázások és gyakorlatotk megszervezése terén.

Az ünnepi megnyitó után a versenyekre felsorakozott 112 alkalmazott 12 csapatba tömörülve vette fel egymással a küzdelmet. Összesen öt versenyszámban kelleti helytállniuk, mégpedig: gránátdobásban. célbalövésbeu. elsősegélynyújtásban, egészségügyi ellátásban, és terepfutásban A sportszerű keretek között lezajlott magas színvonalú versenyen a következő eredmények születtek:

Női csapatverseny:

1. Takács Lívia, Fehér Irén.

Baán Éva;

A labdarúgó-torna győztes csapata

2. Juhászné, Kovácsné. Gálné;

3. Oravcova, Farkasné, Recska.

A férfiak versenyének győztes csapata:

й festőnek hitele van!"

BESZÉLGETÉS CZIBÄK MARIAVAL

II

Czibák Mária királyhelmeci (Krár.

(hlmer. I festőművészt sokoldalú tehetségnek ismerten) meg. Képei vaia; mennyi kiállításán sikert hoztak számára. A minap felkerestem, hogy munkásságáról megtudjak egyet s mást.

— Hogyan lett festő?

— Már az alapiskolában tehetségesnek tartottak a tanítóim, a gimnáziumban már önálló kiállításom volt. A tanáraim a képzőművészeti főiskolát javasolták; ötször próbálkoztam, de egyszer sem vettek fel... Amikor rájöttem, hogy fölösleges minden próbálkozás, Eckerdt Sándor festő-grafikusnál tanultam három évig. 1970-ban felvettek a N'itrai Pedagógiai Főiskola képzőművészet — szlovák nyelv szakára, amit sikeresen el Is végeztem. Azt sem szabad elhallgatnom, hogy sokat köszönhetek édesanyámnak. aki tagja volt egy műkedvelő képzőművészeti körnek. Tehát a festészet családi hagyomány nálunk.

— Milyen eredményeket hoztak az utóbbi évek az Ön alkotó tevékenységében?

— Bulgáriában voltam, egyhónapos alkotótáborban, ahol nagyon sok képet festettem. A képeket pasztellből készítettem. N’em vagyok híve az egysíkú dolgoknak. Fn egyébként főleg az olajat és a száraz pasztellt kedve lem. Hallgatója voltam Szönyi István képzőművészeti szabadiskolájának a tokaji művésztelepen, aztán a sárospataki majd a zebegényi alkotótáborban vettem részt. Ez utóbbiban minden képzőművészeti ágazat képviselve volt. s én igyekeztem mindegyikbe bekapcsolódni. A Tlece alkotótáboréiban is minden alkalommal ott voltam.

— Tárlataim? Poprádon részt vettem egy képzőművészeti versenyen és az alkalmazott művészet kategóriában első helyezést értem el. Tavaszszal egy járási versenyen vettem részt, azután Nltrán, majd Komáromban (Komárnoj volt tárlatom. Kü’föidön Is volt egy /kiállításom mégpedig Beregszászon. A Ticce klubbal mindén alkalommal kiállítok, illetve W, mutatom a legűiabb ■-—■

— Melyik műfajt kedveli a legjobban?

— A pasztel’t szeretem, ez fogott meg a legjobban, a2tán a portrét kedvelem, és megemlíthetném még a . tájképfesztészetet. Később rájöttem. hogv más is van. Megszerettem a tejctitlel való játszadozást. Butikokat is készítek, jelenleg pedig már kombinált batik technikát alka'mazok Eddig) pávás és,lépkés batikaim azt hiszem, hogv nagy sikert arattak. most foglalkozom a viaszos hátikkal, am>' eredeti jóval batik. Hazáikban még nem ismerik, csak a kötözgetős batikot, amit a ruha festészetben használnak. Akvarellel is próbálkoztam, de úgy érzem, a temperáim Jobbak.

— ön pedagógus. Mi az slűnye és

peim iránt, vásárolják szokat. Egyre több megrendelésem van. Portréképeimet többnyire az illetőnek ajándékozom. Annyit azonban nem keresek, hogy félre is tud|3k tenni. Örömöm, hogy van mivel festeni, s remélem lesz holnap is.

Szeretném még elmondani azt is. hogy kiállításokon többször nyertem díjat, s utána figyeltem a helyi sajtót, mikor foglalkozik az eseménnyel. Egyetlen mondattal sem tett róla említést. Mindig tele van gyárral,

„Minden, ami szép — emberi..

