Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1986-09-06 / 36. szám

1986. szeptember 6. SZABAD PöímvtOVES Ha egy fáin fejlődéséről, gondjairól, bajairól tájékozódom, rendszerint azza! kezdem az ismerkedést bogy alaposan szétnézek a községben Így történi ez nemijeiben is: vágai (Váhnvce) sétám során sok mindenről tá jékozödtam. Az első benyomás- a vágaiak nagyon szeretik a falujukat, házuk táját. Az utak mentén virágágyások. beton virágtartók, sok szép új ház. rendezett udvarok A kerítések mögött talán nem is lehetne találni kihasználatlan területeket. A szép gyümölcsfák, a zöidségeskertek, a rendben tartott baromfiudvarok szorgos emberek iróniáiéról tanúskodnak. Az utnákon található .községi kutak“ is valamiről árulkodnak Az ivóvíz körül bizony — nem lesz minden rendben. Habár a korszerű vendéglátó özem jól teljesíti küldetését, a „szétszórt“ üzletek — már kevésbé... A hentesüzlet helyébe is újat képzeltem, hiszen a régi épitménv már ki­szolgált Amikor egy utcával odébb gyönyörű családi házat csodáltam, meglepve figyeltem fel egy hangosan berregő szivattyúra: a „masina“ a pincéből „pumpálta“ ki a sárgás barnás színű talajvizet. A ház gazdájától tudtam meg: ez a „csapás“ nemcsak ökot érte a faluban. FEJLESZTÉS — SAJÄT FORRÁSOKBÓL A helyi nemzeti bizottság elnöki Irodájában nem röstelltem elmondani d-ztrorábban tapasztalt jó és rossz él­ményeimet. Fiasku László elnök — készségesen — mindehhez bő kom­mentárt fűzött. A faluszemle után először is arról tájékozódtam, vajon az elmúlt ötéves tervidőszak milyen fejlődést ts hozott a falunak: — Midenekelőtt meg kell említeni előre csak 180 házban rendelkeznek vezetékes vízzel, 600 család viszont még nem. Üj üzletközpont épül majd, s a régi hentesüzlet helyett Is — 2 millió korona értékben — újat épí­tenek. Ez az építkezés azonban „át­csúszik“ a következő ötéves tervidő­szakba. Ugyanis előnyben részesítik az alapiskola mellett működő nap­közi otthon mihamarabbi felépítését. A meglévő szolgáltatóhálózat tökéle­tesítésére, bővítésére is sor kerül. A helyi gazdálkodóüzem által szál'ító-A virágokkal, fákkal szegélyezett utak szép látványt nyújtanak falazott pinceajtókat, a pince meny­­nyezetéig felemelt kazánt láttam... — Hát az emberek úgy segítenek magukon, ahogy tudnak. Mert ko­moly külső segítség ez Ideig — a biz­tosító részéről sem — még nem ér­kezett: jelentős anyagi áldozatokkal iár például az, ha valaki legalább ászben mentesíteni kívánja pincéjét a víztől. A szivattyúk nagyon sok energiát emésztenek fel, s ez koránt­sem pldja meg a problémát. A szenny­vízgödrök tartalma is a felszínre jön, főleg esőzések Idején. — A falusi emberek általában örül­nek az esőzéseknek, de amint hallot­tam ,a vágaiak nemigen .. — Bizony nem, hiszen jől tudjuk mi vár ilyenkor ránk. Ugyanis vöd rökkel kihordani egy pince „vízter­mését“ — mondjuk egy éjszaka fo­lyamán —, nem egy kellemes szóra­kozás. \ Az elnök a panaszok áramlatában szólt egy másik prob’émáról is: a víztároló panorámájával, a víztspor­­fok nyújtotta lehetőségével — idővel jelentős turistacentrummá, üdülőköz­ponttá alakul Am maga a falu ki lett zárva ebbő! a körzetből, holott Šin­­tavában s más környékbeli községek­ben már most is működnek üdülők, vendéglátő-ipari egységek. A falu