Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1986-11-08 / 45. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES. 1988. november % Sokoldalú kapcsolataink magas színvonalúak Gustáv H u s « k, a CSKP KB főtit­kára, köztársasági elnök fogadta Al­­varo C u n h a 11, a Portugál Kommu­nista Párt főtitkárát prágai látogatása alkalmából. A fogadáson részt vett Vasil Bifak. a CSKP KB Elnökségé­nek tagja, a KB titkára. A baráti találkozón Gustáv Husák elvtárs tájékoztatta Alvaro Cunhalt azokról az eredményekről, amelyeket Csehszlovákia dolgozó népe a CSKP vezetésével a Csehszlovákia Kommu­nista Pártjának XVII. kongresszusán elfogadott határozatod teljesítése te­rén elért. Cunhal elvt-árs tájékozta­tott a portugál kommunisták által a dolgozók jogaiért, az áprilisi forra­dalom vívmányainak védelméért és a demokratikus alternatíváért folyta, tott küzdelemről. A nemzetközi helyzet időszerű kér­déseiről eszmecserét folytatva a fe­lek kiemelték, hogy minden békesze­rető és haladó erőnek fokozott erő­feszítéseket kell tennie a világbéké­ért és a nukleáris konfliktus veszé­lyének elhárításáért vívott harcban. Hangsúlyozták, hogy határozott küz­delmet kell folytatni a lázas fegyver­kezés megfékezéséért és az Egyesült Államok imperialista erői által a vi­lágűr militarizálására tett kísérletek meghiúsításáért. Husák és Cunhal elvtárs kiemelte azon messzemenő kezdeményezések és javaslatok tör­ténelmi jelentőségét, amelyeket a Szovjetunió nevében Mihail Gorba­csov, az SZKP KB főtitkára a reykja­­víki csúcstalálkozón tett. s amelyek új ösztönzést adnak az imperializmus militarista törekvései elleni harc fo­kozásához. A kommunista és munkásmozgalom helyzetéről eszmecserét folytatva a felek hangsúlyozták, hogy tovább kell erősíteni e mozgalom egységét és akcióképességét a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért, a szocia­lizmusért és a békéért vívott harc­ban. Husák elvtérs mély megelége déssel nyilatkozott a CSKP és a Por­­tungál KP együttműködésének, inter­nacionalista szolidaritásának és sok oldalú kapcsolatainak magas színvo­naláról. Nagyra értékelte a Portugál Kommunista Párt elvhű álláspontját, amely a marxizmus-leninlzmus és a proletár nemzetköziség elveire tá­maszkodik. Cunhal elvtárs kifejezte a portugál kommunisták nagy elismerését azon eredményekkel kapcsolatban, amelye­ket Csehszlovákia népe a CSKP veze­tésével a fejlett szocialista társada­lom építésében elért, és további sok sikert kívánt a CSKP XVII. kongresz­­szusén kitűzött feladatok teljesítésé­hez. A CSKP KB meghívására hazánkba látogatott az SZKP pártmunkáskül­döttsége Nyikolaj Sztasenkovnak, az SZKP KB póttagjának, a KB osztály­­vezetőiének vezetésével. Baráti lég­körben tapasztalatcserét folytattak az SZKP XXVII. és a CSKP XVII. kong­resszusa határozatainak végrehajtá­sából. ** Záródokumentum aláírásával feje­ződött be az a tanácskozás, amelyet Svätopluk Potáč, a szövetségi kor­mány alelnöke, az Állami Tervbizott­ság elnöke folytatott Manfred Gory­­wodával, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának alelnökével, a minisztertanács tervbizottságának el­nökével. Befejezték a munkákat a CSSZSZK és az LNK közti gazdasági és tudományos-műszaki együttműkö­dés 2000-ig terledő