Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1986-10-04 / 40. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES. 1986. október 4. Miért nem sikerült TELJESÍTENI? A Rimaszombati (Rimavská Sobota) Járási Mezőgazdasági Igazgatóságon problémafeltáró alapossággal elemezték az első félévi értékesítési tervfeladatok teljesítését. A termelés menetét'összefüggéseiben szemlélő elemzés rámutatott a lemaradás okaira, ugyanakkor a nehéz helyzetből való kilábalás lehetőségeit is összefoglalta. Az új gazdasági szabályozók hatására a járás mezőgazdasági üzemeiben az idén 58 millió -koronával növekednek a termelési költségek, amelyek 32 millió koronával csökkentik a gazdálkodás eredményességét. S ha ehhez hozzászámítjuk a 8. ötéves tervidőszak igényes céljait, bizony bőven akad tennivaló ahhoz, hogy a nyereségcsökkenés kivédésén tűt növeljék a termelést és a jövedelmezőséget. Mennyire volt eredményes ez a próbálkozás az első félévben?* Erre a kérdésre próbálunk választ adni az alábbiakban. A szép elképzelésekből, a merész tervezgetésből sehol sem veit hiány; egyetlen gazdaság sem számolt veszteséggel. Az 1988-os esztendőre „beharangozott“ ígéretekből azonban keveset váltottak valóra. vőre nézve még kedvezőtlenebbül befolyásolja. Az elsorvasztott tenyésztői kedv néhány gazdaságban a termelékenység csökkenését eredményezte. Nagybalogon 11,6; Lénártíalván 24; Gömöralmágyon (Gemerský Jablonec) pedig 27 bárányt választanak el 100 darab anyaállattól. + • * A mezőgazdasági bruttó termelés még a tavalyi eredményekhez képest is 1,1 százalékkal csökkent, mivel tizenöt mezőgazdasági üzemben nem teljesítették termelési és áruértékesitési tervüket. A legnagyobb lemaradás a Simonyi, a Veiké Teriakovce-i, és a Safárikovói gazdaságban volt tapasztalható. Az ágazatok szerinti értékelés szempontjából a növénytermesztésben nem volt komolyabb fennakadás, de az állattenyésztés 12 millió 800 ezer korona veszteséggel zárta az első félévet. A 932 dolgozóval üzemelő melléküzemági termelés, közel 84 millió koronás bevétellel 17 millió korona tiszta nyereséget eredményezett. A melléküzemágak nagyban hozzájárulnak a gazdasági nehézségek konszolidálásához, ezért úgy tervezik, hogy az ágazat továbbfejlesztésével az évtized végén az össztermelésből származó bevételnek már a 15 százalékát — a jelenleg 8,9 százalékkal szemben — ebből a tevékenységből jövedelmeztessék. A gazdálkodás hatékonysága csökkenésének további okai a következőek: Száz korona állati eredetű termékre számítva 2 korona 70 fillérrel —. összesen 7 millió koronával — költöttek többet, mint 1985 első hat hónapjában. A béralap másfél millió koronával történő túlmeritése fordított arányban állt a termeléssel. A béralapra eső relatív teljesítmények értéke száz koronára átszámítva, 7 koronával csökkent. A hitelgazdálkodásban pedig az jelent gondot, hogy — az inproduktiv kiadások növekedése és a termelés időtervének nem teljesítése miatt — növekedtek a kamatlábak. S ami a legnyomasztóbb az egészben, hogy a felsorolt problémák gyors megoldására már csak azért Sem számíthatnak, mert a lemaradozó gazdaságok — Šafárikovo, Jesenské, Driencany, Sajógömör, Gömöralmágy, Hrachovo, Kraskovo, Nagybalog és Veiké Teriakovce — állandósítják a súlyos gondokat, s ráadásul még a jól menő gazdaságok eredményeit is „felemésztik“. Az említett gazdaságok részére, talponmaradásuk érdekében az idén 75 millió korona állami dotációt folyósítanak az íntenzifikációs alapból, és további 16 millió koronás „gyorssegélyt“ az invesztíciós hitelek törlesztésére. Emiatt már kevesebb pénz jut újabb beruházásokra. , ■ ■ " ' ’ 1 ■ Vajon milyen intézkedéseket tesznek a helyzet javítása érdekében? A járási mezőgazdasági igazgatóság közgazdásza, Balogh János mérnök szerint annyit mindenesetre, hogy az érintetteket felszólították: dolgozzanak ki egy időtervet problémáik felszámolására. Milyenek a lehetőségek, és milyen eredménnyel kecsegtet az újabb — külső biztatásra indítványozott — nekirugaszkodás? A válasz egyőrtel mű: a termelés intenzitásának növelése az egyetlen járható út A 8. ötéves tervidőszak rajtja nen a legjobban sikerült, azonban bízunl benne, hogy az esztendő végén mái kedvezőbb eredményekről adhatunl számot. Korcsmáros Lászlt Ä tejtermelés kétségkívül .visszaesett az első félévben. Az eladási kötelezettségnek nem sikerült teljes egészében eleget tenni, ami annyit jelent, hogy a múlt év hasonló időszakához viszonyítva 126 ezer literrel kevesebb tejet értékesítettek, holott az idei terv 1,6 százalékos növekelést irányzott elő, így a tényleges lemaradás a tejtermelésben 670 ezer, az eladásban pedig a 349 ezer literes volt. A leggyengébb fejési átlagot Símonyiban fSimonovcej, Safárikovóban, és Sajógömörön f Gemer) — sorrendben 1291, 1298, illetve 1348 litert — könyvelték el. A tej minősége tovább romlott, mivel a gazdaságok többsége csak lassan alkalmazkodott az új minőségi mutatókhoz. A szigorú higiéniai követelményeknek a fejőházak többsége nem felel meg ás korszerűsítésre szorul. A tejüzem viszont csak kis mértékben képes átvállalni az anyagi terheket. Az első félévben a felvásárolt tejnek csupán a 69 százalékát sorolták az első minőségi osztályba. Ez a tavalyihoz viszonyítva 5—8 százalékkal kevesebb. A hrachovói szövetkezetben például az eladott tejnek mindössze 50 százalékát minősítették kiválónak, és 10 százalékát harmadosztályúnak. Fazekaszsaluzsányban (Hrnőiarske Žalužanyl pedig még ennél is kevesebb, mindössze 40,6 százalék került az első osztályba. Az alacsonyabb felvásárlási ár következtében a bevétel 1 millió 658 ezer koronával csökkent. A tej zsírtartalma is csökkent. A huszonhárom mezőgazdasági üzem közül tizenháromban 3,6 százaléknál alacsonyabb volt ez az érték. Különösen Veiké Teriakovcében, Lénártfalván (Lenártovce), Rimaszombatban és Bátkán „hígult tel“ a tej. A tejtermelés általános romlásáért a kedvezőtlen körülmények sokasága a felelős. Vagyis: a nyári kánikula, a tömegtakarmányok viszonylagosan gyenge minősége, az öt gazdaság tehenészetét érintő leukózis fertőzés, és végül az ellenőrizhetetlenül nagymértékű selejtezés. Az Idei esztendő első felében 570 darabbal több tehenet selejteztek ki, mint a múlt év hasonló időszakában. Emiatt a tervezetthez képest 350 darabbal csökkent a fejőállomány. Ennek következtében pedig csökkent a szarvasmarha-állományok újratermelése, ami a jövőben is komoly gondokat okozhat. Lássunk néhány idevágó esetet: Nagybalogon (Velký Blhj az állomány 24,7 százalékát selejtezték kt, s emiatt 100 tehénre alig több mint 50 borjúfelnevelés jut. Sajógömörön a teheneknek 20,8 százalékát selejtezték ki és a száz tehénre számított ellési arány 54 volt. Šafárikovóban sem rózsásabb a helyzet: a 15,8 százalékos selejtezés mellett 2,2 tehénre jut egy borjúszületés. A járásban a borjúállomány 698 darabbal csökkent a múlt év hasonló Időszakához képest. + • ♦ A húseladásban 250 tpnnával maradtak le a féléves tervtől. A kiesés a bárányhús esetében volt a legnagyobb. A gazdaságok közül Veiké Teriakovcében, Ojbáston (Nová Bašta) és Kálosán mutatták fel a leggyengébb eredményeket. A következmény: az állami bank összesen 328 ezer korona szankciót rótt ki a gazdaságokra. Kedvezőtlen jelenség az is, hogy az eladott marhahúsnak 46 százaléka a kiselejtezett tehenek eladásából származott, így lényegesen alacsonyabb lett az átlagos értékesítési ár. Azt is megállapították, hogy a vágóállatokat nem készítették elő megfelelően a felvásárlásra. A szarvasmarhák nyolc, a sertések öt százalékát az elszállítás előtt „jól megetették“ a differenciális pótlék rovására. A hízómarhák 60,7 százalékát mlnősítettétk első osztályúnak, és csak ezekre fizették ki a — minden kilogramm élősúlyra 1 korona 50 filléres — differenciális pótlékot. Az állatok vágősúlya nem érte el a kívánt értéket. A szarvasmarhák napi súlygyarapodási átlaga a tavalyi 57 dokás szinten maradt. A marhahizlalásban a súlygyarapodás napi átlaga elérte a 66 dekát, ám néhány gazdaságban Ijesztően alacsony volt a felhízás: Bátkán 36,3, Drienčanyhan pedig 40,9 dekás átlagot mutattak fel. A sertésállományt 5 ezer 200 darabbal növelték az első félévben, ám 103 anyakoca hiányzik a tervezett létszámból. A termelés színvonalának emelkedésére utal. hogy 0,85 százalékkal növekedett a matacelválnsztűs, ami 1066 darabos többletet jelentett a tavalyihoz képest. A súlygyarapodásban közel 7 'dekát javítottak. A 8. ötéves tervidőszak végéig az idei 9 ezer tonnás évi sertéshústermelést 11 ezer 500 tonnára kívánják növelni. Mégpedig azon gazdaságoknak engedélyezve az állomány bővítést, ahol önerőből képesek biztosítani az ehhez szükséges feltételeket. A sertéshústermelés körül rendeződtek ugyan a dolgok, de sajnos, újabban a juhtenyésztést érintik súlyos problémák. A 8. ötéves tervfeladatok a juhállomány intenzív növelését irányozzák elő. a valóságban azonban a tavalyi 51 ezer 800 darabról 49 ezerre csökkent a juhok sžáma. A probléma az értékesítés nehézkességében gyökerezik. Pontosabban: a húsfeldolgozó üzem nem vette át a bárányhúst. A Rimaszombati járásban — amely az ország legnagyobb juhtenyésztő körzete — jelenleg 4 ezer darab vágójuh vár elszállításra. A juhhús alacsony felvásárlási ára az úgysem stabil juhtartást a jö-EGY Üf BĎZAFATTA KITERMESZTÉSÉNEK TÖRTÉNETE A világ gabonatermelésének több nint egynegyedét a búza teszi ki. földünk legfontosabb kalászos növéivének azonban vannak hiányosságai. Az egyik legtermékenyebb fajta — az őszi puhabúza — érzékeny a ragyra. A hó nélküli és a vékony hótakarójú teleken a Szovjetunióban, nég Ukrajna földrajzi szélességén is — ahol mindössze mínusz 7—8 Celnus-fok a középhőmérséklet — kifagy a növény. Kissé északabbra pétiig jóllehet nem minden tavasszal — a gazdaságok több ezer hektáron kénytelenek az őszi puhabúzát kevésbé termékeny kultúrákkal helyettesíteni. Mindazonáltal nem vezettek eredményre azok a sok éven át folyó kísérletek, amelyek arra irányultak, hogy megjavítsák ennek a gabonának a fagytürő képességét, s egyúttal nagyobb terméshozamot érjenek el. E búza, amelynek hazája a Kaukázus, Irán, Irak, Törökország, Szíria és Jordánia előhegységei és meleg völgyei, fejlődéstanilag nem bizonyult érettnek arra, hogy alkalmazkodjon a lord éghajlati viszonyokhoz. Vajon hogyan lehet mégis „megedzeni“ a búzát? A tudósok hosszú időn át aprólékos munkával keresték a megoldást. Különböző búzafajtákat kereszteztek, s ezáltal elérték a jobb tagytűrő képességet. A szovjet növénynemesítők éppen tgy termesztették ki a kiváló termöképességű Mironovszkaja 808 és Mironovszkaja-Jubilejnaja őszi puhabúzafajtákat, amelyek a többinél jobban megfeleltek az északi mezőgazdasági körzetek számára. Am mindez csak félmegoldás volt. S mi lenne, ha megpróbálnák a búzát távoli rokonával, a rozzsal keresztezni? így született meg az új gabona, a búza és a rozs hibridje, amelyet tritikálénak neveztek el. Miért éppen a rozsot választották a keresztezéshez? Arról van szó, hogy a rozsnak jóval nagyobb a fagytürő képessége. Nem ok nélkül vetik a Szovjetunióban egészen a hetvenedik szélességi körig. Azonkívül a rozsfehérje biológiai értéke majdnem kétszeresen felülmúlja a búzáét. A búza viszont jóval termékenyebb, s ami a legfontosabb, a búzalisztből készült tészta jobb minőségű, porózusabb. A belőle készült sütőipari termékek könnyűek, foszlósak. E két gabonaféle előnyeit egyesíti magában a tritikálé, amely ugyanakkor nem tartalmazza azok negatívumait. A HIBÄK ÉS SIKERTELENSÉGEK KRÓNIKÁJA Egy új növényfajta létrehozása természetesen nem egyszerű dolog. A tritikálé megszületésének útján is felmerültek — úgy tűnt — megoldhatatlan problémák. Egyes esetekben a tudósok létrehozták a hibridet, ám később nem tudták megismételni a kísérletet. Más alkalmakkor az újfajta gabonát sikerült felnevelni, ám a növény — sajnos — terméktelennek bizonyult. Mellesleg a természetben néha találkozhatunk búza—rozs hibriddel. De ezek nem hoznak utódokat. Mint kiderült, a kromoszómák számában van a titok nyitja. A búzának 42, a rozsnak pedig 14 kromoszómája van. Ezért a genetikai törvényeknek megfelelően, amikor a megtermékenyített sejtben mindkét kromoszómaállomány megfeleződik, az átöröklést hordozó szülőpárnál páratlan számú — 21 és 7 — „készlet“ keletkezik Emiatt tovább nem egyesülnek A helyzet megváltoztatása érdekében a szovjet növénynemesítők elhatározták, bogy megkísérlik a kromoszómaállomány megduplázását: a búzánál 84-re, a rozsnál 28-ra növelni. Akkor a soron következő osztódásnál számuk páros marad, s az egyesülés valószínűbbé válik. Ez a kolchicin — a kromoszómák megduplázódását előidéző készítmény — segítségével sikerült. így jöttek létre a búza—rozs hibridek. De volt egy nagy baj: szemtermésüknek a fele üres volt. Nem fejlődött ki bennük a mag. De ott is, ahol mag képződött, s nagy nehezen sikerült azokat kicsépelni, nem sokat nyomtak. A száruk pedig magasra nőtt, a szél és az eső könnyen a földre döntötte, a kombájnok nehezen birkóztak meg a betakarítással. Azonkívül az első vetést követő néhány év múlva a hibridek elvesztették értékes tulajdonságaikat. TÉRT HftDÍT A TRITIKÄLÉ Andrej Sulingyin, az Ukrán Növénytermesztési, Növénynemesítési é3 Genetikai Tudományos Kutatóintézet profresszora — ma már úgy tűnik — csodálatosan egyszerű következtetésre jutott. A növénynemesítők a rozsot mindig csak egyfajtájú — vagy őszi puha- vagy keménybúzával — keresztezték. És sosem egyszerre két fajtával. Vajon nem ebben keresendő a sikertelenség forrása? , Ha három gabonafajtából (rozsból, puha- és keménybúzából) állítjuk elő a hibridet, a növénynek 86 kromoszómája lesz. Ez esetben a sejtmagok bőségesen rendelkeznek az átöröklés hordozóval. Az Ilyen növények viszont torzak és gyenge termőképességűek lesznek. Akkor a tudós genetikai számításokat végzett és meghatározta, hogy á három fajtából álló életképes hibridnek a rozs teljes sejtmagjával (14 kromoszóma), az őszi kemény búza sejtmagjának a felével (további 14 kromoszóma) és az őszi puhabúíza sejtmagjának a harmadával (szintén 14 kromoszóma) kell rendelkeznie. Ilyen hibrid azonban egyszerre nem termeszthető ki. A munkát több szakaszra bontották. Sulingyin először a keménybúza szervezetébe ömlesztetté át az őszi puhabúza „vérét“, és őszi keménybúzát kapott. Majd a kolchicin segítségével keresztezte azt a rozzsal. Sajnos, az új hibridek nem bizonyultak (agytörőknek és emellett erősen megdőltek. A következőkben a tudós már létrehozta a puhabúza és a rozs hibridjét. Végeredményben két hibridet nyert a parcellán. Majd egymással keresztezte ezeket, és az utódok közül kiválogatta a legjobban fagytűrő példányokat. Hibridjének átlagtermése több mint 20 százalékkal felülmúlta a híres Mironovszkaja 808 őszi pühabúzafajtáét. Jóllehet ma már sikerrel hozzák létre a tritikálékat Kanadában, Mexikóban, az Egyesült Államokban és több más országban, egyelőre mégis a szovjet tudósok által ki termesztett világszerte elismert Amfidiploid 206 a legjobb. A kísérletek köre egyre bővül. A’ Szovjetunióban és Mexikóban olyan tritikálét sikerült kitermeszteni, amely jól tűri a talaj magas sótartalmát. Megjelentek mind a tavaszig mind a takarmánytritikálék (ez utóbbiak a búzához viszonyítva háromszoros mennyiségű zöldtömeget adnak). Jóllehet a létező tritikáléknak vannak hiányosságai is, a legbonyolultabb feladatot — az új növényfajta létrehozását — már megoldották. S ez önbizalmat ad a növénynemesítőknek a jövőbeni munkák sikeréhez. (APN) Mezőgazdasági üzemeinkben a szilázsolásnál a legkorszerűbb nehézgápeket alkalmazzák. A vibrátoros úthengerek, a talajgyaiuk kitűnő szolgálatot tesznek a szilázs tömörítésénél Fotó: —ita — A tritikálé születése
