Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1986-07-12 / 28. szám
8 SZABAD FÖLDMŰVES 1986. július 12. ✓ VITASSUK MEG! • VITASSUK MEG! a: z alkoholizmus szimptóraáit, külső és belső hatásait már régen feltérképezték az orvosok, a szakemberek. Annyi szakdolgozat, tudományos publikáció, terjedelmes felmérés nem jelent meg talán a rákkutatás eredményeiről sem. mint az alkoholizmusról. Miért nagyobb gond a családnak és a társadalomnak ma a betegesen iszákos, alkoholista ember, mini régen volt? Vitatkozni lehet és kell erről a jelenségről, mert a megosztó vélemények mögött ott van az igazság, a válasz a kérdésekre. A kesztvőt odadobtuk, de vajon felveszik-e azok, akiket érint, akiké a jelképes kesztyű. Bekapcsolódnak-e a vitába azok. akik isznak sört és pálinkát vegyesen, és ha nincs tömény ital, akkor a bor is megjárja, vagyis megszólalnak-e azok, akik úgy érzik, hogy még nem. de már majdnem... Milyen okosan érvel az a 17 éves fiatalember, aki kimondja, hogy a kocsmák, ivók, italmérések a forgalmi gócpontok, főbb útvonalak, vasúti és buszmegállók mellé, vagv közelébe épültek. Ezzel találkozik nap mint nap az utazó ifjúság. „Utasellátók“.... A kereskedelem jóvoltából ügyes üzleti érzékkel italozók, nagyivók állnak rendelkezésükre, ne kelljen szegényeknek fáradni, csak néhány lépésre van a kocsma a sarkon, (essék befáradni egy sörre! Egy sörre?.... Kezdjük talán a rövid elmélkedést az alkoholizmusról a dolgok legelején! Vannak, akik gyártják az alkoholt fállami vállalatok, szeszfőzdékj, vannak akik termelik a szülőt fmi szőlő- és borgazdák}. Mind becsületes, . szorgalmas emberek, akik alaposan meg üolgoznak érte. Mások aztán eladják a fogyasztóknak palackozva az üzletekben, vagy kimérve az ivókban, csellókban, bárokban, jobb vagy rosszabb, ócskább vagv fényűzőbb helyen. És az alkalmi ivók, alkoholjsiák megisszák ... Vannak olyan emberek, akik harcot indítanak, szót emelnek az alkoholizmus, a mértéktelen alkoholfogyasztás ellen. Esetleg tollat ragadnak, hogy mind többen meghallják a szavukat. De vannak olyanok is, akik hivatásuknál és beosztásuknál fogva intézeteket létesítenek, és vezetnek. Elkövetnek mindent, hogy tudásukkal, munká jukkái a gyógyulás, az absztinencia útjára térítsék a rászorulókat. De az eredmény olykor Igen csekély, szinte tapinthatatlan. Pedig az alkoholizmus káros hatását érzik maguk az alkoholisták is. Csak éppen az akarat hiányzik belőlük abhoz. hogv ne nyúljanak többé a pohárhoz. A személyiségükben deformálódott alkoholisták nemcsak a családjuk, hanem až egész »társadalom számára veszélyt jelentenek. Legtöbbjük veszélyes munkakerülő, sok közöttük a csaló, a bűnöző, aki többször összeütközésbe kerül a törvénnyel, az írott és íratlan emberi normákkal. „Táptalajuk“ azoknak a tevékenysége. akik üzérkednek, mindennel üzletelnek, mindenből pénzt csinálnak, és pénz fejében szemet hánynak mulasztások, törvényt sértő jeiénségek felett. Elég elolvasni az újságok rendőrségi krónikáit, bogv erről megbizonvosod junk. „Szomotor“ jeligéjű vítatársam sok érdekes, sürgősen megfontolandó és megvalósítandó javaslatot sorakoztatott fel az alkoholizmus elleni csatához. Ha csak a felét sikerülne megvalósítanunk, már csillagosra vizsgáznánk társadalmi összefogásból. 'Azonban egy bizonyos: az alkohol elleni harcban „ügyszerető ember“ és „jó példa“ Szükségeltetik! Ezt sommáztam barátom előtt, aki bágyadt karlegvintéssei ezeket mondta: — Ugyan kérlek. Ki mutat ma falun jó példát? Hiszen iszik a pék, a pap. isznak az orvosok és a pedagógusok, már a nők is, a titkár, az üzemgazdász, az elnök. Miért ne igyon bát a jani bácsi és a Pityu gve^ rek? Örsgem, „piál a föld...“ Gondolkodom, hogv mennyi dal. népdal, nóta maradt fenn a borról és a jó f?) értelemben 4ett „igazi“ mulatósról, vigalmi szokásainkról. Aztán Petőfi bordaiai jutnak az eszembe, s az is, bogv hiteles adatok szerint költőnk nem szeretje a bort... Már most hogyan magyarázzam meg az unokámnak, miért igen. és miért nem? Mivel a legtöbb alkoholista zsenge gyermekkorában tanulja az ivást. egészen korán el kellene kezdeni az ezzel kapcsolatos felvilágosító munkát. Sajnos, az iskola tanterve nem tartalmazza ezt a témakört. Az olvasmányok mind-mind |ó apukákról és anyukákról szólnak.. Az alkoholgvanús egyéneknek még a szagát is kizárjuk az iskolából. Bezzeg a falakon kívül megszerzik a gyerekek ilyen jellegű élményeiket! Sajnos, az a benyomásom, hogy az ellenőrző szervek nehezen, vagv alig tudnak érvényt szerezni az alkoholtilalomnak, Megv a reggeli pálinka kimérése ..sutyiban“, az üdítő „kísérővel“ a fiatalkorúnknak. Tudunk róla. de mit tehetünk? Az alkohol oldalán áliók tábora — úgy tűnik — erősebb, mint a mi szándékunk. Beletörődünk ebbe — vagv érvényt szerzünk a törvényeknek? — МГА— • VITASSUK MEG! VITASSUK MEG!- jkenyeret min-Jldig apám sze•* * letelte. Ha otthagytuk az asztalon a kenyér feketére sUlt héját, vagy morzsoltuk, elkomorodott. — Tiszteljétek a kenyeret — mondta, s ügy tudott nézni ránk, hogy elszégyelltük magunkat. Apám abban az időben a malomban zsákolta a gabonát. Esténként anyám rnasszirozgatta keskeny, inas vállát, mert megnyomta a nehéz zsák. Amikor a bakancsát levetette, kiszórta belőle a búzaszemeket a konyha kővére, és sokáig áztatta lábát a lavórban. — Látjátok, milyen könnyű — csippentett fel ujjaival egy búzaszemet. — De próbáljatok egy zsák búzát felemelnif Mosolygott,' amikor elcsodálkoztunk azon, hogy legénykorában még két zsákkal is elbírt. — A búza az élet. Márpedig az életről azt mondják, hogy nehéz. Míg fiatalabb voltam, én is könnyebben viseltem ... Egyik este apám szomorúan jött haza a malomból. Azt mondta, hogy pirosra festik a búzát, nehogy kenyeret süssenek belőle. A vegyszert egy német mérnök találta fel, aki egész délelőtt ott járkált fel-alá a raktárhelyiségben a malomtulajdonossal, hogy megbeszéljék a pirosítást. — Miért? — kérdeztük apámtól. — Hiszen fehéren is jóízű a búza. Apám lehajtotta a fejét. — Nem is embernek pirosítják azt, hanem a disznónak. — De miért teszik? — faggattuk mi, gyerekek, mert sehogy sem fért a fejünkbe, miért kell festeni a búzái, hiszen megfestette a természet. — Nincs ara a búzának — felelte apám, és oldani kezdte bakancsa szíját. Másnap csupa tenyere. Olyan KATKÖ ISTVÄN: piros volt a megrettenve Piros kenyér néztük, mintha véres lett volna. Különös volt, amikor kirakta az asztalra a piros búzaszemeket. Néztük sokáig, hallgatagon, azután anyám a tenyerébe vett egyet, és fátyolozott hangon mondta: — Annak pirulhatna így az arca, aki ezt kitaláltat Apám összeseperte a piros búzát, és beöntölte a csorba lábasba. Ezután minden este tett bele egy morékkal. Ahogyan gyűlt a piros búza, ágy gyűli ЬеппйЛк a