hosszú távú prog­ramjának végrehajtási ütemtervén, amelyet a két ország legmagasabb rangú képviselői fogadtak el. Egyút­tal az 1990-lg szőlő népgazdasági ter­vek egyeztetési eljárásában is meg­állapodtak. ** Jaromfr Obzina szövetségi minisz­terelnök-helyettesnek. az Állami Tu­dományos-Műszaki Fetlesztésí és Be­ruházási Bizottság elnökének meghí­vására kétnapos látogatáson Prágá­ban tárt Abrahám Kálmán államtit­kár, a Magyar Állami Környezetvédel­mi Hivatal elnöke. Tanácskozásukon, amelyen részt vett Kovács Béla, a Magyar Népköztársaság csehszlová­kiai nagykövete, a környezetvédelem terén végzendő tudományos-műszaki feladatokról és az együttműködésről volt szó. A találkozó végén szerződést írtak alá. amely pontosítja a környe­zetvédelem terén az 1986—87-es évek­­re szóló tudományos műszaki együtt­működés programját. * * / Ľubomír Štrougal szövetségi mi­niszterelnök Prágában fogadta Hel­mut Zilkét, Bécs polgármesterét. A találkozón kiemelték a két ország politikai, gazdasági és kulturális együttműködése további bővítésének jelentőségét, s kifeiezték, hogy érde­kük a baráti és jószomszédi kapcso­latok fejlesztése. Ezzel kapcsolatban rámutattak azokra a lehetőségekre, amelyeket teljes mértékben ki kell használni az árucsere intenzifilrálása, valamint a tudományos-műszaki és a beruházási együttműködés kiszélesí­tése érdekében. ** Milo! ]akeš. a CSKP KB Elnökségé­nek tagja, a KB titkára Kromôfížben párttisztségviselők aktívaértekezletén vett részt. Beszédében a csehszlovák népgazdaság intenziftkálásának fő feladataival foglalkozott a XVII. kongresszus határozataiból kiindulva. Ellátogatott a chropynéi Technoplast vállalatba, majd a zahnaSovlcei Hala­dás Éfsz-ben a mezőgazdaság új lrá­­nyitási rendszerének alkalmazásáról és a szocialista nagyüzemi mezőgaz­dasági termelés progresszív módsze­reiről beszélgetett. * * Smolenicében tartották meg a KGST- tagországoknak és Jugoszláviának a faanyagok komplex hasznosításával foglalkozó megbízottjai tanácsának 20. ülését. A tanácskozáson Bulgária, Ju­goszlávia, Kuba, Lengyelország, Ma­gyarország, Mongólia, az NDK, Romá­nia. a Szovjetunió és Csehszlovákia küldöttsége, valamint a KGST Titkár­ságának képviselője vett részt. Intéz­kedéseket tettek a kutatás területén 1981 és 1985 között elért eredmények gyakorlati alkalmazására és a köz­vetlen kapcsolatok szervezésére. * * Alois Indra, a CSKP KB Elnökségé­nek tagja, a Szövetségi Gyűlés elnöke fogadta Kim Kvang Szopot, a Koreai Népi pemokratikus Köztársaság cseh­szlovákiai nagykövetét, aki tájékoz­tatta őt a Koreai-félsziget helyzeté­nek alakulásáról. Indra elvtárs Cseh­szlovákia támogatásáról biztosította azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a népi Korea az ország békés egye­sítésére tesz. ** Gustáv Husák köztársasági elnök táviratban fejezte ki jókívánságéit Kurt Waidhaimnek, az Osztrák Köz­társaság szövetségi elnökének az or­szág nemzeti ünnepe alkalmából. Ugyancsak üdvözlő táviratot küldött Francois Mitterrandnak, a Francia Köztársaság elnökének 70. születés­napja alkalmából, valamint Kenan Evrennek, a Török Köztársaság elnö­kének az ország nemzeti ünnepe al­kalmából. Táviratban gratulált továb­bá Zaid Bin Szultán Nahajan sejknek, az Egyesült Arab Emírségek