Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1986-07-12 / 28. szám
1986. július 12. .SZABAD FÖLDMŰVES. ň szarvasmarha - lenvesztési program megvalósítása A szarvasmarha tenyésztés fejlesztésének iránya a hrobnűovói CSSZĽ Élsz-ben, a közép- és hosszútávú fejlesztésről szólá párthatározatoknak megfelelően alakult. A fejlesztési program következetes végrehajtása a 7. ötéves tervidőszak első éveiben kezdődött, Kun István agrármérnöknek, az egységes földműves-szövetkezet új elnökének irányításával. A szarvasmarha ágazatban biológiát okok mitt minden más állottenvésztési ágazatnál lassúbb az előrehaladás, ennek ellenére — az átmeneti szakasz lerövidítéseivel — olyan korszerű szarvasroarba-tpnvésztést alakítottak ki, amely, mind a tej-, mind pedig a hústermelésben a Donaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás élvonalába emelte a régebben kullogó gazdaságot. A fejlesztési program feladataiból, illetve a szükségletekből és igényekből kiindulva tevékenységük első szakaszában három feladatrendszert teljesítettek: ■ nagy tejolékenységfi, gazdaságosan termelő, viszonylag könnyen ellő tehénállományt alakítottak ki; ■ az állomány termelékenységi képességének kihasználása, valamint a termőterületek gazdaságosabb hasznosítása érdekében alapvető változást értek el a takarmánygazdálkodásban; ■ új istállók építésével, illetve a meglevők korszerűsítésével sikerült megvalósítaniuk a szakosítás technológiai rendszerét, melynek komplexitását a korszerű kiegészítő épületek — takarmánykeverő, szénatároló, tejház, szociális épület, trágyatelep — szolgálják. A TENYÉSZTÉS IRÄNYA A nagy genetikai értékű, jó termelékenységű tehénállomány kialakítását évi 35 százalékos szelekcióval érték el. A tenyésztésbe saját nevelésű üszőket állítottak be. A szelekció hatásfoka — a megfelelő állomány kialakításának köszönve — a 8. ötéves tervidőszakban fokozatosan csökken, s a jövőben már hasas üszők eladására is vállalkoznak. Gazdaságossági és ésszerűségi okokból ügyelnek arra. hogy üres tehén ne maradjon állományban, .hanem csak a vemhes telién, vagy a selejtpótlásra — illetőleg állományfejlesztési« — beállított előhasi üsző. Eredményesen alkalmazzák az úgynevezett RIA szisztémát, amely alapján 21 nap után megállapítható a vemhesség. A nagy tejtermelő képesség kifejlesztése érdekében az előhasi üszőknél elles után az anya legmagasabb la’tációs termelését veszik •J Kun István agrármérnök figyelembe, és eszerint etetnek. Teheneknél pedig mindig az előző laktáció legmagasabb befejezési értéke az Irányadó. Évente száz tehéntől 102 borjút választanak el, s a borjűnevelésben is keresik azokat a módszereket, amelyek a termelési folyamatok egyszerűsítése révén javítják a gazdaságosságot és a hatékonyságot. Tapasztalataik ugyanis azt igazolják, hogy a tenyészállat nevelésekor, borjúkorban nem érdemes nagy napi súlygyarapodásra törekedni, hiszen az e’maradás fyésőbb, olcsó takarműnyféleségekkel behozható. Azt viszont szigorúan ellenőrzik, hogy a tejjel való táplálás időszakában megvalósul-e a napi egyszeri itatás, valamint a takarmánykiosztás. A megfelelő természetes, mesterséges és szociális környezet — emberi i-lnvegők — meteerem lésével, az állat-egészségügyi szolgálat tökéletesítésével, valamint a tudományos-műszaki haladás legújabb vívmányainak gyakorlati alkalmazásával olyan állat-egészségügyi helyzetet sikerült teremteniük, amely összhangban áll a közgazdasági és a szakmai szempontokkal. Az ál’athigiéniai munkában nem az egyoldalú hibakeresést látják, hanem azt a rendkívül értékes szakmai tevékenységet, amely a szakszolgálat saját eszközeivel számottevően segíti a gazdaságot abban, hogy m!ndinkább ki tudja haszná'ni a genetikai tartalékokat, s ezzel több és jobb minőségű állati termék termelése révén javuljon az ágazat jövedelmezősége. MINŐSÉGI TAKARMÄNYOZÄS A jó minőségű takarmányok terrne'éséért, betakarításáért és tárolásáért a növénytermesztési főágazat, s annak vezetője anyagilag is érdekelt, '■'vente általában 5 ezer 500—6 ezer tonna jó minőségű