Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1986-08-23 / 34. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 8 1986. augusztus 23. ■ VITASSUK MEG! ■ VITASSUK MEG! ■■ VITASSUK MEG! ■ VITASSUK MEG! ■■ VITASSUK MEG! ■ VITASSUK MEG! ■ Vitazáró Mintán közöltök Korcsmáro* László „A* alkoholizmu* — betegség“ című cikksorozatai, e témában' nyilván jártas olvasónk. Kardhordó Ödön levelében vitáoa szállt a címben leszögezett Kijelentéssel, macával a szemlélettel.1 Mivel íráséban elvan szempontok is helylet kaptak, a nie Ivek jól kiegészíthették a cikksorozatban mér tárgyaltakat, úgy gondoltuk. vitára bocsátjuk ezt az újnak nem nevezhető témát, az alkoholizmust és annak kiváltó okait, hátha olvasóink segítségével megközelíthetjük, illetve megtalálhatjuk azt az utat és módot, ameltye/ visszaszoríthatjuk terjedését, és közös igyekezettel talán megvédhetjük a fiatalabbak nemzedékét attól, hogy az alkohol rabjává váljanak. A beérkezett levelek száma és tartalma nem hagyott kétséget afelől, hogy súlyos gonddal. veszélyes jelenséggel állunk szemben. Anélkül, hogy mérefeit és elterjedtségét felnagyítanánk. nem liúnyliatnnk szemet afülHtt. hogy családokét tesz tönkre, népgazdasági károkat okoz. fiatalkorúakat mérgez meg. ée késztet deviáns magatartásra, fis — hogy mégts szemet bűnyunk — ezt vitánk során állapíthattuk meg. Felkínáltuk ugyan az anonimitás lehetőségét, de nem feltételeztük. hogy okos. határozott véleményüket annyian kívánják a névtelenség mögé rejteni. Elítélik az Italozást, a mértéktelen alkoholfogyasztást, de inkább csak magukban méltatlankodnak, háborognak és víszoíýognak. Nyíltan kiállni ez ellen, vagy baráti szóval figyelmeztetni a környezetükben élőket valószínűleg nem merik. Pórul is járnának, meg ts szólnák őket, hiszen szokásaink igencsak kedveznek az alkoholizálásnak. A közvéleeiény sokkal egyértelműbb alkohol-eüenességére volna szükség ahhoz, hogy hangosan is szót merjenek emelni. De próbáljuk vaiameíyest pontosítani a fogalmakat, mivel a szakirodalomban sem mindig fedi egymást egy egy meghatározás. Ki az alkoholista? Aki elvesztette uralmát, kontrollját az ivás fölött, vagyis függő viszonyba került a szeszes itallal. Ez azt jelenti, hogy vagy nem képes megállni az ivásban, ha elkezdte fnem szükségképpen iszik rendszeresen, de időnként súlyosan lerészegedikj, vagy nem képes lemondani az italról (rendszeresen iszik). E két jellemző nem feltétlenül kapcsolódik egybe, van olyan alkoholista, aki nem képes lemondani a naponkénti, sőt a naponta többszöri fogyasztásról, de nem, vagy csak ritkán részegedik le botrányosan (ügy ts mondhatnánk, hogy „bírja az italt!", van olyan ts, aki hosszabb időszakon, egy-két héten, sőt hónapokon keresztül nern iszik de ha belekezd, akkor igen nagy mennyiséget fogyaszt és súlyosan (erészegedik. A hagyományosabb meghatározás szerint az az alkoholista, akinek életében az ivás súlyos problémákat okoz. Ezek a problémák jelentkezhetnek vagy az egészségi állapot rosszabbodásában, vagy a társadalmi (munkahelyi. családi stb.l kapcsolatok leromlásában. Még másképpen fogalmazva az az alkoholista, aki az ivás miatt nem tud megfelelni azoknak az elvárásoknak. amelyeket a társadalom és szűkebb környezete joggal támaszt vele szemben. A szociológiában használatos definíció szerint az az alkoholista. akit a környezete és a társadalom erre hivatott intézményei (az orvosok, esetleg n rendőrség, a bíróság) alkoholistának tekintenek. E definíciók alapján nem szükségképpen ugyanazokat kell és lehet alkoholistának tekinteni. Lehetnek pl. olyan orvosi értelemben vett alkoholisták, akik a velük szemben támaszon elvárásoknak úgyahogy meg tudnak felelni, vagy akiket a környezet nem tekint alkoholistáknak. Előfordulhat, hogy valaki a rendszeres