keserűség is. A gabonafestés néhány hétig eltartón, azután szélnek eresztették a malotnmunkásokat. Végigbandukotiak a városon munkáért, de sehol sem volt felvétel. Asztalunkra .csak üres kenyér került, azután az is elfogyott. Anyámnak eszébe jutott, hogy a csorba lábasban ott van a megpirosodott búza. Öntötte rá a vizet, de hiába mosta, csak nem kopott le róla a lesték. Úgy daráltuk meg pirosán, hiszen az állatoknak nem árt, nem lesz töte semmi baja az embernek sem. Piros lett a piros búza lisztje. Anyám kenyere; formált belőle a gyúródeszkán, és elküldött vele a pékhez. A pékműhelyben valósággal megrészegültem a kenyériUattól. Nézegettem a tojássárgájával bekent, fonott kalácsot, a mákos kiflit és a süteménynyel teli tepsiket. A pék éppen ■ a hosszú lapátot tolta be a kemencébe. és kihúzta a frissen sült kenyereket. Azután megtörölte fehér köpenye szélével a homlokát, és átvette tőlem a szakajtót. ^ Amikor a térítőt levette, és meglátta a rőt színű kenyértésztát, összeráncolta a homlokát, s csöndesen mondta: — Vidd el gyorsan fiam Hd megtudják, megbüntetnek engem is, meg apádat is. , Hiába könyörögtem neki, hogy tegye be a kemencébe a kenyeret. Nem felelt, széttárta a kezét, és dolga után látott, Otthon csalódva fogadtak. Azután anyám begyújtott, két kicsi veknii formált a piros tésztából, és betelte a sütőbe, Este apám megszelte a kenyeret, amely éppúgy illatozott, mint máskor, csak a színe voll piros. Az Ize pedig nagyon-nagyorz keserű .., A szerző Piros kenyér című kötetéből A fagylalt a nyár egyik fő öröme fbár mostanában már minden évszakban kapható), de mivel sokak gondolatában a fagylalt élvezete és a mandulagyulladás szorosan összekapcsolódik, gyakoriak a viták a fagvlaltevés körű! gyermekek és szülők között. Van aki az egészség érdekében szigorúan eltiltja gyermekét ettől az élvezettől, van aki viszont a nevelés eszközének tekintve ezzel jutalmaz, vagy büntet. A fagylalt — ha megfelelően készítik, és tárolják, s ha mértékkel fogyasztják — nem káros a szervezetre. Ä torok és garat gyul’adásos megbetegedését vírusok; baktériumok okozzák, s nem pusztán a hideghatás. A hidegtől (tehát a fagylalttól, de a hideg, Jeges víztől is) átmenetileg megváltozhat a torok nyálkahártyájának vérbősége, de ez önmagában nem vezet mandulagýulladáshoz. A lassan elfogyasztott kis- vagy közepes adag fagylalt nem okoz jelentős lehűlést a torokban, és az étvágyat sem befolyásolja. Persze, jóból ts megárt a sok. A fagyi — ha nem jó, vagyis nem friss alapanyagokból készült — súlyos gyomorrontást okozhat Sokan ezért óvakodnak nyáron a tejből, tojásból készült vanília fagylalttól és választják inkább a gyümölcsfagyikat. Nyáron a mandulákról nemcsak a fagylalttal kapcsolatban esik gyakran szó. hanem amiatt ts, hogy a szükséges vagy annak vélt mandulamfitétet szeretik a szülök a szünidő alatt, még az iskolakezdés előtt elvégeztetni. Azt. hogy a mandulák eltávolítása indokolt-e, az orvos dönti el, amíg kezelhető, gyógyítható, addig általában nem javasolják a mandulák eltávolítását. A sok-sok nyirokíűszőből átló mandulák igen fontos védő és Vanília, csokoládé, málna „szűrő“ szerepet töltenek be: a szájba, garatba, torokba bejutó kórokozókat ártalmatlanítják, miközben maguk is gyakran megbetegszenek, de legtöbbször sikerül gátat szabniuk a fertőzés lefelé terjedésének. Ha eltávolítjuk őket. akkor