Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1986-10-11 / 41. szám
Azok a nagyüzemek, amelyek az 1985. évi erős fertőzés után elvégezték az őszi Nitrosan karbamidos kezelést, a siker reményében várhatták az eredményt. A csapadékos késő őszi, valamint az ugyancsak csapadékos, enyhe téli időjárás kedvező feltételeket teremtett a levelek elbomlásához. Tavasszal a virágzás utáni erős fertőzések elmaradtak, amihez hozzá kell tenni, hogy ebben az évben a legveszélyesebb fertőzési időszakra elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű gombaölő szer időben állt a rendelkezésünkre. A kórokozó terjedéséhez nem alakultak ki kedvező időjárási feltételek sem. Említést érdemel az áj Topas nevű készítmény, amely hatásos a lisztharmat és a varasodás ellen is. Az első kezelést pirosbimhós állapotban célszerű elvégezni. Nagy előnye a gyógyító, kurativ hatás. A nyár közepére mind a nagyüzemeknél, mind a kistermelőknél kisebb fertőzés alakult ki a leveleken, sőt néhány helyen a gyümölcsön is találunk varasodást. Kedvező Időjárási viszonyok esetén a jövő évben erős fertőzéseket is várhatunk. A szakirodalom május utolsó napjaira teszi a lisztharmat elleni védekezés megkezdését, de már sokszor közvetlenül virágzás után, tehát május első napjaiban Is károsít, sőt esetenként még korábban is. Az olyan hatásos készítmények mellett, mint a Rubigan, Sonax, Sápról az eredményes védekezésnél nem mellőzhetjük a megszokott, de jó hatású Sulikol К-t, és a Karathanet sem. Nagyon jó eredménnyel használható a Nimrod vagy a Bayleton is. Az első három hatásos a varasodás ellen Is.' Ebben az évben gyakran találkoztunk a kistermelőknél elhanyagolt, de példásan rendben tartott ültetvényekkel. A kistermelőknél ajánlatos lenne váltogatni a felsorolt szereket, különösen érvényes ez a Sápról esetében, ahol a tapasztalataink szerint igen könnyen kialakíthatjuk az ellenállást mind a lisztharmat, mind a varasodás esetében. A lombosfa fehérmolyról beszélni már szinte közhelynek számít, de mégsem lehet sző nélkül elmenni a téma mellett. Az Érsekújvár! (Nové Zámky) járásban az 1981-es évtől szaporodási-terjedési területe egyre nagyobb. Évek óta abban reménykedünk, hogy a kártevő természetes szaporodási ciklusa megtörik, de eddig ez nem történt meg. Augusztus végére a nagyüzemi gyümölcsösökben olyan leveleket találtunk, amelyeken 8—15 lárva is bebáboződott. Hasonló helyzet alakult ki á kistermelők nagy részénél, ahol hasonló számú elhagyott aknát találtunk, amit a levélfelület fokozatos elvesztésével korai lombhullás követ. Eddig kétféle táblázatról van tudomásunk. Az egyik április utolsó napjaira, a másik május első napjaira feszi a védekezés kezdetét, ami mindenképpen a virágzás idejére esik. Általános tapasztalat, hogy aki még a virágzás utáni kezelést is megkésve végzi el a kártevők ellen, mert itt mindenképpen ajánlatos a rovarölöszeres kezelés, annak a későbbi Időszakban alaposan meggyűlik a baja az említett kártevővel. A piretroidok megfelelő védelmet nyújtanak, de elpusztítják az atkák természetes ellenségeit is. Visszatérve a megkezdett témához, az idei év tapasztalatai alapján elmondhatjuk, hogy a május 10. körüli, tehát a virágzás utáni kissé megkésett védekezésnél az aknák mérete elérte a fele nagyságot, amiből az következik, hogy az almamoly elleni védekezésnél május 20-a után már csak üres aknát, vagy a teljesen kifejlett lárvát találtuk volna, ami bizony alaposan megkérdőjelezi a permetezés hatékonyságát. Közben azt emlegetjük, hogy legcélszerűbb a védekezés a lárvakelés kezdetén, esetleg az aknák egy két mm-es nagyságánál. Ide kívánkozik az a megjegyzés is, hogy a levélfelület csökkentését is figyelembe kell vennünk. A múlt év eredményeihez képest rosszabb évet zártunk, eltekintve néhány kivételesen jól védekező nagyüzemtől. A gyümölcsfa takác.satkák száma akkora volt, amekkorára az utóbbi években nem volt példa. Szövetkezeteinkben a piretroidok használatával és a szaporodási feltételek alakulásával, egybeesésével alakulhatott ki az a helyzet, hogy már május utolsó napjaira erős fertőzéseket találtnnk. Ez a probléma túlságosan összetett ahhoz, hogy megoldására néhány szóval hasznos, általános szabályt lehetne alkotni, de az bizonyos, hogy a kénes készítmények mellőzése a Jonatán fajtánál, Illetve a szerrotáció egyszerűsítése kiválthatja a nagyméretű szaporodást. A virágzás előtt használt Oleoekamet még kiváló hatású volt, később azonban itt is elszaporodtak az atkák. Nem lebecsülendő az a, tulajdonsága, hogy a méhekre gyakorlatilag nem mérgező és környezetvéde'ini szempontból Is kitűnő készítmény. Néhány kistermelő ugyan panaszkodott a szerinte nem megfelelő hatásra, de ha alaposan utánanéztünk, mindig megtaláltuk a hibát pl.: az alkalmazásra nem megfelelő Időpont, kisebb vízmennyiség felhasználása, vagy az előírt töménység csökkentése. A kistermelőknél az amerikai szövőlepke első nemzedéke helyenként közepesen károsított. A második nemzedék már komolyabb károkat okozott, sok helyen alakultak ki erős fertőzési gócok. A szakemberek sokszor hangsúlyozzák, hogy addig vágjult le vagy permetezzük a károsított gallyakat, esetleg azt a néhány levelet, amíg a táplálkozási területük a minimálisra korlátozódik. Ez a terület a megjelenésüktől számítva 5—6 nap múlva már a többszörösére növekszik: A gyümölcsfa takácsatka és a kétfnltos takácsatka már komolyabb gondot okozott, különösen a piretroid készítménvnyel többször kezelt ültetvényekben, melyek viszont igen jő hatásúak a szőlűmoly elleni védekezésben. Ä helyenként rosszul sikerült kora tavaszi lemosó permetezések hibáit helyrehoztuk, vagy inkább több-kevesebb sikerrel ellensúlyoztuk Miiből és kényszerhelyzetben Bi-58 használatával. Paprikán, uborkán, paradicsomon és a dinnyén is jelentősen elszaporodtak a takácsatkák. Akik jobb hiján az Actellicot használták ellenük, és megperzselték a növényzetet, ne szidják sem az ajánlót, sem a gyártó üzemet, mert csak két eset lehetséges. Az első. hogy túllépték az előírt töménységet, a második esetben pedig a 30 C-fok körüli napfényes idő a perzselés okozója. Mondanom sem kell, hogy üvegházak és fóliák alatt a perzselődésre még nagyobb az esély. Az üvegházi molytetű és a földibolha nagymértékben elszaporodott a káposztaféléken. A védekezést többször meg kellett ismételni ellenük. Feltétlenül említést érdemel a keleti gyümölcsmoly, amelynek viszonyaink között három, ritkán négy nemzedéke is kifejlődhet. Leggyakrabban a közkedvelt és értékes őszibarackot károsítja. A leszáradt hajtásvégek május végén, iúnius elején már szinte előre jelzik a gyümölcs „férgesedését“ is. A tömeges rajzás után a kelés megindulásakor kezdjük a^ védekezést, ami többnyire május harmadik harmadára esik. Avértetvek károsításával eddig többnyire csak a kiskerttulajdonosoknál találkoztunk, ebben az évben viszont már megjelent néhány helyen a nagyüzemi termelőknél is. A sűrű koronába gyakran nem jut be a permetlé, ezért ezeken a helyeken tömegesen előfordulnak Minél több a nem megfelelően kezelt sebhely és a vízhajtás, annál lobban szaporodnak. Sajnos még nem tudjuk előre jelezni parazitáinak rajzási idejét, hogy kíméljük őket a permetezések Gyümölcsszüret előtt Fotó: Macáicza Sándor értékelése időzítésével. Ügy tűnik, a jövőben a lombosfa fehérmolyhoz hasonló, de lassabb szaporodására számíthatunk. Szokatlanul nagy számban károsítottak a levéltetvek egészen a nyár közepéig számos növényünkön. Szaporodásukkal arányosan nőtt a számuk a természetes ellenségeiknek Is. Az integrált növényvédelem iskolapéldáját láthattuk esetükben, helyesebben az Integrált növényvédelemhez tartozó gondolkodásmód helyességének a megvalósulását. Néhány szót általában a növényvédelemről. Nagyon hasznos volna, ha nem jelennének meg a szaklapok hasábjain olyan általános kijelentések mint például „A permetezett gyümölcsöt csak alapos mosás után fogyasszuk!“ Tudnunk kell, hogy a növényvédelemben nemcsak kontakt hatású, de felszívódó szereket is használunk. Nincs az a mosás, amellyel a felszívódó készítményeket lemoshatnánk. Inkább tartsuk be a csomagoláson feltüntetett elbomlási idő (ochranná lehota} napokban megadott idejét. Itt szintén el kell oszlatni néhány téves nézetet. Egyesek szerint a termelők körében elterjedt, hogy a készítmény a feltüntetett ideig védi a növényt a kórokozó vagy kártevő ellen. Ez tévedés. A kórokozóra vagy kártevőre ettől esetleg hosszabb, de többnyire rövidebb ideig hatnak a felhasznált vegyszerek. Ez a napokban megadott idő azt jelenti, hogy mennyi ideig károsítja az adott készítmény az emberi szervezetet, illetve ezen az Időn túl már elbomlik, feltéve, hogy nem léptük túl az előírt töménységet. Továbbá, az is jó lenne, ha a kistermelők felhagynának azzal a gondolkodásmóddal, hogy a család részére nem, vagy alig permetezik a zöldségféléket, míg a leadásra szántnál figyelembe sem veszik az egészségügyi várakozási időt. Ez már több mint lelkiismeretlenség. Más országokhoz hasonlóan nálunk is szükség lenne kötelező vegyszerezési napló bevezetésére. valamint nemcsak a nitráttartalom, de a vegyszermaradékok szigorú ellenőrzésére is. Tény, hogy a hajtatott zöldségféléket az utóbbi időben főként a kistermelők termesztik. Amíg a nagyüzemi ágazatvezetőnek egyik legfőbb gondia az volt, hogy vegyszermentes árut adjon le, addig egyes kistermelőknél a haszonszerzés rernénve sok esetben értékesebb emberi tulajdonságokat nyom el. SZALA1 LÁSZLÓ A kósza pocok kártétele Októberben általában már csak a krizantémot permetezzük elsősorban a szeptóriás levélfoltosodás és a szürkepenészes virágrothadás ellen. A szeptőria ellen Dithane-t vagy Perozint használunk és szükség szerint lisztbarmat elleni készítményt (Sulikol K, Fundazol 50 WP, Topsin M 70 WPJ is keverünk a permetlébe. A szürkepenész ellen Ronilannal vagy Euparennal permetezünk, de a kezeléseken kívül az agrotechnikai beavatkozások helyes megválasztásával (kiadós szellőztetés, árasztásos öntözés) is harcolunk a kórokozó ellen. Kártevők észlelésekor rovarölő szerrel is permetezünk. A levéltetvek ellen Pirimort, a poloskák ellen Metationt vagy Decemtiont használunk. Mellőzzük a Bi-58 ЕС használatát, mert egyes fajták érzékenyek a készítmény hatóanyagára. Október végén időszerű á gyümölcsfák ültetése. Már 8 csemeték vásárlásakor figyel“ mesen vizsgáljuk át a fácskák gyökereit, hogy találunk-e raj* tűk agrobaktérium okozta da“ ganatot, ún. gyökérgolyvát. A gyökérgolyva különösen akkor veszélyes, ha a gyökérnyakon helyezkedik el. Ilyenkor a beteg gyümölcsfák fejlődése lelassul, leveleik sárgulnak és a fák néhány év múlva elpusztulhatnak. A gyümölcsfák ültetésekor gondoljunk a kósza pocok (Arvicola Terrestris) várható kártételére is, főként folyók, tavak közelében. A kósza pocok ngyanis a talajban él, és a gyümölcsfák föld alatti részeit rágja körül ágy, hogy a gyökerek végeit ék alakban elvékonyítja. A veszélyeztetett területeken ezért érdemes a csemetéket dróthálóból készített kosarakba ültetni mégpedig ágy, hogy a kosarak mérete megegyezzen a gyümölcsfáknak' ásott gödrök nagyságával, de 60 X 60 X 60 centiméternél kisebb ne legyen, mert legalább' 4—5 évig kell védenie a fiatal fák gyökereit. A drótháló szemeinek átmérője se haladja meg a 20—30 millimétert. A gyümölcsösök telepítéseкок_пе feledkezzünk meg a kertek bekerítéséről sem, mert a fiatal gyümölcsfák kérgét a tél folyamán (különösen, ha sok hő esik), a mezei nyúl károsíthatja. Amíg nincs kerítés,addig legalább dróthálóval védjük a fiatal fák törzseit. A há- - lót egy vagy két karóhoz erősítjük ágy, hogy közvetlenül ne érintse a törzset. MATLÄK GYÖRGY) agrármérnök Nyúlrágás fiatal fatörzsön A dörzsölt (szárított) majoránna osztályozása Ez az előírás az élelmiszeriparban és a közvetlen fogyasztásra használt majoránnára vonatkozik, azonkívül a külföldről behozott fűszerekre Is. A dörzsölt majoránnát két minőségi osztályban vásárolják fel. A két osztályba tartozó áru között kevés eltérés van. A termék tulajdonképpen a dörzsölt levelek és virágok vagy a virágok bármely részének a keveréke. A jó minőségű áru száraz, egészséges, szár, ágacskák és a romlás jele nélkül. Nem lehet betegségek vagy kártevők által károsított. Idegen szagoktól legyen mentes, a megengedett nedvességtartalma 13 %. Ezek az előírások mindkét osztályra vonatkoznak. Az első osztályú termék színe világn/zöld vagy szürkészöld 10 ®/o-a lehet barnászöld íze pedig kellemesen fűszeres. A másodosztályú termék színe világoszöld vagy barnászöld. ize lehet kevésbé jellegzetes is. Az l osztályú majoránnában lehet 3 % saját keverék — szár vagy ágacska — (ez a II. osztályban 4 %), 0,5 % idegen keverék —* más növények részel — fa II. osztályban 1 %) és 3,5 % homok (а II. osztályban 5 °/o). A majoránna ezenkívül tartalmaz még 0,7 % aromatikus anyagokat (a II. osztályban 0,5 °/o) ési 15 °/o hamut (а II. osztályban 16 %) is. A százalékok az áru súlyára vonatkoznak. Ha a szárított majoránna nedvességtartalma elérj a 15 %-ot, akkor a súlyból levonnak, mivel nem felel meg az előírásnak. A kistermelőktől felvásárolt majoránnában nem állapítják meg az aromatikus és a hamuanyagokat. Mintavételkor az 58 0110-es számú csehszlovák norma szerint járnak el. A szárított majoránnát tiszta száraz papírzsákokban szállítják Az 50 5620-as számú csehszlovák norma szerint 10 grammonként papírzacskókba csomagolíák. A további rendelkezéseket a szállításról, csomagolásról és raktározásról az 58 0515-ös számú csehszlovák norma szabja meg. (Val Növényvédelem októberben A növényvédelem úiabb
