Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1986-08-16 / 33. szám

12

SZABAD FÖLDMŰVES,

1986. augusztus 16.

Több mint három évtizede, azaz 1952 őszén tértek rá a közös gazdálkodás útjára Vaján (Vojany) szorgos földművelői. Ez az esemény döntő jelentőségűnek bizonyult a fain életében. Az azóta eltelt időszak mélyreható változást hozott nemcsak a gazdálkodásban, ahol az ősöktől örökölt hagyományos, külterjes módszereket fokozatosan felváltották a korszerű, belterjes technológiák, de ezekkel egyidejűleg változott az emberek életvitele és életszemlélete is. Az egykori szüköiküdés és kilátásta- Ianság helyét elfoglalta a bőség és a jólét, s ezzel együtt a többet akarás, a jobbra törekvés. Az általános fellendülés, a Jó gazdaszellem már akkor Is meglátszik, ha csak végighaladunk a falu utcáin, az egymás mellett sorjázó rangos házak, takaros porták között. A Latorca és a Labore egybefolyásánál terülnek el ennek az aránylag kis gazdaságnak a földjei. A hetvenes években három szövetkezet csatlakozott Vajánhoz, mégpedig Bés (Besa), Iske (Iškovce) és Deregnyő (Drahiíov). Az egyesített szövetkezet dolgozói egyetértésben élnek, és dolgoznak vállvetve a közös gazdaság fellendítésén. Munkájukat lelkiismeretesen, jól végzik, ami abból is kif'oik hogy gazdaságuk

az utóbbi időben a Tőketerebesi (Trebišov) járás legjobb mezőgazdasági üzemel között szerepel.

A vajániak igyekeznek aránylag kevés földjüket — mindössze háromezer hektár összterületük van — minél belterjesebben megművelni, kihasználva minden talpalatnyi területet. A szántóföld egy része homokos, öntéstalajuk is akad, de-a legtöbb az agyagos, erősen kötött talaj. S az utóbbi években ezeken a területeken valósággal csodát műveltek. Ma már mosolyogva, lekicsinylőén emlékeznek az egykori hektárhozamokra, amelyek mind a búzából, mind pedig a kukoricából alig haladták meg a három tonnát. Pedig akkoriban a négy különálló szövetkezeiben még több mint ezerötszáz munkaképes tag szorgoskodott. Igaz, hogy akkoriban a munkálatok gépesítése még „gyermekcipőben mozgott“, a szántáson, s részint a vetésen kívül semmilyen más munkát nem végeztek géppel. Ma viszont a gabonafélék, a kukorica, a napraforgó, a burgonya és a takarmánytermesztés gépesítési foka százszázalékos. Erre szükség is volt, hiszen jelenleg csupán ötszázan dolgoznak a szövetkezetben. Ennyien nem is győznék a munkát, hiszen az idők során bővítették a szántóföldi

A nyári időszakban a legelő képezi az illatok takarmányozásának az alapját Fotó: Bogoly János

zöldségtermesztést. A 36 hektár zöldség és a 24 hektár dinnye rengeteg munkaerőt igényel. Mégis becsülettel megművelnek minden talpalatnyi földet, mert az otthon dolgozók, főként asszonyok mellé a gyári dolgozók is csatlakoznak, mihelyt a váltásból hazaérnek. Törekvésben, szorgalomban ninps hiány, s ez meglátszik az eredményeken.

Dőry Dénes, a közös gazdaság kormányosa örömmel újságolta: annak ellenére, hogy a jégverés a kertészetben több mint egymillió korona kárt okozott, mégis sikeres félévet zártak. A szövetkezet első félévi 26,9 millió koronás bevételi tervét 1,2 millió koronával, a 603 ezer koronás nyereség tervét pedig egymillió 859 ezer koronával túlteljesítette. Ilyen nagyarányú nyereség a szövetkezet fennállása óta még sosem fordult elő.

© Miből származik a nyereség? —*

érdeklődtem a szövetkezet elnökétől.

