Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1986-10-11 / 41. szám

1986. október И. SZABAD FÖLDMŰVES „SZÍNHÁZ" - moziügyben Járási székhely — Nyítra í Nitra) S ha valóban elkészül a jelenlegi öt­tövében meghúzódó falu: Pográny éves tervidőszak végére, hatvan gyer­(Pohranice). A távolság mindössze 6 kilométer. Amikor megállunk egy régebbi épület előtt, fejünkben meg sem fordul, hogy a Pogrányi Helyi Nemzeti Bizottság küszöbét kell át­lépnünk. Pedig tényleg a helyszínen vagyunk, a községFejlesztésről készü­lő riport vonatkozásában a legbeava­­tottabbak háza táján. Az 1 ajtó mögül Írógépek billentyűinek monoton ze­néje hallik. Kopogtatunk, s válaszra nem is várva benyitunk. A helyi nem­zeti bizottság elnöke — Kálazi Ferenc — azonban a szomszédos helyiségben kavargatja a gőzölgő teát. Amikor tájékoztatjuk, mi .járatban vagyunk, egy pillanat erejéig lesüti szemét, majd váratlanul felsóhajt. Nem tud­mekről fognak tudni gondoskodni az óvónénik. Az óvodát érintő kérdéskörhöz mintegy társul a bölcsődével kapcso­lés ugyanis az, hogy a jelenlegi óvo­da épületében — az új óvoda elké­szülte után — kapnak otthont a böl­­csődések. Ez iránt ugyanis nincs oly érdeklődés, így a 25—30-as kapacitás kielégíti az igényeket. A falu lakosságának csaknem hu­szonhárom százaléka 15 éven aluli. E korosztályba tartozó, magyar anya­nyelven tanulni akaró gyermekek ré­szére helyben biztosított az alapisko­lai oktatás. A szlovák anyanyelvűek csak a harmadik évfolyamig tanul­juk, miképpen osztályozzuk e reak­ció-mozzanatot. Talán kényes a kér­dés? Vagy éppen nem ér rá az el­nök? De arra is gondolhatunk, hogy a szó szoros értelmében utálja az új­­ságfrókat. Az utóbbi kételkedésre rögvest adja a nemet, bár kissé ne­hézkesen elegyedik szóba. A későb­biek folyamán az is világossá válik számunkra, hogy nem is annyira ér­zékeny témára tapintottunk rá. Pográny lakosainak száma megha­ladja az 1700-at. Közigazgatásilag Geszte (Hosfová) is hozzá tartozik. S ha már szóba került a lélekszám, érdekességképpen hadd fűzzük hoz­zá, hogy mintegy 1300-an élnek Pog­­rányban. A helyi nemzeti bizottság elnöke a májusi képviselő-testületi választásokat követően (pontosan Jú­lius elsejétől) vette kézbe a falu irá­nyítását. Addig őt is a nagyváros ra­gadta magához — Nyitrán dolgozott fejlesztési műszaki vezetőként. Be-Kálazi Ferenc hatnak helyben, a továbbiakat pedig Családban (Celadice) látogathatják. Az alapiskola mellett napközi otthon is működik. A kulturális élet alakulását elemez­ve a helyi nemzeti bizottság elnöke mosolyogva hozza szóba a mozival kapcsolatos bonyodalmakat. A hallot­tak alapján Jómagam is derülök egyet, de miután kissé belemélyedek a dolgokba, végképp nem tűnik ko­mikusnak a helyzet. Milyen problé­mák vannak a mozit Illetően? Mozi­helyiség van! Egy ilyen kis falu éle­tében már magában ez a tény is so­katmondó. Mert ugyebár hány na­gyobb községben nincs a művészet ezen ágazatának háza? De hát akkor mi a probléma a meglévő mozival? Az, hogy mindössze 6 méter széles a helyiség — így tehát nem üzemelhet. Hogy miért? Mert az előírások sze­rint (?) minimálisan 8 méter széles­nek kell lenni a filmvetítésre alkal­mas helyiségnek! Hát hiába, a sza­bály az szabály. A bökkenője a dol­goknak mindössze az, hogy a szóban forgó helyiség több éven keresztül üzemelhetett — csodák csodájára: moziként! Ugyebár: új idők — új kö­vetelmények. Mozi tehát „nincs“, kultúrház vi­szont van. S a rendezvények? Tavaly két alkalommal lépett fel Pográhy­­ban a Matesz komáromi (Komárno) társulata. Az érdeklődés óriási volt, hiszen a falu lakosságának több mint 80 százaléka magyar nemzetiségű. E- redményesnek mondható a Csemadok helyi szervezetének tevékenysége. Ä tíztagú vezetőség valóban mindent megtesz annak érdekében, hogy a kultúra iránt érdeklődők igényeit kielégítése. Ha már szóba került a Csemadok, mindenképpen meg kell jegyezni, hogy a pogrányi „részben“ folklóregyüttes működik. De a gesz­telek azért valamivel sikeresebbek, ölt már megjárták Zsellzt (Želiezov­ce) és Gombaszögöt (Gombasek) is. A Csemadok legutóbbi rendezvényei közül említést érdemel a szeptember 14-én megtartott Csemadok-nap. Azt hiszem, a falufejlesztés egyik fontos eleme a szervezeti élet alaku­lása. Éppen ezért Csillák Darinával, a falusi SZISZ-alapszervezet elnöké­vel arról váltottunk szót, vajon mi­lyen lehetőségek adottak az ifjúság számára a mfivelődést-szórakozást illetően. Többek között megtudtuk, hogy a faluban 22 a SZISZ-tagok szá­ma. Szó, ami szó, az adat egy kissé meglepett. De amikor ismét a járási székhely szomszédságénak tényét vettük alapul, a „vészesnek“ tűnő ál­lapot enyhült. A pogránylaknak van ifjúsági klubjuk, ahol viszonylag gyakran összejönnek a fiatalok. Kvizt szerveztek például a CSKP XVII. kongresszusának tiszteletére, megem­lékeztek a szlovák nemzeti felkelés 42. évfordulójáról stb. Ä kulturális élet vizéről a helyi nemzeti bizottság elnökével hajóz­tunk tovább. Szóba került a vízveze­ték-hálózat bővítésének szükségessé­ge. Pográny lakosainak ugyanis kö­rülbelül egyharmada rendelkezik ve­zetékes ivóvízzel. Tehát ebből kifo­lyólag is az egyik legfontosabb fel­adat a hálózat további kiépítése. Nem is szólva arról, hogy Geszte nem ren­delkezik vezetékes ivóvízzel, s bizony a kutak sem éppen a legmegfelelőb­bek higiéniai szempontból. Ha mód (pénz) lesz rá, Gesztére is minden­képpen be szeretnék vezetni az ivó­vizet. A helyi nemzeti bizottsággal szem­ben lévő hentesüzletet megpillantva, rögvest felmerült a kérdés: vajon mi­korra várható az üzlethálózat felújí­tása? Az elnökkel folytatott beszél­getés e kérdésre is megadta a vá­laszt. A Jednota Fogyasztási Szövet­kezet beruházása keretén belül ű] bevásárlóközpont épül, amelyben az élelmiszerüzlet és a hús-hentesáru kap helyet. A kezdés az idén októ­berre van tervezve. A nemzeti bizott­ság elnöke is kíváncsian várja a fej­leményeket. A beszélgetés további részében az elnök szerint a legégetőbb probléma került napirendi pontra: a háztartási hulladék elszállítása. A faluban Je­lenleg mintegy száz kuka szolgál a hulladék tárolására. Még az idei év folyamán ezt a számot 300-ra szeret­nék növelni — kimondottan a pográ­­nylak részére. A gesztetek ilyen vo­natkozásban csak a Jövő év folyamán jöhetnek szóba. A hulladék elszállí­tását a Kolonyi Hnb vállalta. Az utak valóban Jó állapotban van­nak. Csak a nemrégiben megépítettet kell mintegy 300 méter hosszúságban