Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1986-11-15 / 46. szám
1986. november 15. ★ 46. szám ★ XXXVII. évfolyam 9 ★ Ara 1,— Kčs Mint ismeretiig. Csehszlovákia Kommunista Pártja XVII. kongresszusának egyik fő napirendi pontja volt a CSKP KB jelentése a XVI. pártkongresszus feladatainak végrehajtásáról. A jelentésben a CSKP kultúrpolitikájának megvalósításával kapcsolatban egyebek közt ezt olvashatjuk: „Pártunk kultúrpolitikájának megvalósítása hozzájárult knltúránk szocialista jellegének további megszilárdításához, a társadalom anyagi és szellemi értékeinek létrehozásában, valamint a szocialista ember nevelésében betöltött szerepének növeléséhez.“ A kongresszus legfontosabb dokumentumában — A CSSZSZK gazdasági és szociális fejlesztésének fö irányai az 1988—1990-es évekre és kilátások a 2000-ig terjedő időszakra — kultúrpolitikánk célkitűzéseivel kapcsolatban ez áll: „A kultúra és a művészet jelentős feladata az új értékek céltudatos megteremtése, a dolgozók szabadidejének ésszerű kihasználásához való hozzájárulás. Hatnia kell a dolgozók alkotó aktivitásának fejlesztésére és tevőleges é'etmódjára. Ebből a szempontból tökéletesíteni kell az irányítás rendszerét, differenciáltan kell fejleszteni a kulturális és művészeti tevékenység egyes formáit és neve'ő társadalmi hatásukat. Hatékonyabban és célszerűbben kell felhasználni az erre a célra szánt társadalmi eszközöket.“ Ezek voltak tehát — természctsen 'dióhéjba sűrítve — szocialista kultúrpolitikánk eredményei az elmúlt ötéves tervidőszak sorún, illetve — a XVII. pártkongresszus határozatainak tükrében — azok az irányelvek, útmutatások és célkitűzések, amelyek e politika vezérfonalául szolgálnak majd az elkövetkezendő öt évre. A határozatok azonban önmagukban természetesen nem elegendőek. Következetesen, a célokat, a körülményeket és a lehetőségeket komp'ex módon figyelembe véve, a formalizmust messzemenően elkerülve ke’I megvalósítani azokat. E folyamatban természetesen gazdasági és társadalmi életünk egyetlen részterületét sem szabad e'sziaetelten kezelnünk, hiszen azok állandó kölcsönhatásban vannak egymással, s bármilyen jel’egű egészségtelen arányeltolódás más területen is szükségszerűen érezteti a hatását. Ilyen összefüggésben a kultúra — mint egységes egész — átfogó érte'mezésében válik érthetőbbé a falusi kulturális élet. s általában véve a falusi kultúra fejlesztésének fontossága is. Induljunk ki abból a tényből, hogy hazánk lakosságának nagyobbik része fa’vakban él. Mennyiségi szempontból tehát a falusi kultúra fejlesztése olyan kérdés, amely a lakosság többségét közvetlenül érinti. Minőségi oldaláról közelítve meg a problémakört: pártunk stratégiai célkitűzéseinek egyike a falu és a város közötti különbség csökkentése, majd fokozatos megszüntetése, s ettől értelemszerűen elválaszthatatlan a falusi kultúra színvonalának emelése. Mindezzel együtt természetesen még vannak, sőt jó ide<g még lesznek is olyan sajátságok, amelyek a falusi kultúrát megkülönböztetik a várositól, s amelyek az előbbiben végzett munkában nűnösée'lng és formailag egyaránt más módszereket tesznek szükségessé. Am ezek a különbségek nem érintik a lényeget, hanem — mint már utaltunk rá — tu'ajdonképpen csak az eltérő körülményekből. lehetőségekből, a lakosság szociális összetételéből, munkakörülményeiből, életmódjából erednek. Mindjárt