Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1986-09-06 / 36. szám
а-дьудTS«i4'.и ■■■yy 1986. szeptember 6. .SZABAD FÖLDMŰVES, Todor Zsivkov 75 éves Bulgáriában a szocialista forradalom győzelme után történelmileg rövid idő alatt, a lenini szövetkezeti terv alkotó alkalmazásával valósult meg a mezőgazdaság szocialista átszervezése. A párt és az állam megteremtette a szükséges feltételeket a termelőerők fejlődéséhez, erős anyagi-műszaki bázis létrehozásához, a legésszerűbb szervezeti formák kifejlesztéséhez, a mezőgazdasági termelés koncentrációjának növeléséhez. A bolgár mezőgazdaság átszervezésének bonyolult és nehéz, de eredményes tolyamata néhány jellegzetes szakaszban ment végbe. Az első szakasz 1957—1958-ban, a szövetkezetek megszervezésével fejeződött be, amikor 3 ezer 290 mezőgazdasági termelőszövetkezetet hoztak létre. A szövetkezetek megművelt területe, átlagosan mintegy 1500 hektár volt. A második szakasz a mezőgazdasági termelőszövetkezetek megszilárdulása volt. Egyesülésük útján egy-egy szövetkezet megművelt földterülete átlagosan 4 ezer hektárra növekedett. Egy gazdája lett a földnek és a technikának. Létrejöttek a feltételek ahhoz, hogy a szövetkezeti gazdálkodásban rejlő előnyöket és lehetőségeket teljesen kihasználják, elmélyítsék a koncentrációt és a szakosítást, növeljék a beruházások és a mezőgazdasági termelés hatékonyságát. A harmadik szakasz volt az agráripari komplexumok létrehozása. Ezeket a BKP KB 1970. évi áprilisi plénuma határozata alapján hozták létre. Az agráripari komplexumok minőségileg új típusú mezőgazdasági szervezetek, amelyeket a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok, továbbá a gép- és traktorállomások egyesítésével szerveztek meg. Ezeket területi elv alapján hozták létre, felölelnek minden mezőgazdasági vállalatot és minden mezőgazdasági tevékenységet a saját területükön. beleértve a szövetkezeti tagok háztáji gazdaságait is. A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke 75. születésnapját ünnepli. Neve. élete és munkássága öszeforrott Bulgária legújabbkori történelmével. a fasisztaellenes harc küzdelmeivel, a felszabadulás utáni, úf társadalmat építő . évek és évtizedek eredményeivel. E testvéri szocialista ország vezetője a munkáselnökök nemzedékéből valő. Szegény család gyermekeként nőtt fel. 1929-ig nyomdászként dolgozott, majd tevékenyen bekapcsolódott a Bolgár Kommunista Ifjúsági Szövetség munkájába és 1934-től — az ifjúsági szövetség tisztségeit követően — különböző felelősségteljes pártfunkciókkal bízták meg elvtársai. Az 1940—43-as években aktív szervezője a fasisztaellenes harcnak, a partizánmozgalomnak. 1944-ben, a népi fasisztaellenes felkelésben Szófiában és annak környékén a felkelők felszabadító egységeit irányítja, amelyek jelentős mértékben járultak hozzá a fasizmus leveréséhez és a népi hatalom megteremtéséhez. Felszabadulás után a területi pártbizottság másodtitkára, majd a szófiai városi pártbizottság első titkára lesz, a Hazafias Arcvonal városi bizottságának elnöke és a szófiai Városi Tanács elnöke, egyben a BKP KB póttagja, 1950-től titkára, 1954-től a központi bizottság első titkára. 