Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1986-09-27 / 39. szám
1986. szeptember 27. .SZABAD FÖLDMŰVES A szüreti munkák során a diákok is segítenek Programozható vezérlésű tárolás A programozható logikai vezérlő berendezések (PLC) az elmúlt évtizedben-Jelentek meg a piaion és számos előnyök miatt elsősorban az ipar területén széles körben terjednek de előnyös tulaidonságaik miatt a mezőgazdaságban is érdeklődésre tarthatnak számot. A nagyfoké rugalmasság. az egvszerő kezelés kialakí tásának lehetősége, a nagv megbízhatóság különösen alkalmassá teszi a FLC-ket a mezőgazdasági üzemekben, elsősorban a stabil berendezéseknél történő felhasználásra. A Kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat ezt felismerve tett kezdeményező lénéseket a PLC berendezések tárolőteleoi alkalmazására. A cikk a PLC-k alkalmazási lehetőségeit és az eddig szerzett gyakorlati tapasztalatokat ismerteti. Irányítástechnikai szempontból az automatizált tárolótelepen a programvezérlés a jellemző. Elsődleges feladat az anyag mozgatása a telep és a csatlakozó létesítmények között — betárolás, kitárolás —. továbbá a telepen beiül — forgatás. Az anvag mozgatását a lehetséges legrövidebb ötön. a szemtörés alacsony értéken valő tartása mellett minimális energiafelhasználással kell végezni a forrástól a célig. Ezen munkafolyamat keretében a technológia által meghatározott gépeket megfelelő sorrendben. bizonyos — állandó időkésleltetéssel kell indítani, és bizonyos feltételek telíesülése 1 tartály megteli, szükséges mennyiséget elértei esetén ugyancsak előre megbatározott sorrendben a kihordási idők figyelembevételével kell leállítani. A feltételek teljesülésénél figyelembe kel! venni a kihordási idő alatt szállított anyagmennyiséget is. Az anyagmozgatás alatt szükséges az anyagmozgató gépek megfelelő és zavartalan üzemelésének folyamatos ellenőrzése, s meghibásodás esetén a nagyobb károk megelőzése érdekében a ráliordás elkerülésére a technológiai lánc forrás felöli oldalát azonnal, a cél felöli oldalát a kihordási idő figyelembevételével le kel) állítani és a hibát- jelezni .-kell. A munkafolyamatban részt vevő gének, rédlerek, felhordók, tolózárak, kettő- és háromfeléváltók villamos motoros meghajtásának, a motorteljesítmények általában alacsonyak, csak néhány eseben haladják meg az 5 kW-ot. Az anyagmozgató gépeket magtisztító egészítheti ki és tenné szetesen maguk a villamds hajtás nélküli tárolóegységek, tranzittartályok és fogadógaratok. TÁVJELZÉS 'Az ismertetett munkafolyamat távirányítását számos mérő érzékelő teszi lehetővé. A mérő-érzékelő egységekkel szemben támasztott követelmények igen szigorúak, jelentős részük általában szabadtéren, a klimatikus hatásoknak kitéve erősen poros környezetben üzemel, emellett számolni kell a tárolótelepeken mindig jelenlevő rágcsálók kártételeivel. Az említett elektronikus egységeknek mindezen körülmények között ts megbízhatóan kell üzemelni, ugyanis meghibásodásuk esetén számottevő anyagi' veszteség léphet fel. s az azonnali javításuk általában ritkán biztosítható. Az anyagmozgatás mérő-érzékelő egységei a szintjelzők, a pozír.iéjelzők és a forgásjelzők. A szintjetzóket minden tartály jellegű létesítményre fel kell szerelni. így biztosítható a túltöltés elkerülése, illetve a teljes kiürülés esetén a gépek felesleges járatása. A pozíciójelzők a többáliású egységek tolózárak, két vagy háromféle váltók vezérlésére és állapotok leizésére szolgálnak, megbízható működésük a hajtómotorok védőimé szempontjából is rendkívül lénveges. A forgásjelzőket az anyagmozgató géplánc kritikus pontjain kell elhelyezni. elsősorban a kevésbé megközelíthető helyen levő gépekre pl. fel hordókra, felső pályás récllerekre. Feladata az elleőrzött gépek üzemszerű működésének jelzése. A forgásjelzők hajtott oldali elhelyezésével - biztosítható a hibajelzés a meghibásodást megelőzően megnövekadett csúszás esetén. A kevésbé kritikus helyeken a költségek csökkenlése végett az üzemellenőrzés a mágneskapcsolók segédérintkezőivel történik. Ez a megoldás azonban csak abban az esetben fogadható el, ha a gépek áramtalanító alakultak ki a borvidékek, amelyeknek jellegzetes, karakteres boraik vannak. Tizenöt-húsz évvel ezelőtt a nagyüzemi technológia a hagyományos feldolgozáson alapult. Az itteni borok „szépségét" az adta, hogy 15—20 hektoliteres fahordókba ke rültek. Ezekben egy, de olykor három évig érlelték a bort. Ezzel szemben most 2 ezer hektoliteres, saválló, korróziómentes acéltartályokban tároljuk a kedvelt nedűt, s jóval rövidebb ideig. A mostani szőlőből készített borok legkésőbb már .1988 tavaszán a boltokba kerülnek. Az általunk készíteti borokat a kassal iKošice) üzemünkben palackozzák. Ezenkívül szükség szerint tartályokban más borüzemekbe is szállítunk bort. ■ Milyen különbség van az egyes évjáratok között? — A felvásárolt szőlő nyolcvan százaléka rizling. A megmaradt húsz százalék több fajtából tevődik össze. Ez nem nagy mennyiség. A szőlőfajták szétválasztásával biztosítani lehetne a fajtajelleg megőrzését. Erre csak a rizlingnél van lehetőség. Sajnos, nemcsak az élet más terülrtén, hanem a borászatban is alaposan felgyorsult a tempó. Az idei szőlőfelvásárlást október 12-én fejezzük be. A kistermelőktől is vásárolunk rtzlinget. mégpedig 700 tonnát. A felvásárlási ár ebben az esetben sem változik. + ♦ ♦ Torunyán fTríial, Báriban (Bura) és Szőlősként (Vinidkyl is javában tart ő szüret. A szőlőtermés a tokaji körzethez tartozó vidéken az idén jobb a sokéves átlagnál. A tokaji borok minőségét az is szavatolja, bogy azokat az Országos Borminősítő Intézet szakemberei állandóan ellenőrzik. Bár a hagyományos tokaji borok munkaerő- és kezelési igénye nagy, a borüzem felkészült az igényes feladatok teljesítésére. ILLÉS BERTALAN A borüzem préselűrészlege jBogoly János felvételei) Felkészültek Lehet, bogy mire e sorok napvilágot látnak, a Rimaszombati (Rimavská Sobota) Cukorgyárban már kezdetét vette a 21. feldolgozási idény. Az előzetes terv szerint, amint azt Pelle Tibor mérnöktől, a gyár termelési igazgatóhelyettesétől korábban megtudtuk, szeptember 29 és október 3 közé helyezték a rajtot. A Rimaszombati Járási Mezőgazdasági Igazgatóságon Ján Krajnák füagronómustól az előzetes becslések eredményei felöl érdeklődtünk. A tájékoztatás szerint a járás mezőgazdasági üzemei a szárazság következtében a cukorrépa tervezett 35,5 tonnás hektárhozamát nem érik el A becslések szerint 30—31 tonna közötti átlagos hektárhozamot könyvelhetnek el az egységes földműves szövetkezetek tagjai, valamint az állami gazdaságok dolgozói. A betakarítást megelőző legfontosabb feladatok közül említést kell tennünk a gyomtalanításról, amelyet á 2 ezer 200 hektáros összterületből mlnlegy 360 hektáron kellett elvégezni A járás legnagyobb cukorrépa-termelői közé tartozik a Šafáriknvói Állami Gazdaság 3íi0, a Bátkai Állami Gazdaság 290. a Riniaszénsi (Rimavská Seő) Egységes Földműves szövetkezet 200. a Gemeri Efsz; 180 és a Királyi (Kráf) Efsz 170 hektáros területtel. Mindezek ellenére a legjobb eredményt a Méhi IVőelincel Egységes Fnldmőves-szűvetkezettöl várják, ahol az egész év folyamán nagy figyelmet fordítottak a cukorrépa öntözésére. Természetesen másutt is igyekeztek kihasználni az öntözőkapacitást, de korántsem ilyen eredményesen. A cukorrépa betakarításához nélkülözhetetlen gépi, berendezések műszaki állapota a szakemberek véleménye szerint megfelelő. Az idei teladatok időbeni elvégzése érdekében a járási mezőgazdasági igazgatóság hat új Multo típusú cukorrépa betakarító gépet vásárolt a mezőgazdasági üzemek részére. A jó felkészülés ellenére problémák is adódtak. A Kleine típusú NDK gyártmányú betakarítőgéphez kevés a pótalkatrész. Különösen a vágókések és a láncok hiánya okoz fejtörést. A Rimaszombati Cukorgyárban az előkészületek kicsúcsosodását a főpróba jelentette, amelyet szeptember 18-án tartottak. A diffúziós berendezés cseréjét a lengyel Chematex Warszava vállalat dolgozói vállalták. A 22 millió 800 ezer korona értékű berendezés cseréje már idokolt volt, hiszen a régi teljes húsz répakampányt „kiszolgált“. Újdonságnak számít az a mérőműszer is, amely a melasz mérését végzi, s így elősegíti a raktárkészlet megállapítását. . Folyamatban van továbbá a szennyvíztisztító berendezés építése Is, amely a 8. ötéves tervidőszak feladata. A hatmillió korona anyagi ráfordítást igénylő munkálatokat a Rimaszombati Mezőgazdasági Építővállaiat szakemberei végzik. A Rimaszombati Cukorgyár az idén — az előirányzott terv szerint — 215 ezer tonna cukorrépát fog feldolgozni. Az előzetes becslések szerint a cukorrépa minősége megfelelő, a cukortartalom meghaladja a 16 százalékot, ami az elmúlt évi adatokhoz viszonyítva 0.8 századékkal nagyobb. A cukorrépa, úgy mint az előző évek folyamán. a Rimaszombati, a Losonci (Lučenec), a Nagykürtösi (Veľký Krtíš) és Kassa-vidéki (Košíce-vidiek) járásból érkezik. Mivel az üzem vezetői számolnak a gyengébb hozamokkal, szerződést kötöttek a Tőketerebesi (Trebisov) járás mezőgazdasági üzemeivel 40 ezer tonna cukorrépa átvételére. Ha ez a mennyiség is kevésnek bizonyulna, akkor az Oroszkai (Pohronský Ruskov) Cu korgyár körzetéből is kisegítik a rimaszombatiakat. A gyárnak 350 állandó dolgozója van. de ez a létszám, и kampány ideién megduplázódik. Az idénymunkások főleg a járás területéről jönnek. Legtöbben az újbásti (Nová Bašťa) Május 1. Efsz-bői érkeznek, ezenkívül a Závadai Efsz és a Slavošovicei Efsz idénymunkásai segítik a gyár dolgozóinak munkáját. Remélhetőleg a 21. idény о B. ötéves tervidőszakban megfelelő kiindulási alapot biztosit az igényes leiadatok sikeres elvégzésé 6®z- Torpisjózsef A cím második fele természetesen csak jőslás mindaddig, amíg bordókba nem keriil az idei szőlőtermés — bor formájában. Bodrogközben a szőlőnek kedvezett az idei időjárás. Ezért Tibor Kof- 1 á b, a Kelet-szlovákiai BnrUzem királyhehneci | Kráľovský Ciliméi: j üzemrészlegének igazgatója ürömmel tájékoztatott bennünket a ZIB millió koruna anyagi ráfordítással épült korszerű létesítményről amelynek dolgozói alaposan felkészültek a főidényre. Az üzemben naponta átlagosan 200 tonna szőlőt tudnak felvásárolni, il ' letve feldolgozni. Nem kevesebb, mint 4 ezer 500 tonna mennyiségű bort tudnak az üzem dolgozói raktározni. A szőlő feldolgozását korszerű nagyüzemi technológiával oldották meg. A bor készítéséhez 280 tonna sűrített must és szőlőszörp található az üzem raktáraiban. Andrej Bureštól, a borüzem főagrnnómusától az iránt érdeklődtem, hogy milyen háttere, termőterülete van a hatalmas üzemnek. — Bodrogközben a mezőgazdasági üzemek dolgozói összesen 509 hektár nagyságú területen termesztenek szőlőt. Képviselőikkel pontosan 2 ezer 260 tonna szőlő felvásárlására kötöttünk szerződést. • Szóljunk néhány szót az idei szőlőtermésről! — Tény, hogy ezúttal az idei év kedvezett nekünk, vagyis a termesztőknek és a feldolgozóknak. Amint Egy negatívumról — az aszályról — azonban szólnunk keli. mivel 5—10 százalékos terméskiesést okozott. ■ Tehát milyen az idei termés? — Az eddigi eredmények szerint jó a bodrogközi szőlőtermés. Ezzel magyarázható, hogy a tervezett 2 ezer 260 tonnával szemben, várhatóan 2 ezer 500 tonna szőlőt vásárol fe) horűzemiink TÖBB SZŐLŐ, JOBB BOR kapcsolója a mágneskapcsoló vezérlő ágában helyezkedik el. Az anyagmozgatás mérőegységei közé kellene sorolnunk a meghatározott terménymennyiség kladagolására szolgáló tömegmérő berendezéseket is. ez azonban jelenleg nincs megoldva. az adagolás a szállítójárműre „szemmel“ történik, s az ellenőrzés utólag hídmérlegen valósul meg. ÄLLAGMEGÖVÄS Az anyagmozgatás mellett a másik fontos feladat a termény minőségének a megóvása. A ma szokásos eljárásnál a minőségromlás veszélyére a termény hőmérséklet megemelkedése hívja fel a figyelmet. Amennyiben a termény hőmérséklete meghalad egy kritikus értéket, p keletkezett hő elvonására intézkedést kell tenni Ez korábban az anvag átforgatásával, ma azonban ezen energiaigényes szemtörést előidéző, tárolási kapacitást lekötő művelet inkább a termény álszeilőztetésével valósul meg. Éhez a tárolóban szellőztető csatornarendszert építenek be. és biztosítják a nagy teljesítményű ventillátorok csatlakoztatásának lehetőségét. A termény hőinérsékletmérésére speciális kivitelű csőkábelek kerülnek felszerelésre. A csőkábelekben elhelyezett érzékelők jelét automata hőmérők folyamatosan mérik és adnak jelzést a kritikus hőmérséklet elérése esetén. A minőségellenőrzés köréhez tartozik a be-, Illetve kitárolt termény nedvességtartalmának ellenőrzése. A nedvességmérés ma a gyakorlatban mintavételezés útján kézi eszközökkel történik szárítószekrényes szabvány módszer, esetleg elektronikus gyorsmérö segítségével. A berendezések üzemeltetéséhez, az üzemszerű működés ellenőrzéséhez, a fellépő hibák felismeréséhez, a hibaelhárításhoz feltétlenül szükséges a gépkezelők szakismeretéhez illeszkedő kezelő és jelzőberendezés. PLC IRÁNYÍTÁSÚ tArolötelepek A programozható logikai vezérlőberendezések megjelenése lehetőséget adott a konstruktőrök kezébe a vezérlés gyökeres átalakítására. A PLC- vel irányított vezérlés nemcsak az ember érzékelő-beavatkozó szerepét veszi át, hanem a kívánt program szerint az irányítást és a .gépek üzemelésének ellenőrzését is. A korábban említett műveletek közül az anyagmozgatás teljes egészében a PLC irányítása alá rendelhető. A kiindulási és célállomások kijelölése után a PLC képes a szükséges gépek kívánt sokrendű indítására, rendeltésszerü üzem ellenőrzésére, illetve az üzemzavarok jelzésére és a szükséges egységek megfelelő leállítására. A PLC képes a korábban említett különféle táv jelzők jelének fogadására és feldolgozására. így,azok jelzése a technológiai program szerves részeként kezelhető. A PLC berendezések nagymértékben leegyszerűsítik még egy viszonylag nagyméretű tárológép vezérlését is. A lehetséges kiindulási és célállomásokon, esetleg közbülső állomásokon túlmenően, műveletgombokra és indítő-leállltó gombokra van szükség. A feladat főleg a nagyobb rendszereknél alfanumerikus billentyűzet segítségével is megoldható, ami tovább egyszerűsítheti a kezelést. A szerviz és javítási célból szükség van a kézi üzemeltetésre is, ezek ke: zelő szerveit azonban jól elkülöníthetően szerelik fel. így az automata 1 üzem áttekinthetőségét nem befolyá- 1 solja. ^ A PLC-k alkalmazásának előnyei az alábbiakban foglalhatók össze: — egyedi igények kielégítésének lehetősége: 1 — változó igények program útján történő kielégítése; • — kis mechanikai méret, villamos energiafogyasztás: — nagy üzembiztonság; — egvszerúbb kezelés. A PLC berendezések alkalmazásával megnyílt a lehetőség a teljesen automatizált tárolőtelepek kialakítá- 1 sára. s mivel a tárolőtelepek általá• ban nem önmagukban állnak, hanem t csatlakoznak valamely más- folyamathoz — szárítás, takarmánvkeverés—, ■ meg van a lehetőség a tárolási mű■ veletnek az automatizált takarmány- feldolgozás folyamatirányítási láncá- i ba történő beillesztésére. > (A Tudomány és Mezőgazdaság i című folyóirat alapján) ismeretes, a tél nem volt túl hideg. Igaz ugyan, hogy februárban volt egy kis lehűlés, de területünkön nem mértek mínusz 15—18 C-foknál hidegebbet. Szerencsénkre elkerültek bennünket a gyakran bosszúságot okozó késői fagyok. Napközben sem volt nagyarányú a hőingadozás, s a hajnalok Is eléggé melegek voltak. Az ts fontos, hogy virágzás idején szintén megfelelő vólt az Időjárás. Június első felében — szól övi rágzás kor — rendkívül meleg volt, s Így, ahogy mondani szokás „megkötött“ a termés. A szőlő védelmére is nagy gondot fordítottak a termesztők (általában 4—5 alkalommal permeteztek), aminek megmutatkozik az eredménye. ■ Egy átlagos év adataihoz viszonyítva milyen az idei termés minősége? — A viszonylag meleg szeptember következtében az idén jobb a minőség. Ennek köszönhetően a szőlő cukortartalma is kedvezőbb. A ríztingnél az átlagos érték hozzávetőlegesen 16 fokos szokott lenni, de .szeptember' derekán már 18—19 fokot könyvelhettünk el. ■ A szőlőről már beszéltünk, most térjünk ál a borra Milyen lesz az idei borok minősége? — Négy fő tényező befolyásolja a minőséget: a fény, a hő, a talaj és a csapadék. Az ország egyes területein ezek szerencsés összejátszása folytán
