Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1986-10-11 / 41. szám
r „Kicsik' az iskola udvarán. Van ebben valami különös? Bizony, hogy van. Ezúttal ugyanis nem kissrácokról, hanem apróállatokról van szó. itt rendezte Vili. kiállítását a Szlovákiai Állattenyésztők Szövetségének Pozsonypüspöki (Podunajské Biskupice) Atapszeryezete. A kapuban Koller Rudolf, a kiállító bizottság elnöke fogad, s bevezet a katonás rendben sorakozó kalitkák közé. Apró lakóikat szemmel láthatóan item zavarják a kíváncsi, mustráló tekintetek, becézgető hangutánzó szavak. A pávagalambok elegáns lejtésekkel kelletik, illegettk magukat, mint a primadonnák, a nyuszik lustán pislognuk vissza a sok látogatóra, csak ítt-ott ugrik át egyik-másik a ketrec túlsó sarkába. A sokféle baromfi egy egész sort bérelt ki magának, ám az egzotikus madarak, ha kisebb számban is, de hang- és színskála tekintetében lepipálják valamennyit. Amott kicsit nagyobbacska jószág mutatkozik be a nagyközönségnek, akarom mondani kisközönségnek. A pónikat ugyanis olyan népes gyerekhad veszi körül, hogy a közelükbe se jutok. Mellettük a kameruni kecskepár sértődötten fordít hátat, mintha csak szemrehányást tenne a nézelődőknek: hát ha azok ott érdekesebbek, tessék, nézegessétek csak őketl jobboldalt kis sátor alatt frissítő kapható, balra tombolát árulnak, s nyereményként a tenyésztőtársak állományuk ngy-egy darabját kínálják azoknak, akiknek szerencséjük van. Minden ketrecen címke függ a kiállított egyed adataival, alaposabb információ végett pedig bárki nyugodtan fellapozhatja a precízen összeállított jegyzéket. Minden gondos, következetes előkészületekre utal, azaz a rendezők, mindenekelőtt Liedl Vilmos, a két Dinka házaspár, Lang jános és Kemencéi István készségéről, ügybuzgalmáról tanúskodik. Hamarosan előkerül az SZÁSZ alapszervezetének elnöke, Koller István is. Szerényen, csendesen, visszafogott büszkeséggel beszél a szervezet munkájáról, eredményeiről, amit tulajdonképpen ez a kiállítás illusztrál. — Alapszervezetünk 62 tagja közül -huszonnyolcán hozták el kedvenceiket, azonkívül a környék alapszervezeteiből 20 vendég mutatja itt be tenyésztőmesterségét — kezdi rövid beszámolóját. — Hagyományosan, minden évben rendezünk kiállítást. Ügy gondoljuk, ez a legalkalmasabb módja annak, hogy munkánk eredményeit bemutassuk a nagyközönségnek, s hogy összehasonlítsuk azokat más alapszervezetek eredményeivel. Fő célunk természetesen a fajtatiszta állatok tenyésztésének népszerűsítése, ilyen rendezvény - jó alkalom arra is, hogy a kisállattenyésztők találkozzanak, ‘kicseréljék tapasztalataikat és új érdeklődőket nyerjenek meg a mozgalom számára a fiatalok köréből. Persze sok egyed gazdát cserél, hiszen adásvételre is van lehetőség. „szépségversenynek“ Is ki voltak téve az állatkák. — Hogyne! Az értékelő bizottság tizenkilenc dijat osztott ki a kiállítók között — válaszol kötetlenül és sebtében etőkerít egyet az emlékplakettek közül, amelyek rövidesen a legeredményesebb tenyésztők birtokába kerülnek majd (Nagyon kedves emléktárgy. Török Ági keramikus népművész érré az alkalomra készült munkája.) — Lássuk hát a díjazottakat! — Kezdjük talán a galamboknál — mutatja, s követjük az irányt. — Jó értékelést kaptak Gottgeisel Dezső, Fröhlich Imre és Lang János galambjai. A galambászok -közül Kemence! István angol bögyösset, Marian Béták Dunajská Lužná i tenyésztőtárs mint vendég morva struccal szerepel a legjobbak listáján. Ezeket az angol páva galambokat pedig én neveltem — mondja szerényen Koller István. — Látom, nem szívesen propagálja a saját munkáját, azért örülnék, ha egy kicsivel többet Is megtudhatnánk tenyésztőmunkája eredményeiről. <— Az angol pávagalambok tenyésztésében telik loginkább kedvem. Ezek a kedvenceim. Pátyolgatom, gondozom, becézem őket. Vigyázok rájuk, mint a szemem fényére. Háromszor, nyertek országos bajnokságot, minden jelentősebb seregszemlére elviszem őket, legyen az Nyitrán vagy Brnóban. Van egy pár fekete pávám is, ezeket szoktam elküldeni az Intertau nemzetközt kiállításra. Tenyésztek még nyulakat, baromfit és egzotikus madarukat — összegez gyorsan, és siet másra terelni a szót. A nyitlak melleit haladunk: — Magas pontszámot kapott ez az új-zélandl fehér, Liedl Vilnius bácsi állományából, egy német tarka, Dinka József, egy kastorex, Mezei József, és egy angora, Kruták Karol mérnök tenyészetéből. A baromfi közül Dinka Mihály és Stefan Jurčo tenyésztése méltó említésre. Jószerivel még be sem fejeztük a szemlét, amikor egyszerre többen is telhívták a figyelmem, egy talpraesett, fürge idős bácsira, aki most is olt sürgöttforgott a nyúlketrecek körül. Ltedl Vilmos bácsi az alapszervezet oszlopos tagja, pillanatnyilag ünnepeltje. A közelmúltban töltötte be. nyolcvanadik életévét. Huncutszemű, örökmozgó ember, sosem ismerte a tétlenséget. A szervezet leglelkesebb nyulásza, mint elmondta, ő a tenyésztői gyakorlatot elméleti tudással támasztja alá; szakkönyvek és folyóiratok lapozgatásával gyűjt mind több Ismeretet a tenyésztéshez. 1943 őta udvara állandó lakói a nyulak. Fáradhatatlan, és jő egészségnek örvend. Még sok-sok tevékeny, vidám évet kívánva Vilmos bácsinak, elköszönünk. —gyepes — A dió osztályozása Az érett, friss diót két minőségi osztályban vásárolják fel. Az első osztályú dió legyen vékony, télkemény és zárt héjú, a külső zöld héjtőt megtisztított és jól törhető. A dió belseje •{a .mag) fejlett, fehér vagy sárgás színű, fehér vagy barnás vékony héjlal bevonva, amely könnyen lehámozható. A ládába azonos fajtájú, kb. egyforma nagyságú darabokat kell tenni. А II. osztályba tartozó dió héja kemény, a zöld héjtól megtisztított és kissé foltos is lehet. Nem baj, ha a dióbél nem tölti ki az egész héjat és ha a mag héja barna. A ládában lehet különböző fajtájú, alakú és nagyságú dió. 10 %-nak a belseje részben száraz lehet. Az átmérő mindkét osztálynál 25 mm Az első osztályban 3 % lehet kisebb a megengedett 25 mm-nél (а II. osztályban ez 20 %). A legnagyobb és legkisebb dió között 8 mm eltérés lehet. A százalékok a diók mennyiségére vonatkoznak. 6 % (a íü osztályban 10 %) lehel hibás héjú, ebből 3 Vo (а II. osztályban 5 %) lehet penészes vagy kártevő által károsított. Ä % (а II. osztályban 12 °/o) lehet olyan dió, amelynek hibás a magja, ebből 4 % (а II. osztályban 8 %) lehet penészes vagy kártevők által károsított. Az egészséges magok részaránya az összsúlyból az első osztályban 40 %, a másodikban 30 %. A dió nem tartalmazhat toxinogénlkus penészeket, különösen Aspergillus flavus-t nem. Hibának számít, ha a héj kártevők által károsított, penészes, ha a dió üres, nehezen törhető, vagy nehezen válik el a magja. Hibás a mag, ha olajos ízű, fekete, penészes, kártevők vagy betegségek által károsítolt, részben vagy pedig egészen száraz. A részben száraz mag olyan, amely egészséges és csak a fele száraz. A kissé nyitott dió nem számít hibásnak. Az olyan dió, amelyben a mag héja sötétbarna, és nem válik el vagy csak nehezen, nem számít friss diónak és ekkor már az 56 8189 es számú csehszlovák norma szerint szabványozzák. MAGDA VALŠÍKOVÄ agrármérnök. a mezőgazdasági tudományok kandidátusa I Gabőíkovóban a Szlovákiai Kertészkedők Szövetsége aiapszervezetének gazdasági felelőse, Bodó Pál az almaszüret közben felmerülő nehézségekkel foglalkozott, szóval volt gondja bőven. Az áruszerű zöldségtermesztés a szervezett felvásárlás megindulása után terjedt el a faluban. Az emberek számolva a biztos piaccal szorgoskodni kezdtek. Mára ez egyfajta kultúrává vált, annyian foglalkoznak gyümölcs- és zöldségtermesztéssel. — Hány tagja van az alapszervezetnek? — Hat éve csak hatvanan voltunk, azóta évente mintegy tíz tag lépett be. A jelenlegi létszám 120. Főleg a fiatalok csatlakoznak. Ügyelünk arra, hogy akik az alapszervezetből kilépnek, máskor ne kerülhessenek vissza. Nem akarjuk támogatni az ide-oda ingadozást. Alapszervezetünknek. másokhoz hn-sonlóan szintén vannak jobb és rosszabb évei. Nem kívánhatjuk, hogy a hátrányosabb évek terheit a kitárté tagok viseljék. — Melyik züldségfajták a legelterjedtebbek? — Paprikát, paradicsomot, uborkát, korai salátát, korai és téli káposztát, kelt, karfiolt termesztenek a legtöbben. Ezek iránt mutatkozik a legnagyobb kereslet, meg az említett zöldségfélék az év folyamán a kertben is harmonikusan váltják egymást. — Mennyi zöldség termelt az idén? — Paradicsomból mintegy 100, paprikából 30, uborkából pedig 1,5 tonna. A paradicsom ára nem alakult a legkedvezőbben, de az uborka kilóját 7—8 koronáért értékesítettük. — Voltak é gondjaik a züldségfelvásár lássál? — Mi az Agrofrigorral kötöttünk szerződést, különösebb problémáink nem adódtak. — Es melyek a legnépszerűbb gyümölcsfajták? — Elsősorban a kajszibarack. Körülbelül 3—4 ezer facseaie— Ezenkívül hogyan támogatja az alapszervezet a kistermelőket? Fotó: Tóth József kesített mennyiség 200—250 tonna volt. Ebben az évben 9 korona voit az első osztályú barack kilója, míg tavaly még 11. Számítottunk a különbözeiét kiegyenlítő ártámogatásra, de nem kaptuk meg. A tagság ezen kívül foglalkozik más gyümölcsfajtákkal is. Almából ebben az évben 70—80 tonna termett. Sokan szölészkcdnek, de a termést saját maguk dolgozzák tel. A többi tétel nem jelentős. — Mindenekelőtt vegyszerekkel, műtrágyával, vetőmaggal. A nagyobb .mennyiségben történő vásárlás csökkenti az árakat. De. ami talán a legfontosabb, szaktanácsokkal is. Évenle .legalább háromszor rendezünk szakmai előadásokat. E- zenkívül minden veszélyesebb betegség elterjedésekor is. Sok nehézségünk volt például a paradicsommal. A különféle- permetezőszerek és műtrágyák használati módjáról és a használat gyakoriságáról is tájé koztatjuk a tagságot. Például egyes szerekkel tavasszal egy-két permetezés is elég, ősszel pedig már dtször-hatszor kell. De más is szóba kerül. Például a hnb titkára blokerlész. Tartott is már egy nagyon jól sikerült előadást. Minden évet ünnepélyes évzáróval fejezünk be. Ekkor értékeljük az év eredményeit, pontosan megállapítjuk mit teljesítettünk és mit nem. — Hogyan értékesítik ezt a gyiimülcsmemiyisegct? — Több felvásárlón keresz— Hogyan minősítik a gabéfknvói aíapszervezetut? — A közepesek közé tartótéi adtunk el, és az érdeklődés már tíz éve tart. Ennek persze fokozatosan meg kell mutatkoznia az évi termés nagyságában. — Mennyi barack termett az idén? — Az idei termés nem volt túl jó. mintegy 50 tonna termett. Három évvel ezelőtt sokkal jobb évet zártunk, az értélül. Ebben az évben 30 tonna kajszibarackot vásárolt fel az Agrofrigor, ám szerződtünk a Zelenlnával és a Jednota Fogyasztási Szövetkezettel Is. Eddig ezzel nem voltak gondjaink. — És mivel voltak? — Régóta sok problémánk származott az értékesítés elavult műszaki körülményeiből. Három évvel ezelőtt még egy lakóház kibérelt udvarán zsúfolódott össze az elszállításra váró zöldség és gyümölcs. Szabad ég alatt, kitéve a Változó időjárásnak, persze romlott az áru minősége. Ezt a tagok pénztárcája érezte meg, noha nem tehettek róla. Azóta sokan belátták, hogy ez az állapot komoly anyagi veszteséget jelent számukra. Végül összefogtunk, és hétvégeken társadalmi munkával felépítenünk egy félmillió korona értékű felvásárlócsarnokot. A könnyűszerkezetes épület összeállításához szükséges, szakértelmet Igénylő munkát az álapszervezet fizette, ám minden egyebet a tagság végzett el. HOZZÁÉRTÉSSEL zunk, ugyanis az erőmű munkásai a falu zöldség- és gyümölcskínálatának jelentős hányadát megvásárolják. — Rendelkeznek-e elég kisgéppel a kertészkedők? — Körülbelül 15 kistraktor van a faluban. Egy ideig alapszervezetünk tulajdonában is volt traktor, de nem használtuk ki eléggé, ezért eladtuk. A termények eladásánál az állami gazdaság segít szállítóeszközeivel. Ez a segítség nagyon fontos, mert egyrészt a felvásárló pontosan kéri az árut, másrészt az idény alatt gyorsan eshetnek az árak. — Hogyan lehetne hatékonyabbá tenni az alapszervezet termelő tevékenységét? — Két szempontot említenék meg, melyeket már felvetettünk. Az első az egységes zöldségfajták termesztése. Szorgalmazzuk, hogy a tagok a legjobb minőségű, legnagyobb hozamú és főként azonos fajtájú zöldségféléket termesszék. így ugyanis közel azonos időben érik be a termés, ami egyszerűbbé teszi a szállítást, valamint a nagy mennyiségű, egységes fajtából származó árura kedvező feltételek mellett köthetünk szerződést. — És a másik szempunt? — A gyorsaság. A korai kínálat nagyon fontos, ugyanis ekkor még jóval magasabbak az árak. Ez' a némi beruházási költséget is kifizetődővé teszi, ezért tagjainkat szeretnénk rávenni a fejlettebb technológiák alkalmazására. Több előadást hallhattunk erről a témáról, és törekvésünknek már eredményei is vannak. Akad néhány kertész, aki a zöldséggel decemberben kezd foglalkozni, élveti a magot, majd kipróbált eljárással egész télen fűti a fóliasátrat, s rendszeresen gondozza a veteményt. — Mikor érik be az első termés, ha ezt az eljárást alkalmazzak? — Áprilisban. — Ide tényleg nem kell kommentár. — A kertészkedést elsősorban nagyobb hozzáértéssel, szakértelemmel tehetjük hatékonyabbá. Ennék a gondolkodásmódnak az elterjedését tartanám a legfontosabbnak. ÖLLŰS LÁSZLQ