Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1986-10-25 / 43. szám

\ 1988. október 25. SZABAD FÖLDMŰVES Jövedelmező növény a szója Eladatlan gabona- és kukoricahegyek halmozódnak szerte a világon. Jó néhány országban mér azért kap fizetést a farmer, hogy ne termelje a kenyérnek- és a takarmánvnakvalét; azok ára bosszú ideje mélyponton van. Van v jszont egy növény — a kávé mellett talán ez az egyetlen —, mely iránt az utóbbi években párját ritkitó érdeklődés mutatkozik, s ennek megfelelően a világpiaci ára is erőteljesen növekszik. A szójababról van szó, mely a fogyasztók körében egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Sajnos, a termelők körében kevésbé. Különösen érvényes ez a Töketerehssi (Trebišov) tá­rásra. ahol csak egy-két gazdaság foglalkozik a szója termesztésével, jelentéktelen terüle­ten. Egyedül a Csi cseri (Ciéaro^cel Efsz-ben fordítanak ennek a fontos növénynek na­gyobb figyelmet, ahol a szója vetésterülete eléri a háromszáz hektárt. — Érthetetlen előttünk a mezőgazdasági üzemek vonakodása, hiszen a szója nagyon hálás növény, igazán tisztességes hasznot hoz — summázza véleményét a járási mezőgazda­­sági igazgatóság főagronómusa, Ondrej Čižmár agrármérnök. — Közepes termés esetén is hektáronként 2500—3000 korona nyereség ér­hető el. Ä korábbi években több mezőgazdasági üzem próbálkozott a szója termesztésével. Ak­koriban divatos növény volt a szója, ám az utóbbi években a járásban jószerével csak a csicserieknél maradt talpon. Ä visszafejlődés okait vizsgálva kiderült, hogy nem minden a nyereség lehetősége. A szója ugyanis igen nagy figyelmet igénylő növény. Megmutatkozik ez már a vetést megelőző ta­laj-előkészítés során is. A talajnak olyan simá­nak kell lennie, akár az asztal. A szója ter­mése, a hüvelyesek ugyanis úgynevezett eme­leteken helyezkednek el, az alsó szint néhány centiméterre van a talajtól. Ha egyenletlen a talaj, az alsóbb szintekről nem lehet betakarí­tani a hüvelyeket, s így a szemveszteség óriá­sira nőhet. Ä szója betakarítási ideje — a hosszú évek tapasztalatát figyelembe véve — szeptember derekára, illetve végére esik. Hűvösebb időjá­rás esetén ez az időpont eltolódik, s akadá­lyozhatja a gabonafélék talaj előkészítési mun­káit, valamint a vetést. Arról ugyanis még nem szóltunk, hogy a szója rendszerint a búza előveteménye, mert jelentősen növelheti a hek­tárhozamát. A lucernához hasonlóan, a szója is számottevő mennyiségű tápanyagot hagy maga után a talajban, a számítások szerint hektáronként akár ötszáz koronának is meg­felelő mennyiségű nitrogént. A gazdaságok túlnyomó többségénél viszont elsőbbséget él­vez a gabona. A szójatermesztéstől való tar­tózkodásra jó indok annak esetleges kései érése. Ennek azonban ellentmond a csicseriek tapasztalata, nem Is emlékeznek rá, hogy utol­jára mikor csúszott a gabonavetésük a szója késői betakarítása miatt. A szója speciális igényű növény, mondják sokan, csak a jó földeken hoz kielégítő ter­mést. De melyik növény nem kedveli a jó föl­deket? A csicseriek is csak a legjobb talajo­kon tudják eredményesen termeszteni. Eötvös Lajossal, a szójatermesztés ágazatvezetőjével beszélgetünk a szójatermesztés ügyes-bajos gondjairól és eredményeiről. A szakember így nyilatkozott: — A szója tökéletes talaj-előkészítést és a talajvizsgálatok alapján meghatározott táp­anyagpótlást igényel, de természetesen az ön­tözést Is nagyon meghálálja. Sajnos, gazdasá­gunkban nincs öntözési lehetőség. Egy parcel­lát sikerült öntöznünk, azon 3,45 tonnás hek­tárhozamot értünk el. A legnagyobb gondot másrészt a betakarítás okozza, mert a mag­veszteség elérheti a 30—40 százalékot is. Ä mi esetünkben a betakarítási veszteség 20—25 százalék körüli. Október elsejéig a csicseriek a háromszáz hektár szóját betakarították, így a fiatal szak­ember már átfogó képet tud