1981-től főtitkára A pártban betöltött tisztségei mellett 1962-től 1971-ig a minisztertanács elnöke, 1971-től az Államtanács elnöke. A szocializmus építéséért végzett áldozatos munkájáért, a nemzetközi munkásmozgalomban vállalt elkötelezett és szilárd helytállásáért számos kitüntetésben és elismerésben részesült. Most 75. születésnapján mély megbecsüléssel és tisztelettel köszöntik mind a nemzetközi munkásmozgalnm neves személyiségei, mind a szocialista országok vezetői és népei. Bulgária a szocialista fejlődés útján Huszonöt éves az el nem kötelezettek mozgalma Hararéban. Zimbabwe fővárosában tartja sorrendben a nyolcadik csúcsértekezletét az el nem kötelezett országok mozgalma. Az 1961. évi, Belgrádban megtartott csúcsértekezlet óta az el nem kötelezettek mozgalma a világpolitika egyik fontos tényezője lett. Tevékenyen hozzájárult a békéért, az egyenjogú együttműködésért, az igazságos nemzetközi politikai és gazdasági kapcsolatok megteremtéséért folyó harchoz, az imperializmus és a neokolonializmus elleni küzdelemhez. A mozgalomhoz tartozó ún. tömbön kívüli országok, politikai és katonai szövetségekben részt nem vevő, legnagyobbrészt tőkés, illetve szocialista orientációjú tejlődő országok többségét gyarmati vagy félgyarmati múlt terheli. Gazdasági fejlettségük, társadalmi rendszerük és külpolitikájuk is nagyban eltér egymástól s ez érdekés nézetkülönbségek, valamint ellentétek okozója volt a mozgalom némely időszakában. Ezért volt tapasztalható, hogy az el nem kötelezettek némelyike nem cselekedett mindig következetesen až elfogadót dokumentumok szellemében. Az egyes államok ugyanis a következő feltételek elismerése, illetve teljesítése esetén vehettek részt az el nem kötelezett országok értekezletén: 1. békés egymás mellett élés elvén alapuló függetlenségi politikát folytatnak; 2. támogatják a nemzeti felszabadító mozgalmak törekvéseit; 3. nem tartoznak semmilyen katonai tömbhöz, illetve politikai szövetségi rendszerhez; 4. nem engedik, hogy valamely külföldi hatalom katonai támaszpontot állítson fel területükön. A mozgalom történetének említésre méltó csúcsértekezlete volt a Lusakában 1970-ben rendezett (sorrendben a harmadik): 53 állam részvételével tartották meg. Itt főként az imperialisták afrikai beavatkozásait, a portugál gyarmati uralmat és a Délafrikai Köztársaság tajüldöző politikáját Ítélték el, felléptek Izrael agresszív politikája ellen, és állást foglaltak az indokínai népek szabadságharca mellett. Az ötödik csúcsértekezleten, 1976- ban, Colombóban, 86 teljes jogú tagállam, 22 megfigyelői státusban lévő ország, nemzetközi szervezet és nemzeti felszabadító mozgalom, yalamint 7 meghívott ország részvételével pozitívan értékelték az európai biztonsági és együttműködési értekezletet és a helsinki. Záróokmányt. Üdvözölték Vietnamnak, Laosznak és Kambodzsának az amerikai imperializmuson aratott győzelmét, valamint a volt portugál gyarmatok felszabadító harcának sikerét, köszönetét mondtak azért a nemzetközi segítségért, amelyet Angola az intervenció visszaveréséhez kapott. Követelték a namíbiai és a zimbabwei függetlenség megteremtését, a dél-afrikai apartheid felszámolását. Elítélték a folytatódó közel-keleti izraeli agressziót, támogatásukról biztosították a palesztin népet. A mostani csúcsértekezlet, amelyet Zimbabwe készített élő más államokkal együttműködésben, figyelmet szentel a háború és a béke kérdéseinek, a regionális konfliktusoknak, a délafrikai helyzetnek, a dekolonizációnak és az alapvető gazdasági problémáknak. A nemzetközi békeévben megtartott ünnepi ülés még jobban aláhúzza a konfliktusok békés, tárgyalásos