üzemmel, intézettel, gazdasággal. Állítom, ha valamelyikünkhöz jön egy üzem, vagy szövetkezet, esetleg állami gazdaság, hogy „gyere, kellene számunkra néhány kép a mi életünkről", biztosan akármelyikünk vállalkozna egy ilyen feladatra. Nos, nem tudok ilyen üzemről, de semmilyen intézményről sem. Nyugat-Szlovákia több járásában az üzemek pályadíjakat alapítanak, és művészeti alkotásokat vásárplnak. Itt még nem jött ez divatba ...

— Mi adhat országos rangot a vidéken élő és alkotó művésznek?

— Rang!? Spekulatív műszói A festőnek hitele vanl Olyan szellemi szférában mozog, tevékenykedik, melynek kulcsa az alázat... „Országos rang?" Hány szép nő él az országban. és csak tízet, vagy húszat mutogatnak, ás hány jó festő...?

— Milyennek tartja a Ticce klnb művészeinek alkotói szintjét, kollektivitását?

— Nagyon ritkán találkozunk. Azt gondolom, hogy a város orvosai, vagy mérnökei sem járnak össze valahol vasárnap délután. Ha dolgunk van közös ügvekben, telefonon megkeressük egymást. Az alkotó jellegű viták nagyon hiányoznak. Egyikünk sem akarja meggyőzni a másikat az elképzeléseiről.

— Tervei?

— A jövő tavasszal akarok egy önálló kiállítást rendezni és több alkotótáborban részt venni. Hogy hol? Több javaslatot kaptam, de először is szűkebb hazámban akarom a legújabb alkotásaimat bemutatni és aztán majd maelátjuk...

— Mi a véleménye, meddig közérthető egy alkotás, és hol van a határ ...?

— Ha szép az élet teljessége, akkor minden, ami szép felfogható, közérthető, mert emberi. Ami érthetetlen, az elvesztette emberi lényegét.

ILLÉS BERTALAN

Nemcsak

betegeknek

Gyógy (Dudince) falucskának alig ezer lakosa van, mégis azt mondhatjuk róla, hogy országszerte ismert. Fürdője tette azzá. S aki talán mégsem ismerné, azok számára most né-' hány mondatban bemutatjuk.

A község a Korponai-fennsík délnyugati nyúlványainak lábánál fekszik. Mivel rendkívül magas a-aapsütéses napok száma, az évi középhőmérséklet + 9 C-fok körül mozog, ami a falut hazánk legmelegebb helységei közé sorolja. Előnyére szolgál síkvidéki fekvése js. továbbá az a körülmény., hogy a közelében két határátkelőhely is található, mégpedig Ipolyság (Šaliv) és Szlovákgyarmat (Slovenské Öarmotyl; mondanunk sem kell, hogy mindkettő a Magyar Népköztársasággal közös. Nem messze folyik az Ipoly, amely ezen a vidéken különösen gazdag a csendes, idillt zugokban, igazi vadász- és halászparadicsomot kínálva a horgászat és a vadászat szerelmeseinek. A sok napsütés a vidék mezőgazdaságára is jótékony hatással van: korén megjelenik itt a friss zöldség, a primőr gyümölcs, és egész évben elegendő van belőle. Az itteni borok is messze földön ismertek; úgy is szokták emlegetni ezt a vidéket, mint a jó bor és a finom kacsapecsenye hazáját.

Persze, Gyügyöt elsősorban mégis csak a gyógyvize tetfe ismertté. A források kapacitása 12.4 liter másodpercenként, de a tervezett fúrások eredményeként ez a mennyiség a közeljövőben jelentősen növekedni fog. Még fontosabb a gyógyvíz széles körű felhasználhatósága: kezdetben

csak mozgásszervi betegségek gyógyítására használták, ám hamarosan felismerték, hogy szív- és érrendszeri betegségek kiíratására is eredményesen alkalmazható. Éppen az Ilyen betegséggel sújtott páciensek számára épült fel a Smaragd fürdőépület, amely több mint kétszáz' férőhelyes így tehát Gyűgy már hivatalosan is szerepel a kardiovíszkuláris betegek gyógyítására alkalmas állami fürdők listáján. Gyógyvize ezenkívül Jótékony hatással van több gyomor-, vese-, bőr- és női betegségre is.

A felbuzgó víz vegyi összetétele rendkívül kedvező; külön ts meg kel! említeni a széndioxid és a kénhídrogén vegyületeit. Ezek itt olyan kombinációkban is előfordulnak, amilyenben Európában Gyűgyön kívül csak egy helyen: a franciaországi Vichyben.

