Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1986-11-15 / 46. szám

.SZABAD FÖLDMŰVES. Klement Gottwald, az újságíró A húszas évek elet? nyugtalan idő­szak volt még a fiatal Csehszlovák Köztársaságban. A változások szüksé­gessége elsősorban Szlovákiában volt égető: az erős burzsoázia, a feltörek­vő ludákok, s пего utolsósorban a ..csehszlovákizmus" nagy vihart ka­vart elmélete zűrzavart okozott a közgondolkodásban. Ennek megszün­tetésében mérföldkőnek számít Cseh- Szlovákia Kommunista Pártfának 1921. május 14—16-án történt megalakulás sa; ettől a dátumtól kezdve vált le­hetővé az úi eszmék minél szélesebb körben való. legális tertesztése. Meg­született a legális kommunista sajtó. Szlovákiában ebben az időben aránylag kevés újságíró működött, s természetesen még kevesebb volt az époen csak formálódó kommunista sajtó dolgozóinak száma. Szükség volt tehát a cseh elvtársak segítsé­gére, akik közül — az 1921—1926-os Időszakban — Klement Gottwald ját­szotta a legjelentősebb szerepet. 1921 szeptemberében érkezett Szlo­vákiába, a Hlas fudu Banská Bystri­­ca-i szerkesztőségének kérésére. A lap adminisztrációiénak vezetőjévé vált. de gyakorlatilag rögtön az oda­­érkezése után megkezdte publiciszti­kai tevékenységét is. Bizonyíték erre a lap szeptember 24-i számában köz­zétett. Eszméink szellemében című cikke, amelyben hitet tesz nemcsak pártos elkötelezettségéről, de az egy­szerű nép iránti mély rokonszervé­ről is: „Eszméink szellemében haladunk előre. Azoknak az eszméknek a szel­lemében. amelyek azt mondják: javí­tani kell az emberi dolgokon. Hogy meg kell szüntetni az éhséget, a sze­génységet. el kell távolítani a köny­­nveket. a kétségbeesést. Hogy a nap mindenkire egyformán süt. és min­denkinek egyenlő foga van a boldog­sághoz ...“ Közéleti munkássága is sokirányú volt. Felismerte a tömegsport-mozga­lomban rejlő erőt és lehetőségeket, ezért szorgalmazni kezdte a sport­­egyesületek megalakítását, illetve egy országos szövetség létrehozását. Ez 1921 novemberében meg is tör­tént. s Gottwald, mint a vezetőség tagja, vállalta a szövetség szlovákiai lanlának megalakítását. A lap első száma — Spartakus címmel — 1922 Innuárláhan Jelent meg. s egészen 1923 májusáig Klement Gottwald volt a megbízott főszerkesztője. Továbbra is harcos elkötelezett írásokat pub­likált; bizonyítékul Idézünk a Sparta­kus hasábjain 1922. március 10-én megjelent. Adj tartalmat az éráidnak című cikkéből: „Ismerd meg az embereket magad körül. Igyekezz megérteni tetteik mozgató rugóit, és szüntelenül keresd a szegénység, a nélkülözés okait, amely az embereket évszázadok éta súitja... És eljutsz az örömteli fel­ismerésig. hogy mindezt el lehet tá­volítani. hogy v a társadalom betegsé­gei gyógyíthatók. Egyúttal felismered a magad elkerülhetetlen kötelessé­geit a társadalom gyógyításéra irá­nyuló nagy munkában, tölts be bár­milyen szerepet, állj bármilyen posz­ton az emberiség |agy gépezetében. E felismerés szerint rendezd el a sa­ját életedet — és kommunista leszel.