fogyasztás következtében egyre kevésbé tudja a szokáskövetelményeket teljesíteni, pl. egyre kevesebb munkateljesítményt ér el. de a környezet — kíméletből — mégsem mondja ki róta nyilvánosan, hogy alkoholista, és az illető nem jut el orvoshoz. Az is megtörténik, hogy egy viselkedésével botrányokat okozó személyt egyszerűen alkoholistának nyilvánítanak, noha viselkedésének oka nem az ivás (még ha időnként le is részegedik) s nincs függő viszonyban a szeszes itallal. Melyek az alkoholizmus kiváltó okai? A tudományos kutatás többféle tényezőt feltételez az alkoholizmus hátterében: szocializációs zavart (tehát környezeti ártalmakat, a család, a baráti társaság, munkotársi közösség rászoktató hatását!; a felnőttkori feszültséghelyzeteket (A kisgyermekkori szocializáció zavara következtében nagy valószínűséggel lépnek fel konflikfnsok a felnőttkorban. A nem teljesen ép és erős személyiség nehezebben viseli el a felnőttkorral természetszerűen együttjáró nehézségeket, feszültségeket, ezért megpróbál előlük menekülni.) Különböző korok és kultúrák más-más levezető módokat kínáltak, más és más átmeneti menekülési módot a feszültségek elől. A makro- és mikroknltúra fa család, illetve a társadalom) úgy kínálja a szeszesital fogyasztást a feszültségek levezetésére, hogy elfogadja nyíltan vagy rejtetten ajánlja azt az oldódás (szórakozási eszközéül. E tényezők együttes hatása járul hozzá az alkoholizmus kifejlődéséhez. Visszatérve így a vitaindító levélben megfogalmazott állításhoz, amely kétségbe vonta az alkoholizmus betegség voltát, hadd korrigáljuk, illetve pontosítsuk úgy az elözőekDen megfogalmazottakat és az olvasók észrevételeivel kiegészítetteket: az alkoholizmus szenvedélybetegség, mintán a rászokó» fokozatain túljutva egy bizonyos stádiumig „fejlődött". Az a kérdés, amelyért heteken át vitáztunk; hogyan lehetne eredményesen küzdeni az alkoholizmus ellen? A levelekből kitűnt, hogy a küzdelem mostani módszereit és.formáit, a gyógyításnak az eredményeit olvasóink nem tartják kielégítőnek. Összetett társadalmi intézkedések sorozatára. különféle megelőző gyógyító és segítő intézmények hálózatára lenne szükség. Szigorúbb rendelefekr* és a meglévő rendeletek következetes betartására. A társadalmi intézmények és szervezetek, a munkahelyek tiltó és ellenőrző fellépésére az alkohol fogyasztásával szemben. Megvalljúk’. ezzel kapcso atosan azt reméltük, legalább azok a mezőgazdasági üzemeink megosztják velünk tapasztalataikat, amelyek eredményesen vették fel a harcot az alkoholizmussal szemben. Ismerünk ugyanis olyan példákat, aim’ munkaközösségek felügyeletével és erkölcsi segítségével párosult fegyelmi szankciók — az aikohoielvonó gyógyítás közbeiktatásával — visszatérítették az egészséges emberek közé az alkoholistát. Szocialista brigádok, részlegek vállalt védnöksége (egyáltalán nem formálisan) „tartotta“ meg és tartotta vissza a közélük tartozó munkatársat. Több levélben volt olyan utalás is, amelyekből arra kellett következtetnünk, hogy még számos üzemben éppen a vezetők megengedő magatartása bátorítja az alkohollal „öntözött" alkalmak, összejövetelek rendezését, vagy a szemhúnyást, amellyel az Italosán munkába érkezőt fogadják, esetleges ballépéseit, okozott baleseteit elkendőzik , elsimítják. Fölvetették a kérdést, hogy a kínálat korlátozásával szabály ozha tó-e az ösSzfogyasztás. Sokan utaltak a szovjetunióbeit tapasztalatra, ahol az ismert tilalom kimondása óta egynegyedével csökkent a fogyasztás és húsz százalékkal lett kevesebb a munkabalesetek száma. A lényeg, ami az alkohoikináiat korlátozását egyértelműen indokolja, hogy nehezíti a még nem alkoholisták tászokását az italozásra, tehát fontos eszköze lehet a megelőzésnek. Az elsődleges megelőzés hagyományos módja a felvilágosítás. A közvélemény mozgósítása az alkoholizmus veszélyei ellen. Azonban önmagában ez sem elég. Élményeket nyújtó igazi nevelésre, a jó példa erejére van szükség elsősorban. Olyan szülői, emberi magatartásra amelynek segítségével lelkileg egészséges, edzett, magas turöképességü, érzeiemgazdag és kulturált ifjúságot nevelhetünk. A veszélyben lévők felkutatása ugyancsak a megelőzést szolgálná. Sajnos, éppen a család és a munkahely kendőzi és tűri a legtovább e szenvedélybetegség elhatalmasodását (talán éppen azért, mert amint azt említettük, többféle szempont szerint, eltérően értékelik, ki tekinthető alkoholistának). A szükséges beavatkozás (kezelés előtt és után) nem kizárólag orvosi — egészségügyi jellegű. Olvasóink arra is rámutattak, hogy több alkoholellenes klubra lenne szükség. Minden járásban — mindenki számára elérhető közelségben és megfelelő propagandával népszerűsített, vonzó szórakozási, sportolási és szakköri tevékenységet kínáló klubok hálózatában szilárdulhatna meg a gyógyuló alkoholisták egészséges magatartása, józan életvitele és családi kapcsolata. Hadd tegyük még hozzá, hogy családi tanácsadóink hálózatát is szélesíteni kellene. Olyan pszichológiai, pszichiátriai és pedagógiai tanácsadói szolgáltatásokkal hozzáférhetővé tenni, hogy a megfélemlített, gátlásos és szorongó családtagok — a feleség vagy a gyermekek — vagy akár az alkohol függőségéből saját erőből szabadulni nem tudó ember is bizalommal kereshessen itt segítséget. A felvilágosító neveléssel, véleményünk nyílt vállalásával, a viselkedésmodellt kínáló személyek — az apa, az anya. a pedagógus, a vezető állást, közéleti tisztséget betöltő emberek — józan magatartásával, a vonzáskörükbe tartozókkal szembeni elvárásukkal seg’thetünk kialakítani olyan közvéleményt, amely egyértelműen állást foglal az alkoholizmussal szemben. Természetesen önmagában ez nem lenne elegendő. Sokkal több és jobb, árukban is elfogadható üdítőre lenne szükség. Valamint a meglévő rendeletek és intézkedések következetes betartására. A munkahelyek és a társadalmi szervezetek szigorú, az ellenőrzést végző és vállaló, és ha kell, a büntetést is kiszabó belső rendjére. A gyógyítást nem önmagában hatékony megoldásnak tekintő szemléletre, hanem az említett klubokkal és családi tanácsadókkal együttműködésben végzett türelmes és hosszadalmas folyamatnak tekintő intézményrendszerre lenne szükség. Ennek a körvonalai már halványan kirajzolódtak, de hatékonyabb, gyorsabb megoldásokra lesz szükség. Ennyit szűrtünk le vitánkból. Köszönjük Olvasóink készségét, hogy segítettek rávilágítani e káros és veszélyes jelenség összetevőire. Bárcsak környezetükben is elvégezhetnék azt a felvilágosító és példaadó munkát, amellyel hozzájárulhatnak az alkoholizmus megelőzéséhez, megfékezéséhez. Megelőzni, gyógyítani,. megfékezni ■ VITASSUK MEG! ■ VITASSUK MEG! ■■ VITASSUK MEG! ■ VITASSUK MEG! ■■ VITASSUK MEG! ■ VITASSUK MEG! ■ 4x karalábé BCNDÄS karalábé Hozzávalók: 4 fej karalábé 1 tojás. 15 dkg liszt 1,5 dl tej, só. éa zsír vagy olaj a kisütéséhez. A karalábét megtisztítjuk, keresztben ujjnyi vastag karikákra vágjuk. és egy kevés sós vízben vagy gőzben puhára pároljuk. majd szitán lecsurgatjuk. Egy tolásból, 10 dkg lisztből és я tejből egy kevés sóval sűrű palacstntatésztát készítünk, az előzőleg balisztezett karalábészeleteket belemartjuk, és forró zsírban * vagy olajban kisütjük. .Petrezselymes burgonyát adunk hozzá. Hasonlóan .készíthetjük, a bundás zellert is. TÖLTÖTT KARALÄBÍ Hozzávalók: 8 karalábé. 4в dkg darált sertéshús. 1 zsemle. 2 dl tej, 2 evőkanál liszt, cukor, törött hors. 1 csőmé zöldpetrezselyem. 5 dkg vaj. 1 tojás, só. A karalábékat meghámozzuk, a" belsejüket Uivájjuk. és a kivájt karalábékat gyengén sós ví2ben félpuhára főzzük. A finomra darált húst törött borssal, az áztatott és kifacsart zsemlével és 1 tojással jól öszszekeverjtik ,és a karalábéba töltjük. A karalábéleveleket metéltre, a kivájt részeket pedig apróra vág|uk. Egy tűzálló tálat vajjal kikérniük, a megtöltött karalábékat beleállitjuk — ha marad töltelék, abból gorrfböcokat készítünk, és a karalábék közé rakjuk —, ráhintjük a leforrázott, lecsurgatott, majd összevágott leveleket és a kivájt részeket, felöntjük vízzel vagy csontlével, és fedő alatt puhára pároljuk. A megpuhult karalábékat tálra rakjuk, a levét világos vajas rántással főzelékszerűen besűrítjük, a tejjel föleresztjük, ;a karalábéra öntjük, és forrón tálaljuk. RIZZSEL RAKOTT KARALÄBE Hozzávalók: 1 kg karalábé, 13 dkg rizs, 1 dl tejföl, 5 dkg zsír, 2 evőkanál liszt, só, törött bors. A karalábét megtisztítjuk, vékony szeletkékre vágjuk, és sós vízben puhára főzzük. Egy másik lábosban a rizst megfőzzük és leszűrjük. A zsírból és a lisztből sűrű rántást készítünk, belerakjuk a karalábé leforrázott, lecsurgatott, majd metéltre vágott gyenge leveleit, és vízzel föléresztve, sóval, borssal fűszerezve puhára főzzük. Ekkor egy deci tejfölt öntünk bele, és felforraljuk, majd tűzálló tálba soronként lerakjuk a főtt karalábészeleteket, a rizs és a Uaralábéfózeiéket. A sütőbenj jól átfovrósttjük. RAKOTT KARALÁBÉ Hozzávalók: 8—ló fej karalábé. 18 dkg rízi. 28 dkg sült hás vagy sonka, vagy főtt füstölt hús, 2 dl tejföl, 4 dkg zsír vagy vaj, 1 evőkanál liszt, 1—2 csomó zöldpetrezselyem, só. A karalábét megtisztítjuk, és kis kockákra vagy hasábokra vágva, nagyon kevés sós vízben — esetleg gőzben — puhára pároljuk, majd leszűrjük. Egy kanál zsírból vagy vajból 1 kanál liszttel világos nem pirított rántást készítünk, beletesszük az apróra vágott zöldpetrezselymet, felöntjük a kihűlt fózőiével — ami ne legyen 2 dl-nél több —, és belekeverjük a tejfölt. A rizst bő vízben majdnem puhara főzzük és leszűrjük. A sült húst vagy sonkát megdaráljuk, esetleg apróra vágjuk. Egy tűzálló tálat kikenünk zsírra) vagy vajjal, szétterítünk benne egy sor karalábét, erre párolt rizst, majd darált húst teszünk, megöntözzük a tejfölös mártással, és ismét karalábét teszünk rá. Ezt addig ismételjük, míg a hozzávalókból tart. A tetejére karalábé kerüljön. Ráöntjük a megmaradt mártást, és a sütőben addig sütjük, míg a teteje egy kissé meg nem pirul. Darált hús helyett használhatunk karikára vágott és egy kevés zsírban átfuttatott kolbászt vagy keménytojás-karikákat is. A maradék rizsköretet is jól felhasználhatjuk hozzá. Szőlős lepény Hozzávalók: 40 dkg liszt. 25 dkg vaj. 32 dkg cafeor, lA citrom héja, két kanál rum, 18 dkg dió, 18 dkg morzsa. 2 tojás, 1 kg szőlő. Gyúródeszkán összemorzsoljuk a lisztet, a vajat. 12 dkg porcukrot, V2 citrom lereszelt héját, majd egy egész tojást ütünk bele. összegyúrjuk, és egy órára hideg helyre tesszük. A szőlőt megtisztítjuk, megmossuk és lecsurgatjuk. Egy edénybe öntjük, 12 dkg porcukrot teszünk rá, és két kanál rummal megloc.soljuk, majd többször átforgatjuk. A diót megdaráljuk, és elkeverjük 10 dkg morzsával és 8 dkg porcukorral. A tésztát kétfelé vágjuk, a nagyobbik felét ceruza vastagságúra nyújtjuk, és félig átsütjük. Ha egy kissé kihűlt, meghintjük a dfókeverékkel. A másik tésztacipót is kinyújtjuk, ráhelyezzük a szőlőre, a széleit körülnyomkodjuk, tojással megkenjük, villával megszurkáljuk, és mérsékelt tűznél ftb. 20 percig sütjük. Ha kihűlt, felvágjuk, és meghintjük porcukorral. MEGFEJTÉS — Lapunk 32. számában közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: 1П#ГПТГNoГМ ”Aki r0SSZ házassaSban él, az előleget kapott a pokolból.“ NYClClcbCK Nyertesek: Becse Tibor, Štúrovo, Hangya Irén, Kisgyarmat (SikenickaJ, Kaprinay Piroska, Hidaskürt (Mostová}.
