Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1986-07-05 / 27. szám
2 SZABAD FÖLDMŰVES 1986. július 5. Hogy úttörői legyenek minden újnak és haladúnak Braíislavában június 26-án ülést tartót« az SZLKP Központi Bizottsága. A tanácskozást Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB titkára nyitotta meg. A tanácskozást Ján Janik, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára vezette. Az SZLKP KB Elnökségének beszámolóját arról, hogy Szlovákiában hogyan teljesítik a CSKP XVII. és az SZLKP kongresszusa után a tagállomány további fejlődésével és minőségének javításával kapcsolatos határozatot Jozef Lenárt elvtárs terjesztette elő. Bevezetőben értékelte a szlovákiai pártszervek és szervezetek viszonyulását a CSKP XVII. kongresszusa irányvonalának lebontásához, amely kifejezi a társadalom objektív szükségleteit, a dolgozók érdekeit és lehetőségeinket. A szocialista építés egyre 1- gényesebb feladatai teljesítésének egyik alapfeltétele a párt akcióegységének fokozása és vezető szerepének megszilárdítása. Ebben a folyamatban kulcsfoniosságú a tagállomány fejlesztése és összetételének javítása. A CSKP KB 3. üléséből kiindulva Lenárt elvtárs megállapította, hogy a CSKP XIV. kongresszusa éta Szlovákiában a pár! mind mennyiségi, mind minőségi szempontból lényegesen fejlődött, megszilárdult munká'"iagva, javult szociális és korössze* 'e, s emelkedett a tagok műveltség: színvonala. Azonban á jövőben is szükség van a párt munkásjellegének szilárdítására, különösen a termelésben dolgozó fiatal munkásokra és az ifjúságra gyakorolt hatás erősítésére. Nagyon jelentős feladat a tagállomány erősítése azokon a területeken, amelyek a párt politikai megvalósítása és a népgazdaság intenziflkálása szempontjából meghatározóak, elsősorban a termelés előkészítésében, valamint a tudomány és a kutatás terén. Most éppúgy, mint a CSKP egész 65 éves f'Tűénetében — amikor a gazdasági és társadalmi fejlődés meggyorsí'ásának valóban forradalmi feladatait oldjuk meg — a párt akcióképessége a tagoktól függ. Napjaink minden kommunistával szemben új, nagyobb igényeket támasztanak. A CSKP XVII. kongresszusa határozatainak és az SZLKP kongresszusa határozatainak sikeres megvalósítása megköveteli, hogy minden kommunista nagyfokú igényességet és kezdeményezőkészséget tanúsítson, hogy példaképül szolgáljon a munkában és a magánéletben, hogy úttörője legyen minden újnak és haladónak. Az SZLKP KB ülésén tizenegyen szólaltak fel, köztük Mikuláš Benő is, a CSKP KB titkára. Hangsúlyozta, hogy a CSKP KB elsőrendű feladatnak tartja a párt erősítését, tagállományának javítását. A párt további formálásával összefüggő tevékenység a legfontosabbnak azt tekinti, hogy a gazdasági és társadalmi fejlődést meggyorsítsa. Ezt a fejlődést a népgazdaság nagyobb hatékonyságával és teljesítőképességével, a társadalom minden anyagi és emberi forrásának mozgósításával szeretnénk elérni. Napjaink küzdelmének lényege az emberek gondolkodásmódjának megváltoztatására, napjaink feladatai újszerűségének megértésére, és ez arra irányuló törekvésekben rejlik,-hogy készek legyenek ezekért a feladatokért harcolni. E küzdelemben a párttagoknak kell az élen lenniük. Az SZLKP KB néhány káderjavaslatot is megvitatott. Ivan Gcňko elvtársat az SZLKP KB Elnökségének tagjává, Jozef Ďurica elvtársat pedig az SZLKP KB Titkárságának tagjává választotta- Pavel Hrivnák elvtársat más tisztségbe történő kinevezéssel felmentette az SZLKP KB Elnöksége tagjának tisztsége alól Megválasztotta továbbá az SZLKP KB ideológiai, népgazdasági, mezőgazdasági és élelmezési, valamint ifjúsági bizottságának elnökét és tagjait. Az SZLKP KB mezőgazdasági és élelmezésügyi bizottságának elnöke: Janik Ján. Tagjai:. Bella Igor, Belanský Miroslav, Gaál Sándor, Huba Miroslav, Ides Viliam, Janovic Ján, Juhász István, Kanát Erzsébet, Kanský Jaroslav, Klinko Attila, Knotek Ivan, Liguš Mikuláš, Lippai Lajos, Margetin Vladimír, Nagy Zsófia, Néme'h Jenő, O'ajoviö Gustáv, Plesník Ján, Sedlák E- mil, Sikora Anton, Szirovec Géza, Štorová Božena. Turoň Július, Urban Ján, Vančo Rudolf. Az SZLKP KB határozatot hagyott jóvá, amely megállapítja, hogy a CSKP XVI. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa után a párt tagállományának É vszázados hagyomány, hogy az araiás napiár szerinti kezdete Péter és Pál napjára esik. Sajnos, az idén nem sok örömmel kecsegtetett az a tény, hogy a hosszan tartó kánikula következtében helyenként — főleg a homokos, sekély termőrétegű talajokon — hamarább érett be az árpa, s így hagyománybontón egy héttel korábban kezdték meg betakarítását- Persze, az aratás dandárja csak ezután következik. Ezért nem árt, ha a teljes beindulás előtt a mezőgazdasági üzemekben még egyszer felülvizsgálják az aratás politikai-szervezési tervét, a gabonabetakarítás gépi eszközeinek üzemképességét, az emberek felkészültségét, egyszóval mindent, ami ennek az igényes nyári munkacsúcsnak a zavarmentes lefolyását befolyásolhatja. Szükség lesz erre a körültekintő felülvizsgálatra már azért is, mert rekordterméssel az idén aligha számolhatunk. A szerényebb, közepes hozamokból pedig nem pazarolhatunk. Egyebek között ezek a kérdések kerültek napirendre az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma növénytermesztési bizottságának közelmúltban megtartott ülésén. Megállapították, hogy a kombájnok javítását határidőben elvégezték, s túlnyomó hányaduk rajtra készen áll. Pótalkatrészek hiánya miatt ugyan még 05 darab E 516-os és 250 darab E 512-es kombájn javításra vár. Ezzel szemben a raktárokon 190 darab vadonatúj Bizon arató-cséplő gép vesztegel, mivel a gazdaságok nem tanúsítottak érdeklődést e nagy tel jesítményű. korszrű kombájnok iránt, amely kiválóan alkalmas a megdőlt gabonákba; javításához elegendő pó’etkatrész áll rendelkezésre s árát 50 ezer koronával leszállították. Figye'embe kell venni azt a tényt, hogy a régebbi típusú kombájnok nagyobb vesz’eséggel dolgoznak. Az idén pedig fölöttébb fontos lesz a betakarítási veszteségek minimálisra való csökkenése. Persze, nem úgy, mint a korábbi években, amikor az ara'ási kimúlásokban egy százaié kos veszteségeket tüntettek fel, viszont a tarlóhántás után zöldbe boruló gabonatáblák 6 — 7 százalékos, vagy még ennél is nagyobb magveszteségről tanúskodtak. Tudatosítani kell, hogy minden egy százeléknyi veszteség szlovákiai viszonylatban 30 ezer tonna gabonakiesést jelent, jozef Mudroch mérnök, а МЁМ főagronómusa felhívta a figyelmet arra is, hogy a veszteségek mérését felelősségteljes szakemberekre kell rábízni, nem pedig diákokra. Ugyancsak megkülönböztetett figyelmet kell szentelni a szalma begyűjtő-Aratási gondolatok sének, amelyből az idén nagyon kevés lesz. Gondosan be keli állítani a kombájnok vágószerkezetét, s ügyelni kell a megkövetelt tarlómagasság betartására. Minden egyes centiméternyi tarló hektáronként száz kiló szalmának felel meg. A szalma begyűjtése és kazalozása is szakszerű munkát követel. Erről sem szabad majd megfeledkezni az aratási munkák rohanásában. Minden aratás kezdetén számtalan intézkedést fogadnak el a mezőgazdasági üzemek és a felvásárló vállalatok arra vonatkozóan, hogy a kenyérgabonát, és a sörárpát elkülönítve tárolják. Amint beindul az aratás, az intézkedések füstté válnak és az esetek böbbségében a kenyérnekvaló és a takarmánygabona összekeverve kerül a raktárba. Az idén végre változtatni kell az évtizedek óta berögzött helytelen gyakorlaton. Ellenkező esetben nem beszélhetünk minőségről, amely nemcsak össztársadalmi, de közgazdasági szempontból is napjaink legfőbb követelménye. A gabonát az idén még akkor is fajták szerint elkülönítve kell szállítani és tárolni, ha ez valamivel lelassítja a betakarítás ütemét és ha ennek következtében