elnöké­vé történt újraválasztása alkalmából. A CSKP KB üdvözlő táviratával kö­szöntötték Antonio Maidanát, a Pa­raguayi Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárát 70. szüle­tésnapja alkalmából. Az energiatakarékosság távlati céljaink és hétköznapi gyakorlatunk tükrében Amikor néhány évvel ezelőtt konk­rétan szembe kellett néznünk az energiatakarékosság időszakos. de számunkra szokatlan körülményével, igen kolyoman vettük a figyelmezte­téseket. Kevesebb lett munkahelyein­ken a gépek „üresjárata“, s műhely­ben, irodában, odahaza lemondtunk a túl nagy villamos áramfogyasztó ház­tartási gépek, melegítők használatá­ról, s ügyeltünk, ne égessük felesle­gesen a villanyt. Aztán enyhébb telek jöttek, nem volt szükség áramszünetekre, mi pe­dig — hajlamosán a kényelmesebb megoldásokra — ismét visszatértünk régebbi szokásainkhoz, víllanymelegí­­tők, rezsók, üres helyiségeket világí­tó lámpák fogyasztják a villamos áramot, túlfűtött lakások télen Is nyitott ablakai jelzik, hogy a nagy hírveréssel beharangozott fűtésszabá­lyozók felszerelése abbamaradt, mi­előtt elkezdődött volna. Talán a ház­­kezelőségek, talán a műszaki-javító­szolgálat hibájából? KI tudná meg­mondani? Városszerte csöpögnek, csurognak a csapok is, a hideg és a meleg víz haszontalanul elfolyik, ál­lítólag a csapok karbantafásához hiányzó pótalkatrészek hiánya miatt... Ugyanúgy szökik, illan a meleg a­­zért, mert a lakótelepi lakások ajta­­jait, ablakait „elfelejtik“ hőszige­telő-szalaggal ellátni, illetve ennek beszerzését és felszerelését a lakók kényére-kedvére, pénztárcájára bíz­zák. Az üzemek energiatakarékossági szabályait, előírásait és szokásait mindenki a „saját portáján“ nagyon jól Ismeri. A Szövetségi Fűtőanyag- és Ener­giaipari Minisztérium dolgozói Prágá­ban és Bratislavában tartott sajtóér­tekezletükön beszámoltak az energia­takarékosság jelenlegi helyzetéről és távlati feladatainkról ezen a téren. Az utóbbi évek során a bevezetett rendelkezéseknek köszönhetően csök­kent az energiafelhasználás (az el­múlt ötéves tervidőszakban évi átlag­ban 1,5 százalékkal). Mindez azonban nem jelenti azt, hogy elégedettek lehetünk önma­gunkkal, energiafelhasználásunk mai helyzetével, módszereivel. A CSKP XVII. kongresszusának- irányelvei 2,9 vetkezetes, az energiával napról nap­százalékos csökkenéssel számolnak a ra, évről évre javított, tökéletesített 8. ötéves tervidőszak minden észtén- gazdálkodás hozhatja meg a várt —« dejében, s a későbbiek folyamán — a szükséges — eredményt, a 9. és a 10. ötéves tervidőszakban — —mészárol—» a csökkenés mértéke várhatóan még nagyobb lesz, mert az évezred végéig legalább 30 százalékkal kevesebb energiát kell ugyanennyi nemzeti jö­vedelem létrehozásához felhasználni, mint jelenleg. Tehát a hatékonyság egyik alapvető tényezője az energia­­takarékos termelés is. Viszont aho­gyan arról mér szénfogyasztásunkró! írva említést tettünk, az iparilag fej­lett országokban a fajlagos energia­felhasználás 15—50 százalékkal ala­csonyabb, mint nálunk. Az előrejelzések szerint az idén is kemény tél várható, ezért egész sor Intézkedéssel szorgalmazzék az ener­­giával való takarékosságot. Az lperi és a mezőgazdasági üzemekben a le­hető legésszerűbben kell hasznosíta­ni az