Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1986-07-12 / 28. szám
„SZABAD FÖLDMŰVÉ«? 1988. július 12. Termelési rendszer gyümölcsösekben Ä Dnnaszerdáhelyi (Dunajská Streda) járás mezőgazdasági üzemei amellett, hogy országos viszonylatban a legjobb gabonatermelők, más ágazatokban sem maradnak el. tgy egyebek között — szlovákiai méretben — a gyümölcstermelésben is élenjárók. A járás gyümölcsösei hozzávetőlegesen ezer hektár területet foglalnak el. Ebből a termőek hétszáz hektárt. Erről a területről hektáronkénti átlagban 25 tonna gyümölcsöt szüreteltek. A közel 15 ezer tonnára előirányzott termelési tervüket több éves átlagban is jóval trtlteljesítették. Persze, a járás gyümölcstermelésében akadnak bőven tartalékok. A gyümölcstermelés hatékonyabbá tételének egyik legjelentősebb lehetősége a minőség javításában és a termelés gazdaságosságának a növelésében rejlik. Hogy ezeket a tartalékokat a járás valamennyi gyümölcsösében minél hatékonyabban kiaknázzák, az egész járást átfogó gyümölcstermelési rendszer kialakítása mellett döntöttek. A terme'ési rendszerekkel kapcsolatos eddigi pozitív tapasztalatok ugyanis egyértelműen igazolták, hogy csakis a legújabb tudományos-műszaki ismeretekre támaszkodó egyetemes, módszertanilag aprólékosan kidolgozott termelési technológia segítségével, valamint az anyagi-műszaki feltételek teljes mértékű biztosításával érhető el a leghatékonyabb fejlődés. Ezeket a tapasztalatokat kívánják kihasználni a járás gyümölcstermelői e ágazat további gyorsütemű fejlődése érdekében. A rendszergazda szerepét a dunaszerdahelyi Agrofrigor Közös Mezőka első minőségi osztályú legyen. A gyümölcs minőségét lényegében két tényező határozza meg: a szüret és a növényvédelem. Az igazgató rámutatott arra is, hogy szüret közben a gyümölcsnek jelentős hányada tönkremegy, illetve romlik a minősége. A közeljövőben tehát elsőrendű feladat lesz megoldani a gyümölcsszüret szervezését, úgy, hogy a szüret folyamán a minőség ne romoljon. A második fontos megoldásra váró probléma a gyümölcsösök növényvédelme. Dr. Miklós Tibor, a Dunaszerdahelyi Agrokémiai Vállalat igazgatója elmondotta, hogy a vegyszerezés hatékonyabbá tétele érdekében a termelési rendszer keretében szorgalmazni kell a talaj és a levélanulízis alapján irányított tápanyagpótlást. vényvédelem kis anyagi és energiaköltséggel is megoldható, s emellett a környezet is megvédhető a szenynyeződéstől. Igen gazdaságosan üzemelnek a permetlé aeroszol formában szétpovlasztó atomizérek, illetve ULW generátorok. A LECO HD ULW generátor a Welcome cég gyártmánya, — amely4 egy kis furgonra szerelhető —, nagy érdeklődést váltott ki a bemutatón a szakemberék körében. A hatóanyagot aeroszol köd formájában juttatja a növényekre, ezért egységnyi területre minimális mennyiségű hatóanyag szükséges. Egy hektárra 0,2—0,7 liter hatóanyag elegendő. A berendezés alkalmazható gyümölcsösben, szőlőDistricar — a szórófejek beállítására szolgáló műszer ben, de a kertészetek üvegházaiban, illetve fóliasátraiban egyaránt. A permetezést éjszaka kell elvégezni, amikor a levegő vertikális mozgása minimális. A berendezés alkalmazásának gazdasági mutatói különösen kedvezőek. A hagyományos módszerhez viszonyítva a kipermetezett hatóanyag mennyisége 25 —50 százaikkal kisebb. Az üzemanyag-fogyasztás peng úgyszólván hetven százalékkal. Míg a hagyományos permetezésének “setéhen egv 300 hektárnyi gyümölcsös vegyszeres kezeléséhez legalább egv hét szükséges, a LECO esetében ugyanez a munka két éjszaka alatt elvégezhető. Az aeroszolos permetlé egyenletesen borítja el az egész nö-Multicarra szerelt LECO HD ULW generátor vényt, ezért a vegyszeres növényvégazdasági Vállalat, a Dnnaszerdahelyl Agrokémiai Vállalattal együttműködve