Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1986-08-30 / 35. szám
augusztus зо. --------------------------------------------------------------szabad földműves--------------------------------------------------------------------------------------------| 3 Gyephasznosítás - szarvasmarha-tenyésztés Düsfiivü rétek Bizonyára nem tévedek, ha azt állítom, hogy a korszerű rét- és legelőgazdálkodás kifejezés hallatára a legtöbb szakember szeme előtt dós füvű, öntözött szántóföldi terelő félméteres fűben kaszáló Hssston, vagy éppen szénát készftő nacvbálázft jelenik meg elfjször Az elmfilt években a rét- és 'egolőeazdá'knrlási bemutatók többsége is valamelyik síkvidéki nagyüzemben zajlott, tapnbkban sem esett sok szň arrál a több százezer hektérnvi rétről és leseiért?!, amely a begy- és domboldaiakon fekszik. A Pnvažskf Tnnvec .térségében vasdálkndó kálniea? virágzás E f s z Ш78 hektáros mezőgazdaság' területéből 81(1 hektár a szánté, я többi nedig rét és legelő. Az egységes földműves-szövetkezet bnvéfeľ5 nek háromnegyedét nz állattenyésztő' — a szarvasmarha-ten vesztés — apja, ezért a rét- és legelőgazdákodá“ korszerűsítése ebben a gazdaságban létkérdés. — A mezőgazdasági termelés eredményességét vévső snrnn a termelési feltétetek, adottságok és azok kihasználása határozza meg. A terme lési feltételek egy része tartás, meghatározott. Ilyen objektív feltétel (adottság) a termőföld, mint a mezőgazdasági termelés alapvető termelési eszköze. Az ebben rejlő lehetőségeket a mezőgazdasági üzemek különböző mádon kénesek kihasználni, amely elsősorban a vezetőkön múlik. Vitathatatlan azonban, hogy a termékeny talajokon könnyebb jobb eredményt elérni, de az is nyilvánvaló, hngv van egy határ — a természeti sajátosságokból adódóan —, ahol emberi beavatkozás nélkül a legjobb vezetés sem képes a szőkébb értelemben vett mezőgazdasági termelésből jövedelmet elérni — magyarázza az .összefüggéseket és kölcsönhatásokat Rudolf Pagáč, az efsz elnöke, majd kiegészítésként hozzáfűzi: — A vázolt helyzetben az ésszerűen gondolkodó vezetés két irányban léphet: ■ megkísérli az üzemi adottságok megváltoztatását: teraszkészftés, meliorációs munkák, alagcsövezés stb.; ■ új lehetőségeket kutat fel a növénytermesztésen és az állattenyésztésen belül. A KIÜT LEHETŐSÉGEI közül a Kálnicai Egységes Földmíives-szövetkezetben egyrészt a természeti adottságok megváltoztatását, másrészt pedig az állattenyésztésben rejlő lehetőségek feltárását választották. A Trenčín! járáshoz tartozó gazdaságban a 723 hektáros gyepterületből 213 hektár a kaszáló. 510 hektár pedig a legelő. Az efsz-ben már évekkel ezelőtt megkezdték a kiiltségfelhasználás és a termelésre ható tényezők hozamszint szerinti összhangjának u vizsgálatát, figyelembe véve, hogy az egyes agrotechnikai tényezők hogyan hatnak a terméshozamra. Ennek kapcsán egyértelmű választ kaptak: a gyep minden „beavatkozást“ rendkívül kedvezően meghálál. S ami ugyanilyen fontosságú: üzememgazdálkodási szempontból sem hanyaeolhaható el az intenzív rét- és legelőgazdálkodás megteremtése. Az intenzív rét- és legelőgazdálkodás első időszakában kérdésként vetődött fel, hogy hosszú távon tartható-e a kedvező terméseredmény, amit Rudolf Pagáč, az efsz elnöke ezekről a területekről takarítottak fce. Később az évek igazolták számításukat. Ha megfelelő a gondozás: a telepítés, a növényápolás, a betakarítás, az esetenként szükséges feHi'yetés, akkor hosszú távon is kellő takarmánymennyiséget adhat a rét és a legelő. A rét- és legelőgazdálkodást program keretén Ьз!