Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1986-11-08 / 45. szám

1986. íujvemSer % SZABAD FÖLDMŰVES é s Az európai államok feleiOseége November 4-től Bécsre figyel a vi­lág. Itt ülésezik az európai biztonsági ás együttműködési találkozó, amelyet az osztrák külügyminiszter a szep­temberi előkészítő nyilvános ülésen az 1814—1985-ös bécsi konferenciá­hoz hasonlított, utalva arra, hogy mindkettő céllá a béke és az államok békés együttélésének a biztosítása. Hozzátette viszont, hogy a mai kö­rülmények alapvetően mások: eltérő társadalmi és gazdasági rendszerű országok élnek egymás mellett, egy részük pedig nagy katonai és gazda­sági csoportosulásokhoz tartozik. A stockholmi megállapodás azon­ban annak a bizonyítéka, hogy az el­lentéteket át lehet hidalni, ha a leg­fontosabb kérdésekről van szó. Stock­holm és Reyk|avík után bizakodó vá­rakozással tekint mind Európa, mind a világ békéért aggódó közvéleménye в bécsi tárgyalások elé. Ilyen értelemben nyilatkozott Moszk­vában Jurij Kaslev nagykövet Is, a bécsi találkozón résztvevő szovjet küldöttség vezetője, mielőtt a tárgya­lásokra elindultak. Az európai bizton­sági és együttműködési konferenciá­val foglalkozó sajtóértekezleten ki­jelentette: a bécsi találkosóra abban ez időben kerül sor. amikor a világ­ban a szovlet békekezdemécyezésnek köszönhetően minőségileg fi) helyzet állt elő. Ilyen körülmények között jelentősen megnövekszik az enröpa! államok felelőssége a létrejött lehe­tőségek kihasználásáért. A Szoviet­­nbió az összeurópai folyamat foko­zatos fejlődésének és elmélyítésének következetes híve és arra törekszik, hogy a bécsi találkozó pozitív lefo­lyáséi legyen. A szovjet küldöttség a találkozón aktívan fog eljárni és ön­állóan vagy a többi állammal együtt­működésben a helsinki Záróokmány valamennyi részét érintő kezdemé­nyezéseket terjeszt eló. A Szovjetunió hagy jelentőséget tulajdonit a kato­nai és a politikai kérdések megoldá­sának. Éppen erre irányulnak a Var­sói Szerződés államainak Budapesten előterjesztett széles körű lavaslatai. amelyek a fegyveres erők és a ha­gyományos fegyverzet korlátozáséra vonatkoznak az Atlanti-óceántól egé­szen az Uraiig. A tudomány, a gazdaság és a tech­­hjka területén a szovjet küldöttség a Záróokmány potenciáljának • telje­sebb kihasználására fog törekedni ügy. hogy a tudományos-műszaki és a kereskedelmi együttműködés kér­dései az össz-európai folyamatban elfoglalják az őket megillető helyet. A Szovjetunió meggyőződése, hogy Bécsben sokat lehet tenni humanitá­rius területen is. A szovjet küldöttség konstruktív álláspontra helyezkedik a kultúra, a művelődés, a tájékoztatás, az emberi jogok és szabadságjogok és az emberek közötti kapcsolatok védelmi kérdéseinek megítélése so­rán. — jelentette ki jurij Kaslev. Az európai biztonság és együttmű­ködés nemzetközi bizottsága a bécsi utötalálkozót megelőzően dokumen­tumot fogadott el, amelyben a tár­gyalások sikeréért száll síkra és a legfontosabb tennivalókra hívja fel a figyelmet. A bizottság ülésén 23 eu­rópai ország, az USA és Kanada, va­lamint 15 nemzetközi szervezet csak­nem 100 vezető politikai képviselője vett részt. A csehszlovák bizottság küldöttségét Bohuslav Kučera, a Szö­vetségi Gyűlés alelnöke vezette. A dokumentum Ismertetésére össze­hívott sajtóértekezleten hangsúlyoz­ták, hogy a bécsi találkozónak min­denekelőtt a leszerelés kérdéseivel kellene foglalkoznia és egyformán meg kellene tárgyalnia a helsinki Zá­róokmány mind a három „kosarát“. Bohuslav Kučera kifejezte meggyő­ződését, hogy a dokumentum jó ösz­tönzést ad a bécsi tárgyalásokhoz. A dokumentum mindenekelőtt azt hangsúlyozza, hogy feltétlenül csök­kenteni kell a katonai szembenállás veszélyét, bizalmat kell kialakítani és erősíteni kell az enyhülési politikát. Javasolja, hogy tárgyalják meg a kü­lönféle leszerelési javaslatokat. Je­lentős figyelmet szntel a gazdaság, a tudomány és a technika, a környe­zetvédelem terén folytatott együttmű­ködésnek. Az Európai Gazdasági Kö­zösségnek és a KGST országainak együtt kellene működniük a békés gazdaság! kapcsolatok kialakítása ér­dekében Európában, Feltétlenül bőví­teni kell az együttműködést az atom­energia polgári célokra történő fel­használásában és a világűr békés ki­használásában. Európa Földünk legtöbb szenvedést pusztító háborút megélt része. Éppen ezért sokszoros az itt éló népek és államok felelőssége „hazánk — Eu­rópa" jövőjéért. Csehszlovák kereskedelmi kiállítás Bohumil Urban csehszlovák külke­reskedelmi miniszter Jermalalnen finn külkereskedelmi miniszter jelen­létében Helsinkiben megnyitotta a Csehszlovákia Finnországban elneve­zésű kiállítást. Ez a külkereskedelmi tárca legnagyobb idei propagéclós akciója és ugyanakkor a legszélesebb körű csehszlovák kiállítás, amelyet 1960 óta Finnországban és általában Skandináviában rendeztek. Megnyitó beszédében Bohumil Ur­ban rámutatott, hogy a kiállítás céllá hozzájárulni a csehszlovák—finn ke­reskedelmi és gazdasági együttműkö­dés további bővítéséhez, a tínn szak­embereket és közönséget megismer­tetni Csehszlovákia gazdasági, kultu­rális és szociális fejlődésével. A finn nagvvásárl és kongresszusi központ új kiállító csarnokában 40 csehszlovák külkereskedelmi szerve­zet 5 ezer négyzetméternyi területen 2 ezer 500 terméket mutat be a. ne­hézgépipari termékektől kezdve a fo­gyasztási árucikkekig. A kiállítás lá­togatói megtekinthetik például a csehszlovák személy- és tehergépko­csikat. traktorokat, mezőgazdasági gépeket. A kiállítás folyamán a csehszlovák és a finn szakemberek számos talál­kozón vltatlák meg a kölcsönös együttműködés további bővítésének lehetőségeit, valamint a termelési kooperáció fejlesztését "és az együtt­működés lehetőségeit a harmadik piacokon, beleértve a közös vállala­tok létesítését is. Egyes kiállítók szakmai napokat tartanak, a Cseh­szlovák Kereskedelmi és Ipari Kama­ra pedig a Központi Finn Kereske­delmi Kamarával és a Finn—Cseh­szlovák Kereskedelmi Kamarával együttműködve szímpozlont rendez arról, hogyan lehet növelni a finn­­csehszlovák kereskedelmi forgalmat. Ä NYUGATI NAGYHATALMAK ÄLTAL IS ELFOGADOTT SZANKCIÓK PRETORIA ELLEN Nyugati diplomata: — Azt hiszem, Uram ez i háló nem akadályozza az Hogatást.<i ----------------—— J. Cserepanov rajza Öj ösztönzéseket adó találkozó GUSTAV HUSAR ELVTÄRS BÄRÄT1 MUNKALATOGATASA BUDAPESTÉ» Gustáv Hu s ők etvtárs, a CSKP KB főtitkára, a CSSZSZK elnö­ke az MSZMP KB főtitkárának. Kádár Jánosnak meghívására októ­ber 30-án baráti munkalátogatást tett az MNK-ban A látogatás folyamán Gustáv Hnsák és Kádár János megbeszéléseket foly­tatott és aláírták a CSSZSZK és a Magyar Népköztársaság közötti hosz­­szú távú gazdasági és tndományos­­-müszaki együttműködés 2000-ig ter­jedő programját A CSKP KB és az MSZMP tőtitkára véleménycserét folytatott a nemzet­közi helyzetről. Hangsúlyozták, hogy korunk alapvető kérdése a béke meg­őrzése, a fegyverkezési hajsza meg­állítása, a világűr militarizálásának elhárítása, az áttérés az atom- és más tömegpusztító fegyverek felszá­molására. Kifejezték meggyőződésü­ket, hogy a Szovjetunió és más szo­cialista országok következetes béke­politikájával, a reálisan