szolgálhatunk is erre egy jó példával: az aktív és я paszszlv kultúra, tehát a kultúra fogyasztásának és művelésének eltérő lehetőségeivel falon és városon. Ez a különbség eleve adott és társadalmunk fejlődésének jelenlegi szintjén természetesnek nevezhető, hiszen a városok szükségszerűen egy-egv bűzigazgatási egység vagy terület szellemi és kulturális centrumai is: itt működnek a rangosabb kulturális létesítmények és intézmények. így a színházak, az állandó jellegű film színházak, a múzeumok, a képtárak, a hivatásos művészi társulatok. Fhhril egyenesen következik, hogy összehasonlíthatatlanul nagyobb a kultúra — jobb kifejezés híján — „fogyasztásának“ lehetősége, mint falusi viszonylatban. Aktívan, tevőlegesen bekapcsolódni a kulturális életbe viszont kétségkívül falun nyílik nagyobb lehetőség. Magától értetődő, hogy ez az összehasonlítás az eltérő Tormán kívül színvonalbeli különbséget is jelent, de tekintsünk el ettől. Annál inkább, mert itt lényegében arról van szó, hogyan érvényesíthetőek a kulturális élet fejlesztéséről a kongresszuson hozott határozatok különös tekintettel a sajátos falusi körülményekre. Induljunk ki e határozatok egv — már idézett — mondatából: „Hatékonyabban és célszerűbben kell felhasználni az erre a célra (értsd: a knltúra fej’nsztésérel szánt társadalmi eszközüket“. Teljesen nyilvánvaló, hogy itt anyígi eszközökről van szó, s az is egyértelmű, hogy ez a feladat teljesen más módon értelmezendő a hivatásos knltúrintézménvek esetében, mint a jobbára öntevékeny falusi kultúrmozgalomban. Ténv ugyan. bogy a helyi nemzeti bizottságok is vende'keznek bizonyos kulturális pénzalappal, de azt is tudjuk, sajnos, hogy ez mire elegendő. Ami pedig a falvakon működő, többnyire a járási intézmények fennhatósága alá tartozó hivatásos kulturális létesítményeket illeti — népművelödési központok, könyvtárak —. jó működésükhöz a puszta létük távolról sem elegendő, s ezt a többletet már szintén csak helyi viszonylatban kaphatják meg. Külön fejezetben kel) szólnunk az amatőr művészeti mozgalomról, azon belül is a fa’usi műkedvelő csoportokról. Az ó tevékenységük jelenti a iegkézzelfoghatóbban azt. amiről már korábban szóltunk, vagyis a kultúra tevékeny művelését, az „aktív“ kultúrát. Létrejöttük, működésük, fenntartásuk azonban szintén elképzelhetetlen megfe'elő anvagi támogatás nélkül. Régen elmúltak már azok az idők. amikor egy két lelkes kezdeményező teltrekészsége és ügybuzgalma önmagában is elegendő voll egv-egy község kulturális életének felvirágoztatásához. A próbák, a fe’lépések, a ruhák, a kellékek, a díszletek, az utazás nrnd-mind költségeket jelent és jelentenek, amelyek folyamatos fedezése nélkül a csoport munkája a legnagyobb lelkesedés mellett sem lehet zökkenőmentes. Fképpen körüljárva a kérdést tehát eljutottunk oda. hogv mit jelent — pontosabban ELSŐSORBAN mit jelent — a „társadalmi eszközök hatékony és célszerű felhasználása“ a falusi kn'túra viszonylatában. Igen fim, de mi a teendő, ha ezek az eszközök bármilyen hatékony kihasználás mellett kevésnek bizonyulnak a község kulturális életének az egyéb lehetőségek által adott fejlesztéséhez? Nyilvánvaló, hogv oda kell nyúlni, onnan kell segítséget, támogatást kérni, ahol erre a segítségnyújtásra adottak a lehetőségek. S mivel faluról beszelünk, ez a mecénás önként adódik: az egységes földműves-szövetkezet. vagy