Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1986-10-11 / 41. szám

4

SZABAD FÖLDMŰVES

í98B. október íí*

АУ a jó ötlet - fogadott „termék“

Vadkerti János és Vendel László többnyire a nehézgépeken eszközük újításaikat __

szavait ís tollhegyre „tűztem“, mivel — a kedves olvasó bizonyára már sejti — ő is újító. Ö néhány olyan ötlettel „lépett" már elő, melyek szlovákiai méretekben is jelentősek:

— Hogy a növénytermesztők se maradjanak ki az újítók „listájáról“, megemlíteném, hogy Rácz mérnökkel, a gazdaság speciális agronómusával együtt egy kiépített műtrágyaadagoló állomást terveztünk. Korábban a repülőgép „kosarába" lapáttal, egészségre ártalmas körülmények között hányták a dolgozók a műtrágyát, a növényvédő szert. Mi ezt a munkafolyamatot annak érdekében gépesítettük, hogy óvjuk az embert az egészségi károsodástól, hogy ez a tevékenység gyorsabb és veszteségmentes legyen...

Marian Lyko mérnöknek — az említett mellett' — több újítása ís volt, melyet a paradicsombetakarító gépsoron eszközölt. Például a paradtcsommosó gépet homokkiválasztó berendezéssel látta el, amely víz és alkatrész-takarékosságot eredményezett.

Mivel Lyko elvtárs az említett funkciója mellett a gazdaságban ellátja az újítási előadó posztját is, arra kértem meg, hogy röviden jellemezze a gazdaság újítómozgalmának eredményeit, tevékenységét, esetleges gondjait.

— A bevezetőben talán említenék egy-két számadatot: míg 1978-ban például kilenc újítást nyúptott be a gazdaság, addig 1982-ben már huszonkettőt, a következő években — átlagban — harmincat. A fejlődés persze nem éppen csak a számokban mérhető a leginkább, hanem abban, hogy a szövetkezetben tekintélyt nyert a korszerűségre, az újra való törekvés; a gondolkodó szakemberek mind erkölcsileg, mind anyagilag előnyöket élveztek. Az évek folyamán jó gyakorlattá vált az újítások azonnali „felfogása", regisztrálása. Elkezdte munkáját a hattagú újítási bizottság, amely azóta is folyamatos munkát végez. A periodikus ülések mellett abban az esetben is találkoznak a komisszió tagjai, amikor sürgős döntésekről van szó — egy-egy újítás minél hamarábbi elbírálása, felterjesztése érdekében.

Kis Ferenc műhelyvezető (balról) és Marian Lyko mérnök, újítási előadó már számos gépesítési problémát megoldott

О Gondok, problémák bizonyára szövetkezetükben is akadnak az újitómozgalom területén.

— Köreinkben sok-sok bossznnkodást váltott már ki az, hogy minden szerv „veri az asztalt" annak érdekében, hogy egy szövetkezet minél több újítást nyújtson be. Am azzal már kevesen törődnek, hogy az öszszegyűjtött újításokat színvonalasan terjesszék, minden járásba eljuttassák. Az illetékesek arra sem képesek, hogy legalább évente egyszer kiadnák a legfrissebb újításokat tartalmazó katalógusokat, melyeket legalább a járáson átböngészhetnének a „kíváncsi" szakemberek. Másik gondunk — az újítások jutalmazása. Bár ezzel kapcsolatban történtek már javulások, véleményem szerint még mindig nem tudjuk — külső és belső „hatások“ következtében — úgy jutalmazni az újítókat, ahogyan megérdemelnék.

A MŰHELY LELKE — AZ GJÍTÖ

Kiss Ferenc műhelyvezetővel szintén Nyitrán, a mezőgazdasági újítómozgalom rendszeres évi kiértékelő gyűlésén találkoztam először. Kis elvtárs úgyszólván rendszeresen jelenik meg itt, mivel vagy a saját újításáért, vagy a kollektíva kiváló szerepléséért — veszi át az oklevelet, JutaH mat. Legutóbb a gazdaság műhelyében, az őszi javítási munkálatok „kellős közepén" találkoztam vele:

— 45 tagú munkacsoportunk kiváló szakemberekből tevődik össze, akik sok jó ötlettel segítették már mechanizációs részlegünket folyamatos tevékenységében. A kényszer sokszor „szül" kiváló újításokat. Ugyanis ha egy-egy alkatrészt nem tudunk beszerezni. a fiúk — mindig tudnak segíteni. ötleteik között akadnak olyanok is, melyek nagyszerűségükkel széles körű felhasználást érdemelnek ki.