tölti be. Ezidáig a termelési rendszerbe a gyümölcstermelő gazdaságok mintegy nyolcvan százaléka kapcsolódott be, de távlatilag a járás egész gyümölcstermő területének bevonásával számolnak. Jelenleg folyamatban vannak a termelési rendszer beindításának előkészületi munkálatai. Ennek keretében fel keli készíteni a szakembereket is a termelési rendszer befogadására. Ezt a célt szolgálta az a gépbemutatóval egybekötött rendezvény, amelyre a közelmúltban a Gabííkovói Állami Gazdaságban került sor. Ozsvald Frigyes mérnök, az Agrofrigor igazgatója fe'szólalásában több fontos tényre hívta fel a résztvevők figyelmét. A termelési rendszer eredményes alkalmazása mindenekelőtt megköveteli azt hogy a taggazdaságok pontosan vezessék a gyümölcsé sok törzskönyvelt. Ez ugyanis részletes áttekintést nyújt a gyümölcsösben elvégzett összes munkákról és beavatkozásokról, továbbá lehetővé teszi a rendszer keretében is az egves munkálatok összehangolását és ellenőrzését. Az ül ültetvények terű létének a kijelölése a rendszergazda feladata lesz Ugyancsak a rendszer gazdaság irányítja a fajtaválasztékot s gondoskodik, a szükséges ültető anyag biztosításáról. Annak érdeké ben, hogy a járás gyümölcsöseibe a termőhelyt adottságoknak legjobban megfelelő ültatőanvag kerüljön, az Osznri (Kvetoslavovo) Magtermasztő Állami Gazdaságban a járás gyümöl esőseiből összegyűltön biológiai a nyagból fecsemete iskolát létesíte nek Ez látja majd el a járás gazda ságaít a szükséges ültetőanyaggal. , A termelési rendszer alkalmazásé nak egyik legfontosabb feladata az (ddlgi szinthez viszonyítva q megter melt gyümölcs minőségének lényeges javítása lesz A fő cél az. hogy az értékesített gyümölcs 65—75 százaié főleg a gyümölcsösök nyomelemekkel való ellátását. Az eddigi tapasztalatok szerint a nyomelemek ugyanis igen fontos szerepet töltenek be például az almavarasodás elkerülésében, s így végső soron a minőség javításában. A növényvédelem területén meg kell oldani a kártevők és a betegségek előfordulásának előrejelzését, fel kell építeni egy korszerű növényvédöszer-keverö központot, s széléé körben át kell állni a vegyszertakarékos alkalmazási technológiára. A bemutatón felvonultatott néhány gép és műszer jelzi, hogy ma a nödelem hatásfoka sokkal nagyobb, mint a hagyományos módszernél. Mivel a permetezés éjszaka történik, a rovarirtó szerek alkalmazása a méhekre nem veszélyes. Az atomizérek vagyis a ködösítő —■ ULW generátoros — berendezések á Rogallnra és a Deltaplánokra ts szerelhetők. Az ULW generátorral felszerelt Rogallo bevetésének az a felbecsülhetetlen előnye, hogy esős időszakban a földi gépekkel nehezen megközelíthető területeken Is gyorsan, Illetve idejében elvégezhető a növéúyvédelem kis mennyiségű hatóanyag felhasználása mellett. A Korfitox permetező gépek is alkalmasak a takarékos vegyszerki juttatásra. Hiszen egy hektárnyi terület kezelésére 150—300 liter permetlé elegendő. míg a hagyományos permetezők esetében kétezer liter is szükséges. Alkalmazásukkal 10 —12 százalék hatóanyag takarítható meg. Teljesítményük nagyobb és üzemanyag-fogyasztásuk pedig kisebb, mivel nem kell őket gyakran tölteni. A takarékos permetezés szempontjából igen fontos a szórófejek megfelelő beállítása. Erre a célra fejlesztették ki Magyarországon a Districar 1 В és 2 В berendezést. Ezzel a műszerrel ts megismerkedhettek a bemutatón a résztvevő szakemberek. ■ Csak remélhetjük, hogy a lunaszerdahelyi gyümölcstermelési rendszer gyakorlati alkalmazása hozzájárul a gyümölcstermelés minőségi javításához, az integrált növényvédelem meghonosításához, s végső soron az egész ágazat jövedelmezőségének növeléséhez. KLAMARCSIK MARIA Atomizérrel felszerelt Rogallo A 6 ezer 400 hektár mezőgazdasági területen, szélsőséges