az aratás két három nappal később fejeződik is be, — hangoztatták a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztérium illetékesei. összetétele javításának folyamatában a feladatokat teljesítettük. Emelkedett a tagok és a tagjelöltek eszmei-politikai színvonala. Szlovákiában a párt számbelileg növekedett. Elmélyült osztályjellege, megerősödött munkásmagva, javult szociális és korösszetétele, emelkedett a tagság képzettségi szintje. Az elért eredmények megbízható alapot teremtenek a párt sorainak további fejlődéséhez és összetételének javításához, valamint a feladatok teljesítésére gyakorolt hatása elmélyítéséhez. A CSKP XVII. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa által kitűzött feladatok növelik minden kommunista munkájának minőségével szemben támasztott igényeket. Ez megköveteli a pártélet elért színvonalának további emelését, valamint azt, hogy a figyelmet mind jobban a minőségi oldalra fordítsuk, és következetesen érvényesítsük a CSKP alapszabályzatában rögzített lenini elveket és normákat. A párt akcióképességének fokozása megköveteli, hogy elmélyítsük a kommunistákkal való egyéni foglalkozást, növeljük a feladatok teljesítésére való politikai elkötelezettségüket és alkotó hozzáállásukat. A CSKP XVII. kongresszusa határozatainak megvalósításáért vívott küzdelemben tovább kell szilárdítani a kommunisták politikai, eszmei és erkölcsi profilját. Szüntelenül törődni kell a párt sorainak tisztaságával. A kommunistákat arra kell vezetni, hogy a munkában példá* mutassanak, politikailag elkötelezettek legyenek és kérlelheteUdhek azokkal a lelenségekkel szemben, amelyek ártanak a kommunisták, pártunk és szocialista társadalmunk jő hírének. A cél a politikai vezetés hatékonysága, valamint az állami, gazdasági és társadalmi szervek irányítása színvonalának lényeges emelése, mert törvényszerűen növekszenek a politikai és szakmai felkészüléssel, a feladatokhoz való pártos hozzáállással, valamint a káderek felelősségtudatával, alkalmasságával és alkotó kezdeményezésével szemben támasztott igények. A pártnak a társadalomban betöltött vezető szerepe, élcsapat küldetésének növekedése megköveteli, hogy tovább erősítsük a párt munkásmagvát, különös tek:ntettel a népgazdaság progresszív ágazataiban dolgozó szakképzett munkásokra. Ezzel párhuzamosan erősíteni kell a pártnak a szövetkeze*! földművesekre, a szocialista értelmiségiekre gyakorolt hatását. Céltudatosan kell fejleszteni a politikai nevelő munkát a fiatalok körében, tekintettel a generációk forradalmi folytonosságára és a fiatalok pártba való felvételére történő felkészítésére. Persze, az aratás folyamán az egyébb fontos nyári munkákról sem feledkezhetnek meg a mezőgazdasági üzemekben. A gabona betakarításához hasonló szervezettséggel és munkatempóval kell folytatni a tömegtakarmányok begyűjtését. Hiszen a téli tömegtakarmány-készlet megteremtése éppen úgy meghatározója az állattenyésztési termelésnek, mint a gabonatermelés alakulása. Szlovákia öszszes járásában az évelő takarmányok első kaszálatának a begyűjtése már befejeződött és folyamatban van a második kaszálás. Július vége felé a terület 15 százalékáról betakarították a termést, örvendetes tény, hogy az előző évekhez képest az idén több szénát készítettek be a gazdaságok és a széna minősége is jobb. A pozitív változások ellenére sem lehetünk azonban teljes mértékben elégedettek. A gazdaságok többségben nem használták ki a kedvező időjárást úgy, ahogyan lehetett volna. Vagyis az évelő takarmányok begyűjtése a lehetőségekhez mérten lassabban haladt és több helyen elmulasztották a széna forgatását, ami óhatatlanul a minőség rovására ment. A jó minőségű takarmányalap biztosítása érdekében feltétlenül szükséges lesz az észlelt hiányosságokat a második kaszálás folyamán kiküszöbölni. Meg kell gyorsítani a rétek és legelők fűtermésének a begyűjtését