Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1986-07-12 / 28. szám

Tenyésztői gondok júliusban Júliusban rendszerint igen forró időjárás uralkodik, ami­nek háziállataink közül első­sorban a tyúkok látják kárát. Meg persze a tenyésztők is. hu éppen ilyenkor hanyagolják el az állatokról való gondosko­dást. A rekkonó luiség hatásá­ra jelentősen csökkenhet, vagy akár meg is szűnhet a tojás­­termelés. rövid idén belül el szaporodhatnak a külső élős­ködők. és rosszabb esetben fertőző betegségek is felüthe­tik a tejüket. A baj megelőzé­se érdekében célszerű iilegten­ni bizonyos óvintézkedéseket. Mindenekelőtt az állomány el­szállásolását kell a pillanatnyi adottságokhoz Igazítani. Ha ed­dig halogattuk is, most már feltétlenül tegyük szellössé az ólat, s az ablakokra szereljük fel a szünyoghálós kereteket. Az hatókban naponta több al­­kalomaial is cseréljük ki a vi­zet, és a takarmányokat is igyekezzünk nem csupán teljes értékűvé, de változatossá is tenni. Ha a tyúkok nem járhat­nak ki a legelőre, és füves ki­futó sem áll rendelkezésre, ak­kor rendszeresen adjunk friss zöldet Is a tyúkoknak. Nyáron különös fontossággal bír a higiéniai követni menyek megtartása. Az ólakat mpg a kifutót vagy a szállásholy köz­vetlen környékét rendszeresen takarítsuk, és fertőtlenítsük. Aki , ételmaradékot, konyhai hulladékot is juttat a tyúkok­nak. feltétlenül gondoljon az etetők rendszeres tiztogatásái a is. A tyúkok nem szeretik az erős napsütést, ösztönösen ke resik a legalább némi felfris­sülést nyújtó, árnyékos búvó­helyet. Nem véletlenül, tudni­illik az erős napsütésben a tyúkok napszúrást kaphatnak. Ha természetes búvóhely nincs az udvaron, legalább a kifutó egyik sarkát árnyékoljuk be valamilyen módon Nyáron is ellenőrizzük a ter­melést. A kiöregedett vagy ke­veset tojó egyedeket selejtez­zük ki, s figyeljük meg, hogy a továbbtartásra szánt tyúkok között nincsenek e túl korán vagy vontatottan vedlők Ha akadnak, legjobb ezeket ts ki­selejtezni, mert rendszerint nem várhatunk tőlük még át­lagos termelékenységet som. A selejtezett baromfinak nem kall nagy élettér, viszont a to­vábbtartásra kiválasztottaknak biztosítsunk sok mozgási lehe­tőséget. A tyúkoknak nagy szükségük van az állati erede­tű fehérjékre, ezért már korán reggel engedjük ki őket, hpgy sok rovart gyűlhessenek. A jól táplált gyöngytyúkok többsége még most is termel, de a keltetést idénynek már itt is vége. A kiszemelt csirkéket most kell gyűrűzni. A kiselejtezett pulykákat ka­csákat és ludakat zárjuk el. majd fogjuk hizlalóra, és a ga­bonadarával meg ásványi ki­egészítőkkel táplált állatoknak sok zöldet is adjunk. A tovább­tartásra nevelt kacsákat és hi­dakat lehetőség szerint csap­juk ki a legelőre vagy a vízre, a kiállításra vagy értékesítésre nevelteket pedig tartsuk elkü­lönítve. és ne sajnáltuk tőlük a toll minőségét kedvezően be­folyásoló takarmány félesége­ket. A galambok szálláshelyét is gyakrabban kell takarítani és fertőileníteni. s persze az ivó- és fürdővizet is tanácsos nap­jában legalább két alkatommal kicserélni. Figyeljük a növen­dékek fejlődését, folyamatosan válasszuk ki a továbbtartásra legalkalmasabbakat, ma jd a hó­nap második felében kiaüősabb takarmányozással készítsük fel az állományt, a szervezetet ко molyán megterhelő toilváltásra. Ilyenkor némi napraforgót vagy kendermagot is célszerű juttat­ni a galamboknak. A még javában költő egzo­tikus madaraknak igyekezzünk sok felérett ffimagnt. kielégítő ellátást és rendszeres * fürdési lehetőséget biztosítani. A ka­nári már nem költ, viszont to­vábbra ts igényli a jó takarmá­nyozást, mert rövidesen ved­leni fog. és még az utódneve­léssel járó táradaImákat sem pihente Itt teljesen. A nyulászoknak szintén bő­ven akad dolguk ebben a hó­napban A sűrített fialtatás hí vei már a negyedik pározlatás­­huz készülődnek, mások még csak a második alom elválasz­tását tervezik. A nőstényeket lehetőleg a kora reggeli vagy az esti órákban tegyük a bak­hoz. Ha a pároztatási kísérlet nem jár eredménnyel, a pár­zási hajlam fokozása céljából a nőstényeknek adjunk vita min ba n gazdag eledelt zeller­levelet. petrezselyemzöldet stb A nyúl sokat szenved a nyári fnrrüságban. ezért a szálláshe­lyül szolgáló istállókat kiadá­sán szellőztessük, a szabadban elhelyezett ketrectiimbökel pc dig igyekezzünk beárnyékolni. Az is sokat segíthet, ha az őlak környékét naponta több­ször fellocsoljuk, és a ketrec­­tömb tetejére vizes zsákokat terítünk, de még jobb. ha a ketreceknek az árnyékot adó fák alatt keresünk helyet. Per­sze. az ts jő niegoldás, ha sző­lőt vagy valamilyen dísznö­vényt futtatunk a ketrectömb fölé.. A nyári hónapokban a nyu­­lak sok vizet igényelnek. Ezt azoknak is tudatosítaniuk kel­lene, akik egyébként nem hívei az Itatásnak, mert a vízhiány nemcsak a szoptatást, az utód­nevelést és a kővetkező vem­­hességre való felkészülést be­folyásolhatja károsan, de ter­mészetesen kihat az állatot; ét­vágyára, közérzetére, a felvett táplálék hasznosítására és a súlygyarapodásra is. Az első almokból származó utódok közül továbbtartásra kiválasztott egyedeket kilíön­­külön ketrecben neveljük to­vább. Etessünk változatosan, de ne hizlaljuk el a tenyészsűldö­­ket. A fogak rendszeres kopta­tása céljából időnként tegyünk a Jtetrecbe vastagabb faágat. A ketrecet hetente legalább két alkalommal takarítsuk ki, havonta fertőtlenítsünk, a nö­vendékeket pedig óvjuk a kok­­cidiózlstól. A tavaly is sók kárt okozó mixornntózis elleni véde­kezés nem csupán a védőoltás­ból áll; jól teszi, aki védő per­metezésekkel és szúnyoghálós keretek felszerelésével a szú­nyogoktól ts igyekszik megóvni nyulait. Ha lehet, a kecskéket meg a juhokat legeltessük, napköz­ben pedig biztosítsunk számuk­ra árnyékos pihenőhelyet. Az állatokat nyugtalanító legyek­től Soldnp segítségével megsza­badulhatunk. Egy permetezés két-három hétig távol tartja u legyeket az állatszállástól. A iuh ugyan jót tűri a szomjúsá­got. mégis ajánlatos legalább háromszor naponta megtfntni (főleg legeltetés előtt, nehogy a pocsolyákból igyék). A nutriatonyésztők ebben a hónapban várhatják az idei második ellést. A fokozott fe­hérjeigény kielégítése céljáéból valamilyen hüvelyest is célsze­rű etetni az állatokkal. Így az anyákat is jó kondícióban tart­hatjuk, és az utódok fejlődését is siettethetjük. A kifutókat részben vagy tel­jesen árnyékolni kell, mert a nutria Is érzékeny az erős in Ív­fényre. Mivel az állatok a nagy meleg elöl gyakran behúzód­nak az odúkba, legyen gon­dunk a szellőztetésre és a rendszeres takarílásra. A me­dencékben oldjuk meg a folya­matos feltöltést — cserét vagy naponta cseréljük ki a vizet. A most már széfjén fejlődő sarki rókákat rendszeres idő­közökben féregtelenítsük I Hel­­mirazin), és ne feledkezzünk meg a védőoltásokról sem (szo­pornyica, Au jeszky-féle beteg­ség). A ketreceket és azok környékét tartsuk tisztán, rom­lott húst ne etessünk, és a ma­radékokat rendszeresen távolít­suk el a ketrecből. Ha szakszerűen tukarmányo­­zunk, a nyércfiókák gyorsan és szépen fejlődnek. A négyhe­tes növendékeket elég naponta kétszer etetni, de a napi adag­nak mintegy 70 százalékát éj­szakára adjuk. Ha lehet, állít­sunk be önitotókat, a ketrece­ket rendszeresen takarítsuk, a trágyát komposztáljuk, a ketre­ceket árnyékoljuk be, a kör­nyéküket naponta több alka­lommal locsoljuk fel. Kerítsünk sort az előzetes kiválasztásra, az állatorvossal pedig beszéljük meg a szükséges , védőol­tásokat ÍAujes/.ky­­-féle betegség bo­­tulizmus). S végezetül: ne feledjük, hogy kod­штм vem eiiik majd m­­enni Щ/Ел nek. Használjuk ki a kedvező iiioia­­rést. és készítsünk TM be annyi szénát, i hogy a téli hőna­­■ pókban ne kelljen kényszertakarékos­sághoz folyamod­nunk. mert annak az állatok is. inog mi is csak kárát látjuk. [ki I Az üvegházit к és a fóliával borított hajtató berendezések számának gyarapodása a háztáji zöldségtermesztés korszerűbbé és eredményesebbé tételét, az ellátás folyamatosságának biztosítását szolgálja Fotó: —bor KHIöubiizű fórumokon gyak ran elhangzik a megálla­pítás, hogy szervezett te­vékenységet folytató háztáji es kerttelepi kertészkedtünk egy­re eredményesebb — a társa­dalmi érdekeket is szolgáin —, minden tekintetben elismerést érdemin tevékenységet folytat­nak. Az elismerő és egyúttal még hatékonvabb munkára ösz­tönző méltatás jogos., hiszen az egyre több embert mozgó­sító szövetség azon túlmenőéit, hogy összefogja, és irányítja a kellemes. egyúttal hasznos kedvtelést keresőket, Uarabki) földhöz juttatja a házgyári la­kásokban élőket, akik munka utáni szorgoskndásukkal és a mindennapi gnndokbol kikap­csolódást kínáló, hétvégi foglo­­latnskndásukka! előteremtik a család folyamatos ellátásához nélkülözhetetlen zöldséget gyü­mölcsöt Ezenkívül megszerve­zi. terveszerövé teszi a közel­látási gondokat enyhítő szer­ződéses háztáji árutermelést is. Arról nem Is beszélve, hngv a Szlovákiai Kertészkedűk Szö­vetségének Kertészeti Szolgál­tatások néven ismert, önálló gazdasági szervezetei — külde­tésieknek megfelelően — eevre nagyobb részt vállalnak a ker­­tészkedők beszerzési, értékesí­tési eondjainek enyhítéséből, a szabadidő igazán kellemes és hasznos eltöltésének magalapé zásából. Az elmondottak minden bi­zonnyal jelentősen hozzájárul­nak ahhoz, hogy a vidéki és a városi lakosság körében egy­aránt foknzodik a kertészbe* dés; a szervezett tevékenység iránti érdeklődés. Ennek bizo­nyítására hadd mondjuk el, hogy a nemrég zárult h«ted<k ötéves tervidőszakban Szlová­kiában hozzávetőlegesen száz­ezer fővel gyarapodott a szer­vezeti életbe is bekapcsolódó kertészkedűk száma, vagyis gyakorlatilag megduplázódott а szövetség taglétszáma. Mint azt miiia|j Vladimír Mnsný elvtárs­tól. az. SZKSZ Központi bizott­ságának titkárától megtudtuk, a szövetségnek napjainkban inár 2359 alapszervezete van, s ezekben összesen több mint ?ll(l ezer kertészkedő tevékeny­kedik. A szövetség tagjai nngv gon dot fordítanak a liázikertek lehető legtökéletesebb kihasz­nálására. valamint a nagyüze­mi gazdálkodásra alkalmatlan földterületek felkutatására és ismételt használatba vételére. Л lentebb említett kétszázezer fü — az esetek tübbségében a esaládtagnk aktív részvételével 1— mintegy 17 ezer hektáros földterület gazdaságos kihasz­nálásáról gondoskodik. Ebből а már miiködú 1325 kerttelep kö­rülbelül ötezer hektáros par­lagföld termelésbe vonását se­gítette elő. Hogy mindez mit jelent a társadalmi gondok enyhítése, a Iliin óhajtott élelmiszer-önel­­látottság megteremtése és meg­szilárdítása szempontjából? Nus, néhány adattal ezt is mo-Й hoz javán duókban áll szemléltetni. Kezd­jük talán azzal, hogy Szlová­kiában a szervezett kertészke­­dők az utóbbi öt év folyamán 199 ezer 371 tonna gyümölcsöt és 376 ezer 560 tonna zöldséget termőitek. Ez évi átlagban mintegy 41) ezer tonna gyümöl­csöt és több mint 75 ezer ton­na zöldséget jelent. Igaz. en­nek nagyobb hányada rendre a családi — és hozzátartozói! — önellátást szolgálta, de vég­eredmény ben ez is közös gond­jainkat enyhítette. Ami pedig Kibillennék gyanánt — a felvá­sárló szervezetek közvetítésé­vel — a boltokba vagy a fel­dolgozó üzemekbe kerüli, az meg közvetlenül a társadalmi érdekeket, a köz javát szolgál­ta. És ez sem volt elhanyagol­ható mennyiség, hiszen ker­­tészkedőink például a máit év­ben is több mint 216 millió ko­rona értékben szállítottak part­nereiknek zöldséget, a íelvá: sáno+t gyümölcs, értéke pedig tálhaladta a 82 millió koronát. Pedig nem is volt jó évünk, lö­szén a peronoszpóra miatt 15 ezer tnnna uborka nem termett meg, és almából meg szőlőből is szerényebb volt a hozam és a kínálat mint amennyivel a szerződéskötések idején szá­moltunk. A menny iségi hozzá járulóstul tői örvendetesnek mondható az a tény, hogy jó szervező és népszerűsítő munka nyomán a kistermelői kínálat is miniiin káhh az elvárásokhoz, a társa daimi igényekhez igazodik. Éz ffliiÉálfceÉa két szempontból is jó: a terv­szerűtlen túltermelés nem bo­nyolítja az értékesítést, ugyan­akkor a beitek árukínálata is gazdagabb és választékosabb, no meg a feldolgozó üzemek nyersanyag-ellátottsága is ja­vul. Most az uborkaperuunsz­­póru miatt megint gondjaink vannak, de a korábbi években éppen a kertészkedűk segítsé­gével oldottuk meg a konzerv­gyárak tökéletes ellátását, fis hasonlóképpen említhetnénk a hosszá éveken át hiánycikknek számító majoránnát vagy mond­juk a szamócát. Az évekkel ez­előtt meghirdetett szamóca­­program nehezen indult be, inert a termelők kezdetben idegenkedtek a lehetőség ki­használásától. Must azonban elmondhatjuk, hogy érdemes volt kezdeményezni, mert az utóbbi években egyre több szamócát kapunk a háztáji és a kerttelepi kertészkedöklul. Hegy konkrét adatokkal érvel­­jünk. az 1984. évi 55 tonnás szállítással szemben tavaly már 164 tonna szamócát vásárolhat­tunk fel a kistermelőktől, az idei ígéret pedig 193 tonnára szóit. A felvásárló központok • forgalmából ítélve, kertészke­dniük, teljesítik is, amit meg­ígértek. Ami pedig a közeli és a tá­volabbi jövőt illeti, a töretlen fejlődés feltételeinek megte­remtésén fáradozunk. Kizónvos lehetőségek adottak, hiszen a saját kerttel rendelkezőknek eddig esak egy töredékét sike riill megnyernünk ennek a szép és hasznos kedvtelésnek, és kedvtelésszerű kertészke­désre alkalmas parlagföld is jéeskán akad még Szlovákiá­ban. Egyszóval nem elérhetet­len a cél. hogy kétezerben va­lamennyi kerttiilajdoniis a szö­vetség tagjává válhasson: az egyéni kezdeményezést a köz érdekeivel tökéletesen össze­hangolva biztosíthassuk a ren­delkezésre álló földterület le­hető legcélszerűbb kihasználá­sát. A feladat nem könnyű, de a szövetség felkészüli a telje­sítésére. A USKP XVII. kong­resszusának határozata értel­mében amely hangsúlyozta, hogy a kertészkedűk és az ál­lattartók igyekezetét méltányol­ni és támogatni kell, a szövet­ség központi bizottsága kidol­gozta a háztáji és kerttelepi kertészkedés fejlesztésének távlati tervét, amely termétíz.e­­tesen nem csupán a taglétszám gyarapításával, de a kertész­­ködök munkáját segítő feltéte­lek megteremtésével, a nyúj­tott szolgáltatásuk bővítésével és javításával stb, is foglalko­zik. Hegy konkrétan milyen formában, arról majd egy más alkalommal szólunk. KÄDEK GÁBOR

Next

/
Thumbnails
Contents