Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1986-10-11 / 41. szám

r „Kicsik' az iskola udvarán. Van ebben valami különös? Bi­zony, hogy van. Ezúttal ugyan­is nem kissrácokról, hanem apróállatokról van szó. itt rendezte Vili. kiállítását a Szlovákiai Állattenyésztők Szö­vetségének Pozsonypüspöki (Po­dunajské Biskupice) Atapszer­­yezete. A kapuban Koller Rudolf, a kiállító bizottság elnöke fogad, s bevezet a katonás rendben sorakozó kalitkák közé. Apró lakóikat szemmel láthatóan item zavarják a kíváncsi, must­ráló tekintetek, becézgető hang­utánzó szavak. A pávagalam­bok elegáns lejtésekkel kelle­tik, illegettk magukat, mint a primadonnák, a nyuszik lustán pislognuk vissza a sok látoga­tóra, csak ítt-ott ugrik át egyik-másik a ketrec túlsó sar­kába. A sokféle baromfi egy egész sort bérelt ki magának, ám az egzotikus madarak, ha kisebb számban is, de hang- és színskála tekintetében lepipál­ják valamennyit. Amott kicsit nagyobbacska jószág mutatko­zik be a nagyközönségnek, a­­karom mondani kisközönség­­nek. A pónikat ugyanis olyan népes gyerekhad veszi körül, hogy a közelükbe se jutok. Mellettük a kameruni kecske­pár sértődötten fordít hátat, mintha csak szemrehányást tenne a nézelődőknek: hát ha azok ott érdekesebbek, tessék, nézegessétek csak őketl jobboldalt kis sátor alatt frissítő kapható, balra tombo­lát árulnak, s nyereményként a tenyésztőtársak állományuk ngy-egy darabját kínálják azok­nak, akiknek szerencséjük van. Minden ketrecen címke függ a kiállított egyed adataival, ala­posabb információ végett pe­dig bárki nyugodtan fellapoz­hatja a precízen összeállított jegyzéket. Minden gondos, kö­vetkezetes előkészületekre utal, azaz a rendezők, mindenek­előtt Liedl Vilmos, a két Dinka házaspár, Lang jános és Ke­mencéi István készségéről, ügybuzgalmáról tanúskodik. Hamarosan előkerül az SZÁSZ alapszervezetének elnöke, Kol­ler István is. Szerényen, csen­desen, visszafogott büszkeség­gel beszél a szervezet munká­járól, eredményeiről, amit tu­lajdonképpen ez a kiállítás il­lusztrál. — Alapszervezetünk 62 tagja közül -huszonnyolcán hozták el kedvenceiket, azonkívül a kör­nyék alapszervezeteiből 20 ven­dég mutatja itt be tenyésztő­mesterségét — kezdi rövid be­számolóját. — Hagyományosan, minden évben rendezünk kiál­lítást. Ügy gondoljuk, ez a leg­alkalmasabb módja annak, hogy munkánk eredményeit bemu­tassuk a nagyközönségnek, s hogy összehasonlítsuk azokat más alapszervezetek eredmé­nyeivel. Fő célunk természete­sen a fajtatiszta állatok te­nyésztésének népszerűsítése, ilyen rendezvény - jó alkalom arra is, hogy a kisállattenyész­tők találkozzanak, ‘kicseréljék tapasztalataikat és új érdek­lődőket nyerjenek meg a moz­galom számára a fiatalok kö­réből. Persze sok egyed gazdát cserél, hiszen adásvételre is van lehetőség. „szépségversenynek“ Is ki vol­tak téve az állatkák. — Hogyne! Az értékelő bi­zottság tizenkilenc dijat osz­tott ki a kiállítók között — vá­laszol kötetlenül és sebtében etőkerít egyet az emlékplaket­tek közül, amelyek rövidesen a legeredményesebb tenyésztők birtokába kerülnek majd (Na­gyon kedves emléktárgy. Török Ági keramikus népművész érré az alkalomra készült munká­ja.) — Lássuk hát a díjazottakat! — Kezdjük talán a galam­boknál — mutatja, s követjük az irányt. — Jó értékelést kap­tak Gottgeisel Dezső, Fröhlich Imre és Lang János