Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1986-08-16 / 33. szám

198B. augusztus IB, SZABAD FÖLDMŰVES. 13 Az állati termékek felvásárlásának eredményeiről 'Az utóbbi két számunkban részle­tesen elemeztük a tejfeivásártás első félévi alakulását, valamint részlete­ket közöltünk a Szövetségi és a Szlo­vákiai Statisztikai Hivatal jelentésé­ből a népgazdaság fejlődéséről és az állami terv teljesítéséről 1986 első félévében. Most — más szemszögből nézve — ismét közlünk néliány apró­lékosabb adatot a felvásárlási fel­adatok teljesítéséről. Ha a Csehszlovákiára vonatkozó adatokat vesszük figyelembe, akkor megállapíthatjuk, hogy az idei év el­ső felében — élősúlyban számítva — 894 ezer 428 tonna vágóállatot (a ba­romfit is beleértve) vásároltak fel, ami a félévi feladat 1(12,1, az egész évi feladat 49,0 százalékos teljesíté­sét jelentette. A vágómarhák 349 ezer 593 tonnás első félévi felvásár­lási tervét 103.8, az egész évi tervet 49.3, a vágósertések 402 ezer 739 tonnás első félévi felvásárlását 1(10,7, az egész évi tervet 48,4, a vágóba­romfiak első félévi felvásárlását 103.3, az egész évi tervet pedig 47,1 százalékra sikerült teljesíteni. Ugyan­akkor a mezőgazdasági üzemek a vá­góborjak felvásárlási tervének az el­ső félévben csak 92,3, a vágójnhnk és -kecskék felvásárlási tervének csak 90,7 százalékban tettek eleget. Az egész évi tervet az előbbi eseté­ben csak 37,9, az utóbbi esetében pedig mindössze 30,0 százalékra sike­rült teljesíteni. A vágómarhák tervezett felvásárlá­sának minden kerületben eleget tet­tek, a többlet 12 ezer 497 tonna volt. A vágósertések tervezett felvásárlás­nak csak a Közép-, a Dél- és a Ke­let-csehországi, valamint az Észak­­morvaországi kerületben tettek ele­get, a többlet 2 ezer 836 tonna volt. A vágósertések tervezett felvásárlásá­­lásának Prága kivételével minden kerületben eleget tettek, a többlet 3 ezer 643 tonna volt. A vágóborjak tervezett felvásárlását csak a Nyu­gat- és Észak-csehországi, valamint a Dél-morvaországi kerületben telje­sítették. a lemaradás 598 tonna volt. A tej felvásárlásával most nem fog­lalkozunk, mert erre lapunk 32. szá­mában már részletesen kitértünk. A tojás egymiliiárd 472 millió- 271 ezer darabos első félévi felvásárlási tervét 101,7 százalékra sikerült teljesíteni. Prága kivételével a tervezett felvá­sárlásnak minden kerületben eleget tettek, a többlet 25 millió 270 ezer darab volt. Az állati termékek vonatkozásában az idei év első felében a múlt év azonos időszakához viszonyítva növe­kedés csak a vágóbaromfiak és a tej esetében volt tapasztalható. Szlovákiában — szintén élősúlyban számítva — a vágóállatok (a vágóba­romfit is beleértve) első félévi 266 ezer 45 tonnás felvásárlási tervét 101,4, az egész évi tervet 48,3, ebből a vágómarhák 100 ezer 530 tonnás felvásárlási tervét 106,5, illetve 54,1, a vágóborjak 2 ezer 260 tonnás fel­­vásárlási tervét 92,4, illetve 29,8, a vágósertések 126 ezer 60 tonnás fel­­vásárlási tervét 97,6, illetve 46,8, a vágójuhok és -kecskék 2 ezer 860 tonnás felvásárlási tervét «94,8, illet­ve 27,1, a vágóbaromfiak 36 ezer 333 