Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1986-10-25 / 43. szám
\ 1988. október 25. SZABAD FÖLDMŰVES Jövedelmező növény a szója Eladatlan gabona- és kukoricahegyek halmozódnak szerte a világon. Jó néhány országban mér azért kap fizetést a farmer, hogy ne termelje a kenyérnek- és a takarmánvnakvalét; azok ára bosszú ideje mélyponton van. Van v jszont egy növény — a kávé mellett talán ez az egyetlen —, mely iránt az utóbbi években párját ritkitó érdeklődés mutatkozik, s ennek megfelelően a világpiaci ára is erőteljesen növekszik. A szójababról van szó, mely a fogyasztók körében egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Sajnos, a termelők körében kevésbé. Különösen érvényes ez a Töketerehssi (Trebišov) tárásra. ahol csak egy-két gazdaság foglalkozik a szója termesztésével, jelentéktelen területen. Egyedül a Csi cseri (Ciéaro^cel Efsz-ben fordítanak ennek a fontos növénynek nagyobb figyelmet, ahol a szója vetésterülete eléri a háromszáz hektárt. — Érthetetlen előttünk a mezőgazdasági üzemek vonakodása, hiszen a szója nagyon hálás növény, igazán tisztességes hasznot hoz — summázza véleményét a járási mezőgazdasági igazgatóság főagronómusa, Ondrej Čižmár agrármérnök. — Közepes termés esetén is hektáronként 2500—3000 korona nyereség érhető el. Ä korábbi években több mezőgazdasági üzem próbálkozott a szója termesztésével. Akkoriban divatos növény volt a szója, ám az utóbbi években a járásban jószerével csak a csicserieknél maradt talpon. Ä visszafejlődés okait vizsgálva kiderült, hogy nem minden a nyereség lehetősége. A szója ugyanis igen nagy figyelmet igénylő növény. Megmutatkozik ez már a vetést megelőző talaj-előkészítés során is. A talajnak olyan simának kell lennie, akár az asztal. A szója termése, a hüvelyesek ugyanis úgynevezett emeleteken helyezkednek el, az alsó szint néhány centiméterre van a talajtól. Ha egyenletlen a talaj, az alsóbb szintekről nem lehet betakarítani a hüvelyeket, s így a szemveszteség óriásira nőhet. Ä szója betakarítási ideje — a hosszú évek tapasztalatát figyelembe véve — szeptember derekára, illetve végére esik. Hűvösebb időjárás esetén ez az időpont eltolódik, s akadályozhatja a gabonafélék talaj előkészítési munkáit, valamint a vetést. Arról ugyanis még nem szóltunk, hogy a szója rendszerint a búza előveteménye, mert jelentősen növelheti a hektárhozamát. A lucernához hasonlóan, a szója is számottevő mennyiségű tápanyagot hagy maga után a talajban, a számítások szerint hektáronként akár ötszáz koronának is megfelelő mennyiségű nitrogént. A gazdaságok túlnyomó többségénél viszont elsőbbséget élvez a gabona. A szójatermesztéstől való tartózkodásra jó indok annak esetleges kései érése. Ennek azonban ellentmond a csicseriek tapasztalata, nem Is emlékeznek rá, hogy utoljára mikor csúszott a gabonavetésük a szója késői betakarítása miatt. A szója speciális igényű növény, mondják sokan, csak a jó földeken hoz kielégítő termést. De melyik növény nem kedveli a jó földeket? A csicseriek is csak a legjobb talajokon tudják eredményesen termeszteni. Eötvös Lajossal, a szójatermesztés ágazatvezetőjével beszélgetünk a szójatermesztés ügyes-bajos gondjairól és eredményeiről. A szakember így nyilatkozott: — A szója tökéletes talaj-előkészítést és a talajvizsgálatok alapján meghatározott tápanyagpótlást igényel, de természetesen az öntözést Is nagyon meghálálja. Sajnos, gazdaságunkban nincs öntözési lehetőség. Egy parcellát sikerült öntöznünk, azon 3,45 tonnás hektárhozamot értünk el. A legnagyobb gondot másrészt a betakarítás okozza, mert a magveszteség elérheti a 30—40 százalékot is. Ä mi esetünkben a betakarítási veszteség 20—25 százalék körüli. Október elsejéig a csicseriek a háromszáz hektár szóját betakarították, így a fiatal szakember