Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1986-10-25 / 43. szám

< 4 SZABAD FÖLDMŰVES 1986. október 25. Egy ablak világít Kislégl Mária. F. sorok írásakor is magam előtt látom fehér arcát, sötét pillák mögé bájé szemét. Haja fénylőn rendezetten simul a fejére, a ruhája olyan egyszerű, hogy egyszerűbb nem is lehetne. Soha i nem volt az arcán egyéb, mint amit a természet ráfestett. Tiszta tekintete, lágy, szelíd то­­solya magára vonja a figyelmet. Egy sző jellemzi őt a legjobban: a jőság. Életét is a jósága hatá­rozta meg. — Lúcson '(tűé na Ostrovef szü­lettem, s a mun­kát fiatalon a Nagy sói (Slaná na Ostrovef Állami Gazdaságban kezd­tem. Apámtól, S Bartos Andor ag­rármérnöktől, a gazdaság igazgató­jától — a Duna­­szerdahelyi (Du­najská Stredaj já­rási Mezőgazdasá­gi Igazgatóság je­lenlegi vezetőiétől — úgy tanultam, hogy a munkában, minden munkában benne van az ember mivolta. Vagyis lé­nyege. Értelmisé­gi? Kétkezi mun­kás? Nem számít. És hogy az em­bernek minden kö­rülmények között meg kell lelnie —­­munkával, helytál­lással, magatartás­sal — az élet ér­telmét. Először raktáros, majd segéd­­farmár voltam. 1953-ban sikeresen befejeztem a mezőgazdasági tech­nikumot, s szakérettségit szerez­tem. Két évig a gazdaság bérel­számolójaként dolgoztam, 1955-ben férjhez mentem, s Légre (Lehni­­ce) költöztem. Itt akkor még nem volt munkalehetőség, s utazni sem utazhattam, mert egymás után jöt­tek a gyerekek. Munkát újra 1964-ben vállaltam a Légi Egysé­ges Földműves-szövetkezetben, s azóta itt dolgozok mint fejönő. Ötvenöt éves vagyok. Nem is ar­ról van szó, hogy vallani jó, s most inkább azért beszélgetek arról, hogy ebben a korban ke­resi az ember: mit hogyan tett, hogyan töltötte ki azt az űrt az életében, ami az övé volt — vagy még van — belőle. Kislégl Mária beszél... Érces, de halk hangon, s a szeme mo­solyog. Együtt keressük a munká­jára legjobban illő jelzőt. Izgal­masnak mondja. En inkább fér­fiasnak nevezném. Vitatkozik. Az élet számos területén dolgoznak nők olyan munkakörben, amely­hez erő, kitartás kell, amit eddig férfimunkának nevezlek. — И kisebb szövetkezetek tár­sulása csak jót hozott nekünk —• mondja témát váltva, majd hozzá­fűzi. — Korszerűbbé vált az állatte­nyésztés, ennek köszönve köny­­nyebbé vált a munkánk, s a kere­sett lehetőségek Is jobbak lettek. Kislégl Mária számára azonban nemcsak a munka jelentette és je­lenti a teljes életet. Három gyer­mek felnevelése, s férje — szin­tén a légi Csehszlovák—NDK Ba­rátság Ejsz állatgondozója — tdős szüleinek gondozása mellett erejé­ből a társadalmi és a pártmunká­ra is futotta. Tizennégy évig volt a Nőszövetség helyt szervezetének az elnöke, tizenöt évig pedig az efsz üzemi pártszervezete vezető­ségének a tagfa. •— Talán a kitartást, azt. hogy nem vetettem meg a hűséget, tisz­telték bennem — vallja. ízesen, választékoson beszél, szépen illeszti mondatokba a sza­vakat, s kezdem érezni: mindez az olvasás eredménye, a kitartó önművelésé. •— Szeretek olvasni, bár ez ne­hezen fér bele a nagy teendőkbe. Reggel 3-kor kelek, s munkahe­lyem teendőit este 6;kor fejezem be. A ,Jcét műszak" közötti sza­badidőt kitölti a háztartási mun­ka, s a kert gondozása. Olvasásra csak az estt — vagy éjjeli órák­ban — marad idő. A szépirodalom mellett szívesen olvasom a Szabad Földművest, kedvenc lapomban leginkább a gazdasági elemzések­kel foglalkozó cikkek érdekelnek. Nem véletlen tehát, hogy ebben a korban gyakran világít egy ab­lak, s az sem a véletlen műve, hogy erről a portáról nagyon messzire látni. Kislégl Mária egy éve — mun­katársnőjével Rigó Honával — a borjaztatában dolgozik, ök ket­ten nyitott könyvvé váltak egymás előtt, a be nem fejezett monda­tokat is értve, végzik teendőiket. — Munkánk menete hajnalban kezdődik, amikor összeállítjuk az ivátejet. De előbb végigmegyünk az istállón, „megkérdezzük* a leg­kisebbektől, hogy telt az éjszaka, utána megnézzük a nagyobbakat, s megsimogatjuk őket, hogy tud­ták, hogy ml szereljük őket. Ez nekik nagyon fontos, mert ők sze­retnek minket, ezt a nap minden Óráidban, percében éreztetik ve­lünk és talán azért is érdemes itt dolgozni. 'A nevelőben a borjúk egészsége­sek, szépek, tényleg öröm rájuk nézni. Mindez egy szaklapban ol­vasott cikk tartalmát idézi előt­tem. Az írás szerint Dániában, ha a borjúnevelőket ellenőrzik, min­dig a lakásukon látogatják meg először őket: a pohártiszta lakás biztosítéka az egészséges borjak nevelésének. Ha 'ml a lakásban kezdtük volna, ugyanaz a kép fo­gadna bennünket — mint a dáno­kat. Tiszta a lakás, s a megértés, s,a családi béke fehér galambja „fészkel" benne. Egészség kell és akarat, és persze — ha érdekből is —, de szeretni kell az állatokat. Manap­ság gyakran felteszem a kérdést Gorkijjal: Szeretném tudni, em­bernek milyenek vagytok? Csak úgy magamnak, magamban mon­dom, hogy úgy érzem, én ember vagyok.. F.s így Is közösségi em­bernek mondom magamat. Nagyon sokat szeretnék még tenni, dol­gozni, nemcsak a családomért, ha­nem a közős gazdaságunkért is, mert úgy érzem, hogy az én mun­kám is benne van a mai életünk vérkeringésében. Nekem ezért és itt kell helytállnom. * + ♦ 'A Kislégl portán gyakran vilá­gít egy obiak. A Munka Érdem­renddel kitüntetett Mária néni ab­laka. — Mindenért, amit elértem « keményen meg kellett dolgoznom. Örömöm, sikerem forrása a mun­ka. 'Д faluban és a közös gazdaság­ban így beszélnek róla: szerencsés asszony, mert példakép. CSIBA’ L'ASZLÖ Fotó: Tóth József Munka és egészség Társadalmunkban nem újkeletű igény az életkörülmé­nyek és munkafeltételek lavítása. Ma azonban sürgetőb­ben kerül szóba, mint bármikor eddig, mivel kölcsön­hatásában elválaszthatatlan a termelés hatékonysága növelésének követelményétől. A mezőgazdaság viszonylatában vizsgálva az életkö­rülményeket és munkafeltételeket, a lakosság anyagi és szellemi gyarapodásának lehetünk tanúi. Falvaink képe — portalan utak, korszerűen felszerelt házak, a víz- és gázvezetékre kapcsolása, szolgáltatásaink fejlesztése, a közellátás, a közművesítés, a kulturális intézmények hálózatának színvonala, az egészségügyi és a szociális ellátás — gyökeres változásokat mutat. Nem Ilyen kedvező és megnyugtató a kép azonban, ha mezőgazdasági dolgozóink egészség! állapotát vesszük szeroügvre a megbetegedések százalékaránya, a munka­nap-kiesések szempontjából. A szövetkezeti dolgozók táppénzes-, illetve betegállománya, a megbetegedések száma az utóbbi években növekszik. Mivel a munkaidő­­alap jő kihasználása Is a hatékonyság egyik alapténye­zője, az eddiginél jóval nagyobb társadalmi figyelmet kell fordítani az ezzel összefüggő problémák és felada­tok megoldására. A Szlovákiai Földművesek Szövetsége hatáskörébe a Dnnaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban közel tíz­ezer szövetkezeti tag szociális és egészségügyi körülmé­nyeinek korszerű biztosítása . tartozik. Ezt a feladatát az SZFSZ a legmesszebbre menő módon igyekszik úgy ellátni, ahogyan ez a kimagasló termelés! eredményeket elérő járás példás szorgalommal dolgozó szövetkezet! tagságának a legjobban megfelel. Szép eredmény, hogy, ma már az 'állandó dolgozók 32,58 százaléka — 2 ezer 967 szövetkezeti tag — étkezik a szövetkezeti étkezdékben. Az efsz-ekben 15 üzemi étkezde működik állandó jelleggel, 6 szövetkezet látja el dolgozóit a többi szövetkezet étkezdéiéből. Illetve a Jednota Fogyasztási Szövetkezetből hozott meleg étellel. A 8. ötéves terv végéig az SZFSZ a szövetkezeti dolgo­zók 45 százaléka számára szeretné biztosítani az üzemi étkezést. A munkaerő stabilizálása szempontjából nagv jelentő­sége van a szövetkezeti lakásegvségek éDítésének, a házépítéshez nyújtott kölcsönöknek és különféle ked­vezményeknek. A nyugdíjasokról való gondoskodás — az étkeztetési kedvezmények, valamint az alacsony nyug­díjak kiegészítése — is fontos része az SZFSZ sokrétű szociális programjának. A szövetkezeti dolgozók kül­földi és hazai üdülési lehetősége! is a szociális ellátás minőségi és mennyiségi javulását lelzik. A dolgozók gyermekeinek nyári üdültetése, téli sítanfolyamai szin­tén azt bizonyítják, hogy a mezőgazdasági ágazat Is egv­­re Inkább telzárkőzik körülményeit illetően a többi ter­melési ágazatban dolgozók mellé. A Dunaszerdahelyi Járás földműves-szövetkezeteiben dolgozók gyermekei közül 1200—1300 nyaralhat, üdülhet pionírtáborokban évente. Az SZFSZ még nem rendelke­zik saját pionírtáborral. Pedig ezzel megoldhatóvá vál­nának a csereüdültetések is. Hosszú távú terveikben pinnfrtábor létesítése is szerepel, nagyon indokoltan. Pillanatnyilag a legfontosabbnak az üzemorvosi háló­zat kiépítését tartják, mivel az üzemegészségügy meg­szervezése biztosíthatná mind a betegség-megelőzés, mind a munkabiztonság, mind pedig az egészségügyi el­látás — betegségmegelőzés, ellenőrzés és gyógyítás — feltételeit. A szövetkezeti dolgozók megbetegedésének arányát tekintve a Dunaszerdahelyi járás „vezet“ a Nyugat­­szlováklal kerületben. Ennek vizsgálata, okainak sor­rendbe állítása felelősségteljes elemzést Igényel. Tény azonban, hogy a veszélyes munkahelyek számát sikerült 1984-ben 20 százalékkal csökkenteni, s hogy ma már az állandó dolgozók 40 százaléka rendszeres orvosi ellen­őrzésben részesül. Egyre több anyagi eszközt fordítanak védőeszközök és munkaruhák vásárlására. A megbete­gedések aránya ennek ellenére 1984-ben 4.44. a követ­kező évben — 1985-ben — már 4.62 százalékot ért el, tehát 0,18 százalékos emelkedést mutat. Ez 1985-ben összesen 74 ezer 897 munkanap-kiesést lelentett, az Idén további emelkedés várható. Erre utalnak az első félév adatai, eszerint lúnius végéig 3 ezer 569 volt a meg­betegedések száma, ami összesen 59 ezer 255 munkanap­kiesést lelent. Némelyik szövetkezetben ez az arány rendkívül magas, például Somorján (Samorínj. ahol eléri a 6,53 százalékot, a Sárréti fBlahová) Efsz-ben 6,39 ós a Felsőpatonyi (Horná PotôňJ Efsz-ben 6,51 százalék. Az okokat vizsgálva kétségkívül figyelembe kell venni azt a tényt, hogy szövetkezeteink a legjobb szándék mellett sem tudnak — még az SZFSZ Igyekezete, segít­sége igénybevételével sem — elegendő és minden szélső­séges időjárási tényezőtől védő munkaruhát biztosítani a dolgozóknak. Ugyanis a munkaruhák választéka és mérete nagyon korlátozott, főleg ami a nőket illeti. A megfelelő lábbeliről jobb nem beszélni. Elég. ha a szőlő­ben, gyümölcsösben, kertészetekben dolgozó asszonyok öltözékét szemügyre veszi az ember. Az is Igaz. hogy mostanáig elsősorban az, időszerű gazdasági feladatok teljesítésére összpontosították figyelmüket mezőgazda­­sági üzemeink. Azonban éppen a megbetegedések számának növeke­dése tígyelmeztet. hogy nem lehet tovább halogatni a mezőgazdasági dolgozók munkakörülményeinek kompiéi javítását sem. Megfelelő szociális helyiségekre a gyü­mölcs- és zöldségtermelő részlegeken éppúgy szükség van, mint az állattenyésztés szakaszán. A Dunaszerdahelyi járásban mindamellett a leglénye­gesebbnek ezzel kapcsolatosan az üzemorvosi hálózat kiépítését tartják. Ennek hiánya egyrészt hátráltatja az okok pontos felmérését, másrészt mind a betegségmeg­előzés. mind a gyógyítás folyamatának következetesebb figyelemmel kisérését, és ellenőrzését. Az illetékesek ^^SZFSZ ezért a lehető legrövidebb Időn belül igyekeznek až üzemorvosi hálózatot kiépíteni, hogy a megbetegedések aránya és a táppénzes állományban töltött munkanapok Száma csökkenjen. Az 1986— 1990-ig kitűzött feladatok között ez Úgy szerepe! az SZFSZ tervében, hogy a 8. ötéves terv végéig a szövetkezeti tagok 70 százalékát fogják üzemorvosi­ellátásban részesíteni. Elsősorban a Nagymegyerl föalovo], az Udvarnokl (Dvorníky na Ostrove), a Gellei JHollceJ, az Eperjest Hahódnál, a Dercsikai (Jurová). a Nagylégi (Lehnice], a Lúcsi fLűő na Ostrove 1. a Somorlal (Samorfnl és a Várkonyl (Vrakúűl Efsz-ekről van sző, ahol a különböző falvak körzeti rendelőiben most orvosi ellátásban része­sülő szövetkezeti tagok munkaegészségügyi ellenőrzését és ellátását nem tudják megfelelően megoldani. Ha sikerül minden szövetkezetre kiterjedően megszer­vezni az üzemorvosi-ellátást, ennek a betegségmegelő­zések szempontláből éppúgy nagv lelentősége lesz. mint a foglalkozásból eredő betegségek kialakulásának csök­kentése és gvógyltása tektntefében. Rendszeres ellen­őrzésekkel. szűrővizsgálatokkal nemcsak pontosabb át­tekintést nyernek a dolgozók egészségi állapotáról, ha­nem a megfelelő ellátás, gyógykezelések biztosítása és az optimális munkakörülmények kialakítása Is lehetővé válik. * Ma még mezőgazdasági üzemeink telepeinek, gazda­sági udvarainak, bekötőútlainak állapotán — tisztelet a kivételnek — (ócskán akad lavítanlvaló. Főként Ilyen­kor. esős, ködös ősztdőben figyelmeztet erre egy-egv baleset, a cslzmahúzó sár. a hideg eső. ha melegedő helyiség hfián még a teát sincs hol meginni. Az SZFSZ az 1986—1990-es időszakban 46 millió korunát szán a munkakörnyezet lavitására, a munkavédelem teltételei­nek megteremtésére. Földműves-szövetkezeteink szociális tévesztésének programja a dolgozó emberről való gondoskodás prog­ramja. Ezért maguk a munkahelyek — az efsz-ek — tehetnek a legtöbbet. Csakis a helyi szükségletek és adottságok Ismeretében, a fejlesztések okos és Igényes tervezésével alakíthatnak ki dolgozóik számára jobb. biztonságosabb munkakörülményeket. tgy érhető el csupán kedvező fordulat a mezőgazda­sági dolgozók megbetegedéseinek csökkenésében, s for­dítható maid az Idő a táppénzes-állományban eltöltött napok helyett arra. amire való: termelő munkára. S nem öncélúan, hanem azért, hogy a megtermelt lávák az egész nép. köztük a mezőgazdasági dolgozók élet- és munkakörülményeinek további korszerűsítését és lavítá­­sát szolgálják. H. Mészáros Erzsébet ШшжшШяшшА Ш Ж Í Gépek megérdemelt pihenője ... (Fotó: su—j'

Next

/
Thumbnails
Contents