Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1986-11-01 / 44. szám
12 .SZABAD FÖLDMŰVES. 1986. november Ĺ Korszerű paiántaneveiési módszerek Hazánk termőhelyi adottságai jelentős mértékben meghatározzák az egyes növénykultúrák termelési módszereit. Vonatkozik ez a zöldségfélék termesztésére is. Mivel szabadföldi termesztéssel csak igen korlátozott mennyiségű zöldséget lehetne termelni, ezért régóta általános gyakorlattá vált a hajtatásos zöldségtermesztés. 'Az egyre kiterjedtebb nagyüzemi, szakosított termelés azonban ebben az ágazatban is megköveteli a korszerű termelési technológiák alkalmazását, az egyes munkafolyamatok gépesítését, illetve automatizálását. Az üvegházi vagy a fólia alatti zöldségtermelésben és palántanevelésben ma már világviszonylatban a kézi munkát szinte a minimumra csökkentő automatizált berendezések és gépsorok, korszerű termelési rendszerek, ötletes gépek és eszközök, újszerű táptalajok állnak rendelkezésre. Közülük hazánkban is egynéhány kezd meghonosodni. A korszerű palántanevelési módszerek széles választékából a teljességre való törekvés nélkül legalább néhányat szeretnénk bemutatni a hazai és külföldi példák nyomán. Az eredményes palántanevelésnek az optimális klíma és a megfelelő összetételű táptalaj az alapvető feltétele. A táptalajjal szemben támasztott követelmények elsősorban a talaj fizikai és kémiai tulajdonságait érintik. Ezeket a tényezőket a palántanevelés technológiájától függően kell összehangolni. A megfelelő táptalajoktól megköveteljük, hogy ezek humuszban és szerves anyagokban gazdagok legyenek, az egyes tápok aránya pedig kiegyensúlyozott legyen. A jó táptalajnak aránylag kicsi fajsúlya a talaj porhanyosságát és nagy levegőtartalmát biztosítja. A táptalajokkal szemben támasztott fokozott minőségi követelmények azért olyan fontosak, mert a fejlődő zsenge növények egyedi tápanyagellátásáról van szó. Ezt alátámasztja az a tény is, hogy a növénytermesztésben és palántanevelésben alkalmazott táptalajok nagymértékben eltérnek a hagyományos kertészeti földektől. Az újszerű palántanevelési módszerek alkalmazása során csökken a hagyományos táptalajok, vagyis a melegágyi földek jelentősége. Felmerül az a kérdés is, vajon érdemes-e közgazdasági szempontból a zöldségtermelő üzemen belül hagyományos komposztok gyártásával foglalkozni. Figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a nagy mennyiségű homogén összetételű komposzt folyamatos előállítása mellett a táptalajnak egészségügyi szempontból is kifogástalannak kell lennie. Tehát ügyelni kell arra, hogy a komposzt a gyommagvaktól, a kártevőktől és a betegségek gócaitól mentes legyen. A minőséges palántanevelés szempontjából a vetőmag minősége mellett a táptalaj homogenitása is alapvető követelmény. Ilyen feltételek mellett érthetően a komposztok előállítása főleg a nagyüzemi szakosított termelésben komoly gondokkal jár. Ma már egyre több termelő áttért a Tőzeggyártó Üzemek által előállított táptalajok használatára. A kínált választékból a palántaneveléshez kétféle tőzegtáptalaj alkalmas. Az „A“ tőzegtáptalajt aprőszcmcsés, könnyen oldható tápokkal és ásványi sókkal dúsított tőzegből