Rozsnyó Ferenc és Recska Lajos

újítókra egy Cherszonyec-200-as beta* rítógép mellett találtam rá, amikor éppen egy megoldandó problémáról tanakodtak. Az említett gépjavítók —> akik már 20 éve a gazdaság javítóműhelyének az alkalmazottjai — aktívan bekapcsolódnak az újltómozgalomba. Az említett gépen a legutóbb több újítást is eszközöltek. Például olyan munkafolyamatok elvégzéséra is átépítették a berendezést, melyekre az eredeti mivoltában képtelen volt. A gépen szerkezeti változtatásokat is végeztek, például szecskázni is „megtanították" a gépet. Ezenkívül a két újító korábban számos — szlovákiai méretekben is hasznosított —1 újításokat eszközölt.

Vendel László gépjavító — aki 1964-től alkalmazottja a gazdaságnak — szintén a legjobb újítók közé tartozik. Társával, Vadkerti Jánossal a’ nehézgépek javításán munkálkodnak, így újításaik ezekhez a berendezésekhez fűződnek. Például a Kirovec traktorok papírfiltereit — egy ötlet nyomán — olajfilterekre cserélték fel. Másik újítás: korábban a Major traktorok tengerkapcsolóját csak úgy lehetett megjavítani, ha szétszedték a motort. Az „újítókettős“ ötlete nyomán kívülről is meg lehet oldani a dolgot. Hosszan tartó munka helyett — fél óra leforgása alatt.

Minden téren támogatni kell azokat az embereket, akik az új, a fejlődés szószólói. A fentiek pedig hadd szolgáljanak ízelítőül — és biztatásul.

Záhradszky Mihály esztergályos állandóan újít...

KALITA’ GABOR

SZFSZ

кГ^Ш?1ВЙ1

Előtérben a

szociális m

A Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Szlovákiai Bizottságának 7. ülésén a főbeszámolót előterjesztő Cyril Moravčík, az SZFSZ Szlovákiai Bizottságának elnöke részletesen elemezte a szövetkezeti dolgozókról való komplex gondoskodás jó néhány kérdését. Az elhangzottak alapján leszögezhető, hogy a 7. ötéves tervidőszak folyamán az egységes földműves-szövetkezetekben végképp nem szorították háttérbe a szóban forgó probléma összetevőit. A fentiekben leírtak igazolására hadd szolgáljunk néhány adattal — s viszonyítsunk. Mégpedig a 7. ötéves tervidőszak első ás utolsó évét vegyünk hasonlítás! alapul.

Az előző ötéves tervidőszak első esztendejének vonatkozásában egyik szlovákiai kerületben sem rendelkeztek az efsz-ek saját üzemi rendelővel. A tervidőszak végén a Nyugatszlovákiai kerületben 9, a Közép-szlovákiai kerületben 2, a Kelet-szlovákiai kerületben pedig 10 szövetkezetnek volt saját üzemi rendelője. A munkahelyi ártalmakból származó megbetegedések alakulásáról szólva Moravčík elvtárs leszögezte, hogy nem éppen kedvezően alakult a helyzet. Csak a Közép szlovákiai kerület viszonylatában szólhatunk csökkenésről — 1981-ben 56, míg 1985-ben 47 —, a másik két kerületben, sajnos, a szám növekvő tendenciát mutat: 25- -ről 35-re a Nyugat-szlovákiai kerületben, illetve 11-ről 13-ra a Kelet-szlovákiai kerületben. A munkahelyen előforduló halálos kimenelelű balesetekről a kővetkező adatokat könyvelték el: Nyugat-szlovákiai kerület: 13—11. Közcp-szlovákiai kerület: 12—13, Kelet-szlovákiai kerület: 18—9.

