Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1986-10-25 / 43. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1986. október 25, Szocializmus felé vezeti) utunk mérföldköve „Ismét ünnepeljük nemzeti ünne­pünket. október 28-át, a Csehszlovák Köztársaság megalakulásának évfor­dulóját. Ez az ünnep eleven és mind­nyájunk számára drága, mert azt tu­datosítjuk ekkor, milyen nagv kincs a nemzeti szabadság ás az állami ön­állóság. és hogy egész történelmünk folvamán milyen nehéz harcot vív­tunk érte. Egyúttal azt is tudatosít­juk. hogy nagy szövetségesünknek, a Szovjetuniónak hálával tartozunk a Csehszlovák Köztársaság megalakí­tásáért 1918-ban, felszabadításáért 1945-ben és azért a mostani lehető­ségért. hogy szabad, fiiggetlén. szo­cialista állammá fejleszthetjük ha­zánkat-1945 óta további hagyományok kap­csolódnak október 28-hoz. mégpedig építő törekvéseink hagyományai: 1945. október 28-án hirdoiték ki az ipar jelentős részének és az egész bankrendszernek államosítását. 1946. október 28-án hirdettük ki a kétéves tervet. 1S48. ok'óber 28-án pedig öt­éves tervünket. így október 28-ának megünneplése a szocializmus felé vezető utunk jelentős mérföldkővé vált.“ Klement Gottwald Jeles ünnepünkhöz történelmi év­fordulók. események sora kapcsoló­dik. Ezeket méltatva végigpillantha­­tunk hazánk fejlődésének, a dolgozó nép küzdelmeinek és győzelmének szakaszain, szocialista építésünk ered­ményein Az önálló csehszlovák állam ki- • kiáltásával a cseh nemzet háromszáz éves leigázás után elnyerte államát és nemzett szabadságát. A szlovák nemzet a pusztulástól menekült meg. A köztársasági rendszer bizonyos pol­gári demokratikus szabadságjogokat adott a népnek, s kedvezőbb feltéte­leket teremtett a munkásosztály osz­tályharcához. Megvilágította a bur­zsoázia és a proletariátus kibékíthe­tetlen ellentétét, amelyet korábban a nemzeti önállóság hiánya takart. Osztályjellege miatt a polgári demok­ratikus állam a dolgozók szociális felszabadítását és a csehek, illetve a szlovákok végleges szabadságát és államiságát is képtelen volt biztosí­tani. Az ösztönös gazdasági fejlődés el­mélyítette az egyes területek gazda­sági szintkülönbségeit. A dolgozók anyagi helyzetének részleges javulá­sát 1922—1923-ban és különösen a harmincas évek elején gazdasági vál­ság szakította meg. A mélyülő gaz­dasági válság következtében nagy­arányú munkanélküliség, bércsökke­nés — az életszínvonal gyors csök­kenése — kezdődött el. A CSKP meg­alakulásától kezdve igyekezett meg­nyerni a munkásosztály többségét és a dolgozók széles tömegeit a burzsoá­zia kizsákmányoló politikája elleni harcra. Az 1938 és 1945 közötti időszak, a fasiszta megszállás és a második vi­lágháború ével történelmünk legne­hezebb időszakát jelentik. A nemzeti felszabadító harcban Csehszlovákia Kommunista Pártja az egyedüli poli­tikai párt volt. amely az egész or­szágban egységesen szervezett erő­ként harcolt, a CSKP moszkvai veze­tőségének irányításával. A nemzeti felsžabadító harc, mely­nek legíontosabb eseménye a szlovák nemzeti felkelés és a cseh nép má­jusi felkelése volt, győztes nemzeti és demokratikus forradalommá fei­­lödött. Elválaszthatatlanul összefüg­gött a német fasizmus vereségével, amelyért a Szovjetunió hozta a leg­nagyobb emberáldozatot. A februári győzelemmel adottakká váltak a feltételek a szocialista Cseh­szlovákia építéséhez. A CSKP veze­tésével megvalósult a szocializmus építésének fö irányvonala, amelyet a IX. kongresszus tűzött ki. A feb­ruári győzelem óta eltelt időszakban felépült korszerű, fejlett gazdasá­gunk, létrejött a szocialista társada­lom hatalmas műszaki-anyagi alapja. Gyökeresen megváltozott a mezőgaz­dasági termelés, amely ma 50 száza­lékkal nagyobb, mint 1936-ban. 1968. október 27-én, a csehszlovák állam létrejötte 