adni az idei év eredményeiről: — Az az igazság, hogy a kísérleti parcel­láinkról a szóját még nem gyűjtöttük be, így csak megközelítő eredményekről tudok beszá­molni. Az már biztos, hogy a tervezett hoza­mot túlteljesítjük. Az Idén 1,55 tonnás hektár­­hozomat terveztünk, з valóságban ezidálg 1.6 tonnát takarítottunk be hektáronként, de re­mélem, hogy a tavalyi 1,71 átlagot is túlszár­nyaljuk. Az aszályos Időjárás ellenére eddig még soha nem termett ilyen szép szója a ha­tárunkban, mint az idén. Igaz, a parcellák tiszták, gyommentesek voltak. A Mondana valamit a szója termesztési technológiájáról? — Az idén 13 parcellára vetettük a szóját. Hektáronként 125—140 kiló vetőmagot hasz­náltunk. A vetőmagot Nitragln szerrel csáváz­tuk. Ez ^ szer a növényzet kezdeti fejlődésé­hez 60 százalék nitrogént tud biztosítani. A gyomirtásra hatféle szert használhatupk, a Synfloran, az Aresin, az Afalon, a Kusagard, a Basagran és a Fusllade jól bevált. A gyomirtó szereket a vetés előtt és után is alkalmaztuk. A betakarítást szeptember elején kezdtük. Az idén kaptunk két nyugatnémet gyártmányú adaptert, melyet ml lengőltstánnk hívunk. A két kombájn után a szemveszte^ég még a tíz százalékot sem érte el. Ha jövőre legalább még két ilyen tengölistát tudnánk be­szerezni, akkor a hektáronkénti átlagunkat hatvan kilóvaľ növelhetnénk. A betakarítás ideje is rövidülne, mert ezzel az adapterrel még éjszaka is tudjuk a szóját csépelni. 9 Milyen a szója fajtaválasztéka? — Sok fajtából válogathatunk. A sokéves tapasztalataik szerint éghajlati és talajviszo­nyaink között sikeresen termeszthető a szóia. A legnagyobb hozamot ,a korai fajták adják. Például a MAPPEL, MC CALL, AIDA fajták az idén is hektáronként 2.3 tonnát adtak. Viszont az ALFONA fajta hektáromként csupán 1,19 tonnát termptt, ami nagyban lerontotta a ter­mésátlagunkat. Említést érdemel, hogy a ko­rábbi években vetőmagvakra évente félmillió koronát fordítottunk, de most már magunk termeljük a vetőmagot is. Persze nemcsak a termelési költségek csökkentése miatt használ­juk a saját vetömagvakat, hanem azért Is, mert elfogadható hozamot nyújtanak. Különben száz kiló vetőmag 1100 koronába kerül. 9 Említette a kisparcellás kísérleteket... — Igen.'Az idén 12 fajtával kísérleteztünk. Legjobb hozamot az EWANS fajta adta. jövőre ezt a fajtát 80 hektáron termesztjük. A kísér­leti parcellán ugyanis hektáronként 4 tonnát termett. Az ISZ-15, a Dunajka és az ESZTER falták csak közepes, 2,2 tonnás hektárhozamot adtak. A többi fajtát még nem csépeltük ki. Egy viszont már biztos, mégpedig az, hogy az Idén a termelési költségünk a tervezett szint alatt marad. 9 Erre miből lehet közvetkeztetni? — Abból, hogy az idén nagyobb arányban saját vetőmagot használtunk, és nem kellett a szóját szárítanunk, csupán tisztítottuk. Más­részt a szójánk kifogástalanul Jó minőségű, tehát vetőmagnak is megfelel, ezt az ŰKSCP is igazolta. Az össztermésnek hacsak egyhar­­madát sikerű] vetőmagként értékesíteni, akkor már lényesen növekedne a hektáronkénti tisz­ta nyereség. Különben a takarmányozási szó­jának száz kilónkénti felvásárlási ára 700 ko­rona, ami nem lebecsülendő. 9 Milyenek a további elképzeléseik? — A szójatermelés népgazdasági érdek. A szövetkezetünk vezetősége támogatja a szója termesztését. Ezért évről évre növeljük a szőja vetésterületét. Jövőre már négyszáz hektáron vetünk szóját. Vtszont a sikeres termesztés ér­dekében több akadályt kellene megszüntetni. Gondolok itt arra, hogy a növényvédő szerek iszonyatosan drágák. Javítani kellene a nö­vényvédőszer- és a gépieszköz-ellátást is. ILLÉS BERTALAN Lehet, nem mondok újat, de azért mégsem árt is­mételni azt a mindig időszerű megállapítást, misze­rint az állattenyésztés a mező­­gazdasági termelésnek egyik legfontosabb, de egyben leg­igényesebb ágazata. Hiszen a lakosság