Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1986-09-13 / 37. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES, 1986. szeptember 11 Ikersoros direktvetcs A kímélő talajmflvelési eljárások fontos szerepet játszanak az erózió csökkentésében. A kímélő művelés jelentőségét és népszerűségét csak A szakrendezvényeken a legkorszerűbb talajművelő gépeket Is bemutatják tovább növeli — az olajárak emelke-Fotó: —kim— désével összefüggésben — az, hogy energiaigénye Is lényegesen kisebb. Hátrányt Jelentett viszont, hogy az alkalmazott forgatás nélküli rendszerrel — dlrektvetéssel — kisebb a termés, mint a hagyományos talajelőkészítés után. Az újabb kísérleti eredmények szerint ezt a hátrányt sikerül ikersoros vetésmódjdal kiküszöbölni. Ennek lényege, hogy 17,5 cm-es sortávolság helyett 12,5 cm távolságú Ikersorokba vetik a gabonát, és az ikersorok között 37,5 cm távolságot hagynak. Az ikersoros vetéshez kialakított direktvetőgép a vetéssel egy menetben műtrágyát is adagol az tkersor alá középen. Vizes ammónia is jól használható N-trágyaként, mert a tárcsás csoroszlyák vékony földréteggel azonnal betakarják a kiadagolt trágyát, így kisebb az elillanásból származó veszteség. A hagyományos vetésmfidhoz viszonyítva az új eljárással azonos mértékű talajvédő hatás mellett nagyobb termést értek el a kísérleti parcellákon. Azt is megfigyelték, hogy a műtrágya jobban érvényesül az úl vetésmóddal a sűrű gabonasor alatt kevesebb jut a gyomoknak, és a növények kezdeti fej-1 lődése Is gyorsabb, noha ennek miértjére ma még nem tudnak megfelelő magyarázatot adni. A továbbfejlesztés lehetőségét a kutatók lazítás, aljtrágyázás és az ikersoros direkt* vetés összekapcsolásában látják. Ä Nyitrai (Nitra) Agrokomplex országos mezőgazdasági kiállításon az idén a szocialista országok közül talán a legnagyobb arányban a Magyar Népköztársaság volt képviselve. Ez érthető is, hiszen ma eurőpai viszonylatban egyike a legfejlettebb mezőgazdasággal rendelkező országoknak. A kedvező éghajlati és termőhelyi adottságokból kiindulva a mezőgazdaság kulcsfontosságú szerepet tölt be a magyar népgazdaságban még akkor is, ha az eltelt négy évtized folyamán végbement dinamikus iparosítás megszüntette az ország hajdani kimondott agrár jellegét. A mezőgazdaság jelentőségét legjobban az a tény tükrözi, hogy az ország össztermelésének 23—25 százaléka, tőkés exportjának pedig egyharmada a mezőgazdasági termelésből származik. A magyar mezőgazdaság lendületes fejlődését a hatvanas években végbement agrárreform hozta magával. Már a fellendülés kezdeti éveiben Magyarország — a mezőgazdasági termelés évi növekedési ütemét figyelembe véve — a 17 enröpai ország között a 11. helyet foglalta el. A nyolcvanas évek elején azonban az enrépai országok mezőgazdasági termelésének a ranglistáján a negyedik helyre került. Az egy lakosra juté élelmiszer-termelésben pedig a harmadik helyet foglalja el. A növénytermesztés intenzív fejlesztésének köszönhetően a fö növénykultúrák hektárhozamaiban olyan országokat előztek meg, mint példán! Ausztria, Olaszország és Franciaország. Magyarország mezőgazdaságát a szocialista nagyüzemi termelés — vagyis a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok tevékenysége — alapozza meg. Az ntfibbi években nagy változásokon mentek át főleg az állami gazdaságok, amelyek gigantikus kombinátokká fejlődtek és a mezőgazdasági termelés moHeff élelmiszer-feldolgozással, de egyéb tevékenységgel is foglalkoznak. Említést érdemet, hogy az ország mezőgazdaságában ma is fontos szerepet tölt be a kisüzemi termelés, amely a mezőgazdasági össztermelésnek 33 százalékát teszi ki és úgyszólván másfél millió családot Foglalkoztat. A kisüzemi termelést azonban Magyarországon szervezetten iránvítiák a mezőgazdasági nagyüze mekben létrehozott külön gazdasági részlegek révén. A magyar mezőgazdaság forradalmasítását tulajdonképpen az iparszerü termelési rendszerek meghonosítása eredményezte, jelenleg Magyarországon 66 termelési rendszert tartanak nyilván: ebből 22-t a növénytermesztés. 22-t az állattenyésztés s ugyanennyit a kertészet szakaszán. Az utóbbi öt év folyamán hazánkban is több magyarországi termelési rendszer elterjedt. Közismertó vált és a gyakorlatban meghonosodott például a Bábolnai, a Bajai és a Nádudvardi Kukoricatermelési Rendszer. Tavaly pedig átvettük és 1350 hektáron alkalmaztuk a Somogyi Solanum Burgonyatermelés! Rendszert. A termelési rendszerek tevékenységével kapcsolatban érdekes adatokkal szolgált a Bajai Kukoricatermelési Rendszer képviselői által rendezett sajtótájékoztató a Nyitrai Agrokorap lex kiállításon. Dr. Matos Lőrinc, a BKR igazgatójának a tájékoztatásából megtudtuk, hogy Magyarországon a termelési rendszerek megalakulása a hetvenes évek elején vette kezdetét. A Bábolnai és a Bajai Kukorinatermelési Rendszer szinte egy időben jött létre. A két termelési rendszer közötti alapvető különbség az, hogy míg a bábolnaiak termelési technológiájukat tőkés behozatalból származó gépekre, addig a bajaiak a szocialista országok gépiparára építették. Ami a termelési rendszerek megfogalmazását illeti, ezek egyfajta társulások, illetve vállalkozások, melyeknek lényege az adott közgazdasági és ökológiai viszonyokra épülő alaptechnológia kidolgozása. A BKR közel másfél évtizede alakult meg, mint a Bajai Állami Gazdaság technológiai osztálya. Kezdetben csupán a szemes kukorica rendszerszerű termelésével foglalkoztak. Ma a termelési rendszereket 15 növénykultúrára terjesztették ki és mintegy 200 ezer hektárnyi területet integrálnak. Az ország 16 megyéjében tiz alapküzpontjuk működik, egy pedig Szlovákiában Ekecsen (Okoč). A Szakembergárda jelenleg eléri a Ilii мтатштт mpjom/Á 310 főt. Több mint hatvan százalékuk technikus mérnök. A BKR tevékenységének fő profilja a szaktanácsadás és az aiaptechnolőgia biztosítása. Erre szervesen kapcsolódik a szervizszolgálat. Ezt a tevékenységet a kihelyezett műszaki bázisok, valamint a rendelkezésre álló 70 mobil szervizkocsi és a nyolc pótalkatrész-raktár révén biztosítják. A fő tevékenységük mellett fejleszszerint — Igen jó az együttműködésünk. A műtrágyázást a hazai választékból oldják meg. A biológiai anyagot illetően gyakorlatilag ma világviszonylatban alkalmazott egész fajta-, illetve hibridváiaszták a rendelkezésükre áll. Ebből tetszés szerint választhatnak a partner- és taggazdaságok. A technológia gépi eszközeit úgy állítják össze, hogy a termelési rendszerbe a taggazdaságok gépeit is beiktatják — amennyiben megfelelnek — s csupán a hiányzókat pótolják. A szervizszolgálatot és a pótalkatrész-ellátást azonban az egész technológiai gépsorra biztosítják. A tag- és partnergazdaságaikat a szükséges növényvédő és gyomirtó szerekkel is ellátják. Több gazdaságban fajtakísérleteket állítanak be, a növényvédő és gyomirtó szerekkel pedig agresszivitási vizsgákat végeznek. Ezek segítségével választják ki az adott termőhelyi adottságoknak legjobban megfelelő hibrideket és leghatékonyabb növényvédő szereket. A megfelelő szakmai színvonal elérése érdekében a szakemberek és a dolgozók számára egyaránt továbbképző tanfolyamokat, szakelőadásokat és gépbemutatókat szerveznek. Mert amint Matos igazgató mondotta, lehet kiváló fajta, vegyszer vagy gép, a rossz munkával, a hozzá nem értéssel a legjobb termelési rendszer is tönkretehető. Szerencsére ez nem mondható el az ekecsiekkc! folytatott fél évtizedes együttműködésről. A közel ötmillió rubel értékű munka eredményesnek bizonyult. Annak ellenére, hogy az utóbbi években az időjárás nem nagyon kedvezett, a kezdeti 5,16 tonnás hektárhozamről tavaly 6,8 tonnára növekedett a kukorica átlagtermése. Említést érdemel, hogy a bajaiak nemcsak Hsehszlovákiával együttműA BKR szakemberei az ekecsiekkei közösen rendszeresen fajtabemutatókat tartanak téssel és kutatással is foglalkoznak. Az alapkutatásban — amely a biológiai anyag biztosítására, a vegyszerezésre és a gépesítésre irányul — igen széles körű kapcsolatot tartanak fenn mind a hazai, mind a külföldi kutatóintézetekkel, szinte az egész világon. Aránylag szerteágazó a gyártó és a szolgáltató tevékenységük is. A taggazdaságok folyamatos szakmai tájékoztatása érdekében értékeléseket és elemzéseket végeznek. Ezen túlmenően az egyes szakágazatok dolgozói számára továbbképzést és szakoktatást szerveznek. Hazánkban a Bajai Kukoricafermelési Rendszert 16 ezer 500 hektáron alkalmazzuk, ebből 5500 hektárt Dél-morvaország mikulovi központjában. A BKR-nek az eknesi és a mikulovi központban állandó jelleggel kihelyezett dolgozói vannak. Ezek többnyire agrár-, illetve gépészmérnökök. Szükség esetén vezető szerelőket is kiküldenek. A termelési technológia kidolgozását megelőzően talajtáperő-vizsgálatot és gyomfeltérképezést végeznek. Kezdetben a talajvizsgálatokat a BKR szakemberei végezték, ma ezt a munkát az agrokémiai vállalataink vették át, melyekkel — az igazgató szavai ködnek. Komplex kukoricatermelési rendszereket exportálnak például a Szovjetunióba és Bulgáriába, öt éve pedig szaktanácsadást nyújtanak Mexikónak. A szellemi export 17 ezer hektárra terjed ki. A hazánkkal való együttműködést tovább szeretnék bővíteni, hiszen a mezőgazdasági üzemeink részéről nagy az érdeklődés. A bajaiak fel vannak készülve arra, hogy termelési rendszerüket mintegy 40 ezer hektárra kiterjesszék. Hogy ebből mennyit sikerült megvalósítani ez az államközi megegyezéseken múlik. Említést érdemel, hogy a BKR szakemberei a mi termelési rendszereink iránt is érdeklődnek. A kukorica és napraforgó termelési rendszerükért cserébe szívesen átvennék az árpa-, a repce-, illetve a lencsetermelési rendszerünket. Az önmagukért beszélő eredményeken és a fokozott érdeklődésen kfvül a Bajai Kukoricatermelési Rendszer általános elismerése és megbecsülése mellett szól az a tény, hogy az országos mezőgazdasági kiállításainkról sohasem távoznak haza üres kézzel. Tavaly például České Budéjovicében az Arany Kalász, az idén Nyitrán pedig a termelési technológiáért és a géprendszerükért az Arany Sarló kitüntetéssel méltányolták munkájukat. KLAMARCSIK MÄRIA A járásban javult a borjúelválasztás aránya Fotó: Nagy István Javult az állattenyésztés színvonala Ä öalántai (Galanta) járás mezőgazdasági üzemeiben az első .negyedév gyengébb eredményeit követően Javult az állattenyésztés színvonala. Az utóbbi néhány hónapban számottevő javulás mutatkozott az állatok szaporulatában, a malac- és borjúnevelésben. A súlygyarapodásban és a tejtermelésben is kedvezőbb a helyzet, mint az elmúlt év azonos időszakában. Molnár Boldizsár agrármérnök, a járási mezőgazdasági igazgatóság szakosított állattenyésztőjének tájékoztatása szerint a mezőgazdasági üzemek a tartási és takarmányozási feltételek Javításával, valamint a fokozott gonddal végzett állatgondozással Igyekeztek teljesíteni Igényes feladataikat. Az év első hét hónapjában nőtt a sertésállomány, és a hízósertések napi súlygyapodási átlaga elérte a szövetkezetekben az 530, az állami gazdaságokban pedig az 533 grammot. A legjobb, 581 grammos felhízást a VTádszegi (Trstice) Efsz sertéshizlaldáiban érték el, de 574 grammos súlygyarapodással dicsekedhetnek "’daskürtön f Mostová 1 és Zsigárdon (Ziharec), Illetve a Soporűai Efszben, abol 560 gramm feletti sűlvgyaraoodási átlagot könyvelhettek el. Ezzel szemben gyengébb, járási átlagon aluli, 500 gramm körüli eredmények születtek a Galántai és a Vágtornóci (Trnovec nad Váhom) Állami Gazdaságban, valamint a Vágfarkasdi (VICany) Efsz-ben. Az utóbbi helyen nem vált be a száraz takarmányozás, ráadásul a takarmánvtápok minőségi összetétele sem felelt meg a követelményeknek, mivel az előirányzottnál jóval alacsonyabb a fehérjetartalmuk. Ezért a második félévben átálltak a nedves takarmányozásra, ami kedvező .hatással van a sertések napi felhízására és a húskitermelésre. A Vágtornóci Állami Gazdaságban az állattenyésztés fejlesztési programjában előtérbe került a helüzeml összpontosítás és szakosítás bevezetése. Itt jó ütemben végzik az elavult istállók felújítását és 1990-ig egy 700 tpnnás termelőkapacitású sertéshizlaldát adnak át. Ezáltal megoldják a szakosítás és tartástechnológia eddigi problémáit. A nyári hónapokban nőtt a Járás hústermelése. Főleg a sertéshústermelés növelésével kívánnak eleget tenni a 14 ezer 889 tonnás húseladási tervük teljesítésének, amit a jövő évben 15 ezer 350 tonnára növelnek. Az év első hét hónapjában kedvezően alakult a malacszületés és elválasztás aránya. Egy anyakocától 10,7 malacot választottak le, ami 102,7 százalékos tervteljesítést jelent. Nagyon jő eredményt 'értek el Zsigárdon, ahol egy anyasertéstől 11,53 malacot választottak el. Hasonló kiváló eredménnyel dicsekedhetnek ai Crföldl (Slovenské Pole] Állami Gazdaságban, ahol 11,22 malacot választottak el. Ezzel szemben gyengébb eredményeket értek el a Galántat Állami Gazdaságban és a Veíký Grob-i Efszben, ahol a Járási átlagot sem érték el. A malacelhullás a 6,3 százalékos Járási átlaggal szemben kedvezően — 4 százalék alatt — alakult a Sókszelőcei fSelice), a Folsőszeli (Horné Salíby) és a Peredi (Tešedíkovo) Efsz-ben. , A járás mezőgazdasági üzemel a' a tejtermelésben és a szarvasmarha-hizlalásban ts kedvező eredményeket értek el. A tejtermelés időtervét július végéig 1.4 százalékkal túlteljesítették. így a tervezettnél több tejet értékesíthettek. Több probléma merült fel azonban az eladott tej minőségével. Míg tavaly az értékesített tejnek 90 százaléka került az első minőségi osztályba, addig az idén csupán 56,15 százaléka, ami a szigorúbb felvásárlási normáknak tudható be és annak, hogy a járás nem rendelkezik elegenő hűtő-tárolé berendezéssel. Ez leginkább a nyári hónapokban érezteti kedvezőtlen hatását. A járás gazdaságai mindent megtesznek annak érdekében, hogy az év vécéig az értékesített tej 65—70 százaléka első osztályú legyen. Az idén a kedvezőtlen, aszályos időjárás ellenére növekedett az egyedenkéti fejési átlag és minden feltétel adott ahhoz, hogy az év végére tervezett tehenenként évi 3650 literes tejtermelést legalább 3720 literre növeljék. A tejtermelés és értékesítés növelésében figyelemre méltó eredményeket értek el a Beáki (Diakovce), a Vágsellyei (Sala) és a Felsőszeli Efsz-ben, ahol magasan túllépték tervüket. Molnár Boldizsár pozitívan értékelte a marhahizlalásban elért napi sűlygyarapodási átlagot. Tervüket 3,3 százalékkal túlteljesítették. A legjobb eredménnyel, 954 grammos felhízással a deáki szövetkezetben dicsekedhetnek. Igaz, a 900 gramm körüli súlygyarapodási átlag sem elhanyagolandó eredmény. Ezt Nádszegen, Szenokirályfán (Králová pri Senci) és Ürföldön érték el. A járás gazdaságai a marhahús féléves termelési és értékesítési tervét maradéktalanul teljesítették. A borjúelválasztásban sem voltak rosszak az eredmények. Hét hónap alatt száz tehéntől 59,5 darab borjút választottak el és az év végéig 100 tehénttől legalább 101 bprjú elválasztásával számolnak. Az első félévben 103,1 százalékra teljesítették a baromfihús felvásárlási tervét, míg a tojásfelvásárlás tervének 105,8 százalékra tettek eleget, ami a baromfitenyésztés színvonalának javulását Igazolja. Ez biztató az évi terv maradéktalan teljesítése szempontjából. A járás szakemberei szoros kapcsolatot teremtettek azokkal az üzemekkel, ahol a termelékenység nincs megfelelő szinten. Hatékonyabb ellenőrzéssel és szaktanácsadással kívánják elérni, hogy mérsékeljék az üzemek közötti termelési aránytalanságokat. amely a járás éves és ötéves tervteljesítésére is kedvező hatással lehet. Krascsenics Géza Eredményes együttműködés
