Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1986-08-23 / 34. szám
6 SZABAD FÖLDMŰVES, 1986. augusztus Zí A jelen a múltból építkezik Sidó Sándor, a volt talu utolsó hnb elnöke gyakran fellapozza a fain krónikáját, az ehhez csatolt fényképalbumot erekkori emlékek fűznek Mohi f ”»\# (Moclmvcn | faluhoz. Annak / idején nem röstelltiink Léváról (Levice) elkerekezni a közeli falvakba, a Saramhoz, vagy a túlsó oldalra, Sitno vidékére. Barátaimmal fgy jutottam el több alkalommal is Mohiba. Jól emlékszem, hogy akkor a „kertek alatt “ sétálva nagy élmény volt szántónkra látni a szilvát aszaló nagymamát, a szakajtóból magot hintő nénit, az egyes ekével szántó parasztembert. A „kertek alja" kész múzeum volt. Láthattunk itt gőzgépet, megnyergelheltiik a rozsduló „dzsongért“, cspporból ihattunk vizet a kerekes kútból. Aztán teltek az évek. s hallhattuk a hírt: Mohi falu helyén atomerőmű épül. Ezek a régi emlékek idéződtek fel bennem akkor, amikor a múlt hetekben egy vasárnap délelőtt számos olyan népi jellegű tárgyat láthattam viszont, melyeket én még eredeti helyükön. esetleg használat közben csodálhattam. A lévai Barsi Múzeum — a Csemadok Lévai Városi Szervezetének közreműködésével — feldolgozta a falu népi hagyományait, s összegyűjtötte azokat a használati, viseleti tárgyakat, melyek a volt falu. múltját képviselik. Mivel a Barsi Múzeumban jelenleg felújítási munkálatok folynak, az összegyájtött anyagot egy nagyszabású kiállítás keretén belül. a Barátság Művelődési Héz nagytermében mutatták be a közönségnek. Az emlékőrzés szándékával megrendezett kiállításon kit is választhattam volna jobb „kalauzul“, mint a falu utolsó hnb-elnökét. Az ilyen találkozás alkalmával illik visszaemlékezni a falu múltjára, létezésének utolsó éveire: , — A történészek kutatásai alapján — emlékezett Sidó Sándor elnök — Mohi faluról a 13. században történt először említés. A falu nevének eredete — tudományos megalapozottság nélkül — a mohához kötődik, ugyanis a néphit szerint a falut övező erdőkben mindig Is sok volt a moha. A Selmeci hegység vonulatai mellett meghúzódó falucska lakóinak a felszabadulásig elsősorban is a gazdálkodás nyújtott megélhetési lehetőséget. A földtelenek a közeli birtokokon dolgoztak, a Schöeller-féle sörgyárban. a kisüzemekben. Ä festői környezetben meghúzódó falucskában mindig is erősen élt a népi kultúra, melynek sok sajátos jellemvonása volt. • Melyik népszokásról szólna bővebben? — Én a többi közül kiemelném a lakodalmi szokásokat. Mivel a házasságok többsége a falukörösségen belül köttetett, a háztűznézés nem volt általánosan elterjedt szokás, mivel a község lakosai kölcsönösen ismerték egymást. A lakodalmi szokások kezdő mozzanata — miután a ködmónösasszonyok. a szülők kérésére „összemelengették“ a fiatalokat — a kézfogó, vagyis о kéretés volt. A lakodalom főszereplői a menyasszony, a vőlegény, a násznagyok, a nagydoro2sbák ,a kisdorozsbák, a nyoszolyóasszonyok és a nyoszolyólányok voltak. Az utóbbiak az ifjú, pár szerencséjét, boldogságát biztosító mágikus történések hibátlan levezetéséről gondoskodtak. Az is érdekességként említhető, hogy Mohiban'az esküvöt rendszerint szerdán tartották. Nagy esemény volt a menyasszony ágyának a szállítása, majd ezzel együtt a hozomány átadása, átvétele, amire az esküvő előtti szombatin került sor. Magán a hivatalos esküvőn már peregtek az események: a menyasszony befogadása a völegényes háznál, a menyasszony tánc, az újasszonytánc, a menyasszonykalács elfogyasztása, a lefektetés, a kásapénzszedés. a rnenvasszonyiátó, a hajnaltűzjárés mind-mind a falu lakodalmi szokásainak gazdagságáról tanúskodik. # Egy 1893-ben kiadott — Bars megve történelmét feldolgozó — könyvben olvastam: „... Mohi lakossága 930 lelket számlál...