kukericaszilázst készítenek, a tehénáMnmánv és a htzňmarhók részére, a növendékállatok takarmányozásának alapját viszont jobbára a répafejből készült szilázs és a veeves szilázs képezi. Ezenkívül nagy mennyiségű tartósított répaszeletet is tartalékolnak. A nyár—tél közötti átmeneti időszai-ban nagv jelentőségűek a taveszi keverékek, valamint az egyéves füvek. Mindkettőt zölden etetik vagy szenázsolják. Az 500 darabot számláló nagv tejelékenvségfi tehénállomány — 4 ezer 5П0 liter az évi tebenenkénti feiési átlag — takarmányozása szemnontiából nagy szolgálatot tesz a farm melletti 41 hektáros szántóföldi legelő. A lege'fetés szakaszos. A legelt szakaszokat ápolják. Kaszálás után ha kel! fngasnlják. öntözik és mfitrágvázzák. A legeltetés időszakában csak nagyon szerény takarmánvkiegészítésre. elsősorban száraznnvng-lcingészitésre szorul az állomány. Külön fejezetet érdemel a gazdaság szakembereinek a lucernához való viszonyulása. A lucernát zölden etelik, lucernalisztet és szénát készítenek belőle. A jó m:nöségű lucernaszéna biztosítása érdekében két betakarítási módszert alkalmaznak: SS a rendre vágott lucernát — a száradásnak megfelelően — íelszedőkocsikkal gyűjtik be. Ezt a munkát — az időjárástól függően — már reggel 5 érakor megkezdik; В a lucernát hálóval felszerelt kocsikba szecskázzák, majd rétegesen rostélyokra rakva hideglevegovel szárítják. A rétegek vastagsága — fokozatosan — a 3. kaszálás után eléri a 3.-—4 métert. Nagy hozamú tehenek a szántóföldi legelőn van a fajtának, az állatok takarmányozásának, a tartási körülményeknek, az egészségügyi helyzetnek stb. Befolyásolja azonban az anyagi érdekeltség, a vezetés-iránvítás színvonala, valamint az emberi tevékenység. A minőségre való törekvés gyakorlati példáit a tejjel kezdenénk. Kidolgozták például a nagytejű tehenek — a laktáció szakaszaitól függő — takarmányozási módszerét, mivel a tej minőségét, zsír- és fehérjetartalmát leginkább a takarmányozással lehet befolyásolni. A tej tisztaságát illetően az év elején visszaesett az efsz, erre viszont azonnal rugalmasan reagált a gazdaság szakmai vezetése. Az egységes földműves-szövetkezet öjítécsoportja tervezésében és kivitelezésében — 150 ezer korona befektetéssel — szinte betek alatt elkészült a föld alatti esövezeték, s így gyakorlatilag a tej a tehéntől egyenesen a teiház tartályaiba kerül. E praktikus megoldásnak köszönve a gazdaság első osztályú tejet értékesít, ami havonta B0 ezer korona plusz jövedelmet jelent. A minőségre való törekvés példáit folytathatnánk a marhahússal. A hízómarhákkal a hús minőségének javítása érdekében nem etetnek répafejből készült szilázst — növeli a hús víztartalmát — s gvaknrlatiiag arra is ügyeinek, hogy a véghizla'áshen a minimálisra csökkentsék az abraktakarmánvt, mivel az ekkor már rnszszul hasznosul, ugyanakkor zsír rakódik le a szervezetben. A gazdaságosság javítása érdekében az efsz gazdasági vezetése és üzemi pártszervezete szigorú határozatokat hozott. Ezek gyakorlati le bontásáért és betartásáért — a belüzemi cnelszámolás bevált módszereit felhasználva — az ágazat vezc tőit és dn'eozóit anyagilag is érdé keltté tették. Ezzel összefüggésbe! nagy figvoimet fordítanak a dolgozói érdekeltségére, a szövetkezeti de mokráciára, a gazdaságosságra valí Az állatgondozók szociális helyisége Fotó: Tóth József Az új gazdasási szabályozók bevezetése után az állattenyésztésben • — a termelékenységi mutatókon kívüt — is előtérbe került a minőség és a gazdaságosság. Ezzel kapcsolatban Kun István, az efsz elnöke így fogalmazott: — A tej és a hús minőségében egy sor tekintetben meghatározó szerepe Takarmánybegyöjtés, közös összefogással Az,állattenyésztés fejlesztése a takarmánytermelés függvénye. A hús és a tejtermelés elsősorban a tömegtakarmányok mennyiségétől és minőségétől függ. E tekintetben csaknem ideálisak a feltételek a Losonci (Lučenec) járásban. Főként a lárás északt részein, ahol a mezőgazdasági területnek túlnyomó hányada rét és legelő A járás mezőgazdasági területének 58 százaléka, vagyis több mint 34 