Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1986-07-05 / 27. szám

Szókul a határ A Komáromi (Komárno) járásban napjainkban még viszonylag csendes a halár. Gépzajt jobbára nsak a lassan újfent kopár tarlóvá változó In­­cernafüldek felől no meg az ütemes surrogással üzemelő, éltető vizet szol­gáltató öntözőberendezések irányából hoz a langyos nyári fuvallat. Persze a figyelmes szemlélő nagy ritkán azért már egy-egy. rendszerint vastag porfelhőbe burkolózó, lassan cammogó kombájnt felfedezhet a láthatáron, de az üzemek többségében a vegyszeres lombtalanltással előkészített őszi repcét majd csak ezen a hétvégén kezdik kaszálni—csépelni. A múl! hét derekán a járási mezőgazdasági igazgatóságon jnzef Rusnák agrármérnökkel, a növénytermesztési osztály vezetőjével beszélgettem. Az időszerű teendők felől kérdeztem, és természetesen az aratás előtti készü­lődésre gondoltam, de ó az öntözés fontosságáról kezdett beszélni. Meg­lepett a dolog, de azoián megértettem: a tartós tavaszi szárazságot követő, mindössze pár napig tartó esőzés után ismét forró és aszályos időszak köszöntött ránk. igy nem enyhült, hanem még súlyosbodott a növényzetet kinzó csapadékhiány, aminek hosszú távon igen komoly következményei lehetnek. Mivel figyelmet érdemlő esőkre az előrejelzések szerint semmi kilátás nincsen, napjaink egyik legfontosabb feladata valóban az. hogy körültekintően megszervezzük, és biztosítsuk a már rendelkezésre álló öntözőberendezések lehető legcélszerűbb és leghatékonyabb kihasználását. Miként az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma növény­­termesztési bizottságának legutóbbi ülésén is hangsúlyozták, a szántóföldi vetemények közül mindenekelőtt a kukoricát meg a cukorrépát öntözik, de nem feledkeznek meg a takarmányokról sem. A feladat több szem­pontból is komoly. Egyrészt idén megint a kukoricától reméljük, hogy pótolja a sűrűn vetett gabonák szerényebb hozamából eredő kiesést, más­részt a téli takarmánvkés/.let megteremtése is gonddal jár. mivel a lucerna második kaszálása sem teljesíti a korábbi elvárásokat. Sa|nos. de igaz: ismét a tervezettnél szerényebbnek ígérkező aratás küszöbén állunk. Ami konkrétan ezt a járást illeti, a központi határozatok értelmében kidolgozták az új tervidőszak felújított gabonaprogramját, melynek értelmében idén összesen 241 ezer 888 tonna gabonát kellene termelniük Tekintve, hogy a tartós szárazság meg a korai kánikula jócs­kán megkurtítntta a teljes kifejlődéshez szükséges időszakot, és előny­telenül siettette az érést, a sűrűn vetett gabonák tervezett átlaghozamá­nak elérésére már nem sok remény maradt. A jelentkező hiánvt főleg kukoricával vagy egvéb másndveteménvekkel szeretnék pótolni. Cgy okos­kodnak. hogy az öntözhető területekre kerülő, igen korai kukoricák a po­hánka meg a köles még elfogadható hozamot nyújthat Ha nem így lenne, a már emljtPtt okok miatt a nagy zöld tömegnek is komoly hasznát ven­nék. Bosszantó, hogy elképzeléseik megvalósítását a korai burgonya köz­pontilag késleltetett kivxántása máris hátráltatja. No. de most már arról amire kíváncsiak voltunk: ezen a nyáron itt mennyi munka vár az aratokra? Mint megtudtam mindent egvhevetve. . ezúttal összesen 27 ezer 559 hektár aratni való van a járási mezőgazdasági igazgatóság által irányított üzemekben A rossz telelés meg a gyomirtók szermaradványai által okozott károsodás miatt majd hétszáz hektáron kénytelenek voltak kiszántani az őszi búzát. így ez a növény most „csak“ 20 ezer 664 hektáron, várja az újkori kaszásokat. Árpából ezúttal 4372. őszi repcéből 751. hüvelyesekből összesen 1747 hektár van. A mezőgazdasági igazgatóságon úgy tapasztaltam, hogy ez a járás min­den tekintetben alaposan felkészült a nyári munkák legfontosabbikára. Következésképpen — a termelők fölösleges veszteségekkel remélhetőleg nem súlyosbítják helyzetüket. A feladat nagyságát tekíueve. a gépellátottság kielégítő. A szövetkezetek és állami gazdaságok összesen 186 saját kombájnt tudnak csatasorba állí­tani. és a kooperáció keretében még százötven kisegítő géppel is számol­hatnak. Ez annyit jelent, hogy egy átlagknmbájnra nagyjából hatvankét hektár gabona jut Ilyen körülmények közepette már valóban nem kell haj­szolni a gépeket, s nagynbh figyelmet lehet fordítani az elvégzett munka minőségére. Boti Frigyes agrármérnök, a jmi gépüzemelési osztályvezetője újságolta, hogy a kicsépelt szemet túlsúlyban tehergépkocsikkal fogják szállítani, traktoros pótkocsikat lén*egében már csak a kisebb parcellákon magá­nyosan dolgozó kombájnok kiszolgálására fognak használni. A szállító jár­művek tökéletes szigeteléséről persze mind a két esetben gondoskodnak. A járásban a szalma betakarítása okozza a nagyobb gondot. Ugyancsak a gépüzemelési osztályvezetőtől tudom, hogy már évek óta próbálnak eny­híteni a gondnkon, de mindeddig nem sokra jutottak Nem is csoda, hiszen az elavult géppark felújítása évi egy vagy két szalmaprés kiutalásával megoldhatatlan. És akkor még nem beszéltünk a fellesztési igényekről. Vagyis Itt is előtérbe kerül az iizemknzi együttműködés, melynek köszön­hetően ezen a nyáron is több tíz kisegítő szalmaprés és felszedökocsi fogla segíteni a komáromi járás mezőgazdasági dolgozóinak szorgnsko­­dását. Kazalnzáshnz rakodóvillákat, fúiatókat stb is használnak, és a szal­ma nagyobb hányadát a gazdasági udvarokba meg a kevésbé értékes területekre összpontosítják, hogy kiváló szántóföldet ne vonjanak el a ter­meléstől. A termés utókezelése és szárítása lényegében megoldott. A figyelem középpontiában a hideglevegős szárítás áll. A járás tizennyolc gazdasága összesen 19 ezer 250 tonnás hideglevegős szárító kapacitással rendelkezik, azonkívül négy (izemben gabona szárítására is alkalmas terményszárító üzemel Ha végig ilyen napos marad az idő akkor az utóbbiak működte­tésére az idén aligha kell energiát pazarolni, hiszen a csallóközi kavicson már a múlt héten 13 százalékos nedvességtartalommal csépelték az árpát A tervezettnél szerényebb hozamra való tekintettel a Szövetkezeti Föld művesek Szövetsége járási bizottságának minapi kibővített plénuma is behatóan foglalkozott az aratási előkészületekkel A tanácskozásén olvan határozat születeti hngv minden korábbinál nagvnhh figyelmet kell szén telni a betakarítási és szállítási veszteségek minimumra csökkentésének a körültekintő munkaszervezésnek és a hatékony ellenőrzésnek. Arról is szó esett, hogy gondoskodni kell a gépek folyamatos, de nem túlhajszolt üzemeltetéséről, az aratúk színvonalas ellátásáról és a veszteség-ellenőrző csoportok rendszeres foglalkoztatásáról A mennyiség helyett mindenütt a minőségi mutatókat kell elótérbe helyezni, s ennek a törekvésnek a szol gálatába kell állítani a szocialista versenyt, a népszerűsítő és megnyerő tevékenységet, valamint az anyagi ösztönzési is. A fáradságos munkával megtermelt javak betakarítása, a fölösleges veszteségek megelőzése mindig knmnly feladatot ró mezőgazdasági dol­gozóinkra Bízzunk benne hogy amint mondják, az idén valóban tökélete­sen felkészültek a nagy feladatra. KADEK GÄBOR • Többet adhat a rét és a legelő! E „örökzöld“ té­ma Igazát leg­utóbb a Kálnica- Beckovi Efsz-ben (Trenfilní járás) gyakorlatilag is ta pasztaltuk. Tó'b lózsef felv. Aranycsöndhen — Harminchetes vaqt/nk! Ahhoz a korosztályhoz tartozom, meti/ik quer, mekfeiiel élte meq a háborúi, maid a felszabadulást. Gyermekké!^ én Is azokkal cseperedtem, ahol a sziliül házban naqu értéket képviselt a ke­nuér, A háborús évek létbizonyt alan­­sáqa mellett-közben valóságos bál­­ványielentése lett ennek a szónak. Kisgyermekként — hadiözvegy édes­anyám oldalán — ott motoszkált ben nem a seqiteniakarás. Akkor érlelő­dött mea a qondolat: én sok, naquon sok búzát íoqok termelni. Nekem ma is a kenqéré a leqkedvesebb illat — valila G a ál Sándor agrármérnök; a Nagvmeqyert (Galovo) Egységes Föld­műves-szövetkezet elnöke, A kiváló munkáért állami kitüntetés viselője * Gaál Sándor olyan egyéniség. aki­ről egy ülésre a festő sem készíthet• ne hiteles portréi. Az elmúlt években több ízben is leültünk ho.sszabb-rövi­­debb beszélgetésre, körbejártuk a 2 ezer 260 hektáros szántót, olykor sietve váltottunk néhány '-szót. Isme• retséqünk első beszélgetése óta szün­telenül gazdagodott a róla kialakuló kép. rhinden találkozásunk újabb szí­neket. értékeket adott hozzá. Amikor 1981-ben a ‘Nagymegyeri Efsz élére- került — előtte hét évig a Kulcsodi iKlúfovecj Élsz elnöke volt, majd az 1974-es társulást köve­tően a Csilizköze ' EfSz főmérnökének választották — nem változott meq minden egy csapásra ebben a gazda­ságban. Gaál Sándor nem volt türel­metlen. nem haiszolt máról holnap­ra meghökkentő eredményeket. Mész­­szebb látott a napi sikereiénél, tudta, hogy a körültekintő és az alapos munka meghozza qyümölcsét. Tudta, hogy kockázat nélkül nincs előreju­tás, de nem szerette az olyan vállal­kozásokat. amelyek . . végeredménye nem volt kiszámítható, felképesen fo­galmazva nem akarta a gyors „fehér, neműváltást“. mivel ismerte az efsz termőhelyi adottságait. ■ Ebben a szö­vetkezetben , a növénytermesztésnek voltak hagyományai, s ezt a nyom­­vonalat akarta tovább szélesíteni. A gazda típusú elnök — aki már a hat­vanas évek derekán jelentős energiá­kat szabadított fel szülőfaluiában a szövetkezeti földművesek különböző rétegeiben — tudatos elképzeléseinek köszönve, fokozatosan tágult a hori­zont a Naqymegyert Efsz dolqozói előtt. Az 1983— 1985-ös években gabona­félékből 7,3—9—8,6; szemes kukori­cából pedig 7,6—8 tonnás hektáron­kénti hozamokat érlek el. miközben az állattenyésztés termelékenyséql mutatói is számottevően lapultak. Az Fotó: Tóth József Idén például az í ezer'literes' tehe­nenként! felési átlaq elérését tűzték ki célul. — A felsorakoztatott eredmények qyakorlatilaq azt Iqazolják. hogy gaz­dálkodásunk a 7. ötéves tervidőszak igényes feladatainak eleget téve meg­felelően fejlődött. Eredményeinkben az egyséqes földműves-szövetkezei dolgozóinak áldgzatos munkája, min­dennapi erőfeszítése ölt tesiet, s an­nál is inkább meg kell becsülnünk azt, amit elértünk, mert számunkra sok minden nehezebbé vált, bonyolult bel- és külgazdasági feltételek köze­pette qazdálk.o.dtunk eredményesen — folytatja a gondolatsort, maid ha­tározottan hozzáfűzi: — Munkánk mérlegébe azonban nemcsak az eredmények kerültek. A mérleg másik serpenyőiében ott van­nak az új qazdasáqi szabályozók, amelyek jövedelemelvonás tekinteté­ben milliós nagyságrendben érintik qazdasáqunkat. A mérlegkiegyenlítés minden ko­rábbinál gyorsabb alkalmazkodókész­­séqet, naqyobb rugalmasságot köve­tel. Ezen az alkalmazkodási készsé­gen és rugalmasságon a jövőben ren­geteg múlik. Nagyon végletesen fo­galmazva: jórészt ettől függ az, hogy a jövőben milyen mértékben fejleszt­hető gazdaságunk, amely legfőbb ter­mészeti kincsünket, a termőföldet hasznosítja. A hatékonyság fokozása, a qazdasáqossáq.-a minőség és a bel­­tgrtalmi érték javítása, az adásvételi kapcsolatok láncolatának tökéletesí­tése. valamint a tudományos-műszaki fejlesztés gyakorlatI vívmányainak előtérbe helyezése mellett az eddigi­nél erőt el lésebben kell számolnunk az emberi tényezőkkel. A racionális munkaerő-gazdálko­dásnak ma már országos szintű, ki­dolgozott modelljei vannak. Az alap­kérdés mégis változatlan: a vezető és a beosztott kapcsolata sohasem lehet vékonyka szál. Hiba lenne arról beszélni, hogy a vezető egyenlő a kizárólagos irányítással, és azzal, hoqy a nagy üzemi méretek miatt meq kell elégednie a „közvetítőkön“ kpresztül elvégzett útmutatássokkal. En úgy vélem, helyesebb, ha bizonyos esetekben személyesen is beszélek a dolgozókkal, mert bizony megesik, hogy az Igazságért messzebb kell menni. A közvetlen munkahelyi kap­csolatok a letéteményese) annak az őszinte számvetésnek, amely szüksé­ges ahhoz, hogy helyesen, qyakorla­­.tilaq naprakészen lássuk feladatain­kat, és határozni tudjunk a holnapról is. * .Gaál Sándor az SZIKE Központi Eizottsáqának tagja, s az elkötelezett pártmunkát naponta о gazdasági ge­rincmunka mellé kell tennie. A köz­napok forgatagában ezért csak egy­két estét tud a Somorján . (Samorín) élő szerető családja körében eltölte­ni. Ezek az órák jelentik számára az aranycsöndet. F. szó tartalmát saiát kincsének tekinti, s ennek fénnél a fényképen látható mosoly is tükrözi. CSIBA LÄSZLÖ 1986. július 5.

Next

/
Thumbnails
Contents