Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1986-10-25 / 43. szám

1986. október 25. SZABAD FÖLDMŰVES Tovább az új úton Rad (Rád). Kisközség a Bodrogközben. Az egyik legrégebbi település. 1419-ben az Imreghi család birtokolja. Később (eltűnik a Radi család, a község névadója. Az 159B-as összeírás már csak Soós Andrást és Melith Pált említi birtokosaiként. Melith György 1637-ben minoritákat telepit ide, 8 számukra klastromot épfttct. A hajdani minorita kolostorból már csak egy omladozó rész látható. A fö épületnek már a romjai is eltűntek. A történelem megsárgult lapjai Kürtvélyest (Hrušov) mint pusztát említik, mely puszta abban az időben is Radhoz tartozott, bakosainak száma eb­ben az időben legtöbb öt és félszáz volt. A XIX. század végétől a XX. szá­zad első feléig körjegyzősége volt. Vonzáskörzetébe tartozott Szinyer (Svi­­nica) és Zétény (Zatín). A múltat őrző hagyomány szerint ma is Rad­­-Körtvélyes fRad-Hrušov) néven ismerjük, vagyis közigazgatásilag tovább­ra is egy község a két település Ha jól emlékszem, húsz-huszonöt éve jártam Bodrogköz eme kisközsé­gében. A hasonló — úgy mondván: a világtól elzárt — kis települések a legszemfülesebb tollforgató figyelmét is elkerülik. Igen, mert a szóban for­gó községbe Is csak egy út vezet. Ugyanazon térhet vissza az idegen. Most sajnálom csak igazán, hogy előbb nem kerestem fel. Ugyanis en­nek a községnek is megvan a törté-Líska László hnb-elnök nelmi múltja éppen úgy, mint bárme­lyik, jóval nagyobb bodrogközi köz­ségnek. A négy évtizeddel ezelőtti „hőskort“, számos konkrét tény hir­deti úgy, mint bárhol másutt. A két község három kilométerre van egymástól. Körtvélyesen a lakos­ság 40 százaléka ruszin,. de tegyük hozzá nyomban, jól megférnek együtt a magyar nemzetiségűekkel. Mindkét településnek van korszerű élelmiszer­boltja, vendéglője. Ez az, ami a köz­ségbe érkezésem során azonnal szem­betűnt. No meg a portalan utak és járdák. Mindkét településen modern óvodában gondoskodnak a legkiseb­bek neveléséről. Radban művelődési otthon, könyvtár és ifjúsági klub is megtalálható. A helyi nemzeti bizottság irodájá­ban találkoztam a 34 éves Liska László hnb-elnükkel, aki alig több mint két éve áll a község élén. Már a kölcsönös üdvözlés után megállapí­tottam, hogy egy sokoldalúan felké­szült, rselekvrtkész. a gondokkal bát­ran szembenéző, tipikus funkcioná­rius alkattal állok szemben. Legjob­ban ftatalos lelkesedése, nagy-nagy tenniakarása ragadott meg. — Elődöm elhalálozása után kerül­tem a bnb elnöki tisztségébe. Az idén újraválasztottak. Hogy milyen örök­séget kaptam? Ilyet Is, olyat Is. A legnagyobb gond talán az, hogy köz­ségünkben kevés az olyan fiatai, aki­re bátran támaszkodhatnék. Ezt bizo­nyítja az ts, hogy egy ütőképes fut­ballcsapatot Is csak komoly nehézsé­gek árán lehet összehozni. A korábbi évek során községünkben több mint 800 ember élt. Ma alig 670. Több mint 150 fiatal a városokba költözött. Például olyan Idős szülő is akad ná­lunk, akinek mind a bárom fia vá­rosban él. De sorolhatnám vég nélkül — számo' be az elnök, képet adva a község helyzetéről, miközben vendég érkezése szakítja meg beszélgetésün­ket. Matyi József, a község veterán