Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1986-11-15 / 46. szám

1986. november 15. ★ 46. szám ★ XXXVII. évfolyam 9 ★ Ara 1,— Kčs Mint ismeretiig. Csehszlovákia Kom­munista Pártja XVII. kongresszusá­nak egyik fő napirendi pontja volt a CSKP KB jelentése a XVI. pártkong­resszus feladatainak végrehajtásáról. A jelentésben a CSKP kultúrpolitiká­jának megvalósításával kapcsolatban egyebek közt ezt olvashatjuk: „Pártunk kultúrpolitikájának meg­valósítása hozzájárult knltúránk szo­cialista jellegének további megszilár­dításához, a társadalom anyagi és szellemi értékeinek létrehozásában, valamint a szocialista ember nevelé­sében betöltött szerepének növelésé­hez.“ A kongresszus legfontosabb doku­mentumában — A CSSZSZK gazdasá­gi és szociális fejlesztésének fö irá­nyai az 1988—1990-es évekre és kilá­tások a 2000-ig terjedő időszakra — kultúrpolitikánk célkitűzéseivel kap­csolatban ez áll: „A kultúra és a művészet jelentős feladata az új ér­tékek céltudatos megteremtése, a dolgozók szabadidejének ésszerű ki­használásához való hozzájárulás. Hat­nia kell a dolgozók alkotó aktivitá­sának fejlesztésére és tevőleges é'et­­módjára. Ebből a szempontból töké­letesíteni kell az irányítás rendsze­rét, differenciáltan kell fejleszteni a kulturális és művészeti tevékenység egyes formáit és neve'ő társadalmi hatásukat. Hatékonyabban és célsze­rűbben kell felhasználni az erre a célra szánt társadalmi eszközöket.“ Ezek voltak tehát — természctsen 'dióhéjba sűrítve — szocialista kultúr­politikánk eredményei az elmúlt öt­éves tervidőszak sorún, illetve — a XVII. pártkongresszus határozatainak tükrében — azok az irányelvek, út­mutatások és célkitűzések, amelyek e politika vezérfonalául szolgálnak majd az elkövetkezendő öt évre. A határozatok azonban önmagukban természetesen nem elegendőek. Kö­vetkezetesen, a célokat, a körülmé­nyeket és a lehetőségeket komp'ex módon figyelembe véve, a formaliz­must messzemenően elkerülve ke’I megvalósítani azokat. E folyamatban természetesen gazdasági és társadal­mi életünk egyetlen részterületét sem szabad e'sziaetelten kezelnünk, hi­szen azok állandó kölcsönhatásban vannak egymással, s bármilyen jel’e­­gű egészségtelen arányeltolódás más területen is szükségszerűen érezteti a hatását. Ilyen összefüggésben a kultúra — mint egységes egész — át­fogó érte'mezésében válik érthetőbbé a falusi kulturális élet. s általában véve a falusi kultúra fejlesztésének fontossága is. Induljunk ki abból a tényből, hogy hazánk lakosságának nagyobbik ré­sze fa’vakban él. Mennyiségi szem­pontból tehát a falusi kultúra fej­lesztése olyan kérdés, amely a lakos­ság többségét közvetlenül érinti. Mi­nőségi oldaláról közelítve meg a problémakört: pártunk stratégiai cél­kitűzéseinek egyike a falu és a vá­ros közötti különbség csökkentése, majd fokozatos megszüntetése, s et­től értelemszerűen elválaszthatatlan a falusi kultúra színvonalának eme­lése. Mindezzel együtt természetesen még vannak, sőt jó ide<g még lesz­nek is olyan sajátságok, amelyek a falusi kultúrát megkülönböztetik a várositól, s amelyek az előbbiben végzett munkában nűnösée'lng és for­mailag egyaránt más módszereket tesznek szükségessé. Am ezek a kü­lönbségek nem érintik a lényeget, hanem — mint már utaltunk rá — tu'ajdonképpen csak az eltérő körül­ményekből. lehetőségekből, a lakos­ság szociális összetételéből, munka­körülményeiből, életmódjából ered­nek. Mindjárt szolgálhatunk