energiát és a fűtőanyagokat. Az igényeket barnaszénből ki tudják elégíteni, de feketeszénből nem lesz zökkenőmentes az ellátás. A száraz­ság következtében a mezőgazdaság­ban megnövekedett a gázolajfogyasz­tás, ennek ellenére vannak még tar­talékok, ami a takarékosabb gazdál­kodást illeti. Ugyanez mondható el héztartá* sainkra vonatkozóan is. Ezzel kap­csolatosan azonban ideje lenne felül­vizsgálni háztartási gépeink fogyasz­tását és olyan intézkedéseket fogana­tosítani, hogy már ezeknek tervezé­sében, gyártásában érvényesüljenek az energiatakarékossági tényezők — úgy, ahogyan azt az előzőekben em­lített iparilag fejlett országokban a fogyőfélben lévő energiával takaré­koskodva gyorsan és rugalmasan tet­ték. Minri-"nviunk érdeke, hogy esti szórak unkát, kalácssütésünket, hűtőnk működését ne szakítsa meg áramszünet, illetve, hogy kevesebb villanyáram fogyasztásáért kelljen fizetnünk. Kicsiben és nagyban — családi és társadalmi viszonylatban érthető, munkánk és életünk hétköz­napi gyakorlatában megvalósítható elvárások ezek. Nem kell hozzá más, mint jó szándék, több fegyelmezett­ség, nagyobb felelősségérzet és egy­­-két jó ötlet, néhány helyénvaló fi­gyelmeztetés a hanyagok, közömbö­­sek pazarlását látva. És persze, nem a hirtelen nekibuzdulás, hanem kö-BELPOLITIKAI KOMMENTAR A közelmúltban, pontosabban ok­tóber huszonharmadikán, а Szlovák Nemzeti Tanács 3. ülé­sén fontos törvényjavaslatról döntött az SZSZK törvényhozó testületének tanácskozása. A Szlovákiai Kereske­delmi Felügyelőségről szóló törvény' javaslatát Jaroslav Z e 1 к о kereske­delmi miniszter terjesztette elő. A képviselők egyhangú szavazással el­fogadták az új törvényt, amely az el­következő év január 1-jével lép ér­vénybe. A belkereskedelmi tárca ál­tal irányított ellenőrzési szerv a jövő év első napjától felveszi a Szlovákiai Kereskedelmi Felügyelőség elneve­zést. A törvényjavaslat jóváhagyását kö­vetően Július Hríbik mérnök, az Állami Kereskedelmi Felügyelőség kö­zelmúltban kinevezett igazgatója egy szemináriumon részletesen ismertette a módosításokat, amelyek érvénybe lépésétől nemcsak a szakemberek, hanem a vásárlók és fogyasztók né­pes tábora is több kedvező változást remél. Vajon az előzőekhez viszonyít­va mi újat tartalmaz az SZSZK tör­vényhozó testületé által jóváhagyott dokumentum? Még a válaszadást megelőzően le kel) szögeznünk, hogy nem formális, bürokratikus jellegű módosításokat, hanem lényeges vál­tozásokat tartalmaz. Természetesen azon törvénycikkelyek, amelyek az eddigi gyakorlat során fél beváltak, a következő időszakban sem változ­nak lényegesen. Nézzük tehát sorjában, hogy mi az, ami alapvetően más, tehát ami meg­változik az új törvény érvénybe lépé­sével. A leglényegesebb változás az, hogy a Szlovákiai Kereskedelmi Fel­ügyelőség jogköre és egyben hatás­köre a továbbiakban bővül, s az ész­lelt hiányosságok, illetve fogyatékos­ságok okainak feltárására, felderíté­sére is kiterjed. Szintén meghatározd fontosságú, hogy az ellenőrök, a fel­ügyelőség szakemberei és dolgozói már nemcsak a belkereskedelmi há­lózatban, hanem a gazdasági irányí­tás szerveinél is vizsgálatokat foly­tathatnak. A korábbi gyakorlat során ex ellen­őrzések csnpán a belkereskedelem üzleteire, a vásárlókkal, illetve