Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1986-09-06 / 36. szám
SZABAD FÖLDMŰVES. 1986. szeptember 8. ikeres túra volt Ä Csemadok KB 'művelődési főosztálya az idén tizenkettedszer hirdette meg a honismereti kerékpártúrát, melynek rendezését a Csemadok Tőketerebesi (Trebišov) Járási Bizottsága, illetve Nagykaposi (Veiké Kapušany) Alapszervezete vállalta. Az útvonal Borsi (Borsa), Csicser (Ciöarovce) és Kistárkány (Maié Trak any) volt. A sikeres túra után a szervezőbizottság elnökétől, M. Molnár Lászlótól afelől érdeklődtem, hogy vajon mit adott a résztvevőknek a közös kerekezés, milyen élményeket vihettek magukkal az ország távoli vidékeire? — Az előző évek tapasztalataiból kindulva mintegy nyolcvan résztvevővel számoltunk. Ilyen létszámra terveztük a kerékpártúrát, mert arra még csak gondolni sem mertünk, hogy végül is százhetvenen jönnek el. Ez minden eddigit felülmúlt. Azt hiszem, hogy a nagy létszám ellenére lényegében sikerült terveinket, elképzeléseinket megvalósítanunk. — Ezek szerint a kerékpártúra sikeres volt? , — A nagy .létszám miatt lassabban haladtunk, több nevezetességet csak futólag érinthettünk, és az időjárás is gyakran közbeszólt., A kitűzött programot viszont sikerült megvalósítanunk. — Jómagam két alkalommal talál-' koztam a kerékpártúra résztvevőivel. Többségük először járt ezen a vidéken és tudom, hogy el voltak ragadtatva az élménytől. Vajon hogyan sikerült minél több tájékoztatást nyújtani a résztvevőknek? — A borsi táborhelyen diavetítéses bemutatókkal hívtuk fel a figyelmet a táj természeti, néprajzi és történelmi érdekességeire. így mindenki alaposabban felkészülhetett a látnivalókra, tudhatta, hogy mire érdemes odafigyelni a saját érdeklődést körén belül. A résztvevők többsége valóban először járt vidékünkön, és bizonyára ezért is volt nagyobb az érdeklődés. De az az Igazság, hogy a résztvevők valóban szép dolgokkal találkozhattak. — A programban fontos helyet kapott az ismeretterjesztés. Vajon milyen témakörökről volt szó? — Mivel a túra résztvevőinek legnagyobb része diák volt, ezért a műsorok ismeretterjesztő jellegét hangsúlyoztuk. összesen harminchét előadás hangzott el. Az előadások többnyire természetrajzi, természetvédelmi, néprajzi (népi ételek, szőttesek, építészet, halászat, pásztorszokások stb.j, irodalmi (Fáy András, J. A. Komenský. Erdélyi János), történelmi (munkásmozgalom, Tanácsköztársaság, Rákóczi-szabadságharc, Dobó István, Sztrmay Antal, honfoglalás sfb.) témájúak voltak. Valamennyi az itteni tájhoz kapcsolódott és ezeket az emlékhelyeket meg is látogattuk. — A helybeliek hogyan fogadták a kerékpártúra résztvevőit? — Valamennyi rendezvényünket a helyi Csemadok-alapszervezetekkel közösen valósítottuk meg. A helybeliek igyekeztek a résztvevőknek a legtöbbet nyújtani. Azt hiszem, hogy felejthetetlen marad valamennyi túrázó számára az, hogy milyen szívélyes volt a fogadtatás Borsiban, Nagykövesden (VeTký Kamenec), Kistárkányban, Csicserben, Mátyócon (Maíovce), Kistárkányban és másutt. Bizonyára mindannyian alaposan megjegyezték maguknak ezeket a neveket, s legközelebb, ha az újságban vagy másutt találkoznak e községnevekkel, már tudni fogják, hogy hol van, és milyen kedves