Érdekesen alakult a gyógyfürdői kezelésben részesülők aránya. Mindenképpen szükséges megjegyezni, hogy egyik szlovákiai kerület szövetkezeti dolgozói sem élnek a lehetőséggel teljes mértékben a beutalók egy bizonyos része sosem talál gazdára. Például 1981-ben a Nyngat-szlovákiai kerületben a beutalók 96,5 százalékát utalták át a szövetkezeti dolgozókra, a 7. ötéves tervidőszak utolsó évében már csak az összes beutaló 93,3 százaléka kelt el. Szlovákiai viszonylatban e téren 91,1 százalékról 88,4 százalékra való csökkenésről adhatunk számot. Az 1985-ös évben a következő járások éltek a legnagyobb mértékben a kínálkozó lehetőséggel: Bratislava-vidék (Bratislava-vidiek), Nyitra (Nitra), Dunaszerdahely (Dunajská Streda), Považská Bystrica, Prievidza, Bardejov* Hnmnnné. Kimondottan érdektelenségről a Trenčíni, a Banská Bystrica-1 a Martini és a Prešovi járás viszonylatában beszélhetünk.

A szociális gondoskodás részletezése folyamán szó volt az üzemi étkeztetésről is. E téren az alapot szolgáló két időpont között nagy előrelépésről győződhetünk meg. Saját üzemi étkezdében 1981-ben a Nyugat-szlovákiai kerület szövetkezeteiben az állandó munkaviszonyban lévő dolgozóknak a 14,3 százaléka étkezett, míg 1985-ben ez az arány elérte a 31,5 százalékot. A további két kerületben is jelentős mértékű a növekedési arány: Közép-szlovákiai kerület — 13,8—30,7, Kelet-szlovákiai kerület —-13-28.

Az SZFSZ Szlovákiai Bizottsága és járási bizottságai 1985-ben szlovákiai viszonylatban 21 ezer 192 szövetkezeti dolgozó számára biztosítottak hazai és külföldi üdülés! lehetőséget. S viszonyításképpen nézzük az 1981- -es adatot: 15 ezer 277 szövetkezeti dolgozó üdült idehaza és külföldön.

(sb)

ívéle étá figyelem tevékenységüket, s ahányszor csak valamilyen formában — hír, személyes találkozás — a gazdaság üjíiómozgalma jött szóba, mindig „felírtam" nemlétező „Jegyzetfüzetembe“ azt, hogy közelebbről Is meglsmerkedek majd az efsz ötletembereivel. Persze, ezeket — mint általában — hiába kerestem volna csak a Javítóműhelyben. Az 6 esetükben a gazdaság irodaépületét sem kerülhettem el. Hogy miért nem, kiderül az alábbiakból.

adójával, de korábbi gyakori találkozásaink alkalmával — amikor a járás mezőgazdasági üzemeinek újítómozgalmáról esett szó — rendszerint megemlítette: az Udvardi Efsz-ben nagy tekintélynek örvend az újítómozgalom. Mivel a gazdaság egymás után háromszor nyerte el az elsőséget a járási üjítémozgalom versenyében, a vörös zászlót valóban büszkén viselhetik.

OjlTÖK — Ä VEZETŐSÉG SORAIBAN

MIKÉNT VÉLEKEDNEK RÖLUíí A JMI-N

Ä’ „kép“ teljességének érdekében először Is az Érsekújvárt (Nové Zámky) Járási Mezőgazdasági Igazgatóság gépesítést osztályának vezetőjénél, Ondrej Guman mérnöknél jártam, akitől megtudtam:

— Tudja -r kezdte a főgépesítő —, ä jókat „túldlcsérni" hálátlan dolog, mégis néhány mondatban összefoglalnám azokat a fő tényezőket, melyek elöremozdítói. úgymond „rúgói“, až Auróra nevet viselő efsz újítómozgalmának. Mivel a gépesítés területén több évtizede dolgozom, Így felelősséggel mondhatom azt, hogy — újítások minden szövetkezetben vannak. Persze, ezek „felfogása“, terjesztése csakis azokban a szövetkezetekben lehetséges problémamentesen, ahol a felső vezetés ezt

— mind erkölcsileg, mind anyagilag — támogatja.

