Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1986-09-06 / 36. szám

4

SZABAD FÖLDMŰVES

1986. szeptember 6.

Félsikerek, avagy a szövetkezeti munkaki, itavatyi évfolyama

egy járásban

A Szövetkezeti Földművesek Szóve'ségéaek Rozsnyói (Rožňava) Járási Bizottsága is kiértékelte a szövetkezeti munkaiskola és a Haladó tapasztalatok televíziós iskolájának 1985/86 os évfolyamát. Az elemző jelentést összehasonlítottam az előző években, évfolyamokban szerzett tapasztalataimmal. Tanulságos, érdekes következtetésre jutottam.

A járás tizenhárom szövetkezetének 3 ezer 900 dolgozójából 2 ezer 500-an látogatták a munkaiskola előadásait. Szakmai tanfolyamokon mintegy 350-en szereztek képesítést. A számok önmagukban még semmiféle köve'keztotésre nem „kínálnak okot“. Mélyebb ana'ízis szükséges ahhoz, hogy feltárhassuk a szakmai továbbképzés lassú elcreha’adásának ok-okozati összefüggésrendszerét.

A szövetkezeti munkaiskoiát — néhány gazdaságtól eltekintve — a feladatok halmazában kipróbálandó kényszerű kötelességnek tekintik. „Megtartjuk, mert követelik“ — hallottam nemegyszer a hozzáállást tükröző szürke igazságot. Ez a szemléletmód aztán mindenre rányomja a bélyegét. A szürkeség lett a legjellegzetesebb színárnyalata a munkaiskola megszervezésének. A „kötelező“ előadásokról sokon hiányoznak. A jelenlévőknek pedig sok esetben végig kell unatkozniuk az értékesebben is eitölthető órákat, mivel a szakelőadók többsége „űjságkivágásokből“ olvassa fel (olykor akadozva) az átadandó Ismereteket. A munkaiskola vezetői nemegyszer felpanaszo'ták már, hogy a főiskolai végzettséggel rendelkező ágazatvnzetők csak hnszas és kimerítő unszolásra Imp landók elvállalni egy-egy téma feldolgozását és előadását. A „felolvasó-előadás“ színvonalán ez meg is látszik.

Meglehetősen ritkán használják ki a járási vagy a kerületi mezőgazdasági igazgatóság elismert, széles látókörrel és tudásanyaggal rendelkező szakemberei által felkínált szeľ.emiszoigáltatás-nyójtást. így az egyes mnnkalskola-napok mit sem különböznek a szakmai értekezletek egyhangúságától, ahol a problémák felsorolásán, a feladatok kiosztásán és az általánosított (alanyt mellőző) elmarasztalásokon kívül keveset hallani újszerű dolgokról érdekfeszítő előadásmódban. Az okta\mŔ ezrei

tás segédeszközeiről, illetve azok hiányáról is érdemes leltárt, illetve hiánylistát készíteni. Csak sajnálkozni és háborogni lehet azon, hogy az elektrotechnika meg a video korszakában még a lagalapvetőbb vizuális oktatóeszközöket sem tudják (vagy inkább nem akarják?) a tudásgyarapítás szolgálatába állítani.

Párthatározatok és kormányrendeletek sürgetik a legújabb tudományos-technikai vívmányok gyakorlati alkalmazását, az újitómozgalom kiszélesítését és fellendítését, a takarékosabb gazdálkodást, s nem utolsósorban a korszerű agrotechnikai módszerek mielőbbi bevezetését. És mi történik ennek érdekében? (Megjegyzem, hogy én most a mulasztásokról, a kiküszöbölendő hibákról beszélek, s nem azokról az elért eredményekről, amelyekkel távolról sem lehet a fékező hiányosságokat ellensúlyozni, sem pedig elkendőzni.) Egy-két „rászedett“ szakember felolvasást tart, amit az egyszerű dolgozók is meglehetnének helyettük. De vajon hány szövetkezetben van diavetítő vagy mozígép? Köztudott (?), hogy a látási érzékelésen alapuló információátadás mélyebb emléknyomok formájában rögzül az agytekervényekben. A mai ismeretterjesztés tehát a technika áldásos világában néhol a régi korokban az információk továbbítására alkalmazott „füstjelzéseinek“ színvonalára fejlődött vissza. De miért? A felelősök felelőtlen hozzáállása miatti Sajnos, még mindig túl sok az olyan vezető dolgozó, aki a megszerzett érettségi bizonyítvány vagy mérnöki diploma állásbiztosftó vértje mögül nem hajlandó újabb „portyákra indulni“ a szakirodalom tsmeretgazdag, de tőlük állandóan távolodó határvidékeinek tájékára. Ha jobban szemügyre vesszük gazdálkodásuk eredményességét vagy színvonalát, máris kilóg a lóláb: a szellemi restség, a gazdasági-politikai rövidlátás „eredménye“. És persze az „ilyenek“ magyarázzák a legszenvedélyosebben a bizonyítványukat.

