Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1986-08-23 / 34. szám

t 1936. augusztus 23. SZABAD FÖLDMŰVES NYÁRI TEREPSZEMLE 1 §? i Л ■ Ä csieseri (Cífíarovcel Vörös Zászló Efsz vezetősége már számot tndott adni arról. hogy milven gazdasági évre számít­hatnak. A gabonatermés meg­közelítő pontossággal felbecsül­­hetö. Szakavatott szem a ka­pás növények várható termésé­ről Is képet tud alkotni. Min­denesetre a csicseri szövetke­zet tagsága — a vezetőség egy­behangzó véleménye szerint — eddig minden tőle telhetőt megtett azért, hogy elérjék az előirányzott hektárhozamokat. Marozi Gyula, a három és félezer hektáros szövetkezet elnöke elmondotta, hogy náluk a gabonabetakarttás és az ezt követő munkák megszervezése nem lelenfi a legnehezebb fel­adatot. Mindössze száz ember dolga az aratás, a magtfszfftás, a szalmabegvűités, a tarlóhán­tás, a műtrágyázás és a szán­tás. A tavasszal nagyobb ho­zamokra számítottak, sajnos, a tartós aszály Jelentős vesztesé­geket okozott. így bűzéből 4,8 tonnát takarítottak be hektá­ronként. pedig legalább húsz százalékkal nagyobb termésre számítottak. Akadtak táblák, ahol a bfiza hektárhozama meghaladta a hat tonnát. Vi­szont a kalászosok átlaghoza­mát lerontotta az árpa gyenge termése. A szántóföld! kerté­szetük 27 hektárt foglal el. Túl­nyomóan paprikát, paradicso­mot. uborkát, zellert, káposz­tát. karfiolt termesztenek, de 15 hektáron dohánytermesztés­sel ts foglalkoznak, Léko Gyu­la, ennek az ágazatnak a veze­tője elégedett az Idei termés­sel. A termés minőségét (óbb­nak tartfa a múlt évinél. Őr­jártamkor harminc asszony szedte a paradicsomot meg a káposztát A dohány törése Is a napi terv szerint haladt A dohány szárításához a nagvka­­posl (Veiké KapuSanv) komp­resszorállomás hulladék hő­energiáiét haszhálják föl Ez az újítás bevált, hiszen a szá­rítási költségek ezáltal hatvan százalékkal csökkentek. Eötvös Edmundot, növényter­mesztési főágazatvezetőt nem volt könnyű megtalálni. Egyéb­ként sem „íróasztal kedvelő“ ember. A nyári munkacsúcs Idején hajnaltól estig a határt járja. Ez pedig nem könnyű, ha vesszük, hogy a szövetkezet Cslcseren kívül Mokcsa. Mo­gyorós és Feketemező határát ölelt fel. Az elnök és az ágnzatvezetők hétfőnként beszélik meg a heti munkák menetét A meglehető­sen változékony Időjárás azon­ban gyakran rugalmas és hatá­rozott Intézkedéseket követel, nemegyszer az eredeti tervtói eltérő megoldásokat Is. S a növénytermesztési ágazatvezető hol Itt, hol ott bukkan fel, hogy segítsen és ellenőrizze a munkát. Kihasználni minden időt, s minőségi munkát végezni — ez a szövetkezet vezetőinek a leg­főbb elve és törekvése. Igaz ugyan, hogy a csaknem félezer dolgozó szorgalmára, fegyelme-, zettségére nincs panasz, azon­ban a szántóföldi munkák meg­szervezése mégsem könnyű Az állattartó telepeken és a műhe­lyekben mégis valamivel egy­szerűbb a dolog, mert az Időjá­rást tényezők közvetlenül nem látszanak olyan fontos szere­pet. Ezért fordítanak megkü­lönböztetett figyelmet a szán­tóföldeken meg a kertészetben folyó munkák szervezésére. A szövetkezet vezetősége messze­menően gondoskodik tagjairól. Aki igényli, ebédelhet a szövet­kezet üzemi konyháján, de a munkahelyekre ts kiszállítják az ebédet. A gépesítés! részlegen a traktorosok többsége fiatal. Ko­ra reggeltől késő estig dolgoz­nak nyújtott műszakban. Nehéz fizikai munkát végző dolgozók­kal csak a kertészetben talál­kozunk már, de ott ts sokkal könnyebb ma a munka, mint­­régen, vagy akár 10—15 évvel ezelőtt. Ezekkel a változások­kal egyidejűleg nőtt a vezetés, a munka- és üzemszervezés szerepe Cslcserben. Akaratla­nul Is érzékeli ezt a látogató, aki viszonylag rövid Időre ugyan, de kénytelen feltartani az elnököt, a növénytermeszté­si főágazatvezetőt és a kerté­szet vezetőjét S tanúja annak ts, hogy az elnöknek egy órán belül több olyan, a napi mun­kával nem összefüggő elfog­laltsága is adódik, amit nem háríthat el. Eötvös Edmund úgy Ismeri a szövetkezethez tartozó négy község határának minden zu­gát, mint a tenyerét. — A szántóföldünk mindösz­­sze 22R5 hektár, ami nem nagy terület — mondja. — Munka viszont így is akad bőven. E- zekben a napokban az ősz! munkák tervét készítem. A ter­melési szerkezeten nem változ­tatunk. A jelenlegihez vannak gépek, és kiválóan megfelel a talajadottságainknak, nem utol­sósorban kitűnő szakembereink is vannak. Hogy sok múlik a szakembereken, azt bizonyítja az elmúlt esztendő Is. Tavaly a szemes kukorica 5,8 tonnát termett hektáronként. Az idén 370 hektáron vetettünk szemes kukoricát. Az aszály lelassítot­ta ugyan a kukorica növeke­dését, de aztán összeszedte ma­gát. A gyomirtó szer és a sor­közi kapálás nyomán teljesen gyommentes maradt a talaj. A >45 hektár cukorrépánk rend­kívül jónak mutatkozik. Az Idén 70 hektáron végeztük el a cukorrépa teljesen gépesített termesztését. Becsléseink sze­rint elérhetjük az 50 tonnás átlaghozamot Is. A 300 hektár szója Is gazdag terméssel kecsegtet. Nem tit­kolják, hogy dohányból Jó Jö­vedelemre számítanak. Ennyi, amit nagyvonalakban a estesért határ lúllus vége felé elárul­hat. Reálisabb képet a gazdálko­dás félévi mérlege szolgáltat­hat. A féléves pénzügyi tervet a szövetkezet túlteljesítette. A gazdálkodás mérlege Is Jobb a tervezettnél. Az első félévben Jelentős anyagi megtakarítást értek el. Most pedig nézzük, hogy a 19 millió 700 ezer ko­ronás bevételük miből szárma­­zíkl A tejüzemnek 635 ezer li­ter tejet adtak el, a húsipar­nak pedig 154 tonna marha- és 144 tonna sertéshúst. Termé­szetesen Jó bevétel származott a zöldségkertészethól Is. A nyár közepén a csicseri szövetkezetben szerteágazó munka folyik. A szántóföldi munkákon kívül tébiásftást, vízrendezést és talajfavitást végeznek. Ezekről a munkák­ról Marczi Gyula elnök így nyilatkozottt: — Nem lehet azt mondani, hogy a legjobb talajokon gaz­dálkodunk, termőterületünk mély fekvésű, kötött, agyagos. Ha feljön a altalalvíz, hosszú ideig a talajon marad. Tavasz szál gépeinkkel csak nagyon későn tudunk a földre menni, így gyakran munkatorlódással küszködünk. Аг egész terüle­tünkön alagcsövezést kellene végezni. Eddig 557 hektáron elvégeztük a meliorációs mun­kákat. Erről a területről Járási átlagon felüli hozamokat érünk el. Jelenleg 144 hektáron vé­gezzük az alagcsövezést. Az el­következő három év folyamán 343 hektárnyi területet szeret­nénk rekultivňlni 1 millió 500 ezer koronás költséggel. Mind­ez azonban kevés, hiszen a fel­színi vizeket valahogyan el kellene vezetni. Sokat kilin­cseltünk az illetékes szervek­nél, de eddig semmire sem Ju­tottunk. A vlzátemelő szivattyú nem tud hatékonyan dolgozni, mert a vízelvezető csatorna nem felel meg a követelmé­nyeknek. A jelenleginél leg­alább 2,5 méternél mélyebbnek kellene lennie, hogy biztosítva legyen a vízlefolyás. Mintegy 1000 hektárt kellene alagcsö­­vezni, mert a szántónk 50 szá­zaléka vizenyős. Hogy mégis elfogadható ho­zamokat érünk el, ezt a szak­szerű agrotechnika alkalmazá­sának köszönhetjük. Eddig al­­talajlazltást végeztünk, de ez nem vált be. Helyette a 40 centiméteres mélyszántást al­kalmaztuk Tiga ekével, ami elég