termőhelyi adottságok között gazdálkodó Rozsnyói (Rožňava) állami Gazdaság a járás második legnagyobb mezőgazdasági üzeme. Szántóföldjét a hűvös klímája Szlovák-karszt déli peremén a Csermosnya völgyében, a Csetneki patak partján, és az enyhébb éghajlatú Rozsnyói-katlanban a Sajó mentén, hatalmas kiterjedésű rétek és legelők övezik. A közel ötven kilométer hosszúságú üzemben a 7 ötéves tervidőszak alatt, a szarvasmarha-állomány intenzív fejlesztésével, a férőhelyek száménak bővítésével, sikerült megvalósítani a belüzemi össznontosítást és szakosítást. Fél évtized alatt az ötezer szarvasmarha — ebből 1650 tehén — számára öt ói istállót építettek. A Kelet-szlovákiai kerületben több mint hétmillió korona ráfordítással ők létesítették az első olyan ..takarmánygyártó“ központot, amelyben, főleg a téli idényben a szarvesmarha-álinmány egynegyedének előkészíthetik napi tömegtakarmány-adagját. Felszereléséhez tartozik egy BS 6-os takarmánvszárító. továbbá egy-egy keverő-, pogácsázó- és erjesztő gépsor, illetve berendezés. Hogyan tükröződik mindez a termelékenység alakulásában? — vetődik fel a kérdés. A technológia fejlesztése ugyanis csak az egyik feltétele a termelés intenzitásának növelésére irányuló,intézkedéseknek. A másik kulcsfontosságú tényező a takarmány! A helyzetről Lázár Imre agrármérnök, az állami gazdaság termelési igazgatóhelyettese tájékoztatott. Az állami gazdaságban mindezideig nem sikerült megszüntetni a tejtermelés idényszerűségét. Amíg a nyári időszakban 6,5—7 literes napi fejési átlagot értek el, addig a téli hónapokban — elegendő jó minőségű takarmány hiányában — a tejeléjcenység 3,5 literre csökkent! A hozamokat és a minőséget befolyásoló időjárás szempontjából az utóbbi esztendőkben az 1984-es év volt a legkedvezőtlenebb. Akkor ugyanis a begyűjtött tömegtakarmányoknak csupán 35 százalékát sorolhatták az első és a második minőségi osztályba. A 8. ötéves tervidőszak egyik legsürgetőbb feladata az, hogy tömegtakarmányokbői 15—20 százalékos tartalékkészletet teremtsenek- és számottevően javítsák a tartósított takarmányok minőségét. Ehhez az igényes feladathoz az idén úgyszólván minden feltétel adott. A közelmúltban adtak át két. egyenként 7 ezer köbméter szálastakarmány befogadására alkalmas, teljesen gépesített szénatárolőt. További két hasonló szénatároló építését rövidesen megkezdik. Szenázsoiásra. és a szilázsolásra is egymás után épülnek a korszerű tárolók. Ugyancsak nincsen hiány a nagy teljesítményű, a terepviszonyokhoz igazodó betakarító gépsorokból. Ez évi programjukban 4 ezer 500 tonna széna (állatonként egy-egy tonna), 6 ezer tonna szenázs, 12 ezer tonna szilázs és 423 tonna takarmányliszt készítése szerepel. A tömegtakarmányok a növényi eredetű termékek 44 százalékát teszik ki. A zöldaratást május közepén — az esőzések beálltával — kezdték el az évelő takarmánynövények. és az őszi keverékek kaszálásával. A kedvezőtlen időjárás nagymértékben hátráltatta a betakarítás időtervének betartását, ezért félő. hogy az idén a szokásosnál korábbra várható aratás idején torlódni fognak a munkálatok. A lekaszált és napokon át ázó füvet és lóherét több parcelláról a komposzttelepre hordhattál;. Junius eleién az 565 hektár vetésterülatű vörösherének és lucernának közel a felén, az 1200 hektár réttsrüleinek pedig mintegy nyolcvan százalékán várt begyűjtésre a termés. A széna begyűjtésében a védnökség! üzem dnjgozói és a tömegszervezetek tagjai segítenek. A szenázs tartósításához eddig Silostant használtak. Az idén a jobb minőség elérése érdekében megpróbálkoznak a bangyasav alkalmazásával, amelyet a szecskázógép vágószerkezetére erősített fíivókákon keresztül permeteznek a felaprított növényzetre. A szilázs a hízómarhák egyik legfontosabb takarmánya, ezért fontos követelmény, hogv a magas tápértéke mellett ízletes is legyen. E cél érdekében a 373 hektáron termesztett silókukoricából mintegy 50 hpktárt. az idén először. CCM módszerrel takarítanak be és tartósítanak. Már felépült egy 10 czpr köbméter befogadóképességű fedett betonerőin Ké! SPS 35-ös magajáró szecskázógépet is vásároltak, amelyekre többkéses dobot szereltek fel. Amennyiben a módszer bevőlik, használatát a jövőben 200 hektárra kiterjesztik. A takarmányliszt készítésében is áj technológiát szeretnének bevezetni, azonban egyelőre nem tudják beszerezni az ehhez szükséges berendezést, egy préselőgépet, amely — az adalékanyagok hozzáadásával készített drága pogácsázás helyeit — egyedül a lisztet granulálná. A téli takarmánykészlet mennyiségét a különféle — őszi, tavaszi és nyári — keverékek, 55 hektáron pedig a takarmányrépa termesztésével igyekeznek növelne A takarmánykeverékeket közei 500 hektáron vetették el. Megjegyezendő, hogy a gabonafélék után csak augusztus közepéig érdemes másodnövényt vetni, mivel öntözési lehetőség hiányában későbbi vetés esetén aligha várható némi termés. A CSKP XVII. kongresszusának irányelvei alapján kidolgozott igényes takarmányprogram teljesítésének alapvető lehetőségeit is számba kívánjuk venni. Ezek a következők: hozamnövelés és intenzív legelőgazdálkodás. A rétek fűtermése hektáronként, zöldtömegben eléri a 17 tonnát. A hígtrágya szakszerű kezelésével és leihasználásával ez a mennyiség számottevően növelhető. A vöröshere hektárhozama — zöldanyagban számítva — jelenleg 30, a lucernáé pedig 34 tonna. Ellenben a silókukoricából — az ismétlődé vadkáríételek és a hegyvidéki körzetek hűvös klímája miatt — nem tudják elérni a kívánt negyven tonnás átlagot. Felbecsülhetetlen tartalék rejlik a közel kétezer hektárnyi, javarészben tisztításra szoruló legelőkön. A legelők kezelésére hamarosan vásárolnak egy KABAR típusó gépet ennek segítségével kívánják „visszahódítani“ az elbokrosodott, bogazosodoít gyepterületeket. A terület kétharmadát helikopterre! mittrágyázzák A szakaszos legeltetést csak a berzétei (Brzntín) gazdasági részlegen tudták bevezetni 40 hektáron, ahol 170 tehenet legeltetnek egvész nyáron át. Itt a terület egy részét öntözhetik is. A csetneki hegyen harmadik éve legeltetnek százötven. 200—280 kilogrammos súlycsoporté hízfimarhát. Tavalyelőtt 73 dekás napi súlygyarapodást értek el; a tehenészetben pedig 11 literes napi tejési átlagot, — ami ezidáig a legnagyobb tejhozam. Az állami gazdaságban száz hektár mezőgazdasági területre 86 darab szarvasmarha jut. A 8. ötéves tervidőszakban nem számolnak az állatállomány további növelésével. Az adott lehetőségek kihasználásával összeségben — a vetésszerkezet módosítása nélkül is — biztosítható a szükséges mennyiségű takarmányalap. csupán az egyes gazdasági részlegeken belül — a gabooaprngram elsődlegessége miatt — nincs lehetőség a speciális vetésforgó kialakítására. Ezért az a kényszerű, a termelés gazdaságosságát csökkentő helyzet állt elő. hogy a gazdasági részlegek között szállítani kell a takarmányt. Például a csetneki jštítnikl részlegen lévő többszáz h'zómarhának mintegy hatezer tonna szlláz-rrs van szüksége A termőkörzetben viszont csak néhány hektár silókukorica vetésére nyílik lehetőség, így a hiányzó mennyiséget a tél folyamán a 18 kilométerre lévő krasznahorkai (Krásnohorské Podhradie) részegről szállítják. A kivédhetetlen helyzet állandósítja azokat a gondokat amelyek nélkül sokkal eredményesebb lehetne a gazdaság vezetőinek és dolgozóinak — a takarmánytermesztés színvonala valamint a szarvasmarhák termelékenységének tokozására irányuló — közös igyekezete. KORCSMAROS LÄSZLÖ й takarményíerinelB fellendítését szorgalmazzák