tonnás felvásárlási tervét 101,3, illet­ve 43,3 százalékra sikerült teljesíte­ni. A tojás esetében a 477 millió 971 ezer darabos első félévi felvásárlási tervének 101,9, az egész évi feladat­nak pedig 49,7 százalékban tettek eleget. A vágómarhák tervezett felvásárlá­sának mindhárom kerületben eleget tettek, a többlet 6 ezer 549 tonna volt. A vágómarhák átlagos élősúlya az SZSZK-ban 481. a Nyugat-szlová­kiai kerületben 488, a Közép-szlová­kiai kerületben 443, a Kelet-szlová­kiai kerülebten pedig 432 kilogramm volt. A vágóborjak tervezett felvá­sárlásának egy kerületben sem tet­tek eleget, a lemaradás 171 tonna volt. A vágósertések tervezett felvá­sárlásának szintén egy kerületben sem tettek eleget, a legjobb arányú tervteljesítést a Közép- (99,1 °/o) és a Nyugat-szlovákiai kerületben (97,4 %) érték el. A lemaradás 3 ezer 58 ton­na volt. A vágósertések átlagos élő­súlya az SZSZK-ban 118—117 kilo­gramm között ingadozott. A vágóju­hok és -kecskék tervezett felvásárlá­sának csak a Kelet-szlovákiai kerü­letben (101,4 °/o) tettek eleget, a le­maradás 149 tonna volt. A vágóba­romfiak tervezett felvásárlását mind­három kerületben teljesítették, leg­nagyobb arányban a Közép-szlovákiai kerületben (103,1 ü/o), a többlet 476 tonna volt. A tojás tervezett felvá­sárlásának szintén mindhárom kerü­letben eleget tettek, legnagyobb a­­rányban a Nyugat-szlovékiai kerület­ben (102,3%), a többlet 9 millió 34 ezer darab volt. Az állati termékek vonatkozásában az idei év első felében a múlt év azonos időszakához képest növeke­dés csak a vágóbaromfiak, a tej, és a tojás esetében volt tapasztalható. Mindez hozzájárult ahhoz — mint ahogy azt a Szövetségi Statisztikai Hivatal jelentése is tartalmazta —, hogy a belső piac élelmiszerekkel való ellátása folyamatos volt. Ugyan­akkor a jelentés rámutatott arra is, hogy a kínálatban a vágott húster­mékeknél, a melegítésre előkészített termékeknél, egyes tartós szalámi­­féleségeknél, különleges minőségű húskészítményeknél, egyes tejtermé­keknél és konzervipari termékeknél fordultak elő hiányosságok. Ezért nem véletlen, hogy az élelmiszeripar termelése az első félévben csak 0,8 százalékkal növekedett, holott az ál­lami terv 1,6 százalékos növekedés­sel számol. Az SZSZK-ban a lakosság alapvető élelmiszerekkel való ellátása szintén folyamatos volt. Mint ahogy azt a Szlovákiai Statisztikai Hivatal jelen­tése is tartalmazta, a keresletet ugyanakkor nem sikerült kielégíteni az olcsóbb húsfélékből és húsipari készítményekből, egyes húskülönle­gességekből és tejtermékekből. Bízunk abban, hogy a mezőgazda­­sági üzemek a második félévbon is eleget tesznek az állati termékek tervezett felvásárlásának. BARA LÄSZLÖ Van lehetőség a lemaradás pótlására Ä Tőketerebesi (Trebišov) járás mezőgazdasági üzemeiben is megtar­tották az első félév eredményeinek értékelését. Ebben az Időszakban a járás gazdaságai 27 millió 141 ezer liter tejet termeltek, egymillió 53 ezer literrel többet, mint a múlt év első felében. Tehenenként átlagosan 1473 litert, 65 literrel többet, mint 1985 első félévében. A legjobb ered­ményt a Kassai (Košice) Állatorvosi Főiskola Zemplínska Teplica-i tan­gazdaságában érték el, ahol a tehe­nenként fejésl átlag 1967 literes volt, vagyis naponta tehenenként 10,87 li­ter tejet fejtek. A második helyre jött fel a Vajáni (Vojany) Efsz. Az év elejétől 10 literes volt a napi át­lag, jelenleg 11,64 liter tejet fejnek. A Vojöicei és a Hardicsai (Zemplín­ske Hradište Efsz-ben a napi fejésl átlag 9 literen felüli volt. A csapadék nélküli forró időjárás nem egy mezőgazdasági vezetőnek okozott gondot. Annak, aki kevésbé számolt a szeszélyes időjárással, vagy arra nem készült fel alaposan, a tej­termelés csökkenésével is számolnia kellett. Ilyen helyzet nyolc mezőgaz­dasági üzemben alakult kí. Júniusban például mintegy 71 ezer literrel ke­vesebb tejet termeltek, mint május­ban. Júliusban a tejtermelés a Lele­szi (Leles), az Abarai (Oborfn) és a Sečovce! Efsz-ben volt a legalacso­nyabb, a Plechoticei és a Parcliova­­nyi Efsz-ben, valamint a Királyhel­­meci (Kráľovský Chlmec) AG-ban pedig a legmagasabb szintű. Mint ahogy az a járási aktívaérte­kezleten is elhangzott, ha a helyzet továbbra sem változik, problémába ütközik az egész évi terv teljesítése. A Járásban 61 ezer 324, a múlt év valóságához viszonyítva kevesebb szarvasmarhát tartanak, ebből 18 ezer 553 a tehén. Az állománycsökkenés befolyásolta a húseladási terv teljesí­tését Is, mert az ütemtervet csak 98 százalékra teljesítették. A sertéshús­ból 141 tonna volt a lemaradás. Ä múlt év azonos időszakához viszo­nyítva az Idén mintegy 320 tonnával kevesebb hús került a piacra. Noha az első félévben 92 ezerrel nőtt a ba­romfiállomány, a járás csak 95,5 szá­zalékos tervteljesítést ért el. A piac­ra került 1288 tonna baromfihús 61 tonnával volt kevesebb a tervezett­nél, ugyanakkor 233 tonnával több a múlt évinél. A tojásfelvásárlás sza­kaszán 6 százalékkal túlteljesítették a tervet, a múlt év azonos időszaká­hoz viszonyítva 360 ezer tojással töb­bet értékesítettek. Mint már említettük, a kedvezőt­len időjárás rányomta bélyegét a fe­jőst átiag alakulására. Ennek elle­nére a járás mezőgazdasági üzemei a felvásárlás ütemtervét 100,7 száza­lékra teljesítették. Összesen 23 millió 703 ezer liter tejet értékesítettek, ami 173 ezer literrel volt több a ter­vezettnél, s 770 ezer literrel több, mint a múlt év hasonló időszakában. A járási aktívaértekezleten a mező­­gazdasági üzemek vezetői részletesen megvitatták az első félév tervteljesl­­tését, feltárták a lemaradások okalt. Az egybehangzó vélemény az volt, hogy az év második felében nagyobb felelősségérzettel kell a termelést irányítani, hiszen valamennyi mező­­gazdasági üzemben van lehetőség a lemaradás pótlásira. (I. b.) ÖNTÖZÉSSEL TÖBBET Az Afganisztáni Demokratikns Köz­társaság északi részén nagy kiterje­désű gyapotültetvényeket létesítenek. Például a takhari tartományban most adják fit rendeltetésének azt a 175 hektár öntözhető területet, amely a korábbiakban teljesen víz nélkül volt. Ebben a tartományban az olyan ön­tözési rendszer építése van folyamat­ban, amely kétezer hektár terület ön­tözését teszi majd lehetővé. Azzal is számolnak, hogy