Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1986-09-06 / 36. szám
Л GYÜMÖLCSÖSBEN Szeptember az első őszi hónap. Amolyan átmenet a nyárból az őszbe. így még védjük a fákon lévő gyümölcsöt, szüreteljük is egyúttal, de már a jövő évi termés feltételeit iparkodjunk megteremteni, s mi több, már előkészítjük a telepítéseket is. Beérleljük az év legértékesebb gyümölcsét, a téli almát. Megkapja az alap- és fedőszinét, béltartalma, amely korábban főleg keményítő volt, most átalakul cukorrá, s így ízt is kap. Ezért tartom a gyakori bitangolás ellenére is a legértékesebb gyümölcsnek, mert szinte 1 évig is eltartható, s a téli gyümölcsfogyasztás többségét adja. Ahhoz viszont, hogy könnyen eltartható legyen, optimális időben kell szüretelni. A szeptember első felében szüretelt, tárolásra szánt almát még egy alkalommal permetezzük rothadás ellen, ill. az almamoly III. nemzedéke ellen. Rothadás ellen Fundazolt, Orthocidot, esetleg Kuprikolt, férgesedés ellen Metationt vagy Bl-58-at használunk. Elsőként a Jonatán, ezt követően a Starking-féléket szedjük, s végül a Golden Delicioust. Minden almánál a kiskertben előszedést végzünk, igen nagy volt júliusban a természetes csapadékhiány, a sokévi átlaghoz képest (61 mm) csak 9 mm eső’ esett. Ezzel szemben a napos órák száma, valamint az átlagos napi hőmérséklet magas volt. Ezért már szeptember 5—10. közüt: meg kell kezdeni a Jpnatán szedését. A korábban szedett alma tovább eltartható Fontos a tárolók, pincék előkészítése. Csak az éjszakai órákban szellőztessünk, és a fertőtlenített tárolóba mindjárt a szedés után vigyük be az almát' e"essiink kénszalagot, és a tároló a'iát locsoljuk fel. A fóliába csomagolást elvégezhetjük nťndjárt. de még jobb az első válogatástól kezdve. Az almát megemelve, megcsavarva koesánnya] együtt válasszuk el a fától. Teljes tenyérrel fogjuk meg, hogy ujjainkkal nyomódást ne okozzunk s a iövő évi termést ne teeyiik tönkre. Vödrökbe szedjük az almát s a vödörből válogatással rakjuk fertőtlenített rekeszbe Csak az egészséges alma kerülhet a raktárba A rekeszek nagysága, s a tárolt almaréteg vastagsága nem döntő az alma elbírja önsúlyát iDarkodfunk gazdaságossá tenni almatermesztésünket. A kihagyó beteg fákat, s az el avult fajtát ne őrizzük Ha a tárolás nem megoldott, adjunk túl a topmésen még az ősszel ne haevink értéktelenné vélni Csiná'iunk amolvan leltárt fáinkról s itt az idefe bogv n beteg, hosszasan nem termő ШППЯ fákat kivágjuk, helyette vásároljuk meg az ü'tetőanyagot, és ültessünk újakat. A letermett bokrokat, fákat át kell nézni. Bokroknál metéljük ki a letermett, elszáradt hajtásokat, kaszáljuk le és komposztáljuk a magmentes gyomot. Az őszibarack az utolsó gyümölcs, ahol befejezzük a zöldválogatást. A július, augusztus folyamán nevelt, meghagyott 100—150 cm hosszú vedzőt most szeptember elején 25—40 cm-re rövidítjük, hogy az alapi rügyek differenciálódjanak, és a termést ne az ágvégeken kapjuk. Szedjük a mandulái és a diót A hulló almából, körtéből, szilvából aszalványt készítünk. Szeptember elején érő magvaválő őszibarackon kívül (Elhereta, J-H-Hale) most már egyéb fát ne öntözzünk. Itt az Ideje a szamóca telepítésnek. Ez évben volt négy éves a korábban többször emlegetett szamócakísérletünk A negyedik évben a tern»és már elaprósodik. s a legjobb év (klültetés után a második 1 hozamának a 40—50 százalékát adja. Egészséges anyagot kell ültetni, jól előkészített földbe, s mindaddig öntözzük, amíg a teljes megéledés jele, az új levelek megjelennek. Szamőcával üdülőhelyek, nagyobb városok közelében érdemes foglalkozni. Gyommentes talajon 100X20X25 cm-re ültetjük, föliatakarás esetén a sorokat 60—70 cm-re vesszük, mert itt a sor nem vastagodik meg. A faiskolákban most már nem öntözünk, befejezzük a szemzést, esetleg kijavítjuk az első meg nem éledt szemzéseket. Átnézzük a koronaalakítást. Ha kell és indokolt, akkor még permetezzünk kártevők, betegségek ellen. Belucz János agrármérnök, a tudományok kandidátusa E hónap végén már a hajnali fagyok többfajta zöldségfélét károsíthatnak, melyek így befejezik