Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1986-10-04 / 40. szám

12 SZABAD FÖLDMŰVES. 1986. október 4. Miért nem sikerült TELJESÍTENI? A Rimaszombati (Rimavská Sobota) Járási Mezőgazdasági Igazgatóságon problémafeltáró alapossággal elemezték az el­ső félévi értékesítési tervfeladatok teljesítését. A termelés menetét'összefüggéseiben szemlélő elemzés rámutatott a le­maradás okaira, ugyanakkor a nehéz helyzetből való kilába­lás lehetőségeit is összefoglalta. Az új gazdasági szabályozók hatására a járás mezőgazda­­sági üzemeiben az idén 58 millió -koronával növekednek a termelési költségek, amelyek 32 millió koronával csökkentik a gazdálkodás eredményességét. S ha ehhez hozzászámítjuk a 8. ötéves tervidőszak igényes céljait, bizony bőven akad tennivaló ahhoz, hogy a nyereségcsökkenés kivédésén tűt nö­veljék a termelést és a jövedelmezőséget. Mennyire volt eredményes ez a próbálkozás az első félévben?* Erre a kér­désre próbálunk választ adni az alábbiakban. A szép elképzelésekből, a merész tervezgetésből sehol sem veit hiány; egyetlen gazdaság sem számolt veszteséggel. Az 1988-os esztendőre „beharangozott“ ígéretekből azonban ke­veset váltottak valóra. vőre nézve még kedvezőtlenebbül be­folyásolja. Az elsorvasztott tenyész­tői kedv néhány gazdaságban a ter­melékenység csökkenését eredmé­nyezte. Nagybalogon 11,6; Lénártíal­­ván 24; Gömöralmágyon (Gemerský Jablonec) pedig 27 bárányt választa­nak el 100 darab anyaállattól. + • * A mezőgazdasági bruttó termelés még a tavalyi eredményekhez képest is 1,1 százalékkal csökkent, mivel ti­zenöt mezőgazdasági üzemben nem teljesítették termelési és áruértékesi­­tési tervüket. A legnagyobb lemara­dás a Simonyi, a Veiké Teriakovce-i, és a Safárikovói gazdaságban volt ta­pasztalható. Az ágazatok szerinti ér­tékelés szempontjából a növényter­mesztésben nem volt komolyabb fennakadás, de az állattenyésztés 12 millió 800 ezer korona veszteséggel zárta az első félévet. A 932 dolgozóval üzemelő mellék­üzemági termelés, közel 84 millió koronás bevétellel 17 millió korona tiszta nyereséget eredményezett. A melléküzemágak nagyban hozzájárul­nak a gazdasági nehézségek konszo­lidálásához, ezért úgy tervezik, hogy az ágazat továbbfejlesztésével az év­tized végén az össztermelésből szár­mazó bevételnek már a 15 százalékát — a jelenleg 8,9 százalékkal szem­ben — ebből a tevékenységből jöve­­delmeztessék. A gazdálkodás haté­konysága csökkenésének további okai a következőek: Száz korona állati eredetű termékre számítva 2 korona 70 fillérrel —. összesen 7 millió ko­ronával — költöttek többet, mint 1985 első hat hónapjában. A béralap más­fél millió koronával történő túlmeri­­tése fordított arányban állt a ter­meléssel. A béralapra eső relatív tel­jesítmények értéke száz koronára át­számítva, 7 koronával csökkent. A hi­telgazdálkodásban pedig az jelent gondot, hogy — az inproduktiv ki­adások növekedése és a termelés időtervének nem teljesítése miatt — növekedtek a kamatlábak. S ami a legnyomasztóbb az egész­ben, hogy a felsorolt problémák gyors megoldására már csak azért Sem szá­míthatnak, mert a lemaradozó gaz­daságok — Šafárikovo, Jesenské, Driencany, Sajógömör, Gömöralmágy, Hrachovo, Kraskovo, Nagybalog és Veiké Teriakovce — állandósítják a súlyos gondokat, s ráadásul még a jól menő gazdaságok eredményeit is „felemésztik“. Az említett gazdaságok részére, tal­­ponmaradásuk érdekében az idén 75 millió korona állami dotációt folyó­sítanak az íntenzifikációs alapból, és további 16 millió koronás „gyors­segélyt“ az invesztíciós hitelek tör­lesztésére. Emiatt már kevesebb pénz jut újabb beruházásokra. , ■ ■ " ' ’ 1 ■ Vajon milyen intézkedéseket tesz­nek a helyzet javítása érdekében? A járási mezőgazdasági igazgatóság közgazdásza, Balogh János mérnök szerint annyit mindenesetre, hogy az érintetteket felszólították: dolgozza­nak ki egy időtervet problémáik fel­számolására. Milyenek a lehetőségek, és milyen eredménnyel kecsegtet az újabb — külső biztatásra indítványozott — nekirugaszkodás? A válasz egyőrtel mű: a termelés intenzitásának növe­lése az egyetlen járható út A 8. ötéves tervidőszak rajtja nen a legjobban sikerült, azonban bízunl benne, hogy az esztendő végén mái kedvezőbb eredményekről adhatunl számot. Korcsmáros Lászlt Ä tejtermelés kétségkívül .vissza­esett az első félévben. Az eladási kö­telezettségnek nem sikerült teljes egészében eleget tenni, ami annyit jelent, hogy a múlt év hasonló idő­szakához viszonyítva 126 ezer literrel kevesebb tejet értékesítettek, holott az idei terv 1,6 százalékos növeke­­lést irányzott elő, így a tényleges lemaradás a tejtermelésben 670 ezer, az eladásban pedig a 349 ezer literes volt. A leggyengébb fejési átlagot Símonyiban fSimonovcej, Safárikovó­­ban, és Sajógömörön f Gemer) — sor­rendben 1291, 1298, illetve 1348 litert — könyvelték el. A tej minősége tovább romlott, mi­vel a gazdaságok többsége csak las­san alkalmazkodott az új minőségi mutatókhoz. A szigorú higiéniai kö­vetelményeknek a fejőházak többsége nem felel meg ás korszerűsítésre szo­rul. A tejüzem viszont csak kis mér­tékben képes átvállalni az anyagi terheket. Az első félévben a felvásá­rolt tejnek csupán a 69 százalékát sorolták az első minőségi osztályba. Ez a tavalyihoz viszonyítva 5—8 szá­zalékkal kevesebb. A hrachovói szö­vetkezetben például az eladott tejnek mindössze 50 százalékát minősítették kiválónak, és 10 százalékát harmad­­osztályúnak. Fazekaszsaluzsányban (Hrnőiarske Žalužanyl pedig még en­nél is kevesebb, mindössze 40,6 szá­zalék került az első osztályba. Az alacsonyabb felvásárlási ár követ­keztében a bevétel 1 millió 658 ezer koronával csökkent. A tej zsírtartal­ma is csökkent. A huszonhárom me­zőgazdasági üzem közül tizenhárom­ban 3,6 százaléknál alacsonyabb volt ez az érték. Különösen Veiké Teria­­kovcében, Lénártfalván (Lenártovce), Rimaszombatban és Bátkán „hígult tel“ a tej. A tejtermelés általános romlásáért a kedvezőtlen körülmények sokasága a felelős. Vagyis: a nyári kánikula, a tömegtakarmányok viszonylagosan gyenge minősége, az öt gazdaság te­henészetét érintő leukózis fertőzés, és végül az ellenőrizhetetlenül nagy­mértékű selejtezés. Az Idei esztendő első felében 570 darabbal több tehe­net selejteztek ki, mint a múlt év hasonló időszakában. Emiatt a terve­zetthez képest 350 darabbal csökkent a fejőállomány. Ennek következtében pedig csökkent a szarvasmarha-állo­mányok újratermelése, ami a jövőben is komoly gondokat okozhat. Lássunk néhány idevágó esetet: Nagybalogon (Velký Blhj az állomány 24,7 száza­lékát selejtezték kt, s emiatt 100 te­hénre alig több mint 50 borjúfelne­velés jut. Sajógömörön a teheneknek 20,8 százalékát selejtezték ki és a száz tehénre számított ellési arány 54 volt. Šafárikovóban sem rózsásabb a helyzet: a 15,8 százalékos selejte­zés mellett 2,2 tehénre jut egy borjú­születés. A járásban a borjúállomány 698 darabbal csökkent a múlt év ha­sonló Időszakához képest. + • ♦ A húseladásban 250 tpnnával ma­radtak le a féléves tervtől. A kiesés a bárányhús esetében volt a legna­gyobb. A gazdaságok közül Veiké Teriakovcében, Ojbáston (Nová Baš­ta) és Kálosán mutatták fel a leg­gyengébb eredményeket. A következ­mény: az állami bank összesen 328 ezer korona szankciót rótt ki a gaz­daságokra. Kedvezőtlen jelenség az is, hogy az eladott marhahúsnak 46 százaléka a kiselejtezett tehenek eladásából származott, így lényegesen alacso­nyabb lett az átlagos értékesítési ár. Azt is megállapították, hogy a vágó­állatokat nem készítették elő megfe­lelően a felvásárlásra. A szarvasmar­hák nyolc, a sertések öt százalékát az elszállítás előtt „jól megetették“ a differenciális pótlék rovására. A hízómarhák 60,7 százalékát ml­­nősítettétk első osztályúnak, és csak ezekre fizették ki a — minden kilo­gramm élősúlyra 1 korona 50 filléres — differenciális pótlékot. Az állatok vágősúlya nem érte el a kívánt érté­ket. A szarvasmarhák napi súlygya­rapodási átlaga a tavalyi 57 dokás szinten maradt. A marhahizlalásban a súlygyarapodás napi átlaga elérte a 66 dekát, ám néhány gazdaságban Ijesztően alacsony volt a felhízás: Bátkán 36,3, Drienčanyhan pedig 40,9 dekás átlagot mutattak fel. A sertésállományt 5 ezer 200 da­rabbal növelték az első félévben, ám 103 anyakoca hiányzik a tervezett létszámból. A termelés színvonalának emelkedésére utal. hogy 0,85 száza­lékkal növekedett a matacelválnsztűs, ami 1066 darabos többletet jelentett a tavalyihoz képest. A súlygyarapo­dásban közel 7 'dekát javítottak. A 8. ötéves tervidőszak végéig az idei 9 ezer tonnás évi sertéshústermelést 11 ezer 500 tonnára kívánják növelni. Mégpedig azon gazdaságoknak enge­délyezve az állomány bővítést, ahol önerőből képesek biztosítani az eh­hez szükséges feltételeket. A sertéshústermelés körül rende­ződtek ugyan a dolgok, de sajnos, újabban a juhtenyésztést érintik sú­lyos problémák. A 8. ötéves tervfel­adatok a juhállomány intenzív növe­lését irányozzák elő. a valóságban azonban a tavalyi 51 ezer 800 darab­ról 49 ezerre csökkent a juhok sžá­­ma. A probléma az értékesítés nehéz­kességében gyökerezik. Pontosabban: a húsfeldolgozó üzem nem vette át a bárányhúst. A Rimaszombati járás­ban — amely az ország legnagyobb juhtenyésztő körzete — jelenleg 4 ezer darab vágójuh vár elszállítás­ra. A juhhús alacsony felvásárlási ára az úgysem stabil juhtartást a jö-EGY Üf BĎZAFATTA KITERMESZTÉSÉNEK TÖRTÉNETE A világ gabonatermelésének több nint egynegyedét a búza teszi ki. földünk legfontosabb kalászos növé­­ivének azonban vannak hiányossá­gai. Az egyik legtermékenyebb fajta — az őszi puhabúza — érzékeny a ragyra. A hó nélküli és a vékony hó­­takarójú teleken a Szovjetunióban, nég Ukrajna földrajzi szélességén is — ahol mindössze mínusz 7—8 Cel­­nus-fok a középhőmérséklet — ki­­fagy a növény. Kissé északabbra pé­tiig jóllehet nem minden tavasszal — a gazdaságok több ezer hektáron kénytelenek az őszi puhabúzát kevés­bé termékeny kultúrákkal helyettesí­teni. Mindazonáltal nem vezettek eredményre azok a sok éven át folyó kísérletek, amelyek arra irányultak, hogy megjavítsák ennek a gabonának a fagytürő képességét, s egyúttal na­gyobb terméshozamot érjenek el. E búza, amelynek hazája a Kaukázus, Irán, Irak, Törökország, Szíria és Jor­dánia előhegységei és meleg völgyei, fejlődéstanilag nem bizonyult érett­nek arra, hogy alkalmazkodjon a lord éghajlati viszonyokhoz. Vajon hogyan lehet mégis „meged­­zeni“ a búzát? A tudósok hosszú időn át aprólékos munkával keresték a megoldást. Különböző búzafajtákat kereszteztek, s ezáltal elérték a jobb tagytűrő képességet. A szovjet nö­­vénynemesítők éppen tgy termesztet­ték ki a kiváló termöképességű Mi­­ronovszkaja 808 és Mironovszkaja­­-Jubilejnaja őszi puhabúzafajtákat, amelyek a többinél jobban megfelel­tek az északi mezőgazdasági körzetek számára. Am mindez csak félmegoldás volt. S mi lenne, ha megpróbálnák a búzát távoli rokonával, a rozzsal keresztez­ni? így született meg az új gabona, a búza és a rozs hibridje, amelyet tritikálénak neveztek el. Miért éppen a rozsot választották a keresztezéshez? Arról van szó, hogy a rozsnak jóval nagyobb a fagy­türő képessége. Nem ok nélkül vetik a Szovjetunióban egészen a hetvene­dik szélességi körig. Azonkívül a rozsfehérje biológiai értéke majdnem kétszeresen felülmúlja a búzáét. A búza viszont jóval termékenyebb, s ami a legfontosabb, a búzalisztből készült tészta jobb minőségű, porózu­­sabb. A belőle készült sütőipari ter­mékek könnyűek, foszlósak. E két gabonaféle előnyeit egyesíti magában a tritikálé, amely ugyanak­kor nem tartalmazza azok negatívu­mait. A HIBÄK ÉS SIKERTELENSÉGEK KRÓNIKÁJA Egy új növényfajta létrehozása ter­mészetesen nem egyszerű dolog. A tritikálé megszületésének útján is felmerültek — úgy tűnt — megold­hatatlan problémák. Egyes esetekben a tudósok létrehozták a hibridet, ám később nem tudták megismételni a kísérletet. Más alkalmakkor az újfaj­ta gabonát sikerült felnevelni, ám a növény — sajnos — terméktelennek bizonyult. Mellesleg a természetben néha találkozhatunk búza—rozs hib­riddel. De ezek nem hoznak utódo­kat. Mint kiderült, a kromoszómák szá­mában van a titok nyitja. A búzának 42, a rozsnak pedig 14 kromoszómája van. Ezért a genetikai törvényeknek megfelelően, amikor a megterméke­nyített sejtben mindkét kromoszóma­állomány megfeleződik, az átöröklést hordozó szülőpárnál páratlan számú — 21 és 7 — „készlet“ keletkezik Emiatt tovább nem egyesülnek A helyzet megváltoztatása érdeké­ben a szovjet növénynemesítők elha­tározták, bogy megkísérlik a kromo­szómaállomány megduplázását: a bú­zánál 84-re, a rozsnál 28-ra növelni. Akkor a soron következő osztódásnál számuk páros marad, s az egyesülés valószínűbbé válik. Ez a kolchicin — a kromoszómák megduplázódását előidéző készítmény — segítségével sikerült. így jöttek létre a búza—rozs hibridek. De volt egy nagy baj: szemtermésüknek a fele üres volt. Nem fejlődött ki ben­nük a mag. De ott is, ahol mag kép­ződött, s nagy nehezen sikerült azo­kat kicsépelni, nem sokat nyomtak. A száruk pedig magasra nőtt, a szél és az eső könnyen a földre döntötte, a kombájnok nehezen birkóztak meg a betakarítással. Azonkívül az első vetést követő néhány év múlva a hibridek elvesztették értékes tulaj­donságaikat. TÉRT HftDÍT A TRITIKÄLÉ Andrej Sulingyin, az Ukrán Nö­vénytermesztési, Növénynemesítési é3 Genetikai Tudományos Kutatóintézet profresszora — ma már úgy tűnik — csodálatosan egyszerű következtetés­re jutott. A növénynemesítők a ro­zsot mindig csak egyfajtájú — vagy őszi puha- vagy keménybúzával — keresztezték. És sosem egyszerre két fajtával. Vajon nem ebben kere­sendő a sikertelenség forrása? , Ha három gabonafajtából (rozsból, puha- és keménybúzából) állítjuk elő a hibridet, a növénynek 86 kromo­szómája lesz. Ez esetben a sejtmagok bőségesen rendelkeznek az átöröklés hordozóval. Az Ilyen növények vi­szont torzak és gyenge termőképes­­ségűek lesznek. Akkor a tudós genetikai számításo­kat végzett és meghatározta, hogy á három fajtából álló életképes hibrid­nek a rozs teljes sejtmagjával (14 kromoszóma), az őszi kemény búza sejtmagjának a felével (további 14 kromoszóma) és az őszi puhabúíza sejtmagjának a harmadával (szintén 14 kromoszóma) kell rendelkeznie. Ilyen hibrid azonban egyszerre nem termeszthető ki. A munkát több sza­kaszra bontották. Sulingyin először a keménybúza szervezetébe ömlesztetté át az őszi puhabúza „vérét“, és őszi keménybú­zát kapott. Majd a kolchicin segítsé­gével keresztezte azt a rozzsal. Saj­nos, az új hibridek nem bizonyultak (agytörőknek és emellett erősen meg­dőltek. A következőkben a tudós már létrehozta a puhabúza és a rozs hib­ridjét. Végeredményben két hibridet nyert a parcellán. Majd egymással keresztezte ezeket, és az utódok kö­zül kiválogatta a legjobban fagytűrő példányokat. Hibridjének átlagtermése több mint 20 százalékkal felülmúlta a híres Mi­­ronovszkaja 808 őszi pühabúzafaj­­táét. Jóllehet ma már sikerrel hozzák létre a tritikálékat Kanadában, Mexi­kóban, az Egyesült Államokban és több más országban, egyelőre mégis a szovjet tudósok által ki termesztett világszerte elismert Amfidiploid 206 a legjobb. A kísérletek köre egyre bővül. A’ Szovjetunióban és Mexikóban olyan tritikálét sikerült kitermeszteni, a­­mely jól tűri a talaj magas sótartal­mát. Megjelentek mind a tavaszig mind a takarmánytritikálék (ez utób­biak a búzához viszonyítva három­szoros mennyiségű zöldtömeget ad­nak). Jóllehet a létező tritikáléknak vannak hiányosságai is, a legbonyo­lultabb feladatot — az új növényfaj­ta létrehozását — már megoldották. S ez önbizalmat ad a növénynemesí­­tőknek a jövőbeni munkák sikeréhez. (APN) Mezőgazdasági üzemeinkben a szilázsolásnál a legkorszerűbb nehézgápeket alkalmazzák. A vib­rátoros úthengerek, a talajgyaiuk kitűnő szolgálatot tesznek a szi­­lázs tömörítésénél Fotó: —ita — A tritikálé születése

Next

/
Thumbnails
Contents