Ezek után vessünk egy pillantást a Haladó tapasztalatok televíziós iskolájára, melyet ugyancsak kevesen pártoltak fel érdeklődésükkel. Állítólag nem felelt meg a tévéközvetítés Időpontja, s ezért a legtöbb szövetkezetben á dolgozók lelkiismeretére bízták a témák figyelemmel való kísérését. Az oktató (felolvasó) előadóknak azonban nem jutott az eszükbe, hogy egy-egv tartalmas előadás formájában összefoglalják a látottakat. Feltéve hogy nézték egyáltalán a tévéiskola műsorát.

A dolgozók szakmai továbbképzésének eevik legelterjedtebb formáját illetően — a mezőgazdasági szakintézetek felügyelete és irányítása mellett szervezett tanfolyamokra gondolunk — is akad hiányolnivaló.

A borongás gondolatmnnet végére hagytam azt az égboltkéknyi bejelentést, hogy a járás három lepjobb szakelőadójának ismerik el lanecsko Emilt a pe!sőci (PJešiveel szövetkezetből, Ondrej Gál mérnököt • Vlachnvóból, és Vladimír Capót, a honcei gazdaságból, akikre természetesen nem jellemzőek a fentiekben említett előadói „képességek“. A szövetkezeti munkaiskola 1985/86-os tanévében a vlacbovói, a goöaltovói és a pelsöci szövetkezetei érdemesítették dicsérő elismerésben.

(ros)

Bratislavában augusztus tizenkilencedikén ülést tartott a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Szlovákiai Bizottságának Elnöksége. Az ülést Cyril Moravöík mérnök, az SZFSZ SZB elnöke nyitotta meg és vezette.

A résztvevők többek között meghallgatták az SZFSZ-tevékenységről szóló jelentést a Žilinai és a Humennéi járás vonatkazásában Köztudott, hogy az említett járások bizony nem éppen a legideálisabb talaj- és éghajlati viszonyok közepette gazdálkodnak. At SZFSZ Zilinai járási Bizottsága at efsz-ek legutóbbi járási konteren clája óta 17 ajkalommal ülésezett 86 százalékos részvételi aránnyal A Humennéi járásban 22 az egy séges földműves-szövetkezetek szá ma. Az SZFSZ tevékenységévé

Falvaink,

községeink

állandóan

épülnek-szépülnek.

A felvételen a régi és az új egymás melletti „találkozása“ látható — Perbenyik (Prlbeník) színhellyel (Fotó:-kaszonyi-J

A Szövetségi Mezőgazdasági es Élelmezésügyi Minisztérium rendeleté az egységes földműves-szövetkezetek kulturális és szociális alapjáról

(1V.J

7. szállítás, elszállásolás, étkeztetés8);

8. tárgyjutalom egyéneknek ős munkaközösségeknek;

9. a sportversenyek résztvevőinek

biztosítása; ,

10. a versenyzők egységes felszerelésének vásárlása (számozott mezek, sportnadrágok, melegítők stb.);

11. a szakosított tanfolyamok kiküldetésével, a gyakoroltatok, az edzők és a játékvezetők továbbképzésével kapcsolatos kiadások, a saját sportversenyek és testnevelési akciók biztosítása, ha ezeket nem téríti meg a szervező intézmény;

e) a sport- és testnevelési akciók látogatásával kapcsolatos költségek fedezéséhez, beleértve a belépőjegyeket is, de csakis a szövetkezeti tagok és családtagjaik részére.

Az alapból nem lehet támogatni a teljesítmény- és az élsportot.

10. CIKKELY

Szociális segélyek és kölcsönök

i2) Ugyanilyen feltételekkel lehet hozzájárulni a szövetkezeti tagok és családtagjaik azon Jutnlomtldü'éseihez, amelyeket a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom, a Katonai Fürdő- és Üdülési Létesítmények Igazgatósága, a belügymtnisztériumok és az ipari szövetkezetek szerveznek, és az Oktatási és Tudományos Dolgozók Szakszervezetének Központi Bizottsága által szervezett kiegészítő üdülésekhez.

