Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1986-07-12 / 28. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 19Б6. július 12< 6 Pataky János Királylielmedi (Krár. Clilmec) Középfokú Mezőgazdasági Szak­­tanintézetben magyar és szlo­vák nyelven képeznek mezőgazdasági szakmunkásokat és technikusokat. A negyedikes tanulók a minap érettsé­giztek. Én arra voltam kíváncsi, hogy vajon merre mennek a végzősök. Á kérdés szónoki: tudjuk jói, a végző­sök jó része tovább szeretne tanulni. És azt Is tudjuk, hogy szinte csak töredéküket tudják befogadni az egyetemek, főiskolák... de álljunk meg. Csakugyan az egyetlen elkép­zelhető cél: továbbtanulni? —Mi ment úgy véljük. Dolgozni megyünk... — A társaság tagjai egy­más szavába vágva magyaráznak. — Én például a gépesítés szakaszán szeretnék dolgozni — mondja Pataky János. — Négy év alatt több szakmát szereztem. A nagygéresi (Vefký Ho­­reš) szövetkezetben fogok dolgozni. Dolgozhatok gépjavítóként vagy trak­torosként, de az önjáró gépek vezeté­Szabó Dénes Stefan Poliak Túl a nehezén séhez is értek. Egy évig dolgozok, az­tán jön a katonaság, azután még ta­nulhatok ..., és fogok Is. Laci királyhelmeci születésű. Egy évig Bratislavábán tanult, vasúti kö­zépiskolában. Ott' problémái voltak, úgy került ide. Nincs könnyű dolga, árvá. — De ne higgye, hogy az befolyá­solta a tanulmányi eredményemet, hogy árva vagyok. Azt hiszem, egy­szerűen lusta voltam... Különben az érettségi jól sikerült. Szabó Dénes a bélyi (Biet) alap­iskolából került ide, mégpedig úgy, hogy a vasúti középiskolába nem vet­ték fel. Különben battyányi (Botany) lakos. — Biztosan mindenki ezt mondja utólag, de tényleg gyorsan el is telt a négy év. A mi évfolyamunk volt a második az iskolában, amelyik érett­ségizett ... ez sok szempontból előnyt jelentett. Nem kellett alkalmazkod­nunk az iskola hagyományaihoz — magunk teremtettük meg azokat. És majd még hosszú évekig a többiek ... — Hogy visszatérjek a továbbtanu­láshoz — kanyarodott egyet Szabó Dé­nes —. a mi iskolánkban más a hely­zet. mint a többiben. Ugyanis mi az érettségi mellett több szakmát szer­zünk, és ez nagy előny. Akit nem vesz­nek fel főiskolára vagy egyetemre, dolgozhat. Nekem például szerződé­sem van a Királyhelmeci Állami Gaz­dasággal, s már azt is tudom, hogy a szülőfalumban fogok dolgozni, ahol a szüleim is dolgoznak. — Engem már kiskoromban érde­keltek a traktorok és a gépek — vall­ja Štefan Poliak. — Apukám is he­Slavomír Pálfy lyeselte, hogy ide jelentkezem. Sok szép dolgot megtanultam. Más isko­lákkal szemben nekünk előnyünk, hogy az-elmélet mellett több gyakor­lati ismeretet sajátítunk el. Ez ko­moly dolog, mert azonnal dolgozha­tunk, nem kell külön gyakornokoskod­­nunk. Még annyit szeretnék Elmon­dani, hogy a négy év alatt rendsze­resen tanultam, és az érettségi Is jól sikerült. A Nitrai Mezőgazdasági Fő­iskolára jelentkeztem, gépesítő szak­ra. — Persze, azt elhallgatja, hogy ne­ki nem lesz-nehéz ... — nevetnek a többiek —, az érettségin nagyon meg­dicsérték. — Azért nem olyan egyszerű az — legyint —, először sikerüljön a felvé­teli. Itt a gépesítési tagozatos osztály­ba jártam, szeretem ezt a szakterüle­tet. Ha nem vesznek fel, akkor dol­gozni fogok, aztán újra jelentkezem. Mérnök szeretnék lenni. Egyszerűen nem érzem elegendőnek azt, hogy szakmát szereztem. Aki érettségi után dolgozni megy, jön a szöveggel: „Mire te végzet, én kiröhöglek a fize­téseddel ...“ Nagyon sokat vitatkoz­tunk erről az osztályban. Én és még jó néhányan azt mondjuk: nem aka­runk megállni, tanulni szeretnénk. Aztán majd meglátjuk sikerül-e. Kü­lönben Bardejovról kerültem ide, és nem bántam meg. Slavomír Pálfy Plechoticérö) került az iskolába. Szerény, csendes fiú. Az érettségije kimondottan jól sikerült, ennek ellenére így nyilatkozik: — Én egyelőre dolgozni akarok. Van szerződésem, az a fontos, hogy már várnak a leendő munkahelye­men. És teljesen mindegy, hogy mi­lyen munkakörbe kerülök. Először is bizonyítani akarom, hogy a négy évet nem töltöttem el feleslegesen. Értek a traktorvezetéshez, kombájnt is meg­tanultam vezetni, dolgozhatok rakodó­géppel. szóval nem félek, hogy nem fogok tudni érvényesülni. Aki ebben az iskolában tanul, azt sok mindenre megtanítják. És az sem lebecsülendő, hogy ma a mezőgazdaság kiemelt ágazata a népgazdaságnak. Lelkesedéssel beszél választott pá­lyájáról. Csak keveseknek adatik meg, hogy szenvedélyük és munkájuk egy­beessen. Érződik, lesz annyi kitartá­sa, hogy közéjük tartozzék... Visszakanyarodtunk eredeti kérdé­sünkhöz. úgy, hogy a választ Is meg­kaptuk rá — legalább így éreztük a rövidre tervezett, ám két órára nyúlt beszélgetés végén. Komoly és vidám témákról, társadalmi kérdésekről és diákcsínyekről egyaránt szó esett. És érdekes módon keveset beszéltünk az érettségiről... Megszűnt az a ret­tegés, amely jellemző volt akár né­hány évvel ezelőtt is az érettségi előtti időszakra. Nem olyan fenyegető, mindent tönkretehető rém már ... — Az érettségi most már csak egy állomás, amely mögöttünk maradt. Persze nem volt könnyű, de maga a hétköznapi élet sem az. Reméljük, hogy ml. a királyhelmeci mezőgazda­­sági szaktanlntézet végzős növendé­kei az életben is megálljuk a helyün­két, és a termelésben is jól fogunk vizsgázni. Illés Bertalan (Bogoly János felvételei! sretem m színházat..." GONDOLATOK TÖTH LÄSZLÖ SZÍNMŰVÉSZ PÄLYÄJÄRÖL Tőtfi László a csehszlovákiai ma­gyar színjátszás legkiemelkedőbb kép­viselői közé tartozik. Bármilyen mű­fajú alkotásban maradéktalanul tel­jesíti művészi feladatát. Komoly szí­nészi értékekkel rendelkezik. Mindig vágyódott a színjátszás után. Aztán jött a nagy alkalom: megala­kult a Magyar Terül'eti Színház, mely­hez 1953 júniusában szerződött le. Első szerepét Moliére »A fösvény« című vígjátékéban Cléante szerepé­ben lelte meg. Ettől kezdve nem volt megállás: a jobbnál jobb alakítások kitűnőnél kitűnőbb szerepek követ­ték egymást. Ez év január elsejétől nyugállományba vonult, és a Matesz szerződéses színművésze lett. A művésszel -a színjátszásról, a színházművészetről és színészi pályá­járól beszélgettem Mely szerepeket emelné ki, mint pályája legkedvesebb szerepeit? — Mindegyik szerepemhez fűz va­lami kellemes emlék és mindegyik szerepét egy kicsit megszereti a szí­nész. Leghálásabb' szerepeim közé tartozik mindjárt az első szerepem: Moliére: A fösvény című vígjátéká­ban, Schiller Ármány és szerelem cí­mű romantikus drámájában Ferdi­nand alakítása, Heltai Jenő A néma levente című vígjátékában Agárdi Pé­ter alakja, Szigligeti Ede—Tabi Lász­ló A párizsi vendég [A kalandor grófnő) című darabjában egy táncos­komikus figura alakítása. Kertész Imre Bekopog a szerelem című zenés vígjátékéban Sándor alakja. , ,:?v Mi vonzza Önt a színjátszásban, és mit tart mit érez szépnek a szín­házművészetben? — Mindenekelőtt azt tartom vonzó­nak a színházművészetben, hogy az író gondolatait a színész a legkülön­bözőbb szerepekben tolmácsolhatja: Egyaránt elmondja a szépet, a jót, s • ugyanakkor a rosszat is. A színész művészi eszközeivel úgy próbálja megelevrfhíteni. refieklorfénybe ál Illa­nt ezeket a dolgokat hogy a közön­ség elfogadja A színészetben az a szép hogy a színész valakinek a ..bő­rébe bújva“ megpróbálja hihetően megformálni azt a bizonyos figurát, és megpróbálja őszintén elmondani az író és a darab mondanivalóját a figurán keresztül. — Az Igazsághoz az is hozzátarto­zik. hogy azért is kedvelem a színhá­zat. mert szeretem a kollégáimat, szeretem a színházi környezetet, a színházi életet. Nagyon sokszor fá­radtan, de mindig nagy lelkesedéssel végezzük munkánkat, s ez a színé­szetben nemcsak frázis, hanem tény és való. Q Érez-e valamiféle átalakulást, változást színészi Játékában, művészi kifejezésmódjában? — Természetesen Igen. A színész — idősebbként — könnyebben tudja megfogalmazni a figura mondaniva­lóját, és egyáltalán megformálni a figurát. Sokat tanultam a 33 esztendő alatt, amit a színháznál töltöttem. Sok rendezővel dolgoztam, és hasz­nos tapasztalatokat szereztem. A ta­pasztalatgyűjtéshez nyilvánvalóan hoz­zájárult az is .hogy minden rendező­nek, akivel dolgoztam, más-más el­képzelése, módszere van. Tehát a szí­nésznek soktelé kell igazodnia: a ren­dezőhöz. a közönséghez és nem utol­sósorban saját magához, a saját egyé­niségéhez. © Mit jelent Önnek a siker? — Nagyon jóleső érzés, ha a szí­nésznek sikere van. A színész igényli a sikert. Az igazság az, hogy nincs olyan színész, aki ne szeretné jól megoldani szerepét, aki ne akarná, hogy az előadás jól sikerüljön, vagy _____________t____________!__________ Dráfi Mátyással (balról) a »Lusta királyság« című mesejátékban. (Nagy László felvétele aki nem követ el iriindent a darab sikeréért. Tehát a színész mindig jól akarja csinálni a szerepet, az elő­adást, sokszor azonban a közönség részéről nem kapja vissza a munká­jáért járó méltó elismerést. A szí­nésznek a taps: második fizetés. A szeretem a színházt hangulatot, a kol­légáimat, a színházi légkört. © Hogyan vélekedik a mai Matesz lehetőségeiről, életéről? — Remélem, hogy a sokéves hon­talanság után az új színház adta le­hetőségek kielégítik majd színházunk életének igényeit. Sokkal nyugodtabb körülmények között végezheti alkotó munkáját színházunk minden dolgo­zója az új színházépületben. Új lehe­tőségek, új utak — amelyek sokszor göröngyösek — nyílnak majd meg színházunk előtt, és ezeket ki kell használni. Kívánom kollégáimnak, hogy nagyon jól érezzék magukat az új épületben, és élvezzék az új szín­házépület adta lehetőségeket. Hogy érzi magát Oldrich Danők »Jelentés N. város sebészetéről« című darabjában, a beteg szerepében? ' — Nagyon őrülök ennek a szerep­nek. Nem nagy, de igen hálás szerep. Nem baj, ha rövid egy szerep, mert az a lényeg, hogy a színész ki tud­ja-e magát fejezni benne. S ez éppen ilyen figura számomra. © Mik a jövőbeli tervei? — Január elsejétől szerződéses szí­közönséget mindig szerettem, tisztel- nész vagyok, tehát ha kellek, ha szök­tem. és ez így van ma is. Persze vol- ség van rém, és ha a darab olyan tak keserű időszakok is a színészpá- alakot, olyan egyéniséget kíván, mint lyán, amikor a színész úgy érezte: én vagyok, akkor szerződtetnek arra Ideiglenesen „elvált a színháztól“. Ez a bizonyos darabra. Szeretnék még az Időszak tarthat hetekig, sőt éve- játszani az új Színházépületben is. kig is. Mint már említettem, nagyon TARICS PÉTER lengett a dal A Naqykiirtösi JVetktj KrtlSj járás ban évről évre megrendezik a hagyó mányos járási dal- és táncünnepélyt melynek színhelye ezúttal is a nagy csaiomijai JVeľká Calomijaj Béke park volt. Az elmúlt évek során ne vés hazai és magyarországi néptánc együttesek előadóművészek, és tér mészetesen a tárás legjobb műked velő éneklő- és jolklórcsoportjai, va lamlnt táncegyüttesei léptek fel itt felejthetetlen élményben részesítve a mindig szép számban összegyűlt kö­zönséget. Jóleső érzéssel állapíthattuk meg. hogy idén sem szakadt meg ez a szép hagyomány. A kétnapos rendezvény első napidnak délutánján a »Humor­ban nem ismerünk tréfát« című ka­baréműsorban Benkő Péter, Hacser fózsa. tnke László, Mikó István, Sza­bó Gyula. Nyerges Ferenc és Vere­béig Iván ismert, népszerű budapesti színművészek nevettették meq a kö­zönséget. Másnap, a vasárnapi műsor első részében a CSKP1 megalakulásának 65. évfordulóját köszöntötték a sza­valatok és a Cserhadok lpblynyéki /Vinicaj Helyi Szervezete vegyeska­rának békedalai. A »Dalolva szép az életо címet viselő műsorblokkban el­sőnek két gyermekcsoport: a bussai [Bdšincel Lángocska és a lukanényei JNenincej Délvirág szerepelt. Őket követték a nényel clterások. Ojra ta­lálkozhatunk a meqújult csábi (Ce­­bovcej Szőlőskerttel és a felnőtt nép­­táncegyüttes idei országos döntőié­­ben Tésztáéit tpolynyéki Hont tánc­együttessel. Megérdemelt sikert, arat­tak a Csemádok Ipolylmlogi J Balog nad Ipľom I Helyi Szervezetének szó­lóénekesei és a hrusovi női éneklő­­csoport tagjai. A rendezvény vendég­­együttesekéntt mutatkozott be a kö­zönségnek a Banská Bystrica-i Byst­rina néptáncegyüttes 'és a magyaror­szági mohorai-magyarnándort Páva­kor éneklőcsoportja. J A járási dal- és táncünnepély ideje alatt a könyvsátorban az Urbán pe­dagógus-házaspár ajánlatai alapján vásárolhatták könyveket .az érdeklő­dők. Bodzsár Gyula + A lukanényei Délvirág nyári gyermekjátékokat mutatott be. j A szerző felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents