Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1986-08-30 / 35. szám

0ЧУО$$Ш1_____ Közönséges komló A komló (Humulus) az «por faíélék családjába tartozó nö­vénynemzetség. A közönséges komló (H. lupulus) kétlakí éve­lő növény, hazánkban minde­nütt megtalálható. Felkapasz­kodik a bokrokra, és a fákra, s fürtökben lógó tobozaival, és sötézöld leveleivel igen szép látványt nyújt. A nagyüzemileg termelt komló nagyobb részét a söripar hasznosítja, mivel a komlóban található cserzőanyag leválasztja a fehérjéket, a ke­serűsavak meg az illóolaj kel­lemes ízt adnak a sörnek, és megakadályozzák az ital rom­lását. Az elmondottakból kö­vetkezik, hogy a sör étvágyja­vító és emésztést serkentő, de egy-ben hizlaló hatású is. A.ke­serűsavak és az illóolaj csíra­­gátló hatása miatt, valamint azért, mert fűszerként is érté­kes, helyenként a kovászhoz keverik a tobozszerü termős virágzat mirigyszőrei által szolgáltatott komlólisztet (lu­­pulintj. Gyógyászati felhasználásra a komló tobozszerü virágzatát gyűjtsük, augusztól egészen ok­tóber végéig. A tobozokat 50 C-fokos hőmérsékleten, mester­séges eljárással kell megszárí­tani. A száraz tobozokat át­szitáljuk. így nyerjük a komló­lisztet, amely 80 százalék gyan­tát tartalmaz. A gyanta legfon­tosabb összetevőt a keserű anyagok és a keserűsavak, de található benne esztrogen női hormon is. A hatóanyagok leg­fontosabb gyógytulajdonsága a nyugtató, altató, étvágyjavító, baktériumölő és vizelethajtó hatás, de Ízesítőnek, epebántal­­makat enyhítő és reumatikus fájdalmakat csillapító szernek is kitűnő. A gyógyászatban mindenek­előtt a belső szervek működé­sének diszharmóniája esetén hasznosítják. Főleg a képzelt szívbetegségek kezelésekor ve­hetjük komoly hasznát, Korunk túlhajszolt embere gyakran pa­naszkodik szívtájéki fájdalmak­ra, pedig nem a szíve beteg, csak a szervezete tiltakozik a megállás nélküli hajsza ellen. A komlótea vagy a komlóból nyert hatóanyag megszüntethe­ti a rendszerint alaptalan, bal­jósnak vélt előjeleket. Legjobb, ha a szívre szintén jótékonyan ható, egyéb gyógynövényeket is keverünk a komlóhoz. Ilyen például a galagonyavirág és a macskagyökér. Ha ezek beszer­zése gondot okozna, akkor a gyógyszertárban beszerezhető Passit kanalas gyógyszerhez kell folyamodni, amely mind a három növény fontos ható­anyagait tartalmazza. Ez kitű­nően gyógyítja a szívtájéki fájdalmakat, enyhíti a feszült­séget és megszünteti az álmat­lanságot. Ugyancsak javasolha­tó a Valofyt teakeverék, amely A már említetteken kívül to­vábbi nyugtató lialásü gyógy­növényeket is tartalmaz. A Passiť-ról egyébként csak öny­­nyit, hogy nem csüpán a kép­zelt, de a tényleges szívbeteg­ségek gyógyításában Is igen komoly eredmények érhetők el vele. A komló továbbá jó szolgá­latot tehet a feszültség, az ide­gesség és az izgatottság oldá­­sábaiv az esetleges nemi túl­­izgatottság gyógyításában, a hisztérikus görcsök megelőzé­sében, illetve megszüntetésé ben. Nőknél a tisztulás előtti feszültség csökkentésére is be­vált. A komlótea vagy a kom­lóból nyert kivonat gyorsan megszünteti az étvágytalansá­got, hatásosan gyógyítja a gyomorrontást. Az .idősebb férfiaknál gyak­ran jelentkezik prosztata-na­gyobbodás. A felépö vizelési problémákat a vizelethajtó ha­tású komló jelentősen enyhít­heti, tudniillik a komlóban lé­vő esztrogén női hormon kiha­tással van a megnagyobbodott prosztatára. A népgyógyászat a komló­lisztet görcsoldónak, vizelet­­hajtónak és reumatikus fájdal­makat csökkentő szer gyanánt használja. "Külső használat ese­tén a komló sietteti a rosszul hegedő sebek gyógyulását, a kelések beérését. Ha fürdővíz­be tesszük, felfrissíti a szerve­zetünket. 'A komlótea forrázással ké­szüljön. A szárítás után szét­morzsolt tobozokból fél kávés­kanálnyit kell adni egy csésze forró vízbe s a kész teát lefek­vés előtt kell elfogyasztani. Szívtájéki fájdalmak, feszült idegállapot esetén szintén egy­­egy csészényi teát fogyasztha­tunk. A komlélisztböl ostya között naponta 0,5—1 grammot fogyaszthatunk, szintén este vagy bármikor a közérzetünk alakulásától függően. Ha a ja­vasolt adagokat megtartjuk, sem mérgezéstől, sem egyéb káros hatástól nem kell tarta­nunk. Az esetleges túladagolás bénulást, erős vérnyomás-csök­kenést okozhat. Dr. Nagy Géza Mire képes az ékszer­teknős? Az alvó ékszerteknős ál­talában egy órán keresztül képes a víz alá merülni (szélsőséges értékek 4—-141 perc). A színek közül a szürkét rosszul, a pirosat, zöldet és sárgát jól felismeri. Szaglása kiváló — nem­csak a táplálékot, hanem társait is felismeri segítsé­gével. „Szellemi képességei“ nem rosszabbak, mint általában a hüllőké. Számos kísérlet igazolja, hogy bizonyos fel­adatokra megtanítható (így pl. a labirintrendszerből ki­talál). Elfogadott tény, hogy a halaknál sokkul intelligen­sebb. A hím már 5, a nőstény csak 7—10 éves korában válik ivaréretté. Átlagos életkora 15, kivé­teles esetekben 40 évi Egy-egy kifejlett állat — eredeti élőhelyén — Ifi— 13,0 hektárnyi területet is bejár, magáénak vallva. A fiatal állat 0.4 hektárnyi te­rülettel isjfieéri“. Legszívesebben a 30—32,7 C-fokos hőmérsékletet ked­veli, a 40 C-fok viszont pusztítólag hat rá. Tojásainak 25—ISO perc alatt ássa ki a gödröt. A to­jások száma — ja/tól füg­gően — 2—35 között válto­zik. Évente 4—5 alkalom­mal is tojhat. A tojások ke­lésének ideje — 25—30 C­­•fok hőmérsékleten — 62— 69 napig tart. A tojásból kikelő^ állat páncéljának hossza 26—35 mm, súlya 4,5—8,4 gramm. Természetes körülmények közölt táplálékának 61,2 % állatokból, és 38,8 %-ban nö­vényekből áll. 8—10 C fokos hőmérsék­leten árnyékos, sötét helyen — kockázat nélkül — telel­tethető. (á) Ha ésszerűen telepítjük be a kertet, akkor a hagyományos zöldségeken kívül a családi igényeket kielégítő fóliának, a szőlőnek, meg a gyümölcsfák­nak is jut benne hely totói -bog A tenyésziömunka céljai A háztáji nyúltenyésztés irá­nyulhat sporttenyésztésre, gyap­­jú-Aés hústermelésre. A külön­leges testformák, színek kiala­kítása, a fülek távolságának növelése, a sporttenyésztés, a gyapjútermelés tokozása, minő­ségének javítása az angóra­­nyúltcnyésztés témaköre. A haszonállat-előállítás célja a hústermelés és a nyereségek fokozása. E célt a fajtatiszta tenyészállományok javítása és a keresztezések szolgálják. A tiihb hús termelése érde­kében fontos, hogy a tenyész­tésre kiválasztott fajta korán érő és szapora legyen! Nem mindegy, hogy az állót mikor éri el a teiiyészérnttséget. Mi­nél előbb, annál kisebb hányad terheli az állat felnevelést költségeit, annál hamarabb té­rül vissza a befektetés. A szaporaság sem közömbös. Bár a szaporodóképesség örö­kölhetősége gyenge, mégsem hanyagolható el az orro va'ó szelekció. Elvárjuk, hogy az ál­lat rendszeresen ivarzó legyen, a fedeztetés során tormékc­­nyiiljön és lehetőleg 0—12, egyforma nagyságú, sima borii, egészséges utódul fialjon és neveljen fel. Törekedni kell ar­ra, hogy a bakok szapora csa­ládból származzanak. Fontos tulajdonság a jő bús­forma. A törzs hosszúsága, a combok; mélysége és szelessé­ge, a váltak telt formái, nagy­sága, a lábak rövidsége vagy bosszúsága a jól öröklődő tu­lajdonságok közé tartozik. A hosszú törzsre ugyanis sok izom rakódhat és a szaporító szerveknek is kellő helyük van, a csecsbimbók kellő tá­volsága is ez esetben lehetsé­ges. Ez utóbbi azért is fontos, hogy szopáskor a nyúlfiak ké­nyelmesen helyezkedhessenek el egymás mellett. Tenyészállatot mindig ismert családból szerezzünk be. Is­merni kell a családra jellemző adatokat. A kellően megalapo­zott, körültekintő, ősökre és oldalági rokonokra, azok telje­sítményeire alapozott tenyész­­anyag-kiváíasztás minden eset­ben meghozza az eredményt. Régi állattenyésztéstani tétel; párosítsd a jót a legjobbal. Az a tenyésztő jár el helyesen, aki tenyészetének minden egyedé­­ről rendszeresen feljegyzése­kéi készít. Ezek adjanak Ilii képet az cgyedek tenyésztési, termelési, valamint egészségi helyzetéről. A párosításukról tervet kell készíteni. Az anyákat úgy osz-Varga Beáta a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban az elsők között érdemelte ki szorgalmával és eredményeivel a Példás ifjú állattenyésztő szövetségi kitüntetést Foló; -bor szűk be az apaállatokhoz, hogy a termelési cél javuljon. A jól ütemezett párosítási tervvel ki­küszöbölhető, hogy az anyák csupán a vedlés miatt álljanak szárazon és ne legyenek se vemhesek, sem szoptatósak. A selejtezés fő időszaka az ősz vége, tél eleje. Ilyenkor kell kiselejtezni azokat az öreg, „kimustrált“ anvanyiila kát, amelyek szaporasága ha­nyatlóban van. fiókáik gyenge életnrejűek, és az idős tonyész­­bakokat is. Helyükbe tavaszi Hálásból származó fiatal, az anyákkal nem rokon ^állatokat szerezzünk be. A selejtezést óvatosan végez­zük. Ügyeljünk arra. hogy te­nyészetünkben mindig feles a­­ránybau legyenek az 1,5—2,5 éves anyák, hiszen akkor van az állat termelésének tetőfo­kán. A fiatal anyák még nem. a kiiiregedők inár nem képesek a fajtára jellemző termelési eredményeket produkálni. A fiatal anyákat korosabb bakok­kal. az idősebb anyákat fiatal bakokkal célszerű fedeztetni. • (KI) Nemcsak a hagyomány szól növényeink őszi telepítése mellett, hu­nom az a tény Is, hogy a téli fagyok beálltáig elültetett cse­meték gyökérsebei még beforr­nak. sőt némi gyökérképződés is megindul. Tavaszai, amikor a föld fagya kienged, a sebzés­ből gyógyult és megújult gyö­kérzet rövidesen képessé válik a víz és a tápanyagok felvéte­lére és már az első évben erő­teljesen fejlődhet a növény. ÉVTIZEDEKRE HATÁROZUNK Érdemes megterveznünk fáink és bokraink helyét a kertben. Egy-egy növény elhelyezésének számos szempontja van. Ezút­tal csak a tenyészterillet fon­tosságára utalunk. Döntésűnk évekre, évtizedekre szól, ezért már most számoljunk azzal, hogy az elültetett ostornyélni fácska milyen koronát nevel, mekkora teret igényel. Az átla­gosnál nagyobb dísz- és gyü­mölcsfák helyválasztása (cse­resznye, dió) fokozottabb kö­rültekintést követel, és hem szabad megfeledkeznünk szá­mottevő árnyékoló hatásukról sem. Gyakori hiba, hogy túlzsúfol-Telepítéshez készülünk célszerű, ha a felső 40 centi­­méteres rétegbe egyenletesen elosztva keverünk kombinált műtrágyát is. Juk keltünket, és fáinknak nem adjuk meg azt a teret, amely jó fejlődésük alapfelté­tele. Az ilyen kertben egymást árnyékolják, megnyúlnak, de­formálódnak növényeink, ter­mésük, diszitőértékük csökken. Ü] felépítésű fáink, bokraink megeresedésének és erőteljes fejlődésének alapja a gondos és körültekintő ültetés. Telepí­téskori gondatlanságunk és mulasztásunk a későbbiekben már nem orvosolható. Fatermetű díszeink és gyü­mölcsfáink számára legalább 100X100 cm alapterületű és 80 cm mély gödröt ássunk. Gyü­mölcs- és díszbokraink 60 X 60X60, a szőlő 60X60 alapte­rületű és 80 centiméter mély gödröt Igény el. Az ültetőgödröt lehetőleg a telepítés előtt egy hónappal ássuk ki. Töltsük föl tápanyag­gal és temessük vissza, hogy az ültetésig még ülepedhessen. Ásáskor az első két ásónyom földjét (a feltalajt) az egyik oldalra halmozzuk. A mélyebb rétegek földjét (az altalajt) a másik oldalra legyük. Fontos, hogy ásáskor minden szennye­ző anyágot, gyökérmaradványt és gyomot eltávolítsunk a ta­lajból. KOMPOSZTOT, 1STÄLLÚTRÁGYÄT A tápanyagfeltöltés a fák egészséges, jó fejlődésének fon­tos feltétele. Trágyázáskor leg­inkább a komposztált, tiszta kerti hulladékot ajánljuk. Ez­zel szinte egyenértékű a föld­dé érett instállótrágya. A csak műtrágyával való feltöltés — különösen rossz szerkezetű si­lányabb talajon — vajmi kevés eredménnyel kecsegtet. A kiásott gödör aljába 20 centiméter vastagon terítsünk el érett komposztot vagy szer­ves trágyát. A trágyát ugyan­ilyen vastag feltalajréteggel fedjük. A visszamaradó 40 (bok­roknál 20) centiméter mélysé­gű árkot az altalajjal töltsük meg, de még abba is kever­jünk komposztot vagy istáltó­­trágyát, 3 rész talajhoz 1 rész szerves trágyát számítva. A ta­lajétet serkentése érdekében > Az ültetendő fácska gyöke­rén a lehető legkisebb sebet ejtsük. Csak az elhalt, roncsolt gyökérrészeket metsszük visz­­sza az ép. egészséges részig. Ássunk kisebb gödröt, és az agyagos altalajból készítsünk pépet. Keverjünk el abban 30— 40 gramm Basamid G általános talajfertőtlenítő szert. Az ülte­tésre előkészített növény gyö­­körzetét mártsuk meg ebben úgy. hogy azt egészen bevon­ja. Gyümölcstaoltványok eseté­ben fontos, hogy a fa olyan mélyre kerüljön, amilyen mé­lyen a faiskolában volt. A dísz­fákat mélyebbre is ültethetjük, mert a földbekeriilt nemes meggyökoresedésére kedvező hatású, míg a gyümölcsfaoltvá­nyoknál ez nem kívánatos. Ül­tetés után kupacoljuk föl az oltvány tövét. A 15—20 centi­méteres földhalommal, amelyre még szalmás Istállótrágyát is teríthetünk, a kiszáradástól és a téli fagyoktól is védjük а gyökörzetet. Sí* Ь»

Next

/
Thumbnails
Contents