is erre egy jó példával: az aktív és я pasz­­szlv kultúra, tehát a kultúra fogyasz­tásának és művelésének eltérő lehe­tőségeivel falon és városon. Ez a különbség eleve adott és társadal­munk fejlődésének jelenlegi szintjén természetesnek nevezhető, hiszen a városok szükségszerűen egy-egv bűz­­igazgatási egység vagy terület szelle­mi és kulturális centrumai is: itt működnek a rangosabb kulturális lé­tesítmények és intézmények. így a színházak, az állandó jellegű film színházak, a múzeumok, a képtárak, a hivatásos művészi társulatok. Fhhril egyenesen következik, hogy összeha­sonlíthatatlanul nagyobb a kultúra — jobb kifejezés híján — „fogyasztá­sának“ lehetősége, mint falusi vi­szonylatban. Aktívan, tevőlegesen be­kapcsolódni a kulturális életbe vi­szont kétségkívül falun nyílik na­gyobb lehetőség. Magától értetődő, hogy ez az összehasonlítás az eltérő Tormán kívül színvonalbeli különbsé­get is jelent, de tekintsünk el ettől. Annál inkább, mert itt lényegében arról van szó, hogyan érvényesíthe­tőek a kulturális élet fejlesztéséről a kongresszuson hozott határozatok különös tekintettel a sajátos falusi körülményekre. Induljunk ki e határozatok egv — már idézett — mondatából: „Hatéko­nyabban és célszerűbben kell fel­használni az erre a célra (értsd: a knltúra fej’nsztésérel szánt társadal­mi eszközüket“. Teljesen nyilvánva­ló, hogy itt anyígi eszközökről van szó, s az is egyértelmű, hogy ez a feladat teljesen más módon értelme­zendő a hivatásos knltúrintézménvek esetében, mint a jobbára öntevékeny falusi kultúrmozgalomban. Ténv u­­gyan. bogy a helyi nemzeti bizottsá­gok is vende'keznek bizonyos kultu­rális pénzalappal, de azt is tudjuk, sajnos, hogy ez mire elegendő. Ami pedig a falvakon működő, többnyire a járási intézmények fennhatósága alá tartozó hivatásos kulturális léte­sítményeket illeti — népművelödési központok, könyvtárak —. jó műkö­désükhöz a puszta létük távolról sem elegendő, s ezt a többletet már szin­tén csak helyi viszonylatban kaphat­ják meg. Külön fejezetben kel) szólnunk az amatőr művészeti mozgalomról, azon belül is a fa’usi műkedvelő csopor­tokról. Az ó tevékenységük jelenti a iegkézzelfoghatóbban azt. amiről már korábban szóltunk, vagyis a kultúra tevékeny művelését, az „aktív“ kul­túrát. Létrejöttük, működésük, fenn­tartásuk azonban szintén elképzelhe­tetlen megfe'elő anvagi támogatás nélkül. Régen elmúltak már azok az idők. amikor egy két lelkes kezdemé­nyező teltrekészsége és ügybuzgalma önmagában is elegendő voll egv-egy község kulturális életének felvirágoz­tatásához. A próbák, a fe’lépések, a ruhák, a kellékek, a díszletek, az utazás nrnd-mind költségeket jelent és jelentenek, amelyek folyamatos fedezése nélkül a csoport munkája a legnagyobb lelkesedés mellett sem lehet zökkenőmentes. Fképpen körül­járva a kérdést tehát eljutottunk oda. hogv mit jelent — pontosabban ELSŐSORBAN mit jelent — a „társa­dalmi eszközök hatékony és célszerű felhasználása“ a falusi kn'túra vi­szonylatában. Igen fim, de mi a teendő, ha ezek az eszközök bármilyen hatékony ki­használás mellett kevésnek bizonyul­nak a község kulturális életének az egyéb lehetőségek által adott fejlesz­téséhez? Nyilvánvaló, hogv oda kell nyúlni, onnan kell segítséget, támo­gatást kérni, ahol erre a segítség­nyújtásra adottak a lehetőségek. S mivel faluról beszelünk, ez a mecé­nás önként adódik: az egységes föld­műves-szövetkezet. vagy az állami gazdaság, egyszóval