galambjai. A galambászok -közül Kemen­ce! István angol bögyösset, Marian Béták Dunajská Lužná i tenyésztőtárs mint vendég morva struccal szerepel a leg­jobbak listáján. Ezeket az an­gol páva galambokat pedig én neveltem — mondja szerényen Koller István. — Látom, nem szívesen pro­pagálja a saját munkáját, azért örülnék, ha egy kicsivel többet Is megtudhatnánk tenyésztő­­munkája eredményeiről. <— Az angol pávagalambok tenyésztésében telik loginkább kedvem. Ezek a kedvenceim. Pátyolgatom, gondozom, becé­zem őket. Vigyázok rájuk, mint a szemem fényére. Háromszor, nyertek országos bajnokságot, minden jelentősebb seregszem­lére elviszem őket, legyen az Nyitrán vagy Brnóban. Van egy pár fekete pávám is, ezeket szoktam elküldeni az Intertau nemzetközt kiállításra. Tenyész­tek még nyulakat, baromfit és egzotikus madarukat — össze­gez gyorsan, és siet másra te­relni a szót. A nyitlak melleit haladunk: — Magas pontszámot kapott ez az új-zélandl fehér, Liedl Vilnius bácsi állományából, egy német tarka, Dinka József, egy kastorex, Mezei József, és egy angora, Kruták Karol mérnök tenyészetéből. A baromfi közül Dinka Mihály és Stefan Jurčo tenyésztése méltó említésre. Jószerivel még be sem fejez­tük a szemlét, amikor egyszer­re többen is telhívták a figyel­mem, egy talpraesett, fürge idős bácsira, aki most is olt sürgöttforgott a nyúlketrecek körül. Ltedl Vilmos bácsi az alapszervezet oszlopos tagja, pillanatnyilag ünnepeltje. A közelmúltban töltötte be. nyolc­vanadik életévét. Huncutszemű, örökmozgó ember, sosem is­merte a tétlensé­get. A szervezet leglelkesebb nyu­­lásza, mint elmond­ta, ő a tenyésztői gyakorlatot elmé­leti tudással tá­masztja alá; szak­könyvek és folyó­iratok lapozgatá­sával gyűjt mind több Ismeretet a tenyésztéshez. 1943 őta udvara állan­dó lakói a nyulak. Fáradhatatlan, és jő egészségnek ör­vend. Még sok-sok te­vékeny, vidám évet kívánva Vilmos bá­csinak, elköszö­nünk. —gyepes — A dió osztályozása Az érett, friss diót két minőségi osztályban vásárolják fel. Az első osztályú dió legyen vékony, télkemény és zárt héjú, a külső zöld héjtőt megtisztított és jól törhető. A dió belseje •{a .mag) fejlett, fehér vagy sárgás színű, fehér vagy barnás vékony héjlal bevonva, amely könnyen lehámozható. A ládába azonos fajtájú, kb. egyforma nagyságú darabokat kell tenni. А II. osztályba tartozó dió héja kemény, a zöld héjtól meg­tisztított és kissé foltos is lehet. Nem baj, ha a dióbél nem tölti ki az egész héjat és ha a mag héja barna. A ládában lehet különböző fajtájú, alakú és nagyságú dió. 10 %-nak a belseje részben száraz lehet. Az átmérő mindkét osztálynál 25 mm Az első osztályban 3 % lehet kisebb a megengedett 25 mm-nél (а II. osztályban ez 20 %). A legnagyobb és leg­kisebb dió között 8 mm eltérés lehet. A százalékok a diók mennyiségére vonatkoznak. 6 % (a íü osztályban 10 %) lehel hibás héjú, ebből 3 Vo (а II. osz­tályban 5 %) lehet penészes vagy kártevő által károsított. Ä % (а II. osztályban 12 °/o) lehet olyan dió, amelynek hibás a magja, ebből 4 % (а II. osztályban 8 %) lehet penészes vagy kártevők által károsított. Az egészséges magok rész­aránya az összsúlyból az első osztályban 40 %, a másodikban 30 %. A dió nem tartalmazhat toxinogénlkus penészeket, különösen Aspergillus flavus-t nem. Hibának számít, ha a héj kártevők által károsított, pené­szes, ha a dió