emberek lakják. Ha csak ezt sikerült a résztvevőkkel megismertetni, máris megérte megrendezni a túrát. — A résztvevők nagyra értékelték a kerékpártúra szervezőbizottságának munkáját. Az elismeréshez ezúton is gratulálok. Mi volt az a többlet, amit nyújtottatok a résztvevőknek? — Igyekeztünk a vállalt kötelességünknek eleget tenni. Azt hiszem, hogy némi nyomot Is hagytunk magunk után. PéldáuP Ferenc* György fafaragónk két emlékoszlopot is faragott. Az egyiket Borsiban, a másikat pedig Mátyócon állítottuk fel. Az Fafaragó — munka közben. A felvétel Szimön f Zemné ) Illés Béla műtermében készült Fotó: —ita — ottani lakosok nagy szeretettel fogadták a művész ajándékát. Különben velünk túrázott Szabó András előadóművész és Künn László operaénekes. . Az 6 hozzájárulásukkal értékes műsorral tudtunk mindenütt kedveskedni vendéglátóinknak. Tábortüzeink is a népdal és az Irodalom Jegyében lobogtak fel. — Valamit mondanál a többi résztvevőről is? — Örömmel mondhatom, hogy érdeklődő és kitartó társaság kovácsolódott egybe. A fegyelem példás volt, Például a legfiatalabb kerékpározó hat éves volt. Szentesről (Plešanyj jött szüleivel, és ugyanúgy megtette a 350 kilométeres távot, mint a negyvenöt éves pszichológus. Ebből is sejthető, hogy nem kerékpárverseny volt, hanem honismereti túra a javából. Lassan kerekeztünk: az időjárás okozta kénvszerpthenők alatt behúzódtunk valahová és a tervezett előadásainkból megtartottunk egyet-egyet. Velünk tartott Bagoly János, aki nemcsak helyismeretével segített, hanem a növényvilág bemutatásával is közelebb hozta a vidéket. Sokan csodálkoztak, hogy a Bodrogköznek és az Ung-vidéknek milyen' csodálatos a növényvilága. Megismerkedhettek különleges növényekkel, melyeket Európában csakis Itt lehet megtalálni. D. Varga László két diavetítéssel kapcsolódott a műsorba. Előadásai nagy sikert arattak, elősegítették az Ung-vidék jobb megismerését. Siska Józseí, a Bodrogköz alapos ismerője túra közben tájékoztatta a résztvevőket a történelmi nevezetességekről, a népszokásokról és sok más érdekes dologról. Maradandó élménv volt a mátyóci Bodnár Lajos magángyűjteményű tájházának megtekintése, amelynek udvarában közösen állítottuk fel Ferencz György emlék' oszlopát. Értékes volt előadása az egykori pásztoréletről, amelyet Czap Béla bácsi szép dalai fűszereztek. Ma már szinte ismeretlen pásztordalokkal ismerkedhettünk meg. A kistárkányl Petrik Andor bácsi pedig nyolcvan éves kora ellenére a tábor tűz mellett ismertette előadásában Kistárkány történetét és találkozását a .sarlósok“ 1927-ben itt gyűjtést folytatott csoportjával, többek között Balogh Edgárral, Csáder Lászlóval. Kisgéresen T. Nagy Menyhért festő korábbi és legújabb festményeiből rendezett kiállítást,, Királyhelmscen szőttesek kiállítását tekintettük meg. — Volt tehát látnivaló bőven. — Valamennyi felsorolására aligha volna hely. Nagy kár, hogy éppen a járásunkból kevesen jöttek el, pedig az itteni lakosok is sok újdonsággal találkoztak. Sőt egyes helyeken mi adtunk új ismereteket a falubelieknek a saját községük történelméből. Mint például az imregiek (Brehov) megtudhatták, hogy Móricz Zsigmond a falujukban lakott gyermekkorában. Vagy a vékiek (VojkaJ azt, bogy