folyamatos ellátását szolgálja állati eredetű termé­kekkel — hússal, toiással. tej­jel és tejtermékekkel. Nem '* beszélve a pótolhatatlan istál­­lőtrágva-termelésről. Az elkövetkezendő, időszak­ban is a szarvasmarha-tenyész­tés minőségi javítása, valamint az állományok jelentős bővíté­se kerül előtérbe. Igaz, a ser­téstenyésztés korszerűsítéséről sem feledkezhetünk meg, még akkor sem. ha az ésszerű táp­lálkozás hívei a marha- és a baromfihús, valamint a tejter­mékek fogyasztása mellett tör­nek lándzsát. A sertéshús-fo­gyasztásnak nálunk ugyanis hagyománya van, az pedig nagy úr... Ezért inkább arra keil összpontosítani figyelmün­ket, hogy megfelelő tenyésztői munkával javítsuk a hízóserté­sek hús-zsír arányát. rül, ahonnan reggelente a cisz­­ternás kocsik szállítják az ér­sekújvári (Nové Zámky] tej­üzembe. A tejház példás tiszta­ságára. rendjére Tokár Kál­mánná ügyel. Arra a kérdé­semre, hogy minek is köszön­hető a kiváló tejhozam. Kovács Károly azt válaszolta, hogy itt ts — úgy mint az máshol or­szágszerte tapasztalható — a hagyományos istállókban — a korszerűkkel ellentétben — jobban lehet az állatok igé­nyeihez igazodni. A szakembereknek az a véle­ménye. hogy a korszerű tartás­mód csak akkor ejjedríffcives, ha a tudomány és a technika követi az állatok élettani kö­vetelményeit, nem pedig fordít­va. Számos új típusú tehénis­tállónak az az alapvető hiá­nyossága, hogy a tervezők nem vették figyelembe a szarvas­­marha igényeit. A tehén pél­dául nem szereti a gyakori za­varást, s nagyon megsínyli a kő- vagy a betonpadlózatot. Az állattartók azt a nézetet vall­ják: noha a fejőstehén pompás jószág, a takarmányozásra, gondozásra és az istállózásra PÉLDÄS ÁLLATTENYÉSZTŐK Amikor ellátogattam a Vág­­f űzési (Vŕbová nad Váltom) Egységes Földműves-szövetke­zet kavui részlegére ismerős­ként mentem oda. Tudtam, hogy az egykor Jókai Mór által meg­csodált fűzfái jócskán megfo­gyatkoztak, almás és szilvás kertjei helyén belterjes nö­vénytermesztés, jőszágtartó te­lepein pedig példás állatte­nyésztés folvik. Mégis mindig új kép fogadja az érkezőt. A szorgalmas szövetkezeti tagok kezemunkája szemet gyönyör­­ködtetőre formálja a tájat, ala­kítja át a környezeted legyen az növénytermésztés vagy ha­szonállattartás. A hajdani Csepy-udvar nap­jainkban a szarvasmarha te­nyésztéséről nevezetes. Ponto­sabban a tejtermelés, a marha­hizlalás és a borjúnevelés eredményeiről Ismert nemcsak a Komáromi (Komárnoj járás­ban, hanem a Nyugat-szlovákiai kerületben is. A farmon Olegra Kálmán agrármérnök állatte­nyésztési ágazatvezetővel. Bor­ka Ferenc farmvezetővel és Szabó László Inszeminátorral, valamint Pupák Mihályiié. le­­hóczkv jánosné és Kovács Ká­roly tehéngondozókkal beszél­gettünk. De a borjúneveidében ts elidőztünk néhány szót vált­va Belahorecz Andrással és Kopócsi Kálmánnéval. Volt mit nézni Holenka Boldizsár biro­dalmában, a marhahizlaldában Is. A tehénistállőban Kovács Ká­roly elmondotta, hogy egye­denkénti napi átlagban 16 liter tejet fejnek, így a hármuk gondjára bízott hetven fejőste­héntől naponta 1050—1150 li­ter első minőségi osztályú tejet adnak a közellátásnak. A jobb összehasonlítás végett érdemes megemlíteni, hogy a Komáromi járásban 13 literes napi fejési átlagot értek el. A higiéniai követelményeknek megfelelően kifejt tej a hűtőtárolókba ke­egyaránt kényes. A bármelyik­nél felmerülő hiányosság a­­pasetja a tejet. Szabó László, a szövetkezet inszemtnátora jói ismeri a gaz­daság szarvasmarha tenyészté­sének helyzetét. Készségesen megmutatta a legkiválóbb ter­melékenységű Bgvedeket, vala­mint a tehenészet rekorderét, amelytől napi átlagban 35—38 liter tejet fejnek. Elmondotta, hogv az állományt szlováktar­­kn és holsteln-frtz szarvasmar­ha keresztezéséből alakítottak ki. A két fajta véraránya 50—50 százalék Kéthasznű, vagyis tej- és