“ Viszont 1970-ben már csak 458 volt a lakosok száma. Mi lehet a fő oka ennek a meredek csökkenésnek? — A felelet egyértelmű: Mohi korábban azok közé az evangélikus és református vallású faluk közé tartozott, ahol az „egyke“ rendszer volt az elterjedt. A házasságok többsége endogám volt. tehát a legény általában a falujából választott magának párt. A lányok 15—17. a fiúk 1й évn^ korukban — még a kötelező katonai szolgálat letöltése elölt — kezdték a házaséletet. # Visszalaoozva a közelmúlt történelemkönyvében: 1981 ben az atomerőmű építésének következtében a falu lakosságát kitelepítették. Az illetékesek ebben az időben mit tettek az itteni folklór átmentéséért, a tárgyi hagyatékok megmentéséért? — Ma erről a léniáról beszélünk, akkor feltétlenül szólni kell arról Is, hogy nekem, mint a hnb elnökének — s természetesen a falu lakóinak is — abban az Időben nagyon Is felgyülemlettek a teendőink, hiszen egy tlyen kitetepítési folyamat korántsem gyerekjáték. Persze, még a falu szanálása előtt komoly etnográfiai felméréseket végzett a Barsi Múzeum, amit aztán a közlönyében publikált is. Habár a tárgyi hagyatékok szervezett gyűjtésére sajnos, nem került sor, az értékesebb tárgyak mégis fennmaradtak, az emberek ezeket megőrizték. Nemrég a Barsi Múzeum és a Csemadok Lévai Városi Szervezetének vezetősége elhatározta, hogy összegyűjtik, és kiállítják a fennmaradt tárgyakat, kiegészítve ezeket a korábbi gyűjtésekből származó hagyatékkal. Mivel a múzeumot renoválják, ezért a járási művelődési köz-A konyhai felszerelések gazdag eszköztárát sokan megcsodálták A nyolcvannégy éves Hajnal Róza néni menyecskeruhája ma is olyan, mint újkuráhan Ezen a szövőszéken még ma is lehet szőni... (A szerző felvételei) pontban került megrendezésre ez a kiállítás. Hogy ez a rendezvény ilyen nagy látogatottságnak örvend, és mindenki nagyon jó véleménnyel van róla. az nagy mértékben a Barsi Múzeum igazgatójának, Dr. Sándor Károlynak és munkatäfsntnak köszönhető, akik sokat fáradoztak a rendezvény sikeréért. Én személy szerint — amellett, hogy felkértek — kötelességemnek tartottam, hogy mindenben segítsem ezt a rendezvényt. # Amint hallattam, ennek a kiállításnak folytatása lesz ... — így igaz... Én jelenleg az épülő atomerőmű archívumát vezetem. Az ottani gyárvezetőséggel elterveztük, hogy az építkezések befejezése után az irodaépületben kisebb múzeumot létesítünk, ahol helyet kap a falu történelmét ábrázoló bemutató is. Emellett természetesen a Barst Múzeum állandó kiállítás keretén belül a Mohi néphagyományait őrző tárgyakat is bemutatja majd. Aki látta a Mohi község népi kultúráját bemutató kiállítást, az meggyőződhetett róla: ritka az ilyen nagyszabású tájkiállítás. Dicséret illeti a rendezést is: a tárgyak mellett a falakon jól olvasható írásos szöveg is tájékoztatta a látogatót a község hagyományairól. 1 A kiállításon mindenki megcsodálta a népviseleteket. Az egyik menyecskeruha tulajdonosa. Hajnal Róza néni maga is eljött a kiállításra. A nyolcvannégy éves asszony nem volt rest megjegyezni: „Habár nehezen váltam meg a_ sok emléket őrző menyecskeruhámtól, mégis szívesen adtam azt oda a múzeumnak. Hadd lássák a nfaiak, hogy valamikor régen ml hogyan öltözködtünk .. A hatalmas, fából faragott szőlőprést. a még ma is működőképes szövőszéket. a mángorlót, a különféle formájú kosarakat, a szőlőművelés hagyományos eszközeit főleg a fiatalok csodálták meg, hiszen ők ilyet már csak valóban múzeumokban, kiállításokon láthatnak. Az akkori konyhák berendezéseit sok-sok szép tárgv képviselte a kiállításon. A fatárgyak között sok olyan fémből készült tárgy is látható volt, melyeket a kézügyességükről híres mohi férfiak készítettek Fényképek és tervdokumentációk, különböző építéshez Szükséges anyagok — cserép, kálvhacsempe stb. —• ábrázolták azt. vajon miként is építkeztek a múltban — Mohiban. A fehérre meszelt házakra jellemző volt az archaikus szelementető. az ámbitus, a ház melletti elkerített pitvar. / Amikor a falucskával kapcsolatos emlékek, a kiállításon látottak öszszessége idéződön fel bennem, arra gondoltam: a fennmaradt gazdag tárgyi emlékek valóban megérdemelnék azt, hogy eredeti helyükön, egy eredeti stílusban épült mohi házban nyerjenek elhelyezést. S mivel ilyen ház már nincs, hát — építeni kellene egyet. „Almom“ merész, de mégis felajánlom az illetékeseknek megfontolásra. Már csak azért is, mert az épülő erőmű vezetősége eltervezte a hagyatékok kiállítását, s a falu emlékének megőrzését szívén viseli. így tehát nem szabadna megelégedni azzal, hogy egy irodaépület egyetlen helyiségébe zsúfolják össze ezt a kincset érő hagyatékot. Ugyanis a jövő a múltból építkezik, s nem mindegy az, hogy utódaink ezt a múltat milyen megjelenítésben látják majd viszont. KALITA GABOR NAGY АРАМ EMLÉKEINEK UTJÁN.,. ... Elsőnek a Vénusz, kelt fel, maid kirajzottak köré a csillanok. Fellőtt a Hold is. Hallgatom az ősrobbanás utózöreiett. A kert végében, a kőrakás eggik lapos kövén ülök. Hajdanán ezen üldögélt nagyapám, majd minden este. Ш tűnődőit élete értelmén, a végtelen Viláaeqyetem titkain merengve. Rajongva szerette a természetei. Most. ugyanezen a kövön én üldögélek, harminchárom évesen, a második évezred végének egyik teliholdas éjszakáién. s újrajárom gondolatainak Híját... * * Az él elhalmoz csodáival; a mellettem folyó patak Csókok neszével búcsúzik a tájtól.' Az égbolt fekete, csillaqhímzéses kárpitján fénylő ékkő a Hold: Kételyek, gondolatok cikáznak agyamban: Ml az, hogy meg nem születni? Milyen számunkra a nemlét? Mi az értelme, s mi a küldetésünk e sártekén??? Lidérces álmomban megelevenednek Adám látomásai Az ember traqédiáfából. Közben a rétekre a cstllagfény hint álomport, bennem pedig tobzódnak a képek és szárnyat bont az ábránd ... ... Elémtűnik a Királyok völgye. Legendák kísértetlángja nyaldossa bizarr sírboltok rejtekeit. Szemem elölt gigászt kőqúlákat ölel át a homok-idő, alattuk az istenek mély álmát dlusszák az ezeréves, aszott testek. Az őrt álló Szfinx köszemmel bámulja a Szahara homokdűnéit. Tekintetének fókuszában az időtlenség... A lapos kövbn ülök. Anyagtalan testével rámfonódik a homály. Az utak a végtelen felé küllőinek... ... Színes permetegfátyollal borít be a Niagara-vízesés. Majd a Vezúv lankáin várom a morajló vulkán kitörését. Pompeji lakója vagyok... Egy meteorit érces sikollyal suhan át az égen. A Tibeti-havasok egyik lámakolostora felé tartok. Már Dardzstlingben vagyok. Ajkam elrebeg pár meleg fohászt a magyar őshaza felkutatására elindult Körösi Csorna Sándor sírja fölött... Távolabb a „benáreszi hegyi beszédet“ hallgatom, s a uédák bölcseletéin tűnődöm ... Még mindig tart az éjszaka, de a Nagy-Göncöl mintha elmozdult volna iménti helyéről... ...A tenger felől érkezem; a Húsvét-szlgetek vörös sapkás titánt kőszobrat egy letűnt kultúra emlékeként közelednek felém ... Üfabb látomás: Oj-Guinea őserdejében fehér embert még sohasem látott vademberekkel hadakozom. Kezükből kőbalták csüngenek, szájukban húsától megfosztott csontjaim fehérlenek ... A lapos kövön ülök. Az idő ts alig moccan. 'Alattam alszik a falu, mellettem gubbaszt a csend. •. .Üj-Zéland egzotikus tája andalít. Micsoda színorgia, micsoda zordon, 'vad világ. Képzeletem meqittasül, s — hipp-hopp, már Velence kedélyes gondoláin ringatózom. Evezek, előttem az ódon város csillogása. És aztán: irány Párizs. A Louvre termeiben bolyong tekintetem. Egy puszi Mona Hsának, s már ott sem vagyok... Weimar: ciprusok és oleanderek árnyai alá susuhan az emlékezet. Bayreuthban virágot teszek Liszt Ferenc sírjára... Falunk végén temető; gyertyafény dereng a sírokon. Üdén zöldellnek a bokrok; elégiát surroqnak a szélben össze-összeverödő ágak. Itt nyugszik Tisza István nagyapám; sir fát a béling zöld folyondárja borítja.., * * Felállók a lapos kőről. Éppen pitymallik. Rózsaszín pírban fürdik a reggel, acélkék, üde az ég... Valahol most kel fel a Nap, megint másutt naplemente van. Valahol most hal meg egy ember, valahol békéről szól a dal. Valahol partot ér egy hajó, valahol zivatar van. Valaki most megy óvodába, valaki most mond párjának iqent. Valaki, aki én vagyok, ír egy verset, valaki, valaki most szül gyermeket. Valahol e percben bezárul egy sír. Valahol, valahol kinyílik egy virág. Korcsmáros László