, 13) Vonatkozik a Barátságvonatra (-repülőre, -hajóra és -autóbuszra) is.

14) Vonatkozik ez a szocialista országok (a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel és a Magyar Népköztársaság) Csehszlovák Szocialista Köztársaságban képviselettel rendelkező utazási Irodáira Is.

15) Az SZMÉM 1973. december 22-í keltezésű és 01—183/13-as számú rendeleté (2. rész).

*6) A CSSZK és az SZSZK Kereskedelmi Minisztériuma 111/1985-ös, illetve 128/1985-ös számú rendelete a közületeknek a kiskereskedelmi tevékenységet folytató üzletektől való áruvásárlásairól.

NEGYEDIK RÉSZ

(1) Az alapból:

a) rendkívül súlyos esetekben egyszeri szociális segély nyújtható a szövetkezet tagjainak, illetve haláluk esetén legközelebbi hozzátartozóiknak;

b) a szövetkezet tagjainak nehéz pénzügyi helyzetük áthidalása céljából — írásbeli szerződés alapján — ÍO ezer koronáig terjedően, kamatmentes kölcsön adható, amelyet a szerződés megkötésétől számított öt éven belül kell törleszteni, s a törlesztést a kölcsönről kötött szerződés megkötósétől számított egy éven belül kell megkezdeni;

c) a szövetkezet nyugdíjas tagjainak nyugdíjkiegészítő járadékot adhat;

d) a szövetkezet nyugdíjas tagjainak járadékot nyújthat azon mezőgazdasági termékek árának pótlására, amelyeket részükre'a szövetkezet ad el15).

(2) Az f1) bekezdés b) pontja alapján nyújtott kölcsönt a taggyűlés (a küldöttek testületé) elengedheti, ha a szövetkezeti tag elhalálozott vagy teljes rokkanttá vált. A tagsági viszony megszűnése vagy a munkaviszony felbontása esetén a kölcsönt legkésőbb hat hónappal a munkaviszony megszűnésének napja után törleszteni kell; ez alól kivételt a szövetkezet vezetősége engedélyezhet.

11. CIKKELY

Jutalmak és ajándékok

(*) Az alapból a szövetkezet tagjainak adni lehet:

a) tárgyi jutalmakat a szocialista versenyben elért eredményekért;

b) tárgyi jutalmakat a munkahelyi feladatok példás teljesítéséért vagy rendkívüli társadalmi elkötelezettségért;

c) ajándékokat munkahelyi Jubileumok alkalmából (a közületnél végzett 20, 25, 30 és minden további 5 évi munkáért); a munkahelyt jubileumba a más küzületeknél munkával töltött éveket is beszámíthatják;

d) ajándékokat kerek születésnapok alkalmából (az 50., az 55., a 60. és minden további 5. életév betöltésekor) és az első nyugdíjba vonulás alkalmával (a nyugdíj vagy a teljes rokkantsági járadék megszerzésekor).

(2) A jutalmak és az ajándékok értéke egy kitüntetett szövetkezeti tagra számítva évente legfeljebb 1500 korona lehet. A munkahelyt Jubileum és a kerek születésnap egybeesése esetén az ajándékok összegét meg lehet kétszerezni (3000 koronáig terjedően). A munkahelyi jubileumok, a kerek születésnapok és az első nyugdíjba vonulás alkalmából adott ajándékok pénzjellegűek ts lehetnek, s készpénzben is fizethetők. A jutalmak és az ajándékok beszerzésére külön rendelkezések vonatkoznak10).

*) A Szövetségi Munka- és Szociálisügyi Minisztérium 33/1984-es számú rendelete az útiköltségek megtérítéséről.

9) A Szövetségi, a CSSZK és az SZSZK Pénzügyminisztériuma, valamint a Csehszlovák Állami Bank el* nöke 136/1985-ös számú rendelete 12. cikkelyének' 1. bekezdése.

10) A 122/1975-ös számú Tt. törvény 19. cikkelye.

11) A 37/1972-es számú Tt. törvény 1. cikkelye.

Gazdálkodás az alappal

12. CIKKELY

Az alap költségvetésének összeállítása és jóváhagyása, valamint juttatások az év folyamán

t1) Az alap képzéséről és felhasználásáról a szövetkezet költségvetési tervezetet dolgoz ki, amelyet a taggyűlés17) (a küldöttek testületé) hagy Jóvá. A költségvetés bevételi részében az alap év eleji maradékából, ezen belül az előző évi kiegészítő juttatásból, a folyó évi tervezett alapjuttatásból vagy tervezett egységes juttatásból és az alap továbbbí tervezett bevételeiből kell kiindulni. Ä költségvetés kiadási részét az e rendelet harmadik részében feltüntetett kiadási célok alapján kell megtervezni.