— Sikerült a termelési költségeket a minimumra csökkentenünk. Vagyis igyekeztünk minél jövedelmezőbbé alakítani a szántóföldi kultúrákat. Féldául a korai burgonyát 60 hektár területen termesztettük és negyvenhét hektárról a termést sikerült jő árban értékesítenünk. A felvásárlóüzemmel 520 tonna burgonyára volt szerződésünk, a valóságban 580 tonnát értékesítettünk. Burgonyából a pénzügyi tervünk 1,3 millió korona volt, amit egymillió koronával túlszárnyaltunk. A 17 hektár burgonyából még 300 ezer korona bevétellel számolunk. A zöldséges is kitűnően jövedelmez. Ez a jó szervezésnek és a tagság szorgalmának közös eredménye. Régebben húszféle- zöldséget termesztettek a szövetkezetben, egyiknek sem tulajdonítottak kellő Jelentőséget, így a termés elaprózódott, nyereség helyett veszteséggel zártak. Most ellenben szakosodtunk. Foglalkozunk primőr zöldségekkel és káposztafélékkel. így érthető, hogy a zöldségesünk jövedelmező.

Ottjártamkor az aratás befejezésénél tartottak. Kecskés Ferenctől, növénytermesztési főágazatvezetőtől a hektárhozamok felől érdeklődtem.

— Búzából 4,1 tonnát, tavaszi árpából 4 tonnát, és rozsból 3,2 tonnát terveztünk. Az eddigi eredményünk

A jő dinnyetermésből szép bevételre számítanak

szemesekből 4,5 tonna. Régebben ilyen terméshozamról még csak nem is álmodhattunk. A napraforgónk is nagyon szépen mutatkozik, akárcsak a dinnyénk. Sajnos, a szárazság következtében 300 hektáron a szemes kukorcánk nem a legjobban fejlődik.

Az állattenyésztés is elég szépen fejlődött, és jó pénzt hoz a gazdaság „konyhájára“. Kis területükhöz viszonyítva jelentős az állatállományuk, hiszen 1764 szarvasmarhát tartanak és ezer sertésük van. Egy forgóbanl 35 ezer csirkét hizlalnak és több mint kétezer törzskönyvezett juhot tartanak. A tejhozam is híven tükrözi az általános fejlődést, a töretlen többre törekvést. Tavaly már átlépték a a „bűvös“ háromezer literes fejési átlagot, s az idén remélik, hogy meghaladják a háromezerötszáz litert. Az első félév eredménye bíztató, hiszen tartják a járási elsőséget, a napi hozam tíz liter körüli. A tejeladási tervüket 106 százalékra teljesítették. A tejnek több mint hetven százalékát első osztályban értékesítették. A szövetkezet, mind a sertés-, mind a marhahúst nyerességgel állítja elő. Az első féléves húseladási tervüket 8,5 tonnával túlteljesítették. Istállóikban 50 kilós hízóbikák nagy számban várják a szállítást. »

Mindehhez hozzá kell tenni, hogy a vajáni szövetkezetben kellő módon gondoskodtak a takarmányalap biztosításáréi. A gyepterületeket figyelemmel gondozzák, jé karban tartják. Emellett kellő figyelmet fordítanak a szántóföldi takarmánytermesztésre is. Gondoskodnak a télire való takarmány tárolásáról. A nyári időszakban a legelő képezi az állatok takarmányozásának az alapját. Éppen ezért a gyepterületeket nagyon gondosan trágyázzák, hogy maximális fűhozamot adjanak.

Az első félév eredményeivel ás á további merész tervekkel kapcsolatban Dőry Dénes elnök hangsúlyozta: mindezt azért érhették el, mert öntudatos emberek dolgoznak a gazdaságban. A dolgozók megtalálják a számításaikat. Az elnök nem titkolta, hogy a második félévtől még jobb eredményeket várnak. A napi munkálatok úgy haladnak, mint ahogyan azt előre eltervezték. Mindent összegezve elmondhatjuk, hogy a jó gazdaszellem mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben egyaránt megnyilvánul, s követendő például szolgál.

ILLÉS BERTALAN

Igényesen, hatékonyan, szakszerűen

A szaporítás biotechnikájában az elmúlt évtizedben bekövetkezett előrelépés — amely a legfejlettebb országokban egyes területeken ugrásszerű volt — Időszerűvé teszi a címben megfogalmazott feladatkör napirendre tűzését. A gazdasági állatok szaporításának korszerű biotechnikai lehetőségein alapuló biotechnológiai módszerek ugyanis 10—15 éven belül számos tekintetben szintáttöréshez vezethetnek az állatnemesítésben, majd az állati termékek előállításában Is. Ebben a gyorsuló folyamatban kulcsszerepet játszik az embriőátültetés teljes körű gyakorlattá érett technológiája.

A röviden vázolt fejlemények következtében fel kell készülnünk a tenyésztési stratégia korszerűsítésére az állatnemesítésben. Napjainkban már reális és több vonatkozásban megvalósított lehetőségeket — egyúttal feladatokat — szemléltet az 1. ábra, amelyből főként a következők' olvsahatők le, és ajánlhatók a szakemberek figyelmébe. A nagy nemzetközt génbázisok (világfajták) legértékesebb tenyészállatainak „szuperpárosításaiból“ embriődonoroktől mélyhűtött embriókat importálhatunk. A behozott embriók — hazai reelpiens egyedek méhébe átültetve és azokkal világra hozatva — az apa- és anyaállat-előállítást szolgálják. Az apaállatjelölt hímivarú egyedek tény észértékbecslésen (saját- és Ivadékteljesítmény-vizsgálat) esnek át, és a legnagyobb tenyészértékö apaállatok, az úgynevezett nucleus populációk (törzsteny észetek) legértékesebb nőivarú egyedelhez párosítanak. Az embriőátültetésből született nőivarú egyedek ugyancsak tenyészértékbecslésen (főként fenotípusos vizsgálaton) esnek át, és a legnagyobb teljesítményű állatok a nucleus populáció létszámát növelik', Illetve pótolják.

A nucleus populációk embrlődonor egyedeltől — amelyeket tehát szuperpárosítással hasznosítunk — nagy számú embrió nyerhető, ezek a következő célokat szolgálhatják: tenyészállatok a törzstenyészetek és az árutermelő állományok (keresztezések) számára; emhriőexport: embrtó•mikromanipuláclők.

A 2. ábra az embriók további Hasznosítási lehetőségeit szemlélteti. E- szerint a mélyhűtött embrió^ embrió-Biotechnológia az állatnemesítésben

bankokban Helyezhetők el, amelyek nek főként a következő feladatokat kell számolniuk: nucleus populációk; emhriőexport; génpool (géntartalékok); árutermelő állományok.

Az embriók mlkromanipuláclőja főként a következő hasznosítási lehetőségeket rejti magában:

a) emhrlődarabolás útján Identikus (egypetés, tehát genetikailag teljesen azonos) Ikrek, később lkersorozatoklétrehozása;

b) az identikus (egypetéjű) Ikreit (amellett, hogy speciális kísérletek céljait szolgálhatják) a nucleus populációk, az emhriőexport és a génpool szolgálatába állíthatók, különös tekintettel arra, hogy fél- és negyedembrlők mélyhűtése ts lehetségessé válik;

c) az egypetés ikrek egyik tagja pedig kontrollként szolgálhat;

d) a genetikai mikromanipuláciők úgynevezett transzgénikus (tehát Idegen génekkel felruházott) állatok,kímérák, klőnok stb. létrehozását eredményezhetik. Ezek közül az állatnemesítést tekintve leginkább a klőnok biztatnak átütő sikerrel, ha megvalósul a „szuperállatok“ klónozása testi (szomatikus) sejtmagoknak a petesejtek magva helyére történő beültetése, majd az így manipulált sejt recipiens egyed méhébe ültetése és világrahozatala útján. A békán és újabban egéren folytatott kísérletek alapján számíthatunk rá, hogy ezen az úton majd megvalósulhat a legértékesebb „sejtmagdonor“ egyedek másolatainak „sorozatgyártása“.

Mindkét ábrán érzékelhető, hogy az egyes komponensek kölcsönhatásai a vázolt rendszerben a tenyésztési stratégia alapjául szolgálhatnak. Ebben a folyamatban — Ismét hangsúlyozni kell — központi helyet foglal el az embrióátültetés, amely elsősorban az egyet ellő (szarvasmarha, 16 stb.), másodsorban a multipara (juh, sertés stb.) fajok nemesítésének hatékonyságát növelheti, mivel az embriődonor egyedek genetikai hatása ezáltal megsokszorozódhat. A nemesítés nemzetközi integrációját, a géntartalékok védelmét és koordinált hasznosítását, valamint a génsebészeti beavatkozásokat tekintve mind jelentősebbé válik az embriók mélyhűtéses konzerválása és az említett embriőbankok üzemeltetése (országonként és genotípuscsoportként több, egymástői földrajzilag is távoleső embrióbank).

Arra Is fel kell készülni, hogy a mélyhűtött embriók nemzetközi ke: reskedelme egyre növekvő szerepet játszik, és Idővel felválthatja a tenyészállat-kereskedelmet, amelynek ökonómiai és állat-egészségilgyl előnyei a szakemberek előtt nyilvánvalóak.

A belátható jövőben — 10—15 éven belül — a nemesítés szolgálatába állítható az ln vitro termékenyítés és az Ivararányok Irányított megváltoztatása is, mivel ezeken a területeken ugyancsak intenzív kutatások folynak a nemzetközi élmezőnyben.

Hazánk is időben — mintegy évtizede — megtette az első lépéseket a korszerű biotechnikai módszerek adaptáciőja és alkotó alkalmazása útján, a biotechnológia lehetőségeinek feltárására és kiaknázására. Ennek a sokirányú munkának a koordinációja és a népgazdasági célokat ésszerűen szolgáló országos szintű fejlesztése egyrészt lehetséges, másrészt elodázhatatlan feladat.

A modern biotechnológiai módszerek és lehetőségek nem csökkentik a hagyományos tenyésztési-nemesítést eljárások jelentőségét, sőt ellenkezőleg: ez utóbbiak útján valósulhatnak meg az állattenyésztés gyakorlatában mindazok a kutatási eredmények, amelyeket ebben a cikkben felvázoltam.

(Magyar Mezőgazdaság 30/1986)

VnEMZETKÖZÍ GÉNBÁZÍSOK~*I rsíuperpámsfá&A

и»kéiiwái

(ßECiPIENSEK)

.».r 8 ......—. *Л

KíaS

I jfMeomnouno/w v -nt'irc-rr í I

1

I

lEMBRIÖDONCROK X rsfcS-"o’, j

i " ""

t I _“"Г t ~1

lEMBRid Irikmmipulád&l |&9еШЙ»| [eMBRÍÓEXPORT | ^ÁRUTERMEtjŐ állomány |

bibi A

1

j EMBRIÓK 1

1

l 1

\EMBRIÓDARABOLÁS | ——J EMBRIÓ MÉLYHŰTÉS |—Э ЕМтювАМКОку—j

I IDENTIKUS ÍKREK

GENETIKÁT

\kontrou\

mikro[egyecfefr {

manipulációk ---------T|H

1

i í

NUCLEUS

populáció

j Ц EMBRIÓ

export

I

ÁRUTERMELŐ

populáció

TRANSZGÉNIKUS állatok, kimérik klánok stb...-— GÉN-poo!

T~~

I--------------------------------------------------------------1

1

I

I

I

I

1

I

i

I

I

I-J

2. ábra