elöljárósága neheztelte azt, hogy a községet az említett lehetőségtől megfosztották. Ugyanis nem titok az se, hogy jelentős fejlesztési a'aptól esik el a falu. Az elnök erről így szólt: Ha már egyszer a község lakói áldozatokat hoznak azért, hogy van itt egy hatalmas víztároló, hát akkor logikus, hogy hasznát is szeretnék látni itt elsősorban is nem anyagi haszonrö! van szó. hanem — erköl­csiről. Miért ne lehetne az Itteni víz­part is ügy kiépítve,, mint másutt... Habár vízből — a pincében — akad bőven, a vízcsapban — ha egyáltalán van Ilyen a házban —, kevésbé. A „vízgondok“, sajnos, ide is klvetül­­nek. AZ új vízvezeték-hálózat kiépí­tése problematikus építkezés, állító­lag sok bürokratikus ügyintézést kell átélniük majd a lakosoknak addig, amíg víz folyik majd a csapból. De bízunk abban, hogy az Illetékes szer­vek nem keserítik majd — még ezzel is — a vágiak életét, s hamarosan Káposztaszüret a vaján! (VojanyJ Jövő Efsz egyik parcelláján (Molnár János illusztrációs felvétele) Pillanatfelvétel - menet közben A medvesalji tájegység talán legfestőibb vidékén gazdálkodik a Gesztetni (Hostlcel Egységes Föld műves szövetkezet. A 699 hektár nyi, dombhátakra felkapaszkodó szántót szélfogó erdősávok sűrű boknrnsoportok, fűzfasorok. ősbo­zóttal benőtt mezsgyék, halk cso­bogáséi patakok és némán tova­­iram'ó erecskék osztják szeletelik aprá parcellákra. A három község — Résztélé, jeszte (Jcstice) és De­ter (Gemerské Dechtáre) — hatá­rát immár másfél évtizede egye­sítő mezőgazdasági «izem 42(1 ál­landó dolgozója nem mindennapi körülmények között biztosítja a termelés napi folyamatosságát. Összességéhen véve: a nehéz ter­melési feltételek ellenére ered­ményes gazdálkodást folytatnak. azt, hogy a legjelentősebb beruházá­saink társadalmi munka keretében jöttek létre, amt a község lakosainak az aktivitását dicséri. Az 1 millió 272 ezer koronás állami támogatás a munkák befejeztével 2 millió 200 ezer korona értékre „duzzadt“, ugyanis ennyi plusz érték jött létre a 13 ezer 520 óra társadalmi munka ledolgozd sa után. Eböl az alapból épült fel a Sered —Vága-i vízvezeték, ebből tör­tént a temető korszerűsítése stb. A saját pénzforrások — melléküzemági termelés — befektetésével a „Z“ ak­ció keretében 1 millió 111 ezer koro­na értékkel gazdagodott a falu: az utak portalanítása, a 3 ezer 966 mé­ter hosszú járda felújítása, a víz- és áramvezetékek bővítése, a kisebb egészségügyi központ, a nyugdíjasok klubja, az új fodrászüzlet mind-mind községünk lakosságát szolgálja. A jelenlegi választási program Is sok olyan elfogadott beruházást fog­lal magába, melyek teljesítésének van egy komoly biztosítéka: az állami tá­mogatás mellett évente átlagban 400 ezer koronát tudnak befektetni a fa­­luféjlesztésre, a már említett saját eszközökből. A hnb mellett működő helyi gazdálkodási üzem anyagi be­vétele sok olyan gondját oldotta meg a falunak, melyek istápolására csak a későbbiekben kerülhetett volna sor. Az ötéves terv folyamán a faluban bővítik a vízvezeték-hálózatot. Egy­eszközökkel segítik majd az építke­zőket, a helyi építkezési csoport csa­ládi házak építésében is részt vállal majd. ÖRÖM HELVETT ÜRÖM Amikor Fiaska elvtársnak megemlí­tettem a talajvíz-problémát, nemigen járultam hozzá ahhoz, hogy az elnök