állítják elő. Könnyű szerkezete miatt elsősorban vetéshez és a növények kezdeti fejlődéséhez alkalmas. А „Б“ kertészeti táptalajt kiváló minőségű rostos tőzegből készítik. Az utóbbi években a kertészeti talajok előkészítésének a leegyszerűsítése érdekében egyre szélesebt körben terjednek el a speciális táptalajok, pontosabban fogalmazva e szintetikus szervcsanyag-keverékek mint például a polisztirén pelyhek a Hygromull, a Styromull. A Hygromull semleges jellegű porózus, nagj vízfelszívó képességű, gyantatartalmí szervesanyag-keverék. Különböző ősz szetételű táptalajok készítésére alkalmas. A táptalajok térfogatsúlyánál 20—30 százalékát is kiteheti. Ha tö möríteni akarjuk a táptalajt, akkoi térfogatának 10—25 százalékos arányában Styromullt keverhetünk hozzá. Ezt a táptalaj-alapanyagot habpolisztirénbül gyártják. Hidrofób tulajdonsága miatt főleg a kötött nedves talajok fizikai tulajdonságait javítja. Alkalmazása elsősorban a tápkockák előállításánál előnyös. A két szintetikus anyag keveréke a táptalajukban nem baladhatja meg a térfogat 50 százalékát. Ha a táptalajt semlegesíteni' akarjuk a Styromulltől és a Hygromulltól, ez csak vegyi úton lehetséges BASAMID szemcsék segítségével. A palántanevelés technológia! folyamatának egyik fontos munkaművelete a talajfertőtlenítés, amely hőkezeléssel vagy vegyszeres módon történhet. Gazdaságainkban a vegyszeres talajfertőtlenítést általában a NEMATIN szer alkalmazásával végzik, köbméterenként 600—800 milliliteres adagban. A kezelés után a táptalajt jól össze kell keverni, majd 2—3 napon át fóliával letakarni. A talajfertőtlenítésre továbbá az All 1- alkohol, a Formalin, a Germisan és az Orthocid 50 is alkalmazható. Annak ellenére, hogy a vegyszeres fertőtlenítés nagyon hatékony, fennáll a szermaradványok jelenlétének a veszélye. A hőkezeléssel történő fertőtlenítés hatása ugyancsak sokoldalú, viszont nem hagy maga után mérgező anyagokat a talajban. Ezen túlmenően a talaj hőkezelése növeli ennek termőképességét, mivel a hő hatására növekszik az ásványi és a szerves anyagok oldhatósága. A hőkezelés után gyorsan felújul a talaj míkrobiális tevékenysége és a nitrogén lebomlása. Ez a folyamat 5—10 napig tart. A gyakorlatban a nedves pára segítségével történő hőkezelés terjedt el. Hátránya, hogy a hőkezelés után a talaj eliszaposodik, s a táptalaj csak 5—0 hét után használható. Ez a hátrány a száraz pára alkalmazásával áthidalható. A pára kijuttatására az automatizáltan működű IMO típusjelű berendezés szolgál, amely biztosítja az optimális hőkezelést. A talaj nedvességtartalma lényegesen nem változik, s a talaj míkrobiális tevékenysége a kezelést követően azonnal beindul. A speciális PVC-ből készült hőkezelő fólia és az IMO berendezés segítségével a talajfertőtlenítés teljesen automatizálható. A szintetikus szerves anyagokat azonnal a fertőtlenítés után kell hozzákeverni a táptalajhoz. Az utóbbi években sokat változott a palántanevelés technológiája is. Bár a hagyományos palántanevelő cserepek alkalmazása biológiai szempontból ez ideig a legalkalmasabb módszernek bizonyult, széles körű alkalmazását a fokozott költségek hátráltatják. Ezért a gyakorlatban a kevésbé munkaigényes és gépesíthető módszerek terjedtek el. Már a hatvanas évek elején teret hódítottak a tőzegtápkockák. Gyártásukat egy norvég cég kezdte. A Jiffy Pots néven ismert tápkockák tulajdonképpen vékonyfalú tőzegből készült cserepek. Az alapanyag 75 százaléka tőzeg, 22 százaléka cellulóz, s a hátralévő három százaléka könnyen oldható tápanyag — 1,4 százalék nitrogén, 1 százalék foszfor és 0,6 százalék kálium. A cellulóz teszi lehetővé, hogy a cserepek aránylag szilárdak. A másik oldalon viszont fontos követelmény, hogy a palánták zavarmentes fejlődése érdekében a cellulóz gyorsan lebomoljon. A tőzegcserepek alkalmazása a hagyományos eljáráshoz viszonyítva több munkaművelet kiiktatását eredményezi. A törekvések a munkafolyamatok további leegyszerűsítésére irányúinak. Ezért a gyártók kisebb-nagyobb palettákban, vagy préselve forgalmazzák a tőzegkockákat. Zöldségtermelőink hazai gyártmányú palettákra helyezett tőzegkockákat alkalmazhatnak a palántaneveléshez. Érdekes megoldás a holland gyártmányú Jiffy 7 típus. A pirulaformára préselt és henger alakban forgalmazott tápkockák nedvesítés után nyerik el eredeti alakjukat. Vetésre, pikírozásra egyaránt alkalmasak. Ennél még tökéletesebb technológiai megoldás a Jiffy 7 — Tape, amelynél a préselt tőzegkockákat egy polietilén fólia köti össze. A fólia szétterítésével egyszerre ezer darab tápkocka helyezhető szét. Hazánkban a negyvenes évek elején fejlesztették ki és vezették be a gyakorlatba az első tápkockákat gyártó WAJMA típusú gépet. Ez óriási előrehaladást jelentett a palántanevelés gépesítése terén. Azóta számtalan, teljesen automatizált gépsor látott napvilágot. Világszerte közismert például a WINEL SOIL BLOCK PRESS, vagy a belga gyártmányú DEWA teljesen automatizált gépsor. Az idén az Olomouci Sempra üzemében próbálják ki az ugyancsak holland gyártmányú VISSER típusjelű tomatizált gépsort. A gép a kiváló nőségű tőzeg keverékéből előállítt táptalajt szállítószalag segítsével a préselűberendezéshez szállít. Óránkénti átlagban 40—50 ezer <4 cm méretű tápkocka hagyja el a préselő berendezést. Innen a tápkockák a pneumatikusan vezérelt vetőberendezésbe kerülnek. A vetést követően a tápkockákat a gépsor palettákra helyezi, amelyek végül klimatizált boxokba kerülnek. A termőterület maximális kihasználását a Paperpot rendszer teszi lehetővé. Ezek különlegesen preparált papírból készült egybekötött cserépedények. Eredeti formájukat alumínium vagy műanyag palettákra húzva érik el. Fontos követelmény, hogy a papír bizonyos ideig ellenálló legyen a celiulózbontó baktériumokkal szemben. A Paperpotokat négy különböző minőségben gyártják — a papír lebomlási időtartamától függően. Ezt a rendszert a finn Lünnen Sokeri Oy cég által gyártott táptalajtöltö, valamint vetőautomata gépsor egészíti ki. Csak remélhetjük, hogy az elkövetkezendő években hazánk zöldségtermesztésében is egyre nagyobb mértékben terjednek majd el a korszerű palántanevelési technológiák és automatizált gépsorok. Hiszen ma, ebben az ágazatban az élőmunka-szükséglet az önköltségeknek mintegy 80 százalékát teszi ki A tudománys-műszaki haladás révén létrejött hatékonyabb termelésnek