A gyógyfürdő másik, Rubin nevű fürdőépülete több mint két évtizede szolgálja már a rászorulókat. Az itt nyújtott balneoterápiás szolgálatokat ez alatt az idő alatt több mint száz-ezren vették ^nár igénybe. A jövő azonban egyértelműen a szív- és érrendszeri megbetegedésekben szenvedők minél jobb ellátását célozza, amelynek érdekében már sokat tettek Gyűgyön. Felszereltek egy korszerű laboratóriumot, ultrahangos diagnosztizálóval. és jelentősen bővítik a rehabilitációs férőhelyek számát. Ha mindezekhez hozzászámítjuk a magas szakmai képzettségű egészségügyi dolgozókat is, a gyűgyi gyógyfürdő valóban a szocialista egészségügyi gondoskodás jő példájaként állhat előttünk.

M. Cimmermannová

Шг

A nyugvó nap sugarai vörösre festették a folyó vizét, amely kavargóit lenn a mederben, osont a part alatt, fürdette a vízbe nyúló ágakat. Az öreg fűz is ott állt, a vízre b.alotva. Vaskos gyökerei közül rég elhordták a hullámok az életei adó földet, de ö mégis élt, egyre mélyebbre kapaszkodva. Hajlotton állt, mint az öregember, egykedvűen bámulta a kavargó folyót. Egykor üde zöld ágai megfakultak; repedezett kérgébe nevek, évszámok vannak belevésve. A máit jelképévé válik lassan, hiszen akik ezeket a neveket bevésték, öregemberek már, vagy talán néhányon már nem is élnek... fgy lett a fűz élő történelem.

Az egyik reggel lánctalpas vetett végett az életének. Felbúgott a motor, s a fűz mintha jajgatna: fáj megválnia az élettől, az iszapos főidtől, kapaszkodik gyökereivel, dé hiába. Eldől, ropognak az ágai, akik nézik, kissé elszorul a szívük; kidőlt az öreg fa, meghalt egy darabka múlt. Szabályozzák a folyót, kell,az út a jelennek. SCHMIDT LÄSZLÖ

, . (Vass Gyula felvétele]

■■■■

»

lasz: nem kötelező festeni!

— Hogyan él egy amatőr művész?

— Hogyan élek? Végtelenül boldog vagyok, hogy nagy az érdeklődés ké-Egy batik technikával készült alkotás

'i 1 (Bogoly János felvételei

a hátránya, ha valaki az ország szélén egy kisvárosban él és dolgozik?

— A főiskola elvégzése óta itt tanítok, s ahogyan magamat ismerem, itt is maradok. Ide köt minden, ami értelmet ad az életemnek: a munkám, az otthonom. Sokan szememre is vetik e nagy „ragaszkodást1, hiszen ma. úgymond, minden alkotó ember a nagyvárost tartja egyedül üdvözítőnek, ahol kiteljesítheti, ami benne szunnyad. £n viszont ügy érzem, hogy itt kell elmondanom, amit tudok erről a tájról, ezekről az emberekről, mert e közeg nélkül talán légüres térben mozgó ember lenne belőlem.

— Mennyiben befolyásolják művészetét. témáit, módszereit az iskolai oktató-nevelő munkában szerzett élmények?

— A pedagógus munkája is — tapasztalataim alapián állíthatom — egyre nehezebb, bonyolultabb lesz. Varázsa azonban nem csökken. A gyermekrajzok csodálatos világából sokat tanultam én is, mert merészek, őszinték, igazak, a valóságból költészetet teremtenek. Ez nekik természetes, magától értetődő. Azt hiszem, száz más ok mellett ez a legfontosabb érvem, hogy pedagógus maradiak.

— Milyen lehetősége van arra, hogy festményeinek többsége ne a műteremben maradjon, hanem eljusson a közönséghez?

— A festő lényegében nem magának fest. Ez akkor is Igaz, ha nem hangoztatjuk. S a valóságban ez hogyan realizálódik? Kétféleképpen: kiállítások és vásárlások formájában. Az ország különböző városaiban vannak képeim, de külföldön is sok van, azt hiszem, hogy a helységeket felsorolni nem szükséges. Ha magánember keres fel. műtermemben, kénytelen vagyok valós értékük töredékéért eladni munkáimból, hogy fedezzem a festéssel kapcsolatos egyre nagyobb kiadásaimat. Különben a képeket Kassára (Košice) kellene zsűrizésre vinni, s ha néha el is fogadnak egyöt-egyet, az ár nevetségesen ala/ csony. Ezeket se panaszként mondom, hiszen egyszerű lehetne a vá-