fo­gyasztókkal közvetlen kapcsolatban levő szervezetekre — például a ven­déglátó-ipari üzemekre — korlátozó­dott. A felügyelőség képviselői eddig csak olyan ellenőrzéseket végezhet­tek, amelyek folyamán kizárólag a belkereskedelmi tárca dolgozóit von­hatták felelősségre, illetve bírságol­hatták meg a mulasztások vagy hiá­nyosságok észlelésekor; mig a követ­kező évtől már a belkereskedelmi há­lózat ellátását biztosftő termelő- és száilítóüzemek raktáraiban, valamint az olyan vállalatok területén is el­lenőrizhetnek, amelyek a hazai pia­cot látják el terményeikkel vagy pe­dig termékeikkel. A fogkőrbővítésnek főleg azért van számottevő, gyakor­lati jelentősége, mert ezáltal az el­lenőröknek lehetőségük nyílik az árut még az üzletekbe jutást megelő­zően is megvizsgálni, hogy megfelel-e a belkereskedelmi forgalmazás sza­bályainak és körülményeinek, vala­mint a jogos minőségi elvárásoknak. A jóváhagyott törvény a belkeres­kedelmi ellenőrzés alapelveiből és sajátosságaiból indul ki. A módosítás­sal kapcsolatos intézkedések minde­nekelőtt a kereskedelmi felügyelőség dolgozó) által folytatott tevékenység magasabb szintre emelését, az ellen­őrzés megszigorítását szorgalmazzák. Az új törvény az ellenőrzés haté­konyságának fokozása érdekébe* nemcsak kiterjeszti a felügyelőség jogkörét, hanem egyben az eddigiek­nél júval nagyobb összegfi bírságok kiszabását is lehetővé teszi. így az ellenőrzést végzők hatékony jogi eszközökkel felvértezve léphet­nek fel a kereskedelmi erkölcs írott és Íratlan szabályainak megszegőivel szemben. A felügyelőség hatásköré­nek bővítése a belkereskedelmi tárca szakembereinek véleménye szerint jelentős mértékben elősegíti az ész­lelt hiányosságok kiküszöbölését, a fellelhető fogyatékosságokért felelő-Törvénpödosltás a söknek és a hibák elkövetőinek kö­vetkezetesebb. illetve szigorúbb meg­büntetését. A tárca vezetői azon vé­leményüknek adtak hangot a törvény elfogadását követően, hogy a módo­sítás megteremti azokat a feltételeket, amelyek a lakossági szolgáltatások színvonalának emeléséhez, a vásár­lók és fogyasztók érdekeinek ered­ményesebb védelméhez szükségesek. A törvénymódosításból eredő új in­tézkedésékre, a külső ellenőrzések megszigorítására elsősorban azért volt szükség, mert a vállalati és üze­mi ellenőrzések csak a hibák, illetve fogyatékosságok elenyésző hányadá­ra vetnek fényt. A laikusok közül sokan úgy vélik, hogy az ellenőrök munkája mindösz­­sze az árdrágítás megállapítására, s ennek következtében a büntetés: helyszíni pénzbírság vagy pedig meg­rovás alkalmazására korlátozódik. Korántsem ilyen egyszerű a felügye­lőség dolgozóinak a tevékenysége, hiszen a vásárlót nemcsak úgy káro­síthatják meg, hogy fizetéskor a kel­leténél többet számláznak a pénztár­nál. Sokkal összetettebb és bonyoiul­­tab feladatot jelent a vásárlók érde­keinek védelme, hiszen a nem meg­felelő mennyiségű, illetve minőségű áru forgalomba hozatala, valamint az úgynevezett rejtett vagy burkolt ár­drágítás különböző módszerei egy­részt jelentős anyagi károkat okoz­nak a vásárlóknak, másrészt pedig jogtalan meggazdagodáshoz vezetnek. Az egyes élelmiszer-ipari termékek szavatossági idejének betartását az árusítás során szintén csak rendsze­res ellenőrzésekkel lehet figyelem­mel kisérni. A felügyelőség dolgozói laboratóriumi vizsgálatokat is fuly­­tatnak, hogy megállapítsák: az áru megfelel-e az állami szabvány által előirt követelményeknek. Főleg vásárlók érdekében az élelmiszerek rendszeres vizsgála­tára összpontosítanak, s ez érthető, mivel elsődleges társadalmi érdek, hogy az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen élelmiszer-ipari ter­mékek minden tekintetben megfelel­jenek a szigorú előírásoknak. Nemcsak a belkereskedelmi háló­zat üzlethelyiségeiben, illetve a ven­déglátóiparban árusított termékekből vehetnek mintát elemzés céljából a felügyelőség dolgozói, hanem a piaci kínálat portékáiból is. Az utóbbi idő­szakban gyakran hallhatjuk vagy ol­vashatjuk, hogy milyen ártalmas az olyan zöldség, illetve gyümölcs fo­gyasztása, amelyeknek termesztése so­rán a megengedettnél jóval több mű­trágyát, valamint növényvédő szert alkalmaztak. Nagyon jól ismerik a helyzetet, s tudnak az esetleges ká­ros következményekről a kertészke­­dők és a piaci árusok egyaránt, még­is gyakran előfordul, hogy a labora­tóriumi vizsgálatok a megengedettnél nagyobbb mennyiségű nitrit- vagy nítráttartaiomrél tanúskodnak. Külö­nösen kedvezőtlen a helyzet ezen a téren Dél-Szlovákiában, ahol a piaci versengés sokszor már egészségtelen méreteket ölt. A szemnek tetszetős, látszólag egészséges, és szép küllemű gyümölcs, zöldség nem egy esetben a túlzott vegyszerezés eredmény*. Az új törvény pontosan megbatú­­rozza, hogy a felügyelőség dolgozói« nak mit kell ellenőrizniük a pieeo­­kon. Lényegében annak megállapítá­sáról van szó, hogy ki, mit és hogyan árusít. Ezzel kapcsolatban tudni szük­séges, hogy a háztáji termesztők, a kertészkedők csak a nemzeti bizott­ság engedélyével árusíthatják a pia­cokon a saját maguk által termees­­tett árut. Az ellenőrök feladata, hogy rendszeresen figyelemmel kísérjék a meghatározott árszlnt alakulását. Va­lamennyi új intézkedés a vásárlók megkárosításának megakadályozását szogálja. A bírságolással kapcsolatos változások is ezt igazolják, hiszen az eddigieknél nagyobb pénzbüntetést róhatnak ki az ellenőrök, ha a piád árusok nem tartják be az előíráso­kat. Igaz ugyan, hogy a felügyelőség dolgozói a helyszíni bírságolás során mindössze kétszáz koronás büntetést szabhatnak ki, ám ha a vétség sú­lyossága azt megkívánja, a nemzeti bizottságnak javaslatot tehetnek az ügy felülvizsgálatára. A nemzeti bi­zottságok egészen ötezer koronáig terjedő pénzbírsággal sújthatják a szabálysértőket és a piaci üzérkedő­ket. Amíg az egyes vállalatok, üzemek és szervezetek belső ellenőrei csak saját létesítményeikben végezhetnek ellenőrzéseket, addig a kereskedelmi felügyelőség dolgozói jóval szélesebb körű vizsgálatokat folytathatnak. Mi­vel a felügyelőség képviselőinek szá­mos területen kell tevékenységet ki­fejteniük, január elsejétől más sser­­vek, illetve szervezetek szakmai segít­ségét is igénybe vehetik, ha azt * körülmények megkívánják. Szintén újdonság, hogy a Szlovákiai Kereske­delmi Felügyelőség hatásköre az SZSZK Művelődési Minisztéruma által irányított — kereskedelmi tevékeny­séget folytató — szervezetekre, vala­mint a Postai Hfrlapszolgélat stand­jaira is kiterjed. BARDOS GYULA'

Next

/
Thumbnails
Contents