(2) A taggyűlés (a küldöttek testületé) hagyja jóvá a lakáscélokra nyújtott kölcsönök elveit, az eszmel-nevelő és kulturális-művelődési tevékenységhez való hozzájárulás összegét, az üdülések, a társasutazások és a gyógykezelések, valamint a különböző szolgáltatások résztvevői kivá" lasztásának és támogatása összegének elveit (az 5. cikkely 5/6. bekezdésének pontja, és a 9. cikkely f1) bekezdésének c) pontja értelmében), a jutalmak és az ajándékok odaítélésének eleveit, a szociális segélyek és a kölcsönök (10. cikkely) egyes eseteit, valamint a nyugdíjkiegészftő járadékokat. Az alap Jóváhagyott költségvetése keretében és az elfogadott elvek alapján a konkrét esetekben a szövetkezet vezetősége dönt.

(3) A szövetkezet vezetősége a taggyűlések közötti időszakban indokolt esetekben és a jóváhagyott elvekkel összhangban Jogosult döntést hozni a költségvetési tételek kisebb módosításairól, de ezeket köteles utólagos jóváhagyásra előterjeszteni a legközelebb! taggyűlésen (a küldöttek testületének ülésén). A szövetkezet vezetősége ugyancsak jogosait az előző évi költségvetés érvényességének letelte és a folyó évi költségvetés elfogadása közötti Időszakban kiadásokat jóváhagyni a tervezett folyó évi alapjuttatás és a nyugdíjas szövetkezeti tagok állandó és rendszeres nyugdíjkiegészftő járadékának megfelelő rész 25 százalékáig terjedően, az előző évekre megszabott elvekkel Összhangban.

(4) Az alap pénzeszközeit külön számlán kel elhelyezni a Csehszlovák Állami Bankban. Az alapból kiadások csak az e számlán elhelyezett pénzeszközök terjedelmén belül eszközölhetők.

(5) Az alapba az alapjuttatás és á nyugdíjkiegészítő iáradéknak megfelelő rész átutalása a tervezett évi összegből kiindulva elö’egszerűen minden negyedév kezdetén történik. A valós alapjuttatás és a nyugdíjkiegészítő járadéknak megfelelő rész évi kiszámlázását legkésőbb az éves számlakimutatások elküldésének batáridejéig kell elvégezni A kiegészítő jutattást az alapba azon év zárszámadásakor kel eljuttatni, amelyre vonatkozik, s összegét a gazdasági tevékenység éves eredményeinek értékelésekor és lezárásakor kell jóváhagyni.

(Folytatjuk]

kapcsolatban a felszólalók kiemel- j ték, hogy hatékonyabbá kell tenni i mindenekelőtt a járási mezőgaz- > dasági igazgatósággal való együttműködést. i

Az ülésen a továbbiakban elő- : terjesztették a szövetkezeti mun- i kaiskola 198G—1987-es évfolyamé- ] nak tartalmi összetevőit, illetve a < szervezéssel kapcsolatos kérdések | egy részét. Az SZFSZ a következő - tanévre négy központi témát foglalt tervbe. A járási mezőgazdasá- ' gi igazgatóságokkal együttműködve természetesen a járási bizottságok is kidolgozzák az egyes témaköröket.

Szóba került a Haladó tapasztalatok iskolájának 16. évfolyama, amely nyolc tananyaggal járul hozzá a szövetkezeti dolgozók ismereteinek gyarapításához. Az időpontról a Csehszlovák Televízió műsorosztályának döntése után szólunk majd bővebben.

A szövetkezeti munkaiskola következő évfolyamával kapcsolatosan meg kell említeni a 'szocialista versenyt is. Az SZFSZ Szlovákiai Bizottsága meghirdette „Az SZSZK kilenc legaktívabb egységes földműves-szövetkezete“ elnevezésű versenyt (minden kerületből a három legaktívabb efsz), valamint a hallgatók versenyét.

Az SZFSZ járási bizottságai úgyszintén versenyt hirdettek (a legaktívabb efsz, lektor, illetve hallgató stb.).

Az ülésen részt vevők továbbá meghallgatták azt jelentést, amely az SZFSZ-nek a képviselő-testületi választások lebonyolítása folyamán betöltött szerepét taglalta.

(susla)