Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1986-10-04 / 40. szám
1986. október 4. SZABAD FÖLDMŰVES. Többszörösen kamatozódé befektetés solják. Ez az összmennyiség 30— 35 százaléka. A kálium- és foszforniűtrágyák összmennyiségét azonban ősszel kell a talajba juttatni. Ezt az alapszabályt sajnos, csak nehezen sajátítják el üzemeink. Az alapkezelésre szánt növényvédő szerekkel való ellátás megfelelőnek bizonyult. A jövőben azonban változtatni kell a szerek összetételén. Növelni kell elsősorban az Acenit arányát, s az Aliroxal szemben előnyben részesíteni az Anelda plus alkalmazását. Az idén a terület 92 százalékán elvégezték a talajfertólenítést s ennek köszönhetően csökkent a drótférgek károsítása. Sajnos, nem sokat javult a növényvédelmi technika. Az üzemeknek nem állott rendelkezésére elesendő Huniper és kiinynyű tárcsa. Emiatt gyakran kombinátorukkal dolgozták be a növényvédő szereket. Közismert azonban, hogy a kombinátor csupán 4—5 cm mélyen dolgozza be a szereket, a technológia által megkövetelt 8—10 centiméter helyett. jelentős problémát okozott a korszerű vetőgépek hiánya is, aminek következtében sok helyütt nem tudták betartani a megkövetelt vetési mennyiséget. A félreértés elkerülése véget szükséges megemlíteni, hogy a gépellátásban felmerülő nehészségekért nem a termelési rendszer exportőre a felelős. Az Állami Tervbizottság ugyanis az olyan gépek behozatalára. amelyeket hazánkban is gvártunk, nem ad engedélyt. Vonatkozik ez a vetőgépekre is. Ezért az Ekecsi' Efsz — mint rendszergazda — lépéseket tett a hazai licencben gyártott Becker vetőgépek beszerzésére. Mindent összevetve az elhangzottak alapján elmondható, hogy javult a szakszerűség, nőtt a növényvédelem hatásfoka, s javult az anyagi felkészültség is. A továbblépéshez azonban' feltétlenül javítani kell a hazai gyártmányú gépek minőségét és beszerzési lehetőségét, de ami a legfontosabb, szilárdítani kell a technológiai fegyelmet. A sikeres rendezvényt fajtabemutató zárta. A résztvevők megismerkedhettek a legkorszerűbb hazai és külföldi. valamint különböző érési csoportú kukoricahibridekkel. Meggyőződhettek arról, melyik hibrid mit tud nyújtani a termelőnek. Melyiket mikor, miiyen körülmények között érdemes termeszteni. KLAMARCSIK MARIA Szeptember derekán tartották meg a Bajai Kukoricatermelési Rendszer ekecsi (Okuc) alközpontjában az immár hagyományos szakelőadásokkal egybekötött fajtabemutatót. A rendezvényen az Ekecsi Efsz partnergazdaságainak képviselőin kívül a Nyugat-szlovákiai kerület számos kukoricatermelő gazdaságának szakemberei is részt vettek. Jozef Mudroch agrármérnök, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának növénytermesztési osztályvezetője a kukoricatermesztés helyzetéről és távlatairól tájékoztatta a résztvevőket. Rámutatott arra, hogy a 8. ötéves tervidőszakban nagyon igényes feladatok előtt állnak a mezőgazdászok. Ugyanis a mezőgazdasági bruttó termelést 8—9 százalékkal, ebből a növénytermesztését pedig 11—12 százalékkal kell növelni. A számok világosan jelzik a növénytermesztés elsődleges fejlesztésének szükségszerűségét. A termelésnövelést kisebb termőterületről, kevesebb energiafelhasználással és az eddigivel azonos mennyiségű növényvédő szer alkalmazásával kell elérnünk. Ezzel szemben 60—70 ezer hektárral bővül az öntözhető terület s feltehetően a nüvénynemesítők újabb nagy hozamú fajtákat adnak a köztermesztésnek. Csak remélhetjük, hogy gépiparunk is korszerű, nagy teljesítményű gépekkel látja el a piacot. Céljaink megvalósításának azonban az elkövetkezendő időszakban a legjelentősebb eszköze lesz a tudomány és a technikai fejlesztés ismereteinek széles körű gyakorlati alkalmazása. A növénytermesztésben ezt a folyamatot elsősorban a termelési rendszerek keretében kell véghez vinni. Hazánkban a termelési rendszerek 1983-ban kezdtek meghonosodni, akkor mindössze 88 ezer hektárt integráltak. Ma a termelési rendszerekben termesztett növények termőterülete meghaladja a 310 ezer hektárt. Bár a termelési rendszerek anyagi-műszaki ellátásában és szervezési színvonalában még korántsem értük el a magyarországi szintet, mégis az eddigi néhány éves eredmények igen pozitívan értékelhetők, mivel a termelési rendszerek alkalmazása minden esetben hozamnövekedéssel járt. Az elkövetkezendő években a termelési rendszerek további bővítésével számolunk, persze csak olyan ütemben, ahogyau ezt pénzügyi, anyagi és technikai ellátásunk lehetővé teszi. Itt előnyben részesítjük az olyan népgazdaságig fontos kultúrnövényeket, mint például a szemes kukorica. E fontos szemestakarniány rendszerszerű termesztése már azért is fontos, mert ezidáig nem sikerült százalékos növekedést jelentett. Ez természetes egységben pedig évente 310 kiló többlettermésnek felel meg hektáronként. Az érdekesség kedvéért megemlíthető, hogy azonos öszszehasonlítási alapon ez a növekedés Ausztriában 179, Magyarországon 151, Franciaországban 123, Csehszlovákiában pedig 112,5 kilő volt hektáronként. Ezt a kiváló eredményt elsősorban a jól megalapozott táblára adaptált technológiával, korszerű gépekkel és nagyhozamú biológiai anyaggal érték el a bajaiak. Az elmúlt évek során fokozatosan nőtt a fajtaválasztékban a Pioneer származékok részaránya, amely az idén elérte a száz százalékot. A Pioneer-hibridek jelentőségét az 1985-ös évi eredmények hitelesen alátámasztják. Míg a Pioneer-hibridek átlagban 7,45. addig az egyéb származékok 6,3 tonna hozamot adtak hektáronként. A beszámolóból azonban az is kiderült, hogy nem minden partnergazdaságban tettek eleget a technológiai követelményeknek. Mivel a kukoricát négy éves monokultúrában termesztik, igen fontos fázis a szármaradványok betakarítása. Ott, ahol a knkoricaszárat nem szilázsolják, feltétlenül szükséges a szárzúzás, majd az ezt követő, a sorokra 35—45 fokos szögben történő tárcsázás. Igaz. ezt a munkaműveletet a gazdaságok többségében elvégezték, ám zömében a tárcsázás a sorok irányában történt. Ugyancsak sok üzemben elmulasztották a szántás utáni barázdabehűzást. Több kivetni való akadt a műtrágyázással kapcsolatban is. Ugyan a gazdaságok a talajvizsgálatok alapján megállapított tápanyagmennyiséget a talajba juttatták, több helyen azonban a foszfor- és a kátiummütrngvákat nem szórták ki teljes egészében ősszel, hanem a műtrágyázást tavasszal is folytatták. A tavaszi műtrágyázás kedvezőtlen hatása főleg az olyan aszályos évjáratban, mint az idei nyilvánult meg, elsősorban ott, ahol nem volt öntözési lehetőség. A tápanyagok nem jutottak kellő időben a gyökérzetbez. ennek következtében pedig gyengébb volt a szemmegkötés, fejletlenebb a növényzet. A tavasszal egy adagban kijuttatott nitrogénműtrágya főleg a kései hibrideknél lelassította a fejlődést s késleltette a beérést. A szakemberek a nitrogénműtrágya esetében a talajtípustól, kötöttségtől, szár- és gyökérmaradványok tömegétől függően 66— 66 kiló hatóanyag kiszórását javasam a termőterületét, sem a hozamait stabilizálni, s ennek következtében a tervezett termelést sem értük el. Ebben az ötéves tervidőszakban szlovákiai viszonylatban viszont évente 900 ezer tonna szemes kukoricát kell termelnünk az előző időszak 640 ezer tonnás termelési tervével szemben. Becslések szerint az idei évet is jelentős kieséssel zárjuk, mivel mindössze 730 ezer tonna termésre számíthatunk. Ezért nem véletlen, hogy a kukoricatcrmelésiink fellendítése érdekében zöldet kaptak a termelési rendszerek, amelyek az elképzelések szerint az ötéves tervidőszak végéig a szemes kukorica egész termőterületére kiterjednek. Hazánkban a szemes kukoricát pillanatnyilag hét termelési rendszer keretében 100 ezer hektáron termesztjük. Ebből a magyarországi termelési rendszerek — az IKR, a BKR és a KITE összesen 47 ezer hektárt foglalnak el. Eredményeikben továbbá a szaktanácsadás, a szervezés, valamint az anyagi és technikai ellátás tekintetében egyelőre messzemenően meghaladják a hazai — ostrovi, slušovicei és az Agrokomplex — termelési rendszereket. Amint Mudroch elvtárs beszámolójában elmondotta, reális lehetőségeink vannak a magyarországi termelési rendszerek bővítésére. Erre az ötéves tervidőszakra ugyanis az Állami Tervbizottság a termelési rendszerek behozatalára 61 millió devizakoronát hagyott jóvá. Milyen mértékben bővíthetjük majd a külföldi termelési rendszereket, ez azon is múlik majd, miképpen gazdálkodunk e jelentős devizakerettel. Hogy a termelési rendszerek valóban többszörösen kamatozódő befektetést jelentenek, ezt igazolták azok az adatok is, melyeket Rónaszéki Ferenc mérnök, a Bajai Kukoricatermelési Rendszer képviselője beszámolójában felsorakoztatott, amikor az elért eredményeket értékelte. A három év átlagában elért 6,8 tonnás hektárhozam az induló 5,16 tonnás bázisátlaghoz — a termelési rendszert megelőző öt év kiemelt három év legjobb átlaga — viszonyítva 17,8 A fajtabemutató Jól vizsgáztak a Pioneer-hibridek A kedvezőtlen időjárás ellenére az ekecsiek jó termésre számítanak Fotó: —kim— A Munka Érdemrenddel kitüntetett nagylégi (Lehnice) Csehszlovák—NDK Barátság Efsz üzemi pártszervezete kezdeményező munkát vállalt a mezőgazdasági termelés intenzifikációs programjának megvalósításában. ^ A pártszervezet tagjai aktívan elősegítik a korszerű termelési módszerek alkalmazását, az újító és az ésszerűsítő mozgalmat. Molnár Mihály elvtárssal, az üzemi pártszervezet elnökével, a szövetke zet alelnökével arról beszélgettünk, milyen célokat valósítanak meg a gazdaságban a pártszervezet irányításával a 8. ötéves tervidőszak folyamán. — Szövetkezetünkben a CSKP KB 11. ülése, valamint a nyugat-szh»vákial kerületi pártbizottság határozataival összhangban, az új műszaki Ismeretekre alapozva dolgoztuk ki az intenzifikációs programot. Ennek megfelelően nagy súlyt helyeztünk a saját kutatási bázisunk kibővítésére, az új technikai és technológiai módszerek rugalmas alkalmazására. Továbbra is nagy figyelmet fordítunk a talaj termőképességének növelésére. Ezt az istállótrágya nagytobb arányú felhasználásával akarjuk elérni. Is tállótrágyázásban a szántóterület 33 százalékát részesítsük. Ezzel egyidejűleg bővítettük a zöldtrágyázás arányát, amelyet a szántóterület egyötödére terjesztettünk ki Kedvező tapasztalataink alapján folytatjuk a zeoUtok alkalmazását azzal a céllal, hogy növeljük a talaj víz és tápanyag befogadó képességét. GazdasáTudományos-műszaki fejlesztésre alapozott belterjesítés gunkban a jövőben is jelentős belterjesítő tényezőnek tekintjük a folyékony műtrágyákat, melyeknek arányát a 8. ötéves tervidőszak végéig 55—60 százalékra növeljük. A szövetkezetben bővítik a szántóföldi fajta-, trágyázás! és növényvédelmi kísérleteket. A lencsetermesztésben a technológiai folyamat tökéletesítésére helyezik a hangsúlyt. Ennek keretében a lencse vetőmagjának csávázását kívánják megoldani. További céljuk az, hogy a gazdaságok is elérjék a lencsetermesztésben az 1,5 tonnás hektárhozamot. A kettős termelésben bővítik a borsó és a szója termőterületét. így az állattenyésztés számára több fehérjedös takarmányt tudnak majd biztosítani. Megkülönböztetett figyelmet fordítanak a cukorrépa és a takarmánynövények termesztésének is. — A cukorrépa-termesztésben a cukortartalmat 1 százalékkal kívánjuk növelni, a hektárhozamokat pedig 45 tonna körül stabilizálni. Mindezt az EUT-rendszer alkalmazásával érjük el. Ami a takarmánygazdálkodást illeti, fő célunk a minőség javítása. Elképzeléseink elérésének elengedhetetlen feltétele a talaj termőképességének növelése, melyet elsősorban a szerves trágyák növekvő alkalmazásával érünk el. Szervestrágyát a szántóterület 40 százalékán alkalmazunk, hektáronként 45 tonnás menynyiségben. A komposzt előállításához a földigilisztákat ts felhasználjuk. Továbbra is nagy Jelentőséget tulajdonítunk az öntözésnek, melynek korszerűsítése érdekében a közeljövőben három automatikus SIGMATIC típusú öntözőberendezést állítunk üzembe. Az öntözés Irányítását pedig számítógép segítségével végezzük. ф Mit jelent az intenzifikácia az állattenyésztésben? — Mindenekeltt azt, hogy korszerű körülmények között többet és jobbat termeljünk. A tej minőségének javítása érdekében laboratóriumunkban rendszeres tejvizsgálatokat végzünk. A tejüzemmel szorosan együttműködve azonnal reagálunk az esetleges hiányosságokra. A termelés hatékonyságának növelése céljából folytatjuk az állattenyésztés szakosítását. A közelmúltban felépített központi takarmánykeverőben a takarmányok előkészítését az előzetes vegyi elemzés alapján végezzük. Rendszeresen vizsgáljuk az egyes takarmánykeverékek összetételét és termelést hatékonyságát Is. A közeljövőben kapcsolatot teremtünk a Nitrai Állattenyésztési Kutatóintézettel a szarvasmarhák irányított szaporodásának, vagyis a RIA-módszer bevezetése érdekében. Ennek segítségével az ötéves tervidőszak végéig 100 darab tehénre számítva 105 darab borjút választhatunk el. A marhahústermelésben pedig egy hektár mezőgazdasági területre számítva 140 kiló marhahúst akarunk értékesíteni. Ф Mit tesznek a gazdaságosság növelése, valamint az újitú- és ésszcrűsftőmozgalom fellendítése érdekében? — Minden szakaszon a termelési költségek csökkenését szorgalmazzuk. Ennek megfelelően a gépsorok összeállításánál figyelembe vesszük az energiaigényességet. A belüzemi szállítás hetven százalékát tehergépkocsikkal végezzük, ami szintén jelentős üzemanyag-megtakarítással jár. Ebben a gazdaságban sokrétű alkotó munkát végez a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaság alapszervezete. A pártszervezet és a gazdaság vezetősége minden támogatást biztosít eredményes munkájukhoz. Tevékenységüket a szövetkezet égető feladatainak megoldására összpontosítják. Az újítási javaslatokat rugalmasan alkalmazzák a termelésben. Hatékonyan kihasználják a nem hagyományos energiaforrásokat Is, például a napenergiát és a tej hűtésénél keletkezett hulladék hőenergiát. — A beruházásokat a 8. ötéves tervidőszak folyamán a fontossági sorrend alapján valósítjuk meg. A tömegtakarmányok minőségének megőrzése és a veszteségek csökkentése szempontjából fontos feladat a silóterek építése. Az istállótrágya tápanyagtartalmának a 'megőrzése céljából ebben az ötéves tervidőszakban három ötezer köbméter befogadó képességű trágyatelepet építünk. О Hogyan veszi ki a részét a pártszervezet az irányító- és ellenőrzőmunkában? — Pártszervezetünk üzemi bizottsága az alapszervezetekkel és a pártcsoportokkal együttműködve rendszeresen értékeli a termelési eredményeket, s folyamatosan ellenőrzi a tervteljesítést. Nem riadunk vissza a felelősségrevonástól és szükség esetén szankciókat is alkalmazunk. A szövetkezet vezetőségével karöltve nagy súlyt helyezünk az igényességre, a munkafegyelemre, szorgalmazzuk a differenciált bérezés alkalmazását. A jövőben be akarjuk vezetni a brtgádszerü munkaszervezést és javadalmazást. Az adatokat egyelőre a számítógépes központon keresztül dolgozzuk fel, gyakran előfordul, hogy az egyes adatokat későn kapjuk kézhez. Ezért a közeljövőben saját számítógépünkön végezzük az adatfeldolgozást. Fokozatosan erre kötjük rá az öntözés irányítását is. A közeljövőben üzembe helyezzük a GM 52—11 típusú számítógépet Is, melynek segítségével napra kész adatokat kapunk a irányításhoz, az ellenőrzéshez és a munkaszervezéshez. Az elmondottakból egyértelműen kitűnik, hogy a nagylégi Csehszlovák—NDK Barátság Efsz-ben mint eddig már annyiszor, időben reagálnak az új követelményekre, s úttörő munkát végeznek az újszerű termelési módszerek meghonosításában. Az intenzifikációs prugram megvalósítása elkötelezett munkát igényel. Ugyanakkor tudatosították, hogy ez az egyetlen járható út, amely a gazdálkodás további fellendítéséhez és a dolgozók jólétének elmélyítéséhez vezet. SV1NGER ISTVÁN
