Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1986-10-11 / 41. szám

I к készletek optimalizálása, valamint a munka nurmázási és ész­­szerüsítési programjának pontosítása szempontjából nelküloz­hetetlenek; .. . .... _ a normákat az trányttámunkában is telies mértekben ér­vényesíteni kell, íőleg a tervezésben, a munkafolyamatok tö­kéletesítésében, a kalkulációs adatok összegyűjtésében. Az utóbbiakból kell kiindulni a munkaorő szükséglet és a juta­­lomelosztás meghatározásánál; _ a bér ösztönző részét elsődlegesen a tudományos-teeuni­kai fejlesztéssel, az exporttal, a nyersanyagok jobb hasznosí­tásával, a belterjesítés növelésével, a minőség javításával, va­lamint a termelés hatékonyabbá tételével kapcsolatos felada­tok teljesítésére kell fordítani; . . __ 0 jutalmazási módszerek tökéletesítése során érvényesí­teni kell a műszaki-gazdasági dolgozók személyi értékelését, • ezt fokozatosan a fizikai dolgozókra is kiterjeszteni; _ az áj intézkedések megszilárdították a tarifarendszer szerepét, mint a differenciált jutalmazásnak alapvető eszkö­zét. Ezt általánosítják a munkásszakmábaii dolgozó szövetke­zeti tagok kvalifikációs jegyzékei is. A mezőgazdasági mimkusszakmók kvalifikációs jegyzéket 1982-ben novelizálták. Ez teljes mértékben megfelel a jelen­legi technikai és technológiai színvonalnak, a munkamegosz­tásnak, a haladó munkaszervezési és jutalmazási módszerek­nek. Megfelel a ZEÜMS II. szakaszának programja által tá­masztott követelményeknek is. A műszaki és gazdasági dol­gozók kvalifikációs Jegyzéke leegyszerűsödött. Az egyes funk­ciókba való besorolás összhangban van ezok bonyolultságával és felelősségével. A vezető dolgozók besorolása a termelés műszaki Igényességétől, az alapeszközök terjedelmétől, az ex­port feladatoktól, valamint a területi és szervezési megoszlás­tól függ. A Jegyzék a fő népgazdasági ágazatok számára egy­séges. Az efsz-ek esetében — a szövetkezeti szektor sajátos­ságaira való tekintettel — a jegyzéket módosították. A kata­lógus azon funkciók nomenklatúráját alkalmazza, amelyek az ßfsz-ek számára érvényesek. A munkások, a műszak) és a gazdasági dolgozók bértarifái átlagban 15—18 százalékkal növekedtek. A munkások bérta­rifáinak a növelése a munkahelyi, valamint a társadalmi és szociális feltételek figyelembevétele alapján történt. A nehéz és bonyolult munkával járó szakmában, a legkorszerűbb .technikával ős technológiával ellátott részlegeken, valamint az olyan munkahelyeken, melyek közvetlenül az élelmiszer­­termeléssel és a környezetvédelemmel függenek össze, a tarl­­fafokozatok kiélezettebbek. A szalaggyártásnál a több gép ke­zelése esetében, valamint azokon a munkahelyeken, ahol a munkaszervezést és a dolgozók teljesítményét a mikroolemen­­lárls normatívák határozzák meg, a bértarifák növekedtek. az Állami, a gazdasági, a part- és társadalmi SZERVEZETEM SZEREPE A ZEÜMS MEGVALÔSÍTÄSÄBAN Äx új bérezési rendszer bevezetésének egységes módszerel­tel összhangban az állami és a gazdasági szervek felelnek a ZEGMS II. szakaszának időbeni előkészítéséért és zavarmentes megvalósításáért. A mezőgazdaságban a jutalmazás újszerű teltételeinek az előkészítését és realizálását a kerületi és a járási mezőgazdasági igazgatóságok hajtják végre. Az élelmi­szeriparban, a szolgáltatásokban és exyéb vállalatoknál ez a feladat a