gondolkodó politikusok részvételével, a világ ha­ladó és békeszerető erőinek egyesí­tett erőfeszítéseivel előre lehet lép­ni az atomháború veszélye elhárítá­sáért vívott harcban, a nemzetközi bizalom és együttműködés felújítása felé. Megállapították, hogy politikai jóakarattal, a közös megértésre való igyekezettel, valamint az egyenlőség és az egyenlő biztunsfig elvének tisz­teletben tartásával konstruktív meg­állapodásokat lehet elérni. Mindkét képviselő kiemelte a Szov­jetunió aktfv, következetes, rugalmas békepolitikájának és diplomáciai erő­feszítéseinek a jelentőségét, amelye­ket áthatja az emberiség sorsáért vi­selt felelősség tudata. Nagyra érté­kelték azt a tényt, hogy a Szovjet­unió kezdeményezésére sor került a legmagasabb szintű szovjet—amerikai találkozóra Reykjavíkban, amely a fegyverkezési hajsza ellen, a háborús veszély elhárításáért vívott harc fon­tos eseményévé vált. Teljes támoga­tásukról biztosítják a szovjet javasla­tokat, amelyeket a találkozón Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára terjesztett aló. Megerősítették, hogy a Varsói Szerződés tagállamai Poli­tikai Tanácskozó Testöleta 1988 jú­niusi budapesti ülésén megfoga’ma­­zott javaslatok és kezdeményezek továbbra is érvényben maradr'V. Megvalósításuk kedvező alapot remtene a nemzetközi légkör javítá­sához, az előrehaladáshoz az enyhü­lés! folyamatban Európában és a vi­lágon. Ebben az irányban jelentős­nek tartják a közép-európai vegyi és atomfegyvermentes ővezetek létesíté­sére irányuló javaslatokat. Husik és Kádár elvtárs megelége­déssel értékelte a két testvérpárt és ország közötti, a kölcsönös bizalmon és megértésen alapuló, sokoldalú és elmélyüld együttműködést. Ugyanak­kor állást foglaltak további intézke­dések meghozataláért, hogy még telje­sebben kihasználják a csehszlovák— —magyar együttműködés lehetőségeit Hangsúlyozták, hogy a kereskedelmi csere növelésével együtt feltétlenül előtérbe kell helyezni a termelési együttműködés hatékony formáit, el kell mélyíteni a tudományos-műszaki teröleten folyó együttműködést és a kölcsönös érdekekkel összhangban támogatni kell a vállalatok közötti közvetlen együttműködés fejlődését. Mindketten kifejezték meggyőződésü­ket, hogy a gazdasági és tudományos­­-műszaki együttműködés hosszú távú, 2000-ig szóló programja, amelyet a látogatás folyamán írtak alá, kedvező feltételeket teremt a szándékok meg­valósításához. Hasznosnak minősítet­ték a szocialista gazdaság irányításá­nak tökéletesítése terén szerzett tv pasztalatok kölcsönös kicserélését. Megelégedéssel állapították meg* hogy a csehszlovák—magyar kapcso­latok a kultúre, a tudomány, az isko­la ügy és az egészségügy területén В meglévő egyezmények alapján sikere­sen fejlődnek és a két ország népei­nek közeledését szolgálják. Emellett nagy jelentőséget tulajdonítanak В kulturális és tudományos együttmű­ködésről szóló kormányközi megálla­podásnak, amelyet az elmúlt napok­ban írtak alá Budapesten. A kölcsö­nös együttműködés megszilárdítása során fontos szerepe van a haladó hagyományok iránti kölcsönös tisz­teletnek. A két képviselő aláhúzta В testvéri kapcsolatoknak, a társadalmi szervezetek érintkezésének, a lakos­ság közvetlen kapcsolatainak és В turizmus fejlődésének fontosságát. Hangsúlyozták, hogy a két ortzág le­nini nemzetiség! politikájának követ­kezetes érvényesítése hatékonyan elő­segíti a kölcsönös kapcsolatok elmé­lyítését. a két ország népei testvéri barátságának megszilárdítását és В közös eélok megvalósítását. Gustáv Hnsák és Kádár János meg­beszélései, amelyek szívélyes, elvtársi légkörben, a hagyományos barátság szellemében folytak le, megerősítet­ték a nézetek teljes azonosságát va­lamennyi megtárgyalt kérdésben. A találkozó új ösztönzéseket adott Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság közötti együttműködés további fejlődéséhez. Gnstáv Husák Kádár Jánost baráti látogatásra hívta meg a CSSZSZK-ba. A meghívást köszönettel elfogadta. A PALME-BIZOTTSAG ÜLÉSÉRŐL' „Mit kellene tenni?” Budapesten tartotta meg háromna­pos tanácskozását a Palme-blzottság, amely a nemzetközi leszerelés ügyét hivatott előmozdítani, s a Szovietunió, az USA, több eurépai. ázsiai és latin­­amerikai ország kiemelkedő politiku­sait egyesíti. Ezúttal az európai biz­tonság kérdéseiről és a nukleáris kí­sérletekről tanácskoztak. „Folytatni kell a Palme-blzottság munkáját, mert a kor ezt követeli tő­lünk“ — jelentette ki sajtóértekezle­tén Egon Bahr nyugatnémet szociál­demokrata politikus, ak! a testület budapesti ülésén elnökölt. Aláhúzta: alapító elnökének halála után a bi­zottság — amelynek tagjai különböző társadalmi és hatalmi rendszerekhez tartozó, eltérő világnézetű emberek — Olof Palme szellemében továbbra Is a világ számára létfontosságú közös biztonság megteremtésén munkálko­dik. A Palme-bizottság két dokumentu­mot fogadott el. Ezek egyrészt az európai biztonság állapotát elemzik, másrészt ajánlásokat tartalmaznak a legfontosabb nemzetköz! problémák, a szovjet—amerikai viszony fő kér­déseinek megoldására. Ezek az aján­lások a Reykjavík után kialakult helyzet rendezését akarlák elérni, hogy a világ számára valósággá vál­lon az oly közelinek tűnt, s tényle­gesen lelentős fegyverzetcsökkentés. A „Mit kellene tenni?“ címet vise­lő dokumentumban a Palme-blzottság mindenekelőtt sürgeti a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat, hogy toly­­tassák erőfeszítéseiket a lehető leg­nagyobb jelentőséget tulajdonítva a Reykjavíkban megkezdett folyamat, nak. Egy lehetséges megállapodás alaplát képezheti a következő négy elem a biztonság megállapítása sze­rint: 1. Szükséges lenne, hogy az USA előterjessze a kővetkező tíz évre vo­natkozó ún. SDI-kutatásl programját, amelyet az 1972-es — a rakétavédel­mi rendszerekről (ABM) kötött szov­jet—amerikai szerződés alapján kell felülvizsgálni. 2. Sürgeti a szovjet és az amerikai hadászati atomfegy­verek számának öt éven belüli ötven­százalékos csökkentését, megfelelő ellenőrzési megállapodásokkal. 3- A közép-hatótávolságú rakétákat ille­tően a bizottság megállapította: Igen közel Jutott a két hatalom ahhoz, hogy megegyezzen az összes Ilyen szovjet és amerikai rakéták eltávolí­tásáról Európában, és az Ázsiában: telepített rakétafegyverek |elentőa számú csökkentéséről. A testület azt javasolja a két nagyhatalomnak: fe­lezzék be e tőmáról folytatott tár­gyalásaikat és kezdeményezzék аз egyezmény aláírását. 4. A bizottság megerősítette korábbi álláspontját, mely szerint szükséges valamennyi nukleáris kísérlet teljes tilalma. A bizottságot alapító Olof Palmd szellemében tehát a békéért és a biz­tonságért küzdő testület arra ösztön­zi a világ nagyhatelmait és békeerőit, hogy fokozzák erőfeszítéseket в lé­tünkhöz nélkülözhetetlen feltételek megteremtése érdekében. HÍRMAGYARÁZATUNK z ember mindig reménykedik. Ügy tűnik, még az olyan, a politika hideg és számító gé­pezetét Ismeró újságírók is, akik a tényeket jelsorakoztatva nem szoktak ábrándokat kergetni. Most tárgyila­gos tudósításaikat mégis keserűség és csalódottság színezi, amikor hírül adják, hogy Reagan elnök aláírta azt a törvényt, amelyet a kongresszus korábban jogadott el a nicaraguat ellen)orradalmárok százmillió dollá­ros katonát segélyezéséről. Reagan aláírásával a rendelkezések hatályba léptek és mintegy hatvanmillió dollár értékben haladéktalanul megkezdik amerikai kézifegyverek, lőszerek, kézi indítású légvédelmi rakéták és más katonai eszközök szállítását a kontráknak. A segély egy kis részét fordítják élelmiszer, orvost eszközök és gyógyszer vásárlására. A fennma­radó 40 millió dollárt februárban fo­lyósítják az ellenforradalmároknak. A kongresszus, amely korábban éve­ken át megtagadta a kontrák hivata­los katonai segélyezését, az összegek szétosztását a külügyminisztériumra bízta, de a fegyvereket a CIA, illetve a Pentagon szállítja majd a hondu­­rasi támaszpontokra. A CIA és a Pen­tagon megkezdi a kontrák katonai oktatását is. A törvény értelmében az amerikai kiképzők és más hivatalos személyiségek nem léphetnek Nica­ragua területére, de ennek ellenőrzé­sét a rendelkezések nem biztosítják. Csaknem e törvény aláírásával egy- Időben gyűrűzött a Nicaragua feleit lelőtt, amerikai gép, pilótájának ügye, tehát eddig ts nyilvánvaló volt, hogy a Fehér Ház minden erejével és más céloktól megvont pénzeszközeivel tá­mogatja a Nicaragua népe és társa­dalma, hivatalos, törvényes rendje ellen küzdő ellenforradalmárokat. Miért hát akkor mégis a rezignált hang a Washingtonnal szemben más­kor oly toleráns sajtó hasábjain Is? Valószínűleg kissé sok volt a jóból, Reagan kezességet vállal... hogy Reagan — a törvény előírásai­nak megfelelően — nyilatkozatban biztosította a kongresszust egyebek között arröl, hogy az ellenforradal­márok ,tiszteletben tartják az emberi jogokat". Mint ismeretes, a kontrák kegyetlenkedése volt a katonai se­gély ellenzőinek egyik fontos érve. Es világszerte — az USA-t is bele­értve — jól tudják, mire képes egy­­-egy ilyen hatalomra jutott, a demok­ratikus fejlődés elfojtására létreho­zott rezsim. Példa Kambodzsától Chi­léig akad rá számtalan, s még a po­litikától távol álló, vagy éppen az Amerikát, az emberi jogok védelme­zőiének tekintő emberekben ts feléb­red a félelem, a kétség: mt lesz, mt lehet ebből az ország-világ színe előtt vállalt patrőnust gesztusból, a törvénnyel szentesített felforgatásból, amely semmibe veszt a hágai Nem­zetközi Bíróság döntését és többszöri fegyelmeztetéiét éppúgy, mint saját, fennen hirdetett elveit az emberi jo­gokról. Az már csak mellékkörülmény, hogy a sajtó hasábjain eközben ott szerepelnek a Managuában Hasenftts ellen folyó per részletet. A repülő­gép pilótája, a per során előterjesz­tett dokumentumok is bizonyítják, hogy az ellen)orradalmárok az eddigi hivatalos tilalom ellenére ts részesül­tek amerikai katonai segélyben. Bár a Washingtont kormány tagadja, hogy hivatalos szerveknek közük lett vol­na a fegyverszállításokhoz, ai ameri­kai sajtó leleplezte, hogy a kormány­zati apparátus irányító szerepet töl­tött be a manőverekben. A The New York Times legújabb jelentései sze­rint a különböző fegyverszállítási ügyekről tudott Bush alelnök ts, aki­nek nemzetbiztonsági tanácsadója kapcsolatban ts állt az akciókat Irá­nyító egyes személyekkel. A fogpaszta-reklám mosolyt} kije­lentések a szabadság és az embert jogok nagy védelmezőjéről egyre In­kább eltávolodnak a napi pontika gyakorlatáról kialakított képtől, s va­lahová a netnzetl mítosz ködébe ke­rülnek. Maradnak a lények: a fen­tiekhez hasonló manőverek, amelyek­nek célját és létjogosultságát éppen azok a kijelentések kérdőjelezik és cáfolják meg, amelyektől igazolásu­kat remélnék. H. Mészáros Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents