Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-02-15 / 7. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1988. február 15, KétoiÉi kapcsolataink további fejlesztéséért A KERÜLETI PARTKONFERENCIA К KÜLDÖTTEI Példát mutatva A Dunaszerdahelyi (Dunajská Stre­da) járás kommunistáit a nyugat­­-szlovákiai kerületi pártkonferencián 25 küldött képviseli. Közülük az egyik Nagy Júlia, a Dunatőkési (Du­najský Klátov) Állami Gazdaság langi baromfitelepének gondozója, a ba­romfitelep pártaiapszervezetének el­nöke. Eddig már háromszor vett részt a riyugat-szlovákiai kerületi pártkonferencián és két ízben az S7.LKP kongresszusán. 1975-től tagja az SZLKP Dunaszerdahelyi Járási Bi­zottságának, 1981-től pedig a járási pártbizottság elnökségének így mint Egyre több a közúti baleset Elkészült az 1985-ös év baleseti statisztikáinak összegezése, á belőle, mi tagadás, meglehetősen komor kép tárul elénk Eszerint közutainkon ta­valy négy híján 103 ezer közlekedési baleset történt — 5640-nel több, mint 1984-ben. A halálos áldozatok száma 1290, vagyis 55-tel több mint tavaly volt, a 30 ezret meghaladó számú súlyos sebesült ugyancsak sajnálatos „előrelépést“ jelent. S végül: a bal­esetek során keletkezett anyagi kár elérte a 495,4 millió koronát, ami csaknem 118 millióval több a tava­lyi év hasonló mutatójánál. Minthogy ezek a számok az egész országra ér­vényesek, nézzük külön Szlovákiát. Annyit máris elörebocsáthatunk, hogy itt sem vigasztalóbb a helyzet, - min­den téren növekedésről vagyunk kénytelenek beszámolni. A 2fi ezer 400 közlekedési baleset 2500 zal, a 455 haláleset 6-tal, a 7600 súlyos se­besült 100-zal, a 125 millió korona anyagi kár pedig 7,3 millió koroná­val több, mint tavaly volt. Riasztó számok ezek, önmagukban is, de az Igazán riasztó az az állapot, qmelyet folytonosságaikban tükröz­nek. Mert Igaz ugyan, hogy a gépko­csik, illetve a gépjárművezetői Jogo­sítvánnyal rendelkezők száma is év­ről évre nő — az előbbiek száma ta­valy elérte az 1 millió 316 ezret, az utóbbiaké pedig az 1 millió 627 ezret —, de a közlekedési balesetek, az ezek következtében kioltott ember­életek száma, az általuk egészségben és anyagiakban esett kár nagysága ennél jóval nagyobb arányban nő. Valami nincs rendben tehát — bát­ran használhatjuk a fogalmat — a közlekedési erkölcs körül hazánk­ban, s ezért évente százmilliókkal fi­zetünk. A mindennél drágább ember­életek százait nem is számítva. Némi segítséget nyújthat az okok megvilágításához a balesetek közvet­len okainak kissé részletesebb meg­világítása. Eszerint az első helyen az úgynevezett helytelen vezetésmód üli, 55 százalékos aránnyal. Valamennyi autós tudja, hogy ez a meghatározás rendkívül tág fogalmat takar, ezért érthető a viszonylag magas részará­nya. A második helyen — 27 száza­lékos aránnyal — a gyorshajtás, szabatosabban kifejezve az útviszo­nyokhoz és a körülményekhez képest túlságbšan nagy sebesség áll. Itt is érdemes megállnunk néhány mondat erejéig, hiszen éppen a szabatos megfogalmazásból tűnik ki az, hogy olykor a 25—30 kilométeres óránkén­ti sebesség is lehet „gyorshajtás“. Kereken tíz százalékkal részesednek a balesetek számából az olyanok, a­­mclyek helytelen előzés következté­ben történtek. Külön fejezetet érdemel az alkohol problémája. Köztudott — sokan, saj­nos, egyenesen építenek Is rá —, hogy az ittas gépjárművezetők ellen­őrzésére hazánkban meglehetősen korlátozottak a feltételek. Magyarán: annak, hogy a gépkocsivezetőt egy­­-két kupica elfogyasztása után fmég egy esetleges közúti ellenőrzés során is) „lefüleljék“, sajnos, nem túlságo­san nagy a valószínűsége. Egészen más a helyzet természetesen egy esetleges baleset során, vagy ha a gépkocsivezetőről az első pillantásra nyilvánvaló, hogy ittas. Nyilván en­nek a viszonylagos büntetlenségnek köszönhető, hogy egyre többen ülnek volán mögé alkohol hatása alatt. Ml sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy az ittas gépjárművezetők tavaly Szlo vákiában 22(10 közlekedési balesetei okoztak, és hogy az ellenőrzések so rán a közbiztonsági testület tagja 6770 gépjárművezetői jogosítvány vontak be pozitív alkoholpróha kö vetkeztében. Köztük — s ez kifeje zetten megdöbbentő — autóbusz- él villamosvezetőkét is... 1 A közúti balesetek okozóit tekintvi értelemszerűen a gépjárművezetői állnak az első helyen, 83 százaléko: aránnyal. Egyre nagyobb mértékben részesülnek viszont a vétkesek szá­mából a közlekedés egyéb résztvevői, elsősorban a kerékpárosok és a gya­logosok. Problémájuk általánosan is­mert, és az putősok sok esetben va­lóban joggal rettegnek tőlük, hiszen nehéz bármit csinálni ez üt szélén, féktávolságon belül sötét fantomként váratlanul felbukkant, kivilágítatlan kerékpárossal. Itt valóban radikális intézkedésekre lenne szükség, hiszen a kerékpárost teljes jogú partner­ként kénytelen respektálni az autós, míg viszont a közlekedési szabályok ismerete számukra gyakorlatilag nem kötelező. Nem lehet eleget hangsú­lyozni: az életével — és sokszor nemcsak a sajátjáéval! — játszik az a kerékpáros, aki este vagy éjszaka kivilágítatlan kerékpáron a közútra merészkedik! Szomorú bizonyítéka ennek az a közel 600 baleset, ame­lyet tavaly kifejezetten kerékpárosok okoztak, s amelyek során 31 ember vesztette életét... Ami a gyalogoso­kat illeti, sokszor a legképtelenebb balesetek okozói. Tavaly sem számí­tott ritka esetnek az országút kellős közepén éjszaka békésen horkoló — többnyire merevrészeg — „gyalogos“, már amennyiben egy alvót annak le­het, nevezni.. Egy ilyen váratlan fel­bukkanás következményeit sem ne­héz végiggondolnunk, akár autósok vagyunk, akár nem. Mindenesetre tény, hogy a gyalogosok által okozott balesetek száma évek óta szintén nö­vekedő tendenciát mutat. A közlekedést természetesen nem lehet kiiktatni az életünkből. Feltét­lenül tenni kell azonban valamit annak érdekében, hogy káros vele­járóit megszüntessük, vagy a lehet­séges minimumra szorítsuk vissza. A balesetek elkerülhetők, s igyekez­nünk kell annak érdekében, hogy el is kerüljük őket. A társadalom és sa­ját egészségünk, életünk védelmének érdekében. VASS GYULA '___________________________!