Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1986-10-11 / 41. szám
I к készletek optimalizálása, valamint a munka nurmázási és észszerüsítési programjának pontosítása szempontjából nelkülozhetetlenek; .. . .... _ a normákat az trányttámunkában is telies mértekben érvényesíteni kell, íőleg a tervezésben, a munkafolyamatok tökéletesítésében, a kalkulációs adatok összegyűjtésében. Az utóbbiakból kell kiindulni a munkaorő szükséglet és a jutalomelosztás meghatározásánál; _ a bér ösztönző részét elsődlegesen a tudományos-teeunikai fejlesztéssel, az exporttal, a nyersanyagok jobb hasznosításával, a belterjesítés növelésével, a minőség javításával, valamint a termelés hatékonyabbá tételével kapcsolatos feladatok teljesítésére kell fordítani; . . __ 0 jutalmazási módszerek tökéletesítése során érvényesíteni kell a műszaki-gazdasági dolgozók személyi értékelését, • ezt fokozatosan a fizikai dolgozókra is kiterjeszteni; _ az áj intézkedések megszilárdították a tarifarendszer szerepét, mint a differenciált jutalmazásnak alapvető eszközét. Ezt általánosítják a munkásszakmábaii dolgozó szövetkezeti tagok kvalifikációs jegyzékei is. A mezőgazdasági mimkusszakmók kvalifikációs jegyzéket 1982-ben novelizálták. Ez teljes mértékben megfelel a jelenlegi technikai és technológiai színvonalnak, a munkamegosztásnak, a haladó munkaszervezési és jutalmazási módszereknek. Megfelel a ZEÜMS II. szakaszának programja által támasztott követelményeknek is. A műszaki és gazdasági dolgozók kvalifikációs Jegyzéke leegyszerűsödött. Az egyes funkciókba való besorolás összhangban van ezok bonyolultságával és felelősségével. A vezető dolgozók besorolása a termelés műszaki Igényességétől, az alapeszközök terjedelmétől, az export feladatoktól, valamint a területi és szervezési megoszlástól függ. A Jegyzék a fő népgazdasági ágazatok számára egységes. Az efsz-ek esetében — a szövetkezeti szektor sajátosságaira való tekintettel — a jegyzéket módosították. A katalógus azon funkciók nomenklatúráját alkalmazza, amelyek az ßfsz-ek számára érvényesek. A munkások, a műszak) és a gazdasági dolgozók bértarifái átlagban 15—18 százalékkal növekedtek. A munkások bértarifáinak a növelése a munkahelyi, valamint a társadalmi és szociális feltételek figyelembevétele alapján történt. A nehéz és bonyolult munkával járó szakmában, a legkorszerűbb .technikával ős technológiával ellátott részlegeken, valamint az olyan munkahelyeken, melyek közvetlenül az élelmiszertermeléssel és a környezetvédelemmel függenek össze, a tarlfafokozatok kiélezettebbek. A szalaggyártásnál a több gép kezelése esetében, valamint azokon a munkahelyeken, ahol a munkaszervezést és a dolgozók teljesítményét a mikroolemenlárls normatívák határozzák meg, a bértarifák növekedtek. az Állami, a gazdasági, a part- és társadalmi SZERVEZETEM SZEREPE A ZEÜMS MEGVALÔSÍTÄSÄBAN Äx új bérezési rendszer bevezetésének egységes módszereltel összhangban az állami és a gazdasági szervek felelnek a ZEGMS II. szakaszának időbeni előkészítéséért és zavarmentes megvalósításáért. A mezőgazdaságban a jutalmazás újszerű teltételeinek az előkészítését és realizálását a kerületi és a járási mezőgazdasági igazgatóságok hajtják végre. Az élelmiszeriparban, a szolgáltatásokban és exyéb vállalatoknál ez a feladat a termelési-gazdasági egységekre hárnl. Az eddigi tapasztalatok igazolták, hogy azon üzemekben és szövetkezetekben, ahol sikeresen megoldották a jutalmazás fcjszerű feltételeinek a biztosítására irányuló polilikai-szerve- Vési intézkedéseket, ott helyes irányba terelődött és nőtt az egyéni és a kollektív anyagi érdekeltség. Ezért a politikal-szervezésl intézkedéseknek fokozott figyelmet kell szentelni. Rz alapvető feladatoknak egyetlen pontját sem lehet alábecsülni. Fontos, hogy valamennyi dolgozó megismerkedjen a jutalmazás új módszereivel, főleg a normatívrendszerrel, a teljesítmény-díjszabással, a prémíummutatókkül, a prémiumok és • jutalmak összegével. Bizonyos ldőtartalókkal azonban számolni kell, amely szükséges lesz az intenzív és a politikai•Szervezési munkához, valamint a felkészülés technikai kérdéseinek a megoldásához. A feladatok teljesítését rendszeresen ellenőrizni kell. A pártszervek, a szakszervezetek és a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének szervezetei ebben a munkában pótolhatatlan szerepet töltenek be. A legfontosabb feladatok a következők: *— a dolgozókkal ismertetni kell a fő célokat. Szerteágazó propagáciús, agitáciős és politikai-nevelő munkával el kell ér■1 azt, hogy a dolgozók helyesen értelmezzék a hozott intézkedéseket, s tudatosítsák jelentőségüket; —- elemezni és ellenőrizni kell a felkészülés színvonalát és szükség esetén hatékony segítséget nyújtani az időszerű kérdések megoldásában; ■— a vezetőket és a funkcionáriusukat arra kell ösztönözni. hogy az előirányzott feladatokat és intézkedéseket, felelősségteljesen teljesíték, szorus együttműködésben a dolgozókkal; — a ZEÜMS II. szakaszának megvalósítását rendszeresen kéjt értékelni, s szükség szerint tájékoztatni a felsőbb szerveket. A FELKÉSZÜLÉS TARTALMI ÉS TÁRGYI KÉRDÉSEI, VALAMINT AZ ÉRTÉKELÉS KRITÉRIUMAI Azon szerveknek, melyek érvényesíteni akarják a Jutalmazás újszerű feltételeit, igazolniuk kell, hogy eleget t ettek a felkészülés követelményeinek. Ugyanis arról van szó, hogy az egész igyekezet a munkaminőség javításában, a terv- és az exportfeladatok jobb teljesítésében, a fokozott tudományos és technikai fejlesztésben, a termelőkapacitások, a munkaerők, a gépek és a gépi eszközök optimális kihasználásában nyilvánuljon meg. Itt is érvényes az uz elv, miszerint a jobb gazdasági eredményekhez először a szükséges feltételeket kell biztosítani, s csak azután hozzáfogni az újszerű jutalmazási tételek bevezetéséhez. Ami annyit jelent, hogy a jutalmazáshoz elegendő pénzeszközt kell teremteni, s csak azután létrehozni a kívánt rendszert. Minden szervezetnek igazolnia kell, hogy: — toljesitette az első szakasz feladataiL Vagyis, hogy a munkaszükséglet, valamint az egyéb műszaki-gazdasági normákat bővítették, tökéletesítették és a gyakorlatban érvényesítették, továbbá, hogy az anyagi ösztönzést — a bér ösztönző részére alapozva — a termelés és a munka minőségi javítására irányították; — az előző év gazdasági feladatait teljesítették, betartották, illetve nem lépték túl a jutalmazásra szánt keretet. Továbbá, hogy minden feltétel adott az évi tervfeladatok teljesítéséhez; — tökéletesítették a belüzemi irányítás rendszerét, s bevezették a belüzemi önelszámolást, amely fontos előfeltétele a belüzemi egységek, részlegek, munkaközösségek és brigádok hatékony anyagi érdekeltségének; — a kezdeményező tervezés alkalmazásával kedvező feltételeket teremtettek a tervfeladatuk teljesítéséhez, a dolgozók kezdeményezésének a kibontakoztatásához, a társadalmi munkatermelékenység növeléséhez, valamint az átlagbérek proporcionális fejlődéséhez; — bérezési és technikai szempontból jót felkészültek főleg nz egyes munkák és funkciók kvalifikációs jegyzék szerinti besorolásával kapcsolatban és az érvényes előírásokkal összhangban. Továbbá, bogy biztosítják a bérek és jutalmak célszerű szerkezetének a kialakítását; — megfelelő szervezési és káderfcUétcleket teremtenek a bérezési normák és normatívák megfeleld és igazságos érvényesítése érdekében. Továbbá, hogy a dolgozóknak az irányításban való részvétele magasabb formáit, elsősorban a brigádszerű munkaszervezést és javadalmazást alkalmazzák; — alkalmazzák az új bértarifákat és realizálják az ésszerűsítő intézkedéseket, amelyek hozzájárulnak a pozitív fejlődéshez és a jutalmazás újszerű feltételeinek a megteremtéséhez. Az efsz-ekre a szövetkezeti dmokráciából kiinduló egyéb Intézkedések is érvényesek: — az SZFSZ szervei — az állami, a gazdasági, a párt- és a társadalmi szervek egységes módszerei alapján — figyelemmel kisérik és értékelik a felkészülést és a realizálást. A jutalmazás szocialista elveinek és a progresszív jutalmazási módszerek érvényesítését szorgalmazzák főleg azon efsz-ekben, ahol a belüzemi önelszámolási rendszert alkalmazzák; — az SZFSZ járási bizottságai a járási mezőgazdasági igazgatósággal és az egyéb érdekelt járási szervekkel szorosan együttműködnek. Segítséget nyújtanak az efsz-eknek főleg abban, hogy megismerkedjenek az új intézkedésekkel. Továbbá, hogy széles körben érvényesítsék az érdem szerinti jutalmazást, s megszilárdítsák a szövetkezeti fegyelmet; — a járási mezőgazdasági igazgatóságok az SZFSZ járási bizottságaival együttműködve kidolgozták az újszerű jutalmazási rendszer alkalmazásának módszereit, különös tekintettel az efsz-ek helyzetére, termelési, gazdasági, politikai és szervezési feltételeire. A szövetkezeti elnökükkel és az érdekelt szervek vezetőivel közösen értékelik a felkészülés helyzetét. Gnnduskodnak az efsz-ek illetékes szakembereinek továbbképzéséről; — a járási mezőgazdasági igazgatóságok legfontosabb feladata az, hogy teljes igényességgel és felelősséggel értékeljék a jutalmazás újszerű feltételeire való felkészülés színvonalát; — az efsz-ek taggyűlése a pártszervezet, a járási mezőgazdasági Igazgatóság, az SZFSZ szervezetei, és egyéb érdekelt szervek jelentése és pozitív értékelése nyomán ismerteti a szövetkezeti tagokkal a jutalmazás újszerű feltételeit, mérlegeli a felkészülés színvonalát, majd jóváhagyja a ZEÜMS II. szakaszának bevezetését. ■ вавв11И1анввР1ВЁтнвЕ1ВЯввЕааивнв|] HALADÓ TAPASZTALATOK ISKOLÁJA XVI. évfolyam 1. tananyag A bérrendszer gazdasági hatékonysága növelése alapelveinek érvényesítése A bérrendszer gazdasági hatékonysága növelése alapclvcinek alkalmazása során a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban figyelembe kell venni ezen ágazat sajátosságait. Bár az elvek a tervszerű irányítási rendszer alapszabályaiból és a bérrendszer gazdasági hatékonysága növelésének komplex programjából indulnak ki, de a mezőgazdaság feltételeihez igazodnak. A komplex program arra hivatott, hogy a munka minőségének javítását, valamint a hatékonyság és gazdaságnsság növelését segítse elő. Fő célja, hogy megerősítse a bérek aktív szerepét a gazdasági és szociális fejlesztés döntő jelentőségű feladatainak teljesítésében, valamint a munkafegyelem megszilárdításában. További célja a jutalmazási rendszer gazdasági hatékonyságának növelése az egységes földműves-szövetkezetekben úgy, hogy hozzájáruljon a szocialista mezőgazdasági termelés dinamikus fejlesztéséhez. A CSKP Központi Bizottságúnak Elnöksége és a szövetségi kormány az 1984-es év elején megvitatta a bérrendszer gazdasági hatékonyságának növelésére irányuló program előkészítésének ős megvalósításának menetét. Egyes szerveinek és szervezeteinek feladatul adta, hogy a kitűzött programot egységesen és a jóváhagyott elvek szerint hajtsák végre. Az efsz-ek bérrendszere gazdasági hatékonyságának növelését érintő elveket a CSKP KB Elnöksége és a szövetségi kormány 1985 első felének a végén vitatta meg. A jelen időszakban a bérrendszer gazdasági hatékonyságának növelésére irányuló program, valamint az efsz-ek jutalmazási rendszere gazdasági hatékonyságának növelését célzó elvek megvalósítása nagy horderejű politikai és közgazdasági jelentőségű intézkedés. Napjainkban ugyanis a gazdasági fejlődés megköveteli az elért gazdasági eredmények, valamint a kifizetett bérek és jutalmak közötti összhangot. Azt, hogy a munkatermelékenység növekedése felülmúlja az átlagkereset növekedését. Fontos feltétele ez a nemzeti jövedelem és a jutalmazásra kijelölt források közötti egyensúlynak, valamint a lakosság jövedelme és kiadása közötti — gazdaságilag indokolt — kapcsolatnak. PROGRESSZÍV JUTALMAZÁSI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA 'A 7. ötéves tervidőszakban tökéletesedett a prémiumrendszer. amely a munka és a termelés minőségi mutatóinak a javítására, a gazdaságosság növelésére, de főleg a betakarítási veszteségek, és az áilatelhullás csökkentésére, valamint az erőtakarmányok, a kőolaj, a tüzelőanyag és a villanyenergia megtakarítására irányult. Az anyagi ösztönzésnek ez irányú fejlődését a dolgozóknak a szocialistamunku-verseny keretében kibontakoztatott kezdeményezése ts támogatta. A prémiumrendszer és a szocialista verseny szabályainak a kidolgozásakor a konkrét feladatokat és célokat is meghatározták. Egyidejűleg növekedett a személyt felelősség és szilárdultak a szankciós intézkedések. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának bérezési szabályaiban és módszereiben elsősorban a termelési feladatok, a minőség, de a gazdasági mutatók javításával, valamint az exportfeladatok teljesítésével kapcsolatban tökéletesedett a prémiumrendszer. A CSKP Központi Bizottsága 4. ülésének határozatával összhangban a bér ösztönző része nőtt úgy, hogy a mezőgazdasági üzemekben meghaladta a bértarifa 20 százalékát. Ugyanakkor a progresszív jutalmazási módszerek alkalmazása Is kiterjedt. Bevezették a teljesítmény-, a részesedést és a többtényezős béreket. Az állattenyésztésben és a növényterj-mesztés egyes ágazataiban — 1982—1984-ben — bővült a többtényezős jutalmazási módszereknek, valamint a részesedési béreknek az alkalmazása. Az állattenyésztésben pontosították a termelékenység normáját, mivel ez fontos a gazdasági állatok termelékenységére vonatkozó díjszabás meghatározásánál. Az élelmiszeriparban és a szolgáltatásokban növelték a teljesítménybérek részarányát s egyidejűleg alkalmazták a munkaszükséglet objektivizált normáit. A műszaki-gazdasági dolgozók esetében érzékelhető ösztönző hatást gyakorolt a piaci termelés növekedéséért járó prémium bevezetése. Ugyancsak eredményesen érvényesítették a bértarifákkal kapcsolatos inntézkedéseket, melyek lehetővé tették a szakosított zootechnikusok, 3gronómusok, gépesítők és munkások igazságosabb értékelését. A személyi anyagi érdekeltség megszilárdításában fontos szerepet töltött be az üzemek megnövekedett hatásköre, a jutalmazási módszerek alkalmazását illetően. A jutalmazási rendszer tökéletesítése során figyelembe vették az efsz-ek kongresszusa előtti vitáját, valamint az efsz-ek X. kongresszusának határozatait. Olyan kérdések megoldásáról volt szó, mint például a brigádszerü munkaszervezés és javadalmazás egységes alkalmazása irányelveinek kidolgozása, a műszaki-gazdasági dolgozók személyi értékelése feltételeinek a megoldása, valamint a belüzemi egységek között a gazdasági eredményeken való részesedés szétosztásának a módosítása. A jutalmazási rendszer tökéletesítését célzó intézkedések' hozzájárultak a belüzemi irányítási rendszer tökélesitéséhez, a belüzemi egységek közötti önelszámolási kapcsolatok bővítéséhez és az eredmények év közbeni pontosabb értékeléséhez. Jobban érvényesült a gazdasági eredményeken való részesedés alkalmazása, amelynek segítségével differenciáltabban értékelhetők a gazdasági és költségközpontok közgazdasági eredményei. A gazdasági eredményeken való részesedés ösztönző hatását a bőrszabályozás intézkedései Is növelték, melyek arra serkentették a gazdaságokat, hogy szüntelenül fokozott figyelmet szenteljenek a jutalmazási alap megteremtésének. A 8. ötéves tervidőszakra hozott Intézkedések lehetővé teszik a gazdasági eredményeken való részesedés kifizetését azon belüzemi központoknak, melyek feladatukat teljesítették, de az üzem globálisan tervfeladatait nem teljesítette. Ez egyrészt növeli a bizalmat, másrészt pedig kedvező feltételeket teremt a beb üzemi önelszátnolás módszereinek más belüzemi egységekbe való bevezetésére. A brigádszerü munkaszervezés és javadalmazás fokozatos bevezetése Is fontos politikai jelentőségű intézkedés. Kezdetben csupán szporadikus kísérletekről volt szó egyes kijelölt üzemekben és szervezetekben, ma viszont előtérbe került a brigádszerű munkaszervezés és javadalmazás módszereinek egységes, a belüzemi önelszámolás' elvei szerinti célravezető alkalmazása. Országos viszonylatban az idén az agrár-ipari komplexumban 14QU brigád tevékenykedik az említett szervezési és jutalmazási módszerek szerint. A munkaszervezésnek és javadalmazásnak ezt a módszerét a bérrendszer által megszabott feltételek teljesítésének az értékelésekor is figyelembe veszik. Ezért a jövőben további bővítésével számolhatunk. Szlovákiában a ZEŰMS II. szakaszának a bevezetésére 46 üzem kapott engedélyt. Első szakaszát 130, az idén pedig 185 muttkakollektivában alkalmazták. A jövőben nagyobb figyelmet kell majd fordítani a belüzemi önelszámolást rendszer további fejlesztésére, hiszen ez a dolgozók irányításában való részvételének egyik progresszív módszere. /