portalanban!. Úgyszólván a falu középpontjában még egy jelentős dolgot terveznek: az öt házból álló „cigánysort“ le­bontják, s Z-akcló keretén belül 45 ezer korona értékben parkot léte­sítenek. A zöldövezet kialakításának is nagy figyelmet szentelnek a pog­­rányiak. Hát tulajdonképpen Ilyenek a Nyit­­ra melletti falu hétköznapjai, gond­­jai-bajaf. Legalábbis ottjártunkkor ennyit láttunk-hallottunk... SUSLA BÉLA A jobb minőségű talajmunka ed- mény után fizetnek a szövetkezetben, cngedhetetlenül szükséges a hanem figyelembe veszik a minőségi termésátlagok emeléséhez — munkát is. Aztán a szövetkezet veze­­mondotta többek között Seöovcében, tősége biztosította számomra a rend­­a Kelet-szlovákiai kerület kétnapos szeres edzést. A többi pedig már jön szántőversenyének megnyitóján Fran- magától. Betartottam az edzőm, Abosi tišek Nemec, a kerületi pártbizott- Sándor utasításait. Hogy hány éve versenyzők? Már vagy öt éve. Az or­szágos bajnokság mindig nagy él­ményt jelent, de a világbajnokságról napokat tudnék beszélni. Konopeusz Péterrel is szót vál­tottam: — Hogyan jutott el a kerületi ver­senyre? — Az iskola keretén belül minden versenyben részt szoktam venni. Az idén a kerületi ügyességi versenyen is részt vettem. Történt, hogy szóit az egyik mesterem: a járási szántó­versenyen keli indulnom. Az olyan edzés volt számomra. Itt az első he­lyezéstől a»Srt csúsztam ie, mert a barázdahúzásnál az utolsó méteren az eke néhány millimétert elcsúszott. Pál János, a csécsi szövetkezet traktorosa így nyilatkozott: — Nagyon izgultam a verseny előtt. Aztán megnyugtattam magam azzal, hogy nem is az a fontos, hogy első legyen az ember, hanem az, hogy a jók között legyen. Hát ezt sikerült elérnem. Különben az eke mélységé­nek a beállításával volt baj, mert a követelt 24 centimétertől 2—5 milli­métert eltértem, hol le, hol fel, ami aztán végeredményben pontveszteség­gel járt. Molnár jánost, a bodolói szövetke­zet traktorosát is sikerült szóra bír­nom. — A hatodik helyezést hogyan ér­tékeli? — Most már a verseny után jél, mert hozzásegítettem a csapatot a végső győzelemhez. A kezdésem na­gyon jól sikerült, aztán időzavarba kerültem és a kelleténél gyorsabban hajtottam, így nem volt szép az eke­testek munkája, vagyis a borítás nem volt egyenletes. A jövőben erre job­ban fogok vigyázni. Különben végte­lenül örülök úgy a saját eredmé­győzel­ság osztályvezetője, majd aláhúzta, hogy a kerület mezőgazdasági dolgo­zói az idei aratás folyamán nem val­lottak szégyent. А XIV. szántóversenyt a kerületi mezőgazdasági igazgatóság és a Roľ­nícke noviny közösen szervezte a se­­őovcei szövetkezettel. Nem véletlenül esett a választás erre a szövetkezet­re. Ez a gazdaság ugyanis az idén gabonafélékből 6,21 tonnás átlagter­mést ért el. Búzából IL38, tavaszi ár­pából pedig 5,63 tonnát takarítottak be hektáronként. A jobb minőségű talaimunkáért Négy kategóriában 45 versenyző mérte össze tehetségét, erejét, hogy bebizonyítsa szakmai tudását. A zsűri a szántás minőségét különböző krité­riumok alapján értékelte. A résztvevő szakemberek vélemé­nye szerint ahol nem megfelelő a szántás, ott a vezetők és maguk a traktorosok is felelősek. A leggyako­ribb hiba. hogy nem figyelnek eléggé az ekék állapotára, az ekevascserére, de hiányzik az anyagi érdekeltség is. Külön vita szakmai körökben, hogy mellőzhető-e a szántás és milyen mértékben? Mértékadó vélemények szerint az időszakosan elvégzett mély­lazítás nem helyettesíti a forgatást. A versenyben a résztvevők vizsgáz­tak többek között egyenes barázda­húzásból, a mélység állandó tartásá­ból stb. — Végtelenül örülük, hogy sok fia­tal szántót látok a mezőgazdasági nyemnek, mint a csapatunk szakintézetekből — mondotta a ver- mének, seny előtt egyik régi ismerősöm, végezetül František M a n d a, az Abosi Sándor egykori országos SZFSZ Szlovákiai Bizottságának poli­tikai dolgozója, a csehszlovák szántó­verseny-bizottság tagjának vélemé­nye a kerületi versenyről: — Csak dicsérni tudom a példás előkészületet a rendező gazdaság ré­széről, valamint a versenyzők jó fel­készülését. A verseny bizonyította, hogy a Kelet-szlovákiai kerületben sok a mester-traktoros. A teljesítmé­nyek alapján az a véleményem, hogy legalább 17 versenyző megfelel az or­szágos átlagnak. Nagy Béla mellett a másik két ka­tegória győztese Michal Ко6iá, a pozdišovcei szövetkezet traktorosa és ]án Dobrá nsky, a Sečovská Po­­lianka-i szövetkezet traktorosa, vala­mint a negyedik kategória győztese Pavol M y š ľ a n, a Sobrancei Mező­gazdasági Szaktanintézet harmadosz­tályos tanulója volt. ILLÉS BERTALAN szántóbajnok. Az első kategória versenyében Nagy Ferenc, a buzitai (Buzica) szövetkezet traktorosa győzött. Bebi­zonyította, hogy nem véletlenül kép­viselte hazánkat tavaly a dániai szán­tó világbajnokságon, ahol szintén jó helyezést ért el. A vándorserleg meg­védésében nngy szerepe volt a csapat jó teljesítményének. A második kate­góriában Molnár János, a bodolói (Bndnlov) szövetkezet traktorosa a 6. helyet szerezte meg. A harmadik kategóriában P á 1 János, a csécsi (Cečejovce) szövetkezet traktorosa a második helyen végzett. — Hogyan lesz valaki egy kerület­ben, a maga szakmájában a legjobb? — kérdeztem Nagy Ferenctől. — Azt tudom mondani, hogy szere­tem, amit csinálok. Másrészt bennün­ket nemcsak a mennyiségi teljesít-Nem várhatnak az esőre A nyár szikkasztotta földet a szép- — Tervünkben 800 hektár búza, temberi kánikula tovább szárította, a 100 hektár árpa, és 20 hektár őszi talaj megművelése egyre igényesebb feladatot jelent a mezőgazdasági üzemek dolgozói számára. Am szán­tani muszáj, itt az ősz, magágyat kell készíteni a Jövő évi kenyérnek. Az ípolynyéki (Vinica) Béke Efsz határában is lánctalpas és kerekes traktorok ingáznak egy tágas par­­.cellán. Lazítás nélkül, szorgalmasan róják a köröket, porzik a kiszáradt talaj nyomukban. A tábla egyik vé­gén, ahol az épülő távolsági olajve­zeték mintegy száz méterrel lerövidí­ti a parcellát, fordulás előtt rövid pihenőt tartanak. Vezetőik kinyújtóz­kodnak, lazítják tagjaikat, kiszűrik fülükből a motorzajt, néhány szót váltanak egymással. A kemény rúgózású ülésen bizony hosszú a nap, az állandó zötykölődés után Jól jön egy kis gerincegyenge­­tés. A kőkeményre száradt föld pró­bára tesz embert, gépet egyaránt, mi­vel az ekevas tulajdonképen nem is hasítja a földet, hanem vödörnyi nagy­ságú rögöket szaggat föl. Am a mun­ka halogatására, esőre várni nincs idő, a napok futnak, a határidő sür­get. — Ä kedvezőtlen időjárás bizony megnövelte gondjainkat, de mindent elkövetünk, hogy jó magágyat készít­sünk a jövő évi termés számára —1 mondja Korcsog László agrármérnök, a szövetkezet főagronómusa. — A ke­mény talaj megművelése Jelentős munkatöbbletet igényel, ami Jócskán növeli a költségeket is, ám -ha a Jó termés alapjait akarjuk lerakni, vál­lalni kell a pluszköltségeket is. • Milyen munkák vannak most soron? — Tervünkben 800 hektár búza, 0 hektár árpa, és 20 hektár őszi iverék vetése szerepel. Elvégeztük a tervezett — közel 500 hektárnyi — területen a szerves trágyázást, ami­ből 30 százalék vetésterület. Felké­szültünk, és rövidesen megkezdjük az őszi mélyszántást is. A két S 160- -as, a Kyrovec, a DT és a „Zetor csa­lád“ néhány tagja készen áll az in­dulásra, nyergükben Kristóf István, Bartal Péter, Dobos István, Petrezséi Csulák Darina, a SZISZ-alapszervezet elnöke (A szerző felvételei)' szélgetésünk elején viszonyításkép­pen ilyen összefüggésben csupán any­­nyit nyilatkozott, nem bánta meg, hogy otthagyta Nyltrát. Szereti a fa­lut, s valóban szívügyének tekinti a felmerülő gondok-bajok orvoslását. A szóban forgó téma első pontja­ként az óvoda körüli problémákat részletezte a hnb-elnök. A Jelenlegi óvoda már végképp nem felel meg a követelményeknek. Tulajdonképpen egy régebbi családi ház szolgál e célra. Huszonöt gyermekről tudnak gondoskodni, bár legalább kétszer annyiról kellene. Az új óvoda építé­sének tervei rríár megvannak. Tipi­zált óvodáról lesz szó, ígv külön ter­vet nem Is kellett kidolgozni, csak a kölcsönkénét „beilleszteni“ a pográ­nyi környezetbe. A nyitral tervezők­nek tehát kimondottan egyszerű volt a dolguk. S hogy mikor várható az alapkőletétel? Az építési munkálatok kezdetét 1988-ra tervezték. Ha lesz pénz. Mert a Nyitral Járástól állítólag 100 millió koronát megvontak a Z ak­ciós keretből. A befejezést pedig 1990-re tervezik. Az óvoda értéke egyébként 2,5 millió korona lesz. Sorjáznak в traktorok.,. László, Berec András, Bugyi László, Kelemen István és Tóth Tibor töri majd a kötött talajt 766 hektáron. Nagy teljesítményű gépekkel altalaj­lazítást ts végeztünk, a tervezett 800 hektárból már csak 200 hektár van hátra. # A géppark milyen állapotban „várja“ a csatasorba állítást? — Mindenekelőtt a gépjavítók ér­deme, hogy a gépprobléma nem fé­kezi az őszi munkák végzését. Igaz, egyes munkaeszközök kijavítása nem kis gondot okozott a tapasztalt sze­relőgárdának, de dolgozóink sikerrel oldották meg a feladatot. Persze, számolva azzal, hogy a szá­raz falaj ugyan­csak próbára teszi és megviselt a gé­peket, biztosítot­tuk azok munka közbeni, Illetve utáni javításának feltételeit Is. Kor­szerűen felszerelt szervizkocsinkkal Rados Béla és Zsig­­mond László ké­szen áll, hogy a két műszakban dolgozó gépek e­­setlgges üzemzava­rát lehetőleg hely­ben, kint a határ­ban eltávolítsa. Az elmúlt évek tapasztalatait fel­használva Igyek­szünk Jó szerve­zéssel összehan­golt, eredményes munkát végezni, hiszen a ránk váró feladatok sikeres elvégzésének ez az egyik előfeltétele. BÖJTÖS JANOS (A szerző felvétele) \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents