Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1986-09-06 / 36. szám
SZABAD FÖLDMŰVES. 1986. szeptember 6. Megőrizzük és továbbfejlesztjük a szlovák nemzeti felkelés hagyatékát Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára, a Szlovák Nemzeti Front KB elnöke augusztus 25-én Bratislavában Fábry Istvánnak, a CSKP érdemes tagjának, az SZNT képviselőjének, a Szlovák Nemzeti Front KB Elnöksége tagjának 75. születésnapja alkalmából párt- és közéleti tisztségekben kifejtett sokéves aktív és áldozatos tevékenységéért Fedor Gullának, a Szlovák Nemzeti Front alelnökének (középen) jelenlétében átadta a Klement Gottwald Érdemrendet. Fotó: CSTK HA MEGTANULUNK (Látogatóban a hetvenöt éves Fábry Istvánnál) Bányászcsaládból származó veterán hazafi, pártfunkcionárius, Csehszlovákia Kommunista Pártjának hű fia, közéleti személyiség. A krasznahorkaváralji (Krásnohorské Podhradie) születésű FÁBRY ISTVÁN augusztus huszonhatodikán töltötte be hetvenötödik életévét. Ebből az alkalomból Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára, a Szlovák Nemzeti Front KB elnöke a CSKP érdemes tagjának, az SZNT képviselőjének, a Szlovák Nemzeti Front KB Elnöksége tagjának Bratislavában átnyújtotta a Klement Gottwald Érdemrendet, amelyet a köztársasági elnök adományozott a jubilánsnak. A háromnegyed évszázados életút göröngyeiről, váratlan buktatóiról már több alkalommal tudomást szerezhettünk. Amikor arról faggatom Fábry elvtársat, vajon mégis melyik volt élete legnehezebb időszaka, megfontoltan szolnál a válaszadással. — Amit csináltam, semmi sém volt könnyű. Hiszen nagyon nehéz volt dolgozni például az illegalitásban. Az a veszély állt fenn ugyanis, hogy saját magán kívül másokat is veszélybe sodorhatott az ember. Tehát végképp nem csupán magamról volt szó. Má, sokat, ts védeni kellett, s ezzel tulajdonképpen a pártot, az emberi igazságot — a kommunisták igazát. Spanyolországban az ember valóban el volt szánva mindenre. Tessék elhinni, előfordult olyan helyzet is, hogy az ellenség fel volt szerelve, fegyverkezve, nekünk pedig néha még gránátunk sem volt. Vagy nézzünk egy további „kényes“ időszakot. A felszabadulás után a mezőgazdaság szocialista átépítése körüli bonyodalmak, úgy hiszem, bizonyára jól ismertek. Nem volt egyszerű megmagyarázni az embereknek, hogy jobbat, tökéletesebbet akarunk. A közös gazdálkodás lényegére valóban szükség volt rátapintani. Ahhoz, hogy több jusson az asztalra, meg kellett teremteni a feltételeket. Amikor képviselőként jómagam is toboroztam, több helyütt kiemeltem: elvtársak, igenis, elérhető itt is a harmincmázsás hektárhozam. Bizony, sok esetben visszakérdeztek: vajon el tudja-e képzelni az elvtárs, mennyi az a harminc mázsa? Az embereket meg kellett győzni. Természetesen sok képviselőnek ez nem sikerült. Már abban az időszakban bebizonyosodott, hogy a kommunista pártért becsületesen dől-, gozni nem könnyű feladat. Hát valahogy így indultak a dolgok. Fábry István 1930 óta tagja Csehszlovákia Kommunista Pártjának. 