üres, nehezen törhető, vagy nehezen válik el a magja. Hibás a mag, ha olajos ízű, fekete, penészes, kártevők vagy betegségek által károsítolt, részben vagy pedig egészen száraz. A részben száraz mag olyan, amely egészséges és csak a fele száraz. A kissé nyitott dió nem számít hibásnak. Az olyan dió, amelyben a mag héja sötétbarna, és nem vá­lik el vagy csak nehezen, nem számít friss diónak és ekkor már az 56 8189 es számú csehszlovák norma szerint szabvá­­nyozzák. MAGDA VALŠÍKOVÄ agrármérnök. a mezőgazdasági tudományok kandidátusa I Gabőíkovóban a Szlovákiai Kertészkedők Szövetsége aiapszervezetének gazda­sági felelőse, Bodó Pál az al­maszüret közben felmerülő ne­hézségekkel foglalkozott, szó­val volt gondja bőven. Az áruszerű zöldségtermesz­tés a szervezett felvásárlás megindulása után terjedt el a faluban. Az emberek számolva a biztos piaccal szorgoskodni kezdtek. Mára ez egyfajta kul­túrává vált, annyian foglalkoz­nak gyümölcs- és zöldségter­mesztéssel. — Hány tagja van az alap­szervezetnek? — Hat éve csak hatvanan voltunk, azóta évente mint­egy tíz tag lépett be. A jelenlegi lét­szám 120. Főleg a fiatalok csatlakoz­nak. Ügyelünk ar­ra, hogy akik az alapszervezetből kilépnek, máskor ne kerülhessenek vissza. Nem akar­juk támogatni az ide-oda ingadozást. Alapszervezetünk­nek. másokhoz hn-­­sonlóan szintén vannak jobb és rosszabb évei. Nem kívánhatjuk, hogy a hátrányosabb é­­vek terheit a ki­tárté tagok visel­jék. — Melyik züld­­ségfajták a legel­terjedtebbek? — Paprikát, pa­radicsomot, ubor­kát, korai salátát, korai és téli ká­posztát, kelt, kar­fiolt termesztenek a legtöbben. Ezek iránt mutatkozik a legnagyobb keres­let, meg az emlí­tett zöldségfélék az év folyamán a kertben is harmonikusan vált­ják egymást. — Mennyi zöldség termelt az idén? — Paradicsomból mintegy 100, paprikából 30, uborkából pedig 1,5 tonna. A paradicsom ára nem alakult a legkedve­zőbben, de az uborka kilóját 7—8 koronáért értékesítettük. — Voltak é gondjaik a züld­­ségfelvásár lássál? — Mi az Agrofrigorral kötöt­tünk szerződést, különösebb problémáink nem adódtak. — Es melyek a legnépsze­rűbb gyümölcsfajták? — Elsősorban a kajszibarack. Körülbelül 3—4 ezer facseaie­— Ezenkívül hogyan támo­gatja az alapszervezet a kister­melőket? Fotó: Tóth József kesített mennyiség 200—250 tonna volt. Ebben az évben 9 korona voit az első osztályú barack kilója, míg tavaly még 11. Számítottunk a különböze­iét kiegyenlítő ártámogatásra, de nem kaptuk meg. A tagság ezen kívül foglalkozik más gyümölcsfajtákkal is. Almából ebben az évben 70—80 tonna termett. Sokan szölészkcdnek, de a termést saját maguk dol­gozzák tel. A többi tétel nem jelentős. — Mindenekelőtt vegyszerek­kel, műtrágyával, vetőmaggal. A nagyobb .mennyiségben tör­ténő vásárlás csökkenti az ára­kat. De. ami talán a legfonto­sabb, szaktanácsokkal is. Éven­­le .legalább háromszor rende­zünk szakmai előadásokat. E- zenkívül minden veszélyesebb betegség elterjedésekor is. Sok nehézségünk volt például a pa­radicsommal. A különféle- per­metezőszerek és műtrágyák használati módjáról és a hasz­nálat gyakoriságáról is tájé koztatjuk a tagságot. Például egyes szerekkel tavasszal egy­­-két permetezés is elég, ősszel pedig már dtször-hatszor kell. De más is szóba kerül. Például a hnb titkára blokerlész. Tar­tott is már egy nagyon jól si­került előadást. Minden évet ünnepélyes évzáróval fejezünk be. Ekkor értékeljük az év eredményeit, pontosan megál­lapítjuk mit teljesítettünk és mit nem. — Hogyan értékesítik ezt a gyiimülcsmemiyisegct? — Több felvásárlón keresz­— Hogyan minősítik a gabéf­­knvói aíapszervezetut? — A közepesek közé tartó­téi adtunk el, és az érdeklődés már tíz éve tart. Ennek persze fokozatosan meg kell mutat­koznia az évi termés nagysá­gában. — Mennyi barack termett az idén? — Az idei termés nem volt túl jó. mintegy 50 tonna ter­mett. Három évvel ezelőtt sok­kal jobb évet zártunk, az érté­lül. Ebben az évben 30 tonna kajszibarackot vásárolt fel az Agrofrigor, ám szerződtünk a Zelenlnával és a Jednota Fo­gyasztási Szövetkezettel Is. Ed­dig ezzel nem voltak gond­jaink. — És mivel voltak? — Régóta sok problémánk származott az értékesítés el­avult műszaki körülményeiből. Három évvel ezelőtt még egy lakóház kibérelt udvarán zsú­folódott össze az elszállításra váró zöldség és gyümölcs. Sza­bad ég alatt, kitéve a Változó időjárásnak, persze romlott az áru minősége. Ezt a tagok pénztárcája érezte meg, noha nem tehettek róla. Azóta sokan belátták, hogy ez az állapot komoly anyagi veszteséget je­lent számukra. Végül összefog­tunk, és hétvégeken társadalmi munkával felépítenünk egy fél­millió korona értékű felvásár­lócsarnokot. A könnyűszerke­zetes épület összeállításához szükséges, szakértelmet Igénylő munkát az álapszervezet fizet­te, ám minden egyebet a tag­ság végzett el. HOZZÁÉRTÉSSEL zunk, ugyanis az erőmű mun­kásai a falu zöldség- és gyü­mölcskínálatának jelentős há­nyadát megvásárolják. — Rendelkeznek-e elég kis­géppel a kertészkedők? — Körülbelül 15 kistraktor van a faluban. Egy ideig alap­­szervezetünk tulajdonában is volt traktor, de nem használ­tuk ki eléggé, ezért eladtuk. A termények eladásánál az álla­mi gazdaság segít szállítóesz­közeivel. Ez a segítség nagyon fontos, mert egyrészt a felvá­sárló pontosan kéri az árut, másrészt az idény alatt gyor­san eshetnek az árak. — Hogyan lehetne hatéko­nyabbá tenni az alapszervezet termelő tevékenységét? — Két szempontot említenék meg, melyeket már felvetet­tünk. Az első az egységes zöld­ségfajták termesztése. Szorgal­mazzuk, hogy a tagok a legjobb minőségű, legnagyobb hozamú és főként azonos fajtájú zöld­ségféléket termesszék. így u­­gyanis közel azonos időben érik be a termés, ami egysze­rűbbé teszi a szállítást, valamint a nagy mennyiségű, egységes fajtából származó árura kedve­ző feltételek mellett köthetünk szerződést. — És a másik szempunt? — A gyorsaság. A korai kí­nálat nagyon fontos, ugyanis ekkor még jóval magasabbak az árak. Ez' a némi beruházási költséget is kifizetődővé teszi, ezért tagjainkat szeretnénk rá­venni a fejlettebb technoló­giák alkalmazására. Több elő­adást hallhattunk erről a témá­ról, és törekvésünknek már eredményei is vannak. Akad néhány kertész, aki a zöldség­gel decemberben kezd foglal­kozni, élveti a magot, majd ki­próbált eljárással egész télen fűti a fóliasátrat, s rendszere­sen gondozza a veteményt. — Mikor érik be az első termés, ha ezt az eljárást al­kalmazzak? — Áprilisban. — Ide tényleg nem kell kom­mentár. — A kertészkedést elsősor­ban nagyobb hozzáértéssel, szakértelemmel tehetjük haté­konyabbá. Ennék a gondolko­dásmódnak az elterjedését tar­tanám a legfontosabbnak. ÖLLŰS LÁSZLQ

Next

/
Thumbnails
Contents