rendezésének jelentőségét, s azt a tényt, hogy a feszültség enyhítéséért minden ország sokat tehet. Az el nem kötelezettek mozgalmának is van miért küzdenie: Nicaragua elleni agressziók vannak folyamatban. a Dél-afrikai Köztársaságban napirenden vannak a zavargások és a brutális megtorló intézkedések. Chilében, Pakisztánban, Irak és Irán harcaiban ártatlan polgári lakosok pusztulnak el. Zsoldosok felforgató tevékenységét pénzelik az imperialista hatalmak, miközben népek, országok küzdenek függetlenségükért. Az előkészített dokumentumok kifejezik az emberiség nagyobb biztonságáért érzett és vállalt felelősséget. Remélhetőleg azok elfogadását sem zavarja — vagy akadályozza — meg felforgató szándék. De erről majd legközelebb. AMERIKAI SEGÉLYEK AZ ÉHEZŐ AFRIKÁNAK Az SPD-kongresszus a nemzetközi enyhülésért KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁR V. Volkov rajza Alig néhány hete írtunk arról — a chilei terror nyomán felcsapó tiltakozás hullámai kapcsán hogy ez az elnyomásra, minden demokratikus jog eltiprására épülő rezsim megérett a bukásra: arra, hogy a chilei nép a világ haladó erőinek segítségével megdöntse Pinochetnek és csatlósainak hatalmát. Most nyilvánosságra hozott hírek szerint — egy titkos irat adataira valő hivatkozással — az amerikai kormány hasznosnak vélné, ha Augusto Pinochet chilei diktátor október végéig lemondana hatalmáról. Ebben az esetben politikai menedékjogot kapna az Egyesült Államokban. Bármilyen lesz is erre a világgá röpített hírre a hivatalos amerikai nyilatkozat — vagy cáfolat —. egy tény: az ügynek az USA-ra nézve kínos előzményei vannak. Ezek Jesse Helms szenátor júliust chilei látogatásának idejére nyúlnak vissza. A szenátor néhány nappal azután járt a dél-amerikai országban, hogy Santiagóban eltemették azt az Egyesült Államokból visszatért chilei fiatalembert, Rodrigo Rojast, akit a diktatúra katonái elevenen megégettek. A brutális gyilkosság az áldozat tízéves amerikai illetősége folytán igen nagy hullámokat vetett az Egyesült Államokban, s ez a kormányt arra késztette, hogy elhatárolja magát Pinochetéktől, és vizsgálatot követeljen. Ilyen körülmények között Harry G. Barnes amerikai nagykövet is megjelent Rojas santiagói temetésén Amikor néhány nap múlva Helms megjelent a chilei fővárosban, első dolga az volt, hogy egy televíziónak adott interjúban nyilvánosan megtámadja saját nagykövetüket, mondván: ,.Ha Reagan elnök itt lenne, már rég* hazaküldte volna ezt a nagykövetet. Ez az ember odaadta az amerikai zászlót egy kommunista rendezvényhez ..." A chilei elnöki hivatalba^ elégedetten nyugtázták a nyilatkozatot, ám Washingtonban annál kevésbé. A szenátor ..indiszkréciója“ folytán ugyanis Pinochetek megtudták, buktatott diktátorok esetében — túlságosan is nyilvánvalóvá vált, hogy számít Washington „erkölcsi“ támogatására?. .. Pinochet — a mórral ellentétben — nem tette meg a kötelességét, ezért mehet?... A megfigyelők szerint az Egyesült Államok kormánya a jelenlegi rendszer Pinochet nélküli fenntartását óhajtaná. Attól tart azonban, hogy a diktátor távozása megosztaná a hadsereget, ami belső hatalmi harchoz és az Amerika-ellettes erők esetleges gvőzelméhez vezetne. És az Egyesült Államok nem akarja USA-érüek: oíiílei rezsim - Piirnciiet nélkül milyen hírszerzési csatornákon keresztül tájékozódik a ‘CIA a chilei fegyveres erők hangulatáról, tevékenységéről. Tiltakozó