Nézzük csak az elnöki posztot: ha

az efsz „feje“ nem gépész is egy kicsit, nem értékelt az újat, a haladót, ott rendszerint a fögépesítő és az újítási előadó sem igyekszik a maximumot nyújtani az újítások „szekerének" a tolása közben, mivel az elnök

— munkájuk milyenségének „főcenzora“ — nem veszi figyelembe ebbéli tevékenységüket. Tehát ezek az emberek csak ott „mutatnak", ahol értékelik munkájukat. A másik dolog: ha az újítási előadó nincs ott az új születésének bölcsőjénél, csak a „papírfronton" dolgozik, tehát nem jár a szakemberek közé, sok ilyen munkahelyen az igazi ötlet nincs az újítás szintjére emelve. Ugyanis a napi kötelességek, az újabb és újabb feladatok elterelik a gépesítő figyelmét, így az eleve feladja azt, hogy „papírmunkába“ fogjon. Igazáért, újításának létéért füvel-fával csatába szálljon. Az említett „lélektani" tényezők az Udvardi Efsz esetében pozitív képet mutatnak: az elnök, Danis Ferenc mérnök maga is újító, sőt, találmánya is van már. ö jó technikai érzékkel veszi észre az értékeset, a használható újítást. Maga az újítási előadó sem rest összegyűjteni az újítási javaslatokat, azokat továbbítani. Való igaz, hogy neki hobbija az újítómozgalom, hiszen ő sem csak a szervező szerepét vállalja, maga is ötletember. A harmadik tényező: a gépesítés vezetői, a gépjavítók sorra kiváló szakemberek, akiknek nem kell a szomszédba menniük akkor, amikor megoldásra váró feladatokkal állnak szemben.

Habár ottjértamkor — távolléte miatt — nem sikerült beszélnem Vindiš mérnökkel, a jmi újítási előrAz újságíró már megszokta, hogy ha mezégazdaságl újítókkal, feltalálókkal akar beszélni, rendszerint a gépesítési részlegen leli riportalanyait. Udvardi látogatásom idején ez — másként történt.

Egy újítási okmányon az ötlet kivitelezőinek nevei mellett ez állt: állattenyésztési főágazatvezető. Hogy Ivanyics László milyen újítással is kívánta munkarészlege tevékenységét elősegíteni, miként is néz a fejlődés-Rozsnyé Ferenc és Recska Lajos újítók

re, az újra, hadd szóljon erről ő maga:

— Az az állattenyésztési szakember, aki minden berendezést elfogad úgy, ahogyan azt „odateszik a lába elé", szerintem nem teljesíti jól munkahelyi kötelességeit, ugyanis mi tudjuk azt, mire is van szükségünk, ml tudunk változtatni a félresikerült segédeszközökön. A legutóbb egy szopás elleni orrgyűrűt eszközöltem, amelyről még sokat nem mondhatok, az újítás — realizálás alatt áll. De ezt az ötletemet azért említettem, mert számításaink szerint nem kevesebb, mint 500—-600 ezer korona értékű társadalmi haszonnal jár majd.

Mráz Alajos mérnök, a gazdaság gépesítési főágazatvezetője szintén nagy támogatója az újítómozgalomnak. Ő nagy harcosa a tematikus feladatok megoldásának, aki ötleteivel is hozzájárul az új, korszerű terjesztéséhez.

Az irodaépületében sétálgatva — a gépesítőktől odébb néhány ajtóval — az elnöki Iroda is „fogadja" az újítók után kutató toliforgatót. Danis Ferenc mérnök több jó ötlettel is megajándékozta már a mezőgazdaságot, melyek közül hadd említsek meg kettőt: 1982-ben a mezőgazdasági szakemberek körében nagy sikert arattak a mobil kazlazó rámák, melyek meggyorsítják a szalmabetakarítást s magát a kazlazást. A másik újítás: egy gyárilag készített morzsolóberendezés átalakítása, mely ötlet szabadalommá lett nyilvánítva.

AHOL EGYETLEN ÚJÍTÄS SEM VESZIK EL

A munka- és tűzvédelmi technikus