Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1986-11-08 / 45. szám

1988. november 7. SZABAD FÖLDMŰVES 7 Szovjet filmek fesztiválja A barátsági hónap rendezvénysorozatának immár ha• gyományosan szerves része a szovjet filmek fesztiválja. Olyan kulturális eseményről van szó, amely talán a leg­­szélesebb tömegekhez vtszt el a szovjet kultúra értékelt, hiszen a filmművészet közismerten az a műfaj, amely­nek termékei a legkönnyebben találnak utat a közön­ség felé. Ennek jegyében zajlik az idei szovjet film­­fSiZtlvál is, Szlovákia több mint 80 filmszínházában. Ünnepélyes megnyitására november 6-án került sor Bratislavában, a Tatra Filmszínházban „Az U-2-es esete“ című ftlmmel. E ftlm esetében feltehetőleg már a cím önmagáért beszél, hiszen sokan emlékezhetnek még a Szovjetunió fölött lelőtt amerikai kémrepülőgép által okozott nemzetközt Incidensre. A többi bemutatásra ke­rülő alkotásról viszont részletesebben is szólunk néhány szót. A FEKETE NYlL 'A kalandos történet — amelyet Robert Louis Steven­son regénye alapián forgatott Szergej Taraszov — a XV. századi Angliában játszódik. Történelmi tény, hogy ebben az időben hosszú, véres harcot folytatott egymás­sal a királyt trónért a Lancaster és a York nemesi csa­lád. A ftlm fő konfliktusa a fiatal Dick Shelton és egy­kori gyámja, Daniel Brackley életre-halálra menő harca, miközben fokozatosan megtudjuk, kt Is az a titokzatos „fekete nyíl", akt könyörtelenül lecsap mindazokra, akik gáncsot Igyekeznek vetni a bátor fiatal férfinak. A film a Robin Hood nyilai és az Ivanhoe című alko­tásokkal együtt egy trilógiává áll össze. A LEGELBÜVÖLÖBB ÉS LEGVONZÓBB Nem ts olyan régen, éppen A szerelem varázsa című szovjet filmben találkozhattunk ,д partner megválasz­tásának tudományos módszeré"-vei. Nos, az újabb tör­ténet bájos, ám bátortalan hősnője is ezt a korszerű módszert választja, hogy megtalálja ,flz Igazit"... Az egész úgy kezdődött, hogy találkozott egykori osztály­társával. a divatosan öltözött, elegáns, magabiztos Su­­sanne-val; ml tagadás, úgy festett mellette, mint Hamu­pipőke a mostohatestvérel társaságában... Susanne persze jó szemmel rögtön levonta a következtetést: Na­­gyát mielőbb férjhez kell adnll S mivel szociológus volt, azon belül Is éppen a házasság és a család kérdéseivel foglalkozott, úgy érezte, tanácsadói illetekésségéhez nem férhet kétség. „Az első lépés — oktatta Nagyút — meggyőzni magad, hogy bájos és vonzó vagy. Ehhez meg kell tanulnod öltözködni, nőiesen viselkedni, ter­mészetes bájatdat kihangsúlyozni, és a siker garantált, A következő teendő pedig: találni egy megjelelő jelöl­tet .. .* Nagya mindenben aláveti magát barátnője ta­nácsainak. s az eredmény meglepő gyorsan megmutatko­zik: munkahelyén, ahol eddig fel sem figyeltek a szende, SZERGEJ JESZENYIN: Kantáta к Hősök, aludjatok árnyban. Rendül, elindul a rög, szikla-erő, csatalázban Kreml-fal alatt dübörög. , , Oj foganás a világban, véres a hajnali pír — hősök, aludjatok árnyban, s fénylik örökre a sír. Nap, színarany-karlmásan őrzi jövőnk kapuját — hősök, aludjatok árnyban, míg viharos vonulásban nép kel a hajnalon át. (Weöres Sándor fordítása) Emlék Ez az október nem az akkori. Most nem ilyen októbert várnak. A hazába rossz Idő üvölt bele. Üvöltött, vonított Október, mint a vadállat, Tizenhét