hústermelésre egyaránt al­kalmas egyedek. Szabó László irányításával a tehenészetben jó szaporodásbiológiái mutató kát értek el. Száz tehéntől száz borjút választanak el. A Kavicsos telepen, viccesen becézve a grófságon — ami nyilván onnan ered, hogy ré gén az állatgondozók ranglét­ráján a sertésgondozó állt a legfelsőbb fokon, vagyis a gróf — Vendégh Sándort a kocais­­tállóban találtuk. Serény mun­kájában az érkezésünk sem za­varta meg. Elnézését kérte, hogy majd a munka után szívesen elbeszélget. Érvényes rá ama keleti bölcsesség, miszerint: „Amint a száj szorgoskodik, a kéz leáll“. Gondjaira ötven kocát, húsz süldőt és öt tenyészkant bíz­tak. Vagyis egy sertésistállő ,állományát. A javadalmazása az elvégzett munka ered iné nyétől. nevezetesen az elválnsz tott malacok számától függ Elégedett a havi négy-ötezer koronás fizetésével. Az idén szeptember elejéig 830 darab malacot választott el. Az évi terv pedig 1100 malac elválasz­tását irányozza elő. Am Ven­dégh Sándor célja, hogy 1200 malacot neveljen fel, ami az adott körülmények között reá­lis elhatározás. A malacszaporulat-növelés már azért is alapvetően fontos, mivel napjainkban a hízóser­tés-állományok ' bővítése égető népgazdasági kérdéssé vált. Az előző években ugyanis a fel­sőbb szervek nem eléggé meg­fontoltan a sertésállományok csökkenését irányozták elő. Ma ennek következtében az a helyzet állt elő, hogy a terme­lők a húseladási tervük telje­sítése érdekében a sertéseket 150—160 kilé vágósúlyig hiz­lalták. Ez a gyakorlat pedig érthetően gazdasági és minő­ségi szempontból egyaránt hát­rányos. Köztudott, hogy az ideális vágósúly a 100—110 kiló. A sertéstenyésztők űgv véle­kednek, hogy a takarmányellá­tás jó. Az erőtakarmányt és a malactápot sütőipari hulladék­kal egészítik ki. Vendégh Sán­dor az ötvenes években a ka­tonai szolgálat után került a földművelők sorába. Az állat­tartás minden csínját-bínját is­meri, munkáját nagy szakérte­lemmel és lelkiismerettel vég­zi. Az üzemi pártszervezet meg­becsült tagja. Követésre méltó példának te­kinthető az'a tény ts, hogy a sertéstelep melletti addig ki­használatlan területet szudáni­­fűvel vetették be. Ez egyben az állatok számára szabad ki­futót is jelent, ami minden bi­zonnyal hozzájárult a sertés­állomány jó egészségi állapo­tához és kiváló termelékeny­ségéhez. Meggyőződésem szerint a szövetkezet állattenyésztésében egy friss kezdeményező szelle­mi tevékenység indult be. Az állattenyésztőkkel folytatott beszélgetésből kiderült, hogy ők a ma emberei. Hiszen nem a berögződött hagyományos tartásmód útját akarják járni, hanem a kor parancsának ele­get téve — az adottságokhoz igazodva — gazdaságosabban és hatékonyabban akarnak ter­melni. Ehhez ki akarják hasz­nálni a tudományos-műszaki haladás legprogresszívebb vív­mányait. A közeljövőben beve­zetik a szarvasmarhák irányí­tott szaporodását, s alkalmaz­zák az embriő-átültetést Is. A legkiválóbb genetikai tulajdon­ságú anyaállatoktól így évente 3—4 hasonló tulajdonságú bor­ját nevelnek. A felsoroltak igazolják, hogy a vágfiizosiek jú gazdák isme­rik a helyi lehetőségeiket. Vi­szont ahhoz, hogy tudásukat, rátermettségüket kamatoztatni tudják mind a közös, mind az egész népgazdaság javára, na­gyobb önállóságra van szük­ségük. Hiszen a CSKP Központi Bizottságának határozatai is ezt a célt szorgalmazzák. Csak­hogy az ez irányú változás las­san gyürkőzik le a gyakorla­tig. Addig viszont a mezőgaz­dasági üzemek tulajdonában lévő szellemi erő nehezen tud kibontakozni! CSIBA GÉZA A lengyel mezögépipar egvebek között három mosás színvo­nalú termékével képviselte magát az idei Rrnfti Nemzetközi Gépipari Vásáron. Felvétel inkön: az 81 tlnosú pneumati­kus vetrtgép, melynek vetési szélessége 9 méter, a Bizon Rekord típusú arató-cséplo gép, (Vass Gyula felvételei) »

Next

/
Thumbnails
Contents