__ D. Majda felvétele munkásnő nagyon júl informált a párthatározatokról, az elkövetkezen­dő időszak igényes feladatairól. A pártszervek tanácskozásain szerzett tapasztalatait, ismereteit szívesen megosztja az állami gazdaság igaz­gatóságának tagjaival és a baromfi­­telep dolgozóival. Ennek eredménye­ként azok következetesebben és ha­tékonyabban tudják lebontani saját feltételeikre a párthatározatokat. Nagy Júlia tagja a baromfitelep Csehszlovák—Szovjet Barátság nevet viselő aranyérmes szocialista brigád­jának. A 7. ötéves tervidőszakban ugyan nem teljesítették a tojásterme­lés tervét, de ez a tartástechnológia átépítésében bekövetkezett lemara­dás következménye,volt. A múlt évi 28 millió darabos tojástermelési ter­vet már teljesítették. A baromfitele­pen már hagyomány, hogy a terv­feladatok sikeres teljesítése, esetle­ges túlteljesítése érdekében szocia­lista kötelezettségvállalásokat tesz­nek. Az 1985-ös gazdasági évvel kap­csolatban többek között vállalták, hogy a tervezett tojástermelést 100 ezer darabbal növelik, a^ egy tojásra számított abrakfelhasználást 0,5 de­kagrammal csökkentik, az I. minősé­gi osztályba sorolt tojásmennyiséget pedig 2 százalékkal növelik. Ezen kívül vállalták, hogy környezetrende­zés címén mindenki 6 órát dolgo­zik le társadalmi munkában. A jú munkaközösségi szellemet többek kö­zött az is bizonyítja, hogy a társa­dalmi munkát a szülési szabadságon levők is ledolgozzák, a szocialista brigád tagjai nem feledkeznek meg a kerek évfordulók megünnepléséről, a névadó ünnepségekről, a házasság­kötésekről és a különféle verseny­mozgalmakról. Mindez elsősorban a szakszervezeten belül működő ún. udvari tanács jó munkáját fémjelzi. A baromfitelep dolgozóival részle­tesen megvitatták a idei tervfelada­tokat. Az év elejétől már teljes ka­pacitással üzemelnek, az idén 33,5 millió darab tojást kell termelniük, megkötött adásvételi szerződés értei­mében pedig 32 millió darab tojást értékesíteniük. Az igényes feladatok sikeres teljesítéséhez az előfeltéte­lek adottak, s ezt a célt szolgálják a szocialista kötelezettségvállalások is, amelyek az abraktakarmány-fel­­használás csökkentését, a minőség javítását és a környezetszépítést szorgalmazzák. A pártszervezet elnöke kétkezi munkájával is igyekszik példát mu­tatni a többieknek. Gyakran, főleg a csirkék érkezésekor és elszállítása­kor nyújtott műszakokban, szom­batokon és vasárnapokon is kell dol­gozniuk, ami egy kétcsaiádos anya esetében nagy megterhelést jelent, nem beszélve a különféle tisztségek betöitésérűl. A hobbija a SZISZ; an­nak idején ezen a vonalon kezdett el dolgozni, s azt a tevékenységet na­gyon megkedvelte. A SZISZ-tagok számára előadásokat tart. Általában korén kel. A munka si­keres elvégzéséhez három tényezőt tart fontosnak: az otthoni Jó környe­zetet, a munkahelyen a vezető és •. dolgozó közötti jó kapcsolatot és azt, hogy valaki ne csak várjon, de ad­jon is vatamií. Munkájuk során „A munkád mellé tedd a neved!“ Jel­szót érvényesítik, így pontosan meg­tudhatjuk, hogy esetleg ki végez gyengébb minőségű munkát. A ba­romfitelepen dolgozó nők gondjain nagyban enyhít az üzemi óvoda, a­­ho! 18 óráig tartózkodhatnak a gye­rekek. Nagy Júlia a Járási pártkonferen­cián leszűrte a tanulságokat, otthon a vezetőségi ülésen megvitatták a legfontosabb határozatokat és meg­jelölték a legsürgősebb teendőket. Nagyon örül annak, hogy ismét ott lehet a nyugat-szlovákiai kerületi pártkonferencián, mert ezen a fóru­mon is jó összehasonlítást tud ké­szíteni arról, hogy kik a legjobbak, hogyan