“ 1922 .szeptemberében a szlovákiai kommunista sajtót Vrútky városába összpontosították. Természetesen Kle­ment Gottwald is ideköltözött, ahol továbbra Is a Hlas ludu szerkesztő­ségében dolgozott, miközben Irányí­totta a Spartakus munkaközösségét. Később fokozatosan részt vállal a Pravda chudoby, valamint a Prole­tárka szerkesztéséből is; ez utóbbi szintén úi lap volt. bizonyítva a kom­munista sajtó szüntelen erősödését Szlovákiában. Klement Gottwaldnak az ebben vállalt erőfeszítéseit jól il­lusztrálja egy azidőtáft megjelent írá­sa, amelynek A sajtó frontján címet adta: „A kommunista sajtónak kötelessé­ge minden dolgozót megtanítani arra, hogy felismerje a saját osztályérde­keit, hogy betéivődjnn a tudat: mun­kástársainak ezreivel közösen önálló osztályt alkot, amelynek megvannak a saját érdekei, és ezek az érdekek élesen szemben állnak a tőkések ér­dekeivel. Feladata továbbá meggyőz­ni a munkásokat, hogy az érdekeikért harcolniuk kell. mégpedig keményen és kérlelhetetlenül harcolniuk. Ezért fontos, hogy a kommunista sajtó min­den dolgozóhoz eljusson, hogy min­den munkás rendszeresen olvassa a párt valamely lapját. Szüntelenül szem előtt kell tartaniuk, hogy a mi osztályharcos, kommunista sajtónk ma a munkásöntudat megszilárdítá­sának egyedüli eszköze, s ezáltal a szociális forradalom leghatékonyabb fegyvere...“ Az alig 26 éves Klement Göttwal­­dot ekkor már az egyik legaktívabb és legharcosabb tollú szlovákiai kom­munista újságírónak tartották. Külön említést érdemel írásainak témagaz­dagsága. hiszen az időszerű társadal­mi kérdéseken kívül bátran nyúlt fi­lozófiai. történelmi, politikai, kultu­rális és vallási témákhoz is. Ha mind­ehhez hozzávesszük a saltó akkori szűkös anyagi Tehetőségeiből és a kezdetleges műszaki feltételekből adódó nehézségeket, valóban rendkí­vüli tettrekészség, odaadás és ener­gia kellett az ilyen szintű újságírói' munkához. Arról nem is beszélve, hogy Gottwald ebben az időben szá­mos — magas szintű — közéleti tisztséget is betöltött... \ 1924 májusában újabb átszervezés­re került sor a csehszlovákiai kom­munista sajtóban. A Pravda Chudoby, A Hlas íudu és a Spartakus szerkesz-' tősége Ostravába költözött, ahol mind­három lapot már hosszabb ideje nyomták. A Pravda chudobv itt vált napilappá, megerősftve ezzel vezető szerepét a szlovákiai kommunista lapok között, és az egyik legaktívabb munkatársa továbbra is Klement Gott­wald volt. Itt kezdődött formálódni körülötte az a baloldali csoportosu­lás is. amely a reformista és oppor­tunista befolyástól igyekezett meg­tisztítani a pártsajtót. Ezzel kapcso­latban irta a Bolsevizálni a kommu­nista mozgalmat című cikkét, amely 1925 májusában, a kommunista párt megalakulásának 4. évfordulója al­kalmából kiadott emlékfüzetben je­lent meg. Érdemes idéznünk az írás néhárjy gondolatát: „A bolsevizáciú nem egy elszigetelt szakasz a párt fejlődésében, hanem egy állandó, soha véget nem érő fo­lyamat, amely ugyanúgy nem érkez­het el semmiféle végső stádiumhoz, mint ahogyan a társadalom fejlődése sem. A bolsevizáció tehát ezt jelenti: állandóan és szünet nélkül bolsevi­­zálódnil A szó szordsabb értelmében a bol­sevizáció azoknak a tapasztalatoknak és módszereknek az átvételét jelen­ti, amelyek segítségével az orosz kommunista párt győzni tudott a bur­zsoázia felett, és meg tudta teremte­ni a proletariátus uralmát. Am ez tá­volról sem jelenti azt. hogy példájuk egy az egyben követendő és követ­hető! Amit abból felhasználhatunk és fel kell hogy használjunk, az az a módszer, amellyel az orosz bolsevi­kok. Leninnel az élükön megoldották társadalmuk halaszthatatlan problé­máit. A felen időszakban tehát azt mondhatfuk: a bolsevizáció az orosz tapasztalatok felhasználását jelenti konkrét, az egyes országok viszonyai által adott körülmények között, kü­lönös tekintettel az orosz, tehát a bolsevik munkamódszerekre.“ Ezek a szavak, amelyek /közvetle­nül Gottwald gyújtó hangú május el­sejei beszéde után jelenteit meg. tíz­napos börtönbüntetést jelentettek a fiatal forradalmi újságíró és politikus számára. Mindez azonban nem törte le. és egyre aktívabb szerepet vállalt a kommunista mozgalomban. Tevé­kenységének fő iellemzője azonban ekkor már az egyre szélesebb közéle­ti szerepvállalás: részt vesz a CSKP III. kongresszusán, mint a szlovákiai küldöttek egyike, s ott a kongresz­­szús elnökségi tagjává, majd a CSKP Központi Bizottságénak tagjává vá­lasztják; ugyancsak tagja lett a né­hány nappal később újraválasztott központi bizottságnak. A sokirányú elfoglaltság egyben újságírói műkö­désének befejezését is maga * után vonja: 1928. május 1-jén válik meg az akkor már a Pravda címet viselő első számú szlovákiai kommunista párt­­laptál és végérvényesen Prágában te­lepedik le. Klement Gottwald publicisztikai te­vékenysége az elkötelezett kommu­nista újságírás máig élő példája. Bi­zonyítja azt az,általános igazságú té­telt. hogy a közért, a haladásért ten­ni akaró ember minden poszton fele­lőséggel képes helytállni, ha tudatá­ban van saját szerepének, felelőssé­gének. és ami a legfőbb: tisztán lát­ja a célt. VASS GYULA A KGST 42. ülésszakán felszólalt Lubomir Strougal. a CSSZSZK miniszterelnöke, hazánk kül­döttségének vezetője is. hogy rámu­tasson. melvek azok a tényezők, ame­lyek hatékony részvételünket a KGST munkájában meghatározzák. A tag­államok együttműködésének jelentő­ségét méltatva hangsúlyozta, hogy a CSKP XVII. kongresszusa határozatai­nak szellemében készítjük elő a gaz­dasági mechanizmus fokozatos meg­változtatását. s ennek többek között optimálisan kell hatnia a nemzetközi munkamegosztás minden előnyének ás lehetőségének s mindenekelőtt a szocialista gazdasigi integráció folya­matának a kihasználására. Ezzel kap­csolatban kijelentette: „A legfelsőbb szintű gazdasági ér­tekezleten kitűzött konkrét feladatok megvalósításában a csehszlovák fél igvekszik aktívan részt venni, s az alátámasztható a jóváhagyott hosszú távú. sokoldalú együttműködési prog­ramokban való részvételünkkel. Fő­leg a KGST-tagállamok lakossága élel­­mlszer-allításának. az ésszerű ener­gia-, a tüzelőanyag, és a nyersanyag szükségletek biztosításéról a közle­kedés feflesztésérőt. az anyagi erőfor­rások gazdaságos kihazználisáról és az atomenergetika fejlesztéséről van szó. E tekintetben kulcsfontosságú­nak tartiuk részvételünket a tudomá­­nyns-műsz-’ki haladás 2000-ig terjedő komplex programjának a végrehajtá­sában.“ Rámutatott, hogy ezek a hosszú tá­vú programok az alsó lépéseket je­lentik gazdasávnolltikánk egyezteté­sében azonban különböző jellegű problémák megoldását jelentik és nem kötnek mindig egymásra. Ezért a Tanács keretében a gazdaságpoli­tika egyeztetését sokkal rendszere­szóló és a Csehszlovákiát érintő konk­rét termelési-műszaki feladatok tük­röződnek az ötéves tervben. Egyelő­re bonyolultabb a helyzet a tudomá­nyos-műszaki haladás komplex prog­ramjából az erre az ötéves tervidő­szakra vonatkozó feladatok biztosító­sa tarén. Ugyanis a csehszlovák szer­vezetek bekapcsolásának a konkreti­zálása még mindig folyamatban van és csak fokozatosan születnek meg az ide vonatkozó megállapodások és szerződések. amelyek ugyanakkor többségükben egyelőre nem tartalmaz­zák a termelés szakosításáról és a