Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1986-08-30 / 35. szám

12

.SZABAD FÖLDMŰVES.

KLAMARCSIK MARIA

1986. (augusztus 30.

Húsgép, savó és CCM

alkalmas baromfifajta Is kell. Az intézet kutatót a terület fajtanemesítő állomásaival együtt kifejlesztettek egy olyan tenyészanyagot, amely a, betegségeknek, a stresznek ellenálló és nagy hozamú. A tyúkok évente 260—270 tojást adnak. Ehhez a világ baromfitenyésztésének legjobb genetikai anyagát is felhasználták, de elsősorban az Intézet állományát és génbankját, amelyet egy fél évszázaddal ezelőtt alapítottak, és amely most már 50 baromftfajtát tart nyilván.

Az intézet munkájának egyik eredménye a házityúk és a gyöngytyúk keresztezése. Ezek a hibridek azonos idő alatt kevesebb takarmányt fogyasztanak, mint az ismert fajták, és húsuk sok fehérjét tartalmaz.

MŰHOLDAK Ä MEZflGAZDASÄG SZOLGÄLATÄBAN

Az eke és a traktor után holnap

a műhold lesz a korszerű mezőgazdaság kiváltságos eszköze. A katonai kémek, a térképészek és a geológusok voltak az elsők, akik hasznosították az űrkutatásban elért fejlesztések, nevezetesen a távérzékelés eredményeit. Napjainkban azonban elérkezett már a mezőgazdasági műholdak ideje is.

Az olyan nagy butatő szervek, mint az INRA (Országos Mezőgazdasági Kutatóintézet), a CNES-sel (Országos Űrkutatási Központ) a Mezőgazdasági Minisztériummal együttműködve több mint tíz év óta tanulmányozzák az űrből érkező információk és képek felhasználásának lehetőségeit. Az 1986. február 22-én felbocsátott „Spot-1“ nevű francia műhold lehetővé teszi, hogy az elméletről áttérjünk a gyakorlatra, egy újabb termelési területre.

A búza, a kukorica, a repce, a cukorrépa... nem azonos módon verik vissza a fényt, amf azt jelenti, hogy mindegyiknek megvan a saját színképi jelzése“. A Spot felvételei alapján pontos térképet készíthetnek a növényi kultúráról, érzékelhetik az öntözési hibákat, a növényi 'takaróval nem borított szárazföldek téli megfigyelésével továbbá nyomon követhetik bizonyos betegségek terjedését és vonulását. A termés beérésének megfigyelése és értékelése azt is lehetővé teszt a gazdálkodóknak, történetesen a szövetkezeteknek és a nagy gabonatermelőknek, hogy jobban meghatározzák a betakarításra váró termés mennyiségét, a szükséges tárolási lehetőségeket vagy megtervezzék a betakarítást végző gépek kihasználását. (t. k.j

A Brnói Állatorvosi Főiskola legújabb 1981-ben átadott korszerű sebészeti és ortopédiai pavilonjának csarnokát egy impozáns freská díszíti. A biológiai és az orvostudományok kimagasló személyiségeit ábrázolja, mint amilyen például Louis Pasteur a mikrobiológia megalapítója, Robert Koch a giimőkór bacilasának felfedezője, Hja Iljics Mecsnyikov az immunitás elméletének megalapozója, Paul Ehrlich a modern kemoterápia úttörője vagy Walther Flemming a szövet- és sejttan titkainak felfedezője volt. Üttörő kutatómunkáink és korukat messze túlszárnyaló felfedezéseik nélkül aligha érhettük volna el az állatgvégyászatban is a mai magas színvonalat. Bátran állíthatjuk, begy ők fektették le a biotechnológia alapköveit. Ezen alapismeretek továbbfejlesztése a gyorsütemű műszaki fejlődéssel párosulva eredményezte a biológiai tudományágak mai hihetetlen méretű terebélvnsedését és robbanásszerű fejlődését.

A freskó tulajdonképpen jelképe annak, hogy a Brnói Állatorvos! Főiskola pedagógusai és tudósai a nagy elődök nyomdokaiba akarnak lépni. Tevékenységük nem csupán az állatorvosok magas színvonalú képzésére irányul, hanem szerteágazó tudományos és kutatómunkát Is folytatnak. Azt lehet mondani, hogy a főiskola az állategészségügy és biológia alapos alkalmazott kutatásának fontos köznontiává vált.

A főiskola 1918-ban alakult. Fennállása óta több kiváló hírnevű tudóst nevelt fel. De a hallgatók száma is jelentősen nó'tt. Míg a háború előtti időszakban mindössze SO—79 hallgató kapta meg az állatorvosi diplomát, napjainkban hozzávetőlegesen ezer hallgató sajátítja e! az állatorvosi tudományok ismereteit. Az utóbbi évek folyamán a tananyag és a tudományos kutatás több fiiszerfi tudományággal bővült. A korszerűen felszerelt mfitőtermek és laboratóriumok, valamint a főiskola salát tangazdasága kedvező feltételeket teremtett a tndománvos kutatásnak, s ezen belül az állattenyésztési blo- technológia fejlesztésének, valamint az elért eredmények gyakorlati körülmények közötti kinrébsiásánok. A hallgatók a legmodernebb audiovizuális berendezésekkel fe’szerelt tantermekben is szemléltető módén sajátíthatják el az elméleti ismereteket.

Az állattenyésztési biotechnológia területén elsősorban az állatok tonyészértékét hatékonyan növelő és a széleskörű gyakorlatban is alkalmazható szaporodásbiológiái módszerek fejlesztésén fáradoznak. Ennek egyik fontos része az embrióátiiltetés, a genetikai manipuláció és a génsebészet.

Az ntébbi Időben sok sző esik az emhriéátiilfetésről. joggal, hiszen az állattenyésztést forradalmasító módszernek tekinthető. Tndományos körökben ma már világszerte elfogadott az a nézet miszerint az embriéátülfetés a tehénállomány genetikai tulajdonságai javításának szempontjából épnen olyan nagy hordereiü eszköz, mint annak idején a mesterséges megtermékenyítés bevezetése volt a bikatenyésztés tekintetében. Tudnunk kell azonban azt is, hogy az embrióátiiltetés nem újkeletű. Négy év híján száz évvel ezelőtt nyíltakon hajtották végre az első eredményes embriőátiiltetést. A negyvenes években már nagyobb méretekben laboratóriumi állatokon végezték el ezeket a kísérleteket. A laboratóriumokban szerzett értékes ismereteket fokozatosan az apró kérődző áfátokon kezdték alkalmazni. Az ötvenes évek elején született az első embriőátüitetésse! nyert borjú. Ezntán egy kiváló angol tudóscsoportnak köszönve, rohamos fejlődésnek indult a szaporítási biotechnika, amelynek alka'mozása szerves részévé vált a korszerű szarvasmarhatenvésztésnek a fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokban.

Hazánkban 1975-ös év után kezdtek foglalkozni az embrióátültetés módszereinek fejlesztésével. Az ezirányú tndománvos kutatást a Mezőgazdasági Tudományos Akadémia Libecliovi részlegén, a Brnói Állatorvosi Főiskolán és a Nitrai Állattenyésztési Kutatóintézetben végzik. A kísérleti eredménvek gyakorlati alkalmazására elsőként a Slušovicei Efsz vállalkozott -Ma egyre több azon mezőgazdasági üzemek száma, ahol az embrióátültetést bevezették a mindennapi tenyésztői munkába, szerves vészévé vált az irányított szaporodásnak.

De miben is rei’ik tu’ajdonfcépnei:

az embrióátülfetés lén vege? E mód szer áttörésének döntő momentum:

a szuperovuláció elveinek a kidolgozása volt. Alkalmazásával a petefészekben speciális hormonkészítmények segítségével, több pefeseit képződik. A tehenek esetében tehát öt, sőt tíz embrió is képződhet a sznosrovulápiót követő 7—8 óra folyamán végrehajtott mesterséges megtermékenyítés után. Az embriók kiemtMásn és átültetése sokáig sebészeti beavatkozással történt. Ma az embrlőátültetést világszerte úgynevezett „nem véres“ módszerrel hajtják végre. A korai embriókat, a b!asztocisztákat

— о vemhesség hetedik napján — speciális folyadék segítségével kimossák a donor tehén méhéből. Az embriók leülepedése után a legmegfelelőbb életképes magzatokat mikroszkóp alatt kiválasztják. Az embriót befogadó recipiens teheneket hason lóképpen szinkronizálják, úgy hogy ivarérési ciklusuk megegyezzen a donor tehenek fázisával. A raagzatátültetés katéter segítségével történik. Mivel az embrióátiiltetés egy zárt rendszert képez, s alapjában véve komolyabb beavatkozást nem igénylő rutinmunka, primitívebb körülmények között is elvégezhető. A módszer eredményessége elsősorba megfelelő donor és recipiens egyedek kiválasztásán, továbbá a magzatátiütetés végrehajtásának a szakszerűségén múlik. Az embriók túlélési aránya ma 50—55 százalék körüli, ami igen jó eredménynek számít. Ma a világon évente hozzávetőlegesen 150 ezer borjút állítanak elő embrióátültetéssel. Hazánkban az alapvető cél egy magas tenyészértékű anyától egyetlen szuperovuláció során В—8 életképes embriót nyerni, s ebből 3—5 borjút előállítani.

Az embriőátiiltetés jelentősége és lehetőségei ma még szinte felbecsülhetetlenek. Számtalan előnye azonban már ma is vitathatatlan.

— Elsősorban igen gyorsan szaporítbatók a kívánt genetikai tulajdonságú egyedek. Ha az állománynak csupán 15—20 százalékát képezik a csúcsteljesítményű tehenek még akkor is ezek szaporaságának az ötszörösére való növelésével megoldható a zárt állatforgó.

— A kiváló genotípusú anyákat, úgy szaporítjuk, hogy az utódok tenyészértéke meghaladja a szülőkét. Ez végső soron az egész állomány- igen gyors genetikai feljavítását teszi

— Érdekes és hatékony módszernek Ígérkezik az embrió átültetéssel történő ikerelőőllítás. Ezáltal a tehénállomány bővítése nélkül növelhető a borjútermelés. Óriási közgazdasági jelentősége főleg a hústermelésben nyilvánul meg. Hiszen szerény becslés alapján is száz vemhesülésből 140 -150 borjú nyerhető.

— A tudomány számára izgalmas, nagy horderejű lehetőségeket rejt magába az identikus egypetés ikreknek az előállítása. Az identikus ikre1' előállítása embriófelezcssol létrejött klónozás útján történik. Ez már vi- ; szont bonyolultabb mikrosebészeii ; beavatkozást jelent. Azonban nagy j jelentősége lehet egy genotípuson be- j íül a genetikai tulajdonságok, vala- í mint a külső és a belső környezeti tényezők hatásának a tanulmányozására.

— Kétségtelen előnyökkel kecsegtet az állomány fajtaösszetételének j illetve jellegének gyors módosítási J lehetősége, továbbá az egyöntetű állományok kialakítása, néhány kiváló egyedre alapozva.

— Sokat Ígérő távlatokkal kecsegtet az embriók szexálása — főleg a női ivarú utódok előállítása szempontjából — továbbá az embriók mélyhíitéssel történő tartósítása, amelynek jelentőségét főleg a génbankok létrehozatalában, valamint az értékes genotípusú egyedek nemzetközi cseréjében látják a szakemberek.

— Klónozás útján és génmanipulációk segítségével transzgenetikus''állatok is létrehozhatók. Egyebek között olyan utódok, amelyek több szülő genetikai tulajdonságait örökítik, vagy két különböző faj gazdaságilag hasznos tulajdonságait ötvözik, esetleg megfelelő gének átültetésével mesterséges módon kiváltott, merőben újszerű tulajdonságokkal ren- ; delkeznek. Igaz az újszerű, merész elképzelések gyakorlati megvalósítása még várat magára, habár laboratóriumokban számtalan kísérlet igazolja, hogy nem puszta fantazmagóriáról van szó.

Egy azonban bizonyos az embrióátiiltetés és a mikromanipuláció ma szinte beláthatatlan távlatokat nyrt az állatnomssítök előtt. De nem téveszthetjük szem elől azt a tényt sem, hogy éppen olyan méretű veszélyeket is rejt. Visszaütő bumeránggá válhat felelőtlen, nem hozzáértő kezekben. Hogy a kibontakozóban lévő új tudományágat milyen irányba terelik majd a tudósok, az erkölcsi és etikai szempontjaikon múlik.

KLAMARCSIK MARIA

GABONATERMESZTÉS

SZIBÉRIÁBAN

Az utóbbi években Szibériában,

. mindenekelőtt az omszki gazdaságok. ban a tudományos ajánlásokra támaszkodva tökéletesítették a földművelést. A módszerekhez tartozik a . földek talajkímélő művelésének be- I vezetése, a zöniálls agrárkomplexumok kialakítása, amelynek során minden körzet, szovhoz, vagy kolhoz talaj- és klimatikus viszonyait figyelembe veszik. Az omszki nemesítők ^ Is kitettek magukért. A X. és a XI.

ötéves tervidőszak éveiben több tnj tenzív fajtát adtak át állami kísér( letek céljára.

1 A munka kifejeződik a termelés- növekedésében. Amíg a nyolcadik öt- éves tervben az agrárkomplexumok- bevezetéséig 0,66 tonna volt a gabonatermelés hektáronként, addig a IX.

я ötéves tervben már 1,29 tonna, a- tizedikben pedig pedig 1,5 tonna. A а XI. ötéves tervben rendkívül kedvezőtlen volt a termés, a gabonabetakarítás mennyisége mindenütt csökkent. A múlt évben többször alkalmazták az intenzív technológiát, több mint egymillió hektáron, ami 1,71 tonna termést eredményezett hektáronként. A többi vetésterületen a szokásos eljárással csak 1,14 tonna termett.

Idén az intenzív módszerekkel termelt őszi búza területe Ismét 1,1 millió hektár. A mostani ötéves tervben e technológia kiterjesztését határozták el a kukoricára, valamint az olajrepcére.

ÚJ BAROMFIFAJTA A SZOVJETUNIÓBAN

A Szovjetunióban az utóbbi tizenöt év alatt a tojástermelés csaknem a 2,5-szeresére nőtt és 1984-ben elérte a 76 milliárd darabot. A baromfihüs-termelés ezalatt a háromszorosára növekedett. A termelésben új, korszerű technológiát és rendszert vezettek be, amely a zagarszki baromfitenyésztés! kutatóintézetből származik (moszkvai terület). Lényege, hogy a baromfitelepeken a természetes folyamatokat utánozzák. Ezt a modern technológiát már több mint 1500 nagy baromfitelepen alkalmazzák.

Ehhez a technológiához azonban

A Brnói Állatorvosi Főiskola sebészeti részlegén az embríökimosást végzik a donor tehénen Fotó: Marián Kardoš

Hazánkban a hagyományos táplálkozási szokások egyelőre nehezen engednek az ésszerű táplálkozás meghonosításának. A fogyasztók ma is jobban igénylik a sertéshúst, mint a dietetikus szempontból sokkal kedvezőbb beitartalmi értékű marhahúst. Hazánkban azonban a sertéshústermelést a rendelkezésre álló erőtakarmányok mennyisége határozza meg. Ezért a sertéshústermelésének növelése függ a takarékos crőtakarmány-fogyasztásnn alapuló takarmányozási technológiák kidolgozásától. Persze ez a kérdés gazdasági szempontból is lényeges, ezért szentelnek ennek a szakemberek világszerte snocbülünböztetett figyelmet. A szomszédos Magyarországon is számtalan próbálkozást tesznek a sertéstenyészfés takarmányozási költségeinek csökkentésére. Ésszerű takarmányozási technológiát dolgoztak ki egyebek között a Pápai Állami Gazdaságban, ahol a melléktermékeket igyekeztek a lehető legnagyobb mértékben kihasználni a sertések takarmányozásában. Érdemesnek tartjuk mód■zerf.ket legalább tömören ismertetni!

Először 1980-ban vásároltak húspépet, addig savót és gazdasági abrakot etettek a sertésekkel. A kénsavval tartósított húspép nem okozott gyomorfekélyt a sertéseknek, sőt a sonka minőségét is javította. Emellett egy kilogramm nyersfehérje 7,58 forinttal kevesebbe került, mint amikor szóját etettek. Ezután bátrabban kezdték a húspépet felhasználni, és 1983-ban — saját feldolgozó üzemet létesítettek.

A húspép gyártása nagy odafigyelést igényel, nem lehet mindenféle testrészt belerakni. Az elhullott állatokat például 24 órán belül be kell gyűjteni, fel kell dolgozni, mert küönben -a bús veszít az értékéből. A húspép összetétele akkor a legkedvezőbb, hn a fele kobzott állatokból, 33—40 százaléka elhullott nagyjószágból és 10 százaléka vérből áll.

A pálházai sertéstelepen 1980-ban; 1981-ben és 1983-ban még padlóetetést alkalmaztak, és a három év átlagában egy kilogramm súlygyarapodás takarmányköltsége 22,8 forint volt. Ahol húspépet etettek, ott ez 14—15 forintba került. Ma a húspépet foszforsavval tartósítják. Végül négy év alatt az importból származó fehérje aránya lényegesen csökkent, és 26,5 millió forintot takarítottak meg a gazdaságban.

A húspéphez nagyon jól társítható a nedvesen betakarított és tárolt kukorica. A Pápai Állami Gazdaságban 1082-ben építettek egy erre a célra alkalmas 800 vagonos tárolót és 1983 óta etetik a CCM-et. A kezdeti lépések után mostanra változott a CCM- készítésének technológiája, a helyt viszonyokhoz és tapasztaltokhoz igazították azt. Akkoriban még a szakirodalom 38—40 százalékos nedvességtartalommal ajánlotta betakarítani ezt a kukoricát. A gazdaság szakemberei szerint legkedvezőbb a 33 százalékos nedvességtartalommal történő betakarítás. Eleinte a 5 milliméteres szemcseméretról beszéltek, ma azt mondják, ez 2 milliméternél ne legyen nagyobb. Ehhez kétszer is' megdarálják a kukoricát. Sokan azt tartják, hogy a gazdasági abrak 70— 80 százaléka lehet CCM a sertés takarmányában, a pápai tapasztalatok szerint elegendő, ha ez csupán 40 százalék.

A húspép-savó-CCM tartalmú nedves takarmányt etetik a hizlaldákban. Ezt a technológiát tavaly tovább fejlesztették, bevezették a számító-, géppel irányított sertéstakarmányozást. Nemcsak a hízósertésekkel, hanem a tenyészsüldőkkel, tenyészkocákkal is etetik a melléktermékeket. Ezek hatására az elmúlt hat évben jobban vemhesültek az állatok.

A Pápai Állami Gazdaságban a melléktermékek takarmányozásával elérték, hogy csökkent az abrakfelhaszíiőlás. Az elmúlt hat évben 24 százalékkal nőtt a hústermelés, ugyanakkor csupán 5 százalékkal növekedett az összes takarmányfelhasználás. Ezalatt az egy kocára jutó ágazati eredmény 6-ról 16 ezer forintra növekedett. A gazdaságban meghatározó az állattenyésztés, ez a tevékenység adja az összes nyereség 60—70 százalékát.

Hogy ma is jövedelmező a sertéstenyésztés, nagy szerepe van ebben melléktermékekre alapozott nedves takarmányozásnak. Természetesen erre a módszerre nincs minden mezőgazdasági üzemnek lehetősége. Abban viszont figyelemre méltó a pápaiak kezdeményezése, hogy az adottságaikat, azaz a húskombinát és a tejüzemek közelségét leleményesen kihasználták, erre építve a takarmányozási technológiát. S hozzájuk Igazítva tovább is fejlesztették.

—M. M.-t