Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1986-09-13 / 37. szám
1986. szeptember 13. SZABAD FÖLDMŰVES. 13 Ahol élnek s - • ilekvés le ARimaszécsi (Rimavská SeC) Egységes Földműves-szövetkezet a 8. ötéves tervidőszak első félévében minden mutatóban teljesítette az áruforgalmazás időszakos tervét. Az előző évekhez képest jóval igényesebb feladatok elvégzését különös gonddal készítették elő. A szövetkezet vezetősége és szakembergárdája elsősorban önmagával szemben lett igényesebb. Munkastílusukat új értékrendnek vetették elá, melyben helye btciójukból, elszántságukból és szívósságukból sokat merít az Ifjú vezetés. Intelmeikből azt is megtanultuk, hogy milyen fontos az önvizsgálódás, az önismeret elmélyítése, és az erkölcsi tartás, az emberség megőrzése, az ígért szó betartása. Ezt követően került sor egy másik, ugyancsak szakmai jellegű összejövetelre: harminckilenc fizikai dolgozót hívtak össze a tagság képviseletében, hogy kikérjék véleményüket a VezeA vezetők számára pedig az volt a leszűrendő tanulságok legfontosabbja, hogy nagyon oda kell figyelniük a dolgozók igényeinek kielégítésére. A folyamatos, egyenrangú párbeszéd és véleménycsere létrehozása pedig legalább annyira fontos, mint a személyes példa. + + + Most pedig lássuk, hogy a szellemi-szakmai előkészítő munka menynyire számszerűsíthető az áruértékesítési feladatok teljesítésében. A tejtermelés színvonala az elvárásoknak megfelelően alakult; tehenenként a napi 13,5 literes fejési átlagnál tartanak. Féléves eladási kötelezettségüket 20 ezer literrel túlteljesítették. Egy liter tejet 27 deka abraktakarmány felhasználásával állítottak elő 4 korona 11 filléres önköltségen, a tejet viszont literenként 5 korona 11 fillérért értékesítették. A minőség is sokat javult miután felújították a fejőházakat, korszerűsítették a hűtőberendezéseket és új érdekeltségi szabályozókat vezettek be. Saját laboratóriumukban minden egyes dolgozó után naponta vizsgálják a kifejt tej minőségét, amit hamarosan a tehenenkénti elemzésre is kiterjesztenek. A higiéniai program bevezetésével pedig már az új minőségi kritériumokhoz való hozzáigazodást kívánják elősegíteni. A feldolgozó üzemnek eladott tejmennyiség 95 százalékát első minőségi osztályban értékesítették. A közelmúltban épült fel a szövetkezet új székháza Fotő: Archív nincs az önteltségnek és a hiúságnak. Mernek és akarnak tanulni, mások tapasztalataiból meríteni. Erre utalnak azok a különleges szakmai tanácskozások, amelyekről érdemes bővebben szét ejteni. A gazdaság vezetői a 8. ötéves tervidőszak célkitűzéseinek megvalósítása érdekében semmit sem bíznak a véletlenre, az ötletszerűségre Az egyszempontúság elkerülése végett — az Irányítási, szervezési, fejlesztési és jutalmazási módszerek kiválasztását megelőzően — szakmai megbeszélésükre az egyesülés előtti kis szövetkezetek hajdani elnökeit is meghívták. juhász István agrármérnök, a nagyüzem elnöke erről így nyilatkozik: — Figyelemmel kísérjük a szövetkezet alapító tagjainak és egykori vezetőinek sorsát — akik máig ré szesei az efsz életének —, hogv meríteni tudjunk az általuk összegyűjtött és felhalmozott közös tapasztalatokból. Valamennyien elfogadták az Invitálást, hogy segítségünkre lehes senek a vezetésben, a problémák megoldásában, az általuk megalapozott eredményes gazdálkodás fejlesz tésében és a változó feltételekhez, elvárásokhoz való rugalmas alkal mazkodásban. Őszintén kinyilvánítják véleményüket az észlelt hibákról, de a vezetői fogyatékosságainkra Is rámutatnak. Élettapasztalatuk átadásával Igyekeznek bennünket demokratikus vezetőkké formálni. Töretlen amtők munkájáról, az Irányításban észlelt hiányosságokról, az emberek egymáshoz való viszonyáról, a szocialista vagyon védelméről, a bérezési problémákról, s nem utolsósorban a szövetkezeti alapszabályzat, betartásának időszerű kérdéseiről. Egybehangzóan megállapították, hogy bizony nem mindegy kivel dolgoznak együtt a munkahelyen, és ki a vezető. Természetesen az ötletadó javaslatok nem maradtak el. Ez az újszerű tanácskozás arra is jő volt, hogy a dolgozók alapos tájékozottságra tegyenek szert, hogy összefüggéseiben lássák a termelés menetét, s ennek fontosságával is tisztában legyenek. A gazdasági év második felében a termelési költségek csökkentésére Irányítják a figyelmet, amit a genetikai alapanyag hatékonyabb kihasználásával, jobb minőségű tömegtakarmányok előállításával és a kedvezőbb értékesítési árak (minőségjavításával) biztosításával kívánnak elérni. Következésképpen: az elsőborjas teheneket csak a meghatározott tejelékenységi szint elérése esetén sorolják be a törzsállományba. Az állandó gyepterületek felújításával növelik a rétek-Iegelők fűtermését. A serféshústnrmelésben — a dolgozók megalapozott szakmai felkészítésével — a járás legjobbjai közé emelkedtek. A legtöbb sertésgondozó a A kertészet bevételének jelentős része az üvegházi termelésből származik A Rimaszécsi Efsz hármáéi (Hrámec) tehenészeti farmját dús legelők veszik körül A 8. ötéves tervidőszak első félévében előállított termékek minősége számottevően javult a tavalylt-az képest. A vezetőség mindenre Vií’^jedő figyelme -érző megértése, és a dolgozók becsületes helytállása, támogatása, lám megteremtette a szövetkezetei előbbrelendítő erőtartalékait. KORCSMAROS LÄSZLÖ maga helyén kiváló szakember. A sertéstenyésztésben bevezették az anyakocák szakaszos ftadztatását. Az automatizált BIOS típusú istállókat is szakaszosan töltik fel. A hízóállatokat százhúsz kilós vágósúlyban értékesítik, majd a szálláshelyeket a fertőtlenítés után újra feltöltik. Az utóbbi öt év alatt 5 ezer 600 darabra növelték a sertésállományt. Ebből 400 az anyasertés. A malacelválasztást az év végéig szeretnék a jelenlegi 19-ről 20 darabra növelni. Az idén 750 tonna sertéshús előállítása szerepei m tervükben. A féléves ütemtervet — 58 dekás átlagos napi súlygyarapodás elérésével — könnyedén teljesítették. Egy kilő sertéshús önköltségi ára 3,7 kilő erőtakarmány feletetésével sem haladta meg a 14 koronát. A magas technikai és tenyésztési színvonalat, meg az alacsony önköltséget is figyelembe véve, a jövőben a sertésállomány további növelését készek vállalni. Évente 450—500 darab hízóbikát szállítanak a vágóhídra. Az idén 305 tonna marhahús értékesítése szerepel az adásvételi szerződésükben. Ennek a mennyiségnek a felét Június végéig már le Is szállították a felvásárlóknak. Az előhizlaldában félezer jószágot nevelnek, s ezzel egyidőben további 320 darabot fognak hizlalásra. Az eredményes hízómarhatartás alapja a pogácsázott takarmányok előállítása és a jó minőségű sílótakarmány biztosítása, amiből tavaly az egész év folyamán bőven jutott az állatoknak. A silókukorica termesztésében újszerű módszert vezettek be, ami csupán abban tér el az előzőtől, hogy a szilázsnak válót is a szemes kukoricának megfelelő sortávban vetik. A termés, mennyiségileg nem lesz kevesebb, a tápértéke viszont kifejezetten jobb a hagyományos módon termesztetténél. Baromfihúsból az idén 170 tonnái adnak a piacra. Szép sikernek mondható, hogy az 1,8 kg-os vágúértéket mindössze 54 nap alatt érik el, 2,6 kilogrammnyi abraktakarmány értékesítésével. A hizlalási idő csökkentésén kívül a költségek (a felhasznált fűtőenergia, a takarmány és az elhullás) mérséklését, valamint az istállókapacitások jobb kihasználását irányozzák elő. A zöldségkerfészet is eleget tett, Illetve folyamatos árukínálatával eleget tesz vállalt eladási kötelezettségének. A terméskilátások alapján reális esély van arra, hogy képesek biztosítani a 1320 tonnás tervet. A gabonatermelők Tőketerebesi (Trebišov) járási értekezletén a résztvevők részletesen elemezték a különböző feltételek és termőhelyi adottságok között elért eredményeket. Az értekezlet fő célja az volt, hogy az észlelt hiányosságokból- okulva, s azok kiküszöbölésével a jövőben nagyobb hozamokat érjenek el. Erre mindenütt adottak a lehetőségek. A járási pártkonferencia konkrét feladatokat tűzött ki a 8. ötéves tervidőszakra a mezőgazdasági termelés belterjesítésénuk további növelése érdekében. A járás bruttó mezőgazdasági termelése az előző ötéves tervvel szemben 16,4 százalékkal növekedik. Előtérbe kerül a növénytermesztés fejlesztése. Ebben az ötéves tervidőszakban a növénytermesztésben 22 százalékos növekedéssel számolnak. Ennek keretében fontos szerepet kapott a gabonaprogram megvalósítása, A járási értekezleten az elhangzottakból kiderölt, hogy a gabonatermelésben jé eredményeket értek el, ami nemcsak a hektárhozamok jelentős növekedésében nyilvánult meg, hanem abban is, hogy jé minőségű kenyérgabonát biztosítottak a sütőiparnak. Az idén 26 ezer 14 hektáron termesztettek gabonaféléket és 4,71 tonnás hektárhozamot értek el. összesen 122 ezer 413 tonna gabonát termeltek, s ezáltal a tp-vet 22,96 százalékkal teljesítetlek túl. Ezzel az eredménnyel azonban nem lehetnek teljesen elégedettek — hangsúlyozta Fehér Frigyes, a járás: pártbizottság mezőgazdasági titkára. Igaz, hogy a kedvezőtlen természeti tényezők befolyásolták a termés nagyságát, de tény, hogy a kedvezőtlen időjárás főként a későn vetett és gyengébb termőképességű talajba juttatott gabonát károsította, leginkább ott, ahol az elővetemény búza volt! A sütőipar számára 35 ezer 938 tonna búzát terveztek, s a valóságban 42 ezer 200 tonnát sikerült értékesíteniük. Az állami eladás tervét maradéktalanul teljesítették, ami 46 ezer 600 tonna gabona eladását jejesítették. A vállalásuk így hangzott: „A tervezett hozamokat hektáronként 200 kilóval túlteljesítjük“. Szavukat tett követte. A kiváló eredményért dicséret illeti a traktorosokat, a vetőgép-kezelőket, a növényvédőket, a kombájnosokat, az ideiglenes pártcsoportok tagjait, vagyis mindenkit, aki a talajelőkészítéstől egészen a betakarításig részt vett a gabonabetakarftásban. A bolyi (ВоГ), az abarai (Oborín), a kystai és a vojčicei szövetkezet is hektárhozamot ért el. De a leleszi (Leles) szövetkezet sem nagyon dicsekedhet a 4,31 tonnás átlagával, mivel az elmúlt években a járás legjobb gabonatermelői közé tartozott. Bizonyára a sikertelenség okát alaposabban fogják majd elemezni. Ha ezek a bírált gazdaságok kissé jobban gazdálkodtak volna, akkor a járás szlovákiai méretben is az élvonalban állna. Kötelességük az elkövetett hibák okait feltárni. Mindent meg kell tenniük annak érdekében, Jó eredmények, igényes feladatok lentette. A takarmánygabona felvásárlása folyamatban van, akárcsak a sörárpa felvásárlása Is, melyből a terv 4 ezer 841 tnnnát irányzott elő. Ami a vetőmagtermelést illeti, az is sikeresnek mondható, mert a tervezett 12 ezer 799 tonnával szemben 18 ezer 319 tonna vetőmagot értékesítettek. Most pedig nézzük az élenjáró üzemek eredményeit. Összesen 12 mezőgazdasági üzem ért el öt tonnán felüli átlaghozamot. Az elsőbbséget ezúttal is a seöoscei szövetkezet tartja a 6,21 tonnás átlaghozammal. Búzából hektáronként 6.38 tonnát, tavaszi árpából pedig 5,63 tonnát takarítottak be hektáronként. Külön ki koll emelni a dargovi szövetkezetét, ahol 5,7 tonnás átlaghozamot értek el. A dargoviak ezzel az eredménnyel a járási pártkonferencia tiszteletére vállalt kötelezettségüket alaposan túltelaz öt tonnások között szerepel. A Velatyi Állami Gazdaságban 1550 hektár összterületről 5,31 tonnás átlagtermést takarítottak be. Tudnunk kell, hogy ez a gazdaság nem éppen a legjobb minőségű talajokkal rendelkezik. A jó hozam éppen ezért számít kiváló eredménynek. Sajnos, jócskán akadtak olyan gazdaságok is, ahol nem tettek eleget az elvárásoknak és csalódást okoztak gyenge eredményeikkel. Az alacsony hozamaikkal jelentősen befolyásolták a járási átlag alakulását. Példánl a Nagykaposí (Veiké Kapušany) Megtermelő Állami Gazdaság mindössze 4, az Agrokomplex bodrogszerdahelyi (Streda nad Bodrogom) üzeme 4,10, a Tőketerebesi Állami Gazdaság 4,17, a Szomotori (Somotor) Magtermelő Állami Gazdaság 4.20. a nagygéresi (Velký Horeš) szövetkezet 4,27, a cejkovi szövetkezet pedig 4,30 tonnás hogy felzárkózhassanak a járás élenjáró gabonatermelő gazdaságai közé. Különben járási átlagban őszi búzából 4,79 tonna., őszi árpából 4,46 tonna, tavaszi árpából 4,62 tonna, rozsból 3,59 tonna, zabból pedig 3,08 tonna átlagtermést értek el. A járásban a vajáni (Vojany) szövetkezet a legnagyobb rnzstertermelő gazdaság és éppen ezért érdemelnek külön elismerést és dicséretet a 4,29 tonnás átlagos hozamokért, akárcsak a dvorlánkiak a 5,45 tonnás hektáronkénti zabtermésért. De nem lebecsülendő a Királyhelmeci (Kráľovský Chlmec) Állami Gazdaság 4,88 tonnás ősziárpa-hozama sem, akár a plechotecl szövetkezet 5,27 tonnás tavaszi árpa termésátlaga. Természetesen az egyes fajták terméseredményeit, akárcsak az egyes parcellákon elért hozamokat Is részletesen elemezni kell. Mindezt azért, hogy az új termés megalapozásánál érvényesülhessenek a pozitívumok, s a háttérbe szoruljanak a negativ tapasztalatok a gabonatermesztés további tökéletesítése céljából. A hozamok nemcsak a fajtán múlnak, hanem azon is, hogy miképp biztosítjuk a nagy hozam eléréséhez nélkülözhetetlen feltételeket. A termesztési technológia — szorosan egymáshoz kapcsolódó láncolatéban — fontos helyet foglal el a megfelelő növénysűrűség, az elővetemény, a gondosan előkészített magágy, a kiváló minőségű vetőmag, a megfelelő fajta, az optimális időben történő vetés, a célszerű műtrágyázás, az alapos növényvédelem stb. A kystai szövetkezetben 5,23 tonnás liektárhozamnt étrek el. Nincsenek összefüggő parcelláik, csak néhány hektárosak. Ahogyan az ottani vezetők elmondták, az idei tapasztalat azt bizonyította, hogy ott, ahol négyzetméterenkénti átlagban 550 növény volt, a hektáronkénti átlagtermés meghaladta a hat tonnát, míg 450-es növénysűrűségnél hektáronként egy tonnával kevesebb termett. Az ősz folyamán a járásban 20 ezer 363 hektár őszi gabonát, vagyis 18 ezer 886 hektár búzát, noo'hekiár rozsot és 677 hektár őszi árpát kell vetni. Az ősziek vetésére az eddiginél is nagyobb figyelmet kell fordítani, hogy megteremtsék az összes mezőgazdasági üzemben a bő termés feltételeit. Fő céljuk az, hogy a következő esztendőben, az ötéves terv második évében öt tonnát meghaladó hektárhozamot érjenek el. ILLÉS BERTALAN