a nagy történetíró, Szírmay Antal itt van eltemetve, a Chillányi család sírboltjában. Deregnyőn (Drahňov) megtudhatták, hogy miért járt gyakran itt Kossuth Lajos és Kazinczy Gábor. — Vajon lesz-e folytatása a honismereti kerékpártúrának, és ha igen. hol? — Valamennyien úgy búcsúztunk egymástól, hogy jövőre ismét találkozunk. A šťúrovólak honismereti klubja vállalta, hogy a XIII. honismereti kerékpártúrát ők rendezik majd a Garam és az Ipoly mentén. Lehet tehát tervezni, illetve előre is készülni. Beszélgetett: Illés Bertalan ár Az együttes egy korábbi csehszlovákiai fellépése, Banská Bystricán, az SZNF 40. évfordulója ünnepségei alkalmából. (A szerző felvétele) Sajnos, a nyomdái átfutási időhöz való kényszerű alkalmazkodás következtében a legjobb akaratunk mellett ts csak múlt időben tudjuk hírül adni: augusztus 28. és szeptember 6. között Szlovákiában turnézott a szovjet hadsereg világhírű dal- és tánccsoportja, az Alekszandrov együttes. Kereken tízszer léptek fel, tíz különböző városban, így legalább utólag bemutatjuk dióhéjban az együttest, elsősorban azok kedvéért, akik augusztus 26-án Gahazafias és harci szellemének fenntartását az együttes felíépései. A győzelem után a győztes hadsereg első számú művészegyüttese hihetetlenül népszerűvé vált, nemcsak a Szovjetunióban, de a világ egyre több országában is. A szovjet katonát övező mítoszon kívül ebben természetesen az egyre magasabb művészi színvonalnak volt a legnagyobb szerepe. A vendéglátó országok szaksajtója, zenei és művészkörei, na és persze maguk a nézők is egyaránt a leg-A pódiumon: az Alekszandrov együttes Baráti találkozó és honvédelmi sportnap A Padányi (Padáü) Efsz-be augusztus elején baráti találkozóra érkeztek a magyarországi Kimle községből. Szövetkezetünk már évek óta baráti kapcsolatot tart fenn a kimlei mezőgazdasági termelőszövetkezettel, és az előzetes megegyezés alapján most ók látogattak cl hozzánk. A kedves vendégeket a szövetkezet vezetősége és a hnb elnöke fogadta, majd később megbeszélték a három napra tervezett programot Este 19.00 órai kezdettel a komáromi (Komárno) Magyar Területi Színház művészei vidám szórakoztató műsort adtak elő. melyben fellépett többek között Szentpéteri Aranka, Holocsy István. Sipos Ernő. akik nagy sikert arattak szereplésükkel. A fiatalság részére a SZISZ Padányi Alapszervezte diszkót rendezett, ahol a fiatalok jobban összeismerkedhettek es felújíthatták a régi barátságokat. A második napon az efsz és a helyi nemzeti bizottság közösen megrendezte a hagyományos honvédelmi sportnapul, amelynek versenyszámaiba természetesen a magyarországi vendégek is bekapcsolódtak. A verseny délelőtt kezdődött, és a férfiaknál két, s nőknél egy kategóriában fulyt. A nagy meleg ellenére a versenyzési kedv igen nagy volt. A résztvevőknek 3 kört kellett futniuk a sportpálya körül, közben célba kellett lőni, gránátot dobni és a hordágyon sebesültet szállítani. A csapatok háromtagúak voltak és minden hibás találatra vagy dobásra levontak egy büntető percet. A verseny végén a szövetkezet vezetősége a győzteseknek értékes díjat adott át. A férfiaknál a 40 év alatti kategóriában a Nagy Benő, Dömény Tibor és Csiba Pál összetételű hazai csapat végzett