az állami gazdaság, egyszóval a község arculatát szuciáHs. foglalkoztatottsági és egyéb téren meghatározó mezőgazdasági nagyüzem. Annál is inkább, mert a kulturális é'etben való részt vállalása csak az első pillantásra tűnhet távoli területnek a számára. Nem másról, mint saját dolgozóinak közérzetéről, szellemi épü'éséről van ugyanis szó, tágahb összefüggésekben pedig annak egy nem elhanyagolható tényezőjéről, milyen megtartó erővel bir a falu, mennyire vonzó az ottani életforma. A lehetőségeket — egy mezőgazdasági nagyüzem lehetőségeit a kultúra támogatására — pedig gondolom szükségte’en felsorolnunk. Tömören fogalmazva: nincs a falusi kulturális életnek olvan területe. ahol ilyen lehetőségek nem lennének. Feltárni őket, és fő’eg. megtalálni a kihasználásuk módját — ez már viszont valóban csak az ebben közvetlenül Illetékesek rátermettségén. akaratán és ügyszeretetén múlik. VASS GYULA A gépesítés rohamos fejlődésének következtében mezőgazdasági üzemeink mindig jobban igénylik a nagy todással rende’-kezo kiváló szakembereket. A téli gépjavítás folyamán például az alkatrész-felújítás, a hiányzó alkatrészek pótlása rendszerint a fémmegmunkáló szakemberekre hárul. Felvételünkön Körösi Vince, a TeSedikovtíl Efsz esztergályosa látható munka közben, aki kiváló tudója mesterségének Kalita Gábor felvétele Viktor Süer professzor hatvanéves Viktor Sidor agrármérnöknek. a Nyitrai f Nitra) Mezőgazdasági Főiskola professzorának, a tudományok doktorának az élete és munkássága elválaszthatatlanul összekapcsolódott a főiskolával. A kezdet egészen az 1948-as évbe nyúlik vissza, amikor a művészeti és tudományos tevékenységre hajlamos fiatal és buzgó maturus elkezdte tanulmányait a- Kassai (Košice) Mezőgazdasági és Erdőmérnöki Főiskolán. A kommunista Viktor Sidor, az SZSZK Nemzeti Díjának viselője, a Szövetségi Gyűlés képviselője és a főiskola agronómiái karának dékánja a zootechnika és az állattenyésztést kutatás élenjáró dolgozói közé tartozik. 1926. októbpr 20-án s? Vetett Porostovban ! Michalovce! járás). A preSovi gimnáziumban érettségizett. Már a főiskolai tanulmányai során vonzalmat érzett a társadalmi tevékenységhez — a CSISZ aktivistájaként részt vett Kelet-Szlovákiában az efsz-ek megalakításában és az Ifjúságfalva építésében. Főiskolai tanulmányainak befejezése után az 1952—1956-os években elvégezte a tudományos aspirantúrát, majd tudományos ■ asszisztensként. a speciális zootechnikai tanszéken dolgozott. Ebből. az időszakból származnak az első tudományos munkái, főleg a növekedési eréllyel,' a vérszegénységgel és a malacok egészségvédelmével kapcsolatban. Kutatómunkája fokozatosan a sertések növekesének és vágóértékének , kérdéseire irányult, ami. 1961-ben, a docens tudományos fokozat megszerzésével végződött. Sidor professzor szakmai ismereteit olyan jelentős pedagógusok formálták, mtnt Chomkoviő. Kováit és landau professzorok. 1964-től a sertés- és juhtenyésztést, később a speciális zootechnikai tanszék vezetőjeként tevékenkedétt. 