kommunistája köszönt ránk. 0 az, aki már 1933-ban részt vett a bod­rogközi munkásmozgalomban. Iparos ember lévén kapcsolatot tartott a H- rályhelmeci (Kráľovský Chimed szak­társakkal, miután jó tájékozottsággal rendelkezett. Követői is akadtak, de a burzsoázia akkori szekértolói meg­találták a módját, hogy passzivitásra kényszerítsék a lázongókat. Matyi József azonban sohasem adta fel. — Hát bizony nem volt könnyű so­rom. A kerékgyártó szakmából* nem lehetett megélni. Kspés arató is vol­tam. Később az uradalmi birtokból én is kaptam három hold földet, mi­után „kétlaki“ foglalkozást folytat­tam. Így mégis csak jobban eltenget­tem a családot — foglalja össze rö­viden a múltat. A felszabadulást követően a mező­­gazdaság szocialista átépítésével, a pártszervezet építésével kapcsolato­san neveket sorol. Ebből világosan kitűnik, hogy a község politikai-tár­sadalmi fejlődésében rajta kívül meg­határozó szerepet töltött be a Pan­­kovics, a Kendy, a Barna és más család. A múltat fürkészve, ezekhez a nevekhez fűződnek a pártszervezet, a helyi nemzeti bizottság és az efsz funkciói is. Matyi József két ízben állt a pártszervezet élén, egy évig elnöke volt az eľsz-nek, 4 évig hnb-titkár, 6 évig elnök, közben efsz-agronómus. Ma mindez már csak emlék. 1977-ben megszűnt a szövetkezet. Csatlakoztak a Szomotori (Somotor) Magtermcsztő Állami Gazdasághoz. A falu munka­képes lakosságának 50 százaléka ott dolgozik. Természetesen jő körülmé­nyek között. Számottevően Kassán (Košice), Királyhelymecen, Ägcser­­nyőben (Čierna nad Tisou) és а Nagykapos (V. Kapušany) környéki nagyüzemekben. Beszélgetőpartnereimtől a továb­biakban a község fejlődéséről, a kul­turális élet és a népművelési lehető­ségek felöl érdeklődöm. Erre a 79. évét „taposó“ Matyi József a fiatal tanácselnökre tekint, mint aki kissé tétovázik, majd válaszadásra szánja el magát. — A község méreteihez képest tervszerűen fejlődött, bár az utóbbi években — Liska elvtárs funkcióba iktatása előtt — kissé mellékvágány­ra csúszott a község vezetése. Nem kívánok erről töbet mondani, de úgy érzem, ma már ez is csupán emlék. Megítélésem szerint most jó kezek­ben van a község irányítása. Laci jól felkészült az elnöki tisztség betölté­sére. Igaz, kezdetben sok éjszakán át a kivilágított irodában dolgozott, is­merkedett a problémákkal. Ez sem volt hiábavaló. Az eredmények pozi­tívak. Főleg meglátszik ez . a helyi nemzeti bizottság tekintélyének meg­szilárdulásában. De hát erről beszél­jen maga az elnök. Liska László nem kéreti magát, bár a beszélgetést néha megszakítja egy­­-egy látogató. — Amint azt már említettem, van két óvodánk, két élelmiszerboltunk, vendéglőnk, új hnb-hivatal, könyvtár, ifjúsági klub, portalan utak, járdák, a sportpályán öltöző. Ez utóbbi csak­nem hat évig épült. Jóval elnökségem előtt kezdtük el, néhány lelkes sport­­társammal. A korábbi létesítményeink az évek során elkoptak, felújításra szorulnak. Főleg az utcák és járdát^ igényelnek gyors felújítást. Sajnos, ez még a jövő zenéje. Pedig nálunk mindez megoldható, mert társadalmi összefogással eddig is sokat tett a la­kosság. Röviden, a vállalkozókedvvel nálunk nincs baj. Remélem, erre is sor kerül. Ugyanis 100 