kooperációról szóló megállapodáso­kat. A kutató, fejlesztő és gazdasági szervezetek közötti közvetlen kapcso­latok bővítése érdekében, főleg a tu­dományos-műszaki haladás komplex programfának megvalósítása során, a csehszlovák kormány lóváhagyta a szervezeteink és más tagállamok partnerszervezetei közötti közvetlen hangban elkészítsük a 8. ötéves terv javaslatát. Ezzel összefüggésben Ľubomír Strou­­gl felhívta a figyelmet arra, hogy a tervegyeztetés folyamán nem sikerült teljes mértékben elmélyítenünk és bő­vítenünk a termelési kooperációt a feldolgozóiparban. amely vélemé­nyünk szerint a kölcsönös gazdasági kapcsolatok dinamikusabhá tételének a meghatározó eszköze. Részünkről a jelenlegi ötéves tervidőszakban fel­adatul tűzzük ki azoknak a tartalé­koknak a mozgósítását, amelyeket az együttműködésnek ez a formája ma­gában rejt. Hazánk miniszterelnöke hangsú­lyozta, hogy „mag kell kezdenünk azon feltételek határozott létrehozá­sát. amelyek teljes mértékben gazda­sági alapokra helyezik a nemzetközi szocialista munkamegosztás rendsze­rét. kölcsönös külkereskedelmünket. Ez lehetővé teszi, hogv létrehozzuk országaink valóban közös és igényes piacát. Ezért a tárgyi kérdések meg­1986. november 15. A naov október eszméi iránti hőség Ünnepi gyűlést tartottak Prágában ladunk az újabb sikerek télé. Nem a Kultúrpalota kongresszusi termében a nagy októberi szocialista forrada­lom 69. évfordulója alkalmából. A díszemelvényen foglaltak helyet: Gustáv Husák. a CSKP JCB főtitkára, köztársasági elnök, Ľubomír Strou­gal, a CSKP KB Elnökségének tagja, szövetségi miniszterelnök, Vasil Bi- Гак, Peter Colotka, Karel Holtmann. Alois Indra, Miloš Jakeš. Antonín Ka­­pek, Josef Kempný, Josef KoriSák és Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagjai, Jan Fojtík, Josef Haman, Vla­dimir Herman 'és František Pitra, a CSKP KB Elnökségének póttagjai, Jo­sef Havlín és Jindŕich Poledník, a CSKP KB titkárai, és Jaroslav Hajn, a CSKP KERB elnöke. Az ünnepi. gyűlésen részt vettek még a CSKP KB osztályvezetői, a szövet­ségi és a cseh kormány .miniszter­elnök-helyettesei és miniszterei, a Szövetségi Gyűlésnek és a Cseh Nem­zeti Tanácsnak, a Nemzeti Front szer­veinek, politikai pártjainak és társa­dalmi szervezeteinek tisztviselői, a Csehszlovák Néphadsereg tábornoki karának tagjai, valamint politikai, kulturális és közéletünk más szemé­lyiségei. Ugyancsak a díszemelvényen fog­lalt helyet Viktor Lomakin. a Szovjet­unió csehszlovákiai nagykövete és a Szovjet-Csehszlovák Baráti Társaság küldöttsége Viktor Filonyenkónak, a társaság központi vezetősége alelnö­­kének vezetésével. Ünnepi beszédet Josef Koröák, a CSKP KB Elnökségének tagia, cseh miniszterelnök mondott, amelyben hangsúlyozta: „A nagy októberi szo­cialista forradalom sikerének alapiát a tudományos elmélet és a tömegek forradalmi aktivitásának összekap­csolása képezte. Ma is érvényes, hogy a nagy energia nagy célokból szüle­tik. Munkánk értelmét, napjainkban a szociális-gazdasági fejlődés meg­gyorsításának stratégiai céliai hatá­rozzák meg. Látnunk kell, hogy a szo­cializmus céljainak eléréséhez csakis az elavult jelenségek ép a rutin elle­ni harc vezet. A régi elképzelések és nézetek leküzdése mindenkire vonat­kozik. Mindenütt van mit tökéletesí­teni, javítani. A harc ma mindenek­előtt a munka minőségének és az emberek közti kapcsolatok javításáért folyik. , . ; Az utóbbi évtizedekben sokat tét- - tünk társadalmunk fejlődéséért. Nem elégedhetünk meg azonban azzal, amit elértünk. Céltudatosan kell meg­oldanunk a bonyolultabb feladatokat, és a párt nagyobb igényeket támaszt az irányító és politikai munka iránt. A nagy október eszméi a haladást támogató, a nemzetközi és szociális felszabadulásért, áz igazságos vilá­gért és a békéért küzdő százmilliók tetteiben élnek tovább. A mi életünk ritmusát is meghatározzák. Az 1917. november 7-e óta megtett út nehéz és bonyolult volt. de győzelemhez ve­zetett. Továbbra is ezen az úton ba­oldása mellett sakkal gyorsabban kellene előrehaladnunk a deviza-, az ár-, a hitel- és a pénzügyek területén, Hiszen mindnyájan tudjuk, hogy itt minimális eredményeket értünk el, ás ezért a döntést ezen a területen nem szabadna tovább halogatnunk.“ Az atomerőművek építésé 2000-ig terjedő programjának előterjesztett tervezetével kapcsolatban kijelentet­te. hogy a csehszlovák fél pozitívan értékeli az .atomenergetika-eddigi fej­lődését a szocialista országok közös­ségében, mégpedig annak ellenére, hogy a mintegy 10 évvel ezelőtt kitű­zött eredeti elképzeléseink csaknem egészen 50 százalékra válnak valóra. Üj iparágazat építésének kezdetéről van sző. ami mindig nehézségekkel és problémákkal iár. Csehszlovákiá­ban a Szovjetunió hathatós támogatá­sával és a többi tagállammal folyta­tott együttműködésben nemcsak atom­erőműveket építettünk fel, amelyek villamosenergia-rendszerünk megbíz­ható láncszemei, hanem létrehoztuk a tudományos-kutató, fejlesztő és gép­ipari-termelési bázist is, amely hozzá­járul az atomenergetikai ipar fejlesz­téséhez közösségünk államaiban. A program előterjesztett tervezete Csehszlovákiára vonatkozóan azzal számol, hogy az 1990 és 2000 közötti évtizedben az atomerőművekben az előző évtizedre feltételezettnél kisebb lesz a teliesitménv (B ezer 880 mega­wattá Feltételezzük, hogy 2000-ben az atomerőművek a Csehszlovákiában termelt elektromos energia mintegy felét fogiák biztosítani. Ezzel kapcso­latosan hangsúlyozta még. hogy Cseh­szlovákiában folyamatos gondot for­dítunk az atomerőművek üzemelésé­nek biztonságára valamint az ellen­őrző tevékenység színvonalának fokn­­zásfira- (w) temetkezünk a múltba, előre nézünk. A múlt küzdelmeiből tanulságot és ösztönzést merítünk.“ * * Hasonló ünnepi gyűlést tartottak Bratisiavában a Szakszervezetek Há­zának nagytermében. A díszemelvé­nyen foglaltak helyet Iván Goöko, Ľudovít Peziár és Gejza Slapka. az SZLKP KB Titkárságának tagja. Eugen Turzo, a SZLKP KERB elnöke, az SZLKP KB osztályvezetői, az SZNT alelnökei, a szlovák kormány minisz­terelnök-helyettesei, “a Szlovák Nem­zeti Frontnak, politikai pártjainak és társadalmi szervezeteinek tisztség­viselői. a Csehszlovák Néphadsereg­nek. a Szlovák Belügyminisztérium­nak, a Népi Milíciának, Bratislava és a Nyugat-szioyákiai kerület párt- és állami szerveinek tisztségviselői, va­lamint más vendégek. Jelen volt Jurij Kandalov, a Szov­jetunió bratislavai főkonzulia és a bratislavai konzjuláris hivatalok más képviselői, ott voltak a szovjet had­sereg képviselői. Ünnepi beszédet Ľudovít Peziár elvtárs mondott, aki arról szólott, hogy: „A nagy októberi szocialista forra­dalom 69. évfordulója ünnepségeinek jelentőségét növeli az a tény. hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVII. kongresszusának évében emlékezünk meg róla. A szovjet kommunisták legfelsőbb szintű tanácskozása világ­szerte mély hatást keltett azzal, hogy bátran és nyíltan elemezte a mai vi­lágot és a szovjet valóságot. Legfon­tosabb vonása, amely tükröződik a kongresszusi dokumentumokban is. a nagy október eszméi iránti hűség, valamint az időszerű problémák és feladatok megközelítésében az alko­tó szellem lenini elvének következe­­,tes érvényesítése volt.“ Az SZSZK-ban járt a Szovjet- Csehlovák Baráti Társaság küldöttsége A Szovjet-Csehszlovák Barát! Társa­ság küldöttsége Viktor Filonyenkőval, a szervezet ■ központi vezetősége al­­elnökével az élén hivatalos látogatá­son Szlovákiában járt. A delegáció a bratislavai Slavínón megkoszorúzta az elesett szovjet hősök emlékművét. A küldöttséget, amely a nagy októ­beri szocialista forradalom 69. évfor­dulójának ünnepségei és a csehszlo­vák-szovjet barátság hőnapjának meg­nyitása alkalmából tartózkodott ha­zánkban, ezután Ľudovít Peziár, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára fogadta. A fogadáson részt vett Daniel Futej, az SZLKP KB osz­tályvezetője, Vladimír Margetín, a CSSZBSZ Szlovákiai Központi Bizott­ságának alelnöke és Nyikolaj Kuz­­nyecov, a bratislavai szovjet főkon­zulátus konzullá. Szívélyes légkörben áttekintették a két ország dolgozói barátsága és együttműködése további elmélyítésének kérdéseit. A küldöttség ezután Vladimír Mar­getín társaságában Galántára (Galan­te) látogatott, ahol részt vett a lárésl pártbizottságnak, a járást nemzeti bi­zottságnak, valamint a Szlovák Nem­zeti Front és a CSSZBSZ járási bi­zottságának az októberi forradalom 69. évfordulója tiszteletére tartott együttes ünnepi ülésén. Szlovákiai körútiuk végén a vendé­gek a sládkovicovói Csehszlovák-Szov­jet Barátság Magtermesztő Állami Gazdaságba látogattak........... A Nemzeti Front az ifjúság körében végzett munkáról A CSSZSZK Nemzeti Frontja Köz­ponti Bizottságának Elnöksége Prá­gában áttekintette, hogy müved ta­pasztalatokat szereztek a CSKP XVII. kongresszusa utáni időszakban az ifjúság körében végzett munka terén. A tanácskozáson leien volt Jindfich Poledník, a CSKP KB titkára, aki be­szédében elmondta, az ifjúság neve­lése. ez az egyébként társadalmilag oly jelentős feladat az egész Nemzeti Frontra vár. A vitában a Nemzeti Frontba tömö­rült szervezetek képviselői kicserél­ték az ifjúság nevelése, a fiatalok kö­rében végzett munka terén szerzett tapasztalataikat, maid arról szóltak, hogy saját szervezetük keretein belül miként lehetne iavítani ezt a tevé­kenységet. Főleg azt húzták alá hogv a különböző szervezetek munkáját össze kell hangolni. Helyünk és feladataink felelüssénének tudatában sebben és megalapozottabban kell a lövőben megszervezni. Ilyen például a beruházások egyeztetése. Az 1984- es legfelsőbb szintű gazdasági érte­kezleten meghatározott feladatok nem teljesülnek, sőt nem valósulnak meg azok a kulcsfontosságú intézke­dések sem. amelyeket a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének komplex programja már 1971-ben meghatározott. A legközelebbi évekre kapcsolatok felvételének keretszabá­lyait. A csehszlovák népgazdaság számá­ra rendkívül hasznosak az 1988— 1990-es időszakra vonatkozó ötéves tervek egyeztetése során elért ered­mények. Biztosítottak a csehszlovák gazdaság és a többi tagállam gazda­ságai közötti alapvető kapcsok, ami lehetővé tette,-hogy a CSKP XVII. kongresszusának irányelveivel ossz-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents