Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1986-07-12 / 28. szám

A zöldborsó és a spenót osztályozása A hüvelyes zöldborsót két minőségi osztályban vásárolják {el a termelőktől. Az első minőségi osztályban csak azok az adott lejtőre jel­lemző alakú, friss és zöld szí­­mi. telt hüvelyek vásárolhatók tel, amelyekben legkevesebb 4 borsószem található. A hüve­lyeknek mechanikai sérülések­től menteseknek kell lenniük. A borsó legyen fejlett, de még zsenge, kásás, férgektől men­tes. A hüvelyek, illetve a bor­sószemek nagyságára vonatko­zóan a szabvány nem tartalmaz méreteket. Az viszont feltétel, hogy az első osztályú áruban legfeljebb 5 százaléknak meg­felelő mennyiségű hüvely lehet mechanikailag sérült vagy e­­gyéh tulajdonságai miatt a má­sodik minőségi osztályba tar­tozó. A második minőségi osztály­ba sorolható, hüvelyes zöldbor­só alak vagy szín tekintetében némileg eltérhet a fajtára jel­lemző tulajdonságoktól. Az sem baj. ha a hüvelyben a magok nem egyformán fejlettek, és nincsenek azonos érettségi ál­lapotban, de ne legyen közöt­tük túlérett borsószem. Az áru legfeliehb 15 százaléknyi sé­rült. törött, illetve enyhén rozs­­dafoitos hüvelyt tartalmazhat. A megengedett 15 százalékon belül 5 százaléknak megfelelő mennyiségű áru lehet férges. A spenótnál ugyancsak a két minőségi osztály ismeretes, mi­közben megegyezés alapján szállítható az egész növény vagy csupán a levelek. A zsenge, szép zöld színű, a fajtával szemben támasztott követelményeknek megfelelő, tiszta spenót az első minőségi osztályban értékesíthető. U- gyancsak alapkövetelmény, hogy a növények nem lehetnek virágszárat fejlesztők. Megen­gedett, hogy az áruban legfel­jebb 5 százaléknyi károsított vagy földes — ezen belül 2 szá­zaléknyi enyhén sárga végű — levél legyen. Az első osztályú áru legtöbb 0,5 százaléknak megfelelő mennyiségű gyomot tartalmazhat. A második minőségi osztály­ban értékesíthető a fajtára ke­vésbé jellemző tulajdonságok­kal rendelkező, ámde zöld spe­nót. Itt a levelek vége kissé sárga és enyhén szennyezett (az öntözéstől vagy az esőtől sáros) lehet. A leveleknek leg­feljebb a 10 százaléka lehet károsított, a felsorolt követel­ményeknek nem megfelelő, de fogyasztásra egyébként alkal­mas. Az áruhoz keveredett gyó­ntuk mennyisége nem haladhat­ja túl az 1 százalékot. Amennyiben ^ spenótot na­gyobb távolságra szállítják, vagy a kiskereskedelmi bolthá­lózatban. közvetlen fogyasztás­ra hozzák forgalomba, a leve­lek kissé hervadtak lehetnek, de a fonnyadt vagy megsárgult áru itt sem megengedett. Magda Valšíková agrármérnök, a tudományok kandidátusa Zellert kevesen termelnek eladásra, bár a Jókai (Jelka) Radványi Jenő szerint érdemes Fotó: Oláh Gy. szervezet Ha valahol, akkor Tisovee­­ben igazán gazdag hagyomá­nya van a szervezett kertész­kedésnek, mindenekelőtt a gyü­­mőlcsermesztésnek. Ugyanis a Szlovákiai Kertészkedők Szö­vetségének helyi alapszerveze­te a közelmúltban ünnepelte fennállásának fél évszázados Jubileumát. A szervezet még az egykori gyümölcstermelő tár­saság keretében alakult meg, melynek élén Szlovákiában Viktor Buchta szorgalmazta a kedvtelésszerű háztáji gyü­mölcstermelésnek hódolók szer­vezetbe tömörliését. Az alapszervezetnek napjaink-Kíváncsiskodjunk mór, kérem! — Hogy minek reszelem ezt a rengeteg uborkát? — kérde­zett oissza T. Júlia, egyik — több mint hatvan főt számláló — vidéki kiskertész-alapszerve­­tünk megbízott termény felvá­sárlója, amikor váratlanul rá­nyitottam a kiskaput. — Nem lakodalomra, annyi bizonyos. Egyébként tavaly nyáron a fiam is ezzel kezdte, amikor hétvégén hazaugrott a családfá­val. Akkor is valahol itt ücsö­rögtem a láda sarkán, egy Jó­kora uborkahegy lábánál, és már a negyedik vagy az ötö­dik vödör uborkát aprítottam Magának is csak azt mondha­tom, hogy az állatoknak készül a finom reszelék, mert senki ember fiának már nem kell. — Még jó, hogy állatok is vannak a háznál. — lónak éppen Jó, de nem ez lenne a megoldás. Arról nem is beszelve, hogy már azok is csak kerülgetik, bűzlögetik. Persze, ha mással nem nagyon kínálgatom őket, akkor reggel­re csak „elkoptatiák“ a felét. — Lehet, hogy túltelített a piac? — Idén nem tudom, milyen a városi ellátás. de, hogy a múlt évben a kínálat ellenére is voltak „fehér" foltok, az biz­tos. A fiam elnézte egy darabig a pocsékolást, hanem aztán csak elbödtilt benne a borjú. Ha annyit dolgoztunk vele, de nem találunk rá helyben vevőt, miért nem próbálunk szeren­csét másutt? Mondjuk nálunk, a Zemplínska Stranán, ahol hiánycikk az uborka. — Felpakollak? — Nem kellett kétszer mon­dania, hogy mentünk. Az öre­gemmel felszedtük, ládába rak­tuk a „hegyet“, több mint öt­száz kiló lett belőle. Előbb a fiamék Zsiguliját tömtük meg, azután meg a mi Skodánkat, és az éjszakát már úton töltöttük. — Érdemes volt akkora utat megtenni? — Attól függ, milyen szem­szögből nézzük. Sokat kocst­­káztunk, pénzünkbe is került meg el is fáradtunk alaposan, de legalább végre magunk, is meggyőződtünk róla, hogy az elosztás bizony nem olyan tö­kéletes, mint mondják. Lehet, hogy hihetetlenül hangzik, de ez az igazság: nem eoészen há­rom óra alatt az egész rako­mányt eladtuk. Még jóformán ki sem pakoltunk, máris vagy tizenöten sorakoztak a ládák előtt. A végén, amikor már csak három láda uborkánk maradt, a sor végéről többen is előre kiabáltak, hogy csak kilónként mérjük, mert nekik nem ma­rad. — Lehet, hogy titokban most is a fiát várja? — Ebből gondolja? — bökött Juli néni a jobbián tornyosult? uborkahalmazra. — Ugyan már, hiszen akkor kora tavasztól késő őszig a kaput leshetném. Mert ide bármikor bejöhet, a baromfiudvar állandóan tele van zöldséggel. Egyszer salátá­ból van sok, máskor a retek, a karalábé, a kel vagy éppen a fejes káposzta nem megy. Ilyenkor mit tehet a termelő? Megenni nem bírja, kidobni vagy leszántani sajnálja a ter­mést, hát csak kínálgatja az állatoknak. Nem vagyok éppen kíváncsi természetű, de azért jó lenne tudni, hogy idén mi­lyen áz ellátás az ország más, a miénknél zordabb, kertészke­désre kevésbé alkalmas vidé­kein. Bárha a felvásárlásért, de fő­leg az elosztásért felelős „ille­tékesek" is legalább ennyire kíváncsi természetűek lenné­nek. Mert ugye az ilyesfajta nézelődés az 6 dolguk volna. Hogy kevesebb legyen a aon­­dunk. és egy picivel több az örömünk, termelőknek és fo­gyasztóknak egyaránt. (bor) ban három jól működő kertte­lepe van. A hetvenes években létrehozott kerttelepeken üsz­­szesen 115 családnak jutott kis­kert. A szervezet, illetve a kerttelepek választott tisztség­­viselői minden Igyekezetükkel azon fáradoznak, hogy a ker­tészkedők szakismereteinek gyarapításával egyre kedve­zőbb feltételeket teremtsenek a rendelkezésre üllő földterü­let ésszerű és gazdaságos ki­használásához, a családok gyü­mölcs- és zöldségszükségleté­nek önerőből történő megter­meléséhez. Az évtizedek folya­mán megvalósított fajtaváltás­sal sikerült olyan perspektív fajtákat meghonosítaniuk, ame­lyek komoly mértékben hozzá­járultak a termelés eredménye­sebbé tételéhez és a minőség javításához. Igyekezetüket nagy­ban segítette a szövetség rima­­szombati (Rimavská Sobota! já­rási bizottságától kapott szak­mai támogatás. A járási bizott­ság előadói testületének tagjai — főleg Ondrej t’ernay és Mi­chal Bakotej — számos színvo­nalas előadást tartottak a tiso­­veci kertbarátok részére, és ta­nácsokkal Is segítették a hely­beli törekvők munkáját. Jó és hasznos hagyomány, hogy a jobb években népszerű­sítő terménybemutatót .rendez­nek Tisovecben. Ez nem csu­pán arra jó, hogy a legjobb eredményeket elérők elbüszkél­­kedliessenek