jegyzék lett a dologból — chilei részről — és egy sorozat, az amerikai hatalmi piramis csúcsán zajló küzdelemre rávilágító cikk a washingtoni lapokban. Megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy lohn Galvin tábornok, az Egyesült Államok déli katonai körzetének főparancsnoka a három chilei haderőnem vezetőivel folytatott chilei megbeszélésén Jci jelentette: Pinochet „stratégiai fenyegetést jelent“, amennviben továbbra is hatalmon marad. „Katonai kormányzásának tizenhárom éve alatt nem érte el célját, nem végzett a kommunizmussal és nem stabilizálta a helyzetet az országban“ — idézik a szavait. Tehát ez a. baj?... Nem „kesztyűs kézzel" gyilkolt, s ha gyilkolt — nem eleget? Nem volt elég diszkrét — tudomást szerzett módszereiről a világ? Vagy — mint a nemrég megkockáztatni befolyásának csökkenését, ha Pinochettől meg „kellene“ válniuk. A „talaj előkészítése“ azonban nem megy olyan simán, mint remélték. A chilei nép — kommunisták és nemkommunisták egyaránt — a legjobbjainak millióit elpusztítok ellen fordult és saját maga akarja — amerikai „keresztapák“ nélkül — megválasztani fejlődésének, felemelkedésének útját. Valószínűleg abban az irányban, amerre már egyszer elindult. Csak vére, szenvedése árán szerzett tapasztalatokkal felvértezve sokkal körültekintőbben, elszántabban, mint akkor. Pinochet nélkül, katonai diktatúra nélkül és amerikai gyámkodás nélkül. Végre függetlenül, szabadon. Ebben a szándékában támogatjuk most, szeptemberben, a chilei néppel vállalt szolidnritás hetében is. H. Mészáros Erzsébet Az agráripari komplexum mint területileg — és jogilag — önálló szervezet, a munkamegosztás és a kooperáció korszerű feltételei közepette megköveteli a szakosítást és a koncentrációt, annak érdekében, hogy a társadalom számára szükséges mezőgazdasági termékeket minimális eszköz- és munkaráfordítással termeljék meg. Bulgária éghajlati viszonyai kedvezőek a gyümölcs- és zöldségtermesztésre. A népi hatalom évei alatt ezeknek a munkaigényes mezőgazdasági ágazatoknak, a zöldsége, gyümölcsös szőlőtermesztésnek a fejlődésében kedvező változások következtek be. Nagyméretű zöldség- és gyümölcstermesztő területekei hoztak létre, fejlett technológiákat és új gépeket vezettek be és alkalmaznak az egyes gyümölcs- és zöldségfélék termesztésében és betakarításában. A BKP KB 1985. évi februári plénumán elfogadott határozatoknak megfelelően. a párt agrárpolitikájának lényeges feladata a tudományos-műszak! forradalom megvalósítása a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban. a társadalom élelmiszer-szükségleteinek minél teljesebb kielégítése. E fontos stratégiai feladat megoldásánál döntő tényező a tndományosmi'—’aki haladás vívmányainak bevezetése. A tudományos kutatás és a termelési folyamat szerves összekapcsolása, amelynek során a tudomány közvetlen termelőerővé válik, különböző szervezeti formák és módszerek alkalmazásával valósítható meg. Bulgáriában már sok olyan nagy hatékonycáoi'i foflinnlnoiát ríni crn'7f rtlf Íri яmnlyek bevezetésre és elterjesztésre várnak. A zöldség- és gyümölcstermesztés egyik fő tényezője a termőterület mérete. 