Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1986-08-30 / 35. szám
8 SZABAD FÖLDMŰVES 1986. augusztus 30. Az első órán... (Újsághír: 1986 szeptember elsején, a tanév első napjáu az első tanórát hazánk minden iskolájában a békének szentelik.) Pablo Picasso rajza gasba szökő karcsú szoborral érvelnék, az kifejezné az alkotó, az öröm lehetőségeit kínáló állapotot, amikor nem a világból leselkedő veszélyre, hanem embertársainkra és önmagunkra figyelhetünk, amikor elvont fogalmak termő tartalommal telnek meg és kivirágzik belőlük a szépség és gyengédség, a jóság és a derű?... Költők szavával érvelhetnék, mégis a legmaradandóbb élményt hordozó versek erejével... Talán Berzsenyi, Babits vagy Tóth Árpád? ... Körülzsong a csend, fehér lapok zizzenésével a béke szárnyának érintését érzem. Keresem ezt a félelem nélküli békét, amelyet már nem lengenek körül a háború sötét árnyai. Es egyszerre a szomszéd házból belehasít a délutánba egy sziréna-vijjogású hang. Egy zavart elméjű asszony hangja, fIsmerem a történetét: partizán volt, elfogták, megkinozták. Miután kiszabadult, sokáig kezelték. Néhány nyugodtabb év után, amikor csak álmában kiabált, újra visszatértek nappalaiba is átélt szenvedései. Férje azonban maga mellett akarta így is tudni, mint a harcok idején. Ha néhány órára egyedül kell hagynia, hazatértéig kiáltozik igy.f Nem, még nincs itt az ideje annak, hogy a háború említése nélkül beszélhessünk az idilli békéről. A béke még mindig csupán lehetőség. Ezért azt hiszem, mégis beszélni kell a béke-világmozgalomról éppúgy, minf Martin Luther Kingről, Hirosimáról éppúgy, mint Lidicéröl és a legtöbb, amit a békéről megérezhetőnk talán ott van abban a költeményben, amelyben ez a szó, hogy „béke“ elő sem fordul, Illyés Gyula „Elmaradt háború“ című versében: ANNA GEELHAAR A bárány A legelőn sétált a bárány. — Itt vagyok — intett neki a zab. — Ha megkóstolsz, ízleni fogok! — csalogatta a fű. — Engem vigye! sétálni — kérlelte a lucernamag. — TI velem akartok jönni világot látni? — csodálkozott a bárány. — És nőni, szaporodni — szólt a lucernamag, és belebújt a bárány bundájába. így történt, hogy a bárány magával vitte és ide-oda szökdécselt vele. — Maradj velem, különben eltévedsz — figyelmeztette a bárányt a mamája. — Nem hallod? Figyelj, te tacskó! — dörmögte a juhászkutya. De a bárány elszaladt. At az úton, a homokos hegyoldalon, le a vasúti töltéshez. Már sötét volt, csak a csillagos ég világított. Rohant utána a juhászkutya. — Azt akarod, hogy elgázoljon a vonat? — Bárányoknak tilos a sínre menni! — szidta az ugrándozó barikát a kutyus. Az ugatástól, szidástól a bárány úgy megijedt, hogy nagy igyekezetében lebukfencezett a dombról is. A lucernamag kihullott a bundájából és a földre' pottanyt. — Köszönöm, kedves bárány — sutfogta — hozzásegítettél ahhoz, hogy világot lássak! Hálából megnövök és virágozni fogok! — Hogyan? Micsoda? — csodálkozol a kisbárány. A kutya már türelmetlenül noszogatta: — Gyere már,.vár a mamád! A kisbárány leheveredett a mamája mellé, aztán csendesen legelészett. ‘ Persze, csak rövid ideig, mert eleven, mindenre kíváncsi bárány volt. Telt-múlt az idő. A juhászkutyának volt elég dolga, amíg terelgette, vigyázott rá, mert kószált, nézelődött, járta a dombot, völgyet amíg csak meg nem nőtt. És a bundájába ragadva mindig vitt magával egy-egy lucernamagot. Hát egy szép napon ott legelészett a nyáj a domb oldalában. Kóstolgatták, ízlelgették a finom lucernát és csodálkozva kérdezgették: — Itt lucerna terem? Ki hitte volna? Hogyan került Ide? — Én hordtam Ide a bundámban! — felelte büszkén á bárány és jóízűen csemegézett ö is együtt a többiekkel. látszom a gondolattal: ha pedagógus volnék és nekem kellene eldönteni, hogyan állítom össze ennek az órának az anyagát, vajon mit tennék? Hogyan határozhatnám meg a lehető legpontosabban, mi a béke, mivel mondhatnék legtöbbet róla..? Nem, nem idézném a világpolitikai kislexikon komoly és igaz meghatározását, amely leszögezi: „a béke olyan állapot, amelyben az államok és a népek egymás közti kapcsolataikból kizárják a háborút, mint a politika eszközét.“ A felnőtt küzdelmek képeivel úgy is naponta találkozik minden gyerek a tévéhíradókban, a napihírekben, látja az atomcsend vállalását az egyik oldalon, a kísérleti atomrobbantásokat a másikon. A csillagbékére törekvéseket éppúgy, mint a csillagok háborújának fenyegetését. Korunk válaszútfál, az emberiség létkérdését szinte behatóbban ismeri, mint a felnőtt, lévén elméje fogékony a világ minden rezzenésére. Talán éppen ezen az egyetlen órán nem beszélnék a Béke-világtanács „Örüljünk hát a könnyű hegyi ködnek, fényes síneknek, méznek, a gyümölcsnek, harmat szalad a fán, a fáknak — Nézd hálával az éjszakának tartályait, a házakat, sok hú hegyünk s a tornyokat, hogy egyre állnak — Mint messze ismeretlen tájat fedezzük újra jel, hogy élhetünk — S az ibolya alatt az árnyat £s ezt, és azt, és a könnyű madárhad szárnyalásában boldog sóhajunk." SIMON LAJOS: Csengetés Csenget a néni az utcakapun, mikor a tejet hozza; csenget a vekker, mikor reggel ablakainkat aranyozza. Csilingel, csenget reggelinél a kávéskanál, és csenget a hulló falevél, ha múlik a nyár. Amikor hull a gyümölcs, sápad az erdő, nyári porát rázva ujjongva ugrál az iskolacsengő. Hopszí te is fürgén, zsupsz, be a kádba, olts tiszta ruhát. Régi komád, a táska hátadra ugrik a polcról, de Igyekezz, mert nyolckor már csörren a csengő az iskolában. Várj csak, mielőtt kilépsz az utcakapun, húzz egy vonást a falra. Ekkora vagy most. De jövőre megnősz, négy centivel magasabbra. TESSÉK KIPRÓBÁLNI! Érett, de kemény, nagyobb körtéket meghámozunk, félbevagy negyedekbe vágunk, magházukat kiszedjük, és fele víz-, fele méz keverékben egészen puhára főzzük. Ezután szűrőkanállal kiszedjük, laposra nyomjuk, és porcukorral beszórva tepsibe egymás mellé tesszük. Egy megvajazott fehér papírral letakarjuk — a vajas rész legyen alul — és gyengén melegített sütőben, a sütő ajtaját kissé nyitva hagyva szárítjuk. Közben a mézes szirupban újabb adag körtét főzhetünk, Ha a körtét már mind megfőztük, a mézes szirupot egészen sűrürp beforraljuk, a körteket szürőlapátra téve még egyszer, belemártjuk, majd ismét száradni tesszük (esetleg tüllel letakarva a napra). Ha már nem ragacsosak, azaz tetejükön a cukor már száraz, lapos, széles szájú üvegekbe rakjuk, lekötjük és a kamrákba) hűvös helyre tesszük. Cukrozott gyümölcsként püspökkenyérhez, gyümölcsrizshez stb. használhatjuk. Szülő Ä szép nagy szemű .kemény héjü. fehér vagy piros szőlőt mossuk meg fürtönként, és ollóval a szemeket egy kis csutkával együtt vagdaljuk le. Rakjuk klforrázott üvegekbe, öntsünk rá forró szirupot — 1 kg gyümölcsre 25—30 dkg cukrot számítva —, kössük le, és rövid ideig, 4—5 percig gőzöljük, nehogy a szőlőszemek fölrepedjenek. Mézes dió Ä friss dióbélről a barna hártyát is lehüzzuk, és az így megtisztított gerezdeket kisebb üvegekbe rakjuk. Annyi hígítás nélküli mézet öntünk rá, amennyi jól ellepi, lekötjük, és a víz forrásától számított 10 percig gőzöljük. Görögdinnyehéj cukorban A dinnye külső, zöld héját lehámozzuk úgy, hogy a piros húsából egy vékony csíkot rajtahagyunk. Csak vastag héjú dinnye alkalmas az eltevésre. Lehetőleg cifrázókéssel ujjnyi darabokat vágunk, amelyeket erősen ecetes vízben addig főzünk, amíg megüvegesednek. Szűrőbe öntjük és iecsurgatjuk. Ugyanannýl mennyiségű cukorból (1 kg dinnyehéjhoz 1 kg cukor) nagyon kevés vízzel szirupot főzünk, a habját leszedjük, beletesszük a dinynyehéjat, és 20 percig együtt főzzük. Másnapig félretesszük. A felhígult szirupot másnap a gyümölcsről leszűrve, mézsűrűségűre beforraljuk, ízesítjük egy darabka vaníliával, a dinnyehéjat visszatéve még egyszer felforraljuk, üvegekbe töltjük, lekötjük, és száraz gőzbe tesszük. A sárgadinnyét hasonlóan készítjük, de ennek a húsát, és nem a héját használjuk fel. A félérett, kemény húsú sárgadinnye külső héját lehámozzuk, magját kikaparjuk, és a kisebb szeletekre vágott dinnyehúst erősen ecetes vízben 10 percig forraljuk, majd többször váltott hideg vízben kihűtjük. Ugyanannyi cukorból, mint amennyi a dlnnyehűs, egy kevés vízzel szirupot főzünk, beletesszük a gyümölcsöt, és 10 percig együtt főzzük. Másnap a leszűrt szirupot sűrűre beforraljuk, újbői beletesszük a dinnyét, és megint felforraljuk. Ha a leve ismét felhígulna, a következő nap a szirupot megint besűrítjük, majd az üvegekbe tett dinnyére öntjük, lekötjük, és száraz gőzbe teszszük. Egy kg almához 20 dkg cukrot számítunk. Az almákat darabokra vágjuk, nagyon kevés vízben puhára főzzük, és szitán áttörjük. Az almapépet felfőzzük. hozzákeverjük a cukrot, és 10—15 percig együtt forraljuk, állandóan keverve. Forrón üvegekbe töltjük, a tetejére egy kevés tartósítőt vagy alkoholt öntünk, lekötjük, és száraz gőzbe rakjuk. Ha az almaízt egészen sűrűre főzzük, akkor üvegekbe töltés után nem kötjük le, csak másnap, amikor máb- kihűlt, és a teteje megbőrösödött. Sárgadinnyeíz A sárgadinnyeíz elkészítéséhez a kevésbé édes, és nyers fogyasztásra alkalmas sárgadinnyét is felhasználhatjuk. A dinnyét ketté- vagy cikkekbe vágva megtisztítjuk külső, kérges héjától, magját kikaparjuk, a húsát pedig nyersen megreszeljük a káposztareszelőn. Egy kg reszelt dinnyéhez 50 dkg cukrot, egy darabka vaníliát veszünk, és állandóan keverve sűrűre főzzük. Forrón töltsük üvegekbe, a te tejére öntsünk egy kanálka rumban feloldott csipetnyi tartósítószert (szalicilt vagy benzoesavas nátriumot), kössük le, és tegyük száraz gőzbe. Rázsaíz (Bolgár recept) A jől kinyílt, illatos rózsák szirmait tépjük le, tegyük szűrőkanálba, és hideg vízzel jól öblítsük le. Ha a víz lecsurgott, és a szirmok kissé megszikkadtak. minden liternyi rózsasziromra hintsünk egy maréknyi cukrot, és zománcos lábosban, gyakran kevergetve addig főzzük, amíg a levelek szétfőnek, és az egész sűrűsödni kezd. Forrón töltsük kiforrázott üvegekbe, a tetejére tegyünk egy kávéskanálnyi rumban feloldott borsőnyi benzoesavns nátriumot, kössük le, és rakjuk száraz gőzbe. Hsisel: rirágceokorj Veráidé?.* Rejtvény, l.réss Római Dagály T Г Bécsi T Haza T Hazait ■ ftlyfj* Щ ľiánév Uaein* Tarajt« I Rejtvény, l.xéea —□ 1 Kelet íanádiuta Rejtvény, ♦.résa T" ** Grama \ Harapás««: leválaszt rejtvény, í.résa iFizetö-» «еШ—. w.x.s. Rejtvény, 5*rés* 1 к I.S.X. kagyar gépé*««» oérnélc .Kodul, -inldkomp f Az egyik múzsa Azon«* betűk к KŰkSdl ^ tűzhányó Hidrogén. Libanon •utójelo Hollandi» é* líagryar* ersv-ág Rater je Is Folyó Ausatuiéban A híd szélei Áeztáciua Rádiusz Ad act*j ; rät. i üévelő Folyó é Marokkóban tfezöra Hidrogénkitevő 1 Tárna ľŕitrogéa Í2*B*» Jetük »éveli ЗкгЛу F8oévképzi kamrában van ! Idegen fiiínév Fiaя író «.«vart meg 1 U Vitamin Sulfur, ittriua Személye* névmás Olga,Anna u L krgentutL A.T* r Ľ c u«f M.-ssnrely — E lián MEGFEJTÉS— Lapunk 33. számában közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Hajnali szerenád, Az öröm illan, Leiektől lélekig, Lomha gályán. K J J j;3r К Nyertesek: Elzer Mária, Szőgyén (Svodin|. Iski Ibolya, Kisgéres (Malý Horeš), Szürád Ferenc, Nyárasd (Topofníky). feladatáról, eddigi tevekenyse ségéröl sem, s arról is csal úgy, bevezetőben, hogy miér. lett az idei esztendő nemzet közi békeév. Talán a békémé netekről, azokról az angol nők ről sem mesélnék, akik a; alomtámaszpont közelében ver tek sátrat... Ha így közelítem meg a béke jogalmát, akkot óhatatlanul újra visszatérek c háborúhoz, hiszen eddig minden sóhajnyi békés időszak csupán két háború közötti ízelítő volt az elérhetetlenség kö lébe vesző tartósan boldog, félelem nélküli világból. Talán ha egy szál virággal, ?ou karéi kenuérrel. eau ma-