már átfogó képet tud adni az idei év eredményeiről: — Az az igazság, hogy a kísérleti parcelláinkról a szóját még nem gyűjtöttük be, így csak megközelítő eredményekről tudok beszámolni. Az már biztos, hogy a tervezett hozamot túlteljesítjük. Az Idén 1,55 tonnás hektárhozomat terveztünk, з valóságban ezidálg 1.6 tonnát takarítottunk be hektáronként, de remélem, hogy a tavalyi 1,71 átlagot is túlszárnyaljuk. Az aszályos Időjárás ellenére eddig még soha nem termett ilyen szép szója a határunkban, mint az idén. Igaz, a parcellák tiszták, gyommentesek voltak. A Mondana valamit a szója termesztési technológiájáról? — Az idén 13 parcellára vetettük a szóját. Hektáronként 125—140 kiló vetőmagot használtunk. A vetőmagot Nitragln szerrel csáváztuk. Ez ^ szer a növényzet kezdeti fejlődéséhez 60 százalék nitrogént tud biztosítani. A gyomirtásra hatféle szert használhatupk, a Synfloran, az Aresin, az Afalon, a Kusagard, a Basagran és a Fusllade jól bevált. A gyomirtó szereket a vetés előtt és után is alkalmaztuk. A betakarítást szeptember elején kezdtük. Az idén kaptunk két nyugatnémet gyártmányú adaptert, melyet ml lengőltstánnk hívunk. A két kombájn után a szemveszte^ég még a tíz százalékot sem érte el. Ha jövőre legalább még két ilyen tengölistát tudnánk beszerezni, akkor a hektáronkénti átlagunkat hatvan kilóvaľ növelhetnénk. A betakarítás ideje is rövidülne, mert ezzel az adapterrel még éjszaka is tudjuk a szóját csépelni. 9 Milyen a szója fajtaválasztéka? — Sok fajtából válogathatunk. A sokéves tapasztalataik szerint éghajlati és talajviszonyaink között sikeresen termeszthető a szóia. A legnagyobb hozamot ,a korai fajták adják. Például a MAPPEL, MC CALL, AIDA fajták az idén is hektáronként 2.3 tonnát adtak. Viszont az ALFONA fajta hektáromként csupán 1,19 tonnát termptt, ami nagyban lerontotta a termésátlagunkat. Említést érdemel, hogy a korábbi években vetőmagvakra évente félmillió koronát fordítottunk, de most már magunk termeljük a vetőmagot is. Persze nemcsak a termelési költségek csökkentése miatt használjuk a saját vetömagvakat, hanem azért Is, mert elfogadható hozamot nyújtanak. Különben száz kiló vetőmag 1100 koronába kerül. 9 Említette a kisparcellás kísérleteket... — Igen.'Az idén 12 fajtával kísérleteztünk. Legjobb hozamot az EWANS fajta adta. jövőre ezt a fajtát 80 hektáron termesztjük. A kísérleti parcellán ugyanis hektáronként 4 tonnát termett. Az ISZ-15, a Dunajka és az ESZTER falták csak közepes, 2,2 tonnás hektárhozamot adtak. A többi fajtát még nem csépeltük ki. Egy viszont már biztos, mégpedig az, hogy az Idén a termelési költségünk a tervezett szint alatt marad. 9 Erre miből lehet közvetkeztetni? — Abból, hogy az idén nagyobb arányban saját vetőmagot használtunk, és nem kellett a szóját szárítanunk, csupán tisztítottuk. Másrészt a szójánk kifogástalanul Jó minőségű, tehát vetőmagnak is megfelel, ezt az ŰKSCP is igazolta. Az össztermésnek hacsak egyharmadát sikerű] vetőmagként értékesíteni, akkor már lényesen növekedne a hektáronkénti tiszta nyereség. Különben a takarmányozási szójának száz kilónkénti felvásárlási ára 700 korona, ami nem lebecsülendő. 9 Milyenek a további elképzeléseik? — A szójatermelés népgazdasági érdek. A szövetkezetünk vezetősége támogatja a szója termesztését. Ezért évről évre növeljük a szőja vetésterületét. Jövőre már négyszáz hektáron vetünk szóját. Vtszont a sikeres termesztés érdekében több akadályt kellene megszüntetni. Gondolok itt arra, hogy a növényvédő szerek iszonyatosan drágák. Javítani kellene a növényvédőszer- és a gépieszköz-ellátást is. ILLÉS BERTALAN Lehet, nem mondok újat, de azért mégsem árt ismételni azt a mindig időszerű megállapítást, miszerint az állattenyésztés a mezőgazdasági termelésnek egyik legfontosabb, de