is, amelynek egyharmada még kaszálásra vár. Közismert, hogy az elöregedett növényekből aligha készíthető jó minőségű széna. Tekintettel az országszerte tartó aszályra, feltétlenül szóvá kell tenni az öntözőberendezések elégtelen kihasználását. Aránylag kedvező a helyzet a Nyugat-szlovákiai kerületben, ahol 83 százalékra használták ki az öntözési lehetőségeket. Elgondolkoztató viszont a helyezet a Közép- és a Keletszlovákiai kerületben, ahol mindössze 39, illetve 31 százalékra használták ki a rendelkezésre álló öntözőberendezéseket. Ezen a kedvezőtlen helyzeten — amely többnyire szubjektív okokból adódik — mielőbb változtatni kelll — kim — Közös igyekezetünk eredményei a dolgozó embert szolgállak A CSSZSZK KORMÁNYÁNAK programnyilatkozata Június 24-én a Szövetségi Gy,űlés kamaráinak 2. együttes ülésén terjesztették elő, és hagyták jóvá a CSSZSZK kormányának programnyilatkozatát. A legfelsőbb törvényhozó testület tanácskozását Alois Indra, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szövetségi Gyűlés elnöke nyitotta meg. Üdvözölte az ülésen jelen levő Gustáv Husákot, a CSKP KB főtitkárát, köztársasági elnököt. Megjelent az ülésen a CSKP KB Elnökségének képviseletében Vasil Biľak, Peter Colotka, Karel Hoffmann, Miloš Jakeš, Antonín Kapek, Josef Kempný, Josef Koreák és Jozef Lenárt, valamint a CSKP KB Elnökségének póttagjai és a CSKP KB Titkárságának tagjai, valamint Jaroslav Hajn, a CSKP KERB elnöke, továbbá a szövetségi kormány elnökhelyettesei és miniszterei, a Nemzeti Frontban tömörült pártok és társadalmi szervezetek vezető tisztségviselői. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának programnyilatkozatát Ľubomír Strougal, a CSSZSZK kormányának elnöke terjesztette elő. A következő ötéves tervidőszak tevékenységének programja következetesen szavatolja a CSKP XVII. kongresszusa határozatainak teljesítését. A kormány tevékenységének fő irányai magukba foglalják a hatékony erőforrásokat teremtő, a társadalom sokoldalú fejlődésének alapvető előfeltételeit jelentő intenzifikálás sürgető feladatainak megoldását. Ezzel egyidejűleg a kormány figyelmének előterében állnak a szocialista életmód formálásának fontos tényezői, a művelődés, a nevelés, a kultúra és a művészet továbbtejlesztésének kérdései. A szövetségi kormány alapvető feladatai közé tartozik továbbá a szocialista államiság szilárdítása, a szocialista demokrácia fejlesztése, jogrendünk tökéletesítése és a törvényesség szigorú megtartása. Munkássága nagyon fontos részének tekinti a tartós gondoskodást államunk védelmi képességének szilárdításáról, Csehszlovákia tevékeny részvételét a szocialista közösség országainak egyeztetett békepolitikájában, barátságunk és sokoldalú együttműködésünk elmélyítését a Szovjetunióval és a többi testvéri országgal. A kormány munkája egyik legfontosabb módszerének tekinti a döntő fontosságú, magas szintű népgazdasági innoválást, s ezzel összefüggésben a gazdaságban a hatékony szerkezeti változások célprogramszerfi megközelítését. Ezért számol az állami cél- és tudományos-műszaki programok rendszerének kidolgozásával és követelményeket támaszt legmagasabb fokú hatékonyságukkal szemben. Fontos intézkedéseket kíván foganatosítani a beruházási volumenek extenzív növelése ellen, az építkezési idő lerövidítésére és az eszközök előnyben részesített összpontosítására, a fejlesztési programokra. Ugyancsak megszigorítja a műszaki színvonal és a minőség igényesebb értékelését, s ezzel egyidejűleg árelőnyöket csak a világszínvonal paramétereit elérő kiváló gyártmányoknak juttat. A reklamáció, a selejt, a rossz minőségű termelés okozta, egyelőre még mindig a társadalom számláját terhelő veszteségeket, teljes mértékben az értük felelős gazdasági dolgozók és dolgozóközösségek fogják fedezni. A gazdaság intenzifikálásának igényes céljai megkívánják, hogy Csehszlovákia beilleszkedése a nemzetközi munkamegosztásba a hatékonyság szüntelen növelésére épüljön. A kormány szorgalmazni fogja a progreszszív feldolgozó ágazatokban az exportprogramok hatékonyságának növelését. Fokozatosan korlátozni fogja a nyersanyag, a félkészáru kivitelét, és megteremti a gyártmányok exportja dinamikus fejlesztésének előfeltételeit, főleg a gépiparban, valamint az értékesítés magasabb fokát elérő további feldolgozó ágazatokban. Tovább kívánja csökkenteni a szénipar, a kohászat, az építőanyag-gyártás hányadát az ipari termelés volumenében és növelni egyes kiválasztott gépipari, főleg elektrotechnikai szakágak hányadát, amelyeknek gyártmányai kiváló minőségűek, megbízhatóak, jók a műszaki paramétereik, így kedvezően értékesíthetőek a külföldi piacokon. Jelentős szerkezeti változásokra kerül sor a vegyiparban is, elsősorban a könnyű vegyipar, a gyógyszergyártás fejlesztésében és a kőolaj célszerűbb feldolgozásában. A tüzelőanyag-energetikai komplexum szerkezeti változásai továbbra is az atomenergetika fejlesztésére épülnek, beleértve az atomenergia felhasználását a hőellátásban. Ezen túlmenően fejlesztik a vízienergetikát, növelik energetikai mérlegünkben a gáz hányadát. Az atomerőművek 1990-ben hozzávetőleg 30, az ezredforduló körül pedig 50 százalékkal fognak részesedni az áramtermelésben. Ebben az időszakban a vízerőművek áramtermelése nagyjából megkétszereződik. A 8. ötéves tervidőszak záróéveiben a Magyar Népköztársasággal együttműködésben üzembe helyezik a gabőíkovói vízierőmüvet. A mezőgazdasági-ipari komplexumot illetően a szövetseégi kormány úgy fogja irányítani és szervezni a felelős állami és gazdasági szervek, illetve szervezetek tevékenységét, hogy teljesítsék a CSKP XVII. kongresszusán az ésszerű táplálkozás magas színvonala elérésére és az önellátottság fokának növelésére kitűzött feladatokat. Ügyelni kíván főleg az élelmiszertermelés stabilitására, előnyben részesítve a növénytermesztés fejlesztését,, és megteremtve a szükséges tartalékokat. Az állattenyésztési termelést és szerkezetét alá akarja rendelni a társadalmi szükségleteknek, a rendelkezésre álló takarmánymennyiségnek, a takarmány jobb értékesítése mellett. Nyomatékos hangsúlyt kap a gazdálkodás hatékonyságának növelése a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalatokban. Ezáltal el kell érni az élelmiszer jobb minőségét, nagyobb tartósságát, gazdagabb választékát. Ügyelni kell a mezőgazdaságban az iránytíási rendszer következetes érvényesítésére, további tökéletesítésére, megteremtve annak előfeltételeit, hogy a szállító ágazatok mind jobban teljesítsék a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexummal szembeni kötelességeiket. Alapvető változást készít elő a kormány a pénzügyi rendszerben:a nyereségelvonási és az adórendszer átépítését illetően. Ennek, valamint az árakkal kapcsolatos intézkedéseknek együttes célja hozzájárulni a termelési tényezők valós értékeléséhez. További intézkedésekkel számol a nyereségelvonás, az adók és a leírások rendszerének átépítését, a szervezetek gazdálkodását szolgáló hitelek nyújtásának hatásosabb szabályozását, a szervezetek által a társadalmi fogyasztásra szánt költségek ésszerű szintjének megállapítását illetően. Ezekkel az intézkedésekkel, vala- ■» mint az állami terv kidolgozása módszereinek megváltoztatásával azt akarja a kormány elérni, hogy a szervezeteknek a fejlesztési és az ösztönző alapok erőforrásaival szemben támasztott igényei szorosabban függjenek gazdálkodásuk hosszú távon valóban elért eredményeitől. A programnyilatkozat előtérbe helyezi a megfontolt szociálpolitika elveinek érvényesítését, az egészségügyi ellátás további javítását, az ifjúság nevelése sokrétű feltételeinek biztosítását, szociálista jogrendünk szilárdítását, a szocialista demokrácia további tökéletesítését, internacionalista kötelességeink teljesítését.