érik el eredményeiket. A ke­rületi pártkonferencián az állami gazdaság és a baromfitelep dolgozói­nak nevében szeretne felszólalni. (ba ra) Cselekvő helytállással ülésezett az SZISZ SZU Elnöksége Ä múlt héten Bratislavában ülése­zett a Szövetkezeti Földművesek Szö­vetsége Szlovákiai Bizottságának El­nöksége, amelyen Július Medveď ag­rármérnök, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettese ts jelen volt. A résztvevők többek között megvi­tatták az SZFSZ Žiar nad Hronom-1 és TopoICanyi járási Bizottságának tevékenységéről szóló beszámolót, értékelték a szövetkezeti földműve­sek és gyermekeik, valamint a szak­munkástanulók múlt évi üdültetésé­ről szóló jelentést, s megvitatták az idei évre szóló tervezetet. Az idén például az előző év valóságához vi­szonyítva ötmillió 630 ezer koroná­val, azaz 26 százalékkal többet for­dítanak az üdültetések különböző formáira. Az elnökségi tagok nagy figyel­met szenteltek a tavaszi mezőgazda­sági munkákkal és a takarmánynövé­nyek betakarításával kapcsolatos in­tézkedéstervezet megvitatásának is. A napirenden szerepelt a munkaru­hák gyártásáról szóló javaslat, vala­mint a mezőgazdaságban dolgozók kezdeményezése továbbfejlesztésének alapelveiről szóló dokumentum meg­vitatása. A résztvevők ugyancsak megvitat­ták az SZFSZ Központi és Szlovákiai Bizottságának A CSSZSZK gazdasági és szociális fejlesztésének fő irányai az 1986—1990-es évekre és távlatilag a 2000-ig terjedő időszakra című do­kumentummal kapcsolatos állásfog­lalását. Részben értékelték a 7. öt­éves tervidőszak feladatainak mara­déktalan teljesítését szorgalmazó 22 élenjáró mezőgazdasági nagyüzem felhívásának eredményeit. Megvitat­ták a komplex ésszerűsítő brigádok tagjai részére a Magyar Népköztár­saságba szervezendő tematikus ki­rándulás, valamint a szövetkezeti munkaiskola 1985/86-os tanévének ér­tékelésére hívatott szlovákiai aktíva­­értekezlet szervezési kérdéseit. (blm) A Rozsnyói (Rožňava) járás kom­munistáit huszonkilenc küldött kép­viseli a kelet-szlovákiai kerületi pártkonferoncián. Közülük az egyik KLINKO Attila, az SZLKP KB póttag­ja, az Almásgörgöi (Jablonov nad Turňou) Efsz technikai üzemegysé­gének vezetője. 9 Hagyan értékeli a járási párt­konferenciát? — A kétnapos tanácskozás munka­jellege lehetővé tette, hogy az elért eredmények bemutatása mellett a lemaradás okairól Is bíráló igényes­­ségű számvetést készíthessünk. Az ebből származó tanulságok felhasz­nálásával vitattuk meg az előttünk álló igényes gazdasági feladatok tel­jesítésének feltételeit. Szinte vala­mennyi küldöttnek volt véleménye (szóban elmondott, vagy írásban be­adott hasznos javaslata) a jövőnket meghatározó gazdaság- és-pártpolitl­­kai irányelvek valóra váltásával kap­csolatban. S azzal a meggyőződéssel, belső eltökéltséggel tértünk haza a mozgósító szellemű konferenciáról, hogy szakmai tudásunk és politikai Ismereteink továbbfejlesztésével, vala­mint kommunistához méltó példamu­tató kezdeményezéssel fogunk hozzá az elfogadott határozatok végrehaj­tásához. # A jövő időszakra vonatkozóan szervezetükben mit tartanak a leg­fontosabb gazdaságpolitikai teendő­nek? — Gazdasági téren szeretnénk megalapozni a gabonafélék termés­hozamának növelését és a 4 tonnás átlagos hektárhozam állandósítását. A tömegtakarmányokból (intenzív gyepgazdálkodást folytatva) mara­déktalanul biztosítani kívánjuk az ál­latállomány ellátásához és fejleszté­séhez szükséges mennyiséget. A hízó­­marhák súlygyarapodásában szeret­nénk elérni a napi 70 dekás átlagot, a tehenek évi tejelékenységében pe­dig 200 literes növekedést tervezünk. A Tranzit gázvezeték kompresszorál­lomása hulladékhőjének hatékonyabb kihasználásával — a 2,7 hektár alap­területű üvegházunkban — fokozni kívánjuk a primőrzöldség-termelést. A technikai szolgáltatások színvona­lának emelése is sürgető feladat. Mindezek elérése azonban megkö­veteli a tagság hatékony támogatását és jobb munkáját. Az üzemi pártszer­vezet 67 tagjának meghatározó sze-Korcsmáros László felvétele repe lesz a dolgozók megnyerésében és gondolkodásmódjuk helyes formá­lásában. Kommunistáink részéröl to­vábbra is cselekvő helytállást vá­runk. A kerületi pártkonferenciára dol­gozóink értékes munkafelajánlását viszem magammal. Az én egyéni kö­telezettségvállalásom, hogy szakmai és politikai ismereteimet intenzíven fogom gyarapítani. Az újítómozgalom serkentésével és minden igyekeze­temmel azon leszek, hogy a tudomá­nyos-műszaki haladás vívmányainak alkalmazását illetően az élenjáró gazdaságok közé kerüljünk. Irodám ajtaja mindig nyitva áll az emberek előtt; panaszaikkal, ötleteikkel bár­mikor felkereshetnek. (—ros) j Munkalátogatáson járt hazánkban Hans-Dietrich Genscher, a Német Szövetségi Köztársaság alkancellárja és külügyminisztere, amelynek során Bohuslav Chňoupek csehszlovák külügyminiszterrel folytatott tárgya­lásokat. A külügyminiszterek megállapítot­ták. hogy a politikai párbeszéd foly­tatása hozzájárul a két szomszédos ország kapcsolatainak fejlődéséhez, az eltérő társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének bevált politikája alapján, valamint a felek érdeklődésére kölcsönösen számot tartó területeken kifejtett konstruk­tív együttműködéshez, összhangban a két ország kapcsolatait rendező 1973. évi szerződéssel és az 1978. évi közös nyilatkozattal. Hangsúlyozták, hogy a rendszeres külügyminiszteri találkozók alkalmat adnak a kapcso­latok közös áttekintésére, elmélyíté­sük új lehetőségetek keresésére és arra, hogy ezzel hozzájáruljanak az enyhülési politika megszilárdításához a helsinki értekezlet záróokmánya alapján. Bohuslav Chňoupek kifejezte a csehszlovák kormánynak azí a poli­tikai eltökéltségét,, hogy e téren a legnagyobb erőfeszítéseket fejti ki. Egyúttal azonban hangsúlyozta, hogy Csehszlovákiának az NSZK-val szem­ben követett irányvonala kialakítá­sakor mindig a biztonsági szempont dominál. Ezért Csehszlovákia nem szemlélheti szótlanul egyes NS2K- beli erők akcióit, amelyek kétségbe vonják Európa háború utáni elrende­zését. Hangsúlyozta, hogy nem járul hozzá a jó légkör megteremtéséhez földrészünkön az új amerikai első­­csapásmérő atomrakéták folytatódd te’epí'ése egyes NATO-tagországok, IfíÍ7iiílr й7 M57K tpviílfitón is Kípmpl­te, hogy ezek a kérdések — ugyan­úgy mint a világűr militarizálását célzó amerikai tervekhez való vi­szony — Csehszlovákia és szövetsé­gesei számára kulcsfontosságúak a többi államhoz való kapcsolatuk szempontjából. Hangsúlyozta, hogy Csehszlovákiának az NSZK-val szem­ben követett politikáját az egyenjo­gúság és az azonos biztonság elvein alapuló konkrét kapcsolatokhoz fű­ződő érdek szabja meg. Pótolhatatlan szerepe van ebben a politikai kapcsolatok rendszerének. Megelégedéssel nyugtázták, hogy a két ország kapcsolataiban stabilizáló szerepe van a gazdasági együttmű­ködésnek. hiszen a kölcsönös áru­szállítások terjedelme 1985-ben csak­nem 5 milliárd márka volt, kétszer annyi, mint tíz évvel korábban. A két külügyminiszter egyúttal rámutatott a további lehetőségekre, amelyek az eddigi gyártási kooperáció példáiból adódnak. Nagyra értékelték a kör­nyezetvédelmi együttműködés ered­ményeit, és utaltak távlataira. Ta­nácskoztak a határok közelében épí­tett atomerőmüvek biztonságos üze­meltetésének néhány kérdéséről is, s áttekintették a kulturális, az okta­tatási, 3 tudományos, az egészség-' ügyi, az idegenforgalmi és a sport­kapcsolatoknak, valamint a képvise­leti szervek, a társadalmi szerveze­tek a városok, a községek, a járások, és a kerületek együttműködésének fejle'ztésl lehetőségeit. Bohuslav Chňoupek nagyra érté­kelte a rendszeres találkozókat, ame­lyek alkalmat adnak arra, hogy kö­­zösen áttekintsék a kapcsolatokat, keressék elmélyítésük új lehetősé­geit, és eszmecserét folytassanak a nemzetközi helyze* sürgető kérdései­ről Ez konkrét hiznnvítókn annak hogy mindkét fél érdeke a kapcso­latok továbbfejlesztése. Ebben egyút­tal megnyilvánul a két félnek az a politikai akarata, hogy konstruktív tárgyalásokkal járuljon hozzá az enyhülés és a békés egymás mellett élés politikájának megszilárdulásá­hoz, amely az eltérő társadalmi rend­szerű országok kapcsolatainak alap­köve. Kijelentette, hogy kapcsol­taink mérlegével egészében véve elé­gedettek lehetünk. Sikerült megszi­lárdítanunk a politikai kapcsolat kát, növekszik a gazdasági együtt­működés terjedelme, s haladást érünk el az ökológiai problémák megoldása terén követendő közös el­járás lehetőségeinek megvitatása so­rán. Nem lehet azonban szem elől téveszteni, bogy semmiképpen sem mnzdítják elő a kapcsolatok fejődé­sét bizonyos zavaró mozzanatok, a­­melvek Európa Hetsinkihen elismert háború utáni realitásának felülvizs­gálását küvete'ik. Kanesolataink leg­­jobb-к békében, a nemzetközi biz­tonság fel*ételei között lesznek, ha nem kell tartanunk az atomháború­tól. Olyan világban, amelvet a világ­űrből sem fenyeget ewfai'a hadá­szati-védelmi kezdeményezés vagy annak esetleges európai válfaja. í’p­­pen ilyen biztonságos világot akar teremteni a történelmi jelentőségű új szovjet program, amely az atom- és más tömegpusztító fegyverek év­­százsd végéig való meesemraisítésé nek háromszakaszos programja. Végezetül a csehszlovák külügy­miniszter kifejezte azt a meggyőző­dését hogy a megbeszélések hozzá­járulnak a jószomszédi kapcsolatok további kiszélesítéséhez és az enyhü­lési politika megszilárdulásához a helsinki értekezlet záróokmánya szel­lemében. Hans-Dietrich Genscher köszönetét mondott a baráti fogadtatásért és a hagyományos vendéglátásért Végeze­tül a kétoldalú kapcsolatok további fejlesztése mellett foglalt állási és ktje’enttíe, hogy csak a nemz°fközi bizalom megteremtésével sikerülhet

Next

/
Thumbnails
Contents