Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1986-09-27 / 39. szám
1986. szeptember 27.-SZABAD FÖLDMŰVES Miért volt gyenge a búza hozama? fi e iá Jc s § 'ОЭ —. 'CD Fejlődési szakasz is cd cd u (fenofázis) Időpont о В4 2 g « g СЛ И s c. e «O“ 2д® 1983—1984 Vetéstől -kelésig Keléstől a talaj X. 7— X. 17 ll 20,5 11,9 befagyásáig Kriptovegetáció X. 17— XI. 8 22 0,2 7,9 (nyugalmi szakasz) Tavasz kezdetétől— XI. 8—11. 26 139 131,1 0,8 szárbaindulásíg Szárbaindulástól — III. 26—IV. 18 23 27,9 9,9 kalászolásig Kalászolástól IV. 18—V. 28 40 85,9 13,8 teljes érésig V. 28—VII. 27 60 44,9 17,3 Szemtermés 11,73 t/ha — 295 310,5 11,41 S e iá iá « '(D Fejlődési szakasz Időpont 'u & cd n 43 cd 'cd % o/32 (fenofázis) 1984—1985 S Oi . 2 § s g o S aß , ««s Vetéstől —kelésig X. 8—X. 20 12 0,0 10,5 Keléstől a talaj befagyásáig Kriptovegetáció X. 20-X. 29 9 3,0 9,1 (nyugalmi szakasz) Tavasz kezdetétől— X. 29—III. 20 143 134,6 1.3 szárbaindulásíg Szárbaindulástól— III. 20—IV. 17 28 18,9 8,4 kalászolásig Kalászolástól IV. 17—V. 27 40 70,4 12,9 teljes érésig Szemtermés V. 27-» VII. 17 51 90 18,5 10,01 t/ha — 283 316,9 — S « iá iá Fejlődési szakasz Időpont 2 я t- iá xQ 43 cd —i '® Д Vi Cd Íri (fenofázis) 1985—1986 о 9* 2 и 01 -s s О Ё o. S cd »o •*-* 2í» Vetéstől—kelésig Keléstől a talaj X. 4—XI. 13 40 58,1 8,3 begfagyásálg Kriptovegetáció XI. 13—XI. 13 XI. 13—III. 24 0 0 4,0 (nyugalmi szakasz) Tavasz kezdetétől— 133 225,5 1.0 szárbaindulásíg Szárbaindulástól— III. 24—IV. 22 29 24,7 8.5 kalászolásig Kalászolástól IV. 22—V. 21 27 11,9 17,3 teljes érésig • Szemtermés V. 21—VII. 11 51 71,9 18,9 8,67 t/ha — 280 — ’•mm A vizsgált évjáratokban a sze 11,9 mm csapadék hullott, termesztett búzafajta Vlginta, Tömören fogalmazva a kalász az elővetemény pedig lucerna optimális fejlődéséhez nem volvolt. tak adottak a szükséges felté-A táblázatból megállapíthat- telek, juk, hogy míg az előző két év- a hozamok alakulását áltajáratban a kelés időtartama iában három alapvető tényező 11—12 napig tartott, addig az határozza meg: 1985— 1986-os évjáratában 40 — a kalászok száma négyzetnapra elhúzódott. Ennek követ- méterenként; keztében nem maradt idő a — a kalászok termelékenysénövényzet megerősödésére és a ge, amelyet a kalászonként! bokrosodásra. A legnagyobb szemmennyiség határozza meg; különbség azonban a szárbaín- — az ezermagsúly, illetve a dulás és a kalászolás szakaszé- hektolitersúly. ban tapasztalható. Míg az 1984 д felsorolt tényezők közül a és az 1985-ös évben ez a fejlő- kalászok számát a főszár és a dési szakasz 40-40 napig tar- bokrosodás aránya határozza tott. alacsonyabb — 13,8 és 12,9 meg. A negyven napos kelés! C-fok — hőmérséklet, valamint idő következtében jelentősen 85,8 és 70.4 milliméteres csapa- csökkent az egyedszám. Ezen dék mellett, ugyanakkor az túlmenően a búza ősszel nem 1986- os évben a fejlődési sza- bokrosodott, s a tavaszi bokrokasz 27 napra lerövidült, a hő- sodás pedig a korábbi évekhez mérséklet magasabb volt — képest gyengébb volt. A ked- 17,5 C-fok — és át-nenctileg vezőtlen adottságokat csak feszárazság uralkodott: mindösz- kozta az a tény, hogy a szárbaindulás időszakában meleg és szárazság uralkodott, ennek következtében a kalász csak a főszáron fejlődött ki. Míg az 1984- es évben a termesztett fajták átlagában 900—1000, az 1985- ös évben 800—950 kalászt számláltunk négyzetméterenként, addig tavaly mindössze 450—650 kalászt. A hozamok alakulását nagymértékben befolyásolta az is, hogy a tél folyamán a talaj feltöltődött nedvességgel, ami hátráltatta a búza gyökérzeténgk a fejlődését. Úgyszólván a szekundárls gyökerek nélkül vészelte ét a telet. Tavasszal főleg áprilisban és májusban rohamosan csökkent a talajvíz szintje. Ebben az Időszakban viszont a búza már nem volt képes szekundáris gyökereket fejleszteni, mivel ezek növekedése a szárbaindulás szakaszában leáll. A második domináns tényezőre, vagyis a kalászonként! szemek számára ugyancsak az április végi és május eleji csapadékhiány és az átlagosnál magasabb nappali hőmérsékletek hatottak negativen. Rövid kalászok fejlődtek. Viszont a virágzás időszakában a kedvező Időjárási viszonyoknak köszönhetően a kalászonként! szemek száma az előző évek szintjén alakult. Kalászonkéntl szemek száma Fajta 1984 1985 1986 Viginta 24,8 25,1 27,Hana 25,4 28,4 25,2 Danúbia 25,9 28,0 36,2 Agra 22,7 26,-27,2 A harmadik tényező az ezermagsúly a búza minőségét határozza meg. Fajtanemesítő állomásunkon a korai fajták csoportja adta a nagyobb hozamot. Hét fajta — egyebek között az Ágra, a Danúbia, a Košútka, a Zvezda és a SK-5560 — átlagában 7,89 tonnás hektárhozamot értünk el. Feltehetően a júniusban lehullott 56,2 milliméteres csapadék, a sok éves átlagot megközelítő 18 C-fok körüli hőmérséklet és a két hétig tartó borult Idő kedvezően befolyásolta a korai fajták viaszérését. A késel fajták viaszérése már a hónap második felében ment végbe, amikor átlagon felüli hőmérsékletek uralkodtak. Ennek következtében a kései fajták mint például a Hana, a Mara, a Viginta, az Iris stb. — termesztésében 6,9 tonnás átlaghozamokat értünk el. A fajták ezermagsúlya grammban Fajta 1984 1985 1986 Viginta 50,1 47,3 51,2 Hana 41,8 45,2 44,1 Danúbia 48,8 41,7 42,5 Agra 50,0 43,0 50,2 Mindent összevetve megállapíthatjuk, hogy a kisebb egyedszámú növényzetben csak közepes termőképességü kalászok fejlődtek ki és a gyengébb hozamokat a kedvező ezermagsúly sem tudta helyre hozni. A fenti elemzésből a fajták kiválasztásával kapcsolatban, az alábbi következtetések vonhatók le. Nagy hiba túlbecsülni a termőhelyi adottságokat, s ebből kiindulva csakis intenzív fajtákat bevonni a termesztésbe. Ezek ugyanis a termésfeltételek leromlása esetén kisebb hozamokat adnak, mint az igénytelenebb fajták. Több évre visszamenően meghatároztuk az egyes fajták „eredményességi“ sorrendjét a legnagyobb hozamoktól lefelé. Az 1984—1986-os évek terméseredményei alapján lucerna elővetemény után a sorrend a következő volt: Viginta, Iris, Mara, Roxana, Hana, Vala, Koštítka, SK-5560, ST-14B és a BU-25. Gabona elővetemény után a sorrend a következőképpen alakult: Danfibia, Viginta, Agra, Vala, Iris, Hana, SK-5560, Roxana, Mara, Košútka. Kétségtelenül a Viginta mutatkozik az utóbbi évék legmegbízhatóbb, ugyanakkor produktív nagyhozamú fajtájának. Ezt követi az Ágra és a Danúbia. Kisegítő fájtéként javasolható a Hana, az Iris és a Roxana. Ma már igen nagy genetikai termőképességű búzafajták állnak rendelkezésünkre. Azonban a búza gyengébb gyökérzete következtében igényes a talaj tápanyag ellátásával szemben. Viszont, hogy a talajban elegendő mennyiségű és könynyen felvehető tápanyagok legyenek, ahhoz élénk mikrobiális tevékenység szükséges. Ma már nem ritkaság, hogy az agronőmusok a szerves trágyázás utáni második évbe sorolják be az őszi búzát a vetésforgóba. Esetleg frissen trágyázott talajba. Igazat kell nekik adni, mert a kellő mikrobiális tevékenységet csak a szervesanýagban gazdag talajok biztosíthatják. BELUCZ JÄNOS agrármérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa ' ' ' I Akt a Gútai (Kolárovo) Csehszlovák Ifjúsági Szövetség Egységes Földműves szövetkezet nagyszigeti részlegének a büdösvízi tehenészeti telepén járt, mintaszerű állatgondozás kézjegyével találkozhatott valamennyi istállóban A kiterjedt tanyavilávban nyoma sincs Illyés Gyula „Puszták népe“ című müve képének. A csirásokat szorgalmas állatgondozók váltották fel.- Tudják, hogy a közösnek és maguknak egyaránt dolgoznak. A nagyüzemi termelés előnyeiről persze ma már senkit nem kell meggyőzni. A tények önmagukért beszélnek. — A kifogástalan minőségű tejtermelés nemcsak a takarmánytól függ, hanem a gondozástól is — mondja Zuber Ferenc — a büdösvízi tehenészeti telep vezetője. Majd hozzáteszi, hogy a tele jászol, tele sajtár közmondáshoz kiváló állatgondozókra is szükség van. — Hogyan alakult a tejtermelés mérlege — érdeklődöm a tehénfarm vezetőjétől.---------------------------10 TELE JÁSZOL, TELE SAJTÁR — Az első félévben a tejtermelés időtervét 12 százalékkal túlteljesítettük. Félév átlagában tehenenként 2115 liter tejet fejtünk, ami egyedenkénti évi átlagban 4230 literes tejtermelésnek felel meg. Összehasonlításként említem: a járási átlag 3800 liter. Augusztus második felében a napi fejési átlag 15,48 liter volt. Tőlünk csak első osztályú 3,8—4,2 százalékos zsírtartalmú — tejet vásárol fel a tejüzem. A járás egyik legeredményesebb tehenészeti telepét az ötvenes évek derekán építették. Az állattartás ezért hagyományos módon történik. Egy-egy gondozóra 23—24 állat jut. Mindenki a saját standján valamennyi tennivalót elvégez — a bekötéstől kezdve a takarmányozáson, fejősen, trágyakihordáson, almozáson át egészen a fedeztetéshez, elléshez nyújtott segítségig, s a borjak 10—12 napos korig való neveléséig. —+— Az istállóban serény munka közben találom Szomolai Imrét és Horváth Lászlót. Szomolai Imre régi ember a szakmában. Elégedett az újszerű jutalmazással. Elmondta, hogy a személyre szóló felelősség és az elvégzett munka szerinti javadalmazás nagymértékben hozzájárult a kiváló eredményekhez. A korábbi egyenlősdl nem hatott a munkára ösztönzően. Zuber Mária és Őszi Irén a tehenészeti telep legjobb állatgondozói között említhetők. Az első félévben 3096, illetve 2542 liter tejet fejtek tehenenként! átlagban. A tejtermelési tervet az első esetben 64, a másodikban pedig 36 százalékkal túlteljesítették. De Szomolai Imre is 21 százalékkal nagyobb tejtermelést ért el a tervezettnél. Dicséret illeti azonban Kele Lajos, Gálfi Gábor, Őszi László, Gajdáö János, Lovas Gyula és Gáspár Lajos munkáját is. — Régebben a tehenészet kölöncként nehezedett a gazdaságra. Ma változott a helyzet, főleg egy olyan kiváló tehenészeti telepen, mint az Itteni. A szarvasmarha-tenyésztésé a jövő a nagy mennyiségű erőtakarmányt fogyasztó sertéstenyésztéssel szemben — tájékoztatott a kísérőm, Zuber Ferenc. Holsteinfríz és szlovák tarka szarvasmarha keresztezéséből származó kéthasznú teheneket tartunk. Száz tehéntől évente száz borjút nevelünk fel. A borjú elhullás minimális. Egy-egy „standról“ évente négy-öt tehén selejteződik ki. A teheneket zöldlucernával, szénával és darával takarmányozzuk. Az abrakot fejési átlag szerint kapják az állatok. Az állatgondozókat teljesítpiény szerint jutalmazzuk. Az itt dolgozók havi bére 3500—5000 korona közötti. A legkiválóbb dolgozóink jutalomüdültetésben, de egyéb anyagi és erkölcsi elismerésben részesülnek. A közelmúltban például Szomolai Imre és Lovas Gyula a magyarországi Bükk-fürdőben töltötte megérdemelt szabadságát. A távlati terveket Illetően korszerűsíteni szeretnék mind a három épületet, úgy hogy legyen külön ellető, termelő és a szárazon álló tehenek számára megfelelő istálló. Számolnak továbbá egy korszerű szociális létesítmény építésével Is. A nagyszigett tehenészeti telepet járva szakszerű gondozásról, fegyelemről és rendről győződik meg a látogató. Az emberek magukénak tartják a közöst, s mindehhez a hozzáértő, emberséges irányítás ts párosul. Csiba Géza — A PZVH—110-es öntözőberendezés a SIGMA Olomouc nemzeti vállalat egyik legkorszerűbb termékei közé tartozik. A vontatható dob tartozéka a kerekeken guruló vízágyú mely szabályozható szórófejjel rendelkezik. A szerkezet keverőberendezese lehetővé teszi azt, hogy oldott állapotban lévő tápanyagokat is keverhessenek az öntözővízbe. Fotó: —kallta-Elérkezett az őszi búza vető sének ideje s eszel kapcsolat ban felmerül a kérdés vajor egy olyan évjáratban, mint aj Idei, mit kell tenni a sikeres búzaterrúesztés érdekében. Mivel erre a kérdésre nehéz hiteles választ adni, próbáljuk meg inkább elemezni azokat a tényezőket, amelyek az idei gyengébb hozamokat eredményezték. Meglehet, hogy a levont következtetések is adhatnak bizonyos támpontot. A búzatermesztés idei eredményeit értékelve egyértelműen megállapítható, hogy az esetek többségében nem az emberi tényező határozta meg a hozamok alakulását, hiszen ez agronémusok legalább anynyit tettek a jó hozamokért, mint a két korábbi bőtermő évben. Egyelőre sajnos, nem tudjuk befolyásolni az időjárás alakulását, amely minden évjáratban más és más. A múlt évi aszályos ősz arra késztetne bennünket, hogy a vetés előtt áztassuk át a búzaföldeket. Több agronómus erre megeskiiszik. De mi van akkor ha történetesen a tavasszal és nyáron elmaradt csapadék ősszel a vetés előtt hullik le? Ekkor viszont átázott nedves talajon kell végezni a vetést. A búza gyenge hozamainak okát elemezve megállapíthatjuk, hogy a különösen száraz 1995-ös ősz következtében már a beindulás Is kedvezőtlenül alakult. A klszlkkadt talajra lehulló 110,3 milliméternyl augusztusi csapadék hamar elillant a talajból nedvesség utánpótlás híján. Hiszen szeptemberben mindössze 12,8, októberben pedig 13,3 milliméternyi csapadék hullott. A korábbi és a későbbi vetések csak a novemberi 102,2 milliméternyi csapadék hatására keltek ki szinte egyszerre, közvetlenül a téli időszak beállta előtt. A búza csak elvétve bokrosodon és gyenge nem komplett növényzettel ment át a télbe. Érdekes adatokat kapunk ha a korábbi két termékeny év fenológiai adatait az idei év adataival hasonlítjuk össze.