a vegetációs idejüket. Az első fagyok megjelenéséig folytatjuk a szabadföldi paprika." paradicsom, tojásgyümölcs, tök, uborka és dinnye szedését. A teljes nagyságra kifejlődött zöldparadicsomot felhasználhatjuk téli saláta vagy csatornádé készítésre. Meleg helyiségben lehet utóérlelnl Is. Így elérjük azt, hogy a zöldparadicsom rózsaszínűre érik. Mivel az éréssel a paradicsom szolanin-tartalma csökken, friss fogyasztásra teljes mértékben alkalmassá válik. A fagyok beállta előtt kell betakarni a karfiolt Is. Ha fagyos időre a Tőzsák nem fejlődtek ki teljesen, a töveket gyökerestől szedjük fel, és védett helyen szorosan egymás mellé vermeljük. Itt a rózsák fagypont feletti hőmérsékleten tovább fejlődnek---------------------A júliusban ültetett rövid tenyészidejű káposzta már augusztus végétől, de a legnagyobb része szeptemberben szedhető. Még folytatjuk a nyári saláta betakarítását. Szakaszos vetés esetén kiskertünk késő őszig ellát bennünket friss salátával, borséval, babbal, spenóttal. A póréhagymát szükség szerint szedjük úgy, hogy a talajból mindig a legfej'ettebb növényeket húzzuk ki. A metogágvakat, fóliasátrakat és iivegházakat előkészítjük az őszi vagy téli kihasználásra. Aktuális az őszi saláta vagy karfiol hajtatása. Szeptember elején befejezzük a „Hiberna“ és „Presto“ hagymafajtákat, valamint a „Matador“ spenót vetését, amelyek áttelelő fajták. Múlt hónapi vetésből szabad ágyasokba ültetjük a téli salátát. Vethetünk sárgarépát, petrezselymet. sóskát is. Ezek jól áttelelnek. és kora tavasszal szedhetők lesznek. Hótakaré nélküli téli fagyos időszakok alatt letakarjuk majd a sorokat szalmával, cseriével vagy fóliával. A jól előkészített, tápanyagokban gazdag földbe. 20—30 cm-es sor-, és 4—6 cm-es tőtávolságra duggatjuk az őszi fokhagymát. Kerüljük a frissen istállőtrágyázott ágyasokat, és trágyaleves locsolást se alkalmazzunk, mert a fokhagyma ilyesmire nagyon érzékeny A gerezdeket ültetés előtt 6—12 órán át öt százalékos Sulka oldatban tanácsos csávázni. A fokhagymát soha ne ültessük olyan területre, ahol az előző három évben már termeltük. Ilyenkor még retket is vethetünk. amit októberben fogyasztunk. A növényápolásnál főleg a talajlazításra, a gyomok irtására és a növényvédelemre iigyel-Fotó: —blm— 00D(o!§gEH tennivalók jünk. Védjük a növényeket a hernyóktól, a moly- és a levéltetvektől. Az öntözést már általában csökkenteni kell. A téli tárolásra szánt zöldségféléket 2—3 héttel szedésük előtt már nem szabad öntözni. Szeptember elején azokat a zöldségeket, melyek késő őszig a helyükön maradnak, Cererittel vagy szuperfoszfáttal fejtrágyázhatjuk. Megkezdjük az őszi talajmővelést is. Kiskertünk felébe ístállótrágyát vagy komposztot szórunk. így biztosítunk Ideális feltételeket az istállőtrágya iránt igényes, valamint az ístállétrágyát nem tűrő növényeknek. Káliumot, foszfort, kombinált műtrágyaként juttatunk a termőföldbe. A talajt ássuk fel és tavaszig hagyjuk barázdában. Így jobban hasznosul a téli csapadék. Magda Valšíková mérnök, a tudományok kandidátusa A SZŐLŐBEN Szeptember a szőlészetben is a betakarítás megkezdését jelenti, a szőlősgazda begyűjti egész évi munkájának gyümölcsét, a szőlőtőke pedig felkészül a téli nyugalmi Időszakra. A szőlőlevél által képzett szénhidrátok egy része légzésre használódik fel, a többi a fürtökben, Illetve keményítővé átalakulva a vesszőkön raktározódik el. Megkezdődik a szőlő rügyeinek mély nyugalma « Szeptemberben már nemcsak a csemegeszőlő-fajtákat szüreteljük, de megkezdődik a korai és a középkorai borszőlőfajták szüretelése is. A korai szőlőfajták (Irsai Olivér, Bouvier, Rizlingszilváni, MOPR, Öltőnél muskotály, Tramini) általában savszegények, savaik gyorsan bomlanak, túlérve a belőlük készült bor diszharmonikus, tompa, lllatanyagokban szegényebb lesz. Ezeknél a fajtáknál különösen fontos a szf' réti időpont helyes megválás tása, a munka gyors és szál szerű elvégzése. Gyakran f gyeljük a bogyók színeződéséi egészségi állapotát, és ízlelés sei győződjünk meg az érés: fokról. A szüret legkedvezőbb idejének megállapítása céljából végezzünk próbaszüretet. A minőségi borszőlőfajtákat Jl.a. minőségi osztály) általában 18 —22°NM cukortartalom és 8—9 g.l-1 savtartalom mellett szüreteljük. Az I.b. minőségi osztályba tartozó szőlőfajták szüretelését 16^--20°NM cukortartalom és ennek megfelelő 9—10 g.l-1 savtartalom elérésekor végezzük. A szőlőt mindig száraz időben, a harmat vagy az eső felszikkadása után szedjük. A szőlöfürtöket a tőkéről szüretelő ollóval vagy éles késsel vágjuk le, és zománcos vagy műanyagvödrökbe rakjuk. A földre hullott bogyókat Is szedjük fel. Folytatjuk az étkezési szőlő szüretelését. A csemegeszőlő érettségét szemrevételezéssel, • illetve ízleléssel állapítjuk meg. Csapadékos időjárás esetén szeptember első felében még permetezhetjük a későn érő szőlőfajtákat [Olasz rizling, Rajnai rlzding) szürkerothadás, esetleg "a bagolylepke és a szőlőmolyok harmadik nemzedékének kártétele ellen. Az egyes készítményekre vonatkozó szűrét előtti várakozási időt azonban minden esetben tartsuk be. A fiatal, még nem termő ültetvényekben és az oltványiskolában kedvezőtlen Időjárás esetén tovább folytatjuk a védekezést, elsősorban a lisztharmat kártétele ellen. A vesszők beérésének meggyorsítása érdekében peronoszpóra ellen most már réztartalmú készítményeket használjunk. A talajt továbbra is gyommentesen és laza állapotban tartjuk. A túl hosszúra nőtt hajtásokat most már csonkázzuk, hogy ez zel is elősegítsük az alsó rügyek fejlődését és beérését. Fejezzük be a szaporításra szánt szőlők válogatását. Üj telepítéshez rendeljük meg a szükséges és kívánt szaporítóanyagot, s lassan megkezdhetjük a talaj előkészítését, trágyázását. A telepítés előtti tápanyagszükségletet legcélszerűbb talajelemzés alapján megállapítani. A BOROSPINCÉBEN folytassuk a szüreti előkészületeket. A szőlő feldolgozása, a borkészítés gondos, körültekintő és alapos munkát kíván. A helyiségeket alaposan takarítsuk ki, a falakat meszeljük be. A beton- vagy fapadozatot mossuk fel. A helyiségek levegőjét kén elégetésével fertőtlenítsük. A szőlőfeldolgozó gépek musttal érintkező részeit rozsdátlanítani kell, majd befesteni. A fából készített alkatrészeket gondosan súroljuk le, majd ellenőrizzük a gépek helyes működését. A szüreti faedényeket váltott vízben duzzasszuk, az abroncsokat húzzuk meg, majd hideg vízzel, gyökérkefével alaposan súroljuk meg azokat. A présházban a szőlőt ne tároljuk, hanem mielőbb, lehetőleg még aznap dolgozzuk fel. A tiszta környezetben végzett gyors feldolgozás az alapja az egészséges, betegségre nem hajlamos bor előállításának. Hosszabb tárolás során a leszüretelt szőlő befülledhet, ecetesedhet, ezért csak kivételes esetekben halaszthatjuk a szőlő feldolgozását másnapra. Ebben az esetben a szőlőt 100 kg-onként 10—15 gramm káliumptroszulfittal szórjuk be és hűvös helyen tároljuk a másnapi feldolgozásig. A szőlő feldolgozásakor célszerű zúző-bogyózót használni, hogy megkönnyítsük a lé kinyerését és a préselést, emellett a kocsányok eltávolításával elejét vehetjük a kocsányíznek. Szép, üde, zöldessárga színű, kellemes ízű reduktív jellegű borok készítésekor már a cefrét kénezzük hektoliterenként 10—15 gramm borkénnel, majd a színmust elválasztása után sajtoljuk. A sajtotlás során Is törekedjünk a gyorsaságra, melyet úgy érhetünk el, ha lassan növeljük a nyomást, és többször lazítjuk a tömörödött törkölyt. Vörösbor készítésekor a mustot törkölyön erjesztjük. A rothadt, penészes szőlőből készült mustot erjesztés előtt nyálkázzuk. A minőségi borok készítésekor a nyálkázást feltétlenül el kell végezni. A hordókat csak háromnegyedéig töltsük musttal, mert a zajos erjedéskor az alkoholon kívül sok széndioxid Is keletkezik, ezért a must megduzzad, habzik, s ha a hordó tele lenne, kifutna belőle. A megfelelő erjedéshez célszerű kotyogőt használnunk, hogy az erjedés alatt képződő mustgázok eltávozhassanak, de a hordóba ne jusson levegő. A must erjedéséhez a 15—18 C-fokos pincehőmérséklet a legmegfelelőbb. Ha túl hűvös a pincénk, rendeljünk hidegtürő fajélesztőt a zavartalan erjedéshez. Korpás András, agrármérnök