ezen a téren is teret kell hódítania ahhoz, hogy a jövőben megfelelő szinten biztositsuk a lakosság zöldségellátását. —klm-< Ha korszerű a fejoberendezés és nem hiányzik a tisztaság sem, akkor aligha akad probléma a tej minőségével Archívumi felvétel Tovább janit a tej minessie Tömören fogalmazva ez a megállapítás érvényes a III. negyedévre a tej minőségével kapcsolatban. De előbb néhány szóval a tejfelvásárlási feladatok teljesítéséről, amelyről ismét ján Broöko agrármérnök, a Tejipari Tröszt vezérigazgatósága felvásárlási osztályának vezetője tájékoztatott. Szeptember végéig a tervezett tejfelvásárlást az SZSZK-ban 101,9, a CSSZK-ban 102,0, a CSSZSZK-ban pedig szintén 102,0 százalékra teljesítették. A túlteljesítés százalékos aránya jobb volt az első és a második negyedévi adatokénál. A mennyiségi többlet tovább növekedett; Szlovákiában 24 millió 619 ezer, Csehországban 67 millió 135 ezer, Csehszlovákiában pedig 91 millió 754 ezer liter volt. A tej tervezett felvásárlását minden kerületben túlteljesítették, a legnagyobb arányban az Észak-csehországi (3,3%), a Dél-morvaországi (3,1%), a Nyugat-szlovákiai (2,4%) és a Dél-csehországi (2,4 %J kerületben. A többlettermelés a Dél-morvaországi kerületben 21 millió 492 ezer, a Nyugat-szlovákiaiban 14 millió 883 ezer, a Kelet-csehországi kerületben pedig 11 millió 834 ezer literes volt. A Nyugat-szlovákiai kerületben a tervezett tejfelvásárlást minden járásban túlteljesítették, legnagyobb arányban a TrenCíni (3,6%), a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda), a Lévai (Levice) és a Senicai (3,0%) járásban. Ha az idei év három negyedévének valóságát összehasonlítjuk az előző évivel, megállapítható, hogy a legnagyobb arányú növekedés az Érsekújvári (Nové Zámky) járásban (3,1%) és a TrenCíni járásban (2,4%) volt. Két járásban — a Galántaiban (Galante) és a Topolcanytban — ugyanakkor csökkenés volt tapasztalható. A Közép-szlovákiai kerületben a tervezett tejfclvásárlást legnagyobb arányban a Zvolení (6,8%), a Nagykürtösi (Veľký Krtíš) és a Prievidzai járásban (3,3%) teljesítették túl. Négy járásban — a Rimaszombatiban (Rimavská Sobota), a Losonciban (Lučenec), a Žilinaiban (99,5%) és a Žiar nad Hronom-iban (99,7%) — elmaradtak a tervfeladatok teljesítésétől. Az idén a múlt év azonos időszakához viszonyítva a legnagyobb arányú növekedés a Zvolení (9,3%), a Cadcai (4,7%) és a Nagy kürtösi, csökkenés viszont csupán a Losonci járásban volt tapasztalható. A Kelet-szlovákiai kerületben a tejfelvásárlási kötelezettségnek legnagyobb arányban a Svidníki (107,9%). a Bardejovi (103,7%) és a Kassai (Košice) járásban tettek eleget. Ugyanakkor négy járásban, a Rozsnyóiban (Rožňava), a Poprádiban (98,0%), a Spišská Nová Ves-iben (98,7%) és a Humennéiben (99,0%) elmaradtak a tervfeladatok teljesítésétől. Az idén az előző év azonos időszakához képest a legnagyobb arányú növekedés szintén a Svidníki (8,8%) és a Bardejovi (6,1%), valamint a Tőketerebesi (Trebišov) járásban volt. Ha a többlettermelést vesszük alapul, akkor a Nyugat-szlovákiai kerületben a legtöbbet a Dunaszerdahelyi (2 millió 328 ezer), a Lévai (1 millió 736 ezer) és a Senicai járásban (1 