a fertőzés szinte akadálytalanul juthat lejjebb a gége, a légcső, a hörgők és a tüdő felé. Eltávolításukra tehát csak akkor kerüljön sor, ha röviden „több kárt okoznak, mint hasznot“, ha a tüszős mandulagyulladás évenle többször is ismétlődik, ha a mandula körül tályog keletkezik, ha mint úgynevezett fertőző góc, valamilyen másodlagos betegség (reumás láz, szívizom- vagy szívbelhártya-gyulladás, ízületi gyulladás, vesegyulladás, illetve egyes bőrbetegségek) kialakulását idézi elő. Csecsemő- és kisgyermekkorban a nyirokgyíirű részei (garatmandula, szájpadmandula) együttesen betegszenek meg. A mandulák vérbőségét és duzzadtságát magas láz, hányás kísérheti, kisgyermekkorban nem ritka a vele járó görcsös hasi fájdalom. Ilyenkor kiváltképpen összefüggésbe hozzák a panaszokat a fagylaltevéssel. Nemegyszer pedig vakbélgyulladás gyanújával kerülnek vizsgálatra a torokgyulladásos gyerekek. A kórokozótól és a szervezet ellenálló képességétől függően pontszerű (úgynevezett tüsző) vagy összefolyó lepedők képződhet a mandulákon. Többszöri gyulladás esetén a mandulák megnagyobbodása állandósul. és a felszínükön pici behúződások, kráterek jelzik az egykori tüszők helyét. Lehet a nyirokszervek túltengése alkati sajátosság is. Főként a garatmandula-duzzanat okoz sok gondot kisgyermekkorban: légzési zavart, horkoló alvást, állandóan nyitott szájat, gyakori középfülgyulladást, Uayáscsökkenést, sőt a fejlődésben, gyarapodásban való elmaradást is előidézhet. A fenti panaszok indokolttá, sőt szükségessé teszik a garatmandula eltávolísátát. A mandulák megnagyobbodó sának, gyulladásának előidézésében tehát sok tényezőnek van szerepe, de köztük a mértékkel fogyasztott, jó minőségű fagylalt nem szerepel. Dr. Jerney Judit Tanácsok a tojásról Ha tésztasotéskor „kimarad" a tojássárgája, tegyük pohárba vagy tálkába, és öntsünk rá vizet, hegy felhasználásig ne bőrösíidjön meg a teteje. 4 + 4-A tojásfehérje hűtőben napokig friss marad, ba csészébe tesszük, és vizet öntünk rá. Felhasználás előtt szűrjük le. Ha egy kevés marad is rajta, nem baj. Egy tojásfehérje egy evőkanálnyi vízzel mindig szaporítható. * + * Mindig éles késhez ütve törjük fel a tojást. így kevesebb a valószínűsége, hogy a törés mentén morzsalékok keletkeznek, amelyeket nehéz az ételből kihalászni. ♦ + ♦ Hogy friss-e a tojás, meg lehet állapítani, ha fülünk mellett óvatosan megrázzuk Ha mozgást észlelünk, már kissé apadt. Rejtvény, 1.rész Г Kiütés * r ir.gben nagyobb caoeag Nőve aj 1 Skarlát Tengődik S.I.D. r Felelne te« Kellemee Hazánk város* T “1 Résós Rejtvény, I.réss Habarce Scxvax-« béreg NéyelA itallal. kínálhat ко t5s'/ó Europium ve^y jel® Kerl irában van. i tfgven A főnévi igenév képző. >v*<f péameB-tóga 82-tál röv • isavap* Véroí •Japánban Qeztxáb; ssría&sr-i Febájrneaä Levai-t cettkub К mangán jel» к í.ű. Tojás - nééetOl SAtnóft ш KurtTcahely r ÖZttiűTtt évhep *• leCiaoi vi»i VÁrot /о - л/ Hanga ser Nyekpré» Gürüfc-Orsiig autori* « т с Liter Kődmonben van i Nagyobb fölédaxfcb Uagyai-« arezágx , településl»;Jt8CÍUB r >ír«kt túapa» «7ÜLrtfa.fta ütóttá* • . A Balti« vitándxL 93» — A MEGFEJTÉS — NYERTESEK Lapunk 26. számában közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Lengő gabonánk szépen gyarapodik, kedvünk magasodik Nyertesek: Horváth Bálint, Péder, Iván Gézáné, Padány (Padár)], Román Jínosné, Matuškovo.