ezer hektár tartós gyepterület. Ez lehetővé teszi a szarvasmarha és a juhtenyésztés fejlesztését. Ezért nem irreális az a cél. miszerint minden mezőgazdasági özemben olyan takarmányalapot kell teremteni, hogy egv számosállatra — szárazanyagban számítva — 4,4 tonna tömegtakarmány jusson Ebből tíz százalék tartalék mellett 2,4 tonna a tél! takarmánykészletet képezi majd. Ha figyelembe vesszük az útmenti árkok, a vasúti töltések, a legelők az erdei tisztások stb. fűtermését, akkor a tőmegtakarmánvalap megteremtésének lehetőségei még kedvezőbbek. A járás takarmánytermelésében rejlő lebo* -Аерк kihasználását esetenbéni i m ."felelő egp| eszközök hiánya hátráltatja Az SZLKP járási bizottsága, a járási nemzeti bizottság tanácsa, a Nemzeti Front, a SZISZ járási bizottsága, valamint az SZFSZ járási bizottsága ezért fe'hívással fordult a járás lakosságához, a védnökségi üzemek dolgozóihoz, a Nemzeti Front szervezeteinek tagjaihoz, hogy segítsék a mezőgazdasági üzemeket a tömegtakarmánynk begyűjtésében. Hiszen össztársadalmi érdek, hogy az egész termék biztonságba kerüljön, s a téli időszakra elegendő mennyiségű és jő minőségű tömegtakarmány-készlet álljon rendelkezésre minden mezőgazdasági üzemben. A felhívás kedvező visszhangra talált. Azonban az idén is úgy mint az elmúlt évek során néhány védnökségl üzem és tömegszervezet távolmaradt a zöldaratástól. Az Idén a Losonci járásban több mint 8 ezer 100 hektárról kell begyűjteni a szálastakarmányokat. Kívánatos a 2,5-szörl kaszálásnak az elérése. A szántóföldi évelő takarmánynövényeket 2 ezer 112 hekárról kell begyűjteni. Itt a cél legalább a 3,5- szöri kaszálás. Elmondható azonban, hogy a mezőgazdasági üzemek az Idén több gépi eszközzel rendelkeznek, mint tavaly. A takarmányok begyűjtéséhez összesen 430 betakarítógép, 46 darab önjáró kaszálógép, 24 önjáró rendrakógép, 120 traktorvontatású kaszálógép és 147 betakarító kocsi áll a gazdaságok rendelkezésére. A hegyaljai és a hegyvidéki gyepterületeken 14 speciális önjáró kaszálógéppel és több mint 20 Zetor Horal gépsorral gyűjtik be a termést. A járás mezőgazdasági üzemeinek többségében a betakarítást technológia betartása mellett igyekeztek maximálisan kihasználni a rendelkezésre állő gépeket. Ezért a gépi eszközöket nyújtott műszakban üzemeltették. Mindenütt mozgőműhelyekkel felszerelt gépjavító csoportok gondoskodtak a gépek zavarmentes üzemeltetéséről. Ezen túlmenően idejében előkészítették a szénatárolókat, járásszerte rendkívüli figyelmet szenteltek a szőnatárolók villanyvezetéke karbantartásának, Illetve javításának, a tűzkárok megelőzése érdekében. A gazdaságok többségében megfelelő ösztönzéssel Igyekeztek a dolgozókat anyagilag érdekeltté tenni a takarmánybegyűjtés gyors és minőségi elvégzésében. Ezideig az időjárás kedvezett. Az első kaszálást minden gazdaságban elvégezték, s jelenleg folyamatban van a második kaszälás A járás pártós állami szervei meg vannak győződve arról, bogy a mezőgazdasági dolgozók áldozatkész munkájának és a lakosság segítőkészségének jóvoltából sikerül elegendő mennyiségű és jó minőségű takarmányalapot biztosítani a téli időszakra. Kanizsa István A SZOVJET MEZÖGAZDASÄG FELADATAI A mezőgazdasági termelés további intenzív fejlesztése, az élelmiszerekkel és a mezőgazdasági nyersanyagokkal való ellátás Javítása — ezek a Szovjetunió agráripari komplexumának idei legfontosabb feladatai. Ezzel gyakorlatilag megkezdődik azon gazdasági intézkedések érvényesítése, amelyek célja, hogy az egész komplexumot — az irányítás minden szintjén — egy egységként irányítsák és finanszírozzák. Jelentős mértékben növekszik az agráripari társulások szerepe és felelőssége a gazdasági tevmákenvség irányításában és a lakosság élelmiszerekkel történő ellátásában. E cél elérése érdekében szükség van az egész mezőgazdaság és a további ágazatok tntengráciős folyamatainak további elmélyítésére. Az eddigiekhez viszonyítva erőteljesebben fejlődnek a kolhozok és a szovhozok, valamint a feldolgozóipar vállatai és a kereskedelmi szervezetek közötti