millió 634 ezer), a Közép-szlovákiai kerületben a Zvoleni (2 millió 391 ezer), a Nagykürtösi (1 millió 255 ezer) és a Prievidzai járásban (782 ezer), a Kelet-szlovákiai kerületben pedig a Kassai (1 millió 342 ezer), a Tőketerebesi (977 ezer) és a Svidníki járásban (954 ezer liter) érték el. A táblázatban szereplő járások közül a lemaradás a Rozsnyóiban 730 ezer, a Rimaszombatiban 339 ezer, a Losonciban pedig 168 ezer literes volt. A III. negyedévben a felvásárolt tej minősége tovább javult. Az I. minőségi osztályban értékesített tej mennyisége az első félévi valósághoz viszonyítva mindhárom kerületben növekedett. A Nyugat-szlovákiai kerületben ez a növekedés 10,1, a Közép-szlovákiaiban 6,8, a Kelet-szlovákiai kerületben 8,9, az SZSZK-ban pedig 9,0 százalékos volt. Szeptember végéig a Nyugat-szlövákiai kerületben a legtöbb I. minőségi osztályú tejet a Trnavai (77,4 %), a Lévai és a TrenCíni (74,9 %), legkevesebbet a Galántai, a Bratislava-vidékl és a Senicai (67,7%), a Közép-szlovákiai kerületben a legtöbb I. minőségi osztályú tejet a Martini (85,1%), a Banská Bystrica-i (82,9%) és a Prievidzai (82,%), a legkevesebbet a Losonci, a Dolný Kubín-i (67.6 %) és a Žiar nad Hronom-i (75,9%), a Kelet-szlovákiai kerületben a legtöbb I. minőségi osztályú tejet a Bardejovi (75,1%), a Poprádi (73,6%) és a Prešovi (73,6%), a legkevesebbet pedig a Humennéi (64,6%), a Kassai és a Svidníki járásban (65,8%) értékesítettek. A táblázatban szereplő járások vonatkozásában szeptember végéig az első félévi valósághoz viszonyítva a legnagyobb arányú javulás az I. minőségi osztályban értékesitett tej esetében a Bratisiavai (13,4 %), a Kassai (12,6 %) és a Dnnaszerdahelyi (11,0%), a legkisebb arányú növekedés pedig a Nagykürtösi (2,5 %), a Komáromi (6,0%) és a Rozsnyói (6,9%) járásban volt. Egyedül a Losonci járásban csökkent — 5,6 százalékkal. BARA LÄSZLÖ ATEJFELVÄSÄRLÄS HELYZETE 1986 SZEPTEMBER VÉGÉIG (EZER LITERBEN) Napi Ha bőséges és ízletes a takarmány, akkor jó tejelékenység várható Fotó; Nagy István Kerület, járás 1986/ eladás Minőség (%-banl Terv Valóság %' /1985 1 tehénre I. II. III. NYUGAT-SZLOVÄKIA 631155 646 038 102,3 101,1 9,9 71,1 27,0 1.1 Bratislava 57 047 57 727 101,2 100,8 10,7 64,1 33,2 1,5 Dunaszerdahely 74 697 77 025 103,1 100,9 11,9 68,6 30,7 0,2 Érsekújvár 60 862 62 381 102,5 102,5 9,2 73,2 24,6 1,5 Galánta 53 871 54 398 101,0 99,6 9,3 61,5 34,3 3,1 Komárom 54 374 55 957 102,9 101,7 10,2 73,7 25,0 0,8 Léva 57 461 59 197 103,0 102,2 8,3 75,1 22,6 1,6 Nyltra 60 741 62 122 102,3 100,6 9,5 73,2 24 8 0 0 KOZÉP-SZLOVÄKIA 350 655 357 031 101,8 102.8 77,6 20,6 1,2 Losonc 30 445 30 277 99,4 99,8 66,2 27,6 4,7 Nagykürtös 29 288 30 541 104,3 104,2 79,6 18,0 1,9 Rimaszombat 48 984 48 645 99,3 J00,3 77,7 20,7 1 2 KELET-SZLOVÄKIA 306 089 309 449 101,1 101,4 — 68.8 2B,5 3.1 Kassa 44 098 45 440 103,0 101,9 — 64,8 30,1 4,2 Nagymihály 33 098 33 595 101,5 102,9 _ 66,5 25,9 5 7 Rozsnyó 18 900 18 170 96,1 97,0 68,4 27,5 3 0 Tőketerebes 38 872 39 849 102,5 103,9 _ 67,7 26,8 2,6 SZSZK 1287 899 312 518 101,9 101,7 — 72,3 25,2 i,e Nem standard 0,8 1,2 0,5 0,7 1,1 0,5 0,7 1,1 0,6 1.5 0,5 0,4 1.6 0,9 1.9 1,1 2.9 0,9 \