termelési-gazdasági egységekre hárnl. Az eddigi tapasztalatok igazolták, hogy azon üzemekben és szövetkezetekben, ahol sikeresen megoldották a jutalmazás fcjszerű feltételeinek a biztosítására irányuló polilikai-szerve- Vési intézkedéseket, ott helyes irányba terelődött és nőtt az egyéni és a kollektív anyagi érdekeltség. Ezért a politikal­­-szervezésl intézkedéseknek fokozott figyelmet kell szentelni. Rz alapvető feladatoknak egyetlen pontját sem lehet alábe­csülni. Fontos, hogy valamennyi dolgozó megismerkedjen a jutalmazás új módszereivel, főleg a normatívrendszerrel, a tel­jesítmény-díjszabással, a prémíummutatókkül, a prémiumok és • jutalmak összegével. Bizonyos ldőtartalókkal azonban szá­molni kell, amely szükséges lesz az intenzív és a politikai­­•Szervezési munkához, valamint a felkészülés technikai kérdé­seinek a megoldásához. A feladatok teljesítését rendszeresen ellenőrizni kell. A pártszervek, a szakszervezetek és a Szövet­kezeti Földművesek Szövetségének szervezetei ebben a mun­kában pótolhatatlan szerepet töltenek be. A legfontosabb fel­adatok a következők: *— a dolgozókkal ismertetni kell a fő célokat. Szerteágazó propagáciús, agitáciős és politikai-nevelő munkával el kell ér­­■1 azt, hogy a dolgozók helyesen értelmezzék a hozott intéz­kedéseket, s tudatosítsák jelentőségüket; —- elemezni és ellenőrizni kell a felkészülés színvonalát és szükség esetén hatékony segítséget nyújtani az időszerű kér­dések megoldásában; ■— a vezetőket és a funkcionáriusukat arra kell ösztönözni. hogy az előirányzott feladatokat és intézkedéseket, felelősség­­teljesen teljesíték, szorus együttműködésben a dolgozókkal; — a ZEÜMS II. szakaszának megvalósítását rendszeresen kéjt értékelni, s szükség szerint tájékoztatni a felsőbb szerve­ket. A FELKÉSZÜLÉS TARTALMI ÉS TÁRGYI KÉRDÉSEI, VALAMINT AZ ÉRTÉKELÉS KRITÉRIUMAI Azon szerveknek, melyek érvényesíteni akarják a Jutalma­zás újszerű feltételeit, igazolniuk kell, hogy eleget t ettek a felkészülés követelményeinek. Ugyanis arról van szó, hogy az egész igyekezet a munkaminőség javításában, a terv- és az exportfeladatok jobb teljesítésében, a fokozott tudományos és technikai fejlesztésben, a termelőkapacitások, a munkaerők, a gépek és a gépi eszközök optimális kihasználásában nyilvá­nuljon meg. Itt is érvényes az uz elv, miszerint a jobb gazda­sági eredményekhez először a szükséges feltételeket kell biz­tosítani, s csak azután hozzáfogni az újszerű jutalmazási té­telek bevezetéséhez. Ami annyit jelent, hogy a jutalmazáshoz elegendő pénzeszközt kell teremteni, s csak azután létrehozni a kívánt rendszert. Minden szervezetnek igazolnia kell, hogy: — toljesitette az első szakasz feladataiL Vagyis, hogy a munkaszükséglet, valamint az egyéb műszaki-gazdasági nor­mákat bővítették, tökéletesítették és a gyakorlatban érvénye­sítették, továbbá, hogy az anyagi ösztönzést — a bér ösztönző részére alapozva — a termelés és a munka minőségi javítá­sára irányították; — az előző év gazdasági feladatait teljesítették, betartották, illetve nem lépték túl a jutalmazásra szánt keretet. Továbbá, hogy minden feltétel adott az évi tervfeladatok teljesítéséhez; — tökéletesítették a belüzemi irányítás rendszerét, s beve­zették a belüzemi önelszámolást, amely fontos előfeltétele a belüzemi egységek, részlegek, munkaközösségek és brigádok hatékony anyagi érdekeltségének; — a kezdeményező tervezés alkalmazásával kedvező felté­teleket teremtettek a tervfeladatuk teljesítéséhez, a dolgozók kezdeményezésének a kibontakoztatásához, a társadalmi mun­katermelékenység növeléséhez, valamint az átlagbérek propor­cionális fejlődéséhez; — bérezési és technikai szempontból jót felkészültek főleg nz egyes munkák és funkciók kvalifikációs jegyzék szerinti besorolásával kapcsolatban és az érvényes előírásokkal össz­hangban. Továbbá, bogy biztosítják a bérek és jutalmak cél­szerű szerkezetének a kialakítását; — megfelelő szervezési és káderfcUétcleket teremtenek a bérezési normák és normatívák megfeleld és igazságos érvé­nyesítése érdekében. Továbbá, hogy a dolgozóknak az irányí­tásban való részvétele magasabb formáit, elsősorban a brigád­szerű munkaszervezést és javadalmazást alkalmazzák; — alkalmazzák az új bértarifákat és realizálják az ésszerű­sítő intézkedéseket, amelyek hozzájárulnak a pozitív fejlődés­hez és a jutalmazás újszerű feltételeinek a megteremtéséhez. Az efsz-ekre a szövetkezeti dmokráciából kiinduló egyéb Intézkedések is érvényesek: — az SZFSZ szervei — az állami, a gazdasági, a párt- és a társadalmi szervek egységes módszerei alapján — figyelem­mel kisérik és értékelik a felkészülést és a realizálást. A ju­talmazás szocialista elveinek és a progresszív jutalmazási módszerek érvényesítését szorgalmazzák főleg azon efsz-ek­­ben, ahol a belüzemi önelszámolási rendszert alkalmazzák; — az SZFSZ járási bizottságai a járási mezőgazdasági igaz­gatósággal és az egyéb érdekelt járási szervekkel szorosan együttműködnek. Segítséget nyújtanak az efsz-eknek főleg ab­ban, hogy megismerkedjenek az új intézkedésekkel. Továbbá, hogy széles körben érvényesítsék az érdem szerinti jutalma­zást, s megszilárdítsák a szövetkezeti fegyelmet; — a járási mezőgazdasági igazgatóságok az SZFSZ járási bizottságaival együttműködve kidolgozták az újszerű jutalma­zási rendszer alkalmazásának módszereit, különös tekintettel az efsz-ek helyzetére, termelési, gazdasági, politikai és szer­vezési feltételeire. A szövetkezeti elnökükkel és az érdekelt szervek vezetőivel közösen értékelik a felkészülés helyzetét. Gnnduskodnak az efsz-ek illetékes szakembereinek továbbkép­zéséről; — a járási mezőgazdasági igazgatóságok legfontosabb fel­adata az, hogy teljes igényességgel és felelősséggel értékeljék a jutalmazás újszerű feltételeire való felkészülés színvonalát; — az efsz-ek taggyűlése a pártszervezet, a járási mezőgaz­dasági Igazgatóság, az SZFSZ szervezetei, és egyéb érdekelt szervek jelentése és pozitív értékelése nyomán ismerteti a szövetkezeti tagokkal a jutalmazás újszerű feltételeit, mérle­geli a felkészülés színvonalát, majd jóváhagyja a ZEÜMS II. szakaszának bevezetését. ■ вавв11И1анввР1ВЁтнвЕ1ВЯввЕааивнв|] HALADÓ TAPASZTALATOK ISKOLÁJA XVI. évfolyam 1. tananyag A bérrendszer gazdasági hatékonysága növelése alapelveinek érvényesítése A bérrendszer gazdasági hatékonysága növelése alapclvci­­nek alkalmazása során a mezőgazdaságban és az élelmiszer­iparban figyelembe kell venni ezen ágazat sajátosságait. Bár az elvek a tervszerű irányítási rendszer alapszabályaiból és a bérrendszer gazdasági hatékonysága növelésének komplex programjából indulnak ki, de a mezőgazdaság feltételeihez igazodnak. A komplex program arra hivatott, hogy a munka minőségének javítását, valamint a hatékonyság és gazdaságns­­ság növelését segítse elő. Fő célja, hogy megerősítse a bérek aktív szerepét a gazdasági és szociális fejlesztés döntő jelen­tőségű feladatainak teljesítésében, valamint a munkafegyelem megszilárdításában. További célja a jutalmazási rendszer gaz­dasági hatékonyságának növelése az egységes földműves-szö­vetkezetekben úgy, hogy hozzájáruljon a szocialista mezőgaz­dasági termelés dinamikus fejlesztéséhez. A CSKP Központi Bizottságúnak Elnöksége és a szövetségi kormány az 1984-es év elején megvitatta a bérrendszer gazda­sági hatékonyságának növelésére irányuló program előkészí­tésének ős megvalósításának menetét. Egyes szerveinek és szervezeteinek feladatul adta, hogy a kitűzött programot egy­ségesen és a jóváhagyott elvek szerint hajtsák végre. Az efsz-ek bérrendszere gazdasági hatékonyságának növelését érintő elveket a CSKP KB Elnöksége és a szövetségi kormány 1985 első felének a végén vitatta meg. A jelen időszakban a bérrendszer gazdasági hatékonyságá­nak növelésére irányuló program, valamint az efsz-ek jutal­mazási rendszere gazdasági hatékonyságának növelését célzó elvek megvalósítása nagy horderejű politikai és közgazdasági jelentőségű intézkedés. Napjainkban ugyanis a gazdasági fej­lődés megköveteli az elért gazdasági eredmények, valamint a kifizetett bérek és jutalmak közötti összhangot. Azt, hogy a munkatermelékenység növekedése felülmúlja az átlagkereset növekedését. Fontos feltétele ez a nemzeti jövedelem és a ju­talmazásra kijelölt források közötti egyensúlynak, valamint a lakosság jövedelme és kiadása közötti — gazdaságilag in­dokolt — kapcsolatnak. PROGRESSZÍV JUTALMAZÁSI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA 'A 7. ötéves tervidőszakban tökéletesedett a prémiumrend­szer. amely a munka és a termelés minőségi mutatóinak a javítására, a gazdaságosság növelésére, de főleg a betakarí­tási veszteségek, és az áilatelhullás csökkentésére, valamint az erőtakarmányok, a kőolaj, a tüzelőanyag és a villanyener­gia megtakarítására irányult. Az anyagi ösztönzésnek ez irá­nyú fejlődését a dolgozóknak a szocialistamunku-verseny ke­retében kibontakoztatott kezdeményezése ts támogatta. A pré­miumrendszer és a szocialista verseny szabályainak a kidolgo­zásakor a konkrét feladatokat és célokat is meghatározták. Egyidejűleg növekedett a személyt felelősség és szilárdultak a szankciós intézkedések. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériumának bérezési szabályaiban és mód­szereiben elsősorban a termelési feladatok, a minőség, de a gazdasági mutatók javításával, valamint az exportfeladatok teljesítésével kapcsolatban tökéletesedett a prémiumrendszer. A CSKP Központi Bizottsága 4. ülésének határozatával össz­hangban a bér ösztönző része nőtt úgy, hogy a mezőgazdasági üzemekben meghaladta a bértarifa 20 százalékát. Ugyanakkor a progresszív jutalmazási módszerek alkalma­zása Is kiterjedt. Bevezették a teljesítmény-, a részesedést és a többtényezős béreket. Az állattenyésztésben és a növényter­­j-mesztés egyes ágazataiban — 1982—1984-ben — bővült a több­tényezős jutalmazási módszereknek, valamint a részesedési béreknek az alkalmazása. Az állattenyésztésben pontosították a termelékenység normáját, mivel ez fontos a gazdasági álla­tok termelékenységére vonatkozó díjszabás meghatározásánál. Az élelmiszeriparban és a szolgáltatásokban növelték a telje­sítménybérek részarányát s egyidejűleg alkalmazták a munka­szükséglet objektivizált normáit. A műszaki-gazdasági dolgozók esetében érzékelhető ösztön­ző hatást gyakorolt a piaci termelés növekedéséért járó pré­mium bevezetése. Ugyancsak eredményesen érvényesítették a bértarifákkal kapcsolatos inntézkedéseket, melyek lehetővé tették a szakosított zootechnikusok, 3gronómusok, gépesítők és munkások igazságosabb értékelését. A személyi anyagi ér­dekeltség megszilárdításában fontos szerepet töltött be az üzemek megnövekedett hatásköre, a jutalmazási módszerek alkalmazását illetően. A jutalmazási rendszer tökéletesítése során figyelembe vet­ték az efsz-ek kongresszusa előtti vitáját, valamint az efsz-ek X. kongresszusának határozatait. Olyan kérdések megoldásá­ról volt szó, mint például a brigádszerü munkaszervezés és javadalmazás egységes alkalmazása irányelveinek kidolgozása, a műszaki-gazdasági dolgozók személyi értékelése feltételei­nek a megoldása, valamint a belüzemi egységek között a gaz­dasági eredményeken való részesedés szétosztásának a módo­sítása. A jutalmazási rendszer tökéletesítését célzó intézkedések' hozzájárultak a belüzemi irányítási rendszer tökélesitéséhez, a belüzemi egységek közötti önelszámolási kapcsolatok bőví­téséhez és az eredmények év közbeni pontosabb értékeléséhez. Jobban érvényesült a gazdasági eredményeken való részesedés alkalmazása, amelynek segítségével differenciáltabban értékel­hetők a gazdasági és költségközpontok közgazdasági eredmé­nyei. A gazdasági eredményeken való részesedés ösztönző ha­tását a bőrszabályozás intézkedései Is növelték, melyek arra serkentették a gazdaságokat, hogy szüntelenül fokozott figyel­met szenteljenek a jutalmazási alap megteremtésének. A 8. öt­éves tervidőszakra hozott Intézkedések lehetővé teszik a gaz­dasági eredményeken való részesedés kifizetését azon belüze­­mi központoknak, melyek feladatukat teljesítették, de az üzem globálisan tervfeladatait nem teljesítette. Ez egyrészt növeli a bizalmat, másrészt pedig kedvező feltételeket teremt a beb üzemi önelszátnolás módszereinek más belüzemi egységekbe való bevezetésére. A brigádszerü munkaszervezés és javadalmazás fokozatos bevezetése Is fontos politikai jelentőségű intézkedés. Kezdet­ben csupán szporadikus kísérletekről volt szó egyes kijelölt üzemekben és szervezetekben, ma viszont előtérbe került a brigádszerű munkaszervezés és javadalmazás módszereinek egységes, a belüzemi önelszámolás' elvei szerinti célravezető alkalmazása. Országos viszonylatban az idén az agrár-ipari komplexumban 14QU brigád tevékenykedik az említett szerve­zési és jutalmazási módszerek szerint. A munkaszervezésnek és javadalmazásnak ezt a módszerét a bérrendszer által meg­szabott feltételek teljesítésének az értékelésekor is figyelem­be veszik. Ezért a jövőben további bővítésével számolhatunk. Szlovákiában a ZEŰMS II. szakaszának a bevezetésére 46 üzem kapott engedélyt. Első szakaszát 130, az idén pedig 185 mutt­­kakollektivában alkalmazták. A jövőben nagyobb figyelmet kell majd fordítani a belüzemi önelszámolást rendszer további fejlesztésére, hiszen ez a dolgozók irányításában való részvé­telének egyik progresszív módszere. /

Next

/
Thumbnails
Contents