néhány, gyapotter­melésre szakosodott állami gazdasá­got átalakítanak. A hilmandi tarto­mányban, amelyre a szőlő és más gyümölcsfélék termelése a jellemző, szintén egy háromezer hektár kiter­jedésű öntözőrendszert építenek. Az öntözés az afganisztáni mezőgazda­ságban rendkívül nagy jelentőséggel bir. A jelenlegi afganisztáni gazda­sági évben a kormány az öntözés fej­lesztésére 800 millió afganlt fordít. Az 1980—1990-es évekre elfogadott ötéves terv alapján az öntözőberen­dezések építésére két és félszer több beruházást fordítanak, mint az előző ötéves tervidőszakban. A KUKORICATERMELÉS NOVELESE Ä Vietnami Szocialista Köztársaság­ban a kukorica a rizs után a máso­dik legfontosabb gabonaféle. A kuko­ricatermelés növelésének az utóbbi évtizedben rendkívül nagy figyelmet szenteltek. Például 1975-től a kukori­ca vetésterülete 50 százalékkal növe­kedett. A múlt évben már 418 ezer hektár területen termesztették. Az országban nagy gondot fordítanak a belterjesítő tényezők kihasználására, aminek következtében az átlagos hektárhozam 1,6 tonnára növekedett. Az előrejelzések szerint 1990-ben a kukoricát fél millió hektár területen kívánják termeszteni, s a hektáron­kénti átlagos terméshozam várha­tóan eléri a 2 tonnát. Az említett te­rület egyötödén belterjes feltételek között szeretnék termeszteni a kuko­ricát. E területekről átlagosan 3,22 tonnás szemtermést szeretnének be­takarítani hektáronként. AZ ANYAGI-MŰSZAKI BÄZIS FEJLESZTÉSE A Szovjetunió mezőgazdasága anya­gi-műszaki bázisának fejlesztése az egyik előfeltétele a mezőgazdasági termelés növelésének a 12. ötéves tervidőszakban. Az anyagi-műszaki bázis fejlesztésére a jelenlegi ötéves tervidőszakban több mint 45 milliárd rubelt fordítanak. Kulcsfontosságú feladat a mezőgazdaság energiataka­rékos és nagy teljesítményű gépek­kel és berendezésekkel való ellátá­sának javítása. A Szovjetunió mező­gazdasági gépparkja a jelenlegi öt­éves tervidőszakban mintegy kétmil­lió traktorral, másfél millió teher­gépkocsival, egymillió 700 ezer trak­­torvontatású pótkocsival, számos to­vábbi géppel és berendezései bővül. Rendkívüli figyelmet szentelnek az új nemzedéki! arató-csépló gépekkel való ellátásnak. Például a Don 1500-as új, nagy teljesítményű kom­bájnok' széles körű használata nem­csak az arató-cséplö gépek számát, hanem a betakarítási veszteségeket is lényegesen csökkenti. Azzal Is számolnak, hogy javulnak a gabona­tárolás feltételei, tökéletesítik a szer­vizszolgálatot, s megerősítik a kolho­zok és a szovhozok Javítóbázisát MEZŐGAZDASÁGI GÉPEK az Agrokomplex ’86 és az Éltető föld ’86 kiállításon Pillanatfelvétel a nyitrai Agrokomplex országos mezőgazdasági kiállításról Augusztus végén, szeptember ele­jén az idén is megrendezik Nyitrán (Nitra) és Ceské Budčjovicében az országos mezőgazdasági kiállítást. A mezőgazdasági nagyüzemeken és az élelmiszer-ipari vállalatokon kívül a seregszemlén a gazdaság más ága­zatai Is bemutatkoznak. Mindkét ki­állítás Jó alkalmat ad arra, hogy be­mutatásra kerüljenek az új mezőgaz­dasági gépek, a közönség megismer­kedhessen a legújabb technológiák­kal. A Martini Nehézgépgyár, a prá­gai Autóipari Vállalat és a bratisla­­vai Strojsmalt termékei mellett a brnói Zétor Agrozet konszernvállalat is bemutatja legújabb gyártmányait. A 13. alkalommal megrendezett gyűjtő gépsorokról. Az egyes techno­lógiai gépsorokat az Agrokomplex látogatói naponta két alkalommal „mozgásban“ is láthatják — termé­szetesen szakszerű tájékoztatás kísé­retében. A Zvolení Agrozet informá­ciós központjáben megtekinthetők a szakosított termelési program elek­tronikai berendezései, továbbá az ál­lattenyésztők és kistermelők korszeű segédeszközei. A Pfelouöi Agrozet szintén több újdonsággal jelentkezik idén a nyitrai országos bemutatón. Kiállítja új termékeit, amelyek az ál­lattenyésztés mechanizációjával kap^ csolatosak: többek között a DVA 035 típusú automatikus állatmérleg. A 14. alkalommal megrendezésre A zvolení Agrozet néhány terméke Nyitrán nyitrai kiállítás — amely ismét nem­zetközi részvétellel zajlik — jel­szava a következő: „A biotechnológia által a mezőgazdasági és élelmiszer­­-ipari termelés hatékonyságának nö­veléséért és minőségének javításá­ért“. A központi jelszónak tulajdon­képpen mintegy követelménye a me­zőgazdasági gépek bemutatója Is. Ezeket a gépeket a nyitrai kiállítás főbejáratánál láthatja a közönség. Többek között megtekinthető a brnói Zetor Agrozet konszernvállalat Zetor 7711 típusú traktora, valamint az MT 8-070 MINI kistraktor, amely a Pro­­stéjovi Agrozet terméke. A látogatók továbbá megismerkedhetnek az RUR 5 felújított trágyaszóró géppel, amelyet a PelhHmovi Agrozet gyárt. Látható lesz továbbá a VARI MT 3-015 típusú, kertészeti eszközökkel ellátott kis­traktor, valamint a forgatós három­­eketestű eke (PH 1-441 típusú), ame­lyet a Roudnice nad Labem-i Agrozet szállít a kiállításra. A nyitrai orszá­gos bemutatón természetesen egyéb más mezőgazdasági gép, illetve be­rendezés Is várja a látogatókat. Szól­ni kell itt mindenekelőtt a gabona­betakarító gépsorokról, továbbá a burgonya-, Illetve a cukorrépabe­kerülő Éltető föld országos mezőgaz­dasági kiállítás központi jelszava: „Az állattenyésztés minőségének ja­vításáért és hatékonyságának növelé­séért“. A mezőgazdasági gépeket — az előző évekhez hasonlóan a „Z“ pa­vilonban tekinthetik meg az érdeklő­dők. A választék pedig hasonló lesz mint Nyitrán: felújftott Zetor trakto­rok Brnóból, új kistraktnrok Prosté­­jovból, új ekék Roudnicéből és az új VARUrendszer jičinbol. A mezőgaz­daság mechanizációjának egyik leg­hűbb bizonyítéka a brnói Agrozet elektronikus berendezése, amely szin­tén megtekinthető lesz Ceské Budö­­jovicében. A Pfelouöi Agrozet a már előzőleg említett állatmérlegen kívül kiállít elektomos abrakadagolót, hal­­szálkás fejőberendezés részére ada­golót, MOBIDAZ típusú takarmány­asztalt stb. Az idén is mindkét kiállítással kapcsolatban meghirdették az „Arany­kasza“ és az „Aranykalász“ elnevezé­sű versenyt. Az említett versenyekbe többek között a gyártók a Zetor 7711, valamint az MT 8-070 MINI kistrak­­torral stb. neveztek be. As Eltelő föld kiállítás „Z“ pavilonjának bejárata Kép és szöveg: — ik—<

Next

/
Thumbnails
Contents