arcára mosolyt varázsoljak. Hogy mi­ről is van itt tulajdonképen szó, meg­tudjuk az alábbiakból: — A falu lakossága korábban na­gyon büszke volt arra, hogy a község a Vág partján terül el, hiszen a fo­lyó vizet, halat s gyönyörű romanti­kát nyújtott a lakosoknak. Am az örömük idővel ürömre változott. Annak idején mindannyian üdvözöl­tük azt, hogy felépül a Vágón az erő­mű, s egy hatalmas víztároló lesz mellette. Az építkezés sok kellemet­lenséget is okozott — teherautó-for­galom, sáros utak —, de a lakosság nagyon fegyelmezetten viselte a kel­lemetlenségeket, hiszen népi akármi­lyen építkezésről volt (és van) szó. Aztán egyszer csak jött a „hideg zu­hany“: jóformán a falu összes pin­céjében feltört a talajvíz, úszott a krumpli, a boroshordó, a zöldség ... Vadonatúj házak alagsora — ahol mosókonyha, kazán, s más háztartási berendezés volt — víz alá került. — A faluban nem egy helyen be-A felvételen látható hentesüzlet helyett valóban újat kell már építeni A 8. ötéves tervidőszak kezdetén Is bizakodással értékelik a féléves részeredményeket. Ugyanakkor a gaz­daság vezetősége a gondok enyhíté­sének lehetséges és legcélravezetőbb formáiról is napirenden tanácskozik. Az alábbiakban betekintést nyerhe­tünk a szövetkezet gazdálkodási me­netének néhány sajátosságába. Gazdálkodásuk alapja a gabona és a dohány. Gabonát 435 hektáron ter­mesztettek, illetve takarítottak be — 4,3 tonnás átlagos hektárhozammal. A dohány ötvenhektáros termőterüle­tét ebben az évben további öt hektár­ral bővítették. A dohány hozamát és minőségét illetően a geszteteiek évek óta elsők az országban. Tavaly a szá­rított dohány kilogrammját közel 47 koronáért értékesítették. Az össz­­mennylség kilencven százalékát első minőségi osztályba sorolták. Az idén 80 tonnányi szárazterméssel számol­nak. A dohánytermesztésben mintegy nyolcvan állandó dolgozót foglalkoz­tatnak — télen-nyáron egyaránt. A jövedelmezőséget helyes (V-6, V-31) fajtakiválasztással és a nitrogén-táp­anyag optimális adagolásával kíván­ják fokozni. A szántóterület 23 százalékán ter­mesztenek takarmánynövényt. A téli takarmányszükséglet — szárazanyag­ban számítva — évente mintegy 3 ezer 400 tonnát tesz ki. Előállítása nem kis gondot okoz, mivel silókuko­ricából mindössze 48 hektár vethet­nek évente. Az 1530 darab szarvas­­marha részére mintegy 4 ezer tonna szilázsra volna szükség, amit százöt­ven hektárnyi termetről biztosíthat­nának. A hiányzó mennyiséget takar­mányrépával, másodnövényekkel Igrye­­keznek pótolni. Az utóbbit öntözés hiányában általában negyvenszá­zalékos eredményességgel termesztik. Ezen a nyáron 150 hektáron vetettek + -f -f tarlékeveréket; mustárt, napraforgót és kukoricát. Takarmány vagy zöld­trágya lesz belőle aszerint, hogy mennyi csapadék éri. Az évelő takar­mánynövényeket (hetven hektárról) korszerű betontárolókban szenázsol­­ják. Több éves átlagban szénaegység­re átszámítva 9—10 tonnás átlaghoza­mot értok el, s mindig az eső (volt) a legjelentősebb termésbefolyásoló tényező. Augusztus derekán két SPS­­-420-as önjáró szecskázógéppel meg­kezdték a silókukorica betakarítását. A veszteségek csökkentése érdekében átalakították a szállítójárművek rak­felületét. ‘ A szövetkezet 660 hektárnyi rétte­rülettel rendelkezik, aminek közel egyharmadáról gyűjtik be a fflter­­mést önjáró hegyi kaszálógépekkel. A KALITA GABOR maradék területet legeltetéssel hasz-Községi kutak — a „szükséges rossz" szerepében ... (A szerző felvételei) leszerelhetik azokat a községi kuta­kat, melyek — habár ma még nagyon hasznosak — már csak a múlt szó­szólói A faluban járva emberekkel beszél­getve azt próbáltam kiérezni, vajon miként is viszonyulnak az emberek a mindennapos örömökhöz, gondok­hoz, kellemetlenségekhez: jó érzés volt tudatosítani azt, hogy a falu la­kói Igenis megértették a vízierőmű szükségességét, felmérték jelentősé­gét, annak népgazdasági hasznát. E- mellett azonban senki számára sem lehet közömbös az, hogy milyen a közhangulat a faluban, melyek Is azok a bosszúságok, amelyek sok-sok család életét megkeserítik. Az emlí­tett közhangulat javításáért — igenis — érdemes tenni. nosítiák. Betakarítögépekben nincs hiány, csupán a lejtős terepen való kihasználtságuk és Idő előtti elhasz­nálódásuk okoz sok bosszúságot s jelent többletkiadást. A nagyfokú víz- és szélerózió megakadályozására alig van mód. Mindössze a talajművelés agrotechnikájának gondosabb megvá­lasztásával tudják mérsékelni az a­­múgy is sekély termőföld „kopását". Tejeladásban a negyedik helven állnak a járásban. Az első félévben 38 ezer literrel értékesítettek többet a tervezett mennyiségnél. A féléves fejési átlag tehenenként elérte az 1570 litert. A gazdaságos tejtermelés ütemének fokozását meglehetősen fékezi az a körülmény, hogy a tehén­állomány 50 százaléka leukózissal fertőzött. Öt évre szóló likvidálási­­-gyógyftási programot dolgoztak ki, amelynek keretében új borjúneveidét építenek, felújítják az elavult istálló­kat, továbbá szociális létesítményeket adnak át és javítják a higiéniai elő­írások betarthatóságánek feltételeit. Az előállított tej 75 százalékát első minőségi osztályban értékesítik. A százalékarány javítása érdekében a kannákba való fejőst kiiktatták Most már csővezetéken és szűrőberendezé­seken jut el a tej a hűtőházba. Azon­ban olyan nehezen megoldható prob­lémák is akadályozzák a minőség javítását, mint az ivóvízhiány. Már új kutak ásásával is próbálkoztak — eredménytelenül. Csapadékszegény időszakokban a legelőkön tartózkodó szarvasmarhák számára tartálykocsik­kal szállítják a gyenge minőségű pa­takvizet. Az utóbbi évben négyszáz darabbal — háromezerre — voltak kénytele­nek csökkenteni a merinói juhok számát. A juhhús iránti kereslet csap­­panása miatt jelenleg ts 560 darab hízó-, illetve 400 darab selejtjuh vár elszállításra Immár hónapok óta. A kényszerhelyzetből adódó további ál­­loménycsökkentést már csak azért sem óhajtanák, mivel közel ezer hek­tárnyi, gyepfelújítáira alkalmatlan legeiőterület kizárólag a juhokkal hasznosítható. A juhállományban történt fogyat­kozást a sertések számának ugyan­csak négyszáz darabbal történő nö­velésével ellensúlyozták. A 2 ezer 900 darab hízósertés átlagos napi súly­­gyarapodása az első félévben — nor­mán aluli abrakfogyasztás mellett — elérte az 50 dekagrammot. A szövetkezet nem küzd munkaerő­gondokkal. A dolgozók szakmai to­vábbképzésére évről évre egyre na­gyobb gondot fordítanak A főiskolai végzettséggel rendelkező káderek száma is gyarapszik. KORCSMAROS LÄSZLÖ

Next

/
Thumbnails
Contents