sikereikkel és egy-egy kellemes hétvéget sze­rezzenek a több száz ér­deklődőnek, hanem arra is, hogy maguk a termelők is ta­lálkozzanak, elbeszélgessenek, és kölcsönösen kicseréljék jó vagy rossz tapasztalataikat, megvitassák örömeiket és több­nyire azonos gondjaikat Említést érdemel hogy az alapszervezet — tagjainak ha­tékony társadalmi munkaválla­lásával — terményfeldolgozó központot épített, ahol a hal­lott gyümölcsöt, vagy jobb években a fölös termésmennyi­séget hasznosítani lehet. A nyolcadik ötéves t ervidöszak­­ban — ugyancsak Z-akci' ke­retében — a mustkészítő rész­leg mellé aszaló építését terve­zik És ezen túlmenóen minden évben kiveszik részüket az élet­környezet szépítéséből Is, ami­ért szintén köszönet jár a tiso­vec) kertbarátoknak. __ ^ Torpis József fm Öröm és gond együtt jár Ä nyúlfelvásárlással megbí­zott nyitrai (Nitra) Branko Kö­zös Mezőgazdasági Vállalat 04-es rimaszombati (Rimavská Sobota) felvásárló üzemét lS82-bnn azzal a szándékkal hozták létre, hogy a Közép- és a Kelet-szlovákiai kerületben is fellendítsék a házinyúltenyész­­tést. Ferencz József, az üzem vezetője minapi beszélgetésünk alkalmával ekként summázta a közel fél évtizednyi igyekezet eredményeit. — Falujárással kezdtem az alapozó munkát. Kijelölt körze­temben szinte valamennyi tele­pülésre ellátogattam, hogy sze­mélyesen mérjem fel a helyze­tet. és népszerűsítsem szolgál­tatásunkat. Az első évben két dologra összpontosítottunk: a rugalmas felvásárlás megszer­vezésével igyekeztünk megnyer­ni a tenyésztők bizalmát, és minden járásban létrehoztuk a felvásárló központot. Állítom, hogy ennek is része van a ta­pasztalt fellendülésben, ugyan­is 1982-től a múlt év végéig a felvásárolt nyulak száma 80 ezerről közel 268 ezerre nőtt. A fejlődés még sokatmondóbb lehetne, de a Közép-szlovákiai kerület hat járásából továbbra is a 03-as nyitrai üzemegység vásárolja fel a nyulakat. Mint megtudtam, az idén a Járási felvásárlóhelyeket — hat kivé­telével — fel kellett számol­niuk, mivel sorozatos vissza­élésekre került sor. A megbí­zott felvásárlók olyan vágóálla­­tökat is átvettek az első minő­ségi osztályban, amelyek nem feleltek meg a szigorú követel­ményeknek. Minderre csak a feldolgozáskor derült fény, mert a szállítmányok rendsze­res ellenőrzésére nem futotta idejükből. Ä külföldi piacokon a kimon-* dottan pecseuyetípusú, fehér ge­reznát kínáló nyulak a legke­resettebbek, ezért a háztái ban értékesítésre mindenekelőtt o­­zeket a fajtákat kellene szapo­rítani Fotó: —bor — Az volt a célunk, hogy kizárjuk a faluról falura já­rást és rugalmasabbá, zavarta­lanabbá tegyük a felvásárlást — mondotta Ferencz elvtárs. — A kölcsönös bizalom elvé­ből indultunk ki, de' ráfizet­tünk a kezdeményezésre és a jóhiszeműségünkre. Most újra járjuk a falvakat, és magunk vásároljuk fel a nyulakat. Kép­zelheti, hogy ez mekkora meg­terhelést jelent az öt tehergép­kocsiból álló járműparkunk számára. — A pccsenyenyulakat egy­előre a nyitrai feldolgozó üzembe szállítják, de már nem sokáig, hiszen állítólag ä rima­szombati központban is hama­rosan átadják rendeltetésének az új vágóhidat. — Az építkezést már befe­jeztük, most az olasz gépsor beszerelése folyik — tájékoz­tatott vendéglátóm. — Ha min­den tervszerűen halad, 44 dol­gozóval rövidesen megkezdhet­jük a próbaüzemeltetést. — Aztán ki tudják-e majd használni a korszerű létesít­ményt? — A kapacitás évi 600 ezer nyúl feldolgozását teszi lehe­tővé. Ennek körülbelül a felét termelik meg most a körze­tünkben. Ahhoz, hogy a vállal­kozás nyereséges legyen. Itt is ütemesebben kell fejleszteni és folyamatossá tenni a vágönyúl­­termelést. Ezt a célt kívánja szolgálni a január 1-jén ér­vénybe lépett, téli-nyári nyűl­­felvásárlási ár. Télen, amikor jobb árat lehet elérni a piacon, és a termelés is költségesebb, mi is többet fizetünk a tenyész­tőknek. Márciustól a nem stan­dard vágóállatokat is felvásá­roljuk, s élősúly-kilogrammon­ként 10 koronát fizetünk a se­lejtezett tenyészállatokért. Persze, mindez kevés volna a cél eléréséhez, ha hiányoz­nak a kezdeményezés nnvagi, műszaki és tárgyi, feltételei. Ezért a felvásárló vállalat úgy döntött, hogy tovább erősíti kapcsolatait a termelőkkel és segítséget nyújt a takarmányok és a kellékek beszerzéséhez. Kedvezményes áron tenvész­­nyulakat is kínálnak a szerző­déses hizlalásra vállalkozó te­nyésztőknek. — ^Milyen elvárásaik vannak a tenyészmunkával. a vágóálla­tok minőségével szemben? — Ezen a téren van a leg­több gondunk. Minden igyeke­zetünk arra irányul, hogy a termelés mennyiségi fejlődésé­vel egyidőben Javuljon a minő­ség is. Azt kérjük, hogy a kül­földi piacon legtöbbre értékelt, első osztályban értékesíthető, középtermetű (fehér szőrű) nyúlfajtákat neveljék, és hiz­lalják részünkre a tenyésztők. Ez._esetben is a személyes meg­győzéstől várjuk az eredményt. A hétvégeket legtöbbször az aktív termelők, illetve a nyúl­­tenyésztésben érdekelt SZÄSZ- alapszervezotek meglátogatásá­ra fordítom. Remélem, meg is lesz az eredménye. KORCSMAROS LÁSZLÓ Fehér mályva 'A fehér mályva (Althaea of­ficinalis) a rnályvafélék család­jába tartozó évelő növény. Va­don termő változata az egész országban megtalálható, de gyógyászati célokra túlsúlyban a termesztett változatokat hasz­nálják Egyenes szárú, egy mé­teresnél is magasabbra nő. kes­keny tojásdad alakú levele, és halvány-rózsaszínű virágja van tik az egerek, ezért a szárítást és a tárolást „egérblztos“ he­lyen kell megoldani. Igen gyors és előnyös a legfeljebb 40 C- fokos hőmérsékleten történő, mesterséges szárítás. A fehér mályva szárát virág­zás Idején kell gyűjteni. Szá­rítása a szokásos módon tör­ténhet. A mályvarozsda által fertőzött levelű-szárú növények nem gyűjthetők. A helyesen megszárított drog szagtalan, jellegzetesen mályva ízű. A hosszabb Ideig tárolt gyökér megbámul, penészt fog, és kel­lemetlen ízűvé válik, ha koráb­ban nem szárították meg töké­letesen. Az öregebb fás gvöke­­rek kevesebb nyálkát tartal­maznak, ezért kevésbé értéke­sek. '"’ilaidonképpen az egész nö­vény gyűjthető. Leggyakrabban a gyökerét meg a virágját gyűj­tik de a növény szára is fel­használható Karógyökerét a­­melv rendszerint csak idősebb korban ágazik el hámozva kell szárítani, tói szellőző helyiség­ben A málvvagvökeret sz»re-A növény legfontosabb ható­anyaga a nyálka. amelyből a gyökér tartalmaz legtöbbet (35%). A gyökérben található még 10 százaléknyi cukor a levélben némi illóolat és cser­­anvag a virágban pedig szin­tén illóolaj. A fehér mályvából nvert ha­tóanyagoknak nválka és hu­­rutoldó hatásuk van amit a gvögvszeripar až asztma és a köhöeéses betozséeek evógvf fásában használ ki. Főleg a gyermekek kHh'gés elleni szi­mpláit lenn1 nehéz elképzelni a málvvaszlrup felhasználása nélkül Fev epv Infhtenzatár­vány idején a kakukkfűből, a keskenylevelű útifűből meg a mályvából készült szirupokból fogy a legtöbb. A máiyvaszlru­­pot a gyógyszertárak készen kapják, de hiánya esetén ma­guk is elő tudják állítani Házi használat esetén a száraz gyö­keret (naponkénti adagja tO gramm) hat órán át kell hideg vízben áztatni Hosszabb ideig nem tanácsos áztatni, mer* ak­kor nagyon sűrű és ragadós lesz a szirup Forró vizet sem tanácsos az áztatáshoz hasz­nálni. mert a kioldott nválká* ban megcsomósodik a kemé­nyítő. és értéktelenné válik a szirup. A mályva levele főzhe­tő is (15 gramm eev csésze teára 1. Köhöeésen kívül a fehér má'va még például hasme­nés vese mandula és szál­­ürepi gyulladások Ьото’Асйт-р alkalmas Mérgezéstől vagy egvéh káros mellékhatástól nem kell tartani nr Naev Géza

Next

/
Thumbnails
Contents