a község arcula­tát szuciáHs. foglalkoztatottsági és egyéb téren meghatározó mezőgazda­sági nagyüzem. Annál is inkább, mert a kulturális é'etben való részt vállalása csak az első pillantásra tűn­het távoli területnek a számára. Nem másról, mint saját dolgozóinak közérzetéről, szellemi épü'éséről van ugyanis szó, tágahb összefüggések­ben pedig annak egy nem elhanya­golható tényezőjéről, milyen megtar­tó erővel bir a falu, mennyire vonzó az ottani életforma. A lehetőségeket — egy mezőgazdasági nagyüzem le­hetőségeit a kultúra támogatására — pedig gondolom szükségte’en felso­rolnunk. Tömören fogalmazva: nincs a falusi kulturális életnek olvan te­rülete. ahol ilyen lehetőségek nem lennének. Feltárni őket, és fő’eg. megtalálni a kihasználásuk módját — ez már viszont valóban csak az ebben közvetlenül Illetékesek ráter­mettségén. akaratán és ügyszeretetén múlik. VASS GYULA A gépesítés rohamos fejlődésének következtében mezőgazdasági üzemeink mindig jobban igénylik a nagy to­­dással rende’-kezo kiváló szakembereket. A téli gépjavítás folyamán például az alkatrész-felújítás, a hiányzó alkatrészek pótlása rendszerint a fémmegmunkáló szakemberekre hárul. Felvételünkön Körösi Vince, a TeSe­­dikovtíl Efsz esztergályosa látható munka közben, aki kiváló tudója mesterségének Kalita Gábor felvétele Viktor Süer professzor hatvanéves Viktor Sidor agrármérnöknek. a Nyitrai f Nitra) Mezőgazdasági Főis­kola professzorának, a tudományok doktorának az élete és munkássága elválaszthatatlanul összekapcsolódott a főiskolával. A kezdet egészen az 1948-as évbe nyúlik vissza, amikor a művészeti és tudományos tevékeny­ségre hajlamos fiatal és buzgó ma­­turus elkezdte tanulmányait a- Kas­sai (Košice) Mezőgazdasági és Erdő­­mérnöki Főiskolán. A kommunista Viktor Sidor, az SZSZK Nemzeti Díjának viselője, a Szövetségi Gyűlés képviselője és a főiskola agronómiái karának dékánja a zootechnika és az állattenyésztést kutatás élenjáró dolgozói közé tar­tozik. 1926. októbpr 20-án s? Vetett Porostovban ! Michalovce! járás). A preSovi gimnáziumban érettségizett. Már a főiskolai tanulmányai során vonzalmat érzett a társadalmi tevé­kenységhez — a CSISZ aktivistája­ként részt vett Kelet-Szlovákiában az efsz-ek megalakításában és az Ifjú­ságfalva építésében. Főiskolai tanulmányainak befejezé­se után az 1952—1956-os években el­végezte a tudományos aspirantúrát, majd tudományos ■ asszisztensként. a speciális zootechnikai tanszéken dol­gozott. Ebből. az időszakból származ­nak az első tudományos munkái, fő­leg a növekedési eréllyel,' a vérsze­génységgel és a malacok egészség­­védelmével kapcsolatban. Kutatómun­kája fokozatosan a sertések növeke­­sének és vágóértékének , kérdéseire irányult, ami. 1961-ben, a docens tu­dományos fokozat megszerzésével végződött. Sidor professzor szakmai ismereteit olyan jelentős pedagógu­sok formálták, mtnt Chomkoviő. Ko­váit és landau professzorok. 1964-től a sertés- és juhtenyésztést, később a speciális zootechnikai tanszék veze­tőjeként tevékenkedétt. 1968 óta a speciális zootechnikai , szakma pro­fesszora. Az intenzív pedagógiai­­neveid. szervező és tudományos te­vékenység mellett betöltötte a dékán­­helyettest, a rektorhelyettest és az agronámiai kar dékánfa tisztségét Is. Már 25 éve tölti be a főiskolán, illet­ve az agronámiai kar keret eben , az irányító tisztségeket. Alkotó életének egyik Jelentős fe­jezete, hogy lényeges hatást gyako­rolt az agrármérnökök új nemzedé­keinek a nevelésére. Többek között tagja a Szlovák Tudományos Akadé­mia Tudományos Kollégiumának, szá­mos főiskola és intézet tudományos tanácsának. A Csehszlovák Mezőgaz­dasági Akadémia keretében tagja az állattenyésztési szakosztálynak, vala­mint a gazdasági állatok genetikai és nemesítést bizottságának. Sidor professzor tudományos mun­kája — elsősorban a tudományos is­mereteik érvényesítésével — a szocia­lista mezőgazdaság továbbfejlesztését szorgalmazza. A hatvanas években érdemeket szerzett a sertések hizé­­konyságának és vágóértékének vizs­­gálására szolgáló állomások kiépíté­sében és módszertani irányításában. Saját kísérleti munkájával járult hoz­zá a szlovák feketetarka és a fe­hér hússertés kinemesit éséhez. Mint a sertéstenyésztés hibridizációs prog­ramjának végrehajtója nagy érdeme­ket szerzett a szintetikus apai állo­mányok és az új seriéshibridek ki­­nemvsítésébm. Gazdag tudományos és szervezési tapasztalatait már há­rom - ötéves tervidőszakban , az alap­kutatás állami tervének összehango­lására és számos tudományos-kutató program részleges megoldására irá­­nyítgtia.) Terjedelmes tudományos és kísérle­ti eredményeit 1974-ben a doktorátu­st disszeriácíös munkájában foglalta össze, amelyet sikeresen megvédett és elnyerte a mező- és erdőgazdasági tudományok doktora tudományos fo­kozatot. Jelenleg a Csehszlovákia és az NDK közötti zootechnikai kutatás koordi­nátora. Az ipari sertéshústermelés vonatkozásában a KGST-tagországok együttműködésének gesztori tisztsé­gét töltötte be. Számos előadást, és vitafelszólalást tartott az Európai Ál­lattenyésztési Szövetség zürichi, mad­ridi, harngatei, leingrádt és budapesti illésén. Tapasztalatairól és ismeretei­ről szívesen beszámolt a Szovjetunió­felentös a publicisztikai tévé kény- Hollandiában, Finnországban és az NSZK-bon, valamint a baráti főisko­lákon a Szovjetunióban, Lengyelor­szágban. az NüK-ban, Magyarorszá­gon, Jugoszláviában és Bulgáriában. Jelentős a publicisztika tevékeny­sége. Ezidáig 411 eredeti tudományos munkának volt a szerzője vagy társ­szerzőié, ebből 39-nek külföldön. 'Szerzőként és. társszerzőként 24 könyve, főiskolai tankönyve jelent meg. Tizenkilenc tudományos érteke­zést terjesztett elő és védett meg. Terjedelmes pedagógiai, tudomá­nyos és politikai tevékenysége mel­lett szoros kapcsolatot tart fenn a mezőgazdasági gyakorlattal. Érde­mekéi szerzett a falvak szocialista átépítésében, seaítette az egységes földműves-szövetkezeteket és az ál­lami aazdnsáqokat, számos komplex ésszerűsítő brigádban és tudományos tanácsban fejt ki érdemdús tevé­kenységet. Sidor professzor 28 éve tagja a CSKP-пак. Tudományos és pedagó­giai munkássága mellett Jelentős po- Itttkai és társadalmi tevékenységet fejtett és fejt ki. Többek között akti­vistája a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottságnak. 1981 óta a Szövet­ségi Gyűlés képviselője, a Népek Ka­marája Elnökségének és a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi bizottság tagja. Képviselői tevékenységével si­keresen hozzájárult Nyltra, a Nyitrai járás, a mezőgazdasági főiskola, az Agrokomplex, valamint a Nyitrai Bio­lógiai és Mezőgazdasági Tudományod Központja fejlődéséhez. Jelentős politikai, szakmai és peda­gógiai tevékenységéért a CSSZSZK elnöke életiubileuma alkalmából a Munka Érdemrendet .adományozta np­­ki.' (О. I.) Ki legyen a mecénás?

Next

/
Thumbnails
Contents