októbere. Emlékszem a baljós, Hósziporkás napra. Homályos szemmel láttam. Vasárnyék imbolygóit arra. Az elkomorult Petrográdban. Már mind érezték a vihart. Már mind tudtak valamit, Hogy nem hiába, Tudták ők jól, arra tart Katonák acélkoponyája. Szétszóródtak... Felfejlődtek rendbe ... A közönség félt a változástól... S valaki hirtelen leszedte A plakátot a félénk parlament faláról. S elkezdődött... A szemek már lánggal égtek, A polgárháború feltámadt. Az Auróra füstje fénylett A vas pirkadaténak. Beteljesült végzetszerűen, S országszerte a szürkék jajszavára Megjelent nagy tűzbetűkkel: „A Munkásküldöttek Tanácsa“. (Szentmlhályl Szabó Péter fordítása) visszahúzódó kislányra, egyszeriben a figyelem közép­pontjává válik. Szinte az egyik napról a másikra szen­vedélyesen udvarolni kezd neki a délceg Ljosa, a szok­­nyapecér Vologya, sőt még nős főnöke, a deresedő ha­­lántékú Misa is... Csakhogy Nagya az igazi értéket nem bennük véli felfedezni. Egyre rokonszenvesebbé válik számára a szerény, szorgalmas Genya, aki fél­­szegsége mtatt inkább a háttérben maradt... így jön rá Nagya lassan nemcsak a saját értékeire, de az érté­ket jelentő emberi tulajdonságokra is. A TŰZVÉSZ Az örmény nép mentalitásához elválaszthatatlanul hozzátartozik a humor; ennek bizonyítéka A tűzvész című film is. Egy kis falucskába kalauzol el bennünket, ahol nagy eseményre: lakodalomra készül a falu apraja­­-nagyja. Az ünnepi hangulat kellős közepén hozzák a szörnyűséges hírt. tűz van, ráadásul nem más, mint a tanítói lakás ég, ahová az új pár készült beköltözniI S minthogy szinte mindenki a lakodalmas ház tájékán csoportosult, az ifjú pár jövendőbeli otthona szépen porra ts égett. Mi tegyen ilyenkor a teendő? A vőlegény rokonai — valamennyien helybeliek — azt javasolják, halasszák máskorra az esküvőt. A másik faluból való menyasszony rokonsága természetesen megsértődik: fogják a menyasszonyt, és egyszerűen visszaviszik a falujukba. Ez természetesen nem megoldás, hiszen a fiatalok szerelme mit sem csökkent egymás iránt; a meg. oldás csak az lehet, ha közös összefogással mielőbb otthont teremtenek a számukra ... Éppen itt kínálkozik kiválói lehetőség a film alkotói számára, hogy külön­böző jellemeken keresztül demonstrálják az emberi se­gítőkészséget. S bár ez „hepiendnek“ is elmenne, még korántsem ez a végkifejlet: a segítőkészség ugyanis rövidesen kevésnek bizonyul. Nincs építőanyag, minden­féle engedélyekért kell kilincselni, egyszóval színre lép a bürokrácia és a mindenütt jelenlévő korrupció ... Vele párhuzamosan azonban a furfanqos-csavaros örmény pa­rasztész is, s így a történetet újra a defű hatja át. Az a bizonyos „hepiend" pedig természetesen nem marad el... A SORS PRÖBÄJA 1942 tele. A német megszállók hátországában, hihe­tetlenül nehéz körülmények között ugyan, de egymást érik a partizánakciók. Az egyik partizáncsoport foglyul ejt egy német egyenruhás katonát, akiről azonban ki­derül, hogy — orosz. Lazarev a kihallgatás során be­vallja, hogy egy gyenge pillanatában, inkább kétségbe­esésből, mint meagyőzödésböl, átállt a németekhez. A partizánok természetesen gyűlölközve hallgatják és azonnali ttéle'et követelnek — a parancsnokuk azonban megfontoltabb. Elhatározza, hogy kemény próbának vett alá Lazarevet, megadva neki ezzel az utolsó lehetőséget, hogy súlyos bűnét jóváteqye. Kiadja a parancsot: két partizán társaságában tartóztassanak fel egy fasiszta őrjáratot, öljék meg a tagjait, és vegyék el az irataikat, amelyekre egy tervezett akciónál lesz szükség... Az akció sikerrel jár ugyan, de Lazarev egyedül jön vissza: két társa odaveszett. Ez természetesen nem oszlatja el a kételyeket és a gyanút vele szemben. Üiabb, ezúttal még keményebb vróba következik, amelyben Lazarev végre bebizonyíthatja ártatlanságát. A saját élete árán. ELLENCSAPÁS A nagy honvédő háborúban aratott győzelem az egész szovjet nép érdeme, amely emberfeletti áldozatokat ho­zott a diadalért. Feltétlenül szólni kell azonban azokról, akiknek ebben a legnagyobb részük volt: a haditerveket kidolgozó, straiéglát meghatározó, s nem utolsósorban a csapataik élén álló parancsnokokról. Ezek egyikéről, Nyikolaj Fjodorovtcs Vatutyln hadseregtábornokról szól Vlagyimir Sevesenko filmje; arról a parancsnokról, akt sok más társával együtt nem érhette meg a győzelmet. A ftlm készítői életének utolsó szakaszát vitték vászon­ra, amikor — 1943 utolsó hónapjaiban — Vatutyln az 1. ukrán front parancsnokaként sikeresen készítette elő és hajtotta végre a nevezetes zsttomiri hadműveletet, döntő mértékben járulva hozzá Ukrajna felszabadításá­hoz. A sikeres akció a legelismertebb parancsnokok so­rába emelte Vatutyint; a háború kegyetlen törvénye, hogy néhány hónap múlva a példaképpé vált parancs­nok elesett az egyik ütközetben.., fvass) AKIK ül Életűket „Színésznek lenni a legrangosabb dolog a világon. A színjáték olyan, mint a vallás. Föláldozod magad érte, s hirtelen úgy talá­lod, hogy nem marad időd barátokra, szerelmekre .Ezt nehezen ér­tik meg. Nem tudsz már talá'kozni senkivel. Egyedül maradsz a koncentrációiddal, a képzeleteddel. Ez minden, ami maradt. Szí­nész vagy.“ (James Dean) hely számára a színpadon ... Meg is vált tóle öt évre — miközben „a mac­kó“ egyre zsémbesebb lett. („Öt évig tanultam a hallgatást.., Ezalatt a színház szervezőtitkára vol­­iám. Közben megtanultam látni ma­­gunkat — a színházat — kívülről ts. Nem mondom, hogy könnyű volt ez az öt év — hiszen akt egyszer volt már színpadon, az többé soha sem tud igazán megválni tőle —, de hasz* nos volt. Ekkor jöttem rá, hogy az én eddigi önkritikám talán nem is volt egészen az.“) 1972-ben az akkor harmadik kezdő Thália Színpad szí­nésze lett. Akkor ugyan már másként vélekedett a színpadi beszédről, („... tisztult ts valamicskét a ’nyel­vem...“(, de az ízes paraszti beszéd jellegzetességeit a mai napig meg­őrizte. Visszatérte után többnyire apa-szerepekben láthatta a közönség a színpadon. Jómagam a mai napig köszönettel tartozom neki azért az Apa-figuráért, amelyet Mint fű fölé az árnyék c. tragikomédiámban for­mált. Mindig úgy éreztem: ezt a sze­repet egyszer már eljátszotta — a saját életében. Különben mitől lett volna ennyire hiteles? („Van szerep, amelyikbe bele kell bújni... Aztán van olyan is, amelyik belőlem bújik ki...") Elég sok művészemberre Jellemző, hogy több művészeti ágban is járatos. („Tizenkét éves voltam, amikor az első versem megjelent a Prágát Ma­gyar Hírlap mellékletében, a Kisma­­gyarok Lapjában... De én mindenek­előtt festő akartam lenni... Így lett belőlem színész — viszonylag későn ■- harminckét évesen, s amikor má­sodszor is elindultam ezen a pályán, már majdnem ötvenéves voltam."] Bár nem sokan tudják róla, odahaza ma is festeget: lám, ilyen a gyerek­kori szerelem' A nevét azonban egy­re gyakrabban olvasni a különböző újságokban. Ha verseket nem is pub­likál, cikkeket rendszeresen ír. Hu­moreszkjeit a volt kolléga, Boráros Imre előadóestjein ismerhette meg a közönség. Felnőttek és gyermekek számára egyaránt ír („Már csak egy vágyam van, hogy az a színház, ame­lyet egész életemben úgy, de ügy tiszteltem — és tisztelettel szolgál­tam — eljátsszon egy színdarabo­mat ... Utána talán még azt sem rös­­telleném kimondani, hogy most már minden vágyam teljesült... Vagy ad­dig zsémbelek ..., mert »Színésznek lenni a legrangosabb dolog a vilá­gon..) KMECZKÖ MIHÁLY A Matesz novemberi műsora November 8., Gabóikovo: Nem élhetek muzsikaszó nélkül 19.00 November 9., Nádszeg (Trstice): Nem élhetek muzsikaszó nélkül 19.00 November 12., Érsekújvár (Nové Zámky): A négy kalap 13.00 Apad 19.00 November 13., Marcelháza (Marcelová): A négy kalap 11.00 A pad 19.00 November 14., Kolárovo: A négy kalap 11.00 A négy kala p 14.00 November 19., Nyitra INitra): A pad 19.00 November 20., Komárom (Komárno): Többgyerekes agglegény 19.30 November 21., Komárom: Többgyerekes agglegény 19.30 November 22., Komárom: Többgyerekes agglegény 19.30 November 26., Nagymegyer (Galovo): Többgyerekes agglegény 19.00 November 27., Dunaszerdahely (Dun. Streda): Többgyerekes agglegény 19.30 November 29., Somorja (Samorín): Többgyerekes agglegény 19.00 November 30., Csenke (Cenkovce): Többgyerekes agglegény 19.00 A színház a műsorváltozás jogát fenntartja! Kovács József ö lenne tán az első páti mackó? A színházban rríindenképpen, mert­hogy Patről (Patince) származik. No nem afféle vén tengeri medve ő, bár Pat közvetlenül a Duna pariján fek­szik. Mackót a termete s a járása miatt látnak benne akik ismerik, zsémbessége pedig az igényessége ikertestvére, őrá valóban találóan il­lenek a József Atttíla-i sorok: érted haragszom — nem rád... Világéletében kedvelte a heccet. A színházhoz is így került: heccből. („Komárom felé utazva — olvasással rövidítve az időt — akadt meg a sze­münk egy újsághíren: színészfelvételt hirdetett a Matesz. Időnkből kitellett, hát bekukkantottunk a barátommal a színházba... Osztón az lett a vége, hogy felvettek. Hát tehettem róla, hogy így sült el a vicc?“) Ez 1955- -ben történt. Ekkor már negyedik évadát kezdte a Magyar Területi Színház, és a közönség tódult az elő­adásaira. Minden jel arra mutatott, hogy nagyszerű színész lesz á ková­csék Jóskájából. I„En borzalmasan bele tudom hergelni magamat egy­­-egy szituációba. Olyankor az már nem ts én vagyok, hanem teljesen az a figura, akit alakítok... Csakhát a beszédem ... Sehogy sem tudtam le­szokni a tájszólásról; de az is lehet, hogy úgy istentgazáből nem is akar­tam leszokni róla soha. Néha úgy érzem, csak addig leszek tisztességes ember, amíg ezt a nyelvet beszélem: a becsületes szegényemberek nyel­vét." ] Egyszer csak azon vette észre magát, hogy ritkulnak a ráosztott szerepek — mintha nem lenne már Két kép a szovjet tudomány és technika sikereit bemutató moszkvai állandó kiállításról: a Hold felszínére sikeresen eljuttatott Lunohod, és a Szojuz T űrhajó életnagyságú modellje (Vess Gyula felvételei]]

Next

/
Thumbnails
Contents