1964-ben választották első ízben — a Szlovák Nemzeti Tanács képviselőjeként. Azóta huszonkét éve megszakítás nélkül képviselő. Az SZNT alelnökeként 1975-ben vonul nyugdíjba. Aki ismeri, tudja róla, hogy a szó szoros értelmében ismeri a fiatalok nyelvét, szívesen beszélget el az ifjú generáció tagjaival. — A fiatalokat sok esetben elítélik. így a fiatalok, úgy a fiatalok. Ez nagyon helytelen. Tulajdonképpen a döntő az, hogy ezeket a fiatalokat megtanuljuk nevelni. Igen, ezt nekünk szükséges megtanulni, időseknek. Pontosabban fogalmazva: azokat kell nevelni, akik a fiatalokat nevelik. Csakis követendő példával lehet nevelni az ifjúságot. S bizony, ezekből a példákból tényleg kevés van. Azt vallja, nincsenek nyugdíjas napjai. — Ha nem folytatnám manapság is a munkámat, elárulnám a múltamat. Egyszerűen nem tudom elviselni a tétlenséget. Most sokkal több a tisztségem, mini amikor nem voltam nyugdíjas. Fábry elvtárs eddigi érdemdús munkásságát számos állami kitüntetéssel jutalmazták. Most a Köztársasági Érdemrend, a Munka Érdemrend, a Győzelmes Február Érdemrend, a Nagy Honvédő Háború Érdemrend I. fokozata, a Béke és Barátság Érdemrend (és még több más) mellett ott díszlik a Klement Gottwald Érdemrend is. S amire úgyszintén nagyon büszke: fél évszázad múltán ez év májusában visszakapta 15 966-os számú igazolványát, amelyet akkor állítottak ki a nevére, amikor 1936- ban Spanyolországban kitört a polgárháború ... SUSLA BÉLA' Koszorúzás! ünnepségekkel kezdődtek meg Bratislavában és Prágában a szlovák nemzeti felkelés 42. évfordulója alkalmából rendezett akciók, ünnepségek. Ezt követően Bratislavában, a Szakszervezetek Házának nagytermében nagygyűlést tartottak, amelyet az SZLKP KB, a bratislaval városi és a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság, a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottsága, a Bratislaval Városi és a Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottsága, a Szlovák Nemzeti Tanács, a szlovák kormány és az Antifasiszta Harcosok Szlovákiai Szövetségének Központi Bizottsága rendezett. A dtszemelvényen foglaltak helyet: Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára, Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, szlovák miniszterelnök, Miloslav Hruškovič, a CSKP KB Elnökségének póttagja, az SZLKP KB titkára, Ignác Janák, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkára, Viliam ŠalgovlC, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a Szlovák Nemzeti Таnács elnöke, Ivan Goňko és Gefza Slapka, az SZLKP KB Elnökségének tagjai, Jozef Durica, az SZLKP KB Titkárságának tagja, Eugen Turzo, az SZLKP KERB elnöke, az SZLKP KB osztályvezetői, az SZNT alelnökei, a szlovák kormány miniszterelnök-helyettesei és más tagjai, a Szlovák Nemzeti Front KB képviselői, valamint a társadalmi szervezetek vezetői és tisztségviselői, valamint a társadalmi szervezetek vezetői és tisztségviselői, a CSKP érdemes tagjai, a szlovák nemzeti felkelés résztvevői és élenjáró dolgozók, a konzuli hivatalok képviselői és más vendégek. Eugen Turzo ünnepi beszédében rámutatott: a szlovák nemzeti felkelés történelmi mérföldkővé — a nemzeti és demokratikus forradalom kezdetévé — vált a felszabadult Csehszlovákiában. Népünk nemzeti felsza. badító harca, a szlovák nemzeti felkelés és a cseh nép májusi felkelése elválaszthatatlan a szovjet hadsereg történelmi Jelentőségű győzelmétől. Ez a hadsereg a tasizmus leverésével a szabadságot hozta meg a leigázott népeknek. Indokoltan hangsúlyozzuk népünk antifasiszta és nemzeti f elszabadító küzdelmének, — amely a szlovák nemzeti felkeléssel betetőződött —, valamint a Szovjetunió felszabadító küldetésének a dialektikus egységét. Sosem feledjük el, hogy a fasizmus elleni aktív harc, valamint a szovjet nép segítsége nélkül sem a szlovák, sem a cseh nemzet nem dönthetne szabadon a saját sorsáról. A szlovák nemzeti és a csehszlovák legújabbkori politikai történelembe a szlovák nemzeti felkelés azzal írta bt mindörökre a nevét, hogy felszámolta a klerofasiszta rezsimet. Ma a szlovák nemzeti felkelés