drága, hiszen egy hektár szántása 1470 koronába kerül. Magyarországi baráti kapcso­latok segítségével oldottuk meg ezt a kérdést. A Rába traktorok alkalmasak a Tiga ekék húzására. Különben éven­te 1000 hektárt meszezünk, és 500 hektárt istállótrágyázunk. Elég nagy kiterjedésű a rétek és a legelők területe, összesen 1200 hektár. A terület kéthar­mada elgazosodott. Eddig 400 hektárt rendbe tettünk, de a többi úgyszólván hasznavehe­tetlen. mindössze 1,7 tonna szénát gyűjtöttünk be. A bo­korirtáshoz van ugyan megfe­lelő gépünk, de a munka foly­tatásához sajnos, nincs elegen­dő üzemanyagunk. Eddig száz hektáron végeztük el a bokor­­trtást. Én btzom benne, hogy problémáinkat, gondjainkat az illetékes szervek meghallgat­ják, és segítenek rajtunk. ILLÉS BERTALAN OidonságoSt e szőSiÉolvok elleni védelemben A szőlőmolynk elleni haté­kony védelem ma még vegy­­szorliasználat nélkül üzemi vi­szonylatokban elképzelhetetlen. Okszerű és takarékos alkalma­zásuk a biztonságos szőlőter­mésnek egyik fontos biztosíté­ka. A szőlőmolynk elleni rovar­irtó szer használatának azon­ban árnyoldalai is vannak. El­sősorban nőm kívánatos jelen­ség az. hogy a ma használt peszticidek tühhsége nemcsak a szőlőmolyokat, hanem az ül­tetvényben élő, számunkra hasznos faunát is pusztítja. Né­hány növényvédő szer más kártevők elszaporodását is elő­segítheti. A rovarirtó szerek al­kalmazásával egyidejűleg prob­lémák jelentkezhetnek a re­zisztencia kifejlődése miatt, és abból is, hogy az előírt vára­kozási idő miatt a peszticidek alkalmazása néha lehetetlen. A szőlőmolyok elleni véde­lemnek egyik alapfeltétele a sexferromon-csapdák alkalma­zása. Ma csak ezek segítségé­vel tudjak meghatározni a per­metezések leghatékonyabb idő­pontját és közvetve csökkente­ni a permetezések számát. E téren sajnos, évek óta egy helyben topogunk. A hazai gyártmányú ferrnmonok gyár­tásáért felelős intézeteink még az idén sem tudták a szőlészeti üzemek és kistermelők szá­mára a ferromonokat biztosíta­ni. De idén a behozataluk is elkésett. Ami a ferromon-csapdákat illeti, elmondható, hogy több országban foglalkoznak a leg­megfelelőbb típus kifeileszté­­sévol. E téren érdekesek Raj­na Stoeva hároméves kísérleti eredményei egy bulgáriai csap­­datípnssal. Kíséreteiben az ál­talunk. Szlovákiában végzett kísérletekkel teljesen megegye­ző eredményeket kapott. Ezek szerint a szőiömolynkra az úgynevezett többtengelyes (Zoc­­con, Montedison vagy a ma­gyar Fgyt) csapdák a leghaté­konyabbak. A nálunk ma hasz­nált hengeralakú csapdák a többtengeiyos csapdák teljesít­ményének nvndössze 29 száza­lékát fogták. A csapdákkal összefüggésben újdonságnak számít az is, hogy a ferromon­­-csepdáknál a szőlőmolyok fo­gásnagyságát többek között a csapdák színe is befolyásolja. Külföldi és saját kétéves kí­sérleteink alapján ngyanis be­bizonyosodott, hogy a tarka szőlőmolynk fogáseredménvei a piros szinű csapdákban 25 százalékkal nagyobbak, mint a más szintiekben. A sexferromnnuk új felhaszná­lási módja az úgynevezett kon­­fúziós eljárás. Lényege abban rejlik, hogy a szőlőmolyok ká­rosításától megvédendő terüle­tet a nőstény szőlőmoiyok hí­meket vonzó, de már mestersé­gesen előállított illatonVapsal árasztják el. A csalogató illat­tal telített légkör akadályozza a hímeket szexuális partnerük megtalálásában, így tehát gá­tolja a megtermékenyítést is. Az eljárás eredményességének azonban két feltétele van. Az első az, hogy csak az egyik szőlőmolyfajta, tehát vagy a tarka, vagv a nyerges szőlő­moly jelenléte esetén alkal­mazható. Mivel szőlőinkben je­lenleg majdnem mindenütt mindkét szőlőmoly megtalál­ható, ez az eljárás nálunk csak kivételes esetekben alkalmaz­ható. A másik lénye'ges felté­tele az, hogy csak nagy terüle­tek ilymódú kezelése hozhat eredményt. A szőlőmolyok elleni véde­lem hagyományos módszereivel szemben kutatómunkájában tel­jesen új irányban halad Pr. B. Gábel, a Szlovák Tudományos Akadémia ivankai Entnmoló­­giai Intézetének munkatársa. Egy vegyszermentes, igazán környezetkímélő eljáráson dol­gozik, mely abból áll, hogy egy általa felfedezett növénvi ere­detű kivonat segítségével a szőlőttltp'vényekből egy á’tala kifejleszt -*t csapdával kifogja a ezö’őmoly nőstény egyedeit. A szőlőmolyok ellen használt vegvszerkínálattal kapcsolat­ban megemMtendö, hogy olyan Oirotrnid készítmények is meg­jelentek a világpiacokon, me­lyeknek atkaölö mellékhatásuk is van. Végezetül meg kell említeni még azt, hogy a Bacilllus thu­­ringiensis alapanyagú Dipel­­-készítmény szőlőmnjyokra va­ló engedélyezése már folyamat­ban van. Hasonló alapanyagú rovarölő szer a Bactospein is, melyet Franciaországban igen eredményesen alkalmaznak. A Bacillus thuringiensis alap­anyagú késaítménveknek nagy előnye az. hogy nem károsít­ják az ültetvény hasznos fau­náját. Említést érdemel, hogy általában a szőlőmolvok elleni védelemben mindjohban teret hódít a peszticidmennyiség csökkentésére irányuló törek­vés, a szerek kiválasztásánál pedig a környezetet kímélőket részesítik előnyben. A szőlő­­molyok elleni modern védelem nem szorgalmazza már a kár­tevő maradéktalan kipusztdá­­sát sem. csak számának kü­szöbérték alá szorítását. RENCZÉS VILMOS Egy üszőtelep hétköznapjai m Az állatokat a kifntóban vasszerke­zetű tetőzet védi az égető naptól (A szerző felvételei) m Homoľa Pál állatgondozó ügyel az állatok rendszeres Ivóvízellátására Л hőmérő htganyszdla 32 Celsius­­/X fokot mutatott akkor, amikor * * megálltunk a Szímöi tZemné) Efsz egy kihelyezett“ állattartó tele­pe mellett. Az állatok sem tűrték a tikkasztó hőséget, így behúzódtak a farm melletti legelő fedett karám­­faiba. Az óllalaondnzóknnk bizony ebben a nagy melegben is fóoskán akadt dolguk, hiszen vízzel kellett feltölteni az Hatókat, meg kellett javítani a te­­relőkordonok megsérült gerendáit. Lépő Béla állatgondozó — szöggel, kalapáccsal a kezében — így szóit a munkájukról: — Tulajdonképpen itt a kamocsat iKnmnőal részlegünkön összesen 430 vemhes üszőt tartunk. Tavasztól őszig Jcinn vagyunk ezen az ideiglenes szálláson, s hatan látjuk el az álla­tokat. HomoTa Pál állatgondozó a napi munkamenetről beszélt: — A telephez egy hatalmas belter­jes legelő tartozik, így már kora reg­gel elkezdjük a szakaszos legeltetést. Ez tulajdonképpen annyit jelent, hogy mindig arra a helyre tereltük az álla­tainkat, ahol a fü már megjelelő ma­gasságú. Emellett takarmánykeverék­kel ts etetjük az állatokat, a legelte­tés pedig az esti órákig tart. A másik jő dolgunk az öntözés. Ugyanis ál­landóan öntözzük a legelő bizonyos szakaszait, így az állomány mindig friss zöldtakarmányhoz jut. — Egy ilyen állattartó telepen éj­szakai szolgálat is szükséges. — Természetesen. A nap 24 órájá­ban két-két dolgozó három váltásban tart szolgálatot. De napközben sok­szor előfordul, hogy mind a hatan itt vagyunk — főleg a munkacsúcsok idején... — Ugyanis a telep tisztántartását, az aljazást, és az egyéb munkákat két ember képtelen elvégezni, Így időnként mind a hatan feltúrjuk az ingünk ujját, hogy a telepen rend és tisztaság legyen — mondotta néqeze­­ifil Lévő Róla kanra —

Next

/
Thumbnails
Contents