1968 óta a speciális zootechnikai , szakma professzora. Az intenzív pedagógiaineveid. szervező és tudományos tevékenység mellett betöltötte a dékánhelyettest, a rektorhelyettest és az agronámiai kar dékánfa tisztségét Is. Már 25 éve tölti be a főiskolán, illetve az agronámiai kar keret eben , az irányító tisztségeket. Alkotó életének egyik Jelentős fejezete, hogy lényeges hatást gyakorolt az agrármérnökök új nemzedékeinek a nevelésére. Többek között tagja a Szlovák Tudományos Akadémia Tudományos Kollégiumának, számos főiskola és intézet tudományos tanácsának. A Csehszlovák Mezőgazdasági Akadémia keretében tagja az állattenyésztési szakosztálynak, valamint a gazdasági állatok genetikai és nemesítést bizottságának. Sidor professzor tudományos munkája — elsősorban a tudományos ismereteik érvényesítésével — a szocialista mezőgazdaság továbbfejlesztését szorgalmazza. A hatvanas években érdemeket szerzett a sertések hizékonyságának és vágóértékének vizsgálására szolgáló állomások kiépítésében és módszertani irányításában. Saját kísérleti munkájával járult hozzá a szlovák feketetarka és a fehér hússertés kinemesit éséhez. Mint a sertéstenyésztés hibridizációs programjának végrehajtója nagy érdemeket szerzett a szintetikus apai állományok és az új seriéshibridek kinemvsítésébm. Gazdag tudományos és szervezési tapasztalatait már három - ötéves tervidőszakban , az alapkutatás állami tervének összehangolására és számos tudományos-kutató program részleges megoldására irányítgtia.) Terjedelmes tudományos és kísérleti eredményeit 1974-ben a doktorátust disszeriácíös munkájában foglalta össze, amelyet sikeresen megvédett és elnyerte a mező- és erdőgazdasági tudományok doktora tudományos fokozatot. Jelenleg a Csehszlovákia és az NDK közötti zootechnikai kutatás koordinátora. Az ipari sertéshústermelés vonatkozásában a KGST-tagországok együttműködésének gesztori tisztségét töltötte be. Számos előadást, és vitafelszólalást tartott az Európai Állattenyésztési Szövetség zürichi, madridi, harngatei, leingrádt és budapesti illésén. Tapasztalatairól és ismereteiről szívesen beszámolt a Szovjetuniófelentös a publicisztikai tévé kény- Hollandiában, Finnországban és az NSZK-bon, valamint a baráti főiskolákon a Szovjetunióban, Lengyelországban. az NüK-ban, Magyarországon, Jugoszláviában és Bulgáriában. Jelentős a publicisztika tevékenysége. Ezidáig 411 eredeti tudományos munkának volt a szerzője vagy társszerzőié, ebből 39-nek külföldön. 'Szerzőként és. társszerzőként 24 könyve, főiskolai tankönyve jelent meg. Tizenkilenc tudományos értekezést terjesztett elő és védett meg. Terjedelmes pedagógiai, tudományos és politikai tevékenysége mellett szoros kapcsolatot tart fenn a mezőgazdasági gyakorlattal. Érdemekéi szerzett a falvak szocialista átépítésében, seaítette az egységes földműves-szövetkezeteket és az állami aazdnsáqokat, számos komplex ésszerűsítő brigádban és tudományos tanácsban fejt ki érdemdús tevékenységet. Sidor professzor 28 éve tagja a CSKP-пак. Tudományos és pedagógiai munkássága mellett Jelentős po- Itttkai és társadalmi tevékenységet fejtett és fejt ki. Többek között aktivistája a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottságnak. 1981 óta a Szövetségi Gyűlés képviselője, a Népek Kamarája Elnökségének és a mezőgazdasági és élelmezésügyi bizottság tagja. Képviselői tevékenységével sikeresen hozzájárult Nyltra, a Nyitrai járás, a mezőgazdasági főiskola, az Agrokomplex, valamint a Nyitrai Biológiai és Mezőgazdasági Tudományod Központja fejlődéséhez. Jelentős politikai, szakmai és pedagógiai tevékenységéért a CSSZSZK elnöke életiubileuma alkalmából a Munka Érdemrendet .adományozta npki.' (О. I.) Ki legyen a mecénás?