ezer koronát kaptunk az utak felújítására. A vil­lamoshálózat gondjai is megoldódtak. Matyi József Hálásak vagyunk a hálózat fejújítá­sáért. A helyi hangosanbeszélőt is át­építettük. Ma már ez is jól szolgálja a lakosság tájékoztatását. Ügy vélem, kulturális téren sem vagyunk hátrá­nyos helyzetben. A Matesz Thália Színpada évente többször ellátogat községünkbe. A Szőttes népművészeti együttes is járt nálunk. Természete­sen hazai rendezvények, ünnepségek színhelye is a kultűrház. Bízom ab­ban, hogy a jövőben a társadalmi szervezetek aktivizálódásával ezen a téren is fellendüléssel számolhatunk. Eddig csupán a Nöszövetség alap­­szervezetének tevékenységéről szól­hattunk pozitív megfogalmazásban. Az utóbbi Időben a Csemadok is mun­kához látott, és újjáalakult a SZ1SZ­­-szervezet is. Ma már a helyt nemzeti bizottságok közötti versenyben is je­lentünk valamit. Méltó versenytársai vagyunk bármelyik községnek. Sport­­tevékenységünkért tavaly szlovákiai első helyezést értünk el, míg 1984- ben egyesületünk megkapta a „Pél­dás szervezet“ címet. A polgári ügyek testületé sem tétlenkedik. Munkáju­két névadók, bevonuló katonák bú­csúztatásai és jubileumi évfordulók megünnepléseinek megrendezése fém­jelzi. A beszélgetés során az is kiderült, hogy nagy hangsúlyt kap itt a vá­lasztókkal való szorosabb kapcsolat kiépítése. Ez jó alapot ad a sikeres munkához. A közjó érdekében az el­nök nem zárkózik el a jó hagyomá­nyok, a szellemi tartalékok felhasz­nálásától sem. A múlt kisebb-nagyobb hibáiból Liska László igen következetesen le­vonta a tanulságot. További jó munkát, elnök elvtársi KASZONYI ISTVÁN Vegyesáru és vendéglő (A szerző felvételei) HELYTÁLLÁS — nehéz körülmények közepette Nem egyszerű a termelés irányítá­sa a Királyhelmeci (Kráľ. Chlmec) Állami Gazdaságban. Tíz települést kell összefogni, rendkívül változatos talajviszonyok közepette, s nagyon eltérő az optimális vetésszerkezet. Ezzel az esztendővel mégis elége­dettek a gazdaságban. Nem mintha terméshozamaikkal felülmúlták vol­na az ország élenjáró gazdaságait, hanem mert az időjárás lehetővé tet­te a megfontolt munkaszervezést. A gazdaság fennállása óta háromszor­­-négyszer fordult elő a terménybeta­­kariiás szempontfábűl ennyire ked­vező ősz. így érhettek el kiegyensúlyozott munkaszervezéssel 180 hektárnyi nap­raforgóiüldfükön 2,22 tonnát megha­ladó átlagtermést. A napraforgóból a királyhelmeciek rekordtermést értek el. Ezzel az eredménnyel egymillió koronás többletbevételre tettek szert. A gazdaság igazgatója, Leczó István agrármérnök örömmel újságolta, hogy a sikert elsősorban annak köszönhe­tik, hogy a napraforgó betakarításá­nál semmilyen kapkodás nem volt, így a betakarítási veszteséget sikerült a minimálisra csökkenteniük. Az idén 15 hektárról a dohányt is rekordidőben és fő minőségben le­törték, a leveleket nem érte semmi­féle minőségi károsodás. A 300 hek­tár szemes kukoricát október első he­tében már betakarították, ugyanis elég föl beérett. Hektáronként 4,70 tonnát adtak át a felvásárlóüzemek­nek. Ezzel az eredménnyel a gazda­ság a szemesek eladási tervét téliesí­tetté. A 340 hektár silókukoricát is rekordidőben tárolták. Naponta négy darab SPS-35-ös géppel végezték a szilázsolást, a szállítást pedig tíz te­herkocsival. így naponta 500 tonna kukoricaszilázst tudtak készíteni. A betakarítás idején „szerzett“ két­hetes időelőnyt a továbbiakban sem veszítettek el. A 60 hektár szőlőt ok­tóber első hetében már leszüretelték, egyébként elég jól beérett — és 20 fokos cukortartalommal beszállították a borüzembe. A 41 hektár gyümöl­csösben is befejeződtek a szüreti munkálatok. A szüretelésnél naponta ötszázan segédkeztek társadalmi mun­kában. Derekasan kivették a munká­ból a részüket a királyhelmeci gim­nazisták, a nagykaposi mezőgazdasá­gi iskola diákjai, a perbenyéki szak­tanintézet tanulói, a tiszacsernöi vas­útállomás dolgozói — és mások. Október első napjaiban 1100 hektá­ron került a földbe a búza, de két­­-három nap alatt végeznek még a hátralévő 250 hektár búza vetésével is. Az elöveteményeket megválogat­ták. Szigorúan betartották az agro-, technikai előírásokat, A száz hektár rozs már szépen zöldell, sajnos, nem így a 400 hektár repce, mert a hosz­­szan tartó szárazság miatt a mag gyéren kelt ki. Különben az itteni körzetben júliustól nem esett. Kin* den kultúrának az időjárás sem ked­­vezhet. Az elvetett magvak csírázd* sónak, illetve kelésének egy állatán nem kedvez a szárazság. Az az igaz­ság, hogy a Bodrogközben a szikár, természeti adottságokkal gyakran ke­reszteződnek a természeti csapások, öntözést lehetőségük pedig nincsen. A fentiekkel párhuzamosan a cu­korrépaszedésnél teljes ütemben dol­gozott ember és gép. A 240 hektár cukorrépa kétharmadát kézi erővel szedték, a többit pedig géppel. A gaz­daságnak a cukorrépa betakarítására két komplex gépsora van. A hektár­hozam eddig 33 tonna körül alakul. A cukortartalom 13—15 százalék kö­zött mozog. A 60 hektár takarmány­­répa vermelése is befejezéséhez kö­zeledik. Komoly problémát okoz vi­szont a 45 hektár paradicsom beta­karítása. Egyébként a begyűjtésre a gazdaságnak két komplex gépsora van. A Királyhelmeci Állami Gazdaság­ban a talaj termőképességének foko­zása az utóbbi években gyorsult fel. E célra külön programot dolgoztak ki. A tervek megvalósításai az igaz­gató szerint jő ütemben haladnak. Az idén legkevesebb 842 hektáron tervez­ték aláforgatni a helyettesíthetetlen szerves trágyát. Mivel elegendő meny­­nyiségü — 38 ezer tonnányi — jól beérett szerves trágyájuk volt, közel ezer hektárt trágyáztak. Pontosan 346 hektáron alkalmaztak folyékony trá­gyázást, 60 hektáron pedig zöldtrá­gyázást. A mélyszántást 1595 hektáron kell elvégezni. Ez a munkafolyamat még várat néhány napot magára, hiszen a számos párhuzamos tennivaló le­kötötte az erőgépeket. A számítások szerint azonban határidőben végezni tudnak ezzel a fontos munkálattal is, hiszen a nehézgépeket két műszak­ban üzemeltetik. A kilencven trakto­ros közül szinte lehetetlen egy em­bert is külön kiemelni, mert vala­mennyien eddig a munkában becsü­letesen helytálltak. De nem szabad elfeledkeznünk a gépjavítókról sem, hiszen a nagy szárazság következté­ben elég gyakran törtek a gépek. Az állattenyésztő telepek szempont­jából megnyugtató, hogy a takar­mányalapot a körülményekhez képest biztosították. Szálasokból, széna)élők­ből némi többletet is felez a mérleg. A szilázs mennyisége túllépi a 7 ezer 600 tonnát. Van hétezer tonna szená­­zsuk, s így ebből a takarmánykategó­­riábűl is fedezhető a szükséglet. A kétezer tonna szénájuk kimondottan jó minőségű. A 60 hektár takarmány­­répa vermelése most van folyamat­ban. Királyhelmecen nem hiányzik tehát a szorgalom ... ILLÉS BERTALAN Szomjas a határ Az október eleji kánikulában for­rón reszket a levegő a házak között. Alig hinni, hogy ősz van. — Errefelé is óriási károkat oko­zott az aszály — mondja Tóbiás Zol­tán, a Nagykaposi (Veiké Kapušany) Egységes Fölműves-szövetkezet gé­pesítési főágazatvezetője, akinek .te­repjáró kocsijával keltünk útra ha­társzemle céljából. A határkép siralmas, de ezekben a napokban nem a siránkozáson van a sor. hanem a következő esztendő termésének megalapozásán. Tehát a vetéshez igyekszünk, és néhány perc alatt meg ts érkezünk egy népes csa­pathoz. Éppen töltik a magtartályt és szusszannak egyet az emberek. Letörlik a vastag port az arcukról. Kafala Mihály traktoros a földre mu­tat: — Egy csepp víz nincs benne. Ke­mény a föld. Nézze meg: a csorosz­­lyának nincs nyoma. Nem hoz fel nedves hantot. Szathmári Zsiga képezi a segéd­személyzetet. ő a gépfaros, ahogy ezt szaknvelven hívják. Magyarul: áll a vetőgép hátulján lévő deszka­pallón. és ha egy csoroszlya eltömő­­dik valami miatt, akkor egy pálcával menet közben kipíszkálja. Ha nem figyel, akkor ez a vetőelem kihagy, és sorhiány lesz. Ha ilyesmi gyakran előfordul — és a kikelő vetésen ter­mészetesen lelepleződik az ilyesmi —. akkor „ugrik“ a prémium. Kísérőm sorolla. hogv az idei őszön törnek a gépek, a 34 gépjavítónak van bőven munkája. A szárazság miatt az üzemanyag-fogyasztás majd duplájára emelkedett, ami az 54 trak. tor esetében nagyon sokat lelent. Különben a 313 hektár silókukoricát már levágták és szilázsolták. A 200 hektár napratorgó is a tárolóba ke­rült és a helyét már bevetették bú­zával. jelenleg a 150 hektár cukor­répa és az 500 hektár szemes kuko­rica betakarítását végzik. És termé­szetesen az 1226 hektár búza veté­sét. A vetést naponta négy vetőgép­pel végzik. — Iparkodunk Jó magágyat készí­teni — folytatja a főágazatvezető, akinek, sajnos, be kell mennie a gaz­dasági udvarba, mert rövjid hullámú adón sürgős ügyben keresik. — Biz­tos. hogy valamilyen gép megint el­romlott. Sainos, pótalkatrészünk nincs, csak toldozunk-foltozunk. Las­san már a traktorok üzemképtelenek lesznek. A szárazság ellenére a nagykaposi szövetkezetben szigorúan betartják az agrotechnikai követelményeket. Eddig 800 hektárt istállőtrágyáztak, amire az utóbbi években aligha volt példa. A trágyázásra két munkacso­portot alakítottak, Így a munkát, a minőséget jobban át tudiák tekinteni. Az 55 hektár zöldségesben is népes csoportot találtunk. A paprikaszedés sok munkát ad. Húsz hektár paprika mégiscsak nagy terület. A tervezett 105 tonnával szemben 200 tonnát ér­tékesítettek október elseiéig. Csapadék kellene, mondották töb­ben. hogy a már elvetett mag kicsí­rázzon és az ezer hektárnyi mély­szántás se okozzon különösebb ne­hézséget. A főút két oldalán dolgozó trak­torok után porzik a föld, az emberek eső után áhítoznak. (ib)

Next

/
Thumbnails
Contents