Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1986-08-30 / 35. szám

6

SZABAD FÖLDMŰVES

1986. augusztus 30.

'Az 1986-os év jelentős mérföldkő a Honvédelmi Szövetség életében: november elején megalakításának 35. évfordulóját ünnepelheti. A félkerek évforduló és a három és fél évtized kitűnő alkalmat kínál arra, hogy áttekintsük a szövetség munkáját, eddigi eredményeit, céljait.

Kezdhetjük mindjárt azzal, hogy az említett időszak alatt egyértelműen pozitív eredmények születtek a honvédelmi munka minden területén. Persze, az ezekhez vezető út nem volt mindig sima és zökkenőmentes: sokszor kellett áthághatatlannak tűnő akadályokat leküzdeni, új munkamódszereket, -formákat keresni. A következetes munka eredményei gyorsan megmutatkoztak: a Honvédelmi Szövetség szervei és alapszervezetei egyre jobban kivették a részüket a lakosság honvédelmi neveléséből, s hamarosan az ilyen irányú tevékenység legfőbb szervezőivé váltak. Az egyre attraktívabb és vonzóbb tevékenységi formák következtében mind több fiatal leit tagja a szövetség örvendetesen gyarapodó szakosztályai valamelyikének, s gyorsan növekedett az üzemi és a helyi alapszervezetek, valamint a járási szervezetek száma. Szlovákiában ebhői в szempontból feltétlenül ki kell emelni a Nyitrai (Nitra) járást, amelynek 143 HSZ-alapszervezete öszsxescn több mint 17 és fél ezer tagot tömörít; ebből a szempontból a járás nemcsak Szlovákiában, de országos viszonylatban is az első. Az alapszervezetek számát tekintve ugyancsak szlovákiai járás az első az országban, mégpedig a prešov!, 175 alapszervezettel. Összegezve: Szlovákiában jelenleg a Honvédelmi Szövetség 4438 alapszervezete tevékenykedik, ami az országban működő HSZ-alapszervezetek 40 százaléka; tagjaik összlétszáma meghaladja a 383 ezret.

A tagság korösszetételéről már az első rápillantásra nyilvánvaló, hogy rendkívül kedvező. Lássuk csak részletesebben: a taglétszám 21 százalékát Iskoláskorú (9—14 évesl gyermekek. 28 százalékát 15 és 18 év közötti serdülők, 30 százalékát pedig 19—35 éves — bízvást mondhatjuk — fiatalok alkotják. Ez egyben azt is |elenti, hogy a Honvédelmi Szövetség tagjainak 79 százaléka 35 éven aluli, s ez az arány önmagáért beszél. Említést érdemel még, hogy a szövetségnek 64 és fél ezer nőtagja van Szlovákiában, ami az összlétszám csaknem 17 százaléka.

A taglétszám növekedése az utóbbt öt évben évi viszonylatban elérte a 10,2 ezres átlagot- ugyanez a mutató az alapszervezetek számát tekintve átlagosan 68 volt a szóban forgó időszakban. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy 1980 óta a Honvédelmi Szövetség alapszervezeteinek a száma 342 ezerrel, taglétszáma pedig

több mint 51 ezerrel nőtt.

A szövetség előtt álló jelenlegi feladatok között első helyen kell említeni az üzemi alapszervezetek számának növelését, illetve a már meglévők munkakörülményeinek javítását: mindez az iskolákra és a városi lakótelepekre is teljes mértékben érvényes. A munka konkrét tartalmát tekintve fokozottabban előtérbe kell helyezni a tömeget vonzó, attraktív, amellett korszerű tevékenységi formákat: a rádiótechnikát, az elektronikát, a sárkányrepülést és a motorizmus különféle formáit.

Az alapszervezetek struktúráiig összetételét tekintve érdemes és tanulságos legalább dióhéjban megismerkednünk a jelenlegi helyzettel. Eszerint Szlovákiában ma 887 üzemi HSZ-alapszervnzet működik, összesen 76,6 ezer taggal. Az egységes földműves-szövetkezetekben. és az állami gazdaságokban működű alapszervezetek száma 356, taglétszámuk összesesen 20.5 ezer. Alapiskolák: 247 alapszervezet, 17 és fél ezer tagszakmunkásképző intézetek: 253 (40,1 ezer; gimnáziumok: 111 (15,7 ezer); szakközépiskolák: 149 (25 ezer): főiskolák: 42 (5,6 ezer): intézmények és hivatalok: 366 (22,1 ezer). A legmagasabb a falusi alapszervezetek száma: összesen 1612, s csaknem 104 ezer fős taglétszámot Icépviselnek; a városi helyi szervezetek száma 415, összesen 55,7 ezres taglétszámmal.

Ami a Honvédelmi Szövetség munkájának tartalmi differenciáltságát illeti, néhány adattal kitünően illusztrálhatjuk az egyes tevékenységi formák népszerűségét. Művelésének lehetőségei következtében itt egyértelműen a lövészet áll az első helyen; a lövész-szakosztályok Szlovákiában összesen 192 ezer 692 tagot tömörítenék. A második helyen állnak a listán a különböző honvédelmi tömegsport-szakosztályok, 126 ezer 798- as taglétszámmal. A további sorrend: motorizmus (85 ezer 662), modellezés (25 ezer 440), rádióamatőr szakkörök (18 ezer 662), elektronika (10 ezer 442), kutyaidomítás f9281). búvár szakkörök (8803), repülős és ejtőernyős szakkörök (7032). Itt meg kell még említenünk a tartalékos tisztek és tiszthelyettesek klubjait, amelyeknek több mint 17 ezer tagjuk van Szlovákiában.

A Honvédelmi Szövetségben folyó munka hatékonyságát végezetül hadd illusztráljuk néhány adattal a rendezvények számára és a résztvevőkre vonatkozólag. Ezek szerint 1985-ben több mint 35 ezer rendezvényre került sor, melyeken a résztvevők száma meghaladta a másfél milliót; ez mintegy százezerre] több, mint 1984- ben volt. Mindez — de főleg a folyamatos növekedés — meggyőzően bizonyítja a Honvédelmi Szövetség létjogosultságát, szerepének fontosságát társadalmunkban.

' VASS GYULA'

IP három fogalom — és a mögötte rejlő tartalom —

I* kölcsönhatásában zajlik az élet a Munka Érdemш renddel kitüntetett rimaszécsi (Rimavská Seč) Cj Világ Egységes Földműves-szövetkezetben. E lap hasábjain már sokszor leírtuk, hogy a rimaszécsi azon kevesek közé tartozó közös gazdaság, mely a termelő tevékenység melleit, szociális és kulturális szerepkört is betöltve, a dolgozók szabadidő-programját is szervezi. Sokrétű kulturális-nevelő munkával formálják az emberek gondolkodásmódját, s így érzelmi világukat is „karbantartják“.

Juhász István agrármérnök, a szövetkezet elnöke erről így beszél:

— Sokan nem is gondolnák, hogy az említett tényezők mennyire befolyásolják a tervteljesítést, egyben gazdaságunk eredményességét. Az évről évre növekvő terveket, az igényesebb termelési feladatokat csak olyan dolgozókkal vagyunk, s leszünk képesek megvalósítani, akik a tálban és a közösségben egyaránt otthon érzik magukat. Akik hagyományaik ápolása mellett megismerked(hetinek tágabb hazájuk és a nagyvilág dolgaival, s nem utolsósorban nemzetiségi kultúránkkal. Akik számára a városi kiváltságnak számító szolgáltatásokat is hozzáférhetővé tesszük. Ennek érdekében, egyre nagyobb pénzeszközök befektetésével, a munkafeltételek javítására, a munkaeszközök modernizálására, valamint az életkörnyezet rendezésére és a kulturális miliő színvonalasabbá tételére törekszünk.

Ha egy mezőgazdasági üzem szociális és kulturális programja nem formális, nem képmutató, hanem őszinte megfontolásból, emberi humánumból fakadó, s ugyan-TERMELÉS - ISMERETSZERZÉS - MŰVELŐDÉS -Hazánkban a legjobb HSZ-alapszervozetefe közé tartozik a nyítrai városi szervezet. Fiatal és Idősebb tagjai körében egyaránt népszerű a repülő gép-mndeilezés (A szerző felvételei)

' - . ::v;;,

fe:

й „ffieeéis" szövetkezet

akkor a dolgozók legégetőbb szükségleteit elégíti ki — sohasem lehet befejezett, végrehajtott. Az elért eredmények, meg az egyre finomodó széplelkűség jobb és újabb igényeket, vágyakat ébresztenek a tagság körében.

A szövetkezet 725 állandó dolgozójának mintegy a tele cigányszármazású. ennek ellenére — a társadalmi és emberi, előítéletekre alaposan rácáfolva — évek óta kiváló eredményeket produkálnak. Az általánosnak éppen nem mondható siker titka: a szociális-kulturális program sajátságosán egyedi, „rimaszécsi módon“ történő megvalósítása. Mondhatnánk úgy is: a rimaszécsieknek erre külön (de emberségesen egyszerű) filozófiai, szociológiai és pszichológiai módszereik vannak. Az értelmi szerző juhász István agrármérnök, a gazdaság vezetője.

— Az emberek érzelmeit is kell ápolni, hogy a kultúra és a szocialista művészet értékeinek ráhatásával megújulhasson a munkakedvük és alkotóerejük. A vezetőség azon fáradozik, hogy sokrétű gondoskodással a dolgozók gyermekeiben még a pályaválasztás előtt vonzalmat keltsen a mezőgazdaság (egyben szövetkezetünk) iránt, s ezzel megalapozzuk a folyamatos munkaerő-utánpótlást.

Kinyilatkoztatásait az őszinteség galvanizálja egységes erővé. Beszél, lelkesedik, magyaráz, és huncutkás mosolyán, örökké vidám arcán látom: az életét azonosította azzal a szolgálattal, hogy az embereket szerepkörükben kiteljesítve, önbecsülésük által emelje fel.

A minden újra nyitott dolgozókat tizennyolc agrármérnök és egy — közel száz érettségizett technikusból álló — gárda irányítja. Az efsz vezetősége megkülönböztetett figyelmet fordít a fiatal szakemberjelöltek beiktatására.

— Mielőtt a „mélyvízbe dobnánk“, megtanítjuk őket úszni. A főiskolából kikerülő „elméleti“ szakemberek egy évig nem kapnak konkrét feladatot. A terheket, gondokat csak akkor kell fokozatosan átvállalniuk, amikor már szert tettek bizonyos szintű gyakorlati tudásra, ha már kialakult az érdekkörük. Az újdonsült diplomások egy esztendeig saját programjuk, elképzelésük és időbeosztásuk alapján figyelik a termelés menetét, járják a gazdaságot; kérdeznek, jegyzetelnek, összehasonlítanak, elemeznek, tehát tapasztalatokat gyűjtenek. A fiatal szakemberek részéről történő hibák és mulasztások kijavítására tűrési határidőküszöböt vezettünk be. Nálunk a dolgozók számonkérik a vezetők tudását! De itt csak tanult embernek lenni nem elégi Emberségből és segítőszándékból is naponta vizsgázni kell!

A közvetlenség hangján folytatja:

— Elmondhatom, hogy a vezetőségnek olyan szakértelemmel, bizalommal és kötetlenséggel áthatott légkört sikerült kialakítani a szövetkezetben, amelyben az emberek bátran, s őszintén dolgozhatnak, nyilváníthatnak véleményt. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a 7. ötéves tervidőszak feladatait minden téren teljesítettük. Nálunk a jövedelmező gazdálkodás a társadalmi élet eresztője, de ez megfordítva is így igaz. Szövetkezetünk a környező települések kultúrájának az éltetőjel

iá

Ezt tények felsorolásával is bizonyítja:

— Évente két-három alkalommal visszük az érdeklődőket saját autóbuszunkkal színházba, jégrevüre. Időt és lehetőséget kerítünk a mezőgazdasági kiállítások megtekintésére. Bel- és külföldi tanulmányutak, kirándulások szervezésére is nagy figyelmet fordítunk. Egy népi és egy tánczenekart alakítottunk. A tizenegy tagú népi együttes a szövetkezet valamennyi rendezvényén fellép, ugyanakkor sikeresen szerepel a járást folklórfesztívá, lökön is. A tánczenekar a fiatalok szórakoztatásáról gondoskodik. A zenefelszereléseket a gazdaság vásárolta. Mindkét zenekarnak van szólóénekese. Sportolási lehetőséget is biztosítunk. Itt mondom el, hogy Szabó István anyagbeszerző személyében van egy országos hírű autóversenyzőnk. Jelenleg ő a nyolcadik legeredményesebb csehszlovák válogatott, Az idén részt vesz a szocialista országok között megrendezendő, Béke és Barátság Kupáért kiírt versenysorozaton. Öt esztendeje „üzemel“ a hatvan férőhelyes szövetkezeti óvoda, s már egy mikrobölcsödére is összespóroltunk.

A tíz férőhelyes, egésznapos bölcsődét a napokban adták át. Az otthonosan berendezett épületben mindenütt puha szőnyeg. A játszószoba egy kis mesebirodalom. Az ebédet az alapiskola konyhája biztosítja, de az uzsonnát helyben készítik él. Fürdő, és betegszobával is rendelkeznek. A hálóban nappal is kellemes télhomályt varázsolhatnak. A .csöppségek négy óvónő szerető gondviselésében részesednek, amíg szüleik a szövetkezet háza táján serénykednek.

— Megoldottuk a nyugdíjasok közétkeztetését. Ünnepi találkozót is rendezünk a számukra minden esztendőben. Az idén úgy határozott a vezetőség és a tagság, hogy utólagosan pénzjutalomban részesíti az 1982 előtt nyugdíjba vonult dolgozókat. Az összeget minden ledolgozott év után száz koronában szabtuk meg. és személyenként kétezer koronában maximáltuk, összesen 390 ezer korona hűségpénzt osztottunk szét 273 nyugdíjas alapító tag között. A megbecsülő elismerést jelképező anyagi juttatás felemelő erkölcsi értékké akkumulálódott.

Saját pénzalapból, társadalmi munkával egy összkomfortos klubot is építettek maguknak. Tavasszal avatták fel. A csendes környezetben, a békességet ringató Rima partján emelt impozáns épület homlokzatát egy hatalmas méretű — ökreivel szántó parasztembert ábrázoló — vasbeton dombormű díszíti. Alkotója: Igó Aladár naiv fafaragó, egyben szobrász és festő, a szövetkezet dolgozója. A klubház belső elrendezése is figyelmet érdemlő. Helyet kapott benne egy kétszázhúsz személyt befogadó, 'kastélyszoba szépségűre kiképzett és berendezett kultúrterem, egy kis konyha és néhány szociális helyiség.

— Azért építettük — mondja az elnök —, hogy a tagságnak legyen egy nyugodt hely a véleménycserére. Ahol dolgozóinkat kulturált környezetben, játékosan szórakoztató keretprogramok mellett avathatjuk be a tudományos-termelési módszerek világába. Gyakorlati tapasztalataink igazolják, hogy a legújabb szakmai Ismeretek átadása terén csak akkor érhetünk el kellő eredményt, ha ezzel egyidőben (de lehetőleg már ezt megelőzően) magasabb műveltségi, érzelmi szintre emeljük őket. Mert: értelmes emberekkel könnyebb!... Azóta itt tartjuk meg a vezetőségi üléseket és a termelési értekezleteket. Természetesen a szövetkezeti munkaiskola oktatótermének Is ezt használjuk. A szakmai jellegű tanácskozások és tapasztalatcserék után szórakoztató zenés programmal pihentetünk, segítjük elő a tanultak „megemésztését“. Idővel parkosítjuk a környezetét, és egy játszóteret — teniszezésre és egyéb labdajátékokra alkalmas sportpályákat — is szeretnénk létesíteni. Olyan pihenő, és szabadidő-központtá akarjuk fejleszteni, ahová dolgozóink bármikor kijöhetnek egy kis öngyógyító rehabilitációra.

Már beszéltünk a termelés színvonalát, eredményességét befolyásoló szociális és kulturális tényezőkről, de még nem szóltunk egy — az emberek érzelmi világát, szépérzékét leginkább befolyásoló, színesítő — vizuális élményadásról. A képzőművészetre gondolok. Képzőművészet a mezőgazdaságban? Hogy kerül a csizma az asztalra? — kérdezhetnénk, de Juhász István máris adja a választ:

— Sietek előrebocsátani, hogy nem valamiféle különcködésről, hanem egy kulturális vagy ha úgy tetszik: emberközpontú szolgáltatásunk kibővítéséről van szó. A nagyközönség és a képzőművészeti társadalom előtt bizonyára ismert Igó Aladár amatör, naiv fafaragó művész neve. Alkotásai külföldi kiállltótermekbe is eljutottak. Évekkel ezelőtt mezei munkásként dolgozott a szomszédos szövetkezetben, s közben csodálatos szépségű és művészi értékű szobrokat faragott. Egyszer felkerestem és kértem, hogy jöjjön el hozzánk alkotni. „A képzőművészet nem tartozik ugyan a mezőgazdaságban honos foglalkozási ágak közé — érveltem —, de a propagáciös munka területén akad tennivaló, s közben szabadabban, függetlenebbül alkothatna a tagság gyönyörködtetésére is.“ Kötélnek állt. Azóta már számos szobrot készített és adományozott a szövetkezetnek. A paraszti múltat és a nagyüzemi gazdálkodás egv-egy mozzanatát, munkafolyamatát megörökítő alkotásaival egyre több helyszínen találkozhatunk a szövetkezet háza táján. Legújabban egy kéttonnás, vasbeton szoborkolosszus tervein dolgozik, amelynek már nevet is adott: »A paraszt szántani tanítja a fi'át«. De közben óvodánk gyermekseregét egy mesejáték figuráinak a kifaragásával készül megajándékozni.

Igó Aladár „egyszemélyes ágazata“ hamarosan újra kiegészül kettőre. Tudniillik vanrmég egy grafikusunk is: Majoros Ernő, aki jelenleg katona. Terveink között szerepel a hatszáz gyereket oktató Rimaszécsi Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolán belül egy képzőművészeti szakkör létrehozása, hogy dolgozóink gyermekeit Igó Aladár és Majoros Ernő megtaníthassák a rajzolás, a festészet és a szobrászat legalapvetőbb fogásaira. Vagy legalább érdekiőőést, vágyat keltsenek bennük a világ sokrétűbb megismerésére, birtokbavételére. S ha közben rátalálnak egy „aranyrögre“, ha egy tehetséges Ifjút elindíthatnak a pályán, nos, vállalkozó buzgalmunk már nem volt hiábavaló. KORCSMAROS LÄSZLÖ

EvMülő ölti számvetés