forradalmi hagyatékának teljesítése a CSKP XVII. kongressusán megfogalmazott program következetes tejesítését is Jelenti. Ez a program társadalmunk gazdasági és szociális fejlődésének meggyorsítását célozza népgazdaságunk sokoldalú intenzifikálásának útján, a tudományos-műszaki haladás és a KGST-tagorszígokkal folytatót nemzetközt együttműködés alapján. Ez a program a nép életszínvonalának további emelésére irányul. Ezért szükséges, hogy határozottan elhárítsuk a most megkezdett útról minden akadályt, amely lassítaná haladásunkat. Tökéletesíteni kell a népgazdaság irányítási és tervezési rehdszerét, s mindenütt szilárdítani a szocialista törvényességet, az állampolgár! és a munkafegyelmet — hangsúlyozta a szónok. Hasonló ünnepséget rendezett Prágában a Valdštejn palotában a Csehszlovák és a Cseh Nemzeti Front Központi Bizottsága, a Nemzeti Front Prágai Városi Bizottsága és a Prágai Fővárosi Nemzeti Bizottság. Jelen volt a CSKP KB, a Csehszlovák Nemzeti Front KB és a szövetségi kormány küldöttsége Josef Korčáknak. a CSKP KB Elnöksége tagjának, szövetségi miniszterelnök-helyettesnek, cseh miniszterelnöknek a vezetésével. A delegáció további tagjai voltak: MiknláS Beúo és JindFich Poledník, a CSKP KB titkárai. Matej Lúöan szövetségi miniszterelnökhelyettes. Vasil Be)da és Vladimír Blechta, a CSKP KB osztályvezetői. Tomáš Trávnífiek, a Csehszlovák Nemzeti Front KB alelnöke. Vladimír Vedra, a Szövetségi Gyűlés alelnöke, Karel Rusov vezérezredes, a nemzetvédelmi miniszter első helyettese, Jindfich Rehnfek, a külügyminiszter első helyettese, Vasi! Mohorita, a SZISZ KB alelnöke, Miloslav Vácik, a Cseh Nemzeti Front KB alelnöke. František Sédek altábornagy, az Antifasiszta Harcosok Csehországi Szövetsége KB elnöke, Jlfí Fleyberk, a Csehszlovák Szocialista Párt központi titkára es Zbynék Zalman, a Csehszlovák Néppárt elnöke. Ott voltak a szocialista országok csehszlovákiai nagykövetei. Vladimír Vedra mondott ünnepi beszédet. A Szövetségi Gyűlés alelnöke rámutatott, hogy a szlovák nemzeti felkeléssel megkezdődött a nemzeti felszabadító harcunk záró szakasza, amelv a cseh nép májusi felkelésével és Csehszlovákia felszabadításával tetőzött 1945 májusában, a szovjet hadsereg prágai hadműveletével. Nemzeteink, amelyek Csehszlovákia feldarabolása után a fasiszta iga alatt szenvedtek, sohasem törődtek bele a náci uralomba. A kommunisták és más hazafiak hat éven keresztül nerendezni. Ä békéről azonban nem elegendő beszélni, tettekre van szükség. Ilyenek a Szovjetunió merész békekezdeményezései. Rendkívül nagyra értékeljük és támogatjuk azt, hogy a Szovjetunió nemrég 1987. január 1-ig meghosszabbította az atomfegyver-kísérletekre kimondott moratóriumát. Az ilyen kísérletek betiltását célzó javaslat pozitív visszhangot vált ki Következetesen a helsinki folyamat folytatásáért Válaszában Erkki Topias Pystynen köszönetét mondott a küldöttség szívélyes fogadtatásáért, és hangsúlyozta, hogy Csehszlovákiához Finnországot sokéves baráti szálak fűzik. Országaink között nincsenek megoldatlan problémák, de tovább kell bővíteni és mélyíteni a gazdasági együttműködést. Kifejezte meggyőződését, hogv a kulturális kapcsolatok is tovább fejlődnek, és kölcsönösen gazdagítják mindkét ország kultúráját. A parlamenti küldöttségek látogatásai jelentősen hozzájárulnak a kölcsönös megismeréshez és a képviselői munkáról folytatott tapasztalatcseréhez. Egyúttal részét képezik a rendszeres politikai párbeszédnek, amelynek nagy jelentőséget tulajdonítunk. Ennek köszönhető, hogy a csehszlovák-finn kapcsolatos szemléltetően példázzák az eltérő társadalmi rendszerű államok kapcsolatainak lehetőségeit. Finnország semleges országként aktívan bekapcsolódik a világbéke és a nemzetközi biztonság megszilárdítására és a leszerelésre irányuló erőfeszítésekbe. Síkraszáll atomfegyver-mentes övezetek létrehozásáért, konkrétan azért, hogy ilyen övezet létesüljön Skandináviában. A nukleáris háború következményei borzalmasak lennének. De már a hagyományos fegyverek felhalmozása és az a szándék is veszélyes, hogy Európában vegyi fegyvereket tároljanak. E- zért Finnország támogatja Csehszlovákiának és az NDK-nak azt a Javaslatát, hogy tiltsák ki vegyi fegyvereket Európából. Az említett veszélyek megszüntetésének útja a nemzetek barátságának és együttműködésének megszilárdítása, amint ezt Finnország és Csehszlovákia kapcsolatai is bizonyítják — mondotta a finn parlament elnöke. héz és áldozatos küzdelmet vívtak a fasiszta megszállók ellen, a nemzeti szabadságért, a csehszlovák államiság visszaállításáért. A kommunista párt volt az antifasiszta harc döntő ereje. A kommunisták programja és politikája, az ellenállási mozgalomban tanúsított hősiességük és áldozatkészségük révén állandóan nőtt a kommunista párt tekintélye, úgyhogy a párt a nemzeti felszabadító küzdelem elismert vezető politikai erejévé vált. A felkelés óta eltelt 42 év alatt társadalmunk alapjaiban megváltozott — hangsúlyozta Vladimír Vedra. — A felszabadulást és az 1948. évi februári győzelmet követően olyan forradalmi átalakulások mentek végbe, amelyekre joggal büszkék a háború utáni nemzedékek. A CSKP irányításával olyan eszméket valósítottunk és valósítunk meg, amelyekért nemzeteink legjobb fiai küzdöttek a fasizmus elleni harcban. A társadalmi és gazdasági eredmények értékelése után a szónok napjaink tennivalóiról is beszélt. Hangsúlyozta, hogy a szlovák nemzeti felkelés halhatatlan örökségét most a CSKP XVII. kongresszusán kitűzött feladatok teljesítésével valósítjuk meg és fejlesztjük tovább. Ezzel kapcsolatban kiemelte a gazdasági fejlesztés gyorsításának szükségességét: jelentős mértékben növelni kell a hatékonyságot és a teljesítményeket, s szélesebb körben alkalmazni a gyakorlatban a tudományos-műszaki fejlődés eredményeit. Rendkívül fontos számunkra a sokoldalú együttműködés a szocialista közösség országaival, hiszen feladataink hasonlóak. Rendkívül értékesek és ösztönzőek számunkra a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVII. kongresszusának határozatai, s a megvalósításukért a szovjet társadalomban kibontakozott küzdelem tapasztalatai. A nemzetközi helyzettel foglalkozva Vladimír Vedra hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió, hazánk és a szocialista közösség többi országa elsőrendű feladatának tekinti a béke megvédését, a lázas fegyverkezés megállítását, a konkrét leszerelési intézkedések irányába történő fordulatot. Ezt a célt szolgálják a Szovjetunió és a Varsói Szerződés más országai által előterjesztett békekezdeményezések. Ez a szándék vezérelte a szovjet vezetést akkor, amikor bejelentette, hogy 1987. január elsejéig meghosszabbítja az atomrobbantásokra elrendelt egyoldalú moratóriumot. Befejezésül hangsúlyozta: a kiélezett nemzetközi helyzet ellenére reális optimizmussal és azzal a reménnyel tekintünk a jövőbe, hogy sikerül megvédeni a békét a jelen és a jövő nemzedékek számára. Csehszlovák párt- és állami vezetők távirata Romániába Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök, és Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök táviratban fejezte ki jókívánságait Nicolae Ceausescunak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, a Román Szocialista Köztársasá g államelnökének az ország nemzeti ünnepe alkalmából, a nemzeti felszabadító harc betetőzésének és Románia fasiszta uralom alóli felszabadításának 42. évfordulóján. A távirat hangsúlyozta, hogy Románia 1944. augusztusában a szovjet hadsereg győztes előrenyomulása, és a román hazafias erők fegyveres felkelése következtében felszabadult, s ez megteremtette a feltételeket az alapvető szociális és gazdasági változások megvalósításához, ahhoz, hogy a szocializmus építésének útjára lépjen. Őszintén nagyra értékeljük azokat az eredményeket, amelyeket ezen az úton haladva a román dolgozó nép kommunista pártjának vezetésével ért el. Ugyancsak pozitívan értékeljük pártjaink, államaink és nemzeteink hagyományos barátságát és együttműködését, amely a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus elvei alapján fejlődik. Meggyőződésünk, hogy a jövőben tovább mélyül a csehszlovák—román szövetségi szerződés szellemében, a szocialista országok egysége javára, valamint honvédelmi és gazdasági szövetsége, a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa megszilárdítása érdekében. A Finn Köztársaság parlamenti küldöttsége Erkki Topias Pystynennek, a finn parlament elnökének vezetésével hazánkba látogatott. A finn vendégeket Alois Indra, a Szövetségi Gyűlés elnöke fogadta. A fogadáson részt vettek: Ján Marko, Vladimir Vedra, Bohuslav Kuliéra és Zbynék Zalman, a Szövetségi Gyűlés alelnökei, Alois Hűla, Éva Zelezníková és Václav Stáfek, a kamarák alelnökei, valamint František Jefábek, a Szövetségi Gyűlés irodájának vezetője. Jelen volt Eero Yrjola, a Finn Köztársaság csehszlovákiai nagykövete. > A baráti légkörű találkozón Alois Indra tájékoztatta a finnn küldöttség tagjait országunk belpolitikai helyzetéről, és jellemezte a XVII. pártkongresszus határozatainak teljesítésére tett erőfeszítéseket. Rámutatott népgazdaságunk második világháború óta ejért sikereire és Jelenlegi fejlődésére, amely megköveteli az ipar és a mezőgazdaság intenzifikálásét, a tudományos és műszaki Ismeretek gyors gyakorlati felhasználását, valamint a tervezési és az irányítási folyamatok Javítását. A Szövetségi Gyűlés elnöke ezután kifejtette Csehszlovákia álláspontját a fp nemzetközi politikai problémákkal összefüggésben. Hangsúlyozta, hogy a nemzetközi kapcsolatokban véget kell vetni az elavult gondolkodásnak, amely arra számít, hogy az államközi vitákat háború útján lehet számos nyugati országban. A törekvést a finn kormány is támogatja. Az Egyesült Államok azonban nem hajlandó pozitív választ adni, ehelyett folytatja atomfegyver-kísérleteit, a fegyverkezés világűrre való kiterjesztésére törekszik, s veszélyes, agreszszív politikát folytat Közép-Amerlkában, a Közel-Keleten és a világ más részein. Azonban hiszünk abban, hogy a nyugati politikusok gondolkodásában is előbb-utóbb felülkerekedik a realizmus. Ezért Csehszlovákia továbbra is a politikai párbeszéd kiterjesztésére törekszik, és minden nemzetközi fórumon következetesen síkraszáll a békéért és a Helsinkiben megkezdett enyhülési folyamat folytatásáért. Államunk vezetősége nagyra értékeli a Finnországhoz fűződő kapcsolatokat, amelyeket minden területen igyekszik továbbfejleszteni. E kapcsolatok keretében a parlamentek, a társadalmi szervezetek és a városok együttműködése is fontos. A két ország gazdasági kapcsolatai szintén jelentősek, azonban vannak még kihasználatlan lehetőségeink.