kapcsolatok. Az agráripari komplexum továbbfejlesztésére az idén a múlt év valóságához viszonyítva 7 százalékkal több beruházást fordítanak. A ráfordítások jelentős része az anyagi-műszaki bázis további megszilárdítására és a tudományosműszaki haladás legújabb vívmányainak gyakorlati érvényesítésére irányul. Már az Idén előreláthatólag 30 millió hektár területen vezetik be a gabonafélék belterjes termesztéstechnológiáját, ami lehetővé teszi nemcsak a hektárhozamok növelését, hanem a minőség javítását is. Azzal számolnak, hogy az említett területről 26 millió tonna terméstöbbletet érnek el. A Vietnami Szocialista Köztársaságban a kukorica azon öt növénykultúrához tartozik, amelyek a rizszsel egvütt döntő jelentőségűek a lakosság éle'miszer-ellátásában. E- zért fordítanak az országban egyre nagyobb gondot a kukoricatermesztésre. amelynek tertnőterülete a rizs után a legnagyobb A kukorica termőterülete évente 37—40 ezer hektárral növekszik. Például a Dong Nal megyében a kukoricát 50 ezer hektár területen termelik, s az átlagos hektáronkénti terméshozam meghaladta a 16 tonnát. Hanoinak a VS7K fővárosának kornyékén az 1984'1085- -ös gazdaság évben a kukorica átlagos terméshozama 20 tonna körüli volt. A szakemberek azzal számolnak, hogv a jövőben a kukorica terniőterülete az országban elérj az egymillió hektárt, ami lényegesen hozzájárul majd az élelmiszer-ipari hasznosítású gabonafélék termelésének növeléséhez, a lakosság étlapjának gazdagításához TAT AtVÉDFT EM KfNÄBAN Az utóbbi években a K nai Népköztársaságban ts jelentős mértékben csökkent a mezőgazdasági terület nagysága. Jelenleg egv lakosra számítva már csak 0.10 hektár termőföld jut, ami a legkevesebb az egész világon. Csak a múlt évben az országban az ipari üzemek nagyarányú építésével egymillió hektár termőföldet vesztettek el. ami a jelenlegi összterületnek (106 millió hektárj hozzávetőlegesen az 1 százalékát jelenti. Ebben a tartományi és a városi szervek felelőtlensége is nagy szerepet játszott. Legsúlyosabb a helyzet a Kuang-tungi tartományban, ahol az építkezési láz következtében az utóbbi öt év folyamán a szántóterület 7 százalékkal lett kisebb. Ezért nem véletlen, hogy a kormány földvédelmi törvényjavaslatot hagyott jóvá. amely meghatározza az ellenőrzés for máját és a büntetéseket. A MINŐSÉGRŐL A KUKORICATERMELÉS NÖVELÉSE (HÍZ) törekvés feladatainak teljesítését viszont az efsz közgazdásza és elnöke ellenőrzi. Az állattenyésztési főágazat ágazati rendszerekre tagozódik: tehenészet, borjú- és növendékállat-nevelés, marhaliizlalás. A felsorolt egységek — ágazatok — irányítását az illetékes vezetők nagy hatáskörrel és teljes felelősséggel végzik. A gazdasági tevékenység rendszeres havi értékelése, minden egyes olyan termelőegységnél megtörténik, ahol a munka eredményessége mérhető, s a gazdaságosság alakulására hatással lehet a vezető. A közgazdasági szemlélettel gondolkodó vezetésnek, s az erkölcsileg megbecsült, s anyagilag érdekeltté tett állattenyésztési dolgozóknak köszönve — a minőségi követelmények szigorú betartása mellett — a tervhez viszonyítva 1 kg marhahús előállításánál in, 1 liter fej kitermelésénél pedig 2 dkg abraktakarmányt takarítanak1 meg. FOKOZOTT FEI EtflSSÉGOET. A CSKP XVII. kongresszusának dokumentumai elismerik és méltányolják agrárpolitikánk eddigi eredményeiben a dolgozó ember szerepét, s a megbatározott feladatok teljesítésében ugyancsak számítanak az alkotó emberre, vezetőre, beosztottra egvaránt. Ha a legfontosabb célok közül — az úf gazdasági szabályozók figyelembevételével — itt most csupán kettőt emelnénk ki a minőség Javítását, a hatékonyság Tokozását, ■ akkor is érezhető, hogv olyan felnda! tokról van szó. amelyek a szarvasmarha-tenyésztést illetően is csak kö- zös erőfeszítéssel oldhatók meg En• nek követendő példáival a Hrohoűo• vói Efsz-ben találkoztunk melrnek ■ elnöke gyakran kitért az emberi té- nyező fontosságára, melyben — na-I gvon helveson — az értékek létret hozóját, takarékos, ésszerű megvaló- sítóját és hasznosítóját látja. í CSIBA LASZLŰ