50. évfordulójának előestéjén a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Nemzetgyűlése jóváhagy­ta a csehszlovák szocialista állam­szövetségről szóló alkotmánytör­vényt, amelyet 1968. október 30-án, a martini nyilatkozat 50. évforduló­jának napján a köztársasági elnök Bratislavában ünnepélyesen aláírt. Ezzel kapcsolatban a CSKP XVI. kongresszusa hangsúlyozta: ,.A hur­­zsoá pártoktól eltérően evyedül Cseh­szlovákia Kommunista Pártja tudta kidolgozni államunkban a nemzeti­ségi kérdés megoldásának reális programját, és csakis pártunk tudta ezt a programot megvalósítani. A csehek és szlovákok, valamint a kö­zös szocialista hazában élő nemzeti­ségek egységét és testvériségét feiezi ki az állam szövetségi elrendezése, amely a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság stabilitásának és fejlődésé­nek megbízható alapja.“ „Klement Gottwald nyomdokain” A fenti jelszó jegyében szervezett október 9—10-én kétnapos tanul­mányutat a Szlovákiai Cjságírók Szö­vetsége, valamint a Szlovák Tájékoz­tatási és Sajtóhivatal. Rögtön a beve­zetőben meg kell azonban jegyez­nünk, hogy a cím így, ebben a for­mában nem fedi teljes mértékben a tanulmányút célját, az ugyanis Kle­ment Gottwald szlovákiai — elsősor­ban újságírói — működésével volt hivatott megismertetni a résztvevő­ket. Az út első állomása Banská Bystri­ca volt, ahová a fiatal Gottwald 1921- -ben érkezett, a Hias fudu szerkesz­tőségének kérésére. Kezdetben admi­nisztrációs tevékenységgel bízták meg. de csakhamar felfigyeltek rá, mint jó tollú publicistára és aktív közéleti személyiségre is. Itt állt elő azzal a javaslattal, hogy a tömeg­sportmozgalomnak önálló lapja le­gyen, s ez a lap — Spartakus címmel — nemsokára meg Is született. A szövetség 1922-ben megtartott szlová­kiai kongresszusán Gottwaldot vá­lasztották meg a lap főszerkesztőjévé. Miután Gottwald elvtárs életének e­­zekkel a részleteivel megismerked­tünk. közösen megtekintettük a szlo­vák nemzeti felkelés múzeumát. Ütünk következő állomása Ľuboch­ňa volt, ahol megtekintettünk egy do­kumentumfilmet Klement Gattwald életéről, majd meghallgattuk dr. Fra­­no Ruttkaynak, a bratislavai Komen­­ský Egyetem újságírói tanszéke pro­fesszorának előadását Gottwald mun­kásságáról, kütönös tekintettel Szlo­vákiában folytatott újságírói tevé­kenységére. Az előadás jó előkészítő volt útunk soron lévő — egyben utolsó — állomása előtt, mivel Kle­ment Gottwald Vrútkyban eltöltött évei szerves folytatását képezték Ban­ská Bystricában megkezdett újságírót és közéleti munkásságának. Még 1922 őszén átköltözött a kis északnyugat­­-szlovákiai városba; ennek közvetlen oka az volt, hogy Vrútky vált a szlo­vákiai kommunista sajtó központjává. 1923-ban az addig hetente kétszer ki adott Pravda chndoby című lap más­naponként megjelenővé vált, ami új, megnövekedet igényeket támasztott a szerkesztőségével szemben; ekkor vá­lasztották meg a lap felelős szer­kesztőjévé Klement Gottwaldot, akt egyébként továbbra is aktívan tevé­kenykedett, mint a Hlas ľudu munka­társa, sőt funkciót vállalt a Prole­tárka című hefilap szerkesztőségé­ben is. Az említett lapok hangja eb­ben az időszakban érezhetően nyíl­tabbá, barciasabbá vált, amiben nem kis szerepe éppen a fiatal, bátor, szó­kimondó, az igaz ügyért kiállni min­dig kész Klement Gottwaldnak volt. Dióhéjban ennyivel ismerkedhet­tünk meg a nem egészen két nap so­rán, pontosabban ennyi fér be egy rövid tudósítás keretei közé. Mert a témára — Klement Gottwald szlová­kiai újságírói tevékenységére — hosz­­szabb írás -keretében természetesen még visszatérünk. Vess Gyula Megelőzni és gyógyítani Eredményekről és feladatokról tá­jékoztatta a sájtó munkatársait dr. Eve Tükülyová. az SZSZK egészség­­ügyi minisztere. Az elmúlt ötéves tervidőszakban — szocialista egészségügyünk fejleszté­sének következetes megvalósítása so­rán — számos területen értünk el pozitív eredményeket. A rendelőinté­zetek hálózata széles körben hozzá­férhetővé vált. Egyre elmélyültebbé válik a betegségmegelőzés, illetve az élet- és munkakörnyezet közegészség­­ügvi feltételeinek biztosítása. Számos egészségügyi intézményt adtak át rendeltetésének a 7. ötéves tervidő­szakban. Folyamatosan csökken az egv egészségügyi dolgozó hatásköré­be tartozó lakdsok száma. Az SZSZK­­-ban összesen 111 ezer egészségügyi dolgozó gondoskodik a lakosság e­­gészségvédelméröl és gyógyításáról. A 8‘ ötéves tervidőszakban még na­­gvobb figyelmet kell fordítani a be­tegségmegelőzésre. az egészségvéde­lemre. Az egészségügyi felvilágosítás­nak lobban keli népszerűsítenie az ésszerű táplá'kozás kialakítását, a káros szenvedélyek — a dohányzás, az alkoholizmus — ellen még haté­konyabban keil küzdeni .mint eddig. Ugyanis ez a bárom tényező nagy­mértékben iárul hozzá a különféle megbetegedések kialakulásához. Egyre Inkább előtérbe kerül az üzemegészségügy fejlesztésének fel­adata, az üzemorvosi hálózat meg­szervezése népgazdaságunk minden ágazatában, különös tekintettel az élelmiszeriparra és a mezőgazdaság­ra. A következő években az egészség­­ügyi gondoskodás fejlesztésében fő­leg a szolgáltatások minőségi fejlesz­tésén lesz a hangsúly. Arról van szó, hogy tökéletesebb gyógyítást kell elérni a kivizsgálások és a gyógykezelés időtartamának csökkentése mellett, hogy kevesebb legyen az idő — elsősorban a mun­kaidő — veszteség, mind a kivizsgá­lások. mind a betegállományban töl­tött napok során. A betegségmegelőzések érdekében egységes össztársadalmi programok végrehajtására lesz szükség (szív és érrendszeri, onkológiai, anya- és gyermekvédelmi, virológiái, diabeti­­kat, gerontológiai programok). Az ilyen és ehhez hasonló akciók már az elmúlt években is sikerrel voltak alkalmazhatók a fö egészségügyi problémák megoldása során. Az egészségügy anyagi-műszaki biz­tosítása során állandó figyelmet kell fordítani a meglévő létesítmények karbantartására és rekonstrukciójára, a müszerellátás fejlesztésére. A korszerű műszaki ellátás és a műszerekkel való felszerelés erőtelje­sen befolyásolja az egészségügyi el­látás minőségét, hatékonyságát. U- gyanez vonatkozik a gyógyszerek, a gyógyszergyártássá! kapcsolatos kor­szerű követelményekre ts. Nagyon fontos tényező az egész­ségügyi dolgozók személyes felelős­sége, a betegekhez való viszonya. Az orvos és a beteg kapcsolata, a köl­csönös megbecsülés és a bizalom lég­köre a gyógyítás egyik nélkülözhetet­len alapfeltétele. —li— A kölcsönös megértésért és egymás jobb megismeréséért Gustáv Husák, a CSKP KB főtitká­ra, köztársasági elnök üdvözlő leve­let küldött az Újságírók Nemzetközi Szervezete X. kongresszusa résztve­vőinek. A szervezet Szófiában, a Bol­gár Népköztársaság fővárosában hét­főn, október 20-án kezdte el tanács­kozását. A levél méltatja az újságírók Nem­zetközi Szervezete sokrétű és érde­mekben gazdag tevékenységét, me­­yet az elmúlt negyven évben fejtett ki a nemzetek közötti kölcsönös meg­értésért és egymás jobb megismeré­séért. A mai bonyolult nemzetközt helyzetben a szervezet legfőbb és felelősségteljes feladata — tartalmaz­za a levél —, hogy mozgósítsa a vi­lág közvéleményét az atomkatasztró­fa veszélyének elhárítására, küzdjön a világűr mllitarizálása ellen, száll­jon síkra a lázas fegyverkezési haj­sza megállításáért. Nagyra értékeli az Üjságírök Nem­zetközi Szervezete és a demokratikus újságírók tevékenységét, akik valós tájékoztatásukkal, a nemzetközi kap­csolatok új értelmezésének támoga­tásával hozzájárulnak a béke, a ha­ladás ügyéhez, a nemzetközi bizalom megerősítéséhez és a konstruktív e­­gyüttmfiködés szélesítéséhez. A Csehszlovák Szocialista Köztár­saság mint az Újságírók Nemzetközi Szervezetének székhelyet adó ország — hangsúlyozza a levél befejező ré­sze — ezeket a nemes törekvéseket a jövőben is teljes mértékben támo­gatni fogja. A barátság és a kölcsönös megértés légkörében Prágában, a kommunista és mun­káspártok központi bizottságai tudo­mányos intézményeinek, valamint más marxista kutatási központok képviselőinek nemzetközi ülése a ta­nácskozás végén közleményt adott ki, amely egyebek között megálla­pítja: Az 1985-ben Budapesten tartott elő­ző tanácskozáson tett közös javasla­tokat sikeresen megvalósították. Az intézetek tudományos eevüttmüködé­­se továbbfejlődött. Az ülésen előter­jesztették azon intézkedések jelenté­seit. amelyek a komplex problémák kidolgozásában a legfontosabb szere­pet játsszák. A tanácskozás minden résztvevője hangsúlyozta, hogy a szocialista or­szágok mindent megtesznek a világ­­béke megőrzéséért, a fegyverkezési verseny megfékezéséért, valamint a nukleáris fegyverek betiltásáért és teljes megsemmisítéséért. Egyönte­tűen ' támogatják a Szovjetunió béke­javaslatait, s kötelességüknek tart­ják, hogy leleplezzék az Egyesült Ál­lamok hadiipari komplexumának mi­­litarizmusát. A résztvevők kifejezték azt a szán­dékukat, hogy a jövőben is folytat­ják a tudományos együttműködés ál­landó fejlesztését, két- és többoldalú elméleti konferenciákat és tudomá­nyos értekezleteket szerveznek, és erősítik az offenzív harcot a burzsoá ideológiák ellen, a marxizmus—leni­nizmus s a proletár internacionaliz­mus eszméinek győzelméért. Tájékoztatták egymást az októberi forradalom 70. évfordulójával kap­csolatos kutatómunkákról és rendez­vényekről is. Az ülés a barátság és a telies kölcsönös megértés légkörében zajlott le. A következő ülést 1987-ben Moszkvában tartják. A korszerűbb felsőoktatás érdekében „A művelődés a szocialista társa­dalom szociális és tudományos-mű­szaki fejlődésének hatalmas fegyve­re“ jelszó jegyében tanácskozott Prá­gában a szocialista országok felső­oktatási minisztereinek 15. konferen­ciája, amelyen megjelent Josef Hav­­lín, a CSKP KB titkára, Miloslav Doč­kal, a CSKP KB osztályvezetője, Jozef $evc, az SZLKP KB osztályvezetője és a szocialista országok nagykövet­ségeinek képviselői, s beszédet mon­dott Matej Lúiían, a CSKP KB tagja, szövetségi miniszterelnök-helyettes. Ľubomír Štrougal szövetségi minisz­terelnök a prágai Hrzán-palotában fogadta a 11 szocialista ország felső­­oktatási miniszterei konferenciájának küldöttségét, valamint a hat fejlődő országnak a tanácskozáson megfi­gyelőként részt vevő képviselőit. A miniszterelnök méltatta a felső­­oktatás szerepét a politikailag érett és magas képzettségű káderek neve­lésében. Hangsúlyozta, hogy a. tudo­mányos-műszaki forradalom nagy igé­nyeket támaszt a főiskolai és egye­temi tanárok munkájával, valamint az iskolák korszerű technikával tör­ténő ellátásával szemben. Ezzel kap­csolatban ismertette azokat a felada­tokat, amelyeket a CSKP XVII. kong­resszusa az oktatás, a tudomány és a technika területén tűzött ki, s hang­súlyozta, hogy a felsőoktatás színvo­nala és a hallgatók ismeretei nagy­mértékben hozzájárulnak a tudomá­­nyos-ihűszaki haladáshoz, a népgaz­daság intenzifikálásához és a szocia­­li?ta társadalom sokoldalú fejlődésé­hez. Az SZNI mezőgazdasági és élelmezésügyi bizottságának üléséről A Szlovák Nemzeti Tanács mező­gazdasági és élelmezésügyi bizottsá­gának 4. *ülését október 13-án és 14-én Bratislavában tartották. A kép­viselők mindenekelőtt megvitatták a CSSZSZK és az SZSZK népeazdasága fejlesztése 1986—1990, évi állami ter­vének törvényjavaslatát. Az SZSZK erdőgazdasági és vízgazdálkodási, va­lamint mezőgazdasági és élelmezés­ügyi ágazata fejlesztése 1986—1990. és 1987. évi tervjavaslatát a képvise­­lökkel Július Varga, Vladimír Marge­­tin, miniszterek ismertették. Mind a törvényjavaslatok, mind a tervjavas­latok a mezőgazdasági—élelmiszer­­ipari komplexum számára a lakosság élelmezésének javítását és az élelmi­szer-termelésben való önellátás mér­tékének növelését, az erdőgazdaság­ban a termesztés intenzifikálásának növelését, az erdőkről való gondos­kodás javítását, a kártevők, a szenv­­nyeződések és más civilizációs ártal­mak okozta károk eltávolítását, a víz­­gazdálkodásban pedig a vízzel való ésszerű gazdálkodást, a vízforrások kiszélesítését és védelmét határozzák meg. Az ülés második napján a képvise­lőkkel a mezőgazdasági földalap vé­delmével, termőképességének növelé­sével és kihasználásával kapcsolatos feladatok teljesítéséről szőlő jelentést Ján Šabík, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettese, az SZSZK Népi Ellenőrzési Bizottsá­gának a pótlólagos talajjavítás bizto­­sitásval kapcsolatos ellenőrzése ered­ményeiről és a mezőgazdasági föld­alap védelméért felelős szervek mun­kájának hatékonyságáról szőlő jelen­tését Anton Kubričan elnökhelyettes ismertette. Megállapítást nyert, hogy a 7. ötéves tervidőszakban a mező­­gazdasági földalap védelmében, ter­mőképességének növelésében és ki­használásában pozitív eredményeket értek el. A 8. ötéyes terv feladatai e tekintetben aktívabb hozzáállást követelnek mind a talajon gazdálko­dó üzemektől, szervezetektől, mind a mezőgazdasági földalap védelméért felelős szervektől. Végül a képviselők megvitatták a Szlovákiai Mezőgazdasági és Élelmi­­szer-ipari Felügyeletről, valamint a Szlovákiai Kereskedelmi Felügyelet­ről szóló törvényjavaslatot. fbara)' ■ A prágai Cernln-palotában alá­írták Csehszlovákia és Egyiptom egészségügyi kormányközi egyezmé­nyével kapcsolatos 1986—1988. évi együttműködési tervét. A dokumen­tum lehetővé teszi a két ország egészségügyi együttműködésének a bővítését. • • • ■ Alois Indra, a CSKP KB Elnök­ségének tagja, a Szövetségi Gyűlés elnöke Prágában fogadta Ernest Ara­­nedo szenátort és Örelo Viciani kép­viselőt, a chilei politikai ellenzék képviselőit, akik a népi egység kor­mánya idején a Chilei Kommunista Fárt képviseletében a parlament tag­jai voltak. A vendégek tájékoztatták Alois Indrát, Chile jelenlegi belpo­litikai helyzetéről, továbbá a demok­ratikus erők. az ellenzéki szervezetek és a Pinochet fasiszta diktatúráját ellenző csoportok harcáról. A Szövet­ségi Gyűlés elnöke hangsúlyozta, hogy hazánk dolgozói teljes mérték­ben támogatják a chilei nép harcát a fasiszta diktatúra ellen. ■ Peziuokban tartották meg első kongresszusukat a szlovákiai szocio­lógusok, a marxista-leninista társa­dalomkutatásra, a CSKP XVII. és az SZLKP legutóbb kongresszusa hatá­rozataiból háruló feladatokkal foglal­koztak. A tanácskozáson Juraj Zvara professzor, a Szlovák Szociológiai Tár­saság elnöke megállapította, hogy az elmúlt ötéves tervidőszakban ezen a területen végzett munka gazdagítot-' ta a társadalmi ismereteket, elősegí­tette a szocialista életmód formálását és a negatív jelenségek elleni harcot. Vladimír Cirbes akadémikus, a SZIA” alelnöke is méltatta a szlovákiai szo­ciológusok elkötelezett, marxista—le­ninista szeliemtjbn folytatott tevé­kenységét, amely elősegíti a társa­dalmi, gazdasági, valamint kulturális fejlődés meggyorsítását. • • • ■ Szlovákiai aktivaértekezletet tar­tottak Bratislavában, az SZLKP KB székházéban az ipari formatervezés fejlesztésének kérdéseiről. A tanács­kozáson részt vett Jozef Lenárt, á CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára, Miloslav Hruš­koví®. a CSKP KB Enökségének pót­tagja, az SZLKP KB titkára, ján janik, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára, valamint a pártszervek, a szlovák kormány, a gazdasági, a tu­dományos, az oktatási és a kulturális intézmények számos képviselője.

Next

/
Thumbnails
Contents