egyben legigényesebb ágazata. Hiszen a lakosság folyamatos ellátását szolgálja állati eredetű termékekkel — hússal, toiással. tejjel és tejtermékekkel. Nem '* beszélve a pótolhatatlan istállőtrágva-termelésről. Az elkövetkezendő, időszakban is a szarvasmarha-tenyésztés minőségi javítása, valamint az állományok jelentős bővítése kerül előtérbe. Igaz, a sertéstenyésztés korszerűsítéséről sem feledkezhetünk meg, még akkor sem. ha az ésszerű táplálkozás hívei a marha- és a baromfihús, valamint a tejtermékek fogyasztása mellett törnek lándzsát. A sertéshús-fogyasztásnak nálunk ugyanis hagyománya van, az pedig nagy úr... Ezért inkább arra keil összpontosítani figyelmünket, hogy megfelelő tenyésztői munkával javítsuk a hízósertések hús-zsír arányát. rül, ahonnan reggelente a ciszternás kocsik szállítják az érsekújvári (Nové Zámky] tejüzembe. A tejház példás tisztaságára. rendjére Tokár Kálmánná ügyel. Arra a kérdésemre, hogy minek is köszönhető a kiváló tejhozam. Kovács Károly azt válaszolta, hogy itt ts — úgy mint az máshol országszerte tapasztalható — a hagyományos istállókban — a korszerűkkel ellentétben — jobban lehet az állatok igényeihez igazodni. A szakembereknek az a véleménye. hogy a korszerű tartásmód csak akkor ejjedríffcives, ha a tudomány és a technika követi az állatok élettani követelményeit, nem pedig fordítva. Számos új típusú tehénistállónak az az alapvető hiányossága, hogy a tervezők nem vették figyelembe a szarvasmarha igényeit. A tehén például nem szereti a gyakori zavarást, s nagyon megsínyli a kő- vagy a betonpadlózatot. Az állattartók azt a nézetet vallják: noha a fejőstehén pompás jószág, a takarmányozásra, gondozásra és az istállózásra PÉLDÄS ÁLLATTENYÉSZTŐK Amikor ellátogattam a Vágf űzési (Vŕbová nad Váltom) Egységes Földműves-szövetkezet kavui részlegére ismerősként mentem oda. Tudtam, hogy az egykor Jókai Mór által megcsodált fűzfái jócskán megfogyatkoztak, almás és szilvás kertjei helyén belterjes növénytermesztés, jőszágtartó telepein pedig példás állattenyésztés folvik. Mégis mindig új kép fogadja az érkezőt. A szorgalmas szövetkezeti tagok kezemunkája szemet gyönyörködtetőre formálja a tájat, alakítja át a környezeted legyen az növénytermésztés vagy haszonállattartás. A hajdani Csepy-udvar napjainkban a szarvasmarha tenyésztéséről nevezetes. Pontosabban a tejtermelés, a marhahizlalás és a borjúnevelés eredményeiről Ismert nemcsak a Komáromi (Komárnoj járásban, hanem a Nyugat-szlovákiai kerületben is. A farmon Olegra Kálmán agrármérnök állattenyésztési ágazatvezetővel. Borka Ferenc farmvezetővel és Szabó László Inszeminátorral, valamint Pupák Mihályiié. lehóczkv jánosné és Kovács Károly tehéngondozókkal beszélgettünk. De a borjúneveidében ts elidőztünk néhány szót váltva Belahorecz Andrással és Kopócsi Kálmánnéval. Volt mit nézni Holenka Boldizsár birodalmában, a marhahizlaldában Is. A tehénistállőban Kovács Károly elmondotta, hogy egyedenkénti napi átlagban 16 liter tejet fejnek, így a hármuk gondjára bízott hetven fejőstehéntől naponta 1050—1150 liter első minőségi osztályú tejet adnak a közellátásnak. A jobb összehasonlítás végett érdemes megemlíteni, hogy a Komáromi járásban 13 literes napi fejési átlagot értek el. A higiéniai követelményeknek megfelelően kifejt tej a hűtőtárolókba keegyaránt kényes. A bármelyiknél felmerülő hiányosság apasetja a tejet. Szabó László, a szövetkezet inszemtnátora jói ismeri a gazdaság szarvasmarha tenyésztésének helyzetét. Készségesen megmutatta a legkiválóbb termelékenységű Bgvedeket, valamint a tehenészet rekorderét, amelytől napi átlagban 35—38 liter tejet fejnek. Elmondotta, hogv az állományt szlováktarkn és holsteln-frtz szarvasmarha keresztezéséből alakítottak ki. A két fajta véraránya 50—50 százalék Kéthasznű, vagyis tej- és hústermelésre egyaránt alkalmas egyedek. Szabó László irányításával a tehenészetben jó szaporodásbiológiái mutató kát értek el. Száz tehéntől száz borjút választanak el. A Kavicsos telepen, viccesen becézve a grófságon — ami nyilván onnan ered, hogy ré gén az állatgondozók ranglétráján a sertésgondozó állt a legfelsőbb fokon, vagyis a gróf — Vendégh Sándort a kocaistállóban találtuk. Serény munkájában az érkezésünk sem zavarta meg. Elnézését kérte, hogy majd a munka után szívesen elbeszélget. Érvényes rá ama keleti bölcsesség, miszerint: „Amint a száj szorgoskodik, a kéz leáll“. Gondjaira ötven kocát, húsz süldőt és öt tenyészkant bíztak. Vagyis egy sertésistállő ,állományát. A javadalmazása az elvégzett munka ered iné nyétől. nevezetesen az elválnsz tott malacok számától függ Elégedett a havi négy-ötezer koronás fizetésével. Az idén szeptember elejéig 830 darab malacot választott el. Az évi terv pedig 1100 malac elválasztását irányozza elő. Am Vendégh Sándor célja, hogy 1200 malacot neveljen fel, ami az adott körülmények között reális elhatározás. A malacszaporulat-növelés már azért is alapvetően fontos, mivel napjainkban a hízósertés-állományok ' bővítése égető népgazdasági kérdéssé vált. Az előző években ugyanis a felsőbb szervek nem eléggé megfontoltan a sertésállományok csökkenését irányozták elő. Ma ennek következtében az a helyzet állt elő, hogy a termelők a húseladási tervük teljesítése érdekében a sertéseket 150—160 kilé vágósúlyig hizlalták. Ez a gyakorlat pedig érthetően gazdasági és minőségi szempontból egyaránt hátrányos. Köztudott, hogy az ideális vágósúly a 100—110 kiló. A sertéstenyésztők űgv vélekednek, hogy a takarmányellátás jó. Az erőtakarmányt és a malactápot sütőipari hulladékkal egészítik ki. Vendégh Sándor az ötvenes években a katonai szolgálat után került a földművelők sorába. Az állattartás minden csínját-bínját ismeri, munkáját nagy szakértelemmel és lelkiismerettel végzi. Az üzemi pártszervezet megbecsült tagja. Követésre méltó példának tekinthető az'a tény ts, hogy a sertéstelep melletti addig kihasználatlan területet szudánifűvel vetették be. Ez egyben az állatok számára szabad kifutót is jelent, ami minden bizonnyal hozzájárult a sertésállomány jó egészségi állapotához és kiváló termelékenységéhez. Meggyőződésem szerint a szövetkezet állattenyésztésében egy friss kezdeményező szellemi tevékenység indult be. Az állattenyésztőkkel folytatott beszélgetésből kiderült, hogy ők a ma emberei. Hiszen nem a berögződött hagyományos tartásmód útját akarják járni, hanem a kor parancsának eleget téve — az adottságokhoz igazodva — gazdaságosabban és hatékonyabban akarnak termelni. Ehhez ki akarják használni a tudományos-műszaki haladás legprogresszívebb vívmányait. A közeljövőben bevezetik a szarvasmarhák irányított szaporodását, s alkalmazzák az embriő-átültetést Is. A legkiválóbb genetikai tulajdonságú anyaállatoktól így évente 3—4 hasonló tulajdonságú borját nevelnek. A felsoroltak igazolják, hogy a vágfiizosiek jú gazdák ismerik a helyi lehetőségeiket. Viszont ahhoz, hogy tudásukat, rátermettségüket kamatoztatni tudják mind a közös, mind az egész népgazdaság javára, nagyobb önállóságra van szükségük. Hiszen a CSKP Központi Bizottságának határozatai is ezt a célt szorgalmazzák. Csakhogy az ez irányú változás lassan gyürkőzik le a gyakorlatig. Addig viszont a mezőgazdasági üzemek tulajdonában lévő szellemi erő nehezen tud kibontakozni! CSIBA GÉZA A lengyel mezögépipar egvebek között három mosás színvonalú termékével képviselte magát az idei Rrnfti Nemzetközi Gépipari Vásáron. Felvétel inkön: az 81 tlnosú pneumatikus vetrtgép, melynek vetési szélessége 9 méter, a Bizon Rekord típusú arató-cséplo gép, (Vass Gyula felvételei) »