az első helyen, a férfiak 48 éven felüliek kategóriájában pedig „vendéggyőzelem“ született, Gáspár Arpád, Szabó István és Veszprémi Miklós jóvoltából. A győztes női csapat összetétele: László Judit. László Mária és László Krisztina. Etelről-italról szintén a szövetkezet gondoskodott: öt katlanban főtt a finom gulyás, amely már a verseny befejezése előtt a jelenlévők rendelkezésére állt. Délután kezdődött a barátságos labdarúgó-mérkőzés a padányi és a kimlei csapat között, amit a padányi csapat 4:3 arányban megnyert. A sikeres találkozó záróakkordjaként a szövetkezet nagyszabású táncmulatságot rendezett. A kimlei vendégeink másnap délután távoztak, mintán egyhangúlag köszönetiiket fejezték ki a kellemesen eltöltött napokért és a szives vendéglátásért. Vigh Viola lántán (Galanta), 30-án Bratislavában. 31-én Losoncon (Lučenec) láthatták, illetve némi szerencsével még ma, szeptember 6-án Kassán (Košice) láthatják. Az Alekszandrov együttes a mai napig megalakítójának és első művészeti vezetőjének, Alekszandr Vaszlljevícs Alekszandrovnak a nevét viseli. Az ő ötlete volt, csaknem hat évtizeddel ezelőtt, hogy létre kellene hozni a Vörös Hadsereg önálló művészegyüttesét. Az ötletet tett követte, megindult a válogatás, a szervezés, megkezdődtek a próbák, összeállt az első — még meglehetősen szerény — repertoár ... Nincs ezen mit csodálkozni. hiszen az 1928. október 12-ei első nyilvános bemutatkozáson az együttes mindössze tizenkét tagból állt... Az óriási siker azonban mindenkit meggyőzött arról, hogy életképes vállalkozásról van szó, s hogy egy Ilyen jellegű, magas művészi színvonalat képviselő együttes léte óriási mértékben hozzájárulhat a fiatal szovjet néphadsereg népszerűsítéséhez. Ennek tudatában az együttes szinte napról napra bővül, színvonala egyre emelkedik, s a harmincas évek elején már egy kiválóan képzett férfikarból, zenekarból és tánccsoportból áll. Lényegében új irányzat született tehát a szovjet" zeneművészetben, amely azóta is markánsan van jelen, s amelyet a katonai dal- és táncegyüttesek fémjeleznek. Az Alekszandrov együttes, és az ö mintájukra szerveződő többi hasonló művészeti csoport ugyanis működésével hamar túlnőtte kezdeti természetes közege, a hadsereg határait, és egyre gyakrabban lépett fel polgári közönség előtt is. A téma természetesen főleg a hadsereg élete, a katonák helytállása volt, amire ekkor — a polgárháborúk éveiben — nagy szükség volt. 1937-ben jutott el először külföldre az Alekszandrov együttes. Párizsban mutatkoztak be, a világkiállítás alkalmából ‘rendezett kórusversenyen — s elnyerték annak fődíját, a Grand Prix-t. Nem volt kisebb sikerük a többi franciaországi fellépésük, majd az ezeket követő csehszlovákiai kőrútjuk során sem; egyébként ekkor jártak először hazánkban. A nagy honvédő háború vérzivataros éveiben az együttes léte hatalmas erkölcsi támogatást jelentett a Vörös Hadsereg számára. Több mint 1500 alkalommal léptek fel a katonák előtt, repülőtereken, rögtönzött táborhelyeken, kórházakban, közvetlenül a front mögött... Beutazták az egész hatalmas, harcoló országot, a Balti-tengertől a Csendes-óceánig, Petrozavodszktúl Ashabadig. Az együttes kis házi levéltárában köszönőlevelek ezrei tanúskodnak arról, mennyire segítették a katonák nagyobb elismerés hangján szóltak az együttesről. Egyik olaszországi fellépésük alkalmából például ezt írta a Nőtte című lap: „fdilánó önfeledten tapsol a szovjet hadsereg kitűnő művészegyüttesének. Ebben a szenzációs művészi háromszögben — énekkar, zenekar, táncosok — minden harmonizál, és lelkesedésre ösztönzi a nézőt, hallgatót.“ Nem sokkal későt Ъ Kanadában ezt Irta róluk a szaksajtó: ,.A Borisz Alekszandrovics Alekszandrov vezette együttes* a maga műfajában kétségtelenül a legjobb a világon. Hangversenyük a művészi élmény csúcsa volt.“ B. A. Alekszandrov 1946-ban vette át az együttes vezetését. A mai napig igyekszik megőrizni és továbbfejleszteni azt a művészi színvonalat, amelyet a csoport az édesapja vezetésével ért el. A művészetben és a közéletben végzett kimagasló munkásságáért a szovjet hadsereg vezér-* őrnagya megkapta a Szocialista Munka Hőse, a Szovjetunió Nemzeti Művésze kitüntetéseket, valamint a Lenln-díjat. A mai Alekszandrov együttes férfikarból, vegyes tánccsopnrtból és zenekarból áll; tagjainak összlétszáma meghaladja a kétszázat. Többségük speciális zenei és koreográfiái képzettséggel rendelkezik, s vezetőik szintén magasan képzett zenészek, koreográfusok. A kórust Jurij Petrov alezredes, az Azerbajdzsán! SZSZK Érdemes Művésze irányítja, az együttes vezető koreográfusa Alekszandr Hmetnyicklj, az OSZSZK Nemzeti Művésze, a zenekar vezetője pedig Vjacseszlav Korobko, az OSZSZK Érdemes Művésze. Néhány név a szólisták közül: Ivan Bukrajev, Eduard Labkovszkij, Leonyid Psenyicsnlj, Vaszilij Styefuca, Borisz Zsajvoronok — valamennyien az OSZSZK, Illetve az Ukrán SZSZK érdemes művészet. Megszámlálhatatlanul sok elyan dal hangzott el elsőként az Alekszandrov együttes előadásában, amelyek ma már a szovjet dalkultúra gyöngyszemének számítanak. A szovjet szerzők dalain, kantátáin és oratóriumain kívül megtalálhatók az együttes repertoárjában az orosz és a világ dalirodalmának klasszikus darabjai is, illetve számos ország népdalai — mindent összevetve több mint kétezer mű ... A szovjet művészet népszerűsítésében kifejtett érdemeiért az Alekszandrov együttes több magas kitüntetésben részesült. 1935-ben kapta meg a Forradatmt Vörös Zászló Érdemrendet, valamint a Vörös Csillag Emlékérmet. 1949-ben pedig a Vörös Zászló Érdemrendet. Több hivatalos külföldi elismerés birtokosának is mondhatják magukat — köztük van az egyik legmagasabb csehszlovák állami kitüntetés, a Vörös Csillag Érdemrend Is. Vas* Gyula A Matesz szeptemberi játékterve Szeptember 8., Alsószeli (Dolné Saliby: Nem élhetek muzsikaszó nélkül Szeptember 7.. Csenke (Cenkovce): Nem élhetek muzsikaszó nélkül Szeptember 11., Komárom: Névnap Szeptember 12.. Királyrév (Kráfov Brod): Névnap Szeptember 13., Ipolynyék (Vinica): Névnap Szeptember 14., Alsópéter (Bolný Peter): Névnap Szeptember 17.. Kolárovo: Bűntény a Kecskeszigeten Szeptember 18., Komárom: Bűntény a Kecskeszigeten Szeptember 25.. Komárom: A négy kalap (Bemutató) Szeptember 28.. Komárom: A uégy kalap (1. ismétlés) Megjegyzés: Az előadások a szeptember 25-ei és 26-ai (13.00 óra) kivételével 19.30 órakor kezdődnek. (A színház a műsorváltoztafás jogát fenntartja!)