П1 nemcsak újratelepítéssel, hanem felrtjitásasl is foa'alкозпак, s még a leggyengébb hegyi tálainkon is folytatják ezt a munkát A telepítésnél gondosan ügyelnek az alfalailazifásra, mellyel döntően meg változtatják a hegyi talajok levegő zését, megteremtve ezzel az intenzív talatélet feltételeit. A magkeverék mindig elmunkált talajba kerti1, ami pozitívan hat a betakarításra. Az utóbbinak köszönve a terepviszonyok miatt nem akadoznak a gépek. Felülvefésnél főleg réti csenkeszt, réti komócsint, csomós ebírt, vörös cserkeszt és lődiborét vetnek, meglehetősen gazdag tehát a komponensek aránya. AZ ADATOK gyakorlatilag fs arra utalnak, hogy a Kálnicai Efsz-ben intenzív rét- és legelőgazdá'kndást, s arra alapozott szarvasmarha tenyésztést sikerült kialakítani. Ennek köszönve az állattenyésztési föágazat hatékonyságát két irányból sikerült növelniük: az anvarköltségek (szántóföldi, illetve piaci integráció) és a telepi költségek fa tulajdonképpeni technológia) folyamatos elemzésével és a lehető legkevesebb kiadást eredményező változatok alkalmazásával. Tejtermelésben — 11,24 iiteres a tehenenkénti napi fejési átlag — az ipari és a szántóföldi takarmányok visszaszorításával, a növendék állatoknál pedig a termelékenység növelésével, az eszközhatékonyság javításával sikerült csökkenteni a fajlagos költségeket. A rét- és legelőgazdálkodás egyébként az állattenyésztési főágazat szervezése alá tartozik, a gyepek minőségéért, gondozásáért viszont már a növénytermesztési főágazat szakemberei felelnek, A szövetkezetben a szakaszos, sávosan adagolt legeltetési módszert vezették be. A szakaszokat villanypásztorral alakítják ki. A gazdaság szakembereinek véleménye szerint, természeti adottságaik között, a villanypásztor gazdaságosabb hasznosítást tesz lehetővé, mint a fix karámos rendszer. Nagy fűhozamó legelőkön ngyanis — a kis hozamúakkal ellentétben — fix karám esetén a taposási kár aránytalanul nagy volna. A legeltetéssel kapcsoaltos első feladat az állatcsoportok összeállítása. Előre kiszámítják a gályák részére szükséges logelőlerületet, melyet négy szakaszra osztanak. Az 1-es szakaszon megkezdik a legeltetést, a 2-est meghagyják legeltetésre, a 3-ast az 1-es legeltetésével egyidőben kaszálják, a 4-es lütermését a legeltetés megkezdése atán mintegy 10 nappan betakarítják. Véleményük szerint csak így aiakitható ki a legeltetési idény alatt az állatok friss legelőfű-eilfitása. A gazdaság állattenyésztési főágazatának legtekintélyesebb bevételi forrását az eladásra tenyésztett növendék üszők képezik. Az Uszőnevelés alapját az optimális borjúszaporulat — száz tehéntől évi átlagban több mint száz borjút választanak el és nevelnek fel — határozza meg. A hazai és a külföldi tapasztalatok a’apján a járási állategészségügyi intézet irányításával olyan módszert dolgoztak ki, amely — a szaporodásbiológiái mutatók alapján lehetővé teszi a tehenészet ökonómiai értékelését; a takarmányvizsgálatnk, a szaporodásbiológiái, valamint a termelékenységi mutatók alapján feltárja az összefüggéseket, a tehenészeti telepek állategészségügyi irányítását és szabályozását pedig я vezetéstechnikai eszközök segítségével hatékonyabbá teszi. A növendék üszők legelőn tartásakor rendkívüli fontosságot tulajdonítanak annak a tisztázására, hogy a legeltetett fű beltartaimi értéke — eltérő időjárású években — hogyan elégíti ki a különböző súlyú állatok életfenntartó és termelő tápanyagszükségletét. Az üzemi kísérletek alapján megállapították, hogy a kisebb súlyú és fiatalabb egyedek nagyobb súlygyarapodásra képesek, mint a nagyobb súlyúak. Ugyanakkor a legeltetési idényben felvett összes takarmány beltartaimi értékeinek ismeretében a különböző súlygyarapodást egymással összevetve kiszámították a vizsgált évek takarmánymérlegét. Az adatokból megállapították, hogy a hegyi legelőkön felvett takarmány — a vizsgáit években bőségesen tartalmazta azokat a fontos tápanyagokat, melyek a legelőn tartott — eltérő súlyú — növendék üszők egészséges fejlődéséhez szükségesek, sőt fehérjéből, keményítőből és a különböző mikroelemekből túlfogyasztás is volt. + + + A kérődzők termelékenységének gazdaságossága döntő mértékben a tömegtakarmányozás költségeitől függ. A kálnicai példa gyakorlatilag is azt igazolja, hogy a párthatározatokkal összhangban, az új gazdasági szabályozókhoz igazodva, maximálisan ki kel) használni a rétek és' legelők, beleértve a szántóföldi legelők adta lehetőségeket. Ami pedig ngyanilyen egyértelműnek tűnik: a szarvasmarha-tenyésztésben végre meg kell szívlelni a takarékos takarmánygazdálkodás többször kifejtett — és inkább ismert, mint elismert vagy betartott — szabályait. Különben a fajlagos költségek, — melyek túlnyomó részét a takarmány képezi — törvényszerűen lefölözik a hasznot. CSIBA LÄSZLÖ Hagyományos istálló, korszerű rét- és legelőgazdálkodás Tóth József felvételei Kelet-Szlovákia mezőgazdaságában a fokozott termelési feladatok megoldása folyamatos fejlesztést igényel: a korábbinál hatékonyabb módszerek kidolgozását, illetve a korszerű termelési rendszerek alka'mazását. A kerület mezőgazdaságának üzemi szerkezete kedvező lehetőséget nyújt a korszerű eljárások alkalmazására, tgy a termelés cgvre több területén hasznosítják a tudományos-műszaki haladás ismereteit. Az állandóan korszerűsödő technika beáramlása a termelésbe, összefüggésben az alkalmazott biológiai tudományok mezőgazdasághoz kapcsolódó területeinek fejlődésével felgyorsult, s egyre újabb Igényeket támaszt az emberek szaktudásával szemben. A szakosodás és az összpontosítás, valamint az egyre bővülő Ipari háttér lehetővé teszi az iparban alkalmazott új energiahordozók egyre nagyobb mértékű hasznosítását. Lehetővé vált a nagy hozamú, jobb termő- és tormelőképességű növény- és állatfajták, hibridek kialakítása, korszerű termesztést technológiák és rendszerek kidolgozása. ÖSZ1REPCE ZÄRT TERMELÉSI RENDSZERBEN A Kelet-szlovákiai kerületben a Kassai (Košice) Állami Gazdaság a gesztora az őszírepce termelési rendlegújabb kutatási eredményeit és a nemzetközi tapasztalatokat felhasználva a termelési tényezők optimális arányainak kialakítására törekszünk. A gesztor gazdaság a zárt termelési rendszerhez Idejében szerzi be a szükséges speciális anyagokat, tehát a vetőmagot, a talajfertőtlenítő és gyomirtó szereket, a műtrágyákat és A hagyományos termeléstől szerének. Az elért eredményekről és a további tervekről Štefan Bittó Igazgatótól kértem tájékoztatást. О Arra kérem, hogy legalább tömören magyarázza el az őszirepce zárt termelési rendszerének lényegét. — Általában a zárt termelési rendszernek az a lényege, hogy az összes termelési tényezők szigorúan meghatározott technológiai rendszerben kerüljenek alkalmazásra. Különös hangsúlyt kap a természeti adottságok, valamint a biológiai és a műszaki lehetőségek összhangja. Az a cél, hogy a termelés eredménye, hozama és Jövedelme optimális legyen. Tehát tparszerű termelést rendszernek nevezzük a termelés Integrációját, amikor az összefüggő tevékenységeket, termelési folyamatokat, az egymást kővető mozzanatokat koordináljuk jellemzője, hogy a mezőgazdasághoz ^kapcsolódó tudományok egyéb szükséges szereket. A termelés tárgyi feltételeinek a megterem tésén túl elvégzi a talajvizsgálatokat, elkészíti a táblatérképeket, kidolgozza a növény részletes termelési technológiáját, figyelembe véve a talaj tápanyag-ellátottságát, gyom- és rovarfertőzöttségét és meghatározza a fajtasorrendet. Ez azt jelenti, hogy egységes rendszerbe foglalja a talajművelést, a tápanyagellátást, a növényvédelmet, a növényápolást, és a betakarítási munkákat, egyszóval a termelés teljes folyamatát. A kassal gesztorgazdaság az őszírepce zárt termelési rendszerét a helyt adottságok ftgelembevételével hat évre dolgozza ki. A rendszergazdaság tagjai kipróbálhatják a megjelenő új gépeket, a legújabb vetőmagvakat, vegyszereket, ha azokat előnyösen alkalmazzák a termelésben. Ez biztosítja egyben a kooperációs körzetek lépéstartását a korszerű technikával, technológiával, a legújabb kutatási eredményekkel. — Néhány éves tapasztalatunk bizonyítja, hogy a zárt termelési rendszerben a termelóhelyi adottságok és a közgazdasági mutatók összehangolásával optimális gazdálkodási eredményeket lehet elérni — vallja a fiaa rendszerig tál agrármérnök, Stefan Bittó Igazgató. • Hallhatnánk valamit az elért eredményekről Is? — A mt termelési rendszerünkhöz a Kelet-szlovákiai kerületben kilenc mezőgazdasági üzem tartozik, összesen 2000 hektáron foglalkozunk az őszírepce termesztésével. A tervezett hektárhozam 2,5 tonna volt. A tervezett hozamot már az elmúlt évben minden egyes partnergazdaság elérte, az idén pedig már Jócskán túlteljesítette. A végleges mérlegelés még nem készült el, mert Július végén nem minden gazdaságban fejezték be a repce betakarítását, de az már biztos, hogy a három tonna körüli átlagot elérik, ami mindenképpen szép eredménynek számit. • A gesztorgazdaság vajon hogyan mutat példát partnereinek? — Ml 600 hektáron foglalkozunk a repce termesztésével. Az idén átlagosan 3,1 tonnás hozamot értünk el. Ez azt Jelenti, hogy hektáronként 3000 korona volt a tiszta nyereségünk. # Elárulna valamit magárúi a termelési technológiáról? — Az őszi repcét a Prágai Mezőgazdasági Főiskola Fábry professzor kutatásai segítségével végezzük. Különben nincsenek különösebb termelési titkaink. Aratás után talajmintát veszünk és az elemzés alapján végezzük a trágyázást, ősszel nitrogéntartalmú trágyát nem használunk, csak tavasszal fejtrágyázásként, mégpedig hektáronként 180 kilót, másodszor 90 kilót és harmadszorra 30 kilót. Egy hektárra 5,5 kilő vetőmagot használunk, a vetés mélysége 1,5 centiméter. Desztilláló szert nem használunk. A repce Július 8—10-lg teljesen beérik. # Mik a további terveik? — A fejlesztés kettős feladat. Egyrészt a termelési rendszerünk minőségi továbbfejlesztésére, másrészt az indokolt mértékű, de várhatóan szerény területi növekedésre vonatkozik. Mind a mi gazdaságunkban, mind a hozzánk tartozó partnergazdaságokban a jövő évre már 3,5 tonnás átlaghozamot tervezünk. Másként nem lehet. A minőségi továbbfejlesztés feladata a termelési színvonal további emelése, a jövedelmezőség fokozása. ILLÉS BERTALAN /
