Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1986-10-25 / 43. szám
< 4 SZABAD FÖLDMŰVES 1986. október 25. Egy ablak világít Kislégl Mária. F. sorok írásakor is magam előtt látom fehér arcát, sötét pillák mögé bájé szemét. Haja fénylőn rendezetten simul a fejére, a ruhája olyan egyszerű, hogy egyszerűbb nem is lehetne. Soha i nem volt az arcán egyéb, mint amit a természet ráfestett. Tiszta tekintete, lágy, szelíd тоsolya magára vonja a figyelmet. Egy sző jellemzi őt a legjobban: a jőság. Életét is a jósága határozta meg. — Lúcson '(tűé na Ostrovef születtem, s a munkát fiatalon a Nagy sói (Slaná na Ostrovef Állami Gazdaságban kezdtem. Apámtól, S Bartos Andor agrármérnöktől, a gazdaság igazgatójától — a Dunaszerdahelyi (Dunajská Stredaj járási Mezőgazdasági Igazgatóság jelenlegi vezetőiétől — úgy tanultam, hogy a munkában, minden munkában benne van az ember mivolta. Vagyis lényege. Értelmiségi? Kétkezi munkás? Nem számít. És hogy az embernek minden körülmények között meg kell lelnie —munkával, helytállással, magatartással — az élet értelmét. Először raktáros, majd segédfarmár voltam. 1953-ban sikeresen befejeztem a mezőgazdasági technikumot, s szakérettségit szereztem. Két évig a gazdaság bérelszámolójaként dolgoztam, 1955-ben férjhez mentem, s Légre (Lehnice) költöztem. Itt akkor még nem volt munkalehetőség, s utazni sem utazhattam, mert egymás után jöttek a gyerekek. Munkát újra 1964-ben vállaltam a Légi Egységes Földműves-szövetkezetben, s azóta itt dolgozok mint fejönő. Ötvenöt éves vagyok. Nem is arról van szó, hogy vallani jó, s most inkább azért beszélgetek arról, hogy ebben a korban keresi az ember: mit hogyan tett, hogyan töltötte ki azt az űrt az életében, ami az övé volt — vagy még van — belőle. Kislégl Mária beszél... Érces, de halk hangon, s a szeme mosolyog. Együtt keressük a munkájára legjobban illő jelzőt. Izgalmasnak mondja. En inkább férfiasnak nevezném. Vitatkozik. Az élet számos területén dolgoznak nők olyan munkakörben, amelyhez erő, kitartás kell, amit eddig férfimunkának nevezlek. — И kisebb szövetkezetek társulása csak jót hozott nekünk —• mondja témát váltva, majd hozzáfűzi. — Korszerűbbé vált az állattenyésztés, ennek köszönve könynyebbé vált a munkánk, s a keresett lehetőségek Is jobbak lettek. Kislégl Mária számára azonban nemcsak a munka jelentette és jelenti a teljes életet. Három gyermek felnevelése, s férje — szintén a légi Csehszlovák—NDK Barátság Ejsz állatgondozója — tdős szüleinek gondozása mellett erejéből a társadalmi és a pártmunkára is futotta. Tizennégy évig volt a Nőszövetség helyt szervezetének az elnöke, tizenöt évig pedig az efsz üzemi pártszervezete vezetőségének a tagfa. •— Talán a kitartást, azt. hogy nem vetettem meg a hűséget, tisztelték bennem — vallja. ízesen, választékoson beszél, szépen illeszti mondatokba a szavakat, s kezdem érezni: mindez az olvasás eredménye, a kitartó önművelésé. •— Szeretek olvasni, bár ez nehezen fér bele a nagy teendőkbe. Reggel 3-kor kelek, s munkahelyem teendőit este 6;kor fejezem be. A ,Jcét műszak" közötti szabadidőt kitölti a háztartási munka, s a kert gondozása. Olvasásra csak az estt — vagy éjjeli órákban — marad idő. A szépirodalom mellett szívesen olvasom a Szabad Földművest, kedvenc lapomban leginkább a gazdasági elemzésekkel foglalkozó cikkek érdekelnek. Nem véletlen tehát, hogy ebben a korban gyakran világít egy ablak, s az sem a véletlen műve, hogy erről a portáról nagyon messzire látni. Kislégl Mária egy éve — munkatársnőjével Rigó Honával — a borjaztatában dolgozik, ök ketten nyitott könyvvé váltak egymás előtt, a be nem fejezett mondatokat is értve, végzik teendőiket. — Munkánk menete hajnalban kezdődik, amikor összeállítjuk az ivátejet. De előbb végigmegyünk az istállón, „megkérdezzük* a legkisebbektől, hogy telt az éjszaka, utána megnézzük a nagyobbakat, s megsimogatjuk őket, hogy tudták, hogy ml szereljük őket. Ez nekik nagyon fontos, mert ők szeretnek minket, ezt a nap minden Óráidban, percében éreztetik velünk és talán azért is érdemes itt dolgozni. 'A nevelőben a borjúk egészségesek, szépek, tényleg öröm rájuk nézni. Mindez egy szaklapban olvasott cikk tartalmát idézi előttem. Az írás szerint Dániában, ha a borjúnevelőket ellenőrzik, mindig a lakásukon látogatják meg először őket: a pohártiszta lakás biztosítéka az egészséges borjak nevelésének. Ha 'ml a lakásban kezdtük volna, ugyanaz a kép fogadna bennünket — mint a dánokat. Tiszta a lakás, s a megértés, s,a családi béke fehér galambja „fészkel" benne. Egészség kell és akarat, és persze — ha érdekből is —, de szeretni kell az állatokat. Manapság gyakran felteszem a kérdést Gorkijjal: Szeretném tudni, embernek milyenek vagytok? Csak úgy magamnak, magamban mondom, hogy úgy érzem, én ember vagyok.. F.s így Is közösségi embernek mondom magamat. Nagyon sokat szeretnék még tenni, dolgozni, nemcsak a családomért, hanem a közős gazdaságunkért is, mert úgy érzem, hogy az én munkám is benne van a mai életünk vérkeringésében. Nekem ezért és itt kell helytállnom. * + ♦ 'A Kislégl portán gyakran világít egy obiak. A Munka Érdemrenddel kitüntetett Mária néni ablaka. — Mindenért, amit elértem « keményen meg kellett dolgoznom. Örömöm, sikerem forrása a munka. 'Д faluban és a közös gazdaságban így beszélnek róla: szerencsés asszony, mert példakép. CSIBA’ L'ASZLÖ Fotó: Tóth József Munka és egészség Társadalmunkban nem újkeletű igény az életkörülmények és munkafeltételek lavítása. Ma azonban sürgetőbben kerül szóba, mint bármikor eddig, mivel kölcsönhatásában elválaszthatatlan a termelés hatékonysága növelésének követelményétől. A mezőgazdaság viszonylatában vizsgálva az életkörülményeket és munkafeltételeket, a lakosság anyagi és szellemi gyarapodásának lehetünk tanúi. Falvaink képe — portalan utak, korszerűen felszerelt házak, a víz- és gázvezetékre kapcsolása, szolgáltatásaink fejlesztése, a közellátás, a közművesítés, a kulturális intézmények hálózatának színvonala, az egészségügyi és a szociális ellátás — gyökeres változásokat mutat. Nem Ilyen kedvező és megnyugtató a kép azonban, ha mezőgazdasági dolgozóink egészség! állapotát vesszük szeroügvre a megbetegedések százalékaránya, a munkanap-kiesések szempontjából. A szövetkezeti dolgozók táppénzes-, illetve betegállománya, a megbetegedések száma az utóbbi években növekszik. Mivel a munkaidőalap jő kihasználása Is a hatékonyság egyik alaptényezője, az eddiginél jóval nagyobb társadalmi figyelmet kell fordítani az ezzel összefüggő problémák és feladatok megoldására. A Szlovákiai Földművesek Szövetsége hatáskörébe a Dnnaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban közel tízezer szövetkezeti tag szociális és egészségügyi körülményeinek korszerű biztosítása . tartozik. Ezt a feladatát az SZFSZ a legmesszebbre menő módon igyekszik úgy ellátni, ahogyan ez a kimagasló termelés! eredményeket elérő járás példás szorgalommal dolgozó szövetkezet! tagságának a legjobban megfelel. Szép eredmény, hogy, ma már az 'állandó dolgozók 32,58 százaléka — 2 ezer 967 szövetkezeti tag — étkezik a szövetkezeti étkezdékben. Az efsz-ekben 15 üzemi étkezde működik állandó jelleggel, 6 szövetkezet látja el dolgozóit a többi szövetkezet étkezdéiéből. Illetve a Jednota Fogyasztási Szövetkezetből hozott meleg étellel. A 8. ötéves terv végéig az SZFSZ a szövetkezeti dolgozók 45 százaléka számára szeretné biztosítani az üzemi étkezést. A munkaerő stabilizálása szempontjából nagv jelentősége van a szövetkezeti lakásegvségek éDítésének, a házépítéshez nyújtott kölcsönöknek és különféle kedvezményeknek. A nyugdíjasokról való gondoskodás — az étkeztetési kedvezmények, valamint az alacsony nyugdíjak kiegészítése — is fontos része az SZFSZ sokrétű szociális programjának. A szövetkezeti dolgozók külföldi és hazai üdülési lehetősége! is a szociális ellátás minőségi és mennyiségi javulását lelzik. A dolgozók gyermekeinek nyári üdültetése, téli sítanfolyamai szintén azt bizonyítják, hogy a mezőgazdasági ágazat Is egvre Inkább telzárkőzik körülményeit illetően a többi termelési ágazatban dolgozók mellé. A Dunaszerdahelyi Járás földműves-szövetkezeteiben dolgozók gyermekei közül 1200—1300 nyaralhat, üdülhet pionírtáborokban évente. Az SZFSZ még nem rendelkezik saját pionírtáborral. Pedig ezzel megoldhatóvá válnának a csereüdültetések is. Hosszú távú terveikben pinnfrtábor létesítése is szerepel, nagyon indokoltan. Pillanatnyilag a legfontosabbnak az üzemorvosi hálózat kiépítését tartják, mivel az üzemegészségügy megszervezése biztosíthatná mind a betegség-megelőzés, mind a munkabiztonság, mind pedig az egészségügyi ellátás — betegségmegelőzés, ellenőrzés és gyógyítás — feltételeit. A szövetkezeti dolgozók megbetegedésének arányát tekintve a Dunaszerdahelyi járás „vezet“ a Nyugatszlováklal kerületben. Ennek vizsgálata, okainak sorrendbe állítása felelősségteljes elemzést Igényel. Tény azonban, hogy a veszélyes munkahelyek számát sikerült 1984-ben 20 százalékkal csökkenteni, s hogy ma már az állandó dolgozók 40 százaléka rendszeres orvosi ellenőrzésben részesül. Egyre több anyagi eszközt fordítanak védőeszközök és munkaruhák vásárlására. A megbetegedések aránya ennek ellenére 1984-ben 4.44. a következő évben — 1985-ben — már 4.62 százalékot ért el, tehát 0,18 százalékos emelkedést mutat. Ez 1985-ben összesen 74 ezer 897 munkanap-kiesést lelentett, az Idén további emelkedés várható. Erre utalnak az első félév adatai, eszerint lúnius végéig 3 ezer 569 volt a megbetegedések száma, ami összesen 59 ezer 255 munkanapkiesést lelent. Némelyik szövetkezetben ez az arány rendkívül magas, például Somorján (Samorínj. ahol eléri a 6,53 százalékot, a Sárréti fBlahová) Efsz-ben 6,39 ós a Felsőpatonyi (Horná PotôňJ Efsz-ben 6,51 százalék. Az okokat vizsgálva kétségkívül figyelembe kell venni azt a tényt, hogy szövetkezeteink a legjobb szándék mellett sem tudnak — még az SZFSZ Igyekezete, segítsége igénybevételével sem — elegendő és minden szélsőséges időjárási tényezőtől védő munkaruhát biztosítani a dolgozóknak. Ugyanis a munkaruhák választéka és mérete nagyon korlátozott, főleg ami a nőket illeti. A megfelelő lábbeliről jobb nem beszélni. Elég. ha a szőlőben, gyümölcsösben, kertészetekben dolgozó asszonyok öltözékét szemügyre veszi az ember. Az is Igaz. hogy mostanáig elsősorban az, időszerű gazdasági feladatok teljesítésére összpontosították figyelmüket mezőgazdasági üzemeink. Azonban éppen a megbetegedések számának növekedése tígyelmeztet. hogy nem lehet tovább halogatni a mezőgazdasági dolgozók munkakörülményeinek kompiéi javítását sem. Megfelelő szociális helyiségekre a gyümölcs- és zöldségtermelő részlegeken éppúgy szükség van, mint az állattenyésztés szakaszán. A Dunaszerdahelyi járásban mindamellett a leglényegesebbnek ezzel kapcsolatosan az üzemorvosi hálózat kiépítését tartják. Ennek hiánya egyrészt hátráltatja az okok pontos felmérését, másrészt mind a betegségmegelőzés. mind a gyógyítás folyamatának következetesebb figyelemmel kisérését, és ellenőrzését. Az illetékesek ^^SZFSZ ezért a lehető legrövidebb Időn belül igyekeznek až üzemorvosi hálózatot kiépíteni, hogy a megbetegedések aránya és a táppénzes állományban töltött munkanapok Száma csökkenjen. Az 1986— 1990-ig kitűzött feladatok között ez Úgy szerepe! az SZFSZ tervében, hogy a 8. ötéves terv végéig a szövetkezeti tagok 70 százalékát fogják üzemorvosiellátásban részesíteni. Elsősorban a Nagymegyerl föalovo], az Udvarnokl (Dvorníky na Ostrove), a Gellei JHollceJ, az Eperjest Hahódnál, a Dercsikai (Jurová). a Nagylégi (Lehnice], a Lúcsi fLűő na Ostrove 1. a Somorlal (Samorfnl és a Várkonyl (Vrakúűl Efsz-ekről van sző, ahol a különböző falvak körzeti rendelőiben most orvosi ellátásban részesülő szövetkezeti tagok munkaegészségügyi ellenőrzését és ellátását nem tudják megfelelően megoldani. Ha sikerül minden szövetkezetre kiterjedően megszervezni az üzemorvosi-ellátást, ennek a betegségmegelőzések szempontláből éppúgy nagv lelentősége lesz. mint a foglalkozásból eredő betegségek kialakulásának csökkentése és gvógyltása tektntefében. Rendszeres ellenőrzésekkel. szűrővizsgálatokkal nemcsak pontosabb áttekintést nyernek a dolgozók egészségi állapotáról, hanem a megfelelő ellátás, gyógykezelések biztosítása és az optimális munkakörülmények kialakítása Is lehetővé válik. * Ma még mezőgazdasági üzemeink telepeinek, gazdasági udvarainak, bekötőútlainak állapotán — tisztelet a kivételnek — (ócskán akad lavítanlvaló. Főként Ilyenkor. esős, ködös ősztdőben figyelmeztet erre egy-egv baleset, a cslzmahúzó sár. a hideg eső. ha melegedő helyiség hfián még a teát sincs hol meginni. Az SZFSZ az 1986—1990-es időszakban 46 millió korunát szán a munkakörnyezet lavitására, a munkavédelem teltételeinek megteremtésére. Földműves-szövetkezeteink szociális tévesztésének programja a dolgozó emberről való gondoskodás programja. Ezért maguk a munkahelyek — az efsz-ek — tehetnek a legtöbbet. Csakis a helyi szükségletek és adottságok Ismeretében, a fejlesztések okos és Igényes tervezésével alakíthatnak ki dolgozóik számára jobb. biztonságosabb munkakörülményeket. tgy érhető el csupán kedvező fordulat a mezőgazdasági dolgozók megbetegedéseinek csökkenésében, s fordítható maid az Idő a táppénzes-állományban eltöltött napok helyett arra. amire való: termelő munkára. S nem öncélúan, hanem azért, hogy a megtermelt lávák az egész nép. köztük a mezőgazdasági dolgozók élet- és munkakörülményeinek további korszerűsítését és lavítását szolgálják. H. Mészáros Erzsébet ШшжшШяшшА Ш Ж Í Gépek megérdemelt pihenője ... (Fotó: su—j'
