Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1986-09-13 / 37. szám

1986. szeptember 13. SZABAD FÖLDMŰVES. 13 Ahol élnek s - • ilekvés le ARimaszécsi (Rimavská SeC) Egy­séges Földműves-szövetkezet a 8. ötéves tervidőszak első fél­évében minden mutatóban teljesítette az áruforgalmazás időszakos tervét. Az előző évekhez képest jóval igé­nyesebb feladatok elvégzését különös gonddal készítették elő. A szövetke­zet vezetősége és szakembergárdája elsősorban önmagával szemben lett igényesebb. Munkastílusukat új érték­rendnek vetették elá, melyben helye btciójukból, elszántságukból és szí­vósságukból sokat merít az Ifjú veze­tés. Intelmeikből azt is megtanultuk, hogy milyen fontos az önvizsgálódás, az önismeret elmélyítése, és az er­kölcsi tartás, az emberség megőrzése, az ígért szó betartása. Ezt követően került sor egy másik, ugyancsak szakmai jellegű összejöve­telre: harminckilenc fizikai dolgozót hívtak össze a tagság képviseletében, hogy kikérjék véleményüket a Veze­A vezetők számára pedig az volt a leszűrendő tanulságok legfontosabb­­ja, hogy nagyon oda kell figyelniük a dolgozók igényeinek kielégítésére. A folyamatos, egyenrangú párbeszéd és véleménycsere létrehozása pedig legalább annyira fontos, mint a sze­mélyes példa. + + + Most pedig lássuk, hogy a szelle­mi-szakmai előkészítő munka meny­nyire számszerűsíthető az áruértéke­sítési feladatok teljesítésében. A tejtermelés színvonala az elvárá­soknak megfelelően alakult; tehenen­ként a napi 13,5 literes fejési átlag­nál tartanak. Féléves eladási kötele­zettségüket 20 ezer literrel túltelje­sítették. Egy liter tejet 27 deka ab­raktakarmány felhasználásával állí­tottak elő 4 korona 11 filléres ön­költségen, a tejet viszont literenként 5 korona 11 fillérért értékesítették. A minőség is sokat javult miután fel­újították a fejőházakat, korszerűsí­tették a hűtőberendezéseket és új ér­dekeltségi szabályozókat vezettek be. Saját laboratóriumukban minden e­­gyes dolgozó után naponta vizsgál­ják a kifejt tej minőségét, amit ha­marosan a tehenenkénti elemzésre is kiterjesztenek. A higiéniai program bevezetésével pedig már az új minő­ségi kritériumokhoz való hozzáigazo­­dást kívánják elősegíteni. A feldolgo­zó üzemnek eladott tejmennyiség 95 százalékát első minőségi osztályban értékesítették. A közelmúltban épült fel a szövetkezet új székháza Fotő: Archív nincs az önteltségnek és a hiúság­nak. Mernek és akarnak tanulni, má­sok tapasztalataiból meríteni. Erre utalnak azok a különleges szakmai tanácskozások, amelyekről érdemes bővebben szét ejteni. A gazdaság vezetői a 8. ötéves tervidőszak célkitűzéseinek megvaló­sítása érdekében semmit sem bíznak a véletlenre, az ötletszerűségre Az egyszempontúság elkerülése végett — az Irányítási, szervezési, fejlesztési és jutalmazási módszerek kiválasztá­sát megelőzően — szakmai megbeszé­lésükre az egyesülés előtti kis szö­vetkezetek hajdani elnökeit is meg­hívták. juhász István agrármérnök, a nagy­üzem elnöke erről így nyilatkozik: — Figyelemmel kísérjük a szövet­kezet alapító tagjainak és egykori vezetőinek sorsát — akik máig ré szesei az efsz életének —, hogv me­ríteni tudjunk az általuk összegyűj­tött és felhalmozott közös tapasztala­tokból. Valamennyien elfogadták az Invitálást, hogy segítségünkre lehes senek a vezetésben, a problémák megoldásában, az általuk megalapo­zott eredményes gazdálkodás fejlesz tésében és a változó feltételekhez, elvárásokhoz való rugalmas alkal mazkodásban. Őszintén kinyilvánítják véleményüket az észlelt hibákról, de a vezetői fogyatékosságainkra Is rá­mutatnak. Élettapasztalatuk átadásá­val Igyekeznek bennünket demokrati­kus vezetőkké formálni. Töretlen am­tők munkájáról, az Irányításban ész­lelt hiányosságokról, az emberek egy­máshoz való viszonyáról, a szocia­lista vagyon védelméről, a bérezési problémákról, s nem utolsósorban a szövetkezeti alapszabályzat, betartá­sának időszerű kérdéseiről. Egybe­hangzóan megállapították, hogy bi­zony nem mindegy kivel dolgoznak együtt a munkahelyen, és ki a veze­tő. Természetesen az ötletadó javas­latok nem maradtak el. Ez az újsze­rű tanácskozás arra is jő volt, hogy a dolgozók alapos tájékozottságra te­gyenek szert, hogy összefüggéseiben lássák a termelés menetét, s ennek fontosságával is tisztában legyenek. A gazdasági év második felében a termelési költségek csökkentésére Irányítják a figyelmet, amit a gene­tikai alapanyag hatékonyabb kihasz­nálásával, jobb minőségű tömegtakar­­mányok előállításával és a kedvezőbb értékesítési árak (minőségjavításá­val) biztosításával kívánnak elérni. Következésképpen: az elsőborjas te­heneket csak a meghatározott tejelé­­kenységi szint elérése esetén sorolják be a törzsállományba. Az állandó gyepterületek felújításával növelik a rétek-Iegelők fűtermését. A serféshústnrmelésben — a dolgo­zók megalapozott szakmai felkészíté­sével — a járás legjobbjai közé emel­kedtek. A legtöbb sertésgondozó a A kertészet bevételének jelentős része az üvegházi termelésből származik A Rimaszécsi Efsz hármáéi (Hrámec) tehenészeti farmját dús legelők veszik körül A 8. ötéves tervidőszak első félévé­ben előállított termékek minősége számottevően javult a tavalylt-az ké­pest. A vezetőség mindenre Vií’^jedő figyelme -érző megértése, és a dol­gozók becsületes helytállása, támoga­tása, lám megteremtette a szövetke­zetei előbbrelendítő erőtartalékait. KORCSMAROS LÄSZLÖ maga helyén kiváló szakember. A sertéstenyésztésben bevezették az anyakocák szakaszos ftadztatását. Az automatizált BIOS típusú istállókat is szakaszosan töltik fel. A hízóállato­kat százhúsz kilós vágósúlyban érté­kesítik, majd a szálláshelyeket a fer­tőtlenítés után újra feltöltik. Az utóbbi öt év alatt 5 ezer 600 darabra növelték a sertésállományt. Ebből 400 az anyasertés. A malacelválasz­tást az év végéig szeretnék a jelen­legi 19-ről 20 darabra növelni. Az idén 750 tonna sertéshús előállítása szerepei m tervükben. A féléves ütem­tervet — 58 dekás átlagos napi súly­­gyarapodás elérésével — könnyedén teljesítették. Egy kilő sertéshús ön­költségi ára 3,7 kilő erőtakarmány feletetésével sem haladta meg a 14 koronát. A magas technikai és te­nyésztési színvonalat, meg az ala­csony önköltséget is figyelembe vé­ve, a jövőben a sertésállomány továb­bi növelését készek vállalni. Évente 450—500 darab hízóbikát szállítanak a vágóhídra. Az idén 305 tonna marhahús értékesítése szerepel az adásvételi szerződésükben. Ennek a mennyiségnek a felét Június végéig már le Is szállították a felvásárlók­nak. Az előhizlaldában félezer jószá­got nevelnek, s ezzel egyidőben to­vábbi 320 darabot fognak hizlalásra. Az eredményes hízómarhatartás alap­ja a pogácsázott takarmányok előál­lítása és a jó minőségű sílótakar­­mány biztosítása, amiből tavaly az egész év folyamán bőven jutott az ál­latoknak. A silókukorica termesztésé­ben újszerű módszert vezettek be, ami csupán abban tér el az előzőtől, hogy a szilázsnak válót is a szemes kukoricának megfelelő sortávban ve­tik. A termés, mennyiségileg nem lesz kevesebb, a tápértéke viszont ki­fejezetten jobb a hagyományos mó­don termesztetténél. Baromfihúsból az idén 170 tonnái adnak a piacra. Szép sikernek mond­ható, hogy az 1,8 kg-os vágúértéket mindössze 54 nap alatt érik el, 2,6 kilogrammnyi abraktakarmány érté­kesítésével. A hizlalási idő csökken­tésén kívül a költségek (a felhasz­nált fűtőenergia, a takarmány és az elhullás) mérséklését, valamint az is­­tállókapacitások jobb kihasználását irányozzák elő. A zöldségkerfészet is eleget tett, Illetve folyamatos árukínálatával ele­get tesz vállalt eladási kötelezettsé­gének. A terméskilátások alapján reális esély van arra, hogy képesek biztosítani a 1320 tonnás tervet. A gabonatermelők Tőketerebesi (Trebišov) járási értekezletén a részt­vevők részletesen elemezték a külön­böző feltételek és termőhelyi adott­ságok között elért eredményeket. Az értekezlet fő célja az volt, hogy az észlelt hiányosságokból- okulva, s a­­zok kiküszöbölésével a jövőben na­gyobb hozamokat érjenek el. Erre mindenütt adottak a lehetőségek. A járási pártkonferencia konkrét feladatokat tűzött ki a 8. ötéves terv­időszakra a mezőgazdasági termelés belterjesítésénuk további növelése ér­dekében. A járás bruttó mezőgazda­­sági termelése az előző ötéves terv­vel szemben 16,4 százalékkal növeke­dik. Előtérbe kerül a növénytermesz­tés fejlesztése. Ebben az ötéves terv­időszakban a növénytermesztésben 22 százalékos növekedéssel számol­nak. Ennek keretében fontos szere­pet kapott a gabonaprogram megva­lósítása, A járási értekezleten az el­hangzottakból kiderölt, hogy a gabo­natermelésben jé eredményeket értek el, ami nemcsak a hektárhozamok je­lentős növekedésében nyilvánult meg, hanem abban is, hogy jé minőségű kenyérgabonát biztosítottak a sütő­iparnak. Az idén 26 ezer 14 hektáron ter­mesztettek gabonaféléket és 4,71 ton­nás hektárhozamot értek el. összesen 122 ezer 413 tonna gabonát termel­tek, s ezáltal a tp-vet 22,96 százalék­kal teljesítetlek túl. Ezzel az ered­ménnyel azonban nem lehetnek tel­jesen elégedettek — hangsúlyozta Fehér Frigyes, a járás: pártbizottság mezőgazdasági titkára. Igaz, hogy a kedvezőtlen természeti tényezők be­folyásolták a termés nagyságát, de tény, hogy a kedvezőtlen időjárás fő­ként a későn vetett és gyengébb ter­mőképességű talajba juttatott gabonát károsította, leginkább ott, ahol az elővetemény búza volt! A sütőipar számára 35 ezer 938 tonna búzát terveztek, s a valóság­ban 42 ezer 200 tonnát sikerült érté­kesíteniük. Az állami eladás tervét maradéktalanul teljesítették, ami 46 ezer 600 tonna gabona eladását je­jesítették. A vállalásuk így hangzott: „A tervezett hozamokat hektáronként 200 kilóval túlteljesítjük“. Szavukat tett követte. A kiváló eredményért dicséret illeti a traktorosokat, a ve­tőgép-kezelőket, a növényvédőket, a kombájnosokat, az ideiglenes párt­­csoportok tagjait, vagyis mindenkit, aki a talajelőkészítéstől egészen a be­takarításig részt vett a gabonabeta­­karftásban. A bolyi (ВоГ), az abarai (Oborín), a kystai és a vojčicei szövetkezet is hektárhozamot ért el. De a leleszi (Leles) szövetkezet sem nagyon di­csekedhet a 4,31 tonnás átlagával, mivel az elmúlt években a járás leg­jobb gabonatermelői közé tartozott. Bizonyára a sikertelenség okát ala­posabban fogják majd elemezni. Ha ezek a bírált gazdaságok kissé job­ban gazdálkodtak volna, akkor a já­rás szlovákiai méretben is az élvo­nalban állna. Kötelességük az elkö­vetett hibák okait feltárni. Mindent meg kell tenniük annak érdekében, Jó eredmények, igényes feladatok lentette. A takarmánygabona felvá­sárlása folyamatban van, akárcsak a sörárpa felvásárlása Is, melyből a terv 4 ezer 841 tnnnát irányzott elő. Ami a vetőmagtermelést illeti, az is sikeresnek mondható, mert a terve­zett 12 ezer 799 tonnával szemben 18 ezer 319 tonna vetőmagot értéke­sítettek. Most pedig nézzük az élenjáró üze­mek eredményeit. Összesen 12 mező­­gazdasági üzem ért el öt tonnán fe­lüli átlaghozamot. Az elsőbbséget ez­úttal is a seöoscei szövetkezet tartja a 6,21 tonnás átlaghozammal. Búzá­ból hektáronként 6.38 tonnát, tavaszi árpából pedig 5,63 tonnát takarítot­tak be hektáronként. Külön ki koll emelni a dargovi szövetkezetét, ahol 5,7 tonnás átlaghozamot értek el. A dargoviak ezzel az eredménnyel a já­rási pártkonferencia tiszteletére vál­lalt kötelezettségüket alaposan túltel­az öt tonnások között szerepel. A Ve­­latyi Állami Gazdaságban 1550 hek­tár összterületről 5,31 tonnás átlag­termést takarítottak be. Tudnunk kell, hogy ez a gazdaság nem éppen a legjobb minőségű talajokkal ren­delkezik. A jó hozam éppen ezért számít kiváló eredménynek. Sajnos, jócskán akadtak olyan gaz­daságok is, ahol nem tettek eleget az elvárásoknak és csalódást okoztak gyenge eredményeikkel. Az alacsony hozamaikkal jelentősen befolyásolták a járási átlag alakulását. Példánl a Nagykaposí (Veiké Kapušany) Meg­termelő Állami Gazdaság mindössze 4, az Agrokomplex bodrogszerdahelyi (Streda nad Bodrogom) üzeme 4,10, a Tőketerebesi Állami Gazdaság 4,17, a Szomotori (Somotor) Magtermelő Állami Gazdaság 4.20. a nagygéresi (Velký Horeš) szövetkezet 4,27, a cejkovi szövetkezet pedig 4,30 tonnás hogy felzárkózhassanak a járás élen­járó gabonatermelő gazdaságai közé. Különben járási átlagban őszi bú­zából 4,79 tonna., őszi árpából 4,46 tonna, tavaszi árpából 4,62 tonna, rozsból 3,59 tonna, zabból pedig 3,08 tonna átlagtermést értek el. A járásban a vajáni (Vojany) szövetkezet a leg­nagyobb rnzstertermelő gazdaság és éppen ezért érdemelnek külön elis­merést és dicséretet a 4,29 tonnás átlagos hozamokért, akárcsak a dvo­­rlánkiak a 5,45 tonnás hektáronkénti zabtermésért. De nem lebecsülendő a Királyhelmeci (Kráľovský Chlmec) Állami Gazdaság 4,88 tonnás ősziár­­pa-hozama sem, akár a plechotecl szövetkezet 5,27 tonnás tavaszi árpa termésátlaga. Természetesen az egyes fajták ter­méseredményeit, akárcsak az egyes parcellákon elért hozamokat Is rész­letesen elemezni kell. Mindezt azért, hogy az új termés megalapozásánál érvényesülhessenek a pozitívumok, s a háttérbe szoruljanak a negativ ta­pasztalatok a gabonatermesztés to­vábbi tökéletesítése céljából. A hozamok nemcsak a fajtán múl­nak, hanem azon is, hogy miképp biztosítjuk a nagy hozam eléréséhez nélkülözhetetlen feltételeket. A ter­mesztési technológia — szorosan egy­máshoz kapcsolódó láncolatéban — fontos helyet foglal el a megfelelő növénysűrűség, az elővetemény, a gon­dosan előkészített magágy, a kiváló minőségű vetőmag, a megfelelő fajta, az optimális időben történő vetés, a célszerű műtrágyázás, az alapos nö­vényvédelem stb. A kystai szövetkezetben 5,23 ton­nás liektárhozamnt étrek el. Nincse­nek összefüggő parcelláik, csak né­hány hektárosak. Ahogyan az ottani vezetők elmondták, az idei tapaszta­lat azt bizonyította, hogy ott, ahol négyzetméterenkénti átlagban 550 nö­vény volt, a hektáronkénti átlagter­més meghaladta a hat tonnát, míg 450-es növénysűrűségnél hektáron­ként egy tonnával kevesebb termett. Az ősz folyamán a járásban 20 ezer 363 hektár őszi gabonát, vagyis 18 ezer 886 hektár búzát, noo'hekiár rozsot és 677 hektár őszi árpát kell vetni. Az ősziek vetésére az eddiginél is nagyobb figyelmet kell fordítani, hogy megteremtsék az összes mező­­gazdasági üzemben a bő termés fel­tételeit. Fő céljuk az, hogy a követ­kező esztendőben, az ötéves terv má­sodik évében öt tonnát meghaladó hektárhozamot érjenek el. ILLÉS BERTALAN

Next

/
Thumbnails
Contents