1983-ban ilyen szempontból csak a zöldségféléknél észlelhető 11,2 százalékos növekedés 1970-hez viszonyítva, a tartós ültetvényeknél azonban 16 százalékos csökkenés tapasztalható. Mint ismeretes, a zöldség- és gyümölcstermelés nagy munkaerőráfordítást igényel, s a bolgár mezőgazdaságban állandóan csökken i munkaerő. Ezért is kell gyorsan emelni a gépesítés színvonalát a zöldségtermesztésben és a gyümölcsösökben. A zöldségtermesztésben rövid idő alatt olyan bőtermő paradicsom, zöldbab és burgonya íajtákat vezettek be, amelyek alkalmasak gépi betakarításra. Az új típusú brigádokban pneumatikus vetőgépeket Is kezdtek alkalmazni és paradicsom-betakarító kombájnokat. Megnőtt a szakosítót szőlőtermesztő brigádok száma is. Ezek új gépeket alkalmaznak a talajművelésben, növényvédelemben és a borszőlő fajták szüretelésében. Az összes szőlőterület 91 százalékát borszőlőfajták, 9 százalékát pedig csemegeszőlő-fajták alkotják. Oj tőkekialakítási módok terjedtek el, a szőlőt nem takarják. Mindén talajművelési és növényvédelmi munka gépesítve van. A peronoszpóra ellen erősen porlasztó perme- - tezést alkalmaznak, 1985-ben pedig ulíraporlasztásos permetezést vezettek be. A kombájnos szőlőszüret 1985. évi bevezetésével a szőlőtermesztéssel foglalkozó brigádokban dolgozók számát csaknem 40 százalékkal tudták csökkenteni. A gyümölcsösökben gépesítették a metszés utáni gallyelszállítást, a rakodási munkáitokat, stb. Az új technológiák tökéletesítésének eredményeként a gyümölcstermesztő brigádokban a munka termelékenysége jelentősen nőtt és 3—4- szeresére emelkedett a termelés hatékonysága. 1984-től az ország minden brigádjában a teljesítménybérezés rendszerét alkalmazzák. Ez a gazdaságon belüli elszámolással, a szerződéses rendszerrel összhangban, Ígéretes. hatékony formája a termelés- és munkaszervezésnek a zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztésben. A4 zöldség- és 'gyümölcskívitel Bulgária számára rendkívül fontos népgazdasági tényező. E fejlett mezőgazdasági termeléssel, jelentős zölség-, gyümölcs- és .szőlőtermesztéssel rendelkező ország azonban saját lakossága folyamatos ellátását friss termékekkel és jó minőségű zöldség- és gyümölcskonzervekkel éppen olyan fontosnak tartja, mint rangjának megőrzösét és helyének megtartását a vlj lág agrárpiacán. Nürnbergben tartotta meg ülését az NSZK Szociáldemokrata Pártjának (SPD) kongresszusa. Johannes Rau, a párt karicellárjelöltje az SPD választási harcának koncepcióját felvázolva több olyan lépést jelzett, amelyek a tömeges munkanélküliség csökkentéséhez, az ún. ökológiai megújuláshoz, a nők egyenjogúságának érvényesítéséhez vezetnének. A kül- és biztonsági politikával kapcsolatos határozatában többek kö. zött hangsúlyozta a kongresszus, hogy a politika megvalósításának valamennyi állam területi épsége, szuverenitása, valamint az egyes országok biztonsági érdekeinek feltétlen kölcsönös tiszteletben tartásából kell kiindulnia. Ehhez járul még az a követelmény, hogy folytassák a megértés útját, amelyet az NSZK, a Szovjetunió, Lengyelország és Csehszlovákia közötti szerződések, valamint a Nyugat-Berlinről szóló négyoldalú megálapodás és a helsinki Záróokmány tűzött ki. Az SPD kongresszusi határozata a nyugati szövetséghez való tartozását hirdeti és az NSZK-t a NATO megbízható tagjának tartja, ugyanakkor követeli, hogy az atlanti tömb változtassa támadó stratégiáját a háborús konfliktus megakadályozásának stratégiájává és ne álljon az európai béke céljalnalc útjában. Kiemeli az erőszakról való lemondásról szóló szerződés megkötésének fontosságát, mint első lépést az európai biztonsághoz és a főkéhez vezető úton. (—)
