Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1986-10-04 / 40. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1985. október 4. 14 • VADÄSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT 9 VADÁSZAT • VADÁSZAT 9 VADÁSZAT 9 VADÁSZAT Napjainkban vadásznak lenni nem könnyű. Ez esetben nem a vad elejtésének nehézségére gondolunk, hanem épp ellenkezőleg, a róla való gondoskodásra. Mintegy 10—15 éve. amikor végigkulattuk egv egy nyúlvadászat hajlóinak nyomait, blzonv nem egy nyúlpaprlkásra elég ál’atot sikerült a cserjék mélyéről, vagy a kazlak és patakpartok oldalából előkotorni. Ma már ezekre a napokra nosztalgiával gondolunk vissza: Hej. mennyi nvňlpecsenyét éltünk mi akkor! Azóta viszont annyira megcsappant a vadállomány, hogy lassan fiija] mutogatunk utazás közben, ha a vonat vagy a busz ablakából meglátunk egv mező szé'én álldogáló l'ogolvcsaládot. magát illegetö fácánkakast. Kíváncsiak voltunk, hogy milyen a helyzet Zoboralján. a Nyltrai (Nttra) Járásban. Pogránvban (Pobranice) Ment Vilmost kaptuk tollvégre, aki a Szlovákiai Vadászok Szövetsége helyi vadásztársaságának pénztárosa. Tapasztalt vadász hírében áll. Erről tanfiskodik többek között a borospince falát díszítő 22 őz- és öt szarvastrófea is. Találkozásunkkor elmnnd'a, hogy a Kadaň Vadásztársaság 1975- ben alakult meg a Povrányi. a kapási. az Alsft-Budnki. a Családi (Celadice) és a Gesztéi JHosfová) Fgvséges Földműves-szövetkezetek társításakor. A társaság a határban kígyózó patakról kapta a nevét. Jelenleg 56 tag vigyázza a határban az itt é'ő vadak nyugalmát. A 3 ezer 200 hektáros területen sajnos egyre kevesebb az olyan hely. ahol meghúzhatják magukat az apróvadak. Szomorúan vettük tudomásul, hogy ezen a vidéken is Ijesztően megcsappant a foglyok száma. Errefele leggyakoribb a fácán, a nyűi. az őz és a szarvas. Vaddisznókat Ide legközelebb csak Felső-Csifár (Horné Stitáre) környékén észleltek, azok is csak kóborló egyedek voltak. Egyip nap megjelentek я kukoricásban, másik nap el is tűntek. — Erre igen egyszerű a magyarázat — fejti ki vendéglátónk, indulatait magába foitva. — Menjenek csak ki a határba és nézzenek körül. Mit fognak látni? Semmit. Egv kis szerencsével, talán egy nvulat. Mi ennek a magyarázata? Az, hogy csak itt-ott elvétve bújik meg egy-egv bokor és fa az út mentén, de az ts nagyon kevés. ígv a félénk állatok állandóan kiszolgáltatottan élnek. S ha netán találnak is reitekhelvef maguknak, akkor jön a mezőgazdasági szempontból „elengedhetetlen“ vegyszerezés. Ha ezt a próbatételt is túlélték. Ment Vilmos az értékes trófeával élve maradtak. Sajnos, a kertek alatt tett járörütjaim alkalmával rég nem láttam foglyot. — Nem lehetséges az, hogy Ön egy kissé eltúlozza a valóságot, vagy tévedek? Kissé valótlannak tűnik nekem — talán azt is mondhatnám, ijesztőnek —, hogy ilyenné alakitja az ember a körülötte lévő természetet. amikor lépten-nvpmon környezetvédelemről beszélünk. — Ha szemléltetésnek nem elég egy példa, van a tarsolyomban még Л I i - 4 egynéhány. Például egy vadászidény alatt valamikor tizenkét darab őz elejtése volt engedélyezett, most pedig mindössze hét. A nyulak esetében ez a következőképpen alakult: évekkel ezelőtt 300—400, s ma már csak 100—150 kilövése a megengedett A lőtt fácánok száma is 500-ről 50-re csökken. Az idén például a repce vegyszerezésekor — amelyet 200 hektáron termesztettek — a kisnyulak száma jelentősen megcsappant. Ez szemmel láthatóan aratás idején mutatkozott meg, amikor az állatok tetemei — égbe meredezö lábakkal, némán vádolva az embert. — hevertek az út szélén. Tanácsos lenne időbeni fontolóra __ venni, megérí-e ezt művelni a vadállománnyal. Igv, amit megnyerünk a réven.' elveszítjük a vámon. Az őzek például szeretik nyalogatni a granulált vegyszereket, amelyek sós izük miatt ízlenek nekik. Mi ennek a következménye? Elhullás! Érdekes módon az említett vadak ellenére, elszaporodtak a ragadozó madarak, ugyanis tiltva van a lövésük. Tehát a helyzet itt sem kecsegtetőbb mint a nyugati járásokban. Sajnos. a jövő nem biztat semmi jóval, amennyiben radikális változtatásokra nem kerül sor. Szükség lenne minél több fát a határba ültetni, viszont senki sem támogatja a helyzet „orvoslását“. A szövetkezeteknek egvre 'öbb termőföld keli. A figyelem középpontjából valahogy háttérbe szorult a környezetvédelem. A biztonságot kereső állatoknak mindössze nvolc hektárnyi erdő nyújt némi védelmet. Pedig az őz alig húsz évvel ezelőtt honosodott meg ezen a vidé(A szerző ielvetelei) ^en Jiygn állapotok mellett nem kell Sajnos, az állatok nem tudnak olvasni! sokáig várni, amíg végleg eltűnnek a környező falvak határaiból. De itt még nem tartunk, lehet bizakodni! Jelenleg már készülünk a téli időszakra. amikor minden vadász — a számára kijelölt etetőről gondoskodik. — A faluban egyébként fiatalokból álló vadászklub Is működik — folytatja beszámolóját Ment Vilmos. — melynek tagjai lelkes állatbarátok Ok tizenöt éven aluliak. Vezetőjük Lacza Péter. Télen segítenek a vadak etetésében, s az év minden részében járják és figyelik a határt, nincs-e valamilyen rendellenesség (veszett kutya stb.). — Ezeknek a fiataloknak mirn az Önök nyomdokaiba lépnek, vajon lesz-e részük még úgymnnd igazi vadászélménvben? S ha már erről esik szó, beszéljen a saját élményeiről is! — Az e'ső kérdésre elég nehéz a válasz. Viszont a kilátástalannak ígérkező jövő ellenére is bizakodó vagyok. Egyszeriben nem tudom elhinni, hogy az emberi hanyagság egészen addig (erledjen. hogy kiirtsa környezetéből az apróvadat. Érzéseimet nehéz megfogalmazni. Én akkor vagvok igazán boldog, amikor kimegyek a határba, s beleolvadok a csend birodalmába. Minden évszak egyaránt kedves nekem. Külön-külön mind szolgál valamilyen meglepetéssel, ajándékkal. Tavasszal az új életet dicsérő természetet csodálom. Nváron aggódva figyelem a fiókák fejlődését. lesz-e elég fácán, fogoly, őz, nvűl. Annak ellenére, hogy az ősz bölcsöt készít, melyben néhány hónapig mély álomba merül minden növény, ez az évszak is megragad különös hangulatával. Havas teleken a hideg sem veszi e) a kedvem attól, hogy csizmát húzzak — melynek súlya alatt minden lépésnél csikordul egyet a fehér szőnyeg — s nyakamba vegyem a határt. Természetesen a" vad elejtése tartozik a legnagyobb élmények közé. ez ad érteimet az egész évi fáradozásnak. Az eddig elejtett őzek trófeáit mind őrzöm. Van köztük — melyre különösen büszke vagyok — egv ezüstérmes őzagancs, amire két évvei ezelőtt tettem szert egy körvadászat során. Hadd jegvezzem meg ezzel kapcsolatban, hogv a vadásztársaságunk baráti kancsolatot tart fenn a Liptovský Mikulás-i Efszszel. Minden évben meghívnak bennünket szarvasvadászatra. A szerencse eddig mindig kedvezett, sose .tértem haza trófea nélkül. Remélem a jövőben sem lesz másképpen. — jegyezte meg mosolyogva a házigazda. íme, egy újabb példa igazolja, a vadászat egyre inkább a vadállomány minőségének szabályozására és védelmére korlátozódik. Csak olyanok vállaljanak az erdő lakóiért felelős'séget — mint ezt n bemutatott példa is igazolja —, akik szeretik a természetet. az állatokat, akik szántára nem közömbös, milyen kép tárul majd az utókor elé erdőinkben, határainkban évtizedek múlva. MACSICZA SÄNDOR Tiifeaiecsls celine! A vad távolságának a hozzávetőlegesen pontos meghatározásához igencsak sok gyakorlásra van szükség. A cél az. hogy a vadász legalább tíz százalékos hibahatárral meg tudta becsülni a kívánt lőtávolságot Ez. nagyvadnál, lapos röpnályá|fi töltényeknél 50-ťôl 250 méterig terjedhet. Kezdő vadász számára 150 méter a vatlaszias lútávn’ság felső határa Ez természetesen függ a vadász lotudásától, a fegyvertől, annak ka'iherétol. a lövedék típusától és a célfávcsőtől ás. A pontos lövéshez, a vad biztos eleiléséhez — a távolsághecsiésen kívül — arra is szükség van, hogv a vadász ismerje a lövedék röppálya adatait, vagvis a lövedék helyzetét a belövési távolságtól eltérő távolságokon. Ezeket az adatokat rendszerint közük a lőszergyárak katalógusai. Ha példán! a fegyvert 100 méterre lőtték be. s a vad a vadász becslései szerint J50 méterra van. a röppá’ya adatok ismeretében- tudható, hogv a belövési távolsághoz (azaz 1Q0 méterhez) képest hány centimétert cs’k a lövedék 150 méteren, tehát hány centiméterrel kell a kívánt találati pont fölé célozni. Ha viszont a fegyvert — szabályosan — az úgynevezett optimális belövési távolságra lövik be (ez a korszerű középkalibereknél 150 és 200 méter között van 1. gyakorlatilag nincs szükség célpontáthelyezésra — így könnyebb a célzás. Ebben az esetben ngvanis a rüppálvu ívmagassága leg'feljebb 4 centiméter, ez az eltérés pedig a lövés hatása szempontjából elhanyagolható. A távolsárbecslésnek azonban ebben az esetben is nagy je'entősége van, mivel legalább azt a távolságot célszerű viszonylag pontosan megbecsülni, amelyen belül nincs szükség a célpont átbnlyezésére." A távolságbocslésre jól fölhasználható a céltávcső iránvielzőie Fhhez tudni kell, hogy a oéltávcső látómezejében az irányzóiéi egyes pnntiai közötti távolságok hány centiméteres cé’feliiletnek felelnek meg különböző lőtávnlságokon. Erre vonatkozó, viszonylag pontos, a gyártó cég által közölt adatok csak az úgynevezett német nnrmálirányzéknál ismeretesek. amelynek egy középső céltiiskéje és két oldaltüskéje van. A két oldaltüske közötti távolság 100 méteres líítávolságnál 70 centiméteres célfe’ülettiek felel meg, tehát egy keresztben álló őz hosszának (a mellkastól a farig). Ha a látómezőben megjelenő őz pontosan a két oldaltüske közé fér be, akkor 100 méterre van. Szarvasnál ilyenkor a távolság 2i)0 méter, mivel a szarvas testhossza mintegy kétszerese az őzének. Más irányzőjel típusoknál külön eljárással lehet és kell is megállapítani. hogy az egves részok mekkora célfelületet fednek az adott távolságokon. (NIMROD J HORDÁJÁT Ф HORGASÁT » HORGÁSZÁT » HORGÁSZÁT ф HORDÁJÁT Щ HORGÁSZÁT Щ HORGÁSZÁT $ HORGÁSZÁT * HORGÁSZÁT f* Földrajzi helyzeténél fogva Romániában az európai víztípusok szinte mindegytkét megtalálhatjuk. A Retyezátban például több, mint 40, jégkorszaki eredetű tengerszem van. A Fogarasl havasokban. a Keleti- és Déli-Kárpátokban, valamint a Vlegvásza bércei között rohanó hegyipatakok pisztrángot és pért rejtegetnek: a dombvidéki, lassan folyó Maros, Olt, Körösök. Prut stb. pnduc szinttájol: e síkvidéki folyók márnái és pontjai mellett a Duna-delta több. mint félmillió hektáros vízi világa is várja a horgászokat; a Fekete-tenger román partszakasza pedig 254 km hosszú. A meglevő természetes vizeket pedig újabb és újabb víztárolók egészítik kf mind a hegyek között mind a síkvldéken. P1SZTRANGTÖL A CÁPÁIG Romániában az idők Folyamán rétegeződött a horgásztábor. Ez érthető, hiszen 164 édesvízi és tengert halfaj él itt. s ezeknek legalább e felét érdemes horoggal ts fognt. Így vannak pérezö vagy plsztrángozó — miilegyes — horgászaik, erdélyi és moldvai paducozói(\. sokan a rablóhatakra specializálódtak,. míg egy széles réteg szívesen elüldögél botjai mellett, pontyra várva. Egyébként csak Bukarestben 26 ezer leigazolt horgász él. Érmek a tele nyugdíjas. Az a rengeteg hazai és külföldi üdülő, aki nváron öreg csontjait vagv fiatal unokáit a tengerpartra viszi üdülni, szinte kivétel nélkül megpróbálkozik a horgászattal ts a tengerpartot védő kövek között, vagv a parti építmények közelében a géb-horgászattal. Á gébfélék több fajtálát ts horogra lehet csalni, akár egy kezdetleges felszereléssel, orsó nélkül is. Finom zsinórt, kicsi horgot kell használni, a kövek alján található kagyló húsával csalizva. A tapasztaltabbak persze csaliként már garnéla rákot vagy haldarabkát használnak. végólmos szerelékkel 30—35 méteres távolságra dobva, ahol legalább 3—5 m mély a tenger. Itt már kel! az orsó, a megbízható bot. Akinek fin. határátlépő horgászengedélye van, az akár 8—15 km-re Is kíméltét a tengerre, kék makrellát vagy sztavridot fogni. A tengeren sem méret- sem mennyiségi korlátozás nincs. Sőt. a felesleges halat a tengerparti halásztanyákon készpénzért fel is vásárolták. A turisták gyakran faggatnak a cápákról, rémtörténetek után szimatol va. A Fekete-tengeri cápa azonban alig 100—150 cm-es és nagyon fél az embertől. Nem veszélyes a ftirriőzőkre sem. A helybeliek sózva, szárítva fogyasztják a húsát. Romániában a sporthorgászat hobbi, amely kenyérkereset tárgya nem lehet. A horgászatot csak napkeltétől napnyugtáig szabad gyakorolni, tehát az éjszakai horgászat mindenütt tilos. Hegyvidékeken csakis kézben-Horgászata tartott egyetlen bottal, rajta maximum 2 horoggal, és kizárólag míicsalivai szabad horgászni. A természetes csali alkalmazása és az etetés tilos. Dombvidéki és síkvizeken — beleértve a Deltát és a tengért — maximum két bot használható, két-két horoggal. A botokat nem szükséges kézben tartani. ' csak Ai.talAnos tilalom A napi kifogható mennyiség hegyvidéken — váitakozóan — 5—10 db pisztráng vagy pér. Domb- és sikvidéken viszont fajtól függetlenül maximum 3 kg. Ha a kifogott első hal súlya meghaladja a 3 kg-ot, akkor az megtartható, de tovább horgászni nem lehet. Ezeken a helyeken szabad etetni, és a horgász bármilyen csalit használhat. Az elektromos árammal történő halfogás viszont bűncselekménynek számít. Méretkorlátozás a ragadozó halakra [a galóca és a többi pisztrángféle kivételével) nincs. A békés halak közül a ponty méretkorlátozása 30. a kárászé és a dévéré 18. a compóé 20, a domolykóé és a márnáé 22, a vörösszárnyú keszegé, pirosszemü keléé, gardáé és bodorkáé 12, a szilvaorrúé és az Sva keszegé 16 cm. A Romániában méret az orrhegytől c faroktő végéig értendő A folyami rák kifogható mérete 9 cm. Tilalmi időszak van a hegyvidéken általában szeptember 1-jétől május 15-ig. de ezen a vízkezelő erdőgazdaságok egy-két hetet változtathatnak. A domb- és síkvidékeken a tilalom 60 napos, általában április 20. és június 18. között jelölünk! ezt a két hőnapot. Tehát ném az egyes halfajokra van a tilalom, hanem általában a békés halakra. A tengeren tilalmi idő nincs. NAPIJEGY: LEJÉRT A horgászok szervezete az A. G. V. P. S., amelynek tagja csak román állampolgár lehet. Ez a szervezet egyesíti a vadászokat és a sporthorgászokat, illetve azok megvei szövetségeit, amelyeknek még fiókszervezeteik vannak. Az alapegység a vadász illetve horgászcsoport, amely lehet vállalati, iskolai, lakóterületi stb. A domb- és síkvidéki vizeket az egyesületek az Élelmiszer-ipari Minisztériumtól bérelik, a hegyvidékiek egvrészét pedig az Erdészeti Minisztériumtól. Ezek más részéi az erdőgazdaságok saját maguk kezelik. A síkvidéki tagsági könvv minden természetes vízre érvényes. A tőkés országokból érkező vendégek az egyes vizekre érvényes borgászjegyet (nem tagsági könyvet!) a megyei turisztikai hivataloknál válthatjuk ki, konvertibilis valutáért. A szocialista országokból érkezők lejben fizethetik ki az engedélyt. Ha a hegyi vizet az erdőgazdaság maga \kezeli, akkor náluk lehet napi 30—50 lejért jegyet váltani. Ha a víz bérelt, akkor a napijegyet az A. G. V. P. S. megvei vagy fiókszervezetfi árusítja. A domb- és síkvizekre, valamint a Deltára és a tengerre kizárólag az A. G. V. P S. valamelyik helyi szervezeténéi váltható napi-, heti- vagy havijegy, természetesen román valutáért. A sporthorgászok is szívesen felvilágosítják a vendégeket, de még jobb, ha azok közvetlenül a szervezethez fordulnak. A kempingezés, csónakkölcsönzés